Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-05 / 54. szám
f Virágos Katona A sorsok összesimulnak Szobrászok „Mekkája ’ — Nagyatád i Szobrász alkolótelep létesí- I Az alkotótelep közösségi alN ehéz volna eldönteni: előnyére vagy hátrányára volt-e a magyar irodalomnak, hogy prózáját is költők írták. Nem elírás az, amit papírra vetettem. Kevés nemzet prózája olyan lírai, mint a magyaré. Legjobbjaink regényei, elbeszélései bizonyítják ezt: Németh László minden műve és Déry Tibor regényei (A kiközösítő és a G. A. úr X- ben kivételével!), vagy akár Illyés prózai írásai, Fejes Endre, Sánta Ferenc munkái — és sorolhatnánk vég nélkül. Lírai átitatottságú regény érkezett Bácskából is: Gion Nándor üzenete, a Virágos Katona. Számunkra azonban furcsa világú mű ez. Olyan faluban játszódik, melyben magyarok, svábok, szerbek élnek együtt, közvetlenül az első világháború előtt. A konfliktushelyzetet még élesíti, hogy az egyes nemzetiségek között is megosztottságot idéz elő a vagyoni helyzet. Azaz: az igazi ellentmondás tulajdonképpen ez, még ha nem is ismerik föl tudatosan azok, akik ebben a furcsa világban élnek. Az osztályviszonyokban lelhető fel az igazi ellentét! Egymás után kerülnek a falu lakói a szegénysorra, a Kálvária utcába, míg a több száz holdat birtokló Vary János évente újabb lánc földekkel gyarapítja va- g3'onát. Két szálon fut a cselekmény. Az egyik Stefan Krebs, sváb malomi munkás, családjának életútját követi, a másik — az egyes szám első személyben írott — Rojtos Gallai Pista, szegénysori suhanc, tévelygéseit. Kezdetben tudomást sem hajlandók venni egymásról. , Van a kálváriadombon, a szemléltető stációfestményeken egy szokatlan katona. Mintha nem oda tartozó lenne. Az arcán különös öröm, a vértjén sárga virág. Az ő titkát szeretné, megfejteni Rojtos Gallai, a citerázó suhanc. Miért boldog a szörnyűségek közepette a Virágos Katona? Gallai úgy érzi: megtalálta a magyarázatot. A katona kilép időből és térből, a borzalmak idején, és képzelete szárnyán utazik. Ilyen utazásokat tesz Rojtos Gallai, ez a szegénysorba született szellemi kakukkfióka is. Csak a háború döbbenti rá: hiába a szemhunyás. A borzalmak akkor is végbemennek. S akkor — ez mintegy békekötés, kéznyújtás a nemzetiségek között — feleségül veszi a sváb molnár lányát. Megdöbbentő ellenpont: amikor házasságkötésre bejelentkeznek, akkor viszik, a negatív önmagát megszemélyesítő — sorsvariá- ci'ót képviselő — Török Ádá- mot a csendőrök. A leírtakból is érződik: jelentős műről van szó, amely talán nem is annyira a magyar — kivétel: a líraiság! —, mint inkább a szerb-horvát irodalom hatását tükrözi. Főként Ivó Andric hangja csendül ki belőle. S mesternek a Nobel-díjas író kiváló, annál is inkább mivel szellemisége is azonos Gionéval: mindketten az egymás mellett élő nemzetiségek, népek barátkozásá- nak fontosságát ismerték fel. A regény a Fórum Könyvkiadó gondozásában került Magyarországra, a »Jugoszláviai magyar regények« sorozatban. L. L. tését határozták el Nagyatádon. A közvéleményben ugyan még nem gyökerezhetett "meg ennek a nagyszerű kezdeményezésnek a gondolata, de máris nagyon sokan tudnak róla. Ez, a szervezésből származó látszatellentét mégsem lehet bírálat tárgya, hiszen olyat bizonyít inkább, ami követésre méltó: a valóság talajáról szólni a mégoly nagyszerű, esetleg úgymond »álomnak is szép« tervekről!. Ennek a szorgos munkának 1‘nagy levéltára van a városi I tanács művelődésügyi osztá- j lyán. Különböző megállapodá- I sok, vélemények, tanácsok és | tervek — egészen az építészeti kiviteli tervig és a művészeti munkáról szóló működési szabályzatig — jelzik az alaposan előkészített alkotótelep és szimpozion megvalósulásának 1 a menetét. Az alapító okmány, melyet Makrisz Agamemnon szobrász — a Magyar Képzőművészek Szövetsége részéről — és Hamvas János akkori nagyatádi tanácselnök tlátott el a kézjegyével, többek között kimondja: — Az alkotótelep és szimpozion a hazai és a külföldi művészek számára kedvező lehetőségeket kíván biztosítani plasztikai tevékenységük kifejtésére, baráti együttműködésükre. Művészek és elméleti, közművelődési szakemberek számára teremt lehetőséget a közvetlen eszmecserére. A helyben készült, befejezett és e célra fölajánlott alkotásokból állandó, nemzetközi gyűjteményt és a természeti környezetben kiállítást hoz létre az alkotótelep.« A közművelődési határozat megvalósulását segítheti elő a működési szabályzatban ekképp fogalmazott gondolat: Jegyzet 1 könnyű műfaj nehéz gondjai Egyre-másra fogynak az ■ olyan rendezvények, melyeken a magyarnóta-énekesek, i alig ismert előadók, egyszerű j emberek lépnek föl ebben a i »lenézett« műfajban. Egyre | ritkábban hallani ilyenekről, I egyrészt a tudatos irányítás, j másrészt a közönség ízlésének í változása miatt. Megmarad viszont a kérdés: mi legyen j helyettük, hiszen azt vitatni, j hogy a könnyű műfaj (és ebbe 1 természetesen nemcsak a tánczene tartozik) is lehet nagyon színvonalas, nem érdemes. A komoly zene megszerettetésének nagyon sok módja van, kezdve a televízióbeli Bernstein magyarázatoktól addig a nagyon közérthető és jó kezdeményezésig, amelyet Somogybán már csinálnak: a kórusok, együttesek, zeneiskolai tanárok üzemekbe látogatnak megismertetni, megszerettetni a muzsikát. De hogyan legyen színvonalas a könnyű zene, mondjuk egy étteremben vagy más helyütt, miként lehet műsort csinálni úgy, hogy igényesen szórakozzon az, aki belép? Talán ez még nehezebb kérdés. A megyében már erre ií van példa. A Kapos étteremben rendezett népdal- és ma- gyarnótaverseny a részvevőknek, nézőknek egyaránt élményt jelentett. A sokak által pusztán prüdériából lenézett rendezvényt színvonal jellemezte. Többek között azért, mert a zsűriben szakemberek voltak. Akadt már példa arra is, hogy a nagyközségi étteremben játszó zenekarról a zenetanároktól kértek véleményt. Vagy a legfrissebb példa, ugyancsak a Kapos étteremből. A vezetők fölkeresték a megyei tanács művelődésügyi osztályát, hogy milyen együtteseket, szólistákat hívjanak i meg délszláv estjükre. Pedig már az előző években is voltak hasonló, jól sikerült rendezvényeik, mégsem elégedtek meg az akkori tapasztalatokkal, újat, ha lehet, még job| bat szeretnének. Az esetek ) mögötti szándék és tanulság a fontos. A minőségi javítás szándéka, s a tanulság, hogy adni kell a szakemberek’ véleményére. A tavaszi szemléken a népdal mellett felcsendülnek "j más dalok is. Bizonyára adód- í I nak nehézségek, melyeken j csak a szakmai jó tanács se- j j gít, s nem a leszólás, az el- j í fordulás. i S. M. I kotómühely. Tagjai részvételükkel. a gyűjtemény művészi eredményeivel, a kiállítás ha- I tásával a képzőművészeti kul- : túra szocialista szellemű fejlődéséhez kívánnak hozzájárulni. 1 Az alkotótelep területén ezekben a napokban mar foiynaa az épíiKeztsea, hogy júniusra eikészúinessenea azok az épületek, 'melyekben a megnivüit szobrászok dolgozni fognak. A Magyar Képzőművészek Szövetsége és a Nagyatáoi Városi Tanács szerződésbe foglalta vállalásait. Az alkotóteiep muköaé- sénez szükséges föltételekről a nagyatádiak gondoskodnak, de szakmai kérdésekben a Magyar Képzőművészek Szövetségének megkérdezése nélkül nem döntenek. A szövetség vállalta, hogy gondoskodik a művészek kijelöléséről, a szakmai segítségről, és a nagyatádi alkotótelepet bekapcsolják a nemzetközi mü- vésztelep- és szimpozionmozgalomba. Máris tetten érhető az alkotótelep létesítésének kisugárzó hatása, hiszen rengeteg összefogást igényel a megvalósítás. A júniusban megnyíló nagyatádi alkotótelep létrejötténél bábáskodott a Kutasi Állami Gazdasag, a somogy- tarnócai termelőszövetkezet, a háromfai tsz, a Lábodi Állami Gazdaság. Tizennégy üzem, tsz, állami gazdaság nevével lenne teljes ez a fölsorolás. Miről számolhatunk még be a kezdet kezdetén, de nem messze attól az időtől, amikor megnyílik az alkotótábor? Talán nem is új részletekkel tehetjük teljesebbé beszámolójukat, hanem a még egyszer* hangsúlyozással, hogy jól előkészített tervek alapján folyik a munka Nagyatádon. Sok minden történt a várossá avatás óta Nagyatádon, minden cselekedetet ilyen közösségi erő mozgatott. A szobrász alkotótelep és szimpozion létesítését is. A nyáron négy magyár és négy külföldi szobrászt fogad Nagyatád. Ifj. Szabó István, Makrisz Agamemnon, Schaár Erzsébet, Bencsik István, Martyn Ferenc és Deim Pál között dől el, hogy a magyarok közül kik vesznek részt a kapunyitás utáni munkában az alkotótelepen. Külföldről két olasz és két francia szobrász érkezéséről tudunk. Horányi Barna Honismeret és természetjárás Kísérleti szakkör a Bartók utcai iskolában Somogybán az utóbbi időben pezsdülés tapasztalható a természetjárásban. Védett parkok, gondozásba vett természeti szépségek, bővülő turistalétesítmények jelzik ezt. Lét- szükséglet volt hajdan az erdő, és ma sincs másként. Csak másképp fogalmazódik meg a mai ember szükséglete. A somogyi természetjárás 1 nagy gcrndja volt, hogy nem növekedett a fiatalok részvétele a mozgalomban, hanem inkább csökkent. Az ifjú természetbarátok nyolcvan százaié- ; ka lemorzsolódott az utóbbi időben. Ennek pótlására és j egy újszerű iskolai tevékenység kibontakoztatására gondol-! tak a kaposvári Bartók Béla utcai általános iskolában, amikor néhány hónapja megszervezték a kísérleti jelleggel működő honismereti és természetjáró szakkört; ahogy Viro- vácz Márk igazgató-helyettes elmondta: Lévai Józsefnek, a Somogy megyei Természetbarát Szövetség főtitkárának a kezdeményezésére. — Miben látják a hasznát az iskolában? — Gyermekeink kevés időt j töltenek a szabadban. A szak- ! kör viszont kirándulásokat < szervez, és megtanítja a fiata- I lókat a kirándulás »szabályai- j ra«, a turistaélet apró, hasznos és nélkülözhetetlen gyakorlati fogásaira, mint a tűzrakás, tűzoltás, sátorverés ... örülünk a próbálkozásnak, hiszen szakember vezeti a szakkört. Az iskolai munka is gazdagodhat így, hiszen a .ie- kóhely környékének megismerése tantervi anyag. Azt is megtudtuk, hogy a' kezdeményezés tapasztalatai- j tói függően Kaposvár más iskoláiban is indítanak ilyen szakkört. — Kéthetente tartjuk foglalkozásainkat, és eddig két túrát szerveztünk a Gyertyános-erdőbe — mondta a megyei tér* mászetbarát szövetség főtitkára. — A tűzrakással és oltással, a források rendben tartásával, a. természet védelmének szabályaival ismerkedtek eddig a gyerekek. Kirándulásainkat játékkal, sporttal színesítjük. Ha sikerül a tervünk, a város iskolái közti versengést is elősegítheti. A Bartók Béla utcai általános iskola honismereti és természetjáró szakköreibe harminc 5—7. osztályos tanuló jár. Közülük Muhara József 5. osztályos tanulót kérdeztük — azért, mert az első kiránduláson ő pottyant a vízbe szorgos, pataktisztító munkája közben. — A szüléiddel is terveztek kirándulást? — Voltunk%iár a szentjaka- bi monostor romjainál és a Gyertyános-erdőben is. — De így, az iskolatársaiddal is szívesen veszel részt a kirándulásokon ? — Igen. Sokkal jobb kint, mint unos-untalan bent, a teremben, vagy a város utcáin. — Mi lesz a szakkör neve? Halkan mondja: — VVinettou. Indiánromantika a Gyertyános-erdőben ... I H. B. l Négy év az egészségügy fejlődéseken Tabon új egészségházat építettek. A kaposvári kórház baleseti sebészetén lntenzfvszobát alakítottak ki. * 1973-ban adták át a fonyódi rendelőintézetet. A kaposvári kórház kórbonctani intézettel bővült.
