Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-05 / 54. szám

f Virágos Katona A sorsok összesimulnak Szobrászok „Mekkája ’ — Nagyatád i Szobrász alkolótelep létesí- I Az alkotótelep közösségi al­N ehéz volna eldönteni: előnyére vagy hátrá­nyára volt-e a magyar iroda­lomnak, hogy prózáját is köl­tők írták. Nem elírás az, amit papírra vetettem. Kevés nem­zet prózája olyan lírai, mint a magyaré. Legjobbjaink regé­nyei, elbeszélései bizonyítják ezt: Németh László minden műve és Déry Tibor regényei (A kiközösítő és a G. A. úr X- ben kivételével!), vagy akár Illyés prózai írásai, Fejes End­re, Sánta Ferenc munkái — és sorolhatnánk vég nélkül. Lírai átitatottságú regény érkezett Bácskából is: Gion Nándor üzenete, a Virágos Katona. Számunkra azonban furcsa világú mű ez. Olyan fa­luban játszódik, melyben ma­gyarok, svábok, szerbek élnek együtt, közvetlenül az első vi­lágháború előtt. A konfliktus­helyzetet még élesíti, hogy az egyes nemzetiségek között is megosztottságot idéz elő a va­gyoni helyzet. Azaz: az igazi ellentmondás tulajdonképpen ez, még ha nem is ismerik föl tudatosan azok, akik ebben a furcsa világban élnek. Az osz­tályviszonyokban lelhető fel az igazi ellentét! Egymás után kerülnek a falu lakói a sze­génysorra, a Kálvária utcába, míg a több száz holdat bir­tokló Vary János évente újabb lánc földekkel gyarapítja va- g3'onát. Két szálon fut a cselekmény. Az egyik Stefan Krebs, sváb malomi munkás, családjának életútját követi, a másik — az egyes szám első személyben írott — Rojtos Gallai Pista, szegénysori suhanc, tévelygé­seit. Kezdetben tudomást sem hajlandók venni egymásról. , Van a kálváriadombon, a szemléltető stációfestményeken egy szokatlan katona. Mintha nem oda tartozó lenne. Az ar­cán különös öröm, a vértjén sárga virág. Az ő titkát szeret­né, megfejteni Rojtos Gallai, a citerázó suhanc. Miért boldog a szörnyűségek közepette a Virágos Katona? Gallai úgy érzi: megtalálta a magyaráza­tot. A katona kilép időből és térből, a borzalmak idején, és képzelete szárnyán utazik. Ilyen utazásokat tesz Rojtos Gallai, ez a szegénysorba szü­letett szellemi kakukkfióka is. Csak a háború döbbenti rá: hiába a szemhunyás. A borzal­mak akkor is végbemennek. S akkor — ez mintegy békekö­tés, kéznyújtás a nemzetiségek között — feleségül veszi a sváb molnár lányát. Megdöb­bentő ellenpont: amikor házas­ságkötésre bejelentkeznek, ak­kor viszik, a negatív önmagát megszemélyesítő — sorsvariá- ci'ót képviselő — Török Ádá- mot a csendőrök. A leírtakból is érződik: je­lentős műről van szó, amely talán nem is annyira a magyar — kivétel: a líraiság! —, mint inkább a szerb-horvát irodalom hatását tükrözi. Fő­ként Ivó Andric hangja csen­dül ki belőle. S mesternek a Nobel-díjas író kiváló, annál is inkább mivel szellemisége is azonos Gionéval: mindket­ten az egymás mellett élő nem­zetiségek, népek barátkozásá- nak fontosságát ismerték fel. A regény a Fórum Könyv­kiadó gondozásában került Magyarországra, a »Jugoszlá­viai magyar regények« soro­zatban. L. L. tését határozták el Nagyatá­don. A közvéleményben ugyan még nem gyökerezhetett "meg ennek a nagyszerű kezdemé­nyezésnek a gondolata, de máris nagyon sokan tudnak róla. Ez, a szervezésből szár­mazó látszatellentét mégsem lehet bírálat tárgya, hiszen olyat bizonyít inkább, ami követésre méltó: a valóság talajáról szólni a mégoly nagyszerű, esetleg úgymond »álomnak is szép« tervekről!. Ennek a szorgos munkának 1‘nagy levéltára van a városi I tanács művelődésügyi osztá- j lyán. Különböző megállapodá- I sok, vélemények, tanácsok és | tervek — egészen az építé­szeti kiviteli tervig és a mű­vészeti munkáról szóló műkö­dési szabályzatig — jelzik az alaposan előkészített alkotóte­lep és szimpozion megvalósu­lásának 1 a menetét. Az alapító okmány, melyet Makrisz Agamemnon szobrász — a Magyar Képzőművészek Szövetsége részéről — és Hamvas János akkori nagy­atádi tanácselnök tlátott el a kézjegyével, többek között kimondja: — Az alkotótelep és szimpozion a hazai és a külföldi művészek számára kedvező lehetőségeket kíván biztosítani plasztikai tevé­kenységük kifejtésére, baráti együttműködésükre. Művészek és elméleti, közművelődési szakemberek számára teremt lehetőséget a közvetlen esz­mecserére. A helyben készült, befejezett és e célra fölaján­lott alkotásokból állandó, nemzetközi gyűjteményt és a természeti környezetben kiál­lítást hoz létre az alkotóte­lep.« A közművelődési határozat megvalósulását segítheti elő a működési szabályzatban ekképp fogalmazott gondolat: Jegyzet 1 könnyű műfaj nehéz gondjai Egyre-másra fogynak az ■ olyan rendezvények, melye­ken a magyarnóta-énekesek, i alig ismert előadók, egyszerű j emberek lépnek föl ebben a i »lenézett« műfajban. Egyre | ritkábban hallani ilyenekről, I egyrészt a tudatos irányítás, j másrészt a közönség ízlésének í változása miatt. Megmarad viszont a kérdés: mi legyen j helyettük, hiszen azt vitatni, j hogy a könnyű műfaj (és ebbe 1 természetesen nemcsak a tánc­zene tartozik) is lehet nagyon színvonalas, nem érdemes. A komoly zene megszerettetésé­nek nagyon sok módja van, kezdve a televízióbeli Berns­tein magyarázatoktól addig a nagyon közérthető és jó kez­deményezésig, amelyet So­mogybán már csinálnak: a kó­rusok, együttesek, zeneiskolai tanárok üzemekbe látogatnak megismertetni, megszerettetni a muzsikát. De hogyan legyen színvonalas a könnyű zene, mondjuk egy étteremben vagy más helyütt, miként lehet mű­sort csinálni úgy, hogy igé­nyesen szórakozzon az, aki be­lép? Talán ez még nehezebb kérdés. A megyében már erre ií van példa. A Kapos étterem­ben rendezett népdal- és ma- gyarnótaverseny a részvevők­nek, nézőknek egyaránt él­ményt jelentett. A sokak által pusztán prüdériából lenézett rendezvényt színvonal jelle­mezte. Többek között azért, mert a zsűriben szakemberek voltak. Akadt már példa arra is, hogy a nagyközségi étte­remben játszó zenekarról a ze­netanároktól kértek véle­ményt. Vagy a legfrissebb példa, ugyancsak a Kapos étterem­ből. A vezetők fölkeresték a megyei tanács művelődésügyi osztályát, hogy milyen együt­teseket, szólistákat hívjanak i meg délszláv estjükre. Pedig már az előző években is vol­tak hasonló, jól sikerült ren­dezvényeik, mégsem elégedtek meg az akkori tapasztalatok­kal, újat, ha lehet, még job­| bat szeretnének. Az esetek ) mögötti szándék és tanulság a fontos. A minőségi javítás szándéka, s a tanulság, hogy adni kell a szakemberek’ véle­ményére. A tavaszi szemléken a népdal mellett felcsendülnek "j más dalok is. Bizonyára adód- í I nak nehézségek, melyeken j csak a szakmai jó tanács se- j j gít, s nem a leszólás, az el- j í fordulás. ­i S. M. I kotómühely. Tagjai részvéte­lükkel. a gyűjtemény művészi eredményeivel, a kiállítás ha- I tásával a képzőművészeti kul- : túra szocialista szellemű fej­lődéséhez kívánnak hozzájá­rulni. 1 Az alkotótelep területén ezekben a napokban mar foiynaa az épíiKeztsea, hogy júniusra eikészúinessenea azok az épületek, 'melyekben a megnivüit szobrászok dol­gozni fognak. A Magyar Kép­zőművészek Szövetsége és a Nagyatáoi Városi Tanács szerződésbe foglalta vállalá­sait. Az alkotóteiep muköaé- sénez szükséges föltételekről a nagyatádiak gondoskodnak, de szakmai kérdésekben a Magyar Képzőművészek Szö­vetségének megkérdezése nél­kül nem döntenek. A szövet­ség vállalta, hogy gondosko­dik a művészek kijelöléséről, a szakmai segítségről, és a nagyatádi alkotótelepet be­kapcsolják a nemzetközi mü- vésztelep- és szimpozionmoz­galomba. Máris tetten érhető az al­kotótelep létesítésének kisu­gárzó hatása, hiszen rengeteg összefogást igényel a megva­lósítás. A júniusban megnyíló nagyatádi alkotótelep létre­jötténél bábáskodott a Kutasi Állami Gazdasag, a somogy- tarnócai termelőszövetkezet, a háromfai tsz, a Lábodi Álla­mi Gazdaság. Tizennégy üzem, tsz, állami gazdaság ne­vével lenne teljes ez a föl­sorolás. Miről számolhatunk még be a kezdet kezdetén, de nem messze attól az időtől, amikor megnyílik az alkotótábor? Ta­lán nem is új részletekkel tehetjük teljesebbé beszámo­lójukat, hanem a még egy­szer* hangsúlyozással, hogy jól előkészített tervek alapján folyik a munka Nagyatádon. Sok minden történt a vá­rossá avatás óta Nagyatádon, minden cselekedetet ilyen kö­zösségi erő mozgatott. A szob­rász alkotótelep és szimpozion létesítését is. A nyáron négy magyár és négy külföldi szobrászt fogad Nagyatád. Ifj. Szabó István, Makrisz Aga­memnon, Schaár Erzsébet, Bencsik István, Martyn Fe­renc és Deim Pál között dől el, hogy a magyarok közül kik vesznek részt a kapunyi­tás utáni munkában az alko­tótelepen. Külföldről két olasz és két francia szobrász érkezéséről tudunk. Horányi Barna Honismeret és természetjárás Kísérleti szakkör a Bartók utcai iskolában Somogybán az utóbbi időben pezsdülés tapasztalható a ter­mészetjárásban. Védett par­kok, gondozásba vett természe­ti szépségek, bővülő turistalé­tesítmények jelzik ezt. Lét- szükséglet volt hajdan az er­dő, és ma sincs másként. Csak másképp fogalmazódik meg a mai ember szükséglete. A somogyi természetjárás 1 nagy gcrndja volt, hogy nem növekedett a fiatalok részvéte­le a mozgalomban, hanem in­kább csökkent. Az ifjú termé­szetbarátok nyolcvan százaié- ; ka lemorzsolódott az utóbbi időben. Ennek pótlására és j egy újszerű iskolai tevékeny­ség kibontakoztatására gondol-! tak a kaposvári Bartók Béla utcai általános iskolában, ami­kor néhány hónapja megszer­vezték a kísérleti jelleggel működő honismereti és termé­szetjáró szakkört; ahogy Viro- vácz Márk igazgató-helyettes elmondta: Lévai Józsefnek, a Somogy megyei Természetba­rát Szövetség főtitkárának a kezdeményezésére. — Miben látják a hasznát az iskolában? — Gyermekeink kevés időt j töltenek a szabadban. A szak- ! kör viszont kirándulásokat < szervez, és megtanítja a fiata- I lókat a kirándulás »szabályai- j ra«, a turistaélet apró, hasz­nos és nélkülözhetetlen gya­korlati fogásaira, mint a tűz­rakás, tűzoltás, sátorverés ... örülünk a próbálkozásnak, hiszen szakember vezeti a szakkört. Az iskolai munka is gazdagodhat így, hiszen a .ie- kóhely környékének megisme­rése tantervi anyag. Azt is megtudtuk, hogy a' kezdeményezés tapasztalatai- j tói függően Kaposvár más is­koláiban is indítanak ilyen szakkört. — Kéthetente tartjuk foglal­kozásainkat, és eddig két túrát szerveztünk a Gyertyános-er­dőbe — mondta a megyei tér* mászetbarát szövetség főtit­kára. — A tűzrakással és ol­tással, a források rendben tartásával, a. természet védel­mének szabályaival ismerked­tek eddig a gyerekek. Kirán­dulásainkat játékkal, sporttal színesítjük. Ha sikerül a ter­vünk, a város iskolái közti versengést is elősegítheti. A Bartók Béla utcai általá­nos iskola honismereti és ter­mészetjáró szakköreibe har­minc 5—7. osztályos tanuló jár. Közülük Muhara József 5. osztályos tanulót kérdeztük — azért, mert az első kirándulá­son ő pottyant a vízbe szorgos, pataktisztító munkája közben. — A szüléiddel is terveztek kirándulást? — Voltunk%iár a szentjaka- bi monostor romjainál és a Gyertyános-erdőben is. — De így, az iskolatársaid­dal is szívesen veszel részt a kirándulásokon ? — Igen. Sokkal jobb kint, mint unos-untalan bent, a te­remben, vagy a város utcáin. — Mi lesz a szakkör neve? Halkan mondja: — VVinettou. Indiánromantika a Gyertyá­nos-erdőben ... I H. B. l Négy év az egészségügy fejlődéseken Tabon új egészségházat építettek. A kaposvári kórház baleseti sebészetén lntenzfvszobát alakítottak ki. * 1973-ban adták át a fonyódi rendelőintézetet. A kaposvári kórház kórbonctani intézettel bővült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom