Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-28 / 74. szám

Idejében és érthetően J Egy népi ellenőr portréja: MAI KOMMENTÁRUNK Vonják be a szakszervezeti tagokat a tervezésbe A megye élelmiszeripara — eltekintve az olykor előfordu­ló kisebb zökkenőktől — el­látta a megye lakosságát az alapvető élelmiszerekkel, ki­elégítette az egyre növekvő idegenforgalom igényeit, sőt jelentősen hozzájárult a nép­gazdaság exportkötelezettsé- geinek teljesítéséhez is. A ter­mékek minősége sokat javult — a minőségi kifogás egyre kevesebb —, korszerűsödött a termékek forgalomba hozata­la, bővült a választék, több az olcsó áru. Mindebben nagy ré­sze van a szakszervezet mun­kájának is. Az SZMT elnöksé­ge tegnap megtárgyalta So­mogy taglétszám szerint ne­gyedik legnagyobb szakmai szervezetének termelést segítő, mozgósító, szervező tevékeny­ségét. Megállapította, hogy az ÉDOSZ megyei bizottsága el­ismerésre méltó munkát vég­zett. Tóth Zoltánnal, az ÉDOSZ megyei titkárával az elnökségi ülés után beszélget­tünk a munkájukról. — Egyre többször kifogásol­ják a dolgozók, hogy nem tud­nak kellően bekapcsolódni a tervezésbe. Milyen tapasztala­tokat szerzett a szakmai me­gyebizottság ebben a témában? — Vállalati szakszervezeti szerveink ugyan részt vesznek a vállalati tervek kialakításá­ban, azt véleményezik, megvi­tatják a dolgozókkal, a terve­zést segítő munkájuk erlnek ellenére nem kristályosodott ki, színvonala elmarad a kí­vánttól. Ennek egyrészt az az oka, hogy a tervvel kapcsola­tos tájékoztatás sűrűn válto­zik, ezt a szakszervezeti szer­vek képtelenek nyomon követ­ni. A vállalati tervek szerke­zeti felépítése, tartalmi össze­állítása is alkalmatlan arra, hogy a széles dolgozó rétegek­kel megtárgyalhassák. Az az igazság, hogy elsősorban a mór nagy gyakorlatot szerzett szakszervezeti tanács, bizott­ság igazodik el benne, a mű­helybizottság, a bizalmiak már nem. Időhiány, más elfoglalt­ság miatt nincs is idejük a vál­lalati apparátusoknak arra, hogy mindenki számára érthe­tően feldolgozzák az elképze­léseket. A mi véleményünk szerint a szakszervezetek mos­tani tervezői tevékenysége, gyakorlata még nem tölti be feladatát. Az elnökség — az élelmiszeripar várható fejlődé­sét figyelembe véve — arra bátorított bennünket, hogy sokkal nagyobb figyelmet for­dítsunk erre. éljünk a jogaink­kal, s ne fogadjunk el semmi olyat, hogy gyorsan döntsünk, mert a tröszt kéri. Az ÉDOSZ központi vezetősége elsősorban azzal segíthet bennünket, hogy a megyére vonatkozó ágazati elképzeléseket minél előbb a tudomásunkra hozza.' — Foglalkoznak-e a beruhá­zással a szakszervezeti szer­vek? — Természetesen, itt azon­ban még több a bizonytalan­ság, különösen a célcsoportos beruházások esetében, mert a források központiak, s fel- használásukról a fővárosban döntenek. A nagy bürokrácia ugyancsak gátja a tisztánlátás­nak. Érdemes még megemlíte­ni, hogy egy-egy beruházás el­döntésétől a kivitelezésig sok idő telik el, s közben változik a fejlesztési irány, a beruhá­zási, összeg is. Elég. ha a hús­kombinát rekonstrukcióját ho­zom fel példaként. Így aztán nem csoda, hogy jelenleg for­málisan és felszínesen foglal­koznak a beruházásokkal a szakszervezeti szervek, a sok változás miatt a testületi ál­lásfoglalás szinte lehetetlen. Kimondhatjuk, hogy sem a tervezésben, sem a beruházás­ban nérp tudják betölteni sze­repüket az üzemi demokrácia szellemében. Ezen mindenkép­pen változtatni kell. Az elnök­ség arra ösztönzött bennünket, hogy nagy gondot fordítsunk a szociális helyzetet javító be­ruházásokra is az V. ötéves terv kidolgozása idején. — A kongresszusi és a fel- szabadulási munkaverseny kezdeményezésében kiemelke­dő volt az élelmiszeripari üze­mek tevékenysége. — így van, elsők között csatlakoztak a kibontakozott versenymozgalomhoz, A szo­cialista brigádok több mint húszmillió forint értékű ered­ményjavulást ajánlottak fel, s ezt egy vállalat kivételével teljesítették ij. A húskombinát brigádjai tizenhétmillióra tel­jesítették a nyolcmilliós fel­ajánlásukat. Elmondhatom, hogy most több vállalat fog­lalkozik a Dolgozz hibátlanul! munkarendszer bevezetésével. Kísérletképpen jó tapasztala­tokat szerzett az Ásványvíz- és Szikvízipari Vállalat. — Választásra készülnek a szakszervezetek. Hogyan hasz­nosítják az SZMT elnökségé­nek értékelését? — Minden fórumot felhasz­nálunk arra, hogy megismer­tessük az alapszervezetek tag­ságát a jó tapasztalatokkal és a feladatokkal. L. G. Ácsmesterből , Több mint húsz évvel ez­előtt ácsmesterként dolgozott Drenda József. Ma a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat előkalkulá- tori csoportjának vezetője. — Szerettem a szakmát, el­sősorban egészségi okok miatt kellett más hivatást választa­nom. Különböző tanfolyamok elvégzése után voltam munka- verseny-felelős, normás, dol­goztam bérfelelősként az épí­tők megyei bizottságán, majd műszaki vonalon az állami épí­tőiparnál, s éppen tíz eszten­deje kerültem vállalatomhoz, jelenlegi beosztásomba. Fon­tos ez a munka, hiszen számí­tásainkkal segítjük elő vállala­tunk helyes árpolitikájának kialakítását — beszél önmagá­ról és munkájáról. Drenda József fizikai mun­kásként is szívesen végzett a szakszervezetnél társadalmi el­lenőri feladatokat. Amikor a népi ellenőrzés 1958-ban meg­alakult, javasolták, hogy népi ellenőrként folytassa tovább közéleti tevékenységét. — Azóta évente rendszere­sen részt vesz vizsgálataink­ban. Szívesen vállalja a kü­lönböző megbízatásokat, és azokat alaposan, körültekintő­en hajtja végre. Ezért is ka­pott a múlt évben emlékpla­kettet — mondja róla dr. Jä­ger György, a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke. Az országban 17 000 népi el­lenőr tevékenykedik, hogy megelőzze a társadalmi tulaj­don megkárosítását, védje az állampolgárok érdekeit — ol­vastam nemrégen egy kimu­tatást. Drenda József egy azok' közül, akik önzetlenül és na­gyon sokat fáradoznak a köz érdekében. — Volt olyan vizsgálatunk, amelyik egy hétig tartott. Egy­szer például arról kellett véle­ményt mondani, hogy mi le­gyen a kaposvári járás egyik kis településének, Sörnyepusz- tának a sorsa. Azt javasoltuk, - kapjon bekötő utat — a leg­közelebbi lakott hely négy ki­lométerre van onnan —, hogy az ott élők helyzetében ked­vező változás következhessen be, kulturáltabb körülmények közé kerülhessenek. Később örömmel újságolták, hogy megépült a bekötő út. Előfordult az is, hogy vizs­gálataik következményeként az 'egyik építőipari szövetke­zet visszaélést elkövető veze­tőit leváltották, máskor pedig J Takarékosság a közlekedésben Módosították a közületi személygépkocsik, a teherautók és az autóbuszok üzemanyagnormáit Az első lépés után elokalkulátor a jogtalan nyereséget zsebre vágó vállalatot a nyereség visszafizetésére kötelezték. Vizsgáltak olyan jellegű ma­gánbejelentést, amelyet végül a bíróság zárt le. Néhány he­te egyik üdülőhelyi tanácsunk­nál végzett a telkek értékesí­tésével kapcsolatban vizsgála­tot. — Lát-e különbséget a népi ellenőrök kezdeti és jelenlegi fogadtatásában ? — Alapvető változást ta­pasztalok társaimmal együtt. Az eltelt csaknem húsz esz­tendő bebizonyította, hogy a népi ellenőrök nem minden­áron csak hibát keresnek, ha­nem elsősorban segíteni akar­nak. Azt érezzük, hogy min­denütt készségesen állnak ren­delkezésünkre, segítik mun­kánkat. Nem egy vizsgálat után kaptunk köszönő levelet, a munka javításához nyújtott segítségünkért. Ez a megváltozott szemlé­let is hozzájárul ahhoz, hogy Drenda József és a többi népi ellenőr a köz érdekében vál­lalt megbízatását a jövőben is éppen olyan pontosan, lelkiis­meretesen végezze, mint eddig tette. Szalai László A MAGA NEMÉBEN út­törő munka, a megyében el­ső, mindenképpen méltó a figyelemre — és hadd tegyem nozzá. az elismerésre is: a bö- hönyei fogyasztási szövetke­zet a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem tudományos munkatársainak segítségé­vel tudományos termelési ta­nácsadó könyvet adott a kör­zetéhez tartozó gazdik kezé­be. A tanulmány célja, hogy útmutatást, segítséget adjon a fogyasztási szövetkezethez tartozó nyolc község háztáji gyümölcs-, szőlő- és zöldség- termelésének fejlesztéséhez. Csaknem háromezer hek­tár szervezettebb, céltudato­sabb és eredményesebb hasz­nosításáról van szó. A tanul­mány szerzői — dr. Bakonyi Károly, dr. Ferdinand Dezső és dr. Kovács János — kö­rültekintő, mindenre kiter­jedő elemzést, közérthetően, szinte olvasmányosan megfo­galmazott, nélkülözhetetlen szakmai tanácsokat adnak könyvükben a gazdáknak. Nem általában szólnak a kör­zet kertészeti termelésének lehetőségeiről, hanem ponto­san, községenként dolgozzák ki a fejlesztés lehetőségeit, konkrét javaslatokat adnak: hol, mit és hogyan célszerű termelni a jövőben. Elsősorban emiatt egyedül­álló és figyelemre méltó ez a munka. A zöldségtermesz­tés, a kertkultúra fejlesztése érdekében számos könyv, ta­nulmány jelent meg hazánk­ban. Nem nélkülözhető segít­séget jelentett és jelent az a szakirodalom, amelyik ren­delkezésre áll. Ezek a kiad­ványok azonban — érthetően —, általában adnak útmuta­tót egy-egy témában. E ta­nácsadó könyv viszont kife­jezetten Böhönye, Nagysza­kácsi, Nemesdéd, Nemeskis­falud. Szenyér, Tapsony, Va- rászlö és Vese kertészkedő lakóihoz szól, a helyi körül­ményeket elemzi, a helyi sa­játosságok figyelembe vételé­vel ad tanácsot. Somogy zöldségprogramiá­nak végrehajtása során két­ségtelenül sok jó eredmény született már. A termelés egész rendszerében számos új vonás bontakozott ki, külön­böző együttműködési formák, kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolatok születnek, vala­mennyi, egy cél, a zöldség, gyümölcs termelésének foko­zása érdekében. Egyaránt vonatkozik ez a nagyüzemi és a háztáji termelésre. Hogy a böhönyei fogyasztási szövet­kezet valóban szívügyének tekinti a háztáji termelés tá­mogatását, arra legekesszó- lóbb bizonyíték ez a tanul­mány. Mert nemcsak a ter­melőknek ad útmutatást, a mindennapi munkában jól hasznosítható segítséget ez a könyv, hanem a fogyasztási szövetkezetnek is. A lehetősé­gek megfogalmazásánál, a cé­lok élérésének módjánál rész­letesen rávilágít arra is, hogy mi a fogyasztási szövetkezet feladata, milyen tennivalókat kell elvégezni annak érdeké­ben, hogy a körzethez tarto­zó jelentős kertészeti terület népgazdasági érdekeket szol­gáló, igazi mintakcrlte vál­jon. A BÖHÖNYEI MÓDSZER új, magában hordja a fejlő­dés lehetőségét. A könyv a szinte személyre szóló szak- irodalom, a kertészkedő gaz­dák kezébe került. Ezzel egy helyi program megvalósulá­sának valójában az első lé­pése történt meg. Érdeklődés és figyelem kí­séri a folytatást. V. M. rr Ok tizenhármán Egyetlen szoba — s tulaj­donképpen egy egész üzem — a munkahelye annak a 13 tagú tmk-brigádnak, amelyik Balatonlellén, a budapesti Híradástechnikai Ktsz itteni telepén dolgozik. Az 1971-ben alakult közösséget nemcsak az üzemben, hanem a telephe­lyen kívül is jól’ ismerik: ha gyors társadalmi munkáról van szó, rájuk mindig lehet számítani. Kőművesmunkát éppen úgy vállalnak, mint apróbb vasipari javításokat. — A tmk nagyon összetett munka — hallom Geiszt Kál­mántól —, a hegesztéstől a polckészítésig mindent csiná­lunk. Arra kérek választ, hqgy itt az üzemben mit jelent aranykoszorús szocialista bri­gádnak lenni? Nehezen fogal­mazzák meg azt, ami termé­szetes már. Ilyen feleleteket hallok: »Közelebbi emberi kapcsolatokat, amelyik nem ér véget a munkaidő befeje­zésével.« »Felelősséget egymá­sért, az üzemért.« S példákat sorolnak. Többen építkeznek, segédmunkásról úgyszólván nem kell senkinejt gondos­kodnia: munkaidő után, hét­végeken megy a brigád, s csi­nálja. A községnek sportöltö­zőt, az óvodának szemléltető eszközöket, játékokat készí­tettek. A legkisebbek KRESZ- parkjához ez a brigád csinál­ta a táblákat, az öregek nap­közi otthonánál pedig sok ap­ró javítást végzett. »Egy mo­sógépet vagy centrifugát meg­javítani nem nagy dolog. Azoknak az idős embereknek viszont, akik az otthonba vi­szik mosni a ruhát, sokat je­lent.« — Ki hozza az ötleteket? — Az élet — kapom a fe­leletet. — Ismernek bennün­ket, s szólnak. Összedugjuk a fejünket, s kifundáljuk, mi­ként lehetne a legjobban megcsinálni. — Hogyan lesz valaki tag­ja a brigádnak? — Fél évet dolgozik az üzemben a belépés után. Ez­alatt bizonyít, s munkáját fi­gyelembe véve a brigádgyű­lés dönt: felveszik-e vagy sem. Glück István hozzáteszi: A Minisztertanács múlt év végi ' takarékossági határoza­tának végrehajtására a KPM Autóközlekedési Főosztálya rendelkezést adott ki a köz­úti gépjárművek hajtó- és ke­nőanyag minőségi és meny- nyiségi normáinak módosítá­sáról. mely a Közlekedésügyi Értesítő 2. számában jelent meg. A március 1-től érvé­nyes rendelkezés meghatároz­za, hogy milyen típusú gép­járműhöz milyen és mennyi hajtóanyag használható föl. előírja egyes típusokra az olajcsere periódusait, és fel­tünteti, hogy az út minőségé­től, a városi belterületi for­galomtól, az időjárástól füg­gő körülmények között meny­nyi a megengedett eltérés a normától, amelyet az átlagos terhelés alapján állanítottak meg. Az új normaelőírás a közületi személygépkocsi-, a népgazdaság tehergépknesi- és autóbuszállományának mintegy 80 százalékát kitevő típusokra érvénves, a többi­nél egyelőre változatlanul az Országos Tervhivatal 1965. évi utasítása szerinti normát kell figyelembe venni. A mező­gazdasági vontatók és munka­gépek üzemanyag-felhaszná­lásának módosítását a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rövidesen ki­adja. A KPM Autófelügyelete összeállította és tízezer pél­dányban elkészíttette az üzemanyag-fel h asználással kapcsolatos, 1965 óta érvényes és a most kiadott új rendel­kezéseket, melyeket a vállala­tok áprilistól kaphatnak meg az Autófelügyeletnél. Mi indokolta, mi tette le­hetővé az üzemanyagnorma módosítását, milyen halast, eredményt várnak az intéz­kedéstől? A " kérdésekre a KPM Autóközlekedési Főosz­tályán válaszoltak az MTI munkatársának. Az üzemanyagnormákat legútóbb tíz évvel ezelőtt ál­lapították meg. Azóta az ál­lomány nagy része kicseré­lődött, számos típus a teher­gépjárművek rekonstrukció­jának végrehajtása során »kifutott«, használata , meg­szűnt. Időközben a szocialista or­szágok olyan világszínvona­lon álló, korszerű járműtípu­sokat alakítottak ki. amelyek fajlagos üzemanyag-felhasz­nálása a korábbinál jóval kedvezőbb, s az ipar jobb mi­nőségű kenőanyagokat gyárt. Mindezek ellenére az üzem­anyag-felhasználás' ügyével a legtöbb helyen keveset fog­lalkoztak, az ellenőrzések rendkívül magas fogyasztáso­kat, laza, hanyag üzemanyag­gazdálkodást talállak. Az új rendelkezés megszi­gorította az üzemanyag-fel- ] használást. A benzinüzemű tehergépkocsiknál átlagosan I 5,6 százalékkal, a Diesel-üze- i miieknél 6,1 százalékkal, az. I autóbuszoknál 3,2 százalék­kal • csökkentették a normát, míg az olajcsere idejét két- I szeresére, háromszorosára | növelték. Ennek eredménye- | ként — a rendelkezés követ- j kezetes végrehajtásával — csak a teherautóknál már az idén minimálisan 65 U00 tonna Hajtóanyag takarítható meg. Az új normák szerinti üzemanyag-fogyasztást szigo­rúan ellenőrzik. Az Autófel- üg’yelet negyedévenként ki­mutatást kér a hajtó- és ke­nőanyag-felhasználásról, s a műszaki vizsgán alkalmatlan­nak minősítik azt a járművet, amelyik a megengedettnél többet fogyasztott, s az üzem­ben tartó nem tudja igazolni, hogy a kocsit a vizsga előtt megjavították. Az Autófel­ügyelet fokozza a gépjármű­vek műszaki állapotának el­lenőrzését az üzemben tarkók telephelyén. Annak a gépko­csinak, melynek a fogyasztá­sa a meghatározottnál tíz szá­zalékkal több. azonnal elve­szik a rendszámát. A BM- meL közösen tervezik a gép- | járművek műszaki állapotú- | nak rendszeres országúti el­lenőrzését it. A budapesti Műszaki Egyetem mikrohullámú híradástech­nikai tanszékén a tudományos diákkör közös munkájával különleges rádióállomás létesült, amelynek segítségével a né­hány éve felbocsátott, 1500 km magasságban keringő amc- j rikai Oscar 6. és,Oscar 7. jelű műholdakkal naponta kapcsa- latba lépnek. Már eddig is több hosszú távú beszélgetést I »forgalmaztak«. Az érdekes munkába bekapcsolódott az ! MHSZ egyetemi rádiósklubja is. 1 Műhold megfigyelés a műegyetemen . V — A brigádba nemcsak a tmk-doigozók léphetnek be: vannak tagjaink a présmű­helyben is, s ez nem véletlen, hiszen ők adják nekünk a legtöbb munkát. A »hivata­los« kapcsolaton túl jó, ha emberi kapcsolatok is kiala­kulnak. — Milyen rangja van a brigádgyűlésnek? — Ott dől el sok minden. Például azt is ott döntjük cl, hogy ki tanul majd tovább. Ketten most hegesztötan fo­lyamra járnak, mert az üzemnek szüksége van he­gesztőkre. Marxista középis­kolába — a brigád javaslatá­ra — ketten iratkoztak be, egy tagunk pedig esti egye­temre. Én érettségire készü­lök, van, aki technikusképző­be jár. Pedig nem könnyű összeegyeztetni a sokféle el­foglaltságot. Tanulni, építkez­ni. a brigád által vállalt tár­sadalmi munkában részt "in­ni ; de közösen valahogy minden könnyebb. ök tizenhármán, a balalon- lellei üzemben összetartanak, s egymást segítő münkájuk nemcsak az üzemen látszik meg. Dr. K. I. Somogyi Néplapí 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom