Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-23 / 70. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határozata A Magyar Szodaffestei Mim- nrvertetí a kongresszus állásfog­■ lalását a párt munkájáról és XL kongresszusának további feladatokról. A ha­tKián1!'Ultin hét fejezetbe« ts- tározat fejezeted: f. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő iránya és feladatai. n. A társadalmi viszonyok továbbfejlesztése. IH. A gazdasági építőmunka feladatai. rV. Életszínvonal- és szociálpolitikai feladatok. T. Ideológiai és művelődési feladatok. VI. A párt- és tömegszervezetek feladatai. VII. A párt nemzetközi tevékenységének, kapcsolatainak fejlesztése. Bevezetőben a határozat le- «aögezi, hogy a kongresszus jóváhagy ja a Központi Bizott­ság beszámolóját a pártnak a legutóbbi kongresszus óta vég­zett mimikájáról, valamint a KEB jelentését a két kongresz- 6ZU5 közötti tevékenységéről, elfogadja a párt programnyi­latkozatát és a szervezeti sza­bályzat módosítására tett elő­terjesztést. Megállapítja, hogy a part az elmúlt négy eszten­dőben következetesen érvé- - nyesitette fő politikai irány­vonalát, végrehajtotta a X. kongresszus határozatait. Har­minc éve annak, hogy a Szov­jetunió hadserege, mely a harc fő terhét vállalta — a szövetséges hatalmak csapatai­val együtt — szétzúzta a vi­lág népeit fenyegető és Európa nagy részét rabságban tartó hitleri fasizmust. A magyar nép sohasem felejti el a-zit az áldozatot, melyet a szovjet nép hozott a hitleri fasizmus­sal vívott élethalálharcban, amelynek során hazánk is fel­szabadult. A XI. kongresszus nagyra értékeli, hogy a ma­gyar dolgozók a szocializmus­ba vetett hittel, új munkasiíke- rekkel köszöntik felszabadu­lásunk 30. évfordulóját. A kongresszus helyesli és meg­erősíti a Magyar Szocialista Munkáspárt eddigi politikáját. Szükségesnek tartja, hogy a párt vigye tovább fő politikai irányvonalát és következete­sen érvényesítse mindenütt és mindenkor. Egyetért a Köz­ponti Bizottság beszámolójá­ban kifejtett marxista—leni­nista irányvonallal és gya­korlati tennivalókkal. I. A nemzetközi helyzetet ele­mezve a határozat megálla­pítja, hogy az elmúlt évek­ben kedvező változás követ­kezett be a szocializmus, a ha­ladás javára. Hazánk, pártunk aktiv, kezdeményező külpo­litikát folytat. A nemzetközi küzdőtéren egyre erőteljeseb­ben tevékenykedik korunk három nagy forradalmi ereje: a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító moz­galom. Együttműködésük mind eredményesebb. A szocialista országok ve­zető politikai súlyukkal és vonzásukkal. gazdasági és katonai hatalmukkal új távla­tokat nyitnak a szocializmus, a nemzeti felszabadulás és a' béke világméretű győzelme előtt. Egyre számottevőbb a tőkés országok kommunista és munkáspártjainak, a mö­göttük felsorakozó tömegek­nek a befolyása, s egyre in­kább újjáformálja Ázsia, Af­rika és La tin-Amerika politi­kai térképét az imperialista- ellenes politikát folytató fej­lődő országok népeinek erő­södő harca. A kapitalista rendszer álta­lános válsága mélyül. A tőkés hatalmak uralmi szférája ösz- szeszűkült. Fokozódik, s egy­re szövevényesebbé válik a piacokért folyó harc, a tőkés országok, a nemzetközi mo­nopóliumok versenye; mélyül­nek az imperialista hatalmak és más tőkés országok egymás közötti ellentétei. Az impe­rializmus — fokozódó nehéz­ségeinek ellensúlyozására — újabb feszültségi gócokat te­remt. ezért a szocializmus és a béke erőinek további erő­feszítéseket kell tenniük, hogy az enyhülés folyamatát ne le­hessen feltartóztatni. A szocialista országoknak a világbéke védelmével, a bé­kés alkotó munka biztosításá­val kapcsolatos feladataira utalva a határozat megálla­pítja, hogy a Varsói Szerző­dés tagállamainak fegyveres ereje megbízhatóan őrködik a szocialista közösség biztonsá­gán. Hazánk osztozik az egye­sített védelmi erőfeszítések­ben, teljesíti szövetségi köte­lezettségeit. Aláhúzza a határozat az európai biztonság megterem­tésének alapvető jelentőségét, majd hangsúlyozza, hogy tá­mogatjuk az indokínai népek függetlenségi küzdelmét, a vietnami hazafiak erőfeszíté­seit a párizsi megállapodás végrehajtásáért, támogatjuk az arab népek igazságos ügyét, segítjük a chilei nép harcát, tiltakozunk a chilei fasiszta rendszer terrorja el­len, követeljük a törvényte­lenül fogva tartott hazafiak, közöttük Corvalán elvtárs szabadon bocsátását. Nem­zetközi összefogást sürgetünk Ciprus szuverenitásának tisz­teletben tartásáért, elismerés­sel adózunk Portugália ha­ladó erőinek, üdvözöljük a görög demokratikus erők harcának eredményeit, szoli­dárisak vagyunk a Spanyol- országban és másutt a fasisz­ta rendszer felszámolásáért, a társadalmi haladásért har­coló kommunistákkal és de­mokratákkal. A magyar párt és kormány nagy jelentőséget tulajdonít a népek közeledé­sét szolgáló nemzetközi szer­vezeteknek. hazánk aktívan közreműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetének és intézményeinek munkájában. Szorosan együttműködve a szocialista közösség országai­val, hazánk a jövőben is elő­segíti a béke megszilárdítá­sát és a társadalmi haladas térhódítását a világban. II. Társadalmi viszonyainkat elemezve szocialista fejlődé­sünk döntő fontosságú bizto­sítékaként hangsúlyozza a kongresszus a termelőeszkö­zök társadalmi tulajdonának erősödését és fejlődését. Rá­mutat: előrehaladásunk üte­me és eredményessége nagy­mértékben függ attól, hogy jobban kihasználjuk a szo­cialista állami és szövetke­zeti tulajdonban levő lehető­ségeket. Hangsúlyozza, hogy az állami tulajdonnak a nép­gazdaságban betöltött helyze­ténél és nagyságrendjénél fogva meghatározó szerepe van a szocialista tervgazdál­kodásban, az össztársadalmi érdek érvényesítésében. A szövetkezeti tulajdon fontos helyet foglal el a mezőgazda­ságban, az ipari termelés és a szolgáltatás több ágazatá­ban, a kereskedelemben, egész népgazdaságunkban. A Szocialista alapokra helyezett mezőgazdaság, valamint a szocialista szövetkezeti moz­galom további fejlődésének útját a határozat mindenek­előtt abban jeleli meg, hogy a termelőszövetkezetek vájja­nak korszerű nagyüzemekké, gazdálkodásukban erősödje­nek a szocialista nagyüze­mekre jellemző, a tagok ér­dekeit az össztársadalmi ér­dekkel helyesen egyeztető vo­nások. Változatlanul szükség van — elsősorban a szolgáltatás területén — a főként saját munkán és a családtagok te­vékenységén alapuló kisáru- termelésne. A határozat megállapítja, hogy az életszínvonal rend­szeres emelkedésével társa­dalmunkban bővül a szemé­lyi tulajdonban levő javak köre. Államunk törvényeivel elismeri, támogatja a mun­kával szerzett személyi tu­lajdont. E törvényeknek to­vábbra is érvényt szerez, s úgy fejleszti őket tovább, hogy gátat vessen a nem munkából származó, a szocia­lista elveket sértő jövedel­mek keletkezésének. Meg leéli akadályozni a családi szük­ségleteket meghaladó, külö­nösen a spekulációs célú in­gatlanszerzést. A kongresszus a szocialista fejlődés fontos vonásának tartja, hogy a X. kongresz- szus óta is tovább erősödött a munkásosztály vezető sze­repe. A szocialista építés alapvető követelménye, hogy ez a vezető szerep a társa­dalmi élet egészében érvénye­süljön. Megállapítja, hogy a munkásosztály politikái ál­lásfoglalása, tevékenysége, fegyelme. szemlélete egyre meghatározóbban befolyásol­ja a dolgozók minden cso­portjának. rétegének felfogá­sát. Elvi fontosságú követel­mény, hogy a párt-, társa­dalmi, állami szervek vezető tisztségeibe és testületéibe növekvő számban, kellő arányban kerüljenek a terme­lésben élenjáró, a társadalmi tevékenységben kiemelkedő és megfelelően felkészült munkások, fizikai dolgozók. A határozat kiemeli, hogy államunk legfőbb politikai alapja a munkás—paraszt szövetség, amelyet a szocia­lista építés során kivívott kö­zös győzelmek szilárdra ko­vácsoltak és tovább gazda­gítottak. A párt e szövetség­re támaszkodva bontakoztatja ki politikáját, irányítja és szervezi a szociálisa építést. A szövetkezeti parasztság munka- és életkörülményei­ben, szemléletében közeledik a munkásokhoz, a szocializ­mus építésének aktív része­se. Tovább erősödött érzés-, és gondolatvilágában a közös tulajdonosi és gazdálkodói felfogás. Értelmiségünk céljaiban azonosul a munkásosztállyal, többsége magáévá tette a marxizmus—leninizmus elveit, és eszmeileg is szocialista irányban fejlődik. Emelkedik az alkalmazotti rétegek szak­mai és politikai képzettsége, erősödik a szocialista célok iránt érzett elkötelezettsége. A határozat megállapítja, hogy szélesedik, szocialista tartalommal telítődik a ma­gyar nép minden haladó és alkotó erejét, párttagot és pártonkívülit, a különböző nemzetiségeket, minden nem­zedéket, ateistát és hívőt tö­mörítő társadalmi összefogás. A szocialista építőmunka fo­lyamatában egyre szilárdabbá kell ötvözni a szocialista nemzeti egységet. Hazánkban a dolgozó osztályok, rétegek alapvető érdekei egybeesnek a szocialista haza építésében, az életkörülmények javításá­ban és a béke megőrzésében. Az osztályok közti különb­ségek tovább csökkentek. Társadalmunkban jelen van és szerepet kap a társa­dalmi, a csoport- és az egyé­ni’ érdek. A társadalmi érdek a meghatározó, végső soron ennek kell alárendelni a csoport- és az egyéni érde­ket is. A helyesen felfogott csoport- és egyéni érdek egy irányba hat a szocialista tö­rekvésekkel. segíti a szocializ­mus építését. A határozat megállapítja, hogy államunk a szocialista építés fő eszköze. A két kongresszus között, a párt kezdeményezésére tett intéz­kedések előmozdítottak az ál­lami élet, a szociálist ° de­mokrácia fejlődését. T (’■ • szo­cialista államunk szerepe el­sősorban a gazdasági építő- és a kulturális nevelő mun­ka irányításában. A fokozódó követelmények miatt a köz­ponti irányítást hatékonyabbá kell tenni, erősíteni kell a központi és helyi államigaz­gatási szervek összehangolt irányító munkáját. A határozat rámutat, hogy a munkahelyi, üzemi demok­rácia a szocialista demokrá­cia alapvető része. Jelenlegi hatékonvsága azonban nem felel meg a követelmények­nek. ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni. Általánossá kell tenni a fizikai dolgozók bevonását az igazgatói taná­csok, a vállalati felügyelő bizottságok munkájába. A gazdasági vezetők kötelessége, hogy egyre jobb feltételeket teremtsenek az üzemi demok­rácia további kibontakoztatá­sához. Az a legfontosabb, hogy jobban építsünk az üze­mi demokrácia meglevő fóru­maira. Mindenütt határozot­tan fel kell lépni azok ellen, akik a bírálatot megpróbál­ják elfojtani, megtorolni. Az ilyen eseteket kövesse fele­lősségre vonás, és arról tá­jékoztassák a közvéleményt is. Az üzemi demokrácia köz­vetlen fórumainak munkáját is ki kell bontakoztatni. A szakszervezetek a műhelyek­ben. az üzemegységekben és vállalati méretekben fokoza­tosan szervezzék meg a mun­kásgyűléseknek — nagyobb egvségekben a munkásküldöt­tek gvűléseinek —. illetve a bizalmiak tanácskozásainak rendszerét. A határozat a továbbiak­ban a szocialista törvénves- ség fe1 tétlen érvényesítésének jelentőségét hangsúlyozza, majd a fegyveres erőket és a fegyveres testületeket hívja fel. hoev a jövőben szi­lárd politikai elkötelezettség­gel, magas fokú hivatástudat­tal és felkészültséggel tegye­nek eleget megtisztelő felada­taiknak. III. A határozat megállapítja, hogy a népgazdaság a X. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai elveknek megfelelően, a IV. ötéves tervben meghatározott felada­tok végrehajtásával tovább fejlődött. Közelebb jutottunk a kitűzött célhoz, hogy gaz­daságilag fejlett . országgá váljunk. Bővültek a szocia­lizmus anyagi-műszaki alap­jai, gyarapodott a nemzeti vagyon, emelkedett népünk életszínvonala. A további feladatokat meg­szabva a határozat kimond­ja, hogy gazdaságpolitikánk az V. ötéves terv időszaká­ban a távlati célokkal össz­hangban biztosítsa gazdasá­gunk tervszerű és arányos fejlődését. A következő idő­szakban egész gazdasági te­vékenységünk fő feladata a társadalmi termelés haté­konyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. A kongresszus helyesli, hogy az V. ötéves terv idején, 1976 és 1980 között a nemzeti jöve­delem 30 százalékkal, az ipar termelése 30—35, az építőipa­ré 35—37, a mezőgazdaságé 16—18 százalékkal növeked­jék. A nemzeti jövedelem növekedése túlnyomó részé­ben a munka termelékenysé­gének emeléséből származ­zon. A világpiaci 4 folyamatokról szólva a kongresszus megál­lapítja, hogy a számunkra kedvezőtlen változások nem átmenetiek, mértékük változ­hat, de hosszú távon számol­ni kell velük. Szocialista tervgazdaságunk, miközben bizonyos fokig kivédi ezek hatását, 'nagyobb figyelmet fordít a világgazdaságban lejátszódó folyamatokra. Az iparfejlesztés feladatait hazánk lehetőségeivel és a nemzetközi együttműködés­sel egyaránt számolva kell meghatározni. Differenciál­tabban kell fejleszteni az ipar egyes ágait, javítani a gyártmányszerkezetet. A fel­dolgozóiparban, valamint a kohászatban elsősorban a rekonstrukciók útján bővül a termelés. Folytatódik a vegyipar, ezen belül a petrol­kémiai bázis kiépítése, to­vább korszerűsítjük az ener­giaszerkezetet. A határozat felhívja a fi­gyelmet arra, hogy fokozott gondot kell fordítani a taka­rékosságra, a hazai termé­szeti források — köztük a szénvagyon — teljesebb, jobb, gazdaságosabb kiaknázására. Átfogó intézkedéseket kíván az ország teimészeti kin­cseinek. valamint nyers­anyagainak hasznosítása. A mezőgazdaságban tovább erősítjük a termelőszövetke­zetek szocialista jellegét, a nagyüzemi, iparszerű termelés elterjesztését. Az állami gaz­daságok, amelyeknek szerepe egyre növekszik, ennek hoz­záértő kezdeményezői. Az ál­lami gazdaságok és a terme­lőszövetkezetek általános fejlesztése mellett továbbra is támogatjuk a háztáji és kise­gítő gazdaságok termelését. A határozat kimondja, hogy a beruházási igényeket nép- gazdasági, társadalmi fontos­ságuk szerint kell rangsorol­ni. Csökkenteni kell az esz­közök szétaprózott felhaszná­lását, meg kell akadályozni a túlzott beruházási igények érvényesítését. A kongresz- szus azt is szükségesnek tart­ja, hogy a határidő- és költ­ségtúllépéseket — mulasztás esetén — kövesse felelősségre vonás. A kongresszus hangsúlvoz- za a szocialista tervszerűség érvényesítésének alapvető fontosságát, a központi irá­nyítás hatékonysága növelé­sének, a népgazdasági és a vállalati tervezés színvonala emelésének, az érték- és mennyiségi mutatók, vala­mint a tervcélok és -eszkö- ; k teljesebb összhangjának jelentőségét. Rámutat. hogy minden szinten hatékonyab­bá kell tenni a tervek végre­hajtásának és a gazdasági fe­gyelem megtartásának ellen­őrzését. Gazdaságirányítá­sunknak változatlan feladata, hogy tovább erősítse szocia­lista rendszerünket, feljessze a szocialista tulajdonviszo­nyokat és a termelőerőket, fokozza gazdálkodásunk terv- szerűségét, Építsen a válla­lati önállóságra, közérdekű kezdeményezésekre, növelj e a munka hatékonyságát. A bevált alapelveket érvénye­sítve, gazdaságirányításun­kat, mint a szocialista terv- gazdálkodás eszközét, jobban mai és holnapi céljaink, fel­adataink szolgálatába kell ál­lítani, és működését javítani szükséges. A világpiaci árak tartós változásait a gazdaságilag szükséges mértékig a hazai termelői árakban érvényesíteni kell, hogy jobban orientálja­nak a hatékony gazdálkodás- . ra. E változások szükségszerű­en kihatnak bizonyos fogyasz­tási cikkek áraira is. Szocia­lista tervgazdálkodásunk a termelés bővülésével. haté­konyságának növekedésével összhangban gondoskodjék az életszínvonal további rendsze­res fejlődéséről. Az árszínvo­nal tervszerű alakítása érde­kében javítani kell. szigorúb­bá és folyamatosabbá kell tenni a hatósági és társadalmi árellenőrzést. A KGST kereteben segítjük a szocialista gazdasági integ­ráció kibontakoztatását, a komplex program valóra vál­tását. Mindenekelőtt a Szov­jetunióval és a KGST többi tagállamával szélesítjük a ter­melési együttműködést és koo­perációt. a kereskedelmi kap­csolatokat, a szakosodást, a tudományos-technikai együtt­működést és a tapasztalatcse­rét. Részt veszünk nyers- és alapanyagok együttes kiterme­lésében, közös gazdasági szer­vezetek, vállalatok létesítésé­ben. A tőkés országokkal a köl­csönös előnyök alapján bő­vítjük gazdasági, kereskedel­mi kapcsolatainkat: fellépünk mindenfajta megkülönbözte­tés ellen. Gyümölcsöző gazda­sági együttműködést építünk ki a gyarmati sorból felszaba­dult, a nemzeti függetlenség útjára Lépett országokkal. A továbbiakban a határozat rámutat: egyik legfontosabb feladatunk a népgazdaság bel­ső tartalékainak feltárása és jobb kihasználása, a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása. Az anyagi lehetőségek arányában — kü­lönösen a népgazdaság fő te­rületein — folytatni kell a termelő folyamatok korszerű­sítését és gépesítéssel csökken­teni a nehéz fizikai munkát. Javítani kell a murukaerő-gaz- dalkodást. következetesen erő­síteni a munkafegyelmet. Gyorsabb haladást kell elérni az üzem- es munkaszervezés­ben, azt a vállalatok. a «Kö­vetkezetek. az intézmények gazdálkodásának szerves ré­szévé kell tenni. Átfogó taka­rékosságra van szükség a nép­gazdaság minden területén. IV. A határozat megállapítja,' hogy szocialista előrehaladá­sunk során, gazdasági építő- munkánk eredményeként rendszeresen emelkedik dolgo­zó népünk életszínvonala. Az egy főre jutó reáljövedelem a IV. ötéves terv időszakában 24 .százalékkal, a tervezettet meg­közelítően növekszik. Népünk kulturáltabban él. j 'bban táp­lálkozik. szebben öltözködik, mint bármikor ezelőtt. Az életkörülmények javulásához a munkaidő-csökkentés is hoz­zájárult. Az V. ötéves terv ideién a reáljövedelem 23—25 száza­lékkal növekszik. A bér-politi­kában fő célunk a munka sze­rinti elosztás erősítése. A mun­kásság és a parasztság jöve­delme arányosan növekedjék, a kereseti arányok ;avitása ösztönözzön a termelékenység emelésére, a nagyobb l até- konyságra. Következetesebben kell érvényesíteni az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, így szüntetve meg a nők és férfiak keresetében még meg­levő különbségeket. A lakosságot több. jobb. vá­lasztékosabb közszükségleti ciiltkel látjuk el, és gondosko­dunk arról, hogy elegendő ol­csó. megfelelő minőségű és választékú fogyasztási cikk álljon a vásárlók rendelkezé- sére. Az V. ötéves terv éveiben általánossá válik a bérből és fizetésből élők számára a 44 órás munkahét. A lakáshelyzet javítását pár­tunk fontos társadalompoliti­kai szociális feladatnak tekin­ti. Biztosítani kell. hogy az eddiginél több állami lakás épüljön, de támogatni kell a saját erőből történő lakásépí­tést is. A párt hazánk népesedési helyzetének alakulását nagy fontosságú nemzeti és társa­dalmi ügynek tekinti. Fokoz­zuk a társadalom gondoskodá­sát a családalapítás nehézsé­geinek csökkentésére. Arra kell törekedni, hogy növe­kedjék a több gyermekes csa­ládok száma, s e családok él­vezzenek megkülönböztetett támogatást, 'övezze őket köz- megbecsülés. Folyamatosan bővíteni kell a bölcsődei, az óvodai és az iskolai napközi otthoni hálózatot, növelni a pénzbeli juttatásokat, a csa­ládi pótlékót. a gyermekgon­dozási segélyt, ki kell terjeszte­ni a gyermekélelmezést. Bu­dapesten, az öt nagyvárosban és az ipari központokban az V. ötéves terv időszakában meg­közelítően ki kell elégíteni az óvodai igényeket. Fokozott gondot fordítunk az időskorúak ellátására, gon­dozására. Arra törekszünk, hogy az idős emberek a mun­kában becsülettel eltöltött évek után anyagilag bizton­ságban élvezhessék a megér­demelt nyugdíjat. Tovább egy­ségesítjük nyugdíjrendszerün­ket, csökkentve a korábbról megmaradt különbségeket. Emelni kell az alacsony nyug­dijakat. meg kell őrizni a nyugdíjak reálértékét. A me­zőgazdasági termelőszövetke­zet) tagok nyugdíjkorhatára a következő ötéves terv végéig azonossá válik a bérből es fi­zetésből élőkével. Nyudíjkor- határukat 1976. janúár 1-től kezdődően öt év alatt fokoza­tosan csökkenteni kell: a nőkét az 55., a férfiakét a 60. élet­évre. V. Az ideológiai es művelődési feladatokat taglalva a határo­zat megállapítja, hogy a X. kongresszus óta tovább erősö­dött a marxizmus—leninizmus eszméinek befolyása. Az ideo­(Folytatás a 4. oldalon) Somogyi Néplap t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom