Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-21 / 68. szám

trolytiatás a 2. oldair&l) GARAI GÄBOR,

«rkClerd hitellel át közéleti

sültyal fellépni a hibák ellen.

A párttaggal szemben köve- fcefcnény, hogy internacionalista legyen, aktív híve, építője a magyar—szovjet barátságnak, harcoljon a szocialista közösség országainak egységéért és tanúsítson szolidaritást a nemzetközi munkásosztály- lyal. Az ideológiai harc növekvő jelentősége megköveteli párttagjainktól, hogy határozottan szánjanak szembe az ellenséges és téves nézetekkel, internacionalista álláspontot valljanak és hirdessenek.

Érvényesüinek-e ezek a követelmények pártunkban? Felelősséggel válaszolhatjuk: igen, érvényesülnek. A párt annak köszönheti eredményeit, hogy tagjainak nagy többsége tiszteletre méltóan, legjobb tudása szerint, önzetlenül és eredményesen teljesíti kötelességeit, a párt normái' szerint él és dolgozik.

Pártunk soraiban, ha nem is jelentékeny számban, vannak olyanok, akiknek a munkája vagy magatartása nem üti meg a mértéket. Ezeknek a párttagoknál? meg kell adnunk a pártszerű és emberséges módot, hogy elhagyhassák sorainkat. Ez a pártnak is, az egyénnek is érdeke. A szervezeti szabályzat lehetővé teszi a pártból való kilépést és a törlést. Egyértelművé kell tenni' mind a párton belül, mind a közvéleményben, hogy a párt-' ból való kilépés vagy törlés természetes része a párt életének. önkéntes kilépés vagy törlés esetén törekedni kell rá, hogy a volt párttagokkal ne szakadjon meg a kapcsolat, és gondoskodni kell róla, hogy se beosztásukban, se anyagi szempontból ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe.

A Központi Bizottság beszámolójában azt ajánlja a kongresszusnak, határozza el a párttagsági könyvek cseréjét. Nem párttisztításról, nem tagfelülvizsgálatról van szó. Minden egyes párttagra kiterjedő, őszinte beszélgetésnek, elvtársi véleménycserének szánjuk munkánkról, a kötelességek és a jogok teljesítéséről. Ennek révén el kell érni, hogy a párttagok kapcsolata még bensőségesebbé váljék a párttal, felkészültebben és cselekvőb- ben vegyenek részt politikánk megvalósításában. Ezért a tag- könyvcsere minden pártszervezettől gondosságot, felelősséget igényel.

Pullai Árpád felszólalásának befejező gondolataként hangsúlyozta:

— Munkánkat azért kell állandóan javítanunk és megújítanunk, hogy megfelelhessünk történelmi hivatásunknak: eredményesen irányítsuk a fejlett szocialista társadalom építését, népünk érdékében és javára. A párt előre, új feladataira tekint, ezért szorgalmazzuk életének és tevékenységének továbbfejlesztését.

Szünet után Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének elnökletével folytatódott a tanácskozás. Aczél György bejelentette, hogy változatlanul számos külföldi és hazai távirat, levél, üzenet érkezik a kongresszushoz. Táviratban, illetve levélben köszöntötte a tanácskozást a Bangladesi Kommunista Párt, a Guatemalái Munkapárt, az Indonéz Kommunista Párt, a Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt, a Bolíviai Kommunista Párt, a Kolumbiai Kommunista Párt, a Dominikai Kommunista Párt, a Nicaraguái Szocialista Párt, a Laoszi Hazafias Frönt, az Algériai Szocialista Élcsapat Párt, a Chilei Szocialista Párt, a Marokkói Népi Erők Szocialista Szövetsége és az Olasz Szocialista Párt.

— A jókívánságokért kongresszusunk nevében kö- szönetünket fejezem ki — mondotta Aczél György. — A szocialista országok testvérmegyéi, városai, a magyar gyárakkal, üzemekkel, intézményekkel rendszeres munkakapcsolatokat tartó kollektívák kommunistái szintén elküldték üdvözletüket. Vala- mennyiü)mek szívből köszönjük a jókívánságokat.

A következő felszólaló

nálunk Is vannak olyan emberek, akik nem éreznek kellő felelősséget munkájukért. Nekünk, párttagoknak kötelességünk, hogy személyes példa- mutatással és a kollektíva erejével követeljük meg a fegyelmezett munkát.

A továboiakban a gyári pártalapszervezetek munkájáról beszélt. Fontos, hogy a határozatokat minden szinten egységesen értelmezzük, és a

HOANG VAN HOAN

végrehajtásban legyünk kft- vetkézetesebbek, akár népszerű, akár népszerűtlennek tűnő feladat megoldásáról van szó.

Növelni kell a párttagok fegyelmét. aktivitását, a párt politikája melletti kiállást. Ezzel egy időben el keLl érnünk, hogy a párttagok még bátrabban bíráljanak, mondják el véleményüket a megfelelő fórumokon. Erre a mi gyárunkban minden lehetőség megvan.

A vietnami nép bízik barátai odaadó segítségében

az Írószövetség főtitkárhelyettese volt. Egyebek között arról beszélt, hogy irodalmi és művészeti közéletünk világnézetileg még nem egységes. Az olvasókkal való találkozásra hivatkozva hangsúlyozta, hogy a közművelődés forradalma nem egyirányú utcákon zajlik. Téved, aki ma azt hiszi, hogy az alkotó értelmiségiek afféle vándortanítóként járhatják az országot, iennkölten szet- hintve tudásuk morzsáit. A valóság az, hogy legalább annyit kapnak, mint ameny- nyit adnak. Egy-egy szocialista brigádvezető például a feltétlen egymásra utaltság felemelő érzését, a szeretet és a kritikus biztonságérzetét adja, márpedig erre nagyon is szükségük van azoknak, akik munkájukat legfeljebb egy fehér papírlappal szemközt végzik.

— A kultúrára fogékony olvasó tömegek ugyanúgy fogalmazzák követelményeiket, mint pártunk Központi Bizottsága — mondotta. — Az alkotók azonosuljanak a néppel, a művek a népről és a néphez szóljanak. Tehát az elkötelezett, szocialista-realista, pártos, magas művészi színvonalú alkotásokat igénylik. Fent és lent ebben teljes az egyetértés.

De mi a helyzet az alkotó műhelyekben, szerkesztőségekben, a kritikai életben, az írószövetség vitafórumain? — folytatta. — A párt kritikai állásfoglalása, a Kritika című folyóirat megindulása, a köz- művelődési határozat meghozatala óta sokat javult a marxista—leninista eszmei irányítás. Ez azonban még nem kielégítő. Sűrűn előfordul még ma is, éppen az elkötelezett szocialista szellemű alkotások esetében, hogy a kritikák dicsérik a szerző jó szándékát, nemes törekvéseit, de adósak maradnak az esztétikai elemzéssel, értékeléssel. Fordított esetben viszont megesik, hogy sajnálkoznak kissé az alkotók ideiglenes vagy tartós eszmei tévelygésein, aztán hosszasan méltatják a művészi értékeket. A társadalmi és művészi szempontból jó, értékes művek elemzését összetett módon kell elvégezni, mert csak így adhatunk helyes orientációt, így teremthetünk erősödő eszmei egységet.

A kommunista íróknak és művészeknek egységesen kell állást foglalniuk a burzsoá nézetekkel, a nacionalizmussal szemben. Az irodalmi életben a nacionalizmus vagy a kozmopolitizmus ugyanúgy ne számítson a kommunisták megértő elnézésére, ahogy az élet más területein sem.

TÖRÖK ILDIKÓ,

Hoang Van Hoan, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, pártja, a vietnami munkás- osztály, a vietnami nép nevében üdvözölte a kongresszust.

— A Magyar Szocialista Munkáspárt küzdelmes és dicsőséges har. cot vívott a függetlenségért, a szabadságért, a szocializmusért — mondotta. — A magyar munkásosztály pártja vezetésével végérvényesen felszámolta az embernek ember által való kizsákmányolását, és Magyarországot á szocializmus építésének útjára vezette, s ebben a munkában nagyszerű sikereket ért el. Ezzel a szocialista világrendszer erejének fokozásához, Európa és a világ békéjének védelméhez is nagymértékben hozzájárult.

A továbbiakban arról szólt, hogy az amerikai imperialisták a párizsi egyezmény aláírása óta sem hagytak fel azzal a szándékukkal, hogy rákény- szerítsék a neokolonializmust Dél-Vietnamra, hosszú időre megosszák Vietnamot. Polgári ruhával álcázott katonai tanácsadóikat továbbra is Dél- Vietnamban tartják, katonai és gazdasági segélyben részesítik Nguyen Van Thieu fasiszta klikkjét, és arra ösztönzik, hogy terrorizálja, elnyomja a népet, folytassa a háborút, területrabló akciókat hajtson végre Dél-Vietnam felszabadított területei ellen.

— Az amerikai imperialisták és a Thieu adminisztráció gyakran hangoztatják azt a szólamukat, hogy »a kommunisták szabotálják« a párizsi egyezményt. E manővernek célja leplezni sötét terveiket, és félrevezetni a világ népeit, köztük az amerikai népet. A dél-vietnami felszabadító erők mindig határozottan felléptek, hogy meg védelmezzék a lakosság életét és javait, megvédjék a felszabadított övezetet, a Vietnamról szóló párizsi egyezményt.

Megmásíthatatlan álláspontunk továbbra is a párizsi egyezmény következetes tiszteletben tartása és szigorú végrehajtása, s követeljük, hogy az Egyesült Államok és a saigoni adminisztráció is ugyanígy járjon el — mondottal. — Támogatjuk a Délvietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának 1974. október 8-i nyilatkozatát, amely követeli, hogy az amerikai imperialisták teljesen szüntessék be katonai elkötelezettségüket és a Dél-Vietnam belügyeibe való beavatkozást, követeli, hogy a Nguyen Van Thieu-klikk vonuljon vissza, Saigonban olyan hatalom jöjCARLOS ABOIM INGLES

jön létre, amely síkraszáll a békéért, a nemzeti megbékélésért, a párizsi egyezmény szigorú végrehajtásáért.

Ugyanakkor a Vietnami Demokratikus Köztársaság lakossága, a testvéri szocialista országok, köztük a Magyar Nép- köztársaság értékes segítségével, minden erejével nehéz küzdelmet folytat a háború következményeinek felszámolásáért, és jelentős sikereket ért el az iparban, a mezőgazdaságban, a kultúrában és más területeken.

A következő időszakban a forradalmi harc még nagyon küzdelmes és bonyolult lesz. a vietnami nép azonban bízik elszántságában és erejében, testvérei, barátai odaadó segítségében, hogy sikeresen fogja építeni a szocializmust északon, kivívja a függetlenséget, a demokráciát délen, eléri az ország békés egyesítését, hozzájárulva Indokína. Délkelet- Ázsia és a világ békéjének védelméhez.

Kiemelte, hogy a vietnami nép forradalmi harcában élvezne és ma is élvezi a magyar párt, a kormány, a testvéri magyar nép szívből jövő támogatását, segítségét.

Ugyanakkor Magyarország a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság tagjaként fellép a párizsi egyezmény tiszteletben tartásáért, megvalósulásáért. — Mindezt úgy értékeljük — mondotta —, mint a pártjaink és népeink közöt: ti harci szolidaritás és barátság megnyilvánulását.

Végül köszönetét mondott a vietnami népnek nyújtott segítségért, és sok sikert kívánt a kongresszus munkájához, majd átadta a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett levelét.

Az elnök megköszönte a vietnami küldött szavait, az üdvözletei. Kérte Hoang Van Hoant, hogy tolmácsolja a Vietnami Dolgozók Pártjának, a hős vietnami népnek pártunk, egész népünk szolidaritását. — Kívánjuk — mondotta —, hogy vietnami elvtársaink harcát mielőbb teljes siker koronázza.

Az előttünk álló út nehéz, de a győzelem a miénk lesz

hogy megvitass* és elfogadja

a párt űj programját. Ez a program is tanúskodik arról a fejlődésről, melyet a magyar nép teremtő munkájával, pártjuk vezetésével elért. Tanúskodik a szocialista rendszer előnyeiről a kapitalizmussal szemben. Tanúskodik a szocialista közösség országai közötti testvéri együttműködés hatalmas erejéről; a magyar nép, a magyar kommunisták szilárd békevágyáról.

Ezután ismertette az 1974. április 25. óta Portugáliában lezajlott főbb eseményeket, a legfontosabb intézkedéseket, melyek az ország politikai és társadalmi helyzetének radikális megváltozását eredményezték. Csak a monopóliumok és latifundiumok gazdáinak, a fasiszta diktatúra élősködőinek és kihasználóinak nincs ínyükre ez a változás — mondotta. Szennyesen önző érdekeiket veszélyben látják, s ezért habozás nélkül felhasználják a legbűnösebb eszközöket is. ahogy ez március 11-én, a kudarcot” vallott ellenforradalmi puccskísérlet során is történt. Van azonban megfelelő erő az ilyen kalandok meghiúsításához. ahhoz, hogy drágán fizettessünk értük.

Március 11-e. Spinola félresikerült puccskísérletének napja bebizonyította: szükség van arra a fokozott éberségre és eltökéltségre, mellyel a népi tömegek védik saját vívmányaikat. Ez a nap megerősítetté a nép és a fegyveres erők szövetségét, s ismételten megmutatta a néppel egyesült fegyveres erők mozgalmának erejét és forradalmi eltökéltségét. Március 11-ét követte március 13-a. amelyet történelmi dátumként tart majd számon a portugál nép: akkor került sor a bankrendszer államosítására. a portugál forradalom első, közvetlenül monopóliumellenes intézkedésére. Ez hatalmas gazdasági fegyvert ragadott ki a reakció kezéből, s nagy segítséget adott a demokratikus államnak az új Portugália felépítéséhez.

A Portugál Kommunista

RENÉ PIQUET

Párt ma és a jövőben —

ugyanúgy, mint hosszú illegalitása idején — nem takarékoskodik erőfeszítéseivel, kész minden áldozatra az űj, demokratikus Portugália védelméért. azért, hogy népünk szabadon dönthessen sorsáról és békében építhesse szebb életét. A párt mindent megtesz, hogy napról napra erősítse a munkásosztály egységét, a népi tömegek. a demokratikus, haladó erők egységét, a r.ép és a fegyveres erők legyőzhetetlen szövetségét. Tudjuk, hogy az előttünk álló út nehéz, hogy a reakció és az imperializmus nem hagyott fel próbálkozásaival. s van még ereje. De a győzelem a mienk lesz.

Tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül. Ma is. miként a múltban, számolunk a világ hatalmas, legyőzhetetlen kommunista és munkásmozgalma, s benne a Magyar Szocialista Munkáspárt szolidaritásával. A szocializmus történelmi vívmányai segítséget, értékes, lelkesítő példát jelentenek népünk számára. Biztosak vagyunk abban, hogy a pártjaink között már régóta meglévő testvéri kapcsolatok a jövőben még tovább szélesednek, népeink barátsága tovább erősödik.

Befejezésül arról szólt, hogy a portugál nép teljes szívvel részese lesz a hitleri fasizmus felett aratott győzelem jubileumának, mely egyben az európai béke 30. évfordulója is. Annak a békének — hangsúlyozta —. amely mindenekelőtt a Szovjetunió és a szocialista közösség növekvő erejének, a békés egymás mellett élésre irányuló szilárd politikájának az eredménye.

Az elnök megköszönte a portugál küldött felszólalását, a portugál kommunisták üdvözletét. — Kívánjuk — mondotta —, hogy testvérpártunk, a portugál munkásosztály az orszaS haladó erőivel együtt sikerrel verje vissza a reakció támadásait, érjen el jelentős eredményeket a demokratikus fejlődés útján.

Az imperializmus kénytelen elfogadni a békés együttélés elveit

a Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni gyárának munkása ártól szólt, hogy üzemében a munkahelyi légkör jó, a munkafegyelem kielégítő. Ennek ellenere — mondotta —

Carlos Aboim Ingles, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a portugál küldöttség vezetője tolmácsolta a portugál kommunisták forró üdvözletét, majd így folytatta:

— A fasizmus alól felszabadult portugál dolgozók kettőzött érdeklődéssel tekintenek azoknak az osztálytestvéreiknek a tapasztalataira és vív-' mányaira, akik — mint önök is — a szocializmust építik és utat nyitnak a jövő felé, amely megfelelő sajátos formában a mi jövőnk is lesz.

Kongresszusuk hivatott arra.

René Piquet, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára bevezetőben hangsúlyozta, hogy a francia és a magyar pártot testvéri kapcsolatok fűzik egymáshoz, amelyeket az internacionalizmus eszméje, a szocializmusért és a békéért folytatott közös harc táplál.

— Az imperializmus meghátrált. Kénytelen elfogadni a békés együttélés elveit, kénytelen alkalmazkodni a realitásokhoz, bele kell törődnie abba, hogy együtt éljen a szocialista rendszerrel. A világ gyors ütemben, mélyrehatóan változik. A kapitalista rendszer erős válságával egyidőben a szocialista országokban alapvető irányzat a stabilitás, a kiegyensúlyozott fejlődés, az életszínvonal állandó emelkedése, a demokrácia szélesedése. A dolgozók biztonságban élnek, bizalommal néznek a jövő elé.

A szocializmusnak ez a fejlődése elsősorban a Szovjetunióban volt — és marad továbbra is — az imperializmus meghátrálásának döntő tényezője. Közrejátszik azonban ebben a forradalmi mozgalom és az állandóan erősödő nemzeti felszabadítási mozgalom is. A nemzetközi helyzetben fordulat bontakozik ki, az enyhülés előbbre jut, de a tartós béke megteremtése szívós, hosszú harcot követel a világ minden népétől. Az imperializmus, főként az amerikai imperializmus igyekszik fenntartani uralmát, a legaljasabb gaztettektől sem riad vissza, összeesküvéseket sző a fiatal demokráciák ellen, s állandóan bizonyságot tesz agresz- szív természetéről. Európában megkísérli fenntartani a politikai és társadalmi status quót, a kapitalista kormányok készséges segítségével — ezek közé tartozik a francia kormány is. Az imperializmus késleltetni igyekszik az európai biztonsági értekezlet eredményes befejezését.

Ez a helyzet határozza meg közös harcunkat. Különböző

körülmények között, más és más eszközökkel, de közösen veszünk részt az osztályharcban, s a cél: újabb meghátrálásra kényszeríteni az imperializmust a béke, a mélyreható demokratikus változások, a szocializmus fejlődése érdekében. Ügy véljük, hogy az európai kommunista pártok berlini konferenciájának közös előkészítése és megtartása e tekintetben elsőrendű szerepet játszik majd.

René Piquet a továbbiakban a francia politikai helyzetet elemezte. Elmondta, hogy mélyül a gazdasági válság, emelkednek az árak, a munkanélküliek száma eléri az 1 millió 200 ezret. A válság azonban nemcsak gazdasági természetű, a lakosság életkörülményeinek súlyosbodása együtt jár a demokrácia fokozott korlátozásával is. A politikai, gazdaság és szociális döntések lehetősége maroknyi ember kezében van, ők rendelkeznek a legfontosabb anyagi eszközökkel, a hatalommal, s döntenek a jövőről a nép és választottal megkérdezése nélkül. Általános válság ez, nem átmeneti jellegű — mondotta. — A társadalom kapitalista szerkezete ma már képtelen kielégíteni a társadalmi fejlődés igényeit.

A franciaországi helyzet másik jellemző vonása a munkásosztály köré tömörült demokratikus mozgalom kiszélesedése. A kommunista párt, a szocialista párt és a baloldali radikálisok — miután olyan közös kormányprogramban egyeztek meg, amelynek osztálytartalma valódi változásra ad lehetőséget — a győzelem kapujához értek. A nagytőke és a kezében levő államhatalom minden eszközzel igyekszik visszaszerezni elvesztett hadállásait. Példátlan ideológiai nyomást gyakorolnak, a válsággal való zsarolás éppúgy jó eszköz számukra, mint a

(Folytatás a 4. oldalon.)

Somogyi Néplapl 3