Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

egyesíti érdekeink, forradalmi eszméink és céljaink közössége: a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus, a szocializ- . mus és a kommunizmus építése. A kongresz- szus megelégedéssel állapíthatja meg: a ma­gyar—szovjet barátság felhőtlen, pártjaink, népeink kapcsolatai testvériek és 'megbont- hatatlanok. A ,barátsúg és a szocialista internacionaliz­mus szellemében gyümölcsözően fejlődnek kapcsolataink a többi testvéri szocialista or- * szággal is, a Bolgár Népköztársasággal, a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal, a Kubai Köztársasággal, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársasággal, a Lengyel Nép- köztársasággal, ai Mongol Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársasággal, a Ro­mán Szocialista Köztársasággal és a Vietna­mi Demokratikus Köztársasággal. Nem rajtunk múlt, hogy a kapcsolatok fej­lesztésére irányuló szándékaink nem találtak kedvező fogadtatásra a Kínai Népköztársaság és az Albán Népköztársaság vezetői részéről. Többször is tanújelét adtuk, hogy egyenlő alapokon, korrekt módon készek vagyunk ál­lamközi kapcsolataink fejlesztésére. A szocialista országok egyeztetett külpoli­tikai tevékenységének fontos tényezője a Varsói Szerződés Szervezete, amely ebben az évben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Álláspontunk ismeretes, mi a teljes leszerelés mellett vagyunk, de hangsúlyoznunk kell,, hogy ameddig a NATO fennáll és más im­perialista fegyveres blokkok léteznek, addig a népeknek szükségük lesz a Varsói Szerző­dés Szervezetére. Bővítjük politikai, diplomáciai és gazdasági kapcsolatainkat a teljes nemzeti és gazdasági függetlenségükért küzdő népekkel, országok­kal. A szocialista országok, a fejlődő orszá­gok, az el nem kötelezettek harca segíti a béke és az egyenjogú nemzetközi együttmű­ködés ügyét a világban. Külpolitikánkban a jövőben is nagy figyelmet szentelünk Ázsia, Afrika és Latin-Amerika felszabadult orszá­gainak. Az utóbbi években tovább élénkültek ha­zánk és a fejlett tőkés országok politikai, gazdasági, tudományos kapcsolatai. A jövő­ben is arra törekszünk, hogy viszonyunk ezekkel az államokkal a békés egymás mel­lett élés elveinek megfelelően, a teljes egyen­jogúság, a be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján tovább javuljon. A beszámoló a továbbiakban hangsúlyozta, a Központi Bizottság, a kormány mindig elvi alapon és nyíltan’ foglal állást az időszerű nemzetközi kérdésekben. Azért dolgozunk, hogy mielőbb sor kerüljön legfelső szinten Helsinkiben, az európai biztonsági értekezlet harmadik szakaszára. A beszámoló állást foglalt Ciprus önállósága, függetlensége, te­rületi egysége mellett. Továbbra is támogat­juk az arab népek igazságos harcát. A ma­gyar nép minden tőle telhető erővel segíti a hős vietnami népet, kiáll az indokínai népek igazságos ügye mellett. Kádár János a továbbiakban hangsúlyozta: korunk legbefolyásosabb politikai ereje a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom, s az MSZMP mint ennek egyik osztaga, mindent megtesz, hogy hozzájáruljon erősíté­séhez, marxista—leninista egységének meg­szilárdításához. Pártunknak mély meggyőző­dése, hogy az SZKP példamutató internacio­nalizmusa elvi jelentőségű egész mozgalmunk számára, s a Lenin pártjához fűződő viszony minden kommunista párt internacionalizmu­sának mércéje. Pártunk teljes egyetértéssel fogadta és tá­mogatta az európai kommunista és munkás­pártok értekezletének összehívását. Támogat­juk azt a javaslatot, hogy a Berlinben meg­tartandó értekezleten az európai testvérpár- tok alakítsanak ki közös álláspontot földré­szünk helyzetének legfontosabb kérdéseiről, és dolgozzanak ki konkrét programot az eu­rópai békéért, biztonságért, együttműködé­sért és a társadalmi haladásért vívott harc további feladataira. Pártunk támpgatja. a kommunista és munkáspártok újabb nagy nemzetközi tanácskozása összehívásának gon­dolatát. A legszélesebb körű találkozó elő­mozdítja mozgalmunk elvi egységét, összefo­gását, megsokszorozza erőnket. A nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom marxista—leninista egységéért küzdve, a jövőben is határozottan, következetesen fellépünk mindenfajta jobb- és »baloldali«, antimarxista nézet és gyakorlat, mindenek­előtt a nacionalizmus és a szovjetellenesség ellen. Így a Magyar Szocialista Munkáspárt elvi harcot folytat a maoizmus ellen, amely gyakorlatilag szakított a tudományos szocia­lizmus, a proletár internacionalizmus elvei­vel, mozgalmunk egységének aláásására tö­rekszik, és valamennyi fontos nemzetközi kérdésben akadályozni igyekszik céljaink el­érését. Pártunk elvi alapokon szélesíti kapcsolatait a szocialista és a szociáldemokrata pártokkal a nemzetközi enyhülés, a biztonság, a hala­Ezután Kádár János a Központi Bizott­ság nevében kérte, hogy a kongresszus erő­sítse meg és fejlessze tovább a párt eddig is követett politikai fő irányvonalát, mar­xista—leninista elveken alapuló gyakorlatát. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a XI. kongresszus történelmi évforduló előtt, felszabadulásunk 30. évfordulójának előesté­jén ült össze, s hangsúlyozta: felszabadulá­sunk közelgő 30. évfordulója alkalmából párttagságunk, népünk nevében a kongresz- szus is köszönti felszabadítónkat, a Szov­jetuniót, a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet népet. A Központi Bizottság beszámolója befeje­zésül megállapította: a XI. kongresszusnak különleges jelentőséget ad, hogy a párt új programnyilatkozata ügyében is határoz. Az új programnyilatkozatban megfogalmazott, 15—20 évre szóló feladatok teljesítésével, a fejlett szocialista társadalmat építve, köze­lebb jutunk végső célunkhoz, a kommuniz­mushoz. Szocialista építőmunkánk hazai és nem­zetközi feltételei kedvezőek. Van harcedzett pártunk, öntudatos munkásosztályunk, szor­galmas parasztságunk, tehetséges értelmisé­günk. És ami á legfontosabb: olyan nép é! itt a Duna—Tisza mentén, amely szilárdan dás javára. Az ántíimperiallsta mozgalom, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás szolgálatában fejlesztjük kapcsolatainkat Ázsia, Afrika és Latin-Amerika nemzeti de­mokratikus pártjaival és mozgalmaival. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzet­közi tevékenységét abban a szilárd meg­győződésben végzi, hogy meggyorsul az em­beriség haladása a szocializmus felé. Bizton hisszük, hogy mind több nép tér erre az útra, a társadalmi haladás, a béke és a szo­cializmus teljes győzelmet arat az egész vi­lágon. elhatározta, hogy felépíti hazájában a szociá- lista társadalmat. Ez az elhatározás és cél- tudatosság adja nekünk azt a semmi mással nem pótolható erőt, ami nélkülözhetetlen további előrehaladásunkhoz. Országépítő munkánkban nem vagyunk egyedül. Velünk vannak barátaink, szövet­ségeseink, s büszkén gondolhatunk arra, hogy a Magyar Népköztársaság az egyetemes emberi haladásért küzdő erők élvonalában halad. Központi Bizottságunk biztos abban, hogy pártunk, a magyar nép az eddiginél nagyobb feladatok megoldására is képes, s el tudja érni azokat a lelkesítő célokat, melyeket kongresszusunk most kijelöl. Eddig is volt értelme, eredménye a munkának, a harcnak, s a jövőben ez még inkább így lesz. Közös célunk, a fejlett szocialista társadalom meg­teremtéséért pártunk munkába, harcba hívja az ország népét, szocialista hazánk további felvirágzásának minden hívét. Kádár János beszédét több ízben szakította meg a küldöttek tapsa, majd a beszámoló be- ’ fejeztével is hosszan zúgott a taps. Ezután Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, terjesztette a kongresszus elé . az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának 1 jelentését. Közös célunk a fejlett szocialista társadalom megteremtése A Központi Ellenőrző Bi­zottságnak a X. kongresszus óta végzett munkájáról szólva Brutyó János bevezetőben megállapította: a Központi Bi­zottság és a Központi Ellen­őrző Bizottság teljes összhang­ban, szoros, pártszerű munka- kapcsolatban, harmonikusan dolgozott együtt a határozatok megvalósításáért. — A Központi Ellenőrző Bi­zottság teljes egyetértését fe­jezi ki a Központi Bizottságnak Kádár János elvtárs által el­mondott beszámolójában fog­laltakkal. Egyetértünk a kong­resszusi pártokmányokban megfogalmazott gondolatok­kal, kitűzött célokkal pártunk új programnyilatkozatának a Központi Bizottság által ki­dolgozott és a XI. pártkong­resszus elé terjesztett terveze­tével. A két kongresszus között to­vább erősödött pártunk tekin­télye, tömegbefolyása, nőtt a párt iránti bizalom. Ez első­sorban pártunk következetes lenini politikájának köszönhe­tő. Pártunk eredményeinek forrása az is, hogy a párttagok nagy többsége tiszteletreméltó módon, a legjobb tudása sze­rint, erejének megfeszítésével, önzetlenül és eredményesen teljesíti kötelességeit, a párt normái szerint él és dolgozik. Jelenthetjük tehát a kong­resszusnak. hogy pártunk több mint 750 000 tagot számláló nagy családja egységben és összeforrottan támogatta, hű­séggel és odaadással szolgálta és védelmezte pártunk helyes politikáját. A kommunisták nagyszerű munkával álltak ki e politika mellett, élen jártak mindazoknak a feladatoknak a megvalósításában, melyeket a szocializmus építésének je­lenlegi szakasza, a társadalmi haladás napirendre tűzött. A Központi Ellenőrző Bi­zottság tapasztalata és ebből fakadó véleménye az. hogy pártunk egységes, szilárd, al­kalmas és méltó történelmi küldetésére. Pártunk a marxizmus—leni­nizmus elvi alapján állva nemcsak az eredményeket tar­totta számon, hanem mindig nyíltan feltárta gondjainkat, nehézségeinket és hibáinkat is. Azt tartva szem előtt, hogy az eredmények kisebbítése, le­becsülése fékezi a szocializmus építésének lendületét, a hibák és fogyatékosságok eltakarása és eltűrése pedig magát az építést veszélyezteti. Brutyó János ezután a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság mun­kájáról szólva a többi között megállapította: — Az elmúlt négy és fél év alatt végzett vizsgálataink ar­ról tanúskodnak, hogy a párt­gazdasági • munka és pénzgaz­dálkodás a X. kongresszus ha­tározatainak megfelel. Ezt követően a Központi El­A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója BRUTYÓ IÁNOS BESZÉDE lenőrző Bizottságnak a párf- íegyelemmel és a pártfejjyelrni munkával összefüggő tevé­kenységéről adott számot Bru- tyó János. Hangsúlyozta: — A legfontosabb tapasztalatunk, hogy a X. kongresszus óta — a párt következetes munkája nyomán — tovább szilárdult a pártfegyelem, tudatosabbá vált a párt normáinak vállalá­sa és megtartása. — A X. kongresszus támasz­totta nagyobb követelmények következetesen érvényesül­nek a Központi Bizottság határozataiban, intézkedései­ben, amelyek megnyilvánultak a pártéletben, a párttagok mindennapi cselekedeteiben és magatartásában. Ennek ered­ményeként tudatosabbá váltak a szocialista erkölcs normái1, kedyezőbbek lettek a lehetősé­gek feladataink sikeres meg­valósításához, a párt- és ál­lampolgári fegyelem további erősítéséhez. Ez a megállapítás helytálló még akkor is, ha sorainkban voltaic és még ma is vannak olyanok, akik megsértik a párt lenini normáit, akik nem tud­nak, vagy nem akarnak lépést tartani a növekvő követelmé­nyekkel, akik a párttagságra méltatlanoknak bizonyultak. A tapasztalatok arról tanús­kodnak, hogy a pártszervek kö­vetkezetesebben lépnek fel a párttagsággal összeférhetetlen cselekedetekkel szemben, a fegyelemsértőket vétségük arányában felelősségre von­ják. A párttagság egészéhez ké­pest csekély a pártbüntetés­ben részesültek aránya. A Központi Ellenőrző Bizottság azonban úgy véli. hogy a szám­szerűségen kívül igen fontos a pártfegyelem megsértését ki­váltó okok elemzése, illetve annak a hatásnak a fölméré­se, melyet a párt politikai, erkölcsi normáinak megsértése kivált. Kétségtelen, hogy minél előbbre jutunk a szocializmus építésében, annál visszatet- szöbbé válhak azok a jelensé­gek, melyek a kapitalizmusban természetesek, de nálunk a szocialista elvekkel és gyakor­lattal nem férhetnek össze. A múltnak e káros maradvá­nyai helyenként még makacsul tartják magukat. Sőt 'belső el­lentmondásaink folytán eset­leg új erőre kaphatnak, vagy új tormát öltenek. A hatalom erősítésének fon­tosságáról szólva a KEB elnö­ke hangsúlyozta: — A fejlett szocialista tár­sadalom építésén munkálkod­va, a legfontosabb feladatunk változatlanul a munkáshata­lom további erősítése. Erre biztosíték pártunk helyes po­litikája, a tömegszervezetek munkája, a szocialista állam tevékenysége. A hatalom gyakorlása során előfordulhatnak magatartás­beli torzulások is, amelyekre időben fel kell figyelni. Akad­nak, akik tudatosan visszaél­nek a hatalommal, mások vi­szont nem tudnak, vagy nem mernek élni vele. Bár az okok különböznek, de ez is, az is kárt okoz, mert gyengíti a munkáshatalmat, a párt iránti bizalmat, fékezi munkánkat. A pártfegyelmi munka ta­pasztalatai arra is intenek, hogy a jövőben a hatalom erő­sítésében és gyakorlásában még inkább előtérbe kell ke­rülnie a nép iránti hűségnek, a szigorú pártszerűségnek, a munkásfiatalom szolgálatá­nak. ' A Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke hangsúlyozta, hogy a hatalommal való leg­csekélyebb visszaélést éppúgy nem szabad megtűrni, mint az erélytelenséget, a huzavonát, majd így folytatta: — A munkáshatalom erősí­tésében fontos szerepe van a párttagok eszmei-ideológiai szilárdságának, politikai éber­ségének. A párt eszmei, politi­kai egységét sértő, bomlasztó tevékenység, az antimarxista nézetek hirdetése és terjeszté­se nem tűrhető meg, az ilyen jelenségek ellen következetes szigorral kell fellépnünk. Na­gyon fontos, hogy a politikai éberséget erősítsük az ideoló­giai, a kulturális és a tudo­mányos területeken dolgozó kommunisták és vezetők köré­ben is. Brutyó Járíos ezután a szo­cialista tulajdon gyarapításá­nak és védelmezésének felada­tairól szólt.-— Miközben fokozatosan erősödik az úa szocialista emberre jellemző gondolkodás és erkölcs, a szocialista tulaj­don, átérzett tudata — mon­dotta -r, helyenként hat még a régi, a vissza­húzó szemlélet és gyakorlat is. Ennek tulajdonítható, hogy a növekvő lehetőségeket egye­sek önző módon a közös tulaj­don rovására, a saját vagyono­sodásulcra próbálják kihasznál­ni, ügyeskedésekkel, a törvé­nyek kijátszásával jogtalan vagy indokolatlan előnyökhöz jutnak. A X. kongresszus óta a szocialista tulajdont sértő, károsító ügyekben pártszer­veink a korábbinál nagyobb szigorral léptek föl. Rá kell ébreszteni az egyes embereket és csoportokat, hogy a társadalom kárára nem gaz­dagodhatnak, nem élhetnek törvénytelen eszközökkel és ilyen utakon nem járhatnak, mert ezzel bomlasztják, gyen­gítik szocialista rendünket. Félreérthetetlenné kell ten­nünk, hogy aki a közösségi ér­dek ellenére juttat indokolat­lan előnyhöz bárkit, az éppoly erkölcstelen és hibás, mint az, aki elfogadja. Mindkettő mö­gött fellelhető az egyéni érde­kek elsőbbsége, az önzés, az anyagiasság, az elvtelen kap­csolatok kihasználása, a köl­csönös lekötelezettség. Társadalmunk a becsületes munkára épül. A pártagok és a tisztességesen gondolkodó dolgozók millióinak igazság­érzetét joggal sérti, ha valaki a munkájával nem arányosan, vagy éppenséggel munka nél­kül jut jövedelemhez. A tör­vényesen is üldözendő tisztes­ségtelen vagyonszerzés külön­böző formáin kívül más jelen­ségek is nyugtalanítják közvé­leményünket. Így például az egyes helyeken már szinte in­tézményesített borravalózás, az úrhatnám ajándékozgatá- sok, és nem utolsósorban a hálapénz. Ezek szocialista el­veinkkel ellentétesek, hatásuk demoralizáló, indokolatlan jö­vedelemkülönbségekhez, . fe­szültségekhez vezetnek. Ügy látjuk, hogy a nevelő munka erősítése mellett meg­felelő intézkedések is szüksé­gesek a szocialista társada­lomtól idegen gyakorlat mi­előbbi megszüntetésére. Brutyó János ezután így folytatta: — A fejlett szocialista tár­sadalom építése magasabb, kö­vetelményeket állít a párt tagjai elé. Ezért a pártfegye­lem szilárdítása állandó fel­adatunk, amelynek eszköze mindenekelőtt a nevelő mun­ka. Pártunk a pártfegyelmi büntetést is a nevelés egyik eszközének tartja, mely arra szolgál, hogy a párttag okul­jon belőle, öt és környezetét egyaránt visszatartsa fegye­lemsértések elkövetésétől. Természetesen arra törek­szünk, hogy elvtársainkat ne a felelősségre vonástól való félelem tartsa vissza a hely­telen cselekedetektől, hanem belső meggyőződésből éljenek és tevékenykedjenek a párt politikai-erkölcsi normái sze­rint, A szervezeti , szabályza­tot sértő cselekmények haté­konyabb nevelő munkával és a kommunista közösségek erejével megelőzhetők. A kommunistának nemcsak ön­magáért, hanem más pártta­gokért is felelősséget kell éreznie. — Pártunk erejének, eszmei­politikai, cselekvési egységé­nek, további fejlődésünknek fontos feltétele a bírálat. Ez egyaránt szükséges a káderek neveléséhez, a hibák megelő1 zeséhez és az elkövetett hi­bák gyors kijavításához. Aki semmibe veszi a jogos bírálatot, az lényegében azo­nosítja magát a bírált hibá­val, akadályozza annak kija­vítását. Sajnos előfordul, hogy a bírálatot vonakodva, kel­letlenül, vagy csak formáli­san, szavakban fogadják el. Az illetők többnyire hibátlan­nak tartják magukat, önelé­gültek, ami pedig súlyos té­vedések forrása lehet, a bírá­lat élfojtásához, sőt annak rhegtorlásához is vezethet. Elsősorban a párton belül kell olyan, légkört teremteni, amely lehetetlenné teszi, hogy bárkit hátrány vagy bántódás érjen azért, mert becsületesen feltárta a hibákat, volt bátor­sága bírálni. Nem szabad el­tűrni, hogy a bírálatot barid nyíltan vagy burkoltan meg­torolhassa, és. a bírálót hát­rányos. helyzetbe juttassa. Ez tűrhetetlen a pártban, merő­ben idegen a párttól, elné­mítja a párttagokat, a dolgo­zókat, akadályozza, hogy a hibák, visszaélések napvilág­ra kerüljének. A párt min­den tagjától elvárja az őszin­teséget, a nyíltságot, az egye­nességet, azt, hogy szemé­lyekre való tekintet nélkül bíráljon, lépjen föl a hibák, visszásságok ellen. A kommunista azért kom­munista, hogy szóljon, ami­kor kell. és álljon ki a meg­győződéséért. a szocializmus ügyéért. A munkásosztálynak olyan pártra van szüksége, amelynek ’ minden alapszer­vezete, minden egyes tagj* szilárdan helytáll. A Központi Ellenőrző Bi­zottság azt tapasztalja, hogy az alsóbb pártszervek is szi­gorúan fellépnek a bírálat el- fojtói, megtorlói ellen. A Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a hibák elleni nyílt, következetes harc során szüntelenül ügyelni kell arra is, nehogy egyesek bírá­lat ürügyén, és a bírálókat védő intézkedésekkel vissza­élve, megrágalmazzanak ái - tatlan, becsületes embereket. Ezért a jogos, pártszerű bí­rálatot minden esetben el kell határolni a rágalmazástól és az intrikától- Vagyis a bírá­lók következetes védelmének együtt kell' járnia a rágalma­zók, intrikusok elleni elszánt harccal. A Központi Ellenőrző Bi­zottság beszámolója az ellen­őrzésről szólva a többi kö­zött a következőket állapítot­ta meg: — Szükségesnek tartjuk a rendszeres ér. hatékony ellen­őrzést azért, hogy feltárja a munka kedvező és kedvezőt­len vonásait, elősegítse fejlő­désünket, megakadályozza a hibák, a visszaélések elköve­tését. Az ellenőrzés lehetővé teszi, hogy mindenkit elsősor­ban a végzett munkája alap­ján értékeljünk és minősít­sünk, ne pedig szubjektív meggondolások és benyomá­sok alapján. A kommunista közösségek­ben a rendszeres és segítő ellenőrzés eredményeképpen is fejlődnek az emberek. Az ellenőrzés nem mindenáron való hibakeresés, hanem ' a munka javításának nélkülöz­hetetlen eszköze. Arra kell töreked nü a -c, hogy a kommunista közössé­gek, a pártcsoportok, a párt­szervezetek és a pártszervek még inkább a kommunista jellemformálás szolgálatában álljanak, erősítsék Önmaguk­ban és másokban a közösségi tulajdonságokat, következe­tesen szánjanak szembe a szocializmustól idegen maga­tartás megnyilvánulásaival, az embertelenséggel, az önzés­sel, a gőggel, a törtétássel. az anyagiassággal' amelyek együttesen és külön-külön is m»g sok gondot okoznak a kisebb közösségeknek épp úgy. mint az egész társada­lomnak. Feladatunk, hogy az eszmei politikai munka javításává’, a hibás jelenségek határozóit és meggyőző bírálatával véd­jük meg a párt tagjait azok­tól a káros nézetektől, hatá­soktól. magatartásbeli fogya­tékosságoktól, amelyeknél szemben éppen nekik kell harcolniuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom