Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

egyesíti érdekeink, forradalmi eszméink és céljaink közössége: a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus, a szocializ- . mus és a kommunizmus építése. A kongresz- szus megelégedéssel állapíthatja meg: a magyar—szovjet barátság felhőtlen, pártjaink, népeink kapcsolatai testvériek és 'megbont- hatatlanok.

A ,barátsúg és a szocialista internacionalizmus szellemében gyümölcsözően fejlődnek kapcsolataink a többi testvéri szocialista or- * szággal is, a Bolgár Népköztársasággal, a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal, a Kubai Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, a Lengyel Nép- köztársasággal, ai Mongol Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársasággal, a Román Szocialista Köztársasággal és a Vietnami Demokratikus Köztársasággal.

Nem rajtunk múlt, hogy a kapcsolatok fejlesztésére irányuló szándékaink nem találtak kedvező fogadtatásra a Kínai Népköztársaság és az Albán Népköztársaság vezetői részéről. Többször is tanújelét adtuk, hogy egyenlő alapokon, korrekt módon készek vagyunk államközi kapcsolataink fejlesztésére.

A szocialista országok egyeztetett külpolitikai tevékenységének fontos tényezője a Varsói Szerződés Szervezete, amely ebben az évben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Álláspontunk ismeretes, mi a teljes leszerelés mellett vagyunk, de hangsúlyoznunk kell,, hogy ameddig a NATO fennáll és más imperialista fegyveres blokkok léteznek, addig a népeknek szükségük lesz a Varsói Szerződés Szervezetére.

Bővítjük politikai, diplomáciai és gazdasági kapcsolatainkat a teljes nemzeti és gazdasági függetlenségükért küzdő népekkel, országokkal. A szocialista országok, a fejlődő országok, az el nem kötelezettek harca segíti a béke és az egyenjogú nemzetközi együttműködés ügyét a világban. Külpolitikánkban a jövőben is nagy figyelmet szentelünk Ázsia, Afrika és Latin-Amerika felszabadult országainak.

Az utóbbi években tovább élénkültek hazánk és a fejlett tőkés országok politikai, gazdasági, tudományos kapcsolatai. A jövőben is arra törekszünk, hogy viszonyunk ezekkel az államokkal a békés egymás mellett élés elveinek megfelelően, a teljes egyenjogúság, a be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján tovább javuljon.

A beszámoló a továbbiakban hangsúlyozta, a Központi Bizottság, a kormány mindig elvi alapon és nyíltan’ foglal állást az időszerű nemzetközi kérdésekben. Azért dolgozunk, hogy mielőbb sor kerüljön legfelső szinten Helsinkiben, az európai biztonsági értekezlet harmadik szakaszára. A beszámoló állást foglalt Ciprus önállósága, függetlensége, területi egysége mellett. Továbbra is támogatjuk az arab népek igazságos harcát. A magyar nép minden tőle telhető erővel segíti a hős vietnami népet, kiáll az indokínai népek igazságos ügye mellett.

Kádár János a továbbiakban hangsúlyozta: korunk legbefolyásosabb politikai ereje a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, s az MSZMP mint ennek egyik osztaga, mindent megtesz, hogy hozzájáruljon erősítéséhez, marxista—leninista egységének megszilárdításához. Pártunknak mély meggyőződése, hogy az SZKP példamutató internacionalizmusa elvi jelentőségű egész mozgalmunk számára, s a Lenin pártjához fűződő viszony minden kommunista párt internacionalizmusának mércéje.

Pártunk teljes egyetértéssel fogadta és támogatta az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívását. Támogatjuk azt a javaslatot, hogy a Berlinben megtartandó értekezleten az európai testvérpár- tok alakítsanak ki közös álláspontot földrészünk helyzetének legfontosabb kérdéseiről, és dolgozzanak ki konkrét programot az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társadalmi haladásért vívott harc további feladataira. Pártunk támpgatja. a kommunista és munkáspártok újabb nagy nemzetközi tanácskozása összehívásának gondolatát. A legszélesebb körű találkozó előmozdítja mozgalmunk elvi egységét, összefogását, megsokszorozza erőnket.

A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom marxista—leninista egységéért küzdve, a jövőben is határozottan, következetesen fellépünk mindenfajta jobb- és »baloldali«,

antimarxista nézet és gyakorlat, mindenekelőtt a nacionalizmus és a szovjetellenesség ellen. Így a Magyar Szocialista Munkáspárt elvi harcot folytat a maoizmus ellen, amely gyakorlatilag szakított a tudományos szocializmus, a proletár internacionalizmus elveivel, mozgalmunk egységének aláásására törekszik, és valamennyi fontos nemzetközi kérdésben akadályozni igyekszik céljaink elérését.

Pártunk elvi alapokon szélesíti kapcsolatait a szocialista és a szociáldemokrata pártokkal a nemzetközi enyhülés, a biztonság, a halaEzután Kádár János a Központi Bizottság nevében kérte, hogy a kongresszus erősítse meg és fejlessze tovább a párt eddig is követett politikai fő irányvonalát, marxista—leninista elveken alapuló gyakorlatát.

A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a XI. kongresszus történelmi évforduló előtt, felszabadulásunk 30. évfordulójának előestéjén ült össze, s hangsúlyozta: felszabadulásunk közelgő 30. évfordulója alkalmából párttagságunk, népünk nevében a kongresz- szus is köszönti felszabadítónkat, a Szovjetuniót, a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet népet.

A Központi Bizottság beszámolója befejezésül megállapította: a XI. kongresszusnak különleges jelentőséget ad, hogy a párt új programnyilatkozata ügyében is határoz. Az új programnyilatkozatban megfogalmazott, 15—20 évre szóló feladatok teljesítésével, a fejlett szocialista társadalmat építve, közelebb jutunk végső célunkhoz, a kommunizmushoz.

Szocialista építőmunkánk hazai és nemzetközi feltételei kedvezőek. Van harcedzett pártunk, öntudatos munkásosztályunk, szorgalmas parasztságunk, tehetséges értelmiségünk. És ami á legfontosabb: olyan nép é! itt a Duna—Tisza mentén, amely szilárdan

dás javára. Az ántíimperiallsta mozgalom, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás szolgálatában fejlesztjük kapcsolatainkat Ázsia, Afrika és Latin-Amerika nemzeti demokratikus pártjaival és mozgalmaival.

A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységét abban a szilárd meggyőződésben végzi, hogy meggyorsul az emberiség haladása a szocializmus felé. Bizton hisszük, hogy mind több nép tér erre az útra, a társadalmi haladás, a béke és a szocializmus teljes győzelmet arat az egész világon.

elhatározta, hogy felépíti hazájában a szociá- lista társadalmat. Ez az elhatározás és cél- tudatosság adja nekünk azt a semmi mással nem pótolható erőt, ami nélkülözhetetlen további előrehaladásunkhoz.

Országépítő munkánkban nem vagyunk egyedül. Velünk vannak barátaink, szövetségeseink, s büszkén gondolhatunk arra, hogy a Magyar Népköztársaság az egyetemes emberi haladásért küzdő erők élvonalában halad.

Központi Bizottságunk biztos abban, hogy pártunk, a magyar nép az eddiginél nagyobb feladatok megoldására is képes, s el tudja érni azokat a lelkesítő célokat, melyeket kongresszusunk most kijelöl. Eddig is volt értelme, eredménye a munkának, a harcnak, s a jövőben ez még inkább így lesz. Közös célunk, a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért pártunk munkába, harcba hívja az ország népét, szocialista hazánk további felvirágzásának minden hívét.

Kádár János beszédét több ízben szakította meg a küldöttek tapsa, majd a beszámoló be- ’ fejeztével is hosszan zúgott a taps.

Ezután Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, terjesztette a kongresszus elé . az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának 1 jelentését.

Közös célunk a fejlett szocialista társadalom megteremtése

A Központi Ellenőrző Bizottságnak a X. kongresszus óta végzett munkájáról szólva Brutyó János bevezetőben megállapította: a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság teljes összhangban, szoros, pártszerű munka- kapcsolatban, harmonikusan dolgozott együtt a határozatok megvalósításáért.

— A Központi Ellenőrző Bizottság teljes egyetértését fejezi ki a Központi Bizottságnak Kádár János elvtárs által elmondott beszámolójában foglaltakkal. Egyetértünk a kongresszusi pártokmányokban megfogalmazott gondolatokkal, kitűzött célokkal pártunk új programnyilatkozatának a Központi Bizottság által kidolgozott és a XI. pártkongresszus elé terjesztett tervezetével.

A két kongresszus között tovább erősödött pártunk tekintélye, tömegbefolyása, nőtt a párt iránti bizalom. Ez elsősorban pártunk következetes lenini politikájának köszönhető. Pártunk eredményeinek forrása az is, hogy a párttagok nagy többsége tiszteletreméltó módon, a legjobb tudása szerint, erejének megfeszítésével, önzetlenül és eredményesen teljesíti kötelességeit, a párt normái szerint él és dolgozik.

Jelenthetjük tehát a kongresszusnak. hogy pártunk több mint 750 000 tagot számláló nagy családja egységben és összeforrottan támogatta, hűséggel és odaadással szolgálta és védelmezte pártunk helyes politikáját. A kommunisták nagyszerű munkával álltak ki e politika mellett, élen jártak mindazoknak a feladatoknak a megvalósításában, melyeket a szocializmus építésének jelenlegi szakasza, a társadalmi haladás napirendre tűzött.

A Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalata és ebből fakadó véleménye az. hogy pártunk egységes, szilárd, alkalmas és méltó történelmi küldetésére.

Pártunk a marxizmus—leninizmus elvi alapján állva nemcsak az eredményeket tartotta számon, hanem mindig nyíltan feltárta gondjainkat, nehézségeinket és hibáinkat is. Azt tartva szem előtt, hogy az eredmények kisebbítése, lebecsülése fékezi a szocializmus építésének lendületét, a hibák és fogyatékosságok eltakarása és eltűrése pedig magát az építést veszélyezteti.

Brutyó János ezután a Központi Ellenőrző Bizottság munkájáról szólva a többi között megállapította:

— Az elmúlt négy és fél év alatt végzett vizsgálataink arról tanúskodnak, hogy a pártgazdasági • munka és pénzgazdálkodás a X. kongresszus határozatainak megfelel.

Ezt követően a Központi ElA Központi Ellenőrző Bizottság

beszámolója

BRUTYÓ IÁNOS BESZÉDE

lenőrző Bizottságnak a párf- íegyelemmel és a pártfejjyelrni munkával összefüggő tevékenységéről adott számot Bru- tyó János. Hangsúlyozta: — A legfontosabb tapasztalatunk, hogy a X. kongresszus óta — a párt következetes munkája nyomán — tovább szilárdult a pártfegyelem, tudatosabbá vált a párt normáinak vállalása és megtartása.

— A X. kongresszus támasztotta nagyobb követelmények következetesen érvényesülnek a Központi Bizottság határozataiban, intézkedéseiben, amelyek megnyilvánultak a pártéletben, a párttagok mindennapi cselekedeteiben és magatartásában. Ennek eredményeként tudatosabbá váltak a szocialista erkölcs normái1, kedyezőbbek lettek a lehetőségek feladataink sikeres megvalósításához, a párt- és állampolgári fegyelem további erősítéséhez.

Ez a megállapítás helytálló még akkor is, ha sorainkban voltaic és még ma is vannak olyanok, akik megsértik a párt lenini normáit, akik nem tudnak, vagy nem akarnak lépést tartani a növekvő követelményekkel, akik a párttagságra méltatlanoknak bizonyultak.

A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a pártszervek következetesebben lépnek fel a párttagsággal összeférhetetlen cselekedetekkel szemben, a fegyelemsértőket vétségük arányában felelősségre vonják.

A párttagság egészéhez képest csekély a pártbüntetésben részesültek aránya. A Központi Ellenőrző Bizottság azonban úgy véli. hogy a számszerűségen kívül igen fontos a pártfegyelem megsértését kiváltó okok elemzése, illetve annak a hatásnak a fölmérése, melyet a párt politikai, erkölcsi normáinak megsértése kivált.

Kétségtelen, hogy minél előbbre jutunk a szocializmus építésében, annál visszatet- szöbbé válhak azok a jelenségek, melyek a kapitalizmusban természetesek, de nálunk a szocialista elvekkel és gyakorlattal nem férhetnek össze.

A múltnak e káros maradványai helyenként még makacsul tartják magukat. Sőt 'belső ellentmondásaink folytán esetleg új erőre kaphatnak, vagy új tormát öltenek.

A hatalom erősítésének fontosságáról szólva a KEB elnöke hangsúlyozta:

— A fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodva, a legfontosabb feladatunk változatlanul a munkáshatalom további erősítése. Erre biztosíték pártunk helyes politikája, a tömegszervezetek munkája, a szocialista állam tevékenysége.

A hatalom gyakorlása során előfordulhatnak magatartásbeli torzulások is, amelyekre időben fel kell figyelni. Akadnak, akik tudatosan visszaélnek a hatalommal, mások viszont nem tudnak, vagy nem mernek élni vele. Bár az okok különböznek, de ez is, az is kárt okoz, mert gyengíti a munkáshatalmat, a párt iránti bizalmat, fékezi munkánkat.

A pártfegyelmi munka tapasztalatai arra is intenek, hogy a jövőben a hatalom erősítésében és gyakorlásában még inkább előtérbe kell kerülnie a nép iránti hűségnek, a szigorú pártszerűségnek, a munkásfiatalom szolgálatának.

' A Központi Ellenőrző Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a hatalommal való legcsekélyebb visszaélést éppúgy nem szabad megtűrni, mint az erélytelenséget, a huzavonát, majd így folytatta:

— A munkáshatalom erősítésében fontos szerepe van a párttagok eszmei-ideológiai szilárdságának, politikai éberségének. A párt eszmei, politikai egységét sértő, bomlasztó tevékenység, az antimarxista nézetek hirdetése és terjesztése nem tűrhető meg, az ilyen jelenségek ellen következetes szigorral kell fellépnünk. Nagyon fontos, hogy a politikai éberséget erősítsük az ideológiai, a kulturális és a tudományos területeken dolgozó kommunisták és vezetők körében is.

Brutyó Járíos ezután a szocialista tulajdon gyarapításának és védelmezésének feladatairól szólt.-— Miközben fokozatosan erősödik az úa szocialista emberre jellemző gondolkodás és erkölcs, a szocialista tulajdon, átérzett tudata — mondotta -r, helyenként hat még a régi, a visszahúzó szemlélet és gyakorlat is. Ennek tulajdonítható, hogy a növekvő lehetőségeket egyesek önző módon a közös tulajdon rovására, a saját vagyonosodásulcra próbálják kihasználni, ügyeskedésekkel, a törvények kijátszásával jogtalan vagy indokolatlan előnyökhöz jutnak. A X. kongresszus óta a szocialista tulajdont sértő, károsító ügyekben pártszerveink a korábbinál nagyobb szigorral léptek föl.

Rá kell ébreszteni az egyes embereket és csoportokat, hogy a társadalom kárára nem gazdagodhatnak, nem élhetnek törvénytelen eszközökkel és ilyen utakon nem járhatnak, mert ezzel bomlasztják, gyengítik szocialista rendünket.

Félreérthetetlenné kell tennünk, hogy aki a közösségi érdek ellenére juttat indokolatlan előnyhöz bárkit, az éppoly erkölcstelen és hibás, mint az, aki elfogadja. Mindkettő mögött fellelhető az egyéni érdekek elsőbbsége, az önzés, az anyagiasság, az elvtelen kapcsolatok kihasználása, a kölcsönös lekötelezettség.

Társadalmunk a becsületes munkára épül. A pártagok és a tisztességesen gondolkodó dolgozók millióinak igazságérzetét joggal sérti, ha valaki a munkájával nem arányosan, vagy éppenséggel munka nélkül jut jövedelemhez. A törvényesen is üldözendő tisztességtelen vagyonszerzés különböző formáin kívül más jelenségek is nyugtalanítják közvéleményünket. Így például az egyes helyeken már szinte intézményesített borravalózás, az úrhatnám ajándékozgatá- sok, és nem utolsósorban a hálapénz. Ezek szocialista elveinkkel ellentétesek, hatásuk demoralizáló, indokolatlan jövedelemkülönbségekhez, . feszültségekhez vezetnek.

Ügy látjuk, hogy a nevelő munka erősítése mellett megfelelő intézkedések is szükségesek a szocialista társadalomtól idegen gyakorlat mielőbbi megszüntetésére.

Brutyó János ezután így folytatta:

— A fejlett szocialista társadalom építése magasabb, követelményeket állít a párt tagjai elé. Ezért a pártfegyelem szilárdítása állandó feladatunk, amelynek eszköze mindenekelőtt a nevelő munka.

Pártunk a pártfegyelmi büntetést is a nevelés egyik eszközének tartja, mely arra szolgál, hogy a párttag okuljon belőle, öt és környezetét

egyaránt visszatartsa fegyelemsértések elkövetésétől.

Természetesen arra törekszünk, hogy elvtársainkat ne a felelősségre vonástól való félelem tartsa vissza a helytelen cselekedetektől, hanem belső meggyőződésből éljenek és tevékenykedjenek a párt politikai-erkölcsi normái szerint, A szervezeti , szabályzatot sértő cselekmények hatékonyabb nevelő munkával és a kommunista közösségek erejével megelőzhetők. A kommunistának nemcsak önmagáért, hanem más párttagokért is felelősséget kell éreznie.

— Pártunk erejének, eszmeipolitikai, cselekvési egységének, további fejlődésünknek fontos feltétele a bírálat. Ez egyaránt szükséges a káderek neveléséhez, a hibák megelő1 zeséhez és az elkövetett hibák gyors kijavításához.

Aki semmibe veszi a jogos bírálatot, az lényegében azonosítja magát a bírált hibával, akadályozza annak kijavítását. Sajnos előfordul, hogy a bírálatot vonakodva, kelletlenül, vagy csak formálisan, szavakban fogadják el. Az illetők többnyire hibátlannak tartják magukat, önelégültek, ami pedig súlyos tévedések forrása lehet, a bírálat élfojtásához, sőt annak rhegtorlásához is vezethet.

Elsősorban a párton belül kell olyan, légkört teremteni, amely lehetetlenné teszi, hogy bárkit hátrány vagy bántódás érjen azért, mert becsületesen feltárta a hibákat, volt bátorsága bírálni. Nem szabad eltűrni, hogy a bírálatot barid nyíltan vagy burkoltan megtorolhassa, és. a bírálót hátrányos. helyzetbe juttassa. Ez tűrhetetlen a pártban, merőben idegen a párttól, elnémítja a párttagokat, a dolgozókat, akadályozza, hogy a hibák, visszaélések napvilágra kerüljének. A párt minden tagjától elvárja az őszinteséget, a nyíltságot, az egyenességet, azt, hogy személyekre való tekintet nélkül bíráljon, lépjen föl a hibák, visszásságok ellen.

A kommunista azért kommunista, hogy szóljon, amikor kell. és álljon ki a meggyőződéséért. a szocializmus ügyéért. A munkásosztálynak olyan pártra van szüksége, amelynek ’ minden alapszervezete, minden egyes tagj* szilárdan helytáll.

A Központi Ellenőrző Bizottság azt tapasztalja, hogy az alsóbb pártszervek is szigorúan fellépnek a bírálat el- fojtói, megtorlói ellen.

A Központi Ellenőrző Bizottság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a hibák elleni nyílt, következetes harc során szüntelenül ügyelni kell arra is, nehogy egyesek bírálat ürügyén, és a bírálókat védő intézkedésekkel visszaélve, megrágalmazzanak ái - tatlan, becsületes embereket. Ezért a jogos, pártszerű bírálatot minden esetben el kell határolni a rágalmazástól és az intrikától- Vagyis a bírálók következetes védelmének együtt kell' járnia a rágalmazók, intrikusok elleni elszánt harccal.

A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója az ellenőrzésről szólva a többi között a következőket állapította meg:

— Szükségesnek tartjuk a rendszeres ér. hatékony ellenőrzést azért, hogy feltárja a munka kedvező és kedvezőtlen vonásait, elősegítse fejlődésünket, megakadályozza a hibák, a visszaélések elkövetését. Az ellenőrzés lehetővé teszi, hogy mindenkit elsősorban a végzett munkája alapján értékeljünk és minősítsünk, ne pedig szubjektív meggondolások és benyomások alapján.

A kommunista közösségekben a rendszeres és segítő ellenőrzés eredményeképpen is fejlődnek az emberek. Az ellenőrzés nem mindenáron való hibakeresés, hanem ' a munka javításának nélkülözhetetlen eszköze.

Arra kell töreked nü a -c, hogy a kommunista közösségek, a pártcsoportok, a pártszervezetek és a pártszervek még inkább a kommunista jellemformálás szolgálatában álljanak, erősítsék Önmagukban és másokban a közösségi tulajdonságokat, következetesen szánjanak szembe a szocializmustól idegen magatartás megnyilvánulásaival, az embertelenséggel, az önzéssel, a gőggel, a törtétássel. az anyagiassággal' amelyek

együttesen és külön-külön is m»g sok gondot okoznak a kisebb közösségeknek épp úgy. mint az egész társadalomnak.

Feladatunk, hogy az eszmei politikai munka javításává’, a hibás jelenségek határozóit és meggyőző bírálatával védjük meg a párt tagjait azoktól a káros nézetektől, hatásoktól. magatartásbeli fogyatékosságoktól, amelyeknél szemben éppen nekik kell harcolniuk.