Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-14 / 62. szám
I AÍL7YKÍ VK. hlthü\tÉ!\ Ytl\K Fejlődésünkről valló képek Népe S iskoláscsoport hagyja el a kaposvári iíjúsági házat. Felső tagozatos leányok, fiúk. Találomra megszólítom a sor végén baktató két diákot: — Gyerekek, mi tetszett nefeték ? — A sok új lakás ... Mi is nemrégen költöztünk új tálcásba a Kalinyin városrészben ... — Az, hogy hány orvos vigyáz egészségünkre... A nővéremet tavaly vették föl egyetemre, ő is orvos lesz ... Talán véletlen, hogy éppen két olyan gyereket kérdeztem, aki saját családi életén keresztül mérheti le szocialista hazánk gazdagodását. Bár az lenne a nehéz: olyan családokat keresni, amelyek eredményeinkből nem részesülnek. A kiállított tablókon ez az első felirat, amelyik szembetűnik: »A szocializmus felépítése az egész dolgozó nép ügye.« A dolgozó embert ábrázolják a képek: munkásokat, parasztokat, tudományos kutatókat, s megtudhatjuk az adatokból, hogy minden száz kereső közül 58 munkás, 15 a szövetkezeti paraszt, 24 az értelmiségi, s a városokban és falvakban nagyon sok munkás —paraszt és munkás—értelmiségi vegyes családot találni. «A szocialista demokrácia igazi tartalma a dolgozó nép hatalma« — olvashatjuk egy másik tablón. Városi, községi tanácsainkba 70 000 állampolgárt választottak be legutóbb, bírósági népi ülnökként 17 600, népi ellenőrként pedig évente 30 000 ember végez nagyon fontos közérdekű, társadalmi munkát. Föleleveníti a kiállítás mindazokat a törvényeket, amelyeket az Országgyűlés 1971 óta fogadott el: a tanács- az ifjúsági, az alkotmányról, az egészségügyről és a .családjogról szóló törvényeket, hogy csak néhányat említsünk. Ezek mind, mind a társadalmi haladást, életünk szebbé, tartalmasabbá tételét szolgálják. 1971 —74 között 430 milliárd forintot költöttünk a szocialista szektor beruházásaira. Ennek az összegnek minden 1000 forintjából az iparra 376. a mező-, erdő- és vízgazdálkodásra 201, kommunális célokra pedig 234 forint jutott. A nők szerepe a társadalmi, a politikai és a gazdasági élet minden területén fokozódott, A nők aránya a lakosságból 52, a férfiaké pedig 48 százalék. Minden száz pedagógus közül 71 nő, s minden száz orvos között 35 nőt találni. MVAi.<• <>> * VK eves LA**«im.zzi pme»*w a rumzmr? < w>:u:o y* Ukáskaí. tm* m.v m TÖVAÖ® rZxtPW liA S?A«A '&*<xro r* «■•>*$<■>> '•>'5 BUN rimf '>•?«?*•>>• . <»%•$•« A* <xm Újítók a cérnagyárban Győri László, a Pamutfonó- ip^ri Vállalat Újpesti Cérna- gyara nagyatádi telepének újítási előadója apró irodájában hatalmas kimutatásokkal bajlódik. Háta mögött, a falon két nagyméretű táblázat. Mindegyik az újítások helyzetét rögzíti: a begyújtott, elfogadott és bevezetett javaslatok számát, a gazdasági hasznot és a kifizetett újítási díjakat tünteti föl. Már ott a kezében a legújabb kimutatás Is. Megelevenedett az újítómozgalom a nagyatádi cérnagyárban. Törődnek vele. Ez nemcsak abban mutatkozik meg, hogy az újítók fényképével, nevével többször is találkozni a gyárban, hanem abban is, hogy például az újítási díj kiszámításánál átlagnak az öt százalékot fogadták el. összehasonlításként megemlítjük, hogy 1970-ben a beadott újítások gazdasági eredménye 870 ezer forint volt, s a javaslatokat benyújtók ösz- szesen 43 ezer forint díjat kaptak. A múlt évben hatvan Tájékoztat a kiállítás arról is, hogy hazánk 1973-ban 142 országgal állt külkereskedelmi kapcsolatban. Első helyen a Szovjetunió áll 33,6 százalékkal, második az NDK, majd Csehszlovákia következik, negyedik az NSZK. A családi pótlék összegének az emelése — a gyermekek számától függően — 200—400 forinttal emelte a családok jövedelmét. Jelentősen növekedett a nyugdíjasok jövedelme is, az 1970. évi 689 forinttal szemben tavaly átlagosan 1049 forint lett. A kiállítás látogatói között nagyon sokan érdeklődéssel nézegetik a lakásépítkezésekkel kapcsolatos fényképeket, olvasgatják az adatokat. Megvalósulásához közeledik a VII. pártkongresszus által elfogadott 15 éves lakásépítési program — így szól a tájékoztatás —, s a tervezett 1 millió lakásnál 20—30 ezerrel több épül. S nem csupán több. hanem szebb és nagyobb. Míg 1961— 1970 között a 609 000 új lakásnak csupán 9,3 százaléka volt hárcanszobás, addig 1973-ban a 90 000 lakásnak már 34,8 százaléka. Ismert tényeket idéznek a kiállítás tablói, ‘így többek között ezt is: »A társadalombiztosítás állampolgári jog lett.« Nem árt, ha tudjuk, hogy népünk e jog révén mit kap szocialista társadalmunktól: 1970- ben a juttatások összege 29 milliárd 965 millió, 1973-ban fjedig 42 milliárd 800 millió forint volt. E négy esztendőben az orvosok száma 2100-zal emelkedett — csökkent az egy orvosra jutó betegek száma —, a kórházi ágyaké ugyancsak 2100-zal, az óvodai helyeké négy esztendő alatt 48 ezerrel növekedett. Lehetne még sorolni a tanulással kapcsolatos, vagy ifjúságunk helyzetéről és megyénk fejlődéséről szóló adatokat, amelyek bizonyítják az utóbbi években történt előrehaladást. Társadalmunk készül pártunk XI. kongresszusára, fontos hát ez a számvetés, hogy a X. pártkongresszus óta milyen változás következett be munkánk alapján. Akik megtekintették e do- kumentumkiállísást, azzal távozhattak: büszkék lehetünk fejlődésünkre, s arra, hogy sikerült megvalósítani a X. pártkongresszus határozatait. Sz. L. Küldött lesz a kongresszuson A brigádvezetönö Az a jelképes gondtarisznya szüntelenül ott lóg a vállán. Sohasem ürül ki. Pedig nincs nap, hogy ne tenne ki belőle valamit — de hiába. A régi helyére mindig új gond, elintézést kívánó kérés kerül. — Mancika, holnap kellene egy fogat... — Mancika, ne haragudjon, hogy ilyen későn itthon zavarom, de nagyon sürgősen intézkedni kéne... — Mancika, nem jól számolták el az útiköltségemet, ha benn jár a központban... Tudom, hogy nem a maga dolga, de segítsen. Segítsen. Ki tudja, hány ezerszer, vagy még többször tették tarisznyájába a kívánságot. És Kocsis Józsefné, a somogysámsoni Marótvölgye Termelőszövetkezet csákányi brigádvezetője segített. Mindenkor, készséggel, a legjobb tudása, a legőszintébb igyekezete szerint. («Valahogy nem tudok olyan lenni, hogy: na, nekem ez a feladatom, elvégeztem, kész, megyek haza, a többi nem az én dolgom. Hiába vagyok kész az én munkámmal, ha azt látom, hegy mellettem a másiknak nagyon összejött, — segítek neki. Nem is tudnék nyugodtan hazatérni...«) Ősz szálak tarkítják fekete haját. Életútjára joggal illik a jelző: Rendhagyó. Mert a természetesebb, az általánosabb az, hogy valaki faluról indul, onnan nő ki, és eljut a városba, a nagyobb településre. Kocsis Józsefné a nagyvárosból, Szegedről indult, és eljutott a faluba, Csákányra. A sors, a házassága «rendezte« így ezt az utat. (»Magam vállaltam, és azzal az elhatározással jöttem, hogy minél előbb úgy éljek, mint aki ebbe a munkába született. Az igaz, hogy a legelső aratásnál sírva fakadtam, mert nem tudtam, hogyan kell markot szedni, megkötni a kévéket a kocsin ... De aztán hamar belejöttem.«) Megtalálta helyet, megtalálta jövőjét, s ami még több: fölfedezte a szépet ebben a munkában. Bizonyíték erre az élete, de még inkább az, hogy mindkét gyermekét a mezőgazdaságnak nevelte. (»A lányom az idén végez a kanizsai mezőgazdasági főiskolán, visszajön ide a tsz- be, a fiam innen vonult be, most katona — öt is visszavárom.«) Az. ötvenkilences alakuláskor lépett be a szövetkezetbe, sok állomás nincs az életében. Dolgozott a növénytermelésben, volt hivatalsegéd, pénztáros, majd az egyesülés után egy évvel a csákányi terület brigádvezetője lett. A szövetkezet formálódásával együtt alakult az élete. Mindig többet és többet vállalt, belső kényszerből mindjobban bekapcsolódott a szövetkezet, a község társadalmi életébe. Nem érzem túlzónak a megállapítást: Kocsis Józsefné közéleti emberré vált. (»Mikor hazajöttem a párt- értekezletről, körülvettek az asszonyok. Könnyeztek az örömtől, mondták: sohasem gondoltuk volna, Mancika, hogy ekkora megbecsülés ér minket, küldött leszel a kongresszuson. Mi tagadás, nekem is elszorul a torkom, ha rágondolok. De olyan elmondhatatlan jó érzés, hogy a társaim így együtt örülnek velem...«) Tanácstag, kilenc éve párttag, brigádvezető, a csákányi rész háztáji ügyeit intézi. A jelképes gondtarisznya szüntelenül ott lóg a vállán. Sohasem ürül ki. Neki mégsem nehéz. Kocsis Józsefné mindenkor, készséggel, fáradhatatlanul dolgozik társaiért. Vörös Márta Körzeti együttműködés A Hazafias Népfront tizenkét kaposvári körzeti titkára és a Vöröskereszt tizenkilenc körzeti tij-kára «névjegyet« cserélt. Az ismerkedés célját a körzeti együttműködési megállapodásban rögzítették. A lakóhelyi munkát végző aktívák sok közös feladatot találtak. Ezek ismert területei egyébként a vöröskeresztes és a népfrontmunkának, csupán az az új, hogy ezután mindezt közösen akarják végezni. S még valami: az eddigi megállapodások többnyire nem jutottak túl a megfogalmazásokon, a közös feladatok fölismerését nem követte a gyakorlat. A «név- jegycserére« pedig azért volt szükség, hogy kezdet kezdetén megismerjék egymást az aktivisták. Miben működhetnek együtt a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt aktivistái lakóhelyükön? A város kisebb közösségeiben, a népfront és Vöröskereszt körzeteiben hathatós felvilágosító munkát végezhetnek az egészségügyi szemlélet formálásában. A megállapodás kimondja, hogy közös ismeretterjesztő előadásokat tartanak. Fölkutatják a városban lakó, egyedül élő, magányos öregeket, és gondoskodnak róluk. A tisztasági mozgalom eredményei ismertek a városban, de köztudott az is, hogy utcáinkon, tereinken még sok a szemét. Az aktivisták megvitatták a városi tanács rendelettervezetét is, mely témába vágó: a parkok, játszóterek, zöld területek védelmét lesz hivatott szolgálni. A rendelet megjelenése után annak betartásáért sokat tehetnek az aktívák, mint ahogy a közös megállapodásba bekerült Kaposvár fásítása, környezetvédelme is. Sok kifogás merült föl az utóbbi időben az állattartással kapcsolatosan. Az aktívák szorgalmazzák: módosítsanak az érvényben levő rendeletén, hiszen annak időszerűségén sokat változtatott az a körülmény, hogy városunk lakóterületeinek arculata napról napra változik. Vállalták a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt aktivistái azt is, hogy rendszeresen figyelemmel kísérik az öregek eltartási szerződésének a betartását. Kerekasztal-beszélgetése- ket tartanak az aktivisták a népesedéspolitikai határozatok megvalósulásáról. A munkatervből ennyi is elég annak kifejezésére, hogy sok közös területen tevékenykedhetnek együtt a népfront és a Vöröskereszt aktivistái, s nemcsak papíron. II. R. Emelkedtek a bérek, javult a termelékenység Csökkent a bérmunka aránya a csurgói Napsugár ktsz-ben újítási javaslatot nyújtottak be a gyár dolgozói, a bevezetett újítások száma harminchat volt. Akad közöttük olyan is, melynek az utólag kalkulált gazdasági eredménye több mint egymillió forint volt egy év alatt. Mint Győri László elmondta, jelentősen csökkent az újítások átfutási ideje: az 1973. évi 23 nappal szemben tavaly már 10 napra csökkentették. Hat javaslat nödolgozóktól származott.. Bár ez is több a korábbi- . nál, még mindig nem lehet jó eredménynek mondani, hiszen j a gyár dolgozóinak 75 száza- j léka nő. i A nagyatádi cérnagyárban — határozták el az utóbbi időben — nagyobb szigorral kísérik azoknak a munkáját, akik valamilyen formában felelősek az újítások bevezetéséért. Az indok: az elhúzódó ügyintézés nemcsak az újítót érinti hátrányosan, hanem a gyár műszaki fejlesztését és a termelést is. azonkívül az egész újítómozgalmat fékezheti. EREDMÉNYES esztendőről adott számot a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet vezetősége a gazdálkodást értékelő közgyűlésen. A megyében közepes nagyságú üzemnek számító — 1200 embert foglalkoztató — szövetkezet alapítása óta a múlt évben először termelt százmillió forintnál többet. Radnóti László elnök beszámolójában azt is hangsúlyozta, hogy a termelés növekedése csaknem teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott. A szövetkezet konfekciórészlegének termékei keresettek. A vasipari üzemben készülő galvanizáló berendezéseket elsősorban a szakemberek ismeri^. Építőipari részlegének nem a termelése, hanem a lakásfelújításban játszott szerepe jelentős. Az árutermelés mellett nőtt a szolgáltató tevékenység is: a lakosság részére 42 százalékkal több ilyen jellegű munkát végeztek tavaly, mint egy évvel korábban, A ruhaipari ágazaton belül a szövetkezetnél még mindig jelentős a bérmunka. Jóllehet a teljes termeléshez viszonyítva részaránya csökken, a bérben végzett munka 1971-hez viszonyítva megkétszereződött. S éppen a ruhaipari részleg az, amelynek munkáslétszáma a múlt évben valamelyest csökkent, A szövetkezet vezetői ennek okát > abban látják, hogy a keresetek itt nem voltak megközelítően sem egyenletesek. A hullámzó termelés ebben az ágazatban kívánt viszonylag sok túlórát, i A szövetkezet tavaly csaknem 27 200 túlórát használt fel. A vezetőség véleménye az, hogy jobb munkaszervezéssel ennek tekintélyes hányadát el lehetett volna kerülni. A termelékeny gépeken dolgozó munkások anyagi elismeréséért sokat tettek: egy év alatt 1717 forinttal emelkedtek az átlagbérek, s ta- valy először haladták meg a kétezer forintot. A könnyűipari ágazatban sem magas bérek emelésére ebben az évben újabb összegeket fordítanak, s ebben nagy segítséget jelent a könnyűipari Minisztérium által biztosított bérkedvezmény is. Ez teszi lehetővé. hogy a munkásbérek emelése mellett több részesedést fizetnek, mint tavaly: átlagosan egyhónapi átlagkeresetnek felel meg a nyereség- részesedés. A szövetkezet termékei keresettek nemcsak nálunk, hanem külföldön is., A bérmunka mellett — a ruházati ágazatban — éppen ezért arra törekednek, hogy a maguk vásárolta alapanyagból is többet juttassanak külföldre. A megye délnyugati részén dolgozó szövetkezet legnagyobb vásárlója a Nyugat-Magyarországot ellátó nagykereskedelmi vállalat. Több mint harmincmillió forint értékű konfekciót szállítanak megrendelésére. A megye ellátását szolgáló vállalatok és szövetkezetek megrendelése — néhány kivételtől eltekintve — a múlt évben sem volt jelentős. Ennek következménye az, hogy viszonylag kevés csurgói termékkel lehet a somogyi boltokban találkozni. A vasipari üzemben galvanizáló berendezések készülnek. E termékük sorozatosan nyert már díjat a BNV-n. Most fejleszteni kívánják tevékenységüket. Szolgáltatásfejlesztési elképzeléseik közül kiemelkedik az a törpe autószerviz, amelynek kapacitása elsősorban a nagyközség és a környező települések igényét elégíti ki. Megvalósítása érdekében a tárgyalások most kezdődnek. Az újra, a korszerűre való törekvésnek is jelentős szerepe van abban, hogy a szövetkezet nyeresége 1971 óta megháromszorozódott. A legszámottevőbb eredményt a vasipari üzem érte el: nyeresége 88 százalékkal nőtt, a ruhaiparé viszont csak 4 százalékkal. A gazdálkodás eredményességét tekintve — a beszámoló szerint — korántsem a legjobbak között van a szövetkezet. E megállapítást azonban ki kell egészíteni azzal, hogy 1971 óta évről évre emelkedik a nyereség. Amíg négy évvel ezelőtt ezer forint értékű termékhez 15,6 munkaórát használtak fel, tavaly már nem egészen 11 óra alatt állítottak elő ennyi értéket. A KŐVETKEZŐ ÉVEK jobb * eredményeiért nemcsak szervezési intézkedéseket tesz a szövetkezet, hanem a gépi rekonstrukció folytatásával is ezt a célt szolgálja. Alapos mérlegelés után döntöttek, vagy döntenek a következő időszakban a szövetkezet egy- egy termelőrészlegének korszerűsítéséről. Dr. K. I. Somogyi Néplap