Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-14 / 62. szám

I AÍL7YKÍ VK. hlthü\tÉ!\ Ytl\K Fejlődésünkről valló képek Népe S iskoláscsoport hagy­ja el a kaposvári iíjúsági há­zat. Felső tagozatos leányok, fiúk. Találomra megszólítom a sor végén baktató két diákot: — Gyerekek, mi tetszett nefeték ? — A sok új lakás ... Mi is nemrégen költöztünk új tálcás­ba a Kalinyin városrészben ... — Az, hogy hány orvos vi­gyáz egészségünkre... A nő­véremet tavaly vették föl egye­temre, ő is orvos lesz ... Talán véletlen, hogy éppen két olyan gyereket kérdeztem, aki saját családi életén keresz­tül mérheti le szocialista ha­zánk gazdagodását. Bár az len­ne a nehéz: olyan családokat keresni, amelyek eredmé­nyeinkből nem részesülnek. A kiállított tablókon ez az első felirat, amelyik szembetűnik: »A szocializmus felépítése az egész dolgozó nép ügye.« A dolgozó embert ábrázol­ják a képek: munkásokat, pa­rasztokat, tudományos kutató­kat, s megtudhatjuk az ada­tokból, hogy minden száz ke­reső közül 58 munkás, 15 a szövetkezeti paraszt, 24 az ér­telmiségi, s a városokban és falvakban nagyon sok munkás —paraszt és munkás—értelmi­ségi vegyes családot találni. «A szocialista demokrácia igazi tartalma a dolgozó nép hatalma« — olvashatjuk egy másik tablón. Városi, községi tanácsainkba 70 000 állampol­gárt választottak be legutóbb, bírósági népi ülnökként 17 600, népi ellenőrként pedig évente 30 000 ember végez nagyon fontos közérdekű, társadalmi munkát. Föleleveníti a kiállítás mind­azokat a törvényeket, amelye­ket az Országgyűlés 1971 óta fogadott el: a tanács- az ifjú­sági, az alkotmányról, az egészségügyről és a .családjog­ról szóló törvényeket, hogy csak néhányat említsünk. Ezek mind, mind a társadalmi hala­dást, életünk szebbé, tartalma­sabbá tételét szolgálják. 1971 —74 között 430 milliárd forin­tot költöttünk a szocialista szektor beruházásaira. Ennek az összegnek minden 1000 fo­rintjából az iparra 376. a me­ző-, erdő- és vízgazdálkodás­ra 201, kommunális célokra pedig 234 forint jutott. A nők szerepe a társadalmi, a politikai és a gazdasági élet minden területén fokozódott, A nők aránya a lakosságból 52, a férfiaké pedig 48 száza­lék. Minden száz pedagógus közül 71 nő, s minden száz or­vos között 35 nőt találni. MVAi.<• <>> * VK eves LA**«im.zzi pme»*w a rumzmr? < w>:u:o y* Ukáskaí. tm* m.v m TÖVAÖ® rZxtPW liA S?A«A '&*<xro r* «■•>*$<■>> '•>'5 BUN rimf '>•?«?*•>>• . <»%•$•« A* <xm Újítók a cérnagyárban Győri László, a Pamutfonó- ip^ri Vállalat Újpesti Cérna- gyara nagyatádi telepének újí­tási előadója apró irodájában hatalmas kimutatásokkal baj­lódik. Háta mögött, a falon két nagyméretű táblázat. Mindegyik az újítások helyze­tét rögzíti: a begyújtott, elfo­gadott és bevezetett javaslatok számát, a gazdasági hasznot és a kifizetett újítási díjakat tünteti föl. Már ott a kezében a legújabb kimutatás Is. Megelevenedett az újító­mozgalom a nagyatádi cérna­gyárban. Törődnek vele. Ez nemcsak abban mutatkozik meg, hogy az újítók fényké­pével, nevével többször is ta­lálkozni a gyárban, hanem abban is, hogy például az újí­tási díj kiszámításánál átlag­nak az öt százalékot fogadták el. összehasonlításként meg­említjük, hogy 1970-ben a be­adott újítások gazdasági ered­ménye 870 ezer forint volt, s a javaslatokat benyújtók ösz- szesen 43 ezer forint díjat kap­tak. A múlt évben hatvan Tájékoztat a kiállítás arról is, hogy hazánk 1973-ban 142 országgal állt külkereskedelmi kapcsolatban. Első helyen a Szovjetunió áll 33,6 százalék­kal, második az NDK, majd Csehszlovákia következik, ne­gyedik az NSZK. A családi pótlék összegének az emelése — a gyermekek számától függően — 200—400 forinttal emelte a családok jö­vedelmét. Jelentősen növeke­dett a nyugdíjasok jövedelme is, az 1970. évi 689 forinttal szemben tavaly átlagosan 1049 forint lett. A kiállítás látogatói között nagyon sokan érdeklődéssel nézegetik a lakásépítkezések­kel kapcsolatos fényképeket, olvasgatják az adatokat. Meg­valósulásához közeledik a VII. pártkongresszus által elfoga­dott 15 éves lakásépítési prog­ram — így szól a tájékoztatás —, s a tervezett 1 millió lakás­nál 20—30 ezerrel több épül. S nem csupán több. hanem szebb és nagyobb. Míg 1961— 1970 között a 609 000 új lakás­nak csupán 9,3 százaléka volt hárcanszobás, addig 1973-ban a 90 000 lakásnak már 34,8 százaléka. Ismert tényeket idéznek a kiállítás tablói, ‘így többek kö­zött ezt is: »A társadalombiz­tosítás állampolgári jog lett.« Nem árt, ha tudjuk, hogy né­pünk e jog révén mit kap szo­cialista társadalmunktól: 1970- ben a juttatások összege 29 milliárd 965 millió, 1973-ban fjedig 42 milliárd 800 millió fo­rint volt. E négy esztendőben az orvosok száma 2100-zal emelkedett — csökkent az egy orvosra jutó betegek száma —, a kórházi ágyaké ugyancsak 2100-zal, az óvodai helyeké négy esztendő alatt 48 ezerrel növekedett. Lehetne még sorolni a tanulással kapcsolatos, vagy if­júságunk helyzetéről és me­gyénk fejlődéséről szóló ada­tokat, amelyek bizonyítják az utóbbi években történt előre­haladást. Társadalmunk készül pártunk XI. kongresszusára, fontos hát ez a számvetés, hogy a X. pártkongresszus óta milyen változás következett be munkánk alapján. Akik megtekintették e do- kumentumkiállísást, azzal tá­vozhattak: büszkék lehetünk fejlődésünkre, s arra, hogy si­került megvalósítani a X. pártkongresszus határozatait. Sz. L. Küldött lesz a kongresszuson A brigádvezetönö Az a jelképes gondtarisznya szüntelenül ott lóg a vállán. Sohasem ürül ki. Pedig nincs nap, hogy ne tenne ki belőle valamit — de hiába. A régi helyére mindig új gond, elin­tézést kívánó kérés kerül. — Mancika, holnap kellene egy fogat... — Mancika, ne haragudjon, hogy ilyen későn itthon zava­rom, de nagyon sürgősen in­tézkedni kéne... — Mancika, nem jól szá­molták el az útiköltségemet, ha benn jár a központban... Tudom, hogy nem a maga dolga, de segítsen. Segítsen. Ki tudja, hány ezerszer, vagy még többször tették tarisznyájába a kíván­ságot. És Kocsis Józsefné, a somogysámsoni Marótvölgye Termelőszövetkezet csákányi brigádvezetője segített. Min­denkor, készséggel, a legjobb tudása, a legőszintébb igye­kezete szerint. («Valahogy nem tudok olyan lenni, hogy: na, nekem ez a feladatom, elvégeztem, kész, megyek haza, a többi nem az én dolgom. Hiába va­gyok kész az én munkámmal, ha azt látom, hegy mellettem a másiknak nagyon összejött, — segítek neki. Nem is tud­nék nyugodtan hazatérni...«) Ősz szálak tarkítják fekete haját. Életútjára joggal illik a jelző: Rendhagyó. Mert a természetesebb, az általáno­sabb az, hogy valaki faluról indul, onnan nő ki, és eljut a városba, a nagyobb telepü­lésre. Kocsis Józsefné a nagy­városból, Szegedről indult, és eljutott a faluba, Csákányra. A sors, a házassága «rendez­te« így ezt az utat. (»Magam vállaltam, és azzal az elhatározással jöttem, hogy minél előbb úgy éljek, mint aki ebbe a munkába született. Az igaz, hogy a legelső ara­tásnál sírva fakadtam, mert nem tudtam, hogyan kell markot szedni, megkötni a kévéket a kocsin ... De aztán hamar belejöttem.«) Megtalálta helyet, megtalál­ta jövőjét, s ami még több: fölfedezte a szépet ebben a munkában. Bizonyíték erre az élete, de még inkább az, hogy mindkét gyermekét a mezőgazdaságnak nevelte. (»A lányom az idén végez a kanizsai mezőgazdasági fő­iskolán, visszajön ide a tsz- be, a fiam innen vonult be, most katona — öt is vissza­várom.«) Az. ötvenkilences alakulás­kor lépett be a szövetkezetbe, sok állomás nincs az életé­ben. Dolgozott a növényter­melésben, volt hivatalsegéd, pénztáros, majd az egyesülés után egy évvel a csákányi te­rület brigádvezetője lett. A szövetkezet formálódásával együtt alakult az élete. Min­dig többet és többet vállalt, belső kényszerből mindjob­ban bekapcsolódott a szövet­kezet, a község társadalmi életébe. Nem érzem túlzónak a megállapítást: Kocsis Jó­zsefné közéleti emberré vált. (»Mikor hazajöttem a párt- értekezletről, körülvettek az asszonyok. Könnyeztek az örömtől, mondták: sohasem gondoltuk volna, Mancika, hogy ekkora megbecsülés ér minket, küldött leszel a kong­resszuson. Mi tagadás, nekem is elszorul a torkom, ha rá­gondolok. De olyan elmond­hatatlan jó érzés, hogy a társaim így együtt örülnek velem...«) Tanácstag, kilenc éve párt­tag, brigádvezető, a csákányi rész háztáji ügyeit intézi. A jelképes gondtarisznya szün­telenül ott lóg a vállán. So­hasem ürül ki. Neki mégsem nehéz. Kocsis Józsefné min­denkor, készséggel, fáradha­tatlanul dolgozik társaiért. Vörös Márta Körzeti együttműködés A Hazafias Népfront tizen­két kaposvári körzeti titkára és a Vöröskereszt tizenkilenc körzeti tij-kára «névjegyet« cserélt. Az ismerkedés célját a körzeti együttműködési megállapodásban rögzítették. A lakóhelyi munkát végző aktívák sok közös feladatot találtak. Ezek ismert terüle­tei egyébként a vöröskeresz­tes és a népfrontmunkának, csupán az az új, hogy ez­után mindezt közösen akar­ják végezni. S még valami: az eddigi megállapodások többnyire nem jutottak túl a megfogalmazásokon, a közös feladatok fölismerését nem követte a gyakorlat. A «név- jegycserére« pedig azért volt szükség, hogy kezdet kezdetén megismerjék egymást az ak­tivisták. Miben működhetnek együtt a Hazafias Népfront és a Vö­röskereszt aktivistái lakóhe­lyükön? A város kisebb kö­zösségeiben, a népfront és Vöröskereszt körzeteiben hat­hatós felvilágosító munkát végezhetnek az egészségügyi szemlélet formálásában. A megállapodás kimondja, hogy közös ismeretterjesztő előadá­sokat tartanak. Fölkutatják a városban lakó, egyedül élő, magányos öregeket, és gon­doskodnak róluk. A tisztasá­gi mozgalom eredményei is­mertek a városban, de köz­tudott az is, hogy utcáinkon, tereinken még sok a szemét. Az aktivisták megvitatták a városi tanács rendeletterve­zetét is, mely témába vágó: a parkok, játszóterek, zöld te­rületek védelmét lesz hivatott szolgálni. A rendelet megje­lenése után annak betartá­sáért sokat tehetnek az aktí­vák, mint ahogy a közös megállapodásba bekerült Ka­posvár fásítása, környezetvé­delme is. Sok kifogás merült föl az utóbbi időben az állattartás­sal kapcsolatosan. Az aktívák szorgalmazzák: módosítsanak az érvényben levő rendeletén, hiszen annak időszerűségén sokat változtatott az a körül­mény, hogy városunk lakóte­rületeinek arculata napról napra változik. Vállalták a Hazafias Népfront és a Vö­röskereszt aktivistái azt is, hogy rendszeresen figyelem­mel kísérik az öregek eltar­tási szerződésének a betartá­sát. Kerekasztal-beszélgetése- ket tartanak az aktivisták a népesedéspolitikai határoza­tok megvalósulásáról. A mun­katervből ennyi is elég annak kifejezésére, hogy sok közös területen tevékenykedhetnek együtt a népfront és a Vö­röskereszt aktivistái, s nem­csak papíron. II. R. Emelkedtek a bérek, javult a termelékenység Csökkent a bérmunka aránya a csurgói Napsugár ktsz-ben újítási javaslatot nyújtottak be a gyár dolgozói, a beveze­tett újítások száma harminc­hat volt. Akad közöttük olyan is, melynek az utólag kalku­lált gazdasági eredménye több mint egymillió forint volt egy év alatt. Mint Győri László elmondta, jelentősen csökkent az újítá­sok átfutási ideje: az 1973. évi 23 nappal szemben tavaly már 10 napra csökkentették. Hat javaslat nödolgozóktól szárma­zott.. Bár ez is több a korábbi- . nál, még mindig nem lehet jó eredménynek mondani, hiszen j a gyár dolgozóinak 75 száza- j léka nő. i A nagyatádi cérnagyárban — határozták el az utóbbi idő­ben — nagyobb szigorral kí­sérik azoknak a munkáját, akik valamilyen formában felelősek az újítások bevezeté­séért. Az indok: az elhúzódó ügyintézés nemcsak az újítót érinti hátrányosan, hanem a gyár műszaki fejlesztését és a termelést is. azonkívül az egész újítómozgalmat fékez­heti. EREDMÉNYES esztendőről adott számot a csurgói Napsu­gár Ipari Szövetkezet vezető­sége a gazdálkodást értékelő közgyűlésen. A megyében kö­zepes nagyságú üzemnek szá­mító — 1200 embert foglalkoz­tató — szövetkezet alapítása óta a múlt évben először ter­melt százmillió forintnál töb­bet. Radnóti László elnök be­számolójában azt is hangsú­lyozta, hogy a termelés növe­kedése csaknem teljes egészé­ben a termelékenység emelke­déséből adódott. A szövetkezet konfekciórész­legének termékei keresettek. A vasipari üzemben készülő galvanizáló berendezéseket elsősorban a szakemberek is­meri^. Építőipari részlegének nem a termelése, hanem a la­kásfelújításban játszott szere­pe jelentős. Az árutermelés mellett nőtt a szolgáltató te­vékenység is: a lakosság ré­szére 42 százalékkal több ilyen jellegű munkát végeztek ta­valy, mint egy évvel koráb­ban, A ruhaipari ágazaton belül a szövetkezetnél még mindig jelentős a bérmunka. Jóllehet a teljes termeléshez viszonyít­va részaránya csökken, a bér­ben végzett munka 1971-hez viszonyítva megkétszereződött. S éppen a ruhaipari részleg az, amelynek munkáslétszáma a múlt évben valamelyest csökkent, A szövetkezet veze­tői ennek okát > abban látják, hogy a keresetek itt nem vol­tak megközelítően sem egyen­letesek. A hullámzó termelés ebben az ágazatban kívánt viszonylag sok túlórát, i A szö­vetkezet tavaly csaknem 27 200 túlórát használt fel. A vezető­ség véleménye az, hogy jobb munkaszervezéssel ennek te­kintélyes hányadát el lehetett volna kerülni. A termelékeny gépeken dol­gozó munkások anyagi elis­meréséért sokat tettek: egy év alatt 1717 forinttal emel­kedtek az átlagbérek, s ta- valy először haladták meg a kétezer forintot. A könnyű­ipari ágazatban sem magas bérek emelésére ebben az év­ben újabb összegeket fordíta­nak, s ebben nagy segítséget jelent a könnyűipari Minisz­térium által biztosított bér­kedvezmény is. Ez teszi lehe­tővé. hogy a munkásbérek emelése mellett több részese­dést fizetnek, mint tavaly: át­lagosan egyhónapi átlagkere­setnek felel meg a nyereség- részesedés. A szövetkezet termékei ke­resettek nemcsak nálunk, ha­nem külföldön is., A bérmun­ka mellett — a ruházati ága­zatban — éppen ezért arra tö­rekednek, hogy a maguk vá­sárolta alapanyagból is többet juttassanak külföldre. A megye délnyugati részén dolgozó szö­vetkezet legnagyobb vásárlója a Nyugat-Magyarországot el­látó nagykereskedelmi válla­lat. Több mint harmincmillió forint értékű konfekciót szál­lítanak megrendelésére. A me­gye ellátását szolgáló vállala­tok és szövetkezetek megren­delése — néhány kivételtől el­tekintve — a múlt évben sem volt jelentős. Ennek követ­kezménye az, hogy viszonylag kevés csurgói termékkel lehet a somogyi boltokban találkoz­ni. A vasipari üzemben galvani­záló berendezések készülnek. E termékük sorozatosan nyert már díjat a BNV-n. Most fej­leszteni kívánják tevékenysé­güket. Szolgáltatásfejlesztési elképzeléseik közül kiemelke­dik az a törpe autószerviz, amelynek kapacitása elsősor­ban a nagyközség és a környe­ző települések igényét elégíti ki. Megvalósítása érdekében a tárgyalások most kezdődnek. Az újra, a korszerűre való törekvésnek is jelentős szerepe van abban, hogy a szövetke­zet nyeresége 1971 óta meghá­romszorozódott. A legszámot­tevőbb eredményt a vasipari üzem érte el: nyeresége 88 szá­zalékkal nőtt, a ruhaiparé vi­szont csak 4 százalékkal. A gazdálkodás eredményességét tekintve — a beszámoló sze­rint — korántsem a legjobbak között van a szövetkezet. E megállapítást azonban ki kell egészíteni azzal, hogy 1971 óta évről évre emelkedik a nye­reség. Amíg négy évvel ezelőtt ezer forint értékű termékhez 15,6 munkaórát használtak fel, tavaly már nem egészen 11 óra alatt állítottak elő ennyi értéket. A KŐVETKEZŐ ÉVEK jobb * eredményeiért nemcsak szer­vezési intézkedéseket tesz a szövetkezet, hanem a gépi re­konstrukció folytatásával is ezt a célt szolgálja. Alapos mérlegelés után döntöttek, vagy döntenek a következő időszakban a szövetkezet egy- egy termelőrészlegének kor­szerűsítéséről. Dr. K. I. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom