Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-08 / 33. szám

Eredményeink, feladataink <Folytatás az 1. oldalról.) — Az ésszerűség úgy kí­vánja — hangsúlyozta Bogó László —, hogy csökkentsük a szóródást. Mérsékelten lép­jünk tovább a területi kon­hangsúiyozta az előadó, hogy nem kampányfeladatról, ha­nem egy hosszú távú intéz­kedési sorozatról van szó, melynek érdekében elsősor­ban a vezetők és a dolgozók szemléletét kell megváltoztat­ni. Ami pedig a gyakorlatot illeti: csak az üzem- és mun­kaszervezés javításával va­lósítható meg az ésszerűen Bogó Lászió kiemelten fog­lalkozott az állattenyésztés­ben jelentkező gondokkal, el­sősorban a tejtermelés csök­kenésének problémáival. Fel­hívta a nagyüzemek vezetői­nek figyelmét: mindent kö- centrációval, természetesen i essenek ei a szarvasmarha- ott, ahol a közgazdasági té- i program végrehajtása érdeké- nyezők ezt szükségessé te- j ben. Beszéde végén az előadó szik, és biztosítottak a szövet- külön-külön/ értékelte a me- kezetpolitikai feltételek. Emel- tógazdasághoz kapcsolódó 1 takarékos, hatékony gazdálko- lett fö feladatunk a már vállalatok, intézmények múlt j dás. A tapasztalati példák so- egyesült szövetkezetek meg- j avi tevékenységét, majd a j rát idézte Tóth Károly, emlé- szilárdítása, gazdálkodásuk ( megyei párt-végrehajtóbizott- \ keztetve arra, hogy az ener- tartalmának, jövedelmezősé- sag megbízásából köszönetét j giafelhasználás csökkentésé­gének javítása. Az eddigiek- | mondott valamennyi somogyi , nek hányféle módja adott az nél sokkal fokozottabb figyel- élelmiszer-gazdasági üzem- üzemekben. met kell fordítanunk le- j nek az 1974-es tevékenység végezetül emiékeztette a hetoleg mar az idén a ,ar~ | géért. 1 részvevőket arra, hogy min­Q,,inzni.-hnn r*-ln lehetőségek A tapasztalatok) a felada-; den gazdálkodó egységnek ró­tok tömör összegezéséhez I vid időn belül el kell készí- szervesen kapcsolódott Tóth \ tenie azt az intézkedési ter- Károlynak, a megyei tanács j vet, mely az anyagokkal, az mezőgazdasági és élelmezés- ! energiával, a beruházásokkal ügyi °osztályvezetőjének elő- | és az egyéb költségekkel kap­Készülnek a napkli leiadatokra Vezetőségválasztó taggyűlés az elektroncsőgyárban Az Egyesült Izzó Kaposvári Elektroncsőgyára a hazai ve­vőcsőgyártás vidéki bázisává fejlődött a párt X. kongresz- szusa óta. A kétezernél több embert foglalkoztató gyár 125 kommunistája az iparfejlesz­A teremben helyet foglaló I irányelvekről és a szervezeti ' szabályzat módosítására tett javaslatokról mondtak véle­_______ _____ ______ _ ményt. »A hozzászólók — a z adminisztrátorok közül pe- hangzott el a gyári pártveze- dig tizenhármán tagjai az j tőség beszámolójában — meg­ái apszervezeteknek. A növeli-I erősítették párttagok közül 85-en a mun­kapadok mellől jöttek. A mű­szakiak közül huszonnégyen, a kongresszusi tés eredményeit is értékelte j vő taglétszám tette szükséges- j irányelvekben foglaltakat, he­összevont vezetőségválasztó I sé, hogy a gyáron belül meg- I lyesnek ítélték a Központi Bi- taggyűlésén. Szilágyi Dezső, a j változtassák a párt szervezeti } zottság megállapításait, sulásokban rejlő kihasználására. A területi koncentráció le­hetővé tette az anyagi, mű­szaki eszközök gyorsabb üte­mű fejlesztését, a korszerű módszerek, technológiák meg- adása, melyben alaposan, kő- csolatos takarékossági felada- ..........................riíltekintően elemezte a taka- j tokát tartalmazza, feltüntetve h onosítását, elterjesztését Mindez növekvő követelmé­nyek elé állította az üzemek irányítóit, és ők mindjobban megfelelnek ezeknek a köve­telményeknek. A tervidőszak céljaival összhangban egész­ségesen javult szövetkeze­teinkben a vezetési színvo- energiafelhasználás rékos gazdálkodás lehetősé­geit. Beszédes adatokkal, té­nyekkel igazolta, hogy me­gyénkben a mezőgazdasági termelés intenzitásának foko­zódásával meggyorsult az üteme. nal, jelentősen nőtt a szak- Ml-g például 1971 és 1973 ko­mái képzettség. A korábbiak- i a mezőgazdaság halmo- nál jobban érvényesült a kol- zott termelési értéke 30 szá- lektív vezetés, de mellette jól j zalékkal nőtt, az energiafel- kifejezésre jutott a vezető | }iasználás mintegy 65—70 szá- egyéni felelőssége. Ezt a ten- j zaiékkal emelkedett. Hasonló denciát szövetkezeteinkben to- , ütemben nőtt a műtrágyák, a vább kell erősíteni. i növényvédő szerek felhasz­A beruházások, a gépesítés j nálása is. A tennivalókról fejlődésének értékelése után I szólva mindenekelőtt azt i a várható eredményeket is. A tanácskozáson Széles Gyula, a mezőgazdasági főis­kola docense, Müller János, Szűcs Imre és Gergő Sándor, a három tsz-szövetség munka­társa mondott korreferátumot. Mind a négy előadó figye­lemre méltó javaslatokat, módszerbeli tanácsokat adott a hatékony, takarékos gazdál­kodás megszerzéséhez, a meg­levő tartalékok jobb kihasz­nálásához. A megyei élelmiszer-gazda­sági aktívaülés Tóth Lajos el­nökhelyettes zárszavával ért véget. V. M. gyár pártvezetőségének titká- ! rendszerét. Egyetlen alapszer- I javaslatot is tettek az irány­ra azt emelte ki beszámoló- vezeti vezetőség mind nehe- j elvek kiegészítésére. A szer­zebben tudta összehangolni a ! vezeti szabályzat módosításá- tagok munkáját. Két évvel ez- í ra tett javaslatokkal pedig előtt öt alapszervezet alakult, j egyetértettek.« és gyári pártvezetőséget hoz- j »Párttagjaink — hangsú- tak létre. A városi párt-vég- j lyozta a beszámoló — példát rehajtóbizottság döntése jó! j mutatva Vették ki részüket a __ _ szolgálta a munka javítását, j gazdasági és társadalmi mun­ü zemi demokráciának jól be- j Az alapszervezetek tevékeny- ! kából. Tevékenységüket a vált fórumai vannak: műkő- sége szervezettebbé, a párt- j gazdasági és társadalmi vé­désükét azonban az aktivitás j munka hatékonyabbá vált. Ez ! zetők is jónak _ értékelik..; növelésével javítani kell. A | megnyilvánult egyebek között j Dolgozóink tájékozottak a gazdasági feladatok sikeres a gazdasági egységek párt- j gazdasági egységek feladatai- teljesítése mellett jelentős a ellenőrzésének javulásában is. ról: a termelési tanácskozá- társadalmi munka. I .. I sok, a brigádértekezletek jól A taglétszám dinamikus no- j szoigálják ezt. Bátran monda­nak véleményt, s ha kell, bí­ra azt emelte jában, hogy a sikeres gazda­sági munka mellett eredmé­nyesen fejlődött a gyárban a társadalmi szervek tevékeny­sége. Több intézkedés segíti a nő- és ifjúságpolitikai hatá­rozatok végrehajtását. Az Déry regényéből Fábri filmje A feladatokat így összegez- | vekedése szükségessé tette az te: »A gyár vezetőinek, mű- | oktató-nevelő munka erősíté­Két kortárs találkozása ví *4 Pout osan tizenhat éves Nos- ami Dérynek Proust ! fásainak vélhetők. összegezés . . volt, annak látszik Fábri szá- érződik e filmben, a Déry-mű volt Fabri Zoltán akkor, ami- j m^ra — Fellini. Az ő olasz | kapcsán lehetséges újragondo- kor egy becsi kavehazban, egy j polg£rtakióinak vizenyős, sá-i lás. A mű következtetései vigasztalan karácsonyi esten | pacjy ráncos portréi rémiének ; mentén haladó következetes­szaki szakembereinek és dol­gozóinak jelentős erőfeszítést kell tenniük az üzem- és munkaszervezés, az anyag- és energiagazdálkodás, a műsza­ki fejlesztés területén. Szigo­rúbb gazdálkodással javítani kell a minőséget, csökkenteni a selejtet.« Fiatal gyár fiatal munkásai Az összevont taggyűlésen feltűnt a látogatónak, hogy sok a fiatal és a nő. A dol­gozók átlagéletkora alig ha­ladja meg a húsz évet, s az egyre nagyobb létszámú párt- alapszervezetekben is sok a fiatal. Négy évvel ezelőtt fele annyi párttag sem dolgozott a gyárban, mint jelenleg. A pártépítő tevékenység hatá­sára nőtt a fiatalok és a nők aránya az alapszervezetekben. sét is. A pártvezetőség e mun­ka hatékonyságának növeke­déséről adott számot. Az 1971-ben készült oktatási terv alapján a gyár egyik dolgozó­ját politikai főiskolára java­solták. Többen esti egyetem­re járnak, s két évvel ezelőtt a gyárban szervezték meg a marxizmus—leninizmus esti középiskolát. Tavaly huszon­egyen vizsgáztak itt jó ered­ménnyel. Ebben az évben 25 hallgatója van a középisko­lának. A különböző tanfolya­mokon évente százan tanul­nak. A párttagok példamutatása A beszámoló taggyűlések, , , , „ időszakában az alapszerveze- ! ^z elektroncsogyar °ssze­rálnak a gazdasági és politi­kai célkitűzések megvalósítá­sáért.« E munkában a szo­cialista brigádok jelentős sze­repet vállalnak. Létszámuk nőtt, tevékenységük fejlődött: 1971-ben 72 brigád 760 tagja dolgozott a megtisztelő szocia­lista címért. A múlt évben 109 brigádban már 1400 dol­gozó vett részt a munkaver- senyben. A pártvezetőség vé­leménye szerint: »a szocialis­ta brigádok lelkiismeretes munkája nélkül az eddigi eredményeket nem tudtuk vol­na elérni.« Bizalmat kopott, de búcsúzik a régi titkár tek értékelték a munkát, a vont taggyűlése új vezetősé­Új adagoló és csomagoló gépsor Déry Tibor írni kezdte egyik legizgalmasabb könyvét, A be­fejezetlen mondatot. Ez az időbeli távolság most mégis parányivá törpül: kortársák találkozását jelenti a szerény című film: 141 perc A befeje­zetlen mondatból. Miért sze­rény ez a cím? Mert nem kér­kedik azzal, hogy a nagy­regényt — a háború előtti és alatti magyar próza e jeles alkotását — a maga teljessé­gében filmvászonra ültetné, hanem ebből 141 percet ad. Mindazt, ami a próza szöveté­ből a filmbe átfényképezhető, újrateremthető, visszaálmond- ható. Ha méltóképp szeretnénk vissza a film vízió jeleneteiben Természetesen a film nem va­lamifajta »fellinizmus« jegyé­ben született, a lélektani rea­lizmus és a társadalmi érdek­lődés szuverén kifejezésmód­jától megszabottan épül alko­tássá. Fábri Zoltán talán a legsok- j nészi játék szerepe, nem kí- oldalúbb magyar rendező, aki 1 ség. Fábri rendezését a nagy filmesekre valló pontos arány­érzék koronázza meg. Egy be­ékelt őszi levélsodrás műgond­ja épp oly megragadó, mint a színészi játék kidolgozottsága. Fábri modern anélkül, hogy modernkedne, tudja mi a szí­egymástól távoli témáiban sti- láris eszközeit is folyvást meg­újítja. Még gyermekkori film­élményem volt az Életjel lé­legzetelállító képsora, a szuha- kállói hányászszerencsétlenség művészi riportja. Egy év múl­va már forgott a Körhinta, e húszéves, és még mindig friss illusztrálni Fábri Zoltán vál- I filmalkotást A gazdag pályá- lalkozásának sikerét, akkor j hoz nehéz lenne kiolvasni a igen sokat kellene írnunk Déry j »nyomokat«, melyek ehhez a Tibor könyvéről: erről a külö- ; vánaikozáshoz vezettek. Talán a Húsz óra után leforgatott Utószezon zaklatott portrésora hordozza azokat a csírákat, melyek a mostani film előhaj­vánt úgynevezett »rendezői filmet« forgatni, melyben a kamera mögött állók koncep­ciója esetlenné, arc nélkülivé sematizálja a kamera előtt le­vők figuráit. Megújulásában őszin­tén vállalt hatásokat érzünk, de mindez vitathatatlanul ere­deti látásmódba ágyazott, áthatott a tisztelettől, mellyel Déry Tibor regényéhez köze­ledett. Két kortárs méltó ösz- szetalálkozásánál lehetett tanú a néző. Tröszt Tibor Pintér István nős, sokáig talán meg sem ér­tett tablóról, melyen ecsetvo­násaival a társadalmi »alap­színeket« adja biztos arányér­zékkel, lélekvallató szemmel. Egy nagypolgári család kohé­zióját töri szét a XX. század, idősíkok tevődnek át, a polgári morál rózsaszín zománca alól elő vigyorognak az ösztönök, a külvárosokban röpcédulákat rejt a munkásaszonyok táská­ja, fasiszta indulókat játszik a rádió. Fábri filmjében a Déry- tabló teljessége a megragadó! A 141 percbe okosan és szen­vedélyesen sűrített lényeg. Az irodalmi invenciójú gondolat­kiemelés, a filológusi becsü­letre valló tartalmi hűség, és ami legfontosabb; Fábri művé­szi, újraalkotó azonosulása. . _ , Pontos szituációk, finom JA másik Magyarország jelentkezése átmenetek, lényegi vezetőségválasztások alkal- j get választott. Szilágyi Dezső, mával pedig a kongresszusi a regl parttitkar — kerese 1 alapban — nem került fel a I jelölő bizottság listájára. A taggyűlés azonban eddigi munkája alapján kérte, hogy vállalja továbbra is a megbí­zást. Érveit csendben hall­gatták., Ezt mondta: »Nagyon Sstefetfeftf' "a ázfekfhámat, s minden vágyam az, hogy visszakerüljek a műhelybe. A meghövekedeft * pártszervezet­ben első számú politikai ve­zetőként 1 dolgozni és a szak- Thát gyakorolni egy ember nem tudja. A politikai pályát viszont nem tekintem élet­hivatásnak. Ezért döntöttem úgy; kérem a taggyűlést, te­gye lehetővé, hogy visszake­rüljek a munkapadhoz. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem akarok politikai munkát végezni. Az új veze­tőségtől szívesen fogadok ez­után is ilyen megbízást, s örömmel teljesítem azt.« Szilágyi Dezső nét évig dol­gozott a pártvezetőség élén. A taggyűlés méltányolta kéré­sét. Párttitkárnak Cziráki Ta­mást, vezetőségi tagnak Szilá­gyi Dezsőt, Kása Rózsát, Mé­száros Lajost, Tóth Györgyöt, Simon Kálmánt és Bólyás Gyulát választotta. K. I. A répcelaki sajtgyárban rövidesen üzembe helyezik a svájci Kustner gyártmányú, Gemini típusú adagoló és csomagoló automatákat. A két új gép napi termelése 90 mázsa adagolt és csomagolt sajt. Ezeken az új gépeken készülnek majd a Royal téliszalámis és C-vitám inos sajtkülönlegességek is. nomm suixauas TÖRTÉNETÉBŐL mokratikus erők számbavete- Szabad Szó, Független Ma- való megünneplésére hívott le, egy második kiadású Mar- gyarország, Kis Üjság stb. — fel. A felhívást aláírók között ” * A hasábjain, ha »virágnyelven« kommunisták, szociáldemokra­is, központi problémaként sze- ták, különböző pártállású új- repeltetni. ^ ságírók éppúgy megtalálha­1941 őszén a kommunisták tók, mint egyes szakszerveze- szorgalmazására már mind ti vezetők, kisgazdapárti poli- többen sürgették, hogy az »el- tikusok, képviselők vagy mű- méleti vitát gyakorlati kérdé- vészek, sek felé tereljék«. Sürgették a ciusi Front megteremtése, ha­nem az összes Hitler-ellenes erőt tömörítő Nemzeti Harci Frontra vagy közismertebb né­ven Függetlenségi Frontra van szü kség. Minden kommunistát és a népfront célkitűzéseinek ko­rábban már megnyert hazafit »mi oldalunkon jelentkező a kommunista párt e feladat erők tömörítését« és »egy új valóra váltásának szolgálatába politikai front megalakítását«, állított. A börtönök, internáló mozzana­energiával láttak hozzá a fel- sdätol^ megoldásához Xjehetet­tok, múlékonv haneulatok a? f1, lu66«uen, szaoaa, aemoK- Az újabb Muhi, Mohács és lennek tűnő helyzetekben, sok lélek sivatagjai és a való viláe? patikus Magyarországért folyó Trianon elhárítása érdekében esetben — —------ ' o rolikonvhába szűkített másait ,ar.c. ?re^ a dolgozó nép a Kommunisták Magyarorszá- partján ~ * legjobbjai alkották, élen a gi Pártja felhívással fordult a vagy közvetve vitázva Az 1941. október 6-i kábán szinte emberfeletti Batthyány téri’ Kerepesi úti KdDan szinte emberteietn temetőben november 1-éi táborok és akasztófák árnyé­rögződnek a filmvásznon. A figyelem Parczen Nagy Lőrincre terelődik, és mintha az ő szemebogarából fényké­A független, szabad, demok országért folyó Trianon elhárítása érdekében esetben az osztályharc túlsó „_r,T _ , a dolgozó nép a Kommunisták Magyarorszá- partján állókkal közvetlenül “‘ ”21 áfnk a nem :ottak. elen a ai Pártia felhívással fnrriult a \raav i/muoMm ór-tzt megmozdulások a nemzeti _ . ------------- . ------------- ---------- érték K ommunisták Magyarorszagi nemzethez, szorgalmazva »az el, hogy 1941 nyarán a még ke- Pártjával. A kommunisták ország szabadságának a meg- vesek által képviselt gondolat már a háborúba lépés előtt, védése érdekében minden né- 1941 őszére az egész ország nézné a kamera mindazt amití í*1®® inkább, utána jól látták, metellenes és haladó politikai közvéleményét lassan német- Dérv merirt. és ahoau mpofi-t °87 a ^borúval nemcsak a erővel való együttműködést«, ellenessé átalakító és a nemze- Közismertén nagy “hatással^ rfakc“J’ ,,hane™ a nemzet ^ is Hangsúlyozta a felhívás, hogy ti összefogást országos üggyé volt Dérvre Proust írásművé \ elPusztulhat. Mindent felrete- »az azonos célért felsorakozó formáló erővé váljon. szetének^lá^őtSStf ^ eluta^ftó "vaTamernnva felvet Mé* - - Problémákká! fog­s ahogy Ungvári Tamás kiegé-^ magyar összefogására szükség nem fzabad egymasTfelemés^- lalk°ZÓ kUtatÓk Számára is én le­zajlott antifasiszta tüntetés, a közös megnyilatkozások a Nép­szava karácsonyi számában, a különböző antifasiszta kultúr­ösz­1942. március 15-én a Petőfi- szobornál és a környező utcá­kon lezajlott — a háború alatti legnagyobb — antifasiszta tün­tetés a másik Magyarország jelenlété mutatta, azét a Ma­gyarországét, amely háború helyett békét, fegyverek he­lyett kenyeret, zsarnokság he­lyett demokráciát és földet kö­vetel. A kormány a tüntetés után a kegyetlen megtorlás és a mézes madzag jól ismert mód­szeréhez nyúlt. A kommunis­zíti: »Mindez stétekkel«. maupassant-i! szeíogás politikájának fórumá­vá és a nemzeti függetlenség melletti lelkes politikai de­monstrációkká váltak. A fenti előzmények után ták százai kerültek börtönbe 1942 tavaszára az antifasiszta és internáló táborba. Rózsa Fe- erók táborában megértek a rencet, Rezi Károlyt, Schőn- feUeteiek »a cselekvő együtt- herz Zoltánt, Borkanyuk Ale- működésre«. így februárban a xát és még sok más társukat is KMP kezdeményezésére meg- meggyilkolták. 5“ indultak a f.á rc*vnl rxcftr ------_______í--­Q S omogyi Néplap ! paraszt, hivatalnok, burzsuj i vagy birtokos, keresztény vagy i zsidó, magyar vagy nem ma- i gyár nemzetiségű. van, legyen az akár munkás, ^vé lÄyaÄkotlt szoriáldernTkratáí szakszó­kell eevmást« mstak áltál zászlót bontott március elején megjelent i a i nemzeti összefogás politikáját Magyar Történelmi Emlékbi- rataic Deaie auanao renaon tSS-fUSSTS JÄtSÄS 5ÄfacSíS 25“ = szakban nem eleg csak a de- — Népszava, Magyar Nemzet, nép antifasiszta szellemben vezeti vezetők százait a front- a ra küldték, a polgári demok­raták pedig állandó ' rendőri (Folytatjuk.) r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom