Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-19 / 42. szám

Otthon, minden segédeszköz nélkül, a nap bármelyik órá­jában (reggel vagy este) le­het viszont jógázni. Csak egy tiszta levegőjű szoba, télen is kitárt ablak és egy kis hely OTTHON CSALÁD A titok kapu/ában Miért hasznos a jóga? Az ember átalakítja a ter­mészetet, formálja az új tár­sadalmat és közben észrevét­lenül, tudatától szinte függet­lenül megváltoztatja saját fi­zikumát, testi felépítését is. Ezek a változások néha meg­lepően kedvezőek: a mai fia­talok szemmel láthatóan egészségesebbek, mint az 50 évvtel ezelőtti, hasonló korúak. Dr. Kereszthy Alfonz profesz- szor szerint 30 év alatt a 13 Hódít a romantika Tavaszi ruhák éves fiúk testmagassága 6,6, a lányoké 6,1 centiméterrel nőtt. A katonai besorozások adatai szerint a fiúk átlagmagassága jó pár centivel nőtt az 1920-as évek óta. Ám nem mindig kedvezőek ezek a változások. Nemcsak növekedünk, hanem hízunk is. Statisztikai adatok vallanak arról, hogy az Egyesült Álla­mokban minden ötödik ember elhízott, és mi sem kullogunk e téren mögöttük. Szakembe­rek állítják: azoknak a halan­dósága, akiknek a testsúlya 15—24 százalékkal több a normálisnál, 17 százalékkal meghaladja az átlagot. Növek­szik az elpuhult, gyakran be­tegeskedő emberek száma is, sokakat kínoz a stressz, az idegesség, túlságosan sokan panaszkodnak fáradtságról. Különösen az ülőmunkát vég­zők körében figyelhető meg időnkénti erős teljesítmény- cspkicenés. A kémiai, biológiai kutatások nagy arányú kibon­takozása, előretörése az or­vostudomány számára különö­sen nagy értékű gyógyszere­ket állított elő. A gyógyszer­fogyasztás mintegy 50 százalé­kát teszik ki viszont a külön­böző nyugtatószerek!_ Az em­ber a gyógyszerektől várja, hogy szervezetének erejét op- J timális szinten tartsák? Nem megy! Nagyon sokan fölismerték viszont a testedzés fontossá­gát. A fiatalok általában él­nek is a lehetőségekkel: fo­ciznak, kézilabdáznak, asztali­teniszeznek. De mit tegyen a középkorú városi ember, a műhelyben ugyanahhoz a pád­hoz kötött munkás, az íróasz­talhoz »szögezett« hivatali dolgozó? Reggel föl kell kel­ni, pontosan kell érkezni a munkahelyre, s nem ritkán órákig ülni cigaretafüstös le­vegőben, aztán fáradtan ha­zamenni és leülni — egy jó vacsora után — a tévé-készü­lékhez ... Egyeseknek jó, mert közel az uszoda, és bérletet váltanak, mások leugorhatnak a parkba kocogni. De az em­berek többsége egyszerűen röstelli, hogy futni lássák. Meg aztán a kényelem ... Romantikus fazonú tavaszi ruhák. (MTI-fotó — Bara István felv. — KS) kell hozzá. (Folytatjuk) Sz. D. Pintér István ★ I Fvacmcá menüt reemns TÖRTÉNETÉBŐL Szovjet földről érkeztek 1944 nyarán először Rovnó- ban, majd Obarovban gyüle­keztek a partizánharcban már járatos és a magyar hadifo­golytáborokból újonnan érke­zett magyarok. Azok, akik néhány hetes kiképzés után arra vállalkoztak, hogy Ma­gyarországra jönnek és szü­lőföldjükön is megindítják a partizánharcot. Amikor lét­számuk elérte a 300-at, útra keltek, és a Kijev melletti szvjatasinói központi parti­zániskolán fejezték be a be­vetés előtti felkészülést. A magyar részleg vezetője Szvjatasinóban Nógrádi Sán­dor volt. 1944 augusztusában kezdő­dött a magyar csoportok be­vetése. Mintegy két hónap alatt 10 csoport indult Ma­gyarországra, illetve a szom­szédos országokba, hogy on­nét — kedvező feltételek ese­tén — magyar területre lép­jenek. Minden csoportban jól képzett szovjet és magyar Somogyi Néplap partizánok, rádiókezelőként partizánnők és a harci terü­letet jól ismerő, kiképzett emberek voltak. Indulás előtt a partizánok esküt tettek: »Én, aki sza­bad elhatározásomból, önként léptem be a magyar szabad­ságharcosok soraiba, eskü­szöm, hogy minden erőmmel és tudásommal harcolni fo­gok a magyar nép teljes fel- szabadulásáért.« Megfogad­ták, hogy hívek maradnak »történelmünk nagy szabad­ságharcosainak szent eszmé­jéhez«, hogy végsőkig kitar­tanak társaik mellett »és szi­gorúan megőrzik a szabad­ságharcos népmozgalom min­den titkát«. A partizánok legnagyobb része hű maradt szent fogadalmához. Az első bevetésre 1944. au­gusztus 8-án került sor. Ezen az éjszakán a Kijev melletti repülőtérről két ej­tőernyős partizáncsoport in­dult útnak. Az egyiket Szőnyi Márton volt repülőzászlós ve­zette, és Özdtól délnyugatra, Domaháza, Jordánháza térsé­gében értek földet. A 13 fős csoportot nyomban a földet érés után fölfedezték, és je­lentős csendőri erőket vetet­tek be ellenük. Heves tűzharc fejlődött ki, s ennek során többen meghaltak, másokat elfogtak. Parancsnokuk majd­nem egy hónapig bújkált a hegyek között. Árulás folytán Szőnyi Mártont is elfogták és a helyszínen kivégezték. Szerencsésebb volt a másik csoport, az Úszta Gyula ve­zette partizánok földet érése Kárpát-Ukrajnában. A cso­port 23 fővel kezdte meg harci tevékenységét. Harci cselekményeik Munkács, Huszt és Solyva térségére összpontosultak. A csoport létszáma — tevékenységének megkezdése után — nagyon gyorsan gyarapodott. A kör­nyék férfi lakosságának egy része csatlakozott hozzájuk, a másik része pedig támogatta harcukat. így vált lehetővé, hogy októberben már 168 ak­tív fegyveres harcost tartot­tak számon. A szabadsághar­cos emlékek és a szabadsá­gért folyó harcuk vezette őket arra az elhatározásra, hogy az egység fölvegye a Rákó­czi nevet. Tudták, hogy alig másfél száz évvel előtte Rá­kóczi is e területen bontotta ki a szabadságharc zászlóját, így a tradíció és a név is "kö­telezte őket. Az egység harci cselekmé­nyének mérlege is méltó volt a névhez. Mintegy két és fél hónapos harcuk során számos, vasúti szerelvényt siklattak ki és mintegy ezer ellenséges katonát tettek harcképtelen­né. Az egység 33 embert ve­szített. 1944. október 26-án egyesültek a Vörös Hadse­reggel. Ugyanerre a területre októ­A család kincse a gyermek A szülők legszebb feladata Az élet sok1 örömet, bol- Mfe»»áfSj5M| dogságot tar- tógát az embe- rek számára; yfrWEkiy, a szülőknek _ ÉEBb . $$2 egyik legna­gyobb öröm a vermek szüle­tése. Ezt az érzést semmi nem pótolhatja. Ugyanakkor _ a gyermegnevclés nagy felelős­séget is ró a szülőkre; ez az élet legnehezebb, de legszebb kötelessége. Tudjuk, mindenki jónak születik, és nagyrészt a szü­lőktől függ, hogy mivé lesz gyermekük. Az emberré for­málást — csupa nagy betűvel írva az embert — már egészen kicsi korában el kell kezdeni. Ez pedig nem is olyan köny- nyű. Sokszor nehéz a lehető­ségek között a legjobb utat megtalálni. Mert vigyáznunk kell arra is, hogy túlzott sze- retetünkkel ne ártsunk a gyermeknek. Sajnos, szeretet­tel, jót akarva is lehet kárt okozni! Például, ha azt gon­doljuk, hogy akkor járunk el helyesen ha elhalmozzuk gyer­mekeinkét játékkal, ajándék­kal, pénzzel, ruhával — és még sorolhatnám, mi min­dennel. Így könnyen követelő­ző, önző emberekké nevel­hetjük őket. Pedig nem ez a célunk. Sokkal hasznosabb te­hát ha lehetőséget teremtünk közös beszélgetésekre, sétákra, közös tevékenységre. A gyer­mekek kérdéseire válaszolni legyen mindig időnk, és min­dig beszéljük meg velük prob­lémáikat. Megnyugtató felele­tek helyett soha ne hallják tőlünk: Most ne zavarj! Most nem érek rá, most nincs időm.« Kell, hogy legyen! Bizonyos dolgokat közösen kell megoldani. Például a pá­lyaválasztásnál nagy problé­ma előtt áll szülő és gyermek egyaránt. Vannak szülők, akik már gyermekük születésekor elhatározzák, mi legyen belő­le, ha felnő. .Legtöbbször meg nem valósult szülői álmokat kívánnak elérni vagy később jól 'jövedelmező állásban sze­retnék tudni gyermeküket. Pe­dig helyesebben gondolkodik az a szülő, aki a realitások felé törekszik, és figyelembe veszi, hogy gyermekének mihez van kedve, képessége, tehetsége, milyen pályára alkalmas. Per­sze biztos jövőt, megélhetést, jó állást remélni gyermekeink­I nek — ez természetes szülői ! törekvés. Egyrészt az ő boldo- j gulásukért, másrészt ma- I gunkért, hogy legyen kire tá- ! maszkodni öreg napjainkban. A szülő — gyermekéért — minden áldozatra képes. Nem helyes azonban, ha a gyerme­künk nevelése csupán az 6 egyéni boldogulását vagy a család érdekeit szolgálja. Gyermekeinket ugyanis a tár­sadalomnak neveljük. Az a gyermek, akit helyes nevelés­sel nem készítünk elő a kö­zösségi életre, később nem tud beleilleszkedni társai közé, nem tudja helyét megtalálni az emberek között. Ez pedig igen sok problémát okozhat neki egész életében és boldog­talanná teheti. Nem lehetünk tehát önzők, nem irányíthat­juk a gyermekeink nevelését csupán a család szempontjá­ból. (Természetesen ez is fon­tos, de nem lehet a fő célunk.) A társadalomnak való neve­lés viszont többszörösen is megtérül. Nem lehet elképzel­ni egészséges társadalmat jól nevelt utódok nélkül. A boldog társadalom alapjait pedig ne­künk kell megteremtenünk. Dr. Pataky Györgyné Tíz perc kozmetika Arcunkat jól tisztítsuk meg, majd bekrémezve, könnyed mozdulatokkal, dörzsölés és feszítés nélkül masszírozzuk. Az arcmasszázst alkalmanként vagy — szükség esetén — na­ponta végezzük. Először masszírozzuk ujjaink hegyével az orrgyök fölötti részt, ahol időnként haragos ráncok mutatkoznak. A simí­tások a szemöldök vonalát kö­vetve haladnak a halánték fe­lé. Ezután a szemtájékon, a külső szemzúg sarkában je­lentkező szarkalábakat pró­báljuk eltüntetni. Ehhez bal kézzel a halánték fölött masz- szírozzuk a bőrt, lefelé, és jobb kezünk ujjaival simítsuk hátra. A két simítást váltakoz­va végezzük! Az orrtól a szájig vezető ráncok elmélyülésének meg­előzésére két ujjheggyel, két­oldalt simítsuk az orrtő két felét, majd alatta az arcbőrt 1 Az állunkat masszírozzuk, három éspedig ujjal hü­ber közepén újabb magyar partizáncsoport is érkezett Lencsés János vezetésével. Harci tevékenységük azon­ban rövid idejű volt, mert a szovjet csapatok felszabadító harca elérte a térséget. Érdemes megemlíteni, hogy. Kárpát-Ukrajnába nem 1944 nyarán érkeztek először par­tizáncsoportok. 1942 január­jában partizánszervezői fel­adattal érkezett Borkanyuk Alexa több társával, őket azonban elfogták, és — mint korábban említettük — Bor- kanyukot a Margit körúti börtön udvarán kivégezték. 1943 őszén ereszkedett le Pataki Ferenc 19-es kommu­nista, akinek sikerült Kárpát- Ukrajnában partizáncsoportot létrehozni. Öt a német meg­szállás után fogták el és Sop­ronban 1944. november 4-én végezték ki, több társával együtt. A szvjatasinói repülőtérről Máramarossziget környékére, Észak-Erdélybe, Nagykároly és Nagyvárad térségébe, to­vábbá a Börzsönybe és Sal­gótarjántól északkeletre Aj- nácskő körzetébe érkeztek még magyar és szovjet ve­gyes állományú partizáncso­portok. Ezek nagyobbrészt azonban a ledobás során szét­szóródtak, vagy az ellenséggel vívott tűzharc tizedelte meg őket. Nagyobb, katonai jelen­tőségű csoportokká szerve­ződni nem tudtak, és elsősor­ban egyéni vagy csoportos propagandatevékenységük­kel, esetenként puszta jelen­létükkel zavarták a németek és csatlósaik tevékenységét. A Kijev melletti kiképző­táborból még két csoport in­dult útnak. Mindkettő a szlo­vák nemzeti felkelés központ­jában, Besztercebánya térsé­gében ért földet — azzal az elhatározással, hogy onnét a szlovák felkelés nyújtotta le­hetőséget fölhasználva, ma­gyar földön kezdik meg fel­adataik végrehajtását. Az első részleget Grubics Zoltán volt hadifogoly százados és Fábri József vezette. A cso­port, amely később a Petőfi i nevet vette föl, szlovák terü­leteken maradt, s harcai so­rán csak »portyázásszerűen« t érintett magyar területeket., (Harcaikról később lesz szó.) velykujjunkkal alátámasztva, a mutató- és középső ujjal föl­felé, a fül irányába simítva a bőrt, mindkét oldalon. Ha az apák dohányoznak Húsz német szülészeti és gyermekklinikán érdeklődtek 5200 asszonytól a terhesség első három hónapjában foly­tatott életmódjukról, vala­mint férjük szokásairól, pél­dául, hogy mennyit dohányoz­tak. Ezek után rendszeresen ellenőrizték a terhességet és a gyermek fejlődését. Arra a megállapításra jutottak, hogy ahol az apák dohányoztak, a magzathalandóság nagyobb volt a normálisnál — akkor is, ha az anya nem do­hányzott. A sokat dohányzó apáK. gyermekeinél ezenkívül kétszer olyan gyakran léptek föl fejlődési rendellenességek, mint a nemdohányzóknál. A dohányzó apák is befolyásol­ják tehát születendő gyerme­kük egészségét — állapították meg a kutatók —, miután ki­mutatták, hogy a gyermekek torz fejlődése a sokat dohány­zó apák esetében kétszer olyan magas, mint a nem do­hányzóknál. amely Az a megállapítás, hogy a dohányzó terhes anyák mag­zatuk egészségét veszélyezte­tik, már régen elismert dolog. Köztudomású, hogy csökken a magzat növekedése, kisebb lesz a testsúlya, gyakoribb a koraszülés és a csecsemőhalan- orvosok gondos tanulmányozása után azt is kimutatták A másik csoportot, október elején ért földet, \ dósag. Angoi Nógrádi Sándor vezette. Fn-9 nek feladata a partizán harci* cselekményeken túl kettős I» volt: magyar földre érve 5 üe™"kommunSf °pm°- i hogy * d°hányZÓ Vél'ébf^ %^k?resztm a riKnt munista vezetőkké -TÄ A Nógrádi-csoport mintegy »fokozottabban megköti a ve- kéthónapos hosszú, kemény ^szélyes gázt. A szénmonoxid küzdelem után jutott el ma- # erősebben kötődik a vörös gyár területre Salgótarján ? vérsejtek hemoglobinjához, térségébe. A határon való át- < mint az oxiSén> ennek kovet­keléskor az egység 28 számlált. Néhány hét alatt ~ a $magzata a méhen belül oxi­környék bányászai és szökött génhiányban szenved. Továb- katonák tömegesen csatlakoz-fbi következményeket okoz az keztében a dohányzó anya tak hozzájuk, így létszámuk 1 hamarosan meghaladta a 1001 főt. Nógrádiék az agitációs és propagandamunkán túl igen i komoly fegyveres tevékenység get is kifejtettek. A legjelen-1 tősebb az abroncspusztai üt-1 közét volt, amelynek során az i egység egy nagyobb létszámú i német katonai alakulattal i vívott elkeseredett, végül is l kedvező kimenetelű küzdel-1 met. (Folytatjuk.) a tény, hogy ez a hatás az újszülöttben tovább érvénye­sül és anyagcserezavarokat okoz. Csökkenti a dohányzás az anyatej vitamintartalmát is. A nem dohányzó anyák te­jében négyszer több a C-vita­mint, mint a dohányzókéban. A gyermeket váró szülők tehát — születendő gyerme­kük testi épsége, egészsége ér­dekében — ezekre is gondol­janak. Talán így könnyebben le tudnak mondani káros szenvedélyükről. K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom