Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

A család kincse a gyermek Anvá nélkül Mária nem ismerte a szü­lj* 1 II— i 3IHH8 leit Anyját ífszületésekor vesztette el, | gn^SgHn1 apja ugyan- IflEr ÓW: azon a napon twBmr - 5« közlekedési baleset áldoza- zata lett. Ö a kórház szülészeti osztályáról a csecsemőotthonba került, onnan nevelőszülőkhöz, majd vissza a nevelőotthonba, azu­tán újra nevelőszülőkhöz. 13 éves koráig 27 helyen lakott... Mária ma nagykorú. Heiyét nem találja: valakihez kötőd­ni, barátkozni, mosolyogni, felszabadultan beszélgetni, mások előtt kitárulkozni nem tud. A kiskorából számlázó föl­jegyzések arról tanúskodnak, hogy csecsemőként étvágyta­lan volt, súlygyarapodása nem érte el a kívánt mértéket. Rossz alvó volt és sokat be­tegeskedett. Kétéves korában tanul meg járni, és már be­töltötte harmadik életévét, amikor az első értelmes sza­vakat kimondta. Az orvosi vizsgálatokból megtudhatjuk, hogy soha semminemű szervi elváltozást nem tudtak nála ki­mutatni. Valószínű, hogy Má­ria épp oly egészséges, nor­mális szervezettel látta meg a napvilágot, mint sok más új­szülött. Mi okozhatta Mária helyte­len irányú, mindenben elké­sett fejlődését? o OTTHON ÉS CSALÁD Az okok kutatásánál vissza kell mennünk a csecsemőkori pszichikus szükségletekig. A csecsemőkor legdöntőbb jelen­tőségű pszichikus szükséglete az anyával — vagy az anya- helyettess<^L — kialakuló pozi­tív, állandó érzelmi és szociá­lis kapcsolat. A gyermeki szer­vezet valamennyi egyéb pszic­hikus szükségletének és funk­ciójának létrejötte, a szervezet normális működése ennek az alapvető szükségletnek a ki­elégítésétől függ. Ha kissé szélsőséges is a megfogalma­zás, mégis erre utal Racamier francia pszichológus is: »A csecsemő életben maradása nem más, mint akrobatikus mutatványok sorozata, ame­lyet az anyai gondoskodás tesz csak lehetővé-«. Az érzelmi és szociális szük­séglet megjelenését szemlélte­ti, hogy a második hónapi vé­gén a síró csecsemő fölé haj­ló édesanya látására—hallására a sírás rendszerint megszűnik. Ha ilyenkor az anya még moso­lyogva is közeledik csecsemő­jéhez, igen gyakori, hogy vi­szont mosolyt kap. A harma­dik hónaptól tehát a látás ve­zető szérephez jut. Éppen ezért a látási ingerek gazdagsága vagy szegényessége igen erő­sen befolyásolja a gyermek további fejlődését. Nem he­lyes tehát ilyenkor a csecse­mőt egyedül hagyni, nagyon is szükséges, hogy az anya fölé­je hajoljon, rámosolyogjon, já­tékokat adjon a kezébe, s né­ha fölvegye a karjára, hogy a csecsemő a környezetét is lát­hassa és így érzékelhesse a formákat, fényeket, árnyékot. Gegesi Kiss Pál ezt a kort az »érzelmi túlsúlyú személyiség« szakaszának nevezi. Wallonnál »emocionális szakasz« kifeje­zéssel találkozunk. Ahogy ő mondja: a gyermek mosollyal és különleges kifejező mozgá­sokkal válaszol anyjának vagy gondozójának magatartására. Wallon ezt az »érzelmek elő­futára« néven jelzi. Elkonyin szerint a csecsemő fejlődése már ebben a korban sem a Az Iskolatelevízió műsora február 11-től 17-ig Kedd: 8.05: Matematika (ált. isk. 5. oszt.) : A téglalap és a négyzet területe. 9.00: Énekeljünk együtt! I- Iol jártál báránykám? 9.05: Kör­nyezetismeret (ált. isk. 2. oszt.) : A kismalac és a farkasok. 9.55: Fizika (ált. isk. 6. oszt.): Forrás, lecsapódás. 13.35: Matematika. (Ism,) 34.30: Énekeljünk együtt! (Ism.) 14.35: Környezetismeret. (Ism.) 15.25: Fi­zika.' (Ism.) Szerda: 8.05; Földrajz (ált. isk. 8. oszt.): Kohászatunk és gépgyártásunk. 9.55: Német nyelv (középisk. I— II— ül—IV. oszt.) : Szabadságon a Keleti-tenger mellett. 13.35: Földrajz. (Ism.) Csütörtök: 8.05: Történelem (ált. isk. 8. oszt.): »►Ezernyi fajta népbeteg­ség-**... 11.05; Kémia (ált. isk. 8. oszt.): A sók keletkezése. szervezet szükségleteinek ki- elégítése, hanem a felnőttel való érintkezés miatt követke­zik be, arra alapozódik. A szervezet szükségleteinek ki­elégítése önmagában sem új cselekvéshez, sem az emberi beszéd megértéséhez, sem a járás megtanulásához nem ve­zet. A mindig azonos módon, meghatározott, szabályos idő­közökben kielégített pszichi­kus szükségletek eredménye, hogy a csecsemő idegrendsze­rében automatizált szokások keletkeznek. Ezek biztosítják a gyermeki szervezet egyensú­lyát, normális testi és szelle­mi fejlődését. A szeszélyesen kielégített vagy gyakran vál­tozó személyek által gondo­zott csecsemőknél ez a dina­mikus sztereotípia nem ala­kulhat ki, és bekövetkezik az az eset, amelyre találó, de szomorú példa a mi Máriánk. A csecsemőkori pszichikus szükségletek teljes bemutatá­sára nem törekedhettem. De a fentiekből is kitűnik, hogy azok ki nem elégítése gyakran vezet a szervileg ki nem mu­tatható, úgynevezett pszicho­szomatikus betegségekhez. Ez számos kutató szerint a cse­csemőkori anyai gondoskodás hiányával magyarázható. Mayer Levente Kötött melfénykék fiatal lányoknak, asszonyoknak A Budapesti Finotnkötöttáru?yár. a Sapka-Kalap KTSZ il­letve az iparművészeti Vállalat újdonságai ezek a divatot kötött mellénykék. ' 1 (MTI-fotó — Bara István felv.) Mese — kisgyermekeknek A szúnyog és az elefánt 13.35: Történelem. (Ism..) 16.25: Kémia. (Ism.) Péntek: 8.05: Orosz nyelv (ált. isk. 5. oszt.): Ki a hetes? 8.35: People You Meet. Angol nyelv (középisk. IV. oszt.) : A festmény. 9.05: Ma­gyar irodalom (ált. isk. 8- oszt.): Illyés Gyula. 9.55: Fizika (ált. isk. 7. oszt.): Egyszerű gépek alkal­mazása. 10.20: Síppal, dobbal, énekszóval... (Ism.) 11.05: Fizi­ka (ált. isk. 8. oszt.): Az elektro­mágnes alkalmazása. 13.35: Orosz nyelv. (Ism.) 14.30: Magyar irodalom. (Ism.) 15.25: Fi­zika. (Ált. isk. 7. oszt.) (Ism.) 16.25: Fizika. (Ált. isk. ft. oszt.) (Ism.) Szombat: 9.20: Kémia (középisk. I. oszt.): Nitrogénvegyületek. Iy olt egyszer egy elefánt, ' vad és gonosz állat. Végigrohant az erdőn: az út­jába eső fákat kirángatta a földből, a virágzó bokrokat eltaposta. Nem törődött azzal sem, hogy van-e fészek a fán, van hogy a bokrok alatt kis állatkák tanyáznak. Tört és zúzott, amerre . j- A& er­dő tele volt panasszal, de senki nem tudott tenni sem­mit, annyira féltek a nagy erejű, gonosz elefánttól. Hanem ekkor előállt egy döngicsélő szúnyog, és azt mondta: — Majd én segítek rajta­tok ... Megtanítom móresre a gazfickót! Mindenki nevetett, pedig nem volt jó kedvük, mert ki a fiókáit siratta, ki meg a házatáját. De a szúnyog fogta magát, elrepült, megkereste az elefántot, és azt modta: — Hallod-e, most már én is megelégeltem a gonoszsá­gaidat! Ha jó útra nem térsz vagy el nem hordod az irhá­dat erről a környékről, úgy megbüntetlek, hogy irgalo­mért fogsz könyörögni. Az elefántnak még a hasa is rengett a kacagástól. Ami­kor jól kinevette magát, ak­korát fújt, hogy a szúnyog hétszer fölbukfencezett a le­vegőben. A hetedik bukfenc után azonban nekirepült az elefánt fejének, és egyenesen a fülébe szállt, egészen a bel­sejébe, és ott zümmögött, döngicsélt szakadatlan, mond­ván: — Hát csak nevess! De én éjjel nappal itt fogok muzsi­kálni . ., Az elefánt megrázta a fe­jét, a füleit is csapdosta, de a szúnyog vidáman zümmö­gött. Aludni akart az elefánt, de nem jött álom a szemére a rakoncátlankodótól. Végül mérgesen azt mondta: — No, majd mindjárt ki­szedetlek, várj csak! Elment a madarakhoz, hogy ugyan szedjék ki a csőrükkel, de azok nem segítettek raj­ta. Fűhöz-fához szaladt, még a kígyót is megkérte, de az is csak. a fejét rázta. Ekkor a folyóhoz rohant, s az ormá­nyával vizet fecskendezett a fülébe, ám ez sem használt, mert a szúnyog mélyen bent ült az üregben. Az elefánt rohangált dü­hében föl-alá, nyöszörgőit és trombitált, a szúnyog pedig nevetett odabenn . .. ö árom napig tartott ez így, akkor azt mondta az elefánt: — Gyere ki, szúnyogocs- kám! Ígérem, úgy eltűnök erről a környékről, hogy a híremet sem halljátok! Erre már előbújt a szú­nyog, és sietve tovarepült, nehogy az elefánt agyon­csapja. Zsombók Zoltán ' Szoba nin ón vein A Téli Gondozása Előfordul jiyan eset is. hogy a cserepek alsó részén kikép­zett -vizkivizetö" nyílás eltö- mődik es a' cserépben vissza­maradó víz elrohas'ztja a gyö­kérzetet. Ennek elkerülése vé­gett időnként ajánlatos hegyes végű pálcikával a cserép alját kitisztítani, es ugyancsak aján­latos a cserép alján össze­gyűlt vizet kiönteni. A telet a legtöbb szobanö­vény kisebb-nagyobb mérték­ben megsínyli, ezért jót tesz nekik tavasszal az átültetés. A szobanövények átültetése ’— a cserepekből — nagy gondot, türelmet és kellő szakértelmet kíván. Elsősorban azokat a nö- vényelcet ültessük át nagyobb cserepekbe, amelyek már tel­jesen átszőtték gyökereikkel a cserép földjét. A kiélt talajból ugyanis ilyenkor a növény már nem tud újabb táp­anyagot fölvenni, ezért az új hajtások és levelek mind ki­sebbek lesznek. Nagyon fon­tos, hogy átültetéskor minden szobanövény — az igényeinek megfelelő — humuszban gaz­dag földbe kerüljön. A kime­rült és beteg gyökérzetü növé­nyeket az átültetéskor kisebb cserépbe tegyük, mint ami­lyenben voltak, mert így gyor­sabban gyökeret eresztenek. Az átültetés után a növé­nyek kívánják a világos, vé­dett helyet. A könnyen lanka­dó növényeket az átültetés után azonnal öntözzük meg, a pálmaféléket és a bőrlevélzetű növényeket jobb egy-két napig öntözetlenül hagyni, s csak í azután öntözni rendszeresen. A téleú és a tavasszal virág­zó növények átültetésével vár­junk májusig, olyankor bizto­sabb a megeredésük. Ha törő­dünk szobanövényeinkkel, gondosan ápoljuk őket, meghá­lálják a velük való törődést. Dr. László László Somogyi helyi autóbuszjáratok gócpontjai 1 2 m 8 4 5 0 7 ■ n Ú 10 13 11 15 • le 12 14 17 18 10 20 21 24 28 22 23 * 23 20 27 * 20 30 m 31 32 33 34 m 35 A SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT V. sz. szakipari főépítésvezetősége jó kereseti lehetőséggel fölvesz X bádogos, szigetelő, üveges, asztalos—lakatos (külső szerelésre) szakmunkásokat Bérezés: teljesítménybérben. A vállalat által biztosított kedvezmények, szociális juttatások — a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: Kaposvár, Kanizsai u. 76. SÁÉV, központi telep, irodaépület, III. em. 308-«»finba. (276094) A Barcsi Építőipari Szövetkezet FÖLVESZ bádogos és vízvezeték­szerelő szakrhunkásokat. Fizetés teljesítmény szerint. Jelentkezés: a szövetkezet elnökénél. BARCS, Nagyhíd u. 1. (8945) . IZSZINTES: l. igekötő. 3. Kalászosok. 9. Megfejtendő. 11. Szülő. 12. Fúvós hangszer. 14. Pét betűi — keverve. 17. Morzehang. 18. Megfejtendő. 22. Sok idő után. 23. Lián eleje. 24. Megfejtendő. 26. Lakás. 28. Fekhelyek. 29. Salak egynemű betűi. 30. Pernye fele. 31. Megfejtendő. 34. Piszok. 35. Ablakon lehet. FÜGGŐLEGES : 1. Mai. 2. Régi hangszer. 3. Kettőzve: vizes az agya 4. Abody Béla. 5. Helyhatározó rag. 6. Bojt közepe. 7. Biztató szó. 8. Hitegette — régiesen. 10. Megfejtendő. 13. 1-fl-ek. 15. Sértetlen. 16. Központi Spprtiskola. 19. Koponyájának része. 20. Kötöz ellentéte. 21. Ruhaakasztó. 22. Roskadó — ékezet nélkül 24. Farsangi tészta. 25. Kós betűi — keverve. 27. Juhok lakása. 29. Fűszerezett. 32. Zamat. 33. Főleg a latin nyelvben használt betű — kiejtve. K. J. Beküldési határidő: 1975. február 13., csütörtök délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermekke­resztrejtvény !« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Somogy; Tokaj; Tisza: Szabolcs; Balaton. , Jules Verne »Várkastély a Kár­pátokban« című könyvét a követ­kező pajtások nyerték; Papp Ani­ta Szilvia és Zsohár Zsolt (Kapos­vár), Deliága Gabriella (Nagyatád). Szurok Tibor (Balatonboglár). A könyveket postán küldjük ei

Next

/
Oldalképek
Tartalom