Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-08 / 33. szám
1975. II. Ö. SOMOGYI NÉPLAP MELLÉKLETE Segítséget kapnak Sok még a tartalék a lakóbizottságokban TÍZ éve múlt» hogy a városi tanács rendeletet alkotott a lakóterületek legkisebb öntevékeny társadalmi szerveiről, a lakóbizottságokról, és 35 — jórészt belvárosi és új lakótelepi (Tóth Lajos közi és Marx Károly közi) — körzetben határozták el megalakításukat. A bizottságok hatósági igazolásokat is kiadtak. A Hazafias Népfront és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala két éve köräsen kiadott irányelvei e szervezetek korszerűsítését, átszervezését ajánlották, viszont kiterjesztették a társadalmi véleményezői és javaslattevő szerepüket. Tavaly júniusban befejeződtek a városban a lakóbizottsági választások. A körzeti néprontbizottságok és az ingatlankezelő vállalat közreműködésével 75 közösségben új képviselőkre szavaztak, 13 helyen pédig nem kellett választani, így alakult meg 88 bizottság 425 vezetőségi taggal. Általában egy-egy bizottság 50—150 lakás lakóit képviseli. S bár e hálózat sokszorosa a régebbinek, még mindig vannak »fehér foltok«: a Vörös Hadsereg útja környékén és Szentjakabon nem választottak lakóbizottságokat. A lakóbizottságok féléves működése eléggé szélsőséges. Vannak akik részt vettek társadalmi munka szervezésében, különösen a centenáriumi ünnepségekhez kapcsolódó Virágos Kaposvárért és a Tiszta udvar, rendes ház mozgalom népszerűsítésében. Sok száz facsemete, virágpalánta elültetése is jelzi munkájukat: különösen a külső városrészek utcáin és a régebbi lakótömbök környékén. Fáradozásuk eredményeit bizonyítják a decemberi tanácstagi beszámolók is. Észrevételeik alapos tájékozódásról, lakóterületük legapróbb gondjainak ismeretéről tanúskodtak. Leginkább mégis a házirendek megtartását szorgalmazták. Éltek a szóbeli és írásbeli figyelmeztetés lehetőségeivel, a súlyosabban vétőkkel szemben pedig szabálysértési eljárást kezdeményeztek a tanácsnál. Gyakran javasolták a lakóházak közösségi helyiségeinek célszerű kialakítását, és szót emeltek a közszolgáltatás hibái miatt vagy a közterüle Már áprilisra elkészül a gyermekruha-miiitabolt Alighanem több ezer kisgyermekes kaposvári szülő régi kívánságát tolmácsolták a megyei tanács vezetői néhány éve a Kaposvári Ruhagyár vezetőinek, mikor arra buzdították őket: nyissanak a termékeiket árusító mintaboltot Kaposváron. Annál is indokoltabb volt ez a kérés, mert bizony előfordult, hogy a csinos kaposvári gyermekruhákban előbb feszítettek a budapesti, sőt koppenhágai, mint a kaposvári gyerekek. Gond volt bőven: nehezen találtak megfelelő üzlethelyiséget, és az anyagi feltételek is hiányoztak. Sokáig úgy látszott, hogy 1975 is a »halasztások éve« lesz. A tanács jelentős támogatása és a gyár tettekben megmutatkozó készsége nyomán mégis megszületett a nagyon is közeli határidő. A legfrisebb felajánlás szerint már áprilisra — fel- szabadulásunk 30. és a Kaposvári Ruhagyár alapításának 25. évfordulójára — elkészül az új mintabolt. A Május 1. utca 21. szám alatti volt készruhaboltban még nagy a felfordulás. Ott- jártunkkor a kőművesek már csaknem végeztek, a festők is elkészültek az alapozással, a villanyszerelők pedig a kirakat vezetékeit szerelték. Mint az üzemfenntartási osztályvezető elmondta: jelentősen csökkenti az átalakítás költségeit, hogy a munkák zömét saját tmk-brigádjuk végzi. Az új üzlet alapterülete mintegy 180 négyzetméter, így ez a bolt jó lehetőségeket ad a gyár újdonságainak akár egyedi darabonkénti bemutatására is. Így a somogyi vásárlók véleménye alapján is következtethetnek a gyár vezetői: miből mennyit érdemes gyártani. A tervek szerint rendszeresen mintegy 120—150 féle modellt árusít az üzlet — az egyedi darabokon kívül. Mintegy kétmillió forint értékű bébiruhából, fiú- és lánykabátok, illetve pantallók és zakók közül választhatnak majd a szülők és a gyerekek. lek védelméért. De olyan lakóbizottság is akadt, amelyik egy-egy család »belső« gondjait földerítve segített az iszákos férj elvonókúrára való küldésében, idős emberek szociális otthoni elhelyezésében. Nem kerülték el figyelmüket a kiugróan magas albérleti díjak, a közvagyon pazarlására utaló jelenségek (építési anyagok hátrahagyása, éjjelnappal működő közvilágítás stb.j sem. Működésük hiányosságai az útkeresésből erednek. Sok bizottság »elfeledkezett« a lakógyűlés tartásáról is. (Ez utóbbit csak kedvező időjárás alkalmával hívhatják össze!) Néhány vezető viszont helytelenül értelmezi megbízatását: »hatósági« személyként föllépve íenyegetődzik és követelőd- zik. Eléggé hálátlan feladat az új tömbházakba költözők egy részének a közösségi normákkal való megbarátkoztatása: az üresen járatott liftek, ki-be kapcsolgatott világító automaták, a karácsonyfákkal és egész paplannal-(!) eltömített szemátledobók az egész ház lakóinak mindennapjait keserítik meg. Nem mindenütt ismerik a házirendek előírásait sem, és sok lépcsőházban elöregedett lakónévsor miatt bolyong az orvos, a postás, a nem ott lakó ember. Több segítséget várnak a lakóbizottságok a népfront és a tanács területi szerveitől, a szolgáltató vállalatoktól és szívesen fogadnak társadalmi A századelő hangulatát idézi a Hangya ecetgyárról készült korabeli fénykép. Az egyenlítőt körül lehetne rakni ecetesüvegekkel, ha szépen egymás mellé raknánk azt a rengeteg palackot, amelyet a kaposvári ecetgyárban készített ecettel töltöttek színültig. Ligeti Ervin már negyven éve vezeti az ecetüzemet a Zalka Máté utcában, egy kívülről kertes családi háznak látszó épületben. A felszabadulás előtt a gyár a Hangya Szövetkezet tulajdona volt. Ehhez az egész országot behálózó részvénytársasághoz több más üzem is tartozott. Megsárgult, fakó képek kerülnek elő. A századelő hangulatát idézik. Somogybán abban az'időben főleg kisüzemek működtek, s ezek közül a vá~ rosban már csak az ecetüzem áll. A régi épület homlokzata elé új falakat emeltek; bővítették, korszerűsítették a gyárat, a kéményét is ledöntöt- ték már azóta. Mégis az üzem a megye ipartörténeti nevezetessége, és mint nagy változások szemtanúja, türelmesen várja a kutatókat, hogy megfejtsék múltját. Ligeti Ervin is sok mindenről tudna mesélni az érdeklődőknek. Előkerül egy megsárgult, puha fedelű füzet. Belső borítóján, szálkás, dőlt betűkkel ez áll: »Ebben a füzetben lévő feljegyzések nem hivatalos használatra, hanem a könnyebb áttekintés céljára és statisztikai adatszolgáltatásra magánszorgalomból készültek.« A följegyzések a gyár hétköznapjairól árulkodnak, pontos adatok mögé rejtve a változásokat. 1930-ban 28 900 hektoliter bejött szeszből 20 088 hektoliter ecetet adtak el. Ma már ennek több mint kétszeresét dolgpzzák .föl. A más-más feliratú bélyegzők jelzik, hogy a gyár ötször váltott gazdát fennállása óta. Végigjárva a kis üzemet a majd százéves falak még régibbnek tetszenek. A habarcs közt csupasz, érdes tégla vörösük ; az ecet nem tűri a vakolatot, lemarja a festéket a falakról. Utánpótlás nincs, kevés a fizetés. Most, hogy minden betanított munkás beteg, Ligeti Ervin egyedül tartja éjjel-nap" pal üzemben, ellenőrzi hétköz« nap és ünnepnapokon — négy óránként — a hatalmas hordókat, hogy mindig állandó hőmérsékleten alakuljon a bükkfaíorgácson átcsorgatott alkohol a baktériumok hatására ecetté. Ha valami hiba történik, a jelzőkészülék berregni kezd, a hunyorogva pislogó sárga és piros lámpák kialszanak. Az országban még kilenc hasonló ecetgyár működik. Ezeknek a kis üzemeknek a sorsa is meg van már pecsételve. Nem tudják kielégíteni az igényeket. Az általuk gyártott ecetet kiszorítja a nagyüzemi módon előállitott ecet. Sz. Sz. Felötlik a .kérdés: vajon képes lesz-e a gyár a bolt folyamatos ellátására? Mint a fő- | megbízatást. Ezekben foglalta mérnöktől megtudtuk: a gyár jelenleg is tartó rekonstrukciója révén annyira növelhetik a termelést, hogy bel- és külföldi pratnereken kívül saját üzletüket is képesek lesznek ellátni. Érdemes megemlíteni, hogy az új gyermekruhabolt az egészséges versenyt is fokozza majd: javítja a város és a megye korábban sok panaszra okot adó gyermekruha-ellátá- sát. A vevő mindenképpen jól jár. B. F. Turistatérkép készül a Zselicről össze a városi tanács vb g Házafias Népfront bizottságával közösen készített előterjesztésében a lakóbizottságok alakulásáról és működéséről szóló tapasztalatokat. A határozatok szerint a jövő hónap végéig a bizottságok elnökei részletes tájékoztatást kapnak hatáskörükről, feladataikról, bejelentéseikkel pedig az eddiginél alaposabban foglalkoznak majd a tanács osztályai, a költségvetési üzem és a vál- j három jelzett turistaút vezet lalatok. ; át. Mindhárom jelzés a donneNovák Ferenc | ri hídtól indul. A- piros jelzés Régi hiányt pótol a Kartográfiai Vállalatra Magyar Természetbarát Szövetség közreműködésével az idén turista- térképet készít a Zselicről. A Kaposvárt délről övező parkerdőkről külön térkép készül, amely a Gyertyános-völgyi turista erdőt és a Töröcskei-erdőt ábrázolja. Ez a térképrész mintegy 10 négyzetkilométeres területet mutat be részletesen. (Eddig nem lett volna célszerű kiadni a térképet, mert a Zselic túristútjainak végleges nyomvonalát csak nemrég festették le a kaposvári természetbarátok.) Mint ismeretes: a Zselicen Az első fecske A mustársárga szövetfüggönyön keresztül fény szűrődik a frissen aszfaltozott járdára. A Honvéd utcai belső sorház többi üzlethelyisége még vak- sin gazdára vár, csak a 11. számú házon van tábla: szabó. A mustársárgához jól illik a »kuncsaíífogadó« részt a műhelytől elválasztó nagy, barnamintás drapéria. Világos, barátságos, friss mészillatú üzlet. Ezen az estén a szabóasztal és a ■ varrógép fölött öt pohár' koccan egymáshoz. Az új ház üzlethelyiségeit — kedvezményes OTP-hitellel — a Kaposvári Városi Tanács tíz kisiparosnak utalta ki, s első fecskeként a többszörösen kitüntetett szabómester, Fekete Ottó vette birtokba a szép üzlethelyiséget. Most barátaival — akik kezességet vállaltak érte a hitelhez és akik eljöttek takarítani, segíteni az indulásnál <— fölszimtelték az új munkahelyet. — Nagyon boldog vagyok — mondta a fiatal szabómester —, hiszen idáig igencsak a Gyertyános-völgyet, a Tö- röcskei erdőt, továbbá a Tóka- ji-erdőt köti össze és a Cseri- erdőnél tér vissza a városba. A fcékijelzés Szekszárdról indul : Pécs—Mecsek—Zselic— —Kaposvár nyomvonalon, és a Gyertyános-völgyi turistaház érintésével a kaposvári vasútállomáson ér véget. A sárga jelzés a Töröcskei-tó fölötti erdőrészen át Kecskehátra, majd szép erdőterületeken keresztül az Ivánfa-hegy érintésével tér vissza a városba. Magyarországon először 1877-ben készült turistatérkép. A főbb turistautakat kék és piros, a helyi jelentőségű utakat pedig zöld és sárga színnel jelezték. A turistatérképeken a turistautakat általában vékony piros vonallal ábrázolják és a turistautak színjelzéseit minden útszakaszon külön-külön K, P, Z vagy S rövidítésekkel (kék, piros, zöld vagy sárga) jelölik. Eddig 17 turistatérkép jelent meg az ország jelentős i helyeiről. Nagy érdeklődéssel várjuk a I Zselic készülő térképét, amely j értékes és megbízható útitárs i lesz. minden kiránduló és turista szamara. Lévai József PostaladarsbioK Öt-hat papírfoszlány — eny- nyi maradt a tegnapi Somogyi Néplapból. Sajnos, a Rádióújságból még ennyi sem — panaszkodott Ferenc Gyula és felesége, Kaposvár. Kossuth utca 8. szám alatt lakó nyugdíjas. A ház kapujában fölszerelt szabványos postaládából ugyanis egy idő óta rendszeresen ellopják az újságot. A nyugdíjas házaspár már az újságkihordónak is panaszkodott, s ő azt tanácsolta: emelje föl a láda zárólemezeit beülröl, így a tolvaj nem tud benyúlni a nyíláson. Ferencék így tettek, erre kitépték a lapokat. Ferencék esete, sajnos, nem kivétel, intézmények, irodák társasházak dolgozói. lakói is tapasztalhatták ugyanezt, s ilyenkor a postásra, munkatársra vagy lakótársra gyanakszanak. Kétségtelen, hogy a kerítésre, kilincsre hevenyészve tűzött újságok látványa csábító egyes »ragadós« kezű egyének, no meg sokan úgy szeretnek olvasni, ha nem kerül pénzbe. Jó volna, fölfigyelni rájuk, s le kellene fülelni az efféle »postán blókat«! Mert ma még újságot lopnak, holnap pedig... N. F. Válasz cikkünkre Nem javították ki a lift hibáit mostoha körülmények között dolgoztam. A Cseri úton vettem egy szoba—konyhás lakást, és az volt a műhelyem is. Nem volt a legideálisabb. Én akkor vagyok boldog,, ha dolgozhatok, és itt az első két nap tapasztalata alapján mondhatom, gyönyörűséges a munka. Fekete Ottó szomszédságában lesz órás, fogtechnikus, ci pész, női szabó, közmegelégedésre A melléklet január 25-i számában Huzavona címmel megírtuk. hogy a Honvéd utca 21. számú kilencemeletes házban nem működik a lift. Németh Gyula, a Somogy megyei Ingatlankezelő, Közvetítő és Felújító Vállalat igazgatója levélben válaszolt glosszánkra. Mint írja: nem érzik magukat felelősnek a huzavonáért, mert Reméljük, j lifteket csak az építési hatóság szolgálják | engedélyével lehet üzemeltetmajd eyt új városrész lakóinak I ni. Ilyen engedély a mai napig szükségletéit. Köszöntjük az első műhelynyitó mestert. G. .1. sincs a vállalat birtokában. Az ügy előzményeihez tartozik, hogy a budapesti liftszak- értő az épület átadása-átvételekor oiyan üzemeltetési hiányosságokat állapított meg, amelyek kizárják a felvonó üzemeltetését. E hibákat a kivitelező kötelei elhárítani. Szó sincs róla. hogy az ingatlankezelő vállalat valamilyen spekulatív meggondolásból akadályozná a beköltözéseket, bár az is kétségtelen, hogy a személyfelvonó csak a személy- szállítás célját szolgálhatja. Németh Gyula szerint a lüt azért nem üzemel, mivel az üzemeltetéshez szükséges hatósági engedély hiányzik, és nem azért, mert még nem költözött be minden lakó az épületbe.
