Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-08 / 33. szám

1975. II. Ö. SOMOGYI NÉPLAP MELLÉKLETE Segítséget kapnak Sok még a tartalék a lakóbizottságokban TÍZ éve múlt» hogy a vá­rosi tanács rendeletet alkotott a lakóterületek legkisebb ön­tevékeny társadalmi szerveiről, a lakóbizottságokról, és 35 — jórészt belvárosi és új lakóte­lepi (Tóth Lajos közi és Marx Károly közi) — körzetben ha­tározták el megalakításukat. A bizottságok hatósági igazo­lásokat is kiadtak. A Hazafias Népfront és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala két éve körä­sen kiadott irányelvei e szer­vezetek korszerűsítését, átszer­vezését ajánlották, viszont ki­terjesztették a társadalmi vé­leményezői és javaslattevő szerepüket. Tavaly júniusban befejeződ­tek a városban a lakóbizott­sági választások. A körzeti néprontbizottságok és az in­gatlankezelő vállalat közre­működésével 75 közösségben új képviselőkre szavaztak, 13 helyen pédig nem kellett vá­lasztani, így alakult meg 88 bizottság 425 vezetőségi tag­gal. Általában egy-egy bizott­ság 50—150 lakás lakóit kép­viseli. S bár e hálózat sokszo­rosa a régebbinek, még min­dig vannak »fehér foltok«: a Vörös Hadsereg útja környé­kén és Szentjakabon nem vá­lasztottak lakóbizottságokat. A lakóbizottságok féléves működése eléggé szélsőséges. Vannak akik részt vettek tár­sadalmi munka szervezésében, különösen a centenáriumi ün­nepségekhez kapcsolódó Virá­gos Kaposvárért és a Tiszta udvar, rendes ház mozgalom népszerűsítésében. Sok száz facsemete, virágpalánta elül­tetése is jelzi munkájukat: kü­lönösen a külső városrészek utcáin és a régebbi lakótöm­bök környékén. Fáradozásuk eredményeit bizonyítják a de­cemberi tanácstagi beszámolók is. Észrevételeik alapos tájé­kozódásról, lakóterületük leg­apróbb gondjainak ismereté­ről tanúskodtak. Leginkább mégis a házi­rendek megtartását szorgal­mazták. Éltek a szóbeli és írásbeli figyelmeztetés lehető­ségeivel, a súlyosabban vétők­kel szemben pedig szabálysér­tési eljárást kezdeményeztek a tanácsnál. Gyakran javasolták a lakóházak közösségi helyisé­geinek célszerű kialakítását, és szót emeltek a közszolgáltatás hibái miatt vagy a közterüle Már áprilisra elkészül a gyermekruha-miiitabolt Alighanem több ezer kis­gyermekes kaposvári szülő ré­gi kívánságát tolmácsolták a megyei tanács vezetői néhány éve a Kaposvári Ruhagyár ve­zetőinek, mikor arra buzdítot­ták őket: nyissanak a termé­keiket árusító mintaboltot Ka­posváron. Annál is indokol­tabb volt ez a kérés, mert bi­zony előfordult, hogy a csinos kaposvári gyermekruhákban előbb feszítettek a budapesti, sőt koppenhágai, mint a ka­posvári gyerekek. Gond volt bőven: nehezen találtak megfelelő üzlethelyi­séget, és az anyagi feltételek is hiányoztak. Sokáig úgy lát­szott, hogy 1975 is a »halasz­tások éve« lesz. A tanács je­lentős támogatása és a gyár tettekben megmutatkozó kész­sége nyomán mégis megszüle­tett a nagyon is közeli határ­idő. A legfrisebb felajánlás szerint már áprilisra — fel- szabadulásunk 30. és a Kapos­vári Ruhagyár alapításának 25. évfordulójára — elkészül az új mintabolt. A Május 1. utca 21. szám alatti volt készruhaboltban még nagy a felfordulás. Ott- jártunkkor a kőművesek már csaknem végeztek, a festők is elkészültek az alapozással, a villanyszerelők pedig a kira­kat vezetékeit szerelték. Mint az üzemfenntartási osztályve­zető elmondta: jelentősen csökkenti az átalakítás költsé­geit, hogy a munkák zömét sa­ját tmk-brigádjuk végzi. Az új üzlet alapterülete mintegy 180 négyzetméter, így ez a bolt jó lehetőségeket ad a gyár újdonságainak akár egyedi darabonkénti bemuta­tására is. Így a somogyi vá­sárlók véleménye alapján is következtethetnek a gyár ve­zetői: miből mennyit érdemes gyártani. A tervek szerint rendszere­sen mintegy 120—150 féle modellt árusít az üzlet — az egyedi darabokon kívül. Mint­egy kétmillió forint értékű bébiruhából, fiú- és lánykabá­tok, illetve pantallók és zakók közül választhatnak majd a szülők és a gyerekek. lek védelméért. De olyan la­kóbizottság is akadt, amelyik egy-egy család »belső« gond­jait földerítve segített az iszá­kos férj elvonókúrára való küldésében, idős emberek szo­ciális otthoni elhelyezésében. Nem kerülték el figyelmüket a kiugróan magas albérleti díjak, a közvagyon pazarlásá­ra utaló jelenségek (építési anyagok hátrahagyása, éjjel­nappal működő közvilágítás stb.j sem. Működésük hiányosságai az útkeresésből erednek. Sok bi­zottság »elfeledkezett« a lakó­gyűlés tartásáról is. (Ez utób­bit csak kedvező időjárás al­kalmával hívhatják össze!) Néhány vezető viszont helyte­lenül értelmezi megbízatását: »hatósági« személyként föllép­ve íenyegetődzik és követelőd- zik. Eléggé hálátlan feladat az új tömbházakba költözők egy részének a közösségi normák­kal való megbarátkoztatása: az üresen járatott liftek, ki-be kapcsolgatott világító automa­ták, a karácsonyfákkal és egész paplannal-(!) eltömített szemátledobók az egész ház lakóinak mindennapjait kese­rítik meg. Nem mindenütt ismerik a házirendek előírásait sem, és sok lépcsőházban elöregedett lakónévsor miatt bolyong az orvos, a postás, a nem ott la­kó ember. Több segítséget várnak a lakóbizottságok a népfront és a tanács területi szerveitől, a szolgáltató vállalatoktól és szívesen fogadnak társadalmi A századelő hangulatát idézi a Hangya ecetgyárról készült korabeli fénykép. Az egyenlítőt körül lehetne rakni ecetesüvegekkel, ha szé­pen egymás mellé raknánk azt a rengeteg palackot, amelyet a kaposvári ecetgyárban készí­tett ecettel töltöttek színültig. Ligeti Ervin már negyven éve vezeti az ecetüzemet a Zalka Máté utcában, egy kívülről kertes családi háznak látszó épületben. A felszabadulás előtt a gyár a Hangya Szövetkezet tulaj­dona volt. Ehhez az egész or­szágot behálózó részvénytársa­sághoz több más üzem is tar­tozott. Megsárgult, fakó képek kerülnek elő. A századelő han­gulatát idézik. Somogybán ab­ban az'időben főleg kisüzemek működtek, s ezek közül a vá~ rosban már csak az ecetüzem áll. A régi épület homlokza­ta elé új falakat emeltek; bő­vítették, korszerűsítették a gyárat, a kéményét is ledöntöt- ték már azóta. Mégis az üzem a megye ipartörténeti neveze­tessége, és mint nagy változá­sok szemtanúja, türelmesen várja a kutatókat, hogy meg­fejtsék múltját. Ligeti Ervin is sok mindenről tudna mesélni az érdeklődőknek. Előkerül egy megsárgult, puha fedelű fü­zet. Belső borítóján, szálkás, dőlt betűkkel ez áll: »Ebben a füzetben lévő feljegyzések nem hivatalos használatra, ha­nem a könnyebb áttekintés céljára és statisztikai adat­szolgáltatásra magánszorga­lomból készültek.« A följegyzések a gyár hét­köznapjairól árulkodnak, pon­tos adatok mögé rejtve a vál­tozásokat. 1930-ban 28 900 hek­toliter bejött szeszből 20 088 hektoliter ecetet adtak el. Ma már ennek több mint kétszere­sét dolgpzzák .föl. A más-más feliratú bélyegzők jelzik, hogy a gyár ötször váltott gazdát fennállása óta. Végigjárva a kis üzemet a majd százéves falak még ré­gibbnek tetszenek. A habarcs közt csupasz, érdes tégla vö­rösük ; az ecet nem tűri a va­kolatot, lemarja a festéket a falakról. Utánpótlás nincs, kevés a fizetés. Most, hogy minden be­tanított munkás beteg, Ligeti Ervin egyedül tartja éjjel-nap" pal üzemben, ellenőrzi hétköz« nap és ünnepnapokon — négy óránként — a hatalmas hor­dókat, hogy mindig állandó hőmérsékleten alakuljon a bükkfaíorgácson átcsorgatott alkohol a baktériumok hatá­sára ecetté. Ha valami hiba történik, a jelzőkészülék ber­regni kezd, a hunyorogva pis­logó sárga és piros lámpák ki­alszanak. Az országban még kilenc ha­sonló ecetgyár működik. Ezek­nek a kis üzemeknek a sorsa is meg van már pecsételve. Nem tudják kielégíteni az igé­nyeket. Az általuk gyártott ecetet kiszorítja a nagyüzemi módon előállitott ecet. Sz. Sz. Felötlik a .kérdés: vajon ké­pes lesz-e a gyár a bolt folya­matos ellátására? Mint a fő- | megbízatást. Ezekben foglalta mérnöktől megtudtuk: a gyár jelenleg is tartó rekonstruk­ciója révén annyira növelhe­tik a termelést, hogy bel- és külföldi pratnereken kívül sa­ját üzletüket is képesek lesz­nek ellátni. Érdemes megemlíteni, hogy az új gyermekruhabolt az egészséges versenyt is fokoz­za majd: javítja a város és a megye korábban sok panaszra okot adó gyermekruha-ellátá- sát. A vevő mindenképpen jól jár. B. F. Turistatérkép készül a Zselicről össze a városi tanács vb g Házafias Népfront bizottságá­val közösen készített előter­jesztésében a lakóbizottságok alakulásáról és működéséről szóló tapasztalatokat. A hatá­rozatok szerint a jövő hónap végéig a bizottságok elnökei részletes tájékoztatást kapnak hatáskörükről, feladataikról, bejelentéseikkel pedig az ed­diginél alaposabban foglalkoz­nak majd a tanács osztályai, a költségvetési üzem és a vál- j három jelzett turistaút vezet lalatok. ; át. Mindhárom jelzés a donne­Novák Ferenc | ri hídtól indul. A- piros jelzés Régi hiányt pótol a Karto­gráfiai Vállalatra Magyar Ter­mészetbarát Szövetség közre­működésével az idén turista- térképet készít a Zselicről. A Kaposvárt délről övező park­erdőkről külön térkép készül, amely a Gyertyános-völgyi tu­rista erdőt és a Töröcskei-erdőt ábrázolja. Ez a térképrész mintegy 10 négyzetkilométeres területet mutat be részletesen. (Eddig nem lett volna célsze­rű kiadni a térképet, mert a Zselic túristútjainak végleges nyomvonalát csak nemrég fes­tették le a kaposvári termé­szetbarátok.) Mint ismeretes: a Zselicen Az első fecske A mustársárga szövetfüggö­nyön keresztül fény szűrődik a frissen aszfaltozott járdára. A Honvéd utcai belső sorház többi üzlethelyisége még vak- sin gazdára vár, csak a 11. szá­mú házon van tábla: szabó. A mustársárgához jól illik a »kuncsaíífogadó« részt a mű­helytől elválasztó nagy, barna­mintás drapéria. Világos, barátságos, friss mészillatú üzlet. Ezen az estén a szabóasztal és a ■ varrógép fölött öt pohár' koccan egy­máshoz. Az új ház üzlethelyiségeit — kedvezményes OTP-hitellel — a Kaposvári Városi Tanács tíz kisiparosnak utalta ki, s el­ső fecskeként a többszörösen kitüntetett szabómester, Feke­te Ottó vette birtokba a szép üzlethelyiséget. Most barátai­val — akik kezességet vállal­tak érte a hitelhez és akik el­jöttek takarítani, segíteni az indulásnál <— fölszimtelték az új munkahelyet. — Nagyon boldog vagyok — mondta a fiatal szabómes­ter —, hiszen idáig igencsak a Gyertyános-völgyet, a Tö- röcskei erdőt, továbbá a Tóka- ji-erdőt köti össze és a Cseri- erdőnél tér vissza a városba. A fcékijelzés Szekszárdról in­dul : Pécs—Mecsek—Zselic— —Kaposvár nyomvonalon, és a Gyertyános-völgyi turistaház érintésével a kaposvári vasút­állomáson ér véget. A sárga jelzés a Töröcskei-tó fölötti er­dőrészen át Kecskehátra, majd szép erdőterületeken keresztül az Ivánfa-hegy érintésével tér vissza a városba. Magyarországon először 1877-ben készült turistatérkép. A főbb turistautakat kék és pi­ros, a helyi jelentőségű utakat pedig zöld és sárga színnel je­lezték. A turistatérképeken a turistautakat általában vékony piros vonallal ábrázolják és a turistautak színjelzéseit min­den útszakaszon külön-külön K, P, Z vagy S rövidítésekkel (kék, piros, zöld vagy sárga) jelölik. Eddig 17 turistatérkép jelent meg az ország jelentős i helyeiről. Nagy érdeklődéssel várjuk a I Zselic készülő térképét, amely j értékes és megbízható útitárs i lesz. minden kiránduló és tu­rista szamara. Lévai József PostaladarsbioK Öt-hat papírfoszlány — eny- nyi maradt a tegnapi Somogyi Néplapból. Sajnos, a Rádió­újságból még ennyi sem — panaszkodott Ferenc Gyula és felesége, Kaposvár. Kossuth utca 8. szám alatt lakó nyugdí­jas. A ház kapujában fölszerelt szabványos postaládából ugyanis egy idő óta rendszere­sen ellopják az újságot. A nyugdíjas házaspár már az új­ságkihordónak is panaszkodott, s ő azt tanácsolta: emelje föl a láda zárólemezeit beülröl, így a tolvaj nem tud benyúlni a nyíláson. Ferencék így tet­tek, erre kitépték a lapokat. Ferencék esete, sajnos, nem kivétel, intézmények, irodák társasházak dolgozói. lakói is tapasztalhatták ugyanezt, s ilyenkor a postásra, munka­társra vagy lakótársra gya­nakszanak. Kétségtelen, hogy a kerítésre, kilincsre heve­nyészve tűzött újságok látvá­nya csábító egyes »ragadós« kezű egyének, no meg sokan úgy szeretnek olvasni, ha nem kerül pénzbe. Jó volna, fölfigyelni rájuk, s le kellene fülelni az efféle »postán blókat«! Mert ma még újságot lopnak, holnap pe­dig... N. F. Válasz cikkünkre Nem javították ki a lift hibáit mostoha körülmények között dolgoztam. A Cseri úton vet­tem egy szoba—konyhás la­kást, és az volt a műhelyem is. Nem volt a legideálisabb. Én akkor vagyok boldog,, ha dol­gozhatok, és itt az első két nap tapasztalata alapján mondha­tom, gyönyörűséges a munka. Fekete Ottó szomszédságá­ban lesz órás, fogtechnikus, ci pész, női szabó, közmegelégedésre A melléklet január 25-i szá­mában Huzavona címmel meg­írtuk. hogy a Honvéd utca 21. számú kilencemeletes házban nem működik a lift. Németh Gyula, a Somogy megyei In­gatlankezelő, Közvetítő és Fel­újító Vállalat igazgatója levél­ben válaszolt glosszánkra. Mint írja: nem érzik magukat fele­lősnek a huzavonáért, mert Reméljük, j lifteket csak az építési hatóság szolgálják | engedélyével lehet üzemeltet­majd eyt új városrész lakóinak I ni. Ilyen engedély a mai napig szükségletéit. Köszöntjük az első műhely­nyitó mestert. G. .1. sincs a vállalat birtokában. Az ügy előzményeihez tarto­zik, hogy a budapesti liftszak- értő az épület átadása-átvéte­lekor oiyan üzemeltetési hiá­nyosságokat állapított meg, amelyek kizárják a felvonó üzemeltetését. E hibákat a kivi­telező kötelei elhárítani. Szó sincs róla. hogy az ingatlanke­zelő vállalat valamilyen spe­kulatív meggondolásból akadá­lyozná a beköltözéseket, bár az is kétségtelen, hogy a sze­mélyfelvonó csak a személy- szállítás célját szolgálhatja. Németh Gyula szerint a lüt azért nem üzemel, mivel az üzemeltetéshez szükséges ható­sági engedély hiányzik, és nem azért, mert még nem költözött be minden lakó az épületbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom