Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-08 / 33. szám

fi Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1974. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) együtt — 6,3 százalékkal nö­velték termelésüket, A vissza­utasított építési igények és a befejezetlen építkezések szá­ma emelkedett. A kivitelező építőiparban az összes foglalkoztatottak átla­gos állományi létszáma 362 lüü fő volt, 6.0 százalékkal több. mint 1973-ban. Az építőipari munkások száma lényegében nem változott, így a termelés- növekedés teljes egészében az egy építőipari munkásra jutó termelés 6.5 százalékos emel­kedéséből adódott. Nőtt az építőipar állóesz­közállománya és gépellátottsá ga, tovább terjedt a kqrszerű paneles és könnyűszerkezetes1 ban 3 százalékkal több utast Folytatódott az M 1-es, M i emelkedett. Közülük legszá­építésmódok alkalmazása. Üzembe helyezték a budapesti IV. számú házgyárat. A ren­delkezésre álló eszközöket azonban egyes vállalatoknál nem megfelelően használták föl, a kivitelezési idő több esetben meghaladta a terve­zettet. 1974-ben 88 ezer lakás épült, a tervezettnél 2600-zal több A kivitelező építőipar 49 200 lakást épített, az előirányzat­nál 1400-zal kevesebbet. A házilagos szervezetek, a ma­gánépítőipar és a lakosság sa­ját kivitelezésében 38 800 la kás készült el, ami 4000-re! meghaladta a tervet. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek ' burgonya vetésterülete 103 termelése — az előirányzót! 2—2,5 százalékkal szemben — 3,7 százalékkal nőtt. A nö­vénytermelésben a terv a ki­emelkedő 1973-hoz képest kis mértékű visszaeséssel számolt. Ténylegesen a növényterme­lés — a kedvezőtlen időjárás ellenére — azonos volt az előző évivel. A vetésterület szerkezetében nem történt je­lentős változás. 3,2 millió hektáron, a ve­ezer hektár volt, 2Ö00 hektár­ral nagyobb az előző évinél. A gabona-, főleg a búza­termés — a magasabb termés­átlagokból adódóan — tovább emelkedett. Zöldségből 1.9 millió tonna termett, valami­vel több, mint 1973-ban, » gyümölcstermés 1,5 millió tonna volt, annyi, mint az előző évben. A kedvezőtlen időjárás az őszi érésű növé­nyeknél károkat okozott. A tésterület 67,0 százalékán, mezőgazdasági dolgozók helyt- -----• ' állása és a társadalmi össze­fogás csökkentette a veszte­ségeket. A szőlőtermés meny- nyisége kisebb, minősége rosz- szabb volt az 1973. évinél. A 1 974-ben is gabonát — bú­zát, rozsot, rizst, árpát, zabot és kukoricát — termeitek. A búza vetésterülete 1,3 millió hektár, a kukoricáé 1,5 mii­szállítottak, ezen belül a vas­úton utazók száma 2 száza­lékkal kevesebb, az autóbu­szon utazóké 7 százalékkal, á repülőgépen utazóké 27 szá­zalékkal több volt, mint 1973- ban. A vasúti közlekedésben a Szajol—Lökösháza közötti 113 km hosszú vonalat villamo­sították. Ezzel a villamosított vonalak hossza 1123 km-re nőtt, 3-es és M 7-es autópálya épí tése. Befejeződött a 4. számú főútvonal Szolnokon átvezető szakaszának korszerűsítése. Elkészült a 11-. számú út bu­dapesti bevezető szakaszának egy része. Átadták a dráva- szabolcsi és az algyői közúti hidat, Budapesten az Öcsai úti közúti felüljárót és a Deák téri gyalogosaluljárót. A ter­vezett ütemben folytatódott s ez az összhálózat 14 \ Budapesten a metró észak— százaléka. A vasút terven fe­lül új Diesel-mozdonyokat és teherkocsikat szerzett be. A villamos és Diesel-vontatás aránya az 1973. évi 83 száza­lékról 86 százalékra emelke­dett. Folytatódott a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsí­tése. Az autóbuszhálózatba újabb helységeket kapcsoltak be, és így a települések csaknem 99 százalékába lehet autó­busszal utazni. Az év folya­mán mintegy 1000 új, korsze­rű autóbuszt állítottak forga­lomba, az előző évinél és a déli vonalának építése. A hírközlés fejlesztésére Jászberény térségében üzembe helyezték a második 250 kw-os rövidhullámú rádió­adót. Javult a televízió I., il­letve II. műsorának vételi le­hetősége a nagykanizsai, illet­ve a tokaji tv-adóállomás üzembe helyezésével. A nemzetközi távbeszélő­hálózat fejlesztésére vala­mennyi szomszédos országgal nagy kapacitású kábeles ösz- szeköttetés épült ki. A táv­beszélő-főközpontok bővítése elmaradt a tervezettől. A ije tervezettnél is többet. Nőtt és j kapcsolt telefonállomások szá­korszerűsödött az ország te­hergépkocsi-állománya. A személygépkocsik száma 82 ezer darabbal emelkedett, és az év végén elérte a 491 ezer darabot. Ebből 462 ezer a la­kosság tulajdonában volt. ma 23 ezerrel nőtt. A távhí- vásos rendszerbe bekapcsolt települések száma 90-ről 123- ra emelkedett, így az összes főállomás 24 százaléka tud közvetlenül helyközi telefon­összeköttetést létesíteni. Beruházás lió hektár volt. A cukorrépa ; cukorrépa mennyisége növe- vetesterülete az 1973. évi 92 , . .. , . , . ezer hektárról' 98 ezer hek- I ltedett- cukortartalma azon­A terv 1974-re a szociális- l ta szektorban 117—118,5 mil­liárd forint beruházást irány- , zott elő. A tényleges teljesítés \ 120 milliárd forint volt. A tárra nőtt, a tervben számítottnál. A 1 évinél. NElIANY főbb mező gazdasági termek termesmennyisege es termésátlaga Termésra ennyiség (millió tonnában) Termésátlag (q hektár) kisebb mértékben | t>an kevesebb volt az előző | növekedés 1973-hoz képest fo­lyó árakon 11 százalék, ösz- szehasonlítható árakon 9 szá­zalék. Állami beruházásokra 53,7 milliárd forintot fordí­tottak, folyó árakon 9, illetve 12 százalékkal többet, mint az előző évben. Az állami beruházásokon belül a nagyberuházások tel­jesítése a tervezettnél és az 1973. évinél kisebb, 15,4 mil­liárd forint volt. Az állami beruházások többi részére, a célcsoportos és egyéb állami beruházásokra 38,3 milliárd forintot fordítottak, valamivel kevesebbet, mint az_ előirány­zat, de jóval többét az előző évinél. A vállalati beruházá­sok tervét túlteljesítették. mottevőbben a népesedés po­litikai határozatokból adódó kifizetések nőttek. A családi pótlék havi ösz- szege két gyermek esetén jú­nius 1-től gyermekenként 100 forinttal, a gyermekgondozási segély havi összege január 1-től az első gyermek után 150 forinttal, a második gyermek után 250 forinttal, a harmadik gyermek után 350 forinttal emelkedett. Az anyasági se­gély" és babakelengye-jutt.atás összegét egységesen 2500 fo­rintra emelték. Családi pótlék­ra 5,2 milliárd, gyermekgondo­zási segélyre 2,4 milliárd fo­rintot fordítottak. Az előző évinél jóval nagyobb összeget fizettek ki nyugdíjakra is. Az év végén a nyugdíjasok szá­ma 1 740 000 volt; 65 000 fővet több, mint egy évyel koráb­ban. Szeptembertől ' a tüzelő­anyagok áremelése miatt az alkalmazásban állók és a nyugdíjasok egységesen havi 50 forint bér-, illetve nyugdíj- kiegészítést kaptak. A lakosság összes fogyasz dett. A kiskereskedelmi for­galom összehasonlítható ára­kon 9,2 százalékkal nőtt, az előirányzót 6,5 százalékkal szemben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása — ugyancsak összehasonlítható árakon — 7,0 százalékkal, a ruházati cikkeké 8,3 száza­lékkal, a vegyes iparcikkeké 12.5 százalékkal emelkedeit. Különösen nagy volt a növe­kedés a tártós fogyasztási cik­kekből és így a lakosság ellá­tottsága tovább javult. A lakossági szolgáltatások erteUe folyó árakon 8 százalékkal emelkedett, jóval _ nagyobb ütemben, mint a korábbi evek­ben. Ebben jelentős szerepük volt különböző állami kedvez­ményeknek és a szolgáltató hálózat fejlesztésének.^ — A parasztság és a kettős jöve­delmű háztartások saját ter­melésből származó fogyasztá­sa nem változott számottevő­en. , A takarékbetét-állomány 3,8 milliárd forinttal, 14,2 száza­lékkal nőtt és az év végén tása az előző évhez képest 6,9 70,8 milliárd formt volt. százalékkal, egy lakosra szá- j vekedés meghaladta az 1973. mítva 6,4 százalékkal emelke- I évit. Áralakulás 1973-hoz képest az ipar ter- j emelések miatt — 3,7 száza- melői árszínvonala 3,3 száza- lékkai drágábban, az idény- lékkal emelkedett. A belföl- j cikkeket éves átlagban az dön értékesített ipari termé- 1 1973. évinél 1,4 százalékkal kék árai átlagosan 1,2 száza- alacsonyabb árakon árusítót 1973 1974 1973 1974 Búza 4,5 5,A 34,8 37,5 Kukorica 5,9 6,2 40,5 42,5 Cukorrépa 2,8 3,6 297,9 362,3 Burgonya 1,2 1,4 109,4 126,9 Szóló 1,0 0,7 46,8 31,6 A főbb növények termés­zalékkal több az előző év vé­mennyisége kielégíti a hazai ginéi. Folytatódott a szarvas­szükségleteket, egyesekből például búzából — exportra is jutott. A cukorrépatermés­ből a belföldi cukorszükség­let nem elégíthető ki teljesen. Az állattenyésztés termelése a tervezettnél nagyobb mér­tékben, 8 százalékkal nőtt. A sertésállomány az év végén 8,3 millió darab volt, 3,5 szá­marha-tenyésztési program végrehajtása, a tej- és hús- irányú szakosodás. A szarvas­marha-állomány az év végén 2,0 millió darab, a tehénállo­mány 797 ezer db volt. Az egy ! évvel korábbihoz képest a szarvasmarha-állomány 4,5 százalékkal, a tehénállomány 1,4 százalékkal nőtt. lékkai voltak magasabbak az előző évinél. Az exportált ter­mékek ára — a tőkés világ­piaci áremelkedések miatt — számottevően meghaladta az 1973. évit. A mezőgazdasági üzemek termékeiket lényegé­ben az előző évivel azonos árakon értékesítették, kivéve a bort, amelynél a termelői áremelkedés 13.8 százalék volt. Az építőipari és a beruházási árszínvonal 2 százalékkal múlta felül az egy évvel ko­rábbit. A kiskereskedelmi árak — jelentős költségvetési támo­gatások mellett ' — átlagosán 2,1 százalékkal emelkedtek A boltok az élelmiszereket lényegében az előző évi ara­kon, az élvezeti cikkeket — a kávé és az év végi borár­A beruházások 36 százaléka — 43,5 milliárd forint —, az előző évinél 3 milliárd forint­tal nagyobb összeg az ipar fejlesztését szolgálta. Az épí­tőiparban fölhasznált összeg 2,5 milliárd forint volt. ugyanannyi, mint az előző évben. A mezőgazdasági be­ruházások összege 20 milliárd forintról 22 milliárdra . nőtt. Legnagyobb mértékben a ke­reskedelmi, közlekedési és kommunális beruházások ösz- szege emelkedett: 45 milliárd forintról 52 milliárdra. Az üzembe helyezett beru­házások értéke nagyobb volt az előző évinél. Ugyanakkor nőtt a befejezetlen beruházá­sok állománya, az év végén meghaladta a 100 milliárd fo­rintot. A gépberuházások jóval na­gyobb mértékben nőttek, mintj Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás az építési beruházások. 11 r J ták. A piacokon az élő ba­romfi, a hízott sertés, a tojás és a burgonya ára csökkent, a zöldségeké 5,1, a gyümöl­csöké 7,3 százalékkal emel- I kedett. A ruházati cikkek átlagos árszínvonala 2,0 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 3,3 száza­lékkal haladta meg az 1973. évit. Ez utóbbiakon belül a tüzelőanyagok, a kőolajszár­mazékok, az ékszerek és bi­zsuk ára emelkedett jelentő­sebben, de meghaladta az át­lagot például a bútorok és a festékek áremelkedése is. A fogyasztói árszínvonal — a kiskereskedelmi és a piaci árak, valamint a szolgáltatá­sok árai együtt — a terve­zett kereteken belül 1,9 szá­zalékkal emelkedett. Külkereskedelem A FONTOSABB ALLATI TERMÉKEK TERMELESE A termelés Az 1974. év mennyisége az 1973. cv 1973 1974 százalékában Tejtermelés (millió literben) 1898 203« 107 Tojástermelcs (millió darabban) Vágóállat-termelés 3285 3400 IN (1000 tonnában) 1549 1783 115 A külkereskedelmi forgal­mon belül — összehasonlítha­tó árszinten — a kivitel 4 szá­zalékkal, a behozatal a tervet meghaladóan, 18 százalékkal emelkedett. A kivitelen belül — ugyan vábbá műszerekből és híradás- technikai termékekből növel­tük az importot. Az anyagbe­hozatalon belül különösen a vegyipari alapanyagok- és fél­kész termékek, valamint a vaskohászati termékek import csak összehasonlítható árakon ja haladta meg az előző évit. A mezőgazdaságban a mun­ka termelékenysége a terme­lésnél nagyobb ütemben emelkedett. Az aktív tsz-ta- gok száma egy év alatt 3 százalékkal csökkent, a tsz- alkalmazottak száma lényegé­ben nem változott. Az állami gazdaságokban a foglalkozta­tottak száma 1,6 százalékkal kevesebb volt, mint 1973-ban volt. A traktorállomány nagyobb teljesítményű gépek üzembe­állításával korszerűsödött, az évi végén a kapacitás 3,4 mil­lió lóerő volt, 1,5 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. Emelkedett és összetételében javult a szállítóeszközök állo­mánya is. Az év folyamán a mezőgazdasági üzemek szá­mos munkagépet vásároltak, többek között 1800 arató­cséplő gépet, ugyanannyi ku­koricabetakarító gépet, 540 cukorrépa betakarító gépet és 173 pótkocsit. A mezőgazdasági munkák gépesítésének feltételei ked­vezőbbek voltak, mint 1973- ban. A gépek egy részének jobb kihasználását azonban akadályozta a rendkívül csa­padékos őszi időjárás. A mű­trágya-felhasználás 12 száza­lékkal nőtt, és így egy hek­tár szántó-, kert-, szőlő-, gyümölcsös területre — ható­anyagban — 245 kg műtrágya jutott. Tovább terjedtek a magasabb technológiájú, haté­kony, iparszerű termelési rendszerek. Nőtt az erdőgazdálkodás I gyasztási cikkek termelése is. 'Az év folyamán | nem szocialista 25 ezer hektár területet er­dősítettek. Az erdőterület 1 536 000 hektár volt, az or­szág területének 17 százaléka. 1974-ben 3,7 millió köbméter fát termeltek ki, csaknem azonos mennyiséget, mint az eiőző évben. A közüzemű vízművek mintegy 620 millió köbméter j vizet termeltek, a növekedés az előző évhez képest 6 szá­zalék. A növekedést a vízmű­vek kapacitásbővülése, új víz­művek üzembe helyezése tette lehetővé. Az öntözött terület az előző évivel lényegében azonos: 308 ezer hektár volt. Folytatódott az árvízvédelmi vonalak korszerűsítése és a vízszennyeződés megakadá­lyozása. — a gépek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja jelentősebben, a fo­gyasztási cikkeké mérsékel­tebben emelkedeit. A gépkivi­tel növekedése • elsősorban komplett gyárberendezések­ből. autóbuszokból és műsze­rekből adódott. Ezeknek túl­nyomó részét a szocialista or­szágokba szállítottuk. A me­zőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelét elsősorban a szocialista országokba, a fo­kivitelét a országokba növeltük. Az anyagok és fél- J késztermékek exportja kisebb volt, mint 1973-ban. A behozatalon belül a leg­nagyobb mértékben a gépek importja nőtt. főleg a szocia­lista országokból. Elsősorban a közlekedési eszközökből — mint például tehergépkocsik­ból, vasúti teherkocsikból, to­A fogyasztási cikkek behoza­tala szintén jelentős volt, ezek importját elsősorban a szocia­lista országokból növeltük. Nagy mennyiségben importál­tunk fehérjetakarmányokat, cukrot, kávét, kakaót stb. A külkereskedelmi forga­lom értékének 62 százalékát a szocialista országokkal, 30 szá­zalékát a Szovjetunióval bo­nyolítottuk le. A fejlett tőkés­országok külkereskedelmi for­galmunkból 31 százalékkal, a fejlődő országok 7 százalékkal részesedtek. Az ország népessége 1975. január 1-én 10 510 000 fő volt. Az élveszületések száma — elsősorban a népesedéspoliti­kai intézkedésekkel összefüg­gésben — jelentősen nőtt. Emelkedett a szülőképes kor­ba lépő nők száma is. 1974- ben 186 275 gyermek született. 30 051-gyel több, mint 1973- ban; az ezer lakosra jutó él­veszületések száma az előző évi 15,0-ről 17,8-ra emelke­dett. Ilyen magas élveszületési arány 18 éve nem volt. Leg­nagyobb mértékben a máso­dik szülöttek száma nőtt, je­lentősen emelkedett a harma­dik szülöttek száma is. A gyermekgondozási segélyt a kereső szülő nők több mint háromnegyed része veszi igénybe. Az év végén 229 ezer nő volt gyermekgondozási se­gélyen, 34 ezerrel több, mint ma 25 600-ról 26 300-ra emel­kedett. 1974 decemberében influenzajárvány kezdődött, amelynek leküzdése nagy fel­adat elé állította az egész­ségügyi szervezetet. 1974-ben a táppénzes állományban le­vők aránya 7 százalékkal meg­haladta az előző évit. Az állami pénzeszközök fel- használásával, valamint a társadalmi összefogás eredmé­nyeként bővült az óvodai há­lózat: 100 óvodás korú gyer­mek közül 1973-ban 66 gyer­mek járt óvodába, 1974-ben pedig 72. A 6—13 éves tankö­telesek lényegében valameny- nyien tanulnak. A 14—16 éve­sek 40 százaléka szakmunkás­tanuló. A 14—17 évesek 35 százaléka a középiskolai ok­tatásban. vesz részt. Arányuk az előző tanévhez képest né­mileg emelkedett. A felsőfokú egy évvel korábban. Az év oktatási intézmények nappali tagozatain 63 100 diák tanul, Az összes külkereskedelmi folyamán 2500 bölcsődei férő­hely létesült, es ezzel a fero­forgalom egyenlege 1974-ben passzív volt. A passzívum a dollárelszámolású forgalom­ból adódott, ami jórészt a szá­munkra kedvezőtlen tőkés vi­lágpiaci árváltozásokkal füg­gött össze. A rubelelszámolású forgalomban az előző évinél kisebb aktívum keletkezett. Foglalkoztatottság, jövedelmek, elosztás Szállítás, hírközlés A népgazdaság gyors üte­mű fejlődése, az élénk kül­kereskedelmi tevékenység, a tranzitforgalom növekedése, valamint az őszi csúcsforga­lom lebonyolítása — amit nehezített a kedvezőtlen idő­járás — nagy feladatokat rótt a közlekedési vállalatokra. A szállítási igényeket a csúcs- időszakban különleges intéz­kedések révén, többek között más vállalatok, intézmények járműveinek igénybevételével elégítették ki. A szállításban tovább nőtt a közúti közlekedés és a csőve­zetékes szállítás aránya. A szállított áruk súlya 7 száza­lékkal több volt, mint az elő­ző évben, vasúton 6 százalék­kal, tehergépkocsikon 8 szá­zalékkal szállítottak több árut. A távolsági személyszállílás­1975. január 1-én az aktív keresők száma 5 100 000 fő volt. 0,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 1974-ben a kereskedelem­ben, a szállítás-hírközlésben és egyes szolgáltató ágazatok­ban csökkent a kötelező heti munkaidő, ami csaknem 500 000 főt érintett, igy 2.8 millió fő dolgozik csökkentett munkaidőben. A munkások és alkalmazot­tak egy keresőre jutó reálbére, a tervezett 3,7 százalékkal szemben 5,5 százalékkal emel­kedett. 1974-ben központi bér­rendezésre, illetve béremelésre került sor a nem ipari és épí­tőipari vállalatoknál dolgozó ipari és építőipari munkások­nál. az állami iparban és épí­tőiparban dolgozó kisegítő al­kalmazottaknál, a kutatóinté­zetek, a színház és színházjel- i legű intézmények dolgozóinál és az államigazgatás egyes te­rületein. A központi béreme­lés 474 000 főt érintett, mérté­ke 5—25 százalék, összege egy évre számítva 1.2 miliiárd forint volt. A reálbérek ter­vezettnél nagyobb növekedé­sében szerepe volt annak, hogy a termelés Is meghalad­ta az előirányzatot, a fogyasz- I tói árak emelkedése pedig a j tervezett kereten belül ma- I radt. A lakosság egy főre jutóösz- szes reáljövedelme 6,6 száza­lékkal volt magasabb az előző évinél. A lakosság jövedelmét a reálbérek meglett a foglal­koztatottság emelkedése kis mértékben, a társadalmi jut­tatások jelentősen növelték. A pénbeni társadalmi jutta­helyek száma megközelítette az 50 ezret. 1974-ben 125 125-en haltak meg, ezer lakosra számítva 12-en. A csecsemőhalandóság, az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli halálozás 34 volt. A természetes szaporodás — az élveszületések és a halálo­zások különbsége — ezer la­kosra számítva az 1973. évi 3,2-ről 5,8-ra emelkedett. Az állami költségvetésből az egészségügyi ellátásra csak­nem 10 milliárd forintot, ezen belül fekvőbeteg-ellátásra 5,2 milliárd forintot fordítottak. A kórházi ágyak száma 86 600- ról 87 500-ra, az orvosok szá­1600 fővel több, mint egy év­vel korábban. A tudományos kutatás rá­fordításai meghaladták a 12 milliárd forintot'. A közművelődési intézmé­nyek működésére a költség- vetés csaknem 3 milliárd fo­rintot folyósított. Az intézmé­nyeket főként a munkáslak­ta körzetekben fejlesztették. A kiadott könyvek száma 7300, példányszámuk 68,8 millió volt, 4,8 millióval több, mint 1973-ban. A mozik, szín­házak, hangversenyek látoga­tottsága nőtt. Az év végén ezer lakosra 218 televízió­előfizető jutott, 7-tel több az előző évinél. Idegenforgalom 1974-ben 8,3 millió külföldi utazott hazánkba, 15 száza­lékkal több, mint 1973-ban és ... . 3,3 millió magyar állampolgár j a °salütt gyár állampolgárok 92 száza­léka a szocialista országokba utazott külföldre, az előző | évinél 55 százalékkal több. Az idegenforgalom a szocialista és a nem szocialista orszá­gokkal egyaránt nőtt. A ha­zánkba utazó turisták 80 szá­zaléka a szocialista országok­tások összege 16 százalékkal I ból érkezett, és a kiutazó ma­Budapest, 1975. február 7. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Somogyi Néplap I 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom