Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

KatmCát 1975.11.1. & A SOMOGYI NÉPLAP MELLÉKLET t / UL 14 yiSA ■ \ í PR 4 7 L LI FÁN Évenként 700—800 úi igénylő Hatvanhárom nagycsaládos új otthonban Lakáseiosztás — társadalmi ellenőrzéssel A város lakóinak érdeklődé­se mindig nagyobb a lakásel­osztás iránt, amikor többen költöznek új otthonba. A Kali- nyin városrészben most foglal­nak el hatvan tanácsi értékesí­tési! lakást a boldog tulajdono­sok, Sí már felröppentek a »jól­értesültek« kacsái arról, hogy kik és miért kaphattak ott la­kást. Dr. Terlaky Józseffel, a tanács igazgatási osztályveze­tőjével a lakáselosztásról, a munkáslakás-építési akcióról beszélgettünk. — Hány lakást utált ki a tanács 1970 óta? — A beadott igénylések alapján 284 új, 285 megürese­dett tanácsi bérlakást, 350 új, 31 megüresedett tanácsi érté- kesítésű lakást kaptak az igénylők. — Most hány igénylőt tar­tanak nyilván? — A múlt év végén 2344 volt a számuk. Elmondhatom, hogy évenként mintegy 700—800- zal nő az igénylők száma. A beköltözések és a kijelölések révén tavaly mintegy hétszá- zan kerültek ki a nyilvántar­tásból. — Hányán költöztek új la­kásba 1974-ben? — Száztizennégy tanácsi bérlakást, 152 tanácsi értéke- sítésű lakást, 52 OTP-lakást adtak át. Az utóbbiakat a Honvéd utcában, s ezenkívül ' még 212 OTP-lakás készült el a Kinizsi-lakótelepen. Ötven- _.hat KISZ-. 182 lakésépítőrszö- , vetkezeti lakas bérlőjét is ki-j jelöltük. — Mi várható az idén? — A végrehajtó bizottság a közeljövőben fogadja el a la- | káselosztás tervét. Valószínű, i hogy 136 bérlakás, 240 tanácsi értékesítésű, 60 egyéb és mint­egy 98 OTP-lakás épül meg. Még nem biztos, de tárgyalunk további 60 OTP-lakás meg­épüléséről iá. A vb kijelöli 80 később átadandó KISZ-lakás bérlőjét is. A város jövője szempontjából nagyon fontos, hogy a nagy építkezések le­endő helyén lebontsuk a háza­kat. Az idén 150 lakás — ezek közül 89 a Béke—Füredi tömb­belsőben van — lebontása lenne szükséges. Ezért az idén sem fogunk bővelkedni a ta­nácsi bérlakásokban, pedig még az 1973. évi elosztási jegyzéken szereplő 50 igénylő sem költözhetett be a várva várt lakásba. A tavaly átadott tanácsi bérlakások nagy részét is azok kapták, akiknek az otthonát lebontották. S a te­tejében 27 lakással »tarto­zunk« különböző szerveknek. — Sok szó esik a városban a munkáslakás-akcióról. Nem eléggé közismert mennyien ju­tottak ilyen lakáshoz kedvez­ményesen. — Eddig 133 család költözött be a Honvéd utcai, a Kinizsi- lakótömbbeli házakba. KISZ- lakásokba 25, lakásépítési szövetkezeti lakásokba nyolc családot jelöltünk ki. — Nem minden vállalat tá­mogatja egyformán a mnnkás- lakás-építést. Tudna-e néhány jó példát elmondani? — Valóban nagy az eltérés az üzemek és a vállalatok kö­zött. Mindenképpen elismerés­re méltó a Volán 13. sz. Válla­lat, a textilművek, a villamos- sági gyár, a húskombinát, a vasút és a ruhagyár tevé­kenysége. A Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat több mint húsz munkáslakást épít a Latinca Sándor utcában. — Elegendő-e a munkásla- s-építés propagandája? — A rendelet megjelenései — A után összehívtuk a vállalatok | ebben a gazdasági és társadalmi veze-1 tőit, s ismertettük a kedvező föltételeket. Ennek ellenére na­gyon nehezen indult az akció. A városi tanács vb mindössze 50 munkáslakást vett föl 1973 decemberében az 1974. évi jegy­zékre. Tavaly azután még pót­névjegyzékek is készültek, s így lett az ötvenből 133 műm káslakás. Elküldtük a fehívást az 1975. évi igények bejelenté­sére is, a 70 vállalat közül azonban 44 válaszolt csak;né- hányuk még így sem időben, s nem is levélben. Például a villamossági gyár nem tájékoz­tatott bennünket arról, hogy név szerint kiket javasol, pedig sze­retnénk elkezdeni az elosztási névjegyzék összeállítását. Ért­hetetlen egynémely vállalat, mint a sütőipari, a vendéglátó, a bútoripari, az erdőgazdaság, az AGROKER álláspontja, ők ugyanis egyetlen munkáslakást sem kérnek ... Azok között, akik az akció révén jutottak otthonhoz, kilenc több gyerme­kes család volt, bár még nem minden esetben a szociális szempontok szerint támogatják a vállalatok a dolgozóikat. — A tanács vb tavaly hatá­rozatot hozott arra, hogy a nagycsaládosokat soron kívül juttatja otthonhoz. — Hatvanhárom ilyen csa­lád költözött új lakásba.tavaly. — Mennyire demokratikus a be. lakások elosztása? I közvélemény talán legtájékozatlanabb. Előfordul, hogy szóvá teszik: hogyan kaphatott olyan csa­lád lakást, akinek ott áll a gép­kocsi az ablaka alatt. Sajnos nem tesznek különbséget: bér-, tanácsi értékesítésű, lakásépí­tő-szövetkezeti vagy OTP-la­kást käpott-e valaki. Pedig mindegyik kategóriában má­sok a feltételek. Amikor vala­kinek lebontják a házát, smár volt gépkocsija, biztos, hogy megindul a pletyka, amikor a bérlakásba beköltözik. Az el­osztás mindenképpen demok­ratikus, ebben közreműködik a társadalmi bizottság is. A vég­rehajtó bizottság például csak azután hagyja jóvá a lakásel­osztási névjegyzéket, amikor már 30 napig közszemlén volt a tanácsi bér-, valamint taná­csi értékesítésű lakásba költö­zők ideiglenes névjegyzéke és a társadalmi bizottsággal meg­vizsgáltuk a beérkezett észre­vételeket. Nem egy esetben le is vettük a jegyzékről azokat, akinek nem volt olyan indo­kolt a lakáskiutalásuk. Min­den beküldött észrevételt fi­gyelembe veszünk, még ha er­re levélben nem is válaszo­lunk. A végleges névjegyzék tükrözi, hogy a lehetőségek ha­tárain belül milyen jogos ész­revételeket vettünk figyelem­ig G. Tavasz az üvegházakbait As igények nőnek — a fejlesztés elmarad A múlt hé­ten . még ja­vában tavasziam idő volt. aztán egyik - pilla­natról a má­sikra újból' hi­deg lett. Hogy mi mégis ta­vaszról . szá­molhatunk be, ez azért van, mert virágzó szegfűk, cik­lámenek között jártunk, a Somogy me­gyei Kertésze­ti és Parképí­tő Vállalat ka­posvári virág­kertészetében. Igen, a Virá­gok megjele­nése mindig a tavaszt hir­deti. A virág­kertészetből három kapos­vári virágbol­tot látnak el, mindennap új áruval. Ha valahol elfogy a szegfű vagy a ciklámen, .az csak a nagy forgalomnak kö­szönhető, mert itt van bő­ven. Szinte óránként nyílik egy-egy új virág. A két nagy üvegházban — a ciklámenek és szegfűk között — asszo­nyok szorgoskodnak. Öntözik a virágokat, rakosgatják a cserepeket. A kertészet veze­tője, Doboli Jenő mégis szo­morúan jegyzi meg: — Kevés emberünk van. ötven helyett harmincán dol­gozunk. . — A fizetés miatt? — Igen. Alacsony az óra­bér: hét—nyolc forint. Mindez olyan munkásoknak, akik tíz éve itt dolgoznak. Igaz, ta­valy kétszer is rendezték a bérelteket,, így.. talán az idén végleg rendbejön minden. Tízmilliós nyereség Új boltot nyitnak Kaposújlakon j Vannak emberek, akik nem tépik le tőről a virágot, mondván: így tovább él, to­vább nyílik. Nos, az itt dol­gozóknak nincs ilyen gond­juk. Azt mondják: »Forgás­ban van a termelés«. így aztán mindig van az üveg­házban tarkálló virág, meg munka. — Melyik időszak jelenti a legnagyobb munkát? — Az igazi tavasz, márci­ustól májusig. Az év első nagy munkadömpingjpt a Julianna-nap hozza. Ekkor fogy el a legtöbb virág. Utá­na a nőnap és a húsvét jön. Nőnapkor a legkeresettebb az olcsóbb, a 15—20 forintos cserepes virág. Erre kell a legjobban készülnünk pekpnk isi” Van olyan vállalat, amely ezer cseréppé! Ms elvisz*. ' —- Február 16-a Julianna. Lesz-e akkorra valami újdon­ság? — Igen, cserepes tulipán. — Vágott tulipán? — Arra nem tudunk vál­lalkozni. hogy vágott tulipánt is adjunk, a helyszűke miatt. Ahhoz külön üvegház kelle­ne. ami nincs. így is húrom sorban egvmás fölé rakva áll­nak. a virágcserepek. Bekell ismernünk: korszerűtlen már a telepünk. Az igények nő­nek. a fejlesztés elmarad... Amikor tizenöt évvel ez­előtt fölépítették a virágker­tészetet, senki sem zúgolódott, hogy kicsi. Az akkori igé­nyeknek nagyon is megfelelt. Csupán arról feledkeztek meg a tervezők, a vállalat vezetői, hogy a város lakos­sága húszezerrel növekszik, s hogy a virágok iránti igény is nő. Az új lakónegyedek­ben alig-alig van zöld terü­let, s akkor legalább a szo­bában legyen valami virág. Hogy a Somogy megyei Ker­tészeti és Parképítő Vállalat miért nem szánja rá magát a fejlesztésre? Ahhoz, hogy minden igényt kielégíthesse­nek, tizenötmillió forintos be­ruházás kellene. Olyan beru­házás, ami nem három—négy év alatt térül meg. Legyünk megértőek? Kell másra is a pénz? Akkor legalább a kor­szerűsítést kellene megolda­ni. Mert vannak ugyan ter- moventillátorok az üveghá­zak fűtéséhez, csak éppen a fűtést nem szolgálják; az op­timális hőigényt sem lehet megkívánni. . Dód Piroska telepvezető-he­lyettesként dolgozik itt, alig néhány hónapja: — Nekem beváltak a szá­mításaim, megtaláltam azt, •amit vártam — mondja. Az ő lelkesedése is^ bizo­nyíték arra, hogy van jö- , vője Kaposváron is a virág- kertészetnek. Csak éppen töb­bet kellene törődni vele. Nagy Jenő A múlt év eredmé­nyeiről és az idei fontosabb feladatokról tájékoztatott László Jenő, a kaposvári áfész elnöke. Elmondta, hogy a ta­valyi eredményekben nagy ré­sze van a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tizteletére indí­tott munka versenynek: 460 dolgozójuk 75 százaléka tett vállalást. A kaposvári áfész Somogy fogyasztási szövetkezetei kö­zött a forgalom szempontjá­ból a második helyen áll. Har­mincmillió forintos átlagos készlettel 1974-ben hozzávető­leg háromszázmillió forint összforgalmat értek el. A szö­vetkezetnek Kaposváron több nagykereskedelmi központja van. Ezek egy része nemcsak a város lakóinak ellátását se­gíti, hanem megyei és megyén kívüli feladatokat is ellát. Ilyenek például a cseri ABC, a mezőgazdasági szaküzlet, a Szokola-bereki . vasraktár, a szerszám—^kisgép bolt, a. sze­relvényáruk ' boltja, a vető­magbolt és több ABC-áruház a város peremterületén, illet­ve a Badacsony, a Cser meg a toponári Muskátli vendéglő. A tizenegy ipari és szolgáltató részleg — közülük a legjelen­tősebb a silkvízüzem és a hús­üzem — a kaposvári járás sok községébe szállít. A szövetkezet gondoskodik a környék 21 kisközségében p lakosság teljes ellátásáról. Az összforgalom legnagyobb részét, a kiskereskedelem és vendéglátás adja. A fejlődés meghaladja a 9 százalékot. Kiemelkedő a kiskereskedel­mi üzletek közül a szerelvény­áruk boltjának a forgalma, pedig nehéz körülmények kö­zött dolgoznak itt. E bolt áru-<|' készlete segíti a családiház­építkezéseket, a falvak törpe­vízmű hálózatának a gépesíté­sét. A vendéglők közül a Ba­dacsony borozó dolgozóinak munkáját dicsérte, az áfész el­nöke, mint mondta: állandóan növekszik itt az ételforgalom. A felvásárlóhálózat a nyúl- tenyésztésben ért el szép ered­ményt a szakcsoportok közre­működésével. Az ipari üzemek közül a szikvíz- és a húsüzem, valamint a kötélgyártó rész­leg és a házi brigádok munká­ja jobb az átlagnál. A mérleg­készítés most folyik. Az vi­szont biztos, hogy nem lesz veszteséges üzemáguk, s a nyereség — amely meghalad­ja a tervezettet — tízmillió forint körül alakul (az 1973. évinél 1,5 millióval magasabb). A dolgozók részesedése is na­gyobb lesz: a vásárlások, vala­mint értékesítések alapján a tagság is nagyobb visszatérí­tést kaphat. >1 munka termelékenysége is jelentősen nőtt. Ez a kiske­reskedelemben és a vendég­látásban 5 százalékra tehető; csökkentek a költségek is. A vendéglátásban a költségszint például egy százalékkal keve­sebb; összességében a szövet­kezet csaknem félmillió forint­tal kisebb költséggel gazdál­kodott. A dolgozók és a tagok mint­egy 60 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek. Eb­ből különösen a központi igaz­gatás dolgozói és a szocialista brigádok vették ki részüket. A kaposvári áfész nagy fej­lődés előtt áll. A kaposmérői szövetkezeti tagság már a múlt tavasszal kimondta az egye­sülést. A bizalom kölcsönös. Noha csak január 1-től tar­toznak Kaposvárhoz, a szövet­kezet már tavaly korszerű élelmiszer- és háztartási üzle­tet épített Kaposmérő ben. Ha a tavasszal még néhány — Kaposvár környéki — köz­ség szövetkezeti tagsága az egyesülés mellett dönt, a ka­posvári áfész tagjainak száma meghaladja majd a 11 ezret. A működési terület bővülése ter­mészetesen nagyobb felelőssé­get ró — a lakosság ellátása érdekében — a kaposvári áfész vezetőire. Most készítik a terveket a szövetkezetnél, összbevételük — úgy számítják — 8—10 szá­zalékkal növekszik 1975-ben. Az ellátás javítása érdekeben több korszerűsítést, hálózat- fejlesztést is végeznek. Gond­juk van a kis- és háztáji gaz­daságok termeltetési és felvá­sárlási munkájának javítására, segítésére is. Gyümölcsfacse­metével, szőlőoltvánnyal, na­poscsibével, vetőmaggal, nö­vényvédőszerekkel, műtrágyá­val, szerszámmal segítik a kis­termelők munkáját. Az év első félévében Kaposszentjakabon megnyitják a gazdaboltot, amely a kertbarátok, kisgazda­ságok ellátását javítja majd, és felvásárlási telepet is átad­nak. A kongresszusi és fel­szabadulási munkaverseny so­kat segített. A szövetkezet ez­után is számít a munkaver­seny mozgósító erejére. Ta- I valy a dolgozók 60 százalékát ! érintette kedvezően a bérren- i dezés és az anyagi ösztönzés. 1975 tavasza azért nagy je- i lenlőségü, mert a részközgyű- | léseken. küldöttgyűléseken | tisztújítás lesz, az igazgató­ságtól az egyes községek inté­ző bizottságáig. Biztos, hogy a szövetkezeti tagság az áfész munkáját érintő, nagy tudású tagokat választ a vezető posz­tokra. Ez előfeltétele a kapos­vári áfész további fejlődésé­nek. D. í. Mitől csuklik a tizenegyesf Találós kérdés? Tegyük föl hogy az. s akkor így válaszol­junk rá: a túlterheléstől. De mondjuk meg végre, miről van szó! A kaposvári helyi járatú 11-es csuklós autó­buszról, amely a vasútállo­más és a kaposfüredi város­rész között közlekedik. Mos­tanában — különösen a va­sútállomásról öt óra tájban induló járaton — akkora a zsúfoltság, hogy az ember őszintén csodálja, mennyit bír. Az okot jól ismerik az uta­sok, akik naponta úgy szo­rongnak egymás mellett eb­ben a buszban, mint kerin­gek a konzervdobozban. Azó­ta van ez így amióta a Kini­zsi-lakótelep épületeibe be­költöztek a családok. Kedden délután öt órakor például több mint harmincán száll­tak le a 11-es csuklósról a textilművek leányotthonánál levő megállóban (ez a meg­álló van legközelebb a Kini­zsi-lakótelephez). Nagy a tu­multus a reggel nyolc előtti, a városközpontba tartó bu­szon is. Ez a járat nem közlekedik olyan gyakran, mint mond­juk a 12-es, tehát ha valaki lemarad az egyik megállónál, jócskán várakozhat. Igaz, a vállalat azt kéri — jogosan — az utazóközönségtől, hogy ne kívánja a változást az idő-, pontokban, a járatok gyako­riságában az adott időtartam­ra kiadott menetrendben, mégis érdemesnek látszik a javaslat: reggel hét és nyolc között, aztán délután fél öt és hat között sűrítsék a 11-es járatot, tía ez a járat csak a leányotthon előtti megállóig közlekedne, már ezzel is se­gítenének sok emberen, aki a munkahelyére — illetőleg onnan haza — kisebb zsú­foltság közepette szeretne utazni. H. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom