Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-05 / 30. szám
Szadat és Gromiko! GEN.F találkozója J Újabb SALT-találkozó Andrej Gromiko szovjet és Iszmai] Fanmi egyiptomi külügyminiszter Kairóban a két ország közötti gazdasági, kulturális és konzuli egyezményeket irt alá. (Telefotó: AP—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról) Miközben a szovjet külügyminiszter Kairóban tanácskoügyminiszterek gépei. Ma, szerdán kezdődik ugyanis az Arab Védelmi Tanács rendkívüli ülése, amelyet Libanon zik, az egyiptomi főváros re- ; kérésére hívtak össze. A meg- pülőterére egymás után érkéz- ; beszélés témája a Dél-Libanon tek az arab küiügy- és had- ' ellen folyó izraeli agresszió. Athénban tanulmányozzák Kissinger javaslatait Biciosz görög külügyminiszter egy angol nyelvű római lapnak adott interjújában kijelentette: a ciprusi viszály rendezésében csak akkor érhető el lényeges haladás, ha a török fél késznek mutatkozik a sziget egesz politikai jövőjéről tárgyalni. Biciosz közölte, hogy Görögország továbbra is tanulmányozza Kissinger amerikai külügyminiszternek azt a javaslatát, hogy még február tányit sem enged« gait illetően. ciprusi joAz Egyesült Államok állandó genfi képviseletének székházában kedden megtartották a stratégiai fegyverzet korlátozásával foglalkozó tárgyalásokon részt vevő szovjet • és amerikai küldöttség találkozóját. A szovjet küldöttséget Vlagyimir Szemjonov külügyminiszter-helyettes, az amerikait pedig Alexis Johnson nagykövet vezeti. Waldheim a genfi konferencia összehívását sürgeti Brüsszeli saiiokonferencia — Bonnba crkezeit az EI\SZ főtitkára Ciprusról sajnálattal hogy nem — Gromiko szovjet külügyminiszter jelenlegi közel-keleti utazása is azt bizonyítja, hogy a genfi konferencia táráfelnö- kei élénk érdeklődést mutat- , előrehaladás nak a közel-keleti válság diplomáciai tárgyalások útján történő rendezése iránt. A diplomáciai megoldások nem választhatók el ugyanakkor a többoldalú rendezési kísérletektől, a genfi konferencia esetleges újbóli összehívásától — mondotta Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára brüsszeli sajtókonferenciáján az MTI tudósítójának kérdéseire válaszolva. (Waldheim vasárnap óta tartózkodik a belga fővárosban, több európai, közel- keleti és Perzsa-öböl menti országba vezető körútja első állomásaként.) A főtitkár sajtókonferenciáján azt mondotta: a KözelKelet problémáinak rendezése tartós • erőfeszítést igényel ugyan, de a maga részéről lehetőséget lát arra, hogy elkerüljék a pillanatnyi veszélyt. > Bonnba. szólva a főtitkár állapította meg, történt lényeges a válság megoldása felé. A legfontosabb tennivalónak a menekültek helyzetének rendezését és a föderatív alkotmány kidolgozását tekinti az ENSZ főtitkára, aki körutazása során fölkeresi Athént és Ankarát is. A főtitkár állást foglalt azokkal a támadásokkal szemben, amelyek az elmúlt időszakban —• főként a fejlett tőkés országokban — az ENSZ tevékenységét érték. A főtitkár tegnap délelőtt részt vett a belga szenátus és képviselőház külügyi bizottságának együttes ülésén. Délben látogatást tett Baudouin belga királynál. Kurt Waldheim Brüsszelből késő délután utazott el körútja következő állomására, Ford elnök propagondokörúton Egyre jobban tornyosuló nehézségek hónapban találkozzon a görög j és a török külügyminiszterrel, j Az amerikai—görög kapcsola- j tok alakulását attól tette függővé. hogy »milyen mértékben lesz“ képes Washington rávenni Törökországot a ciprusi kérdésben elfoglalt álláspont- [ jának enyhítésére.« * * * Irmák török miniszterelnök j hétfőn este Ankarában kijelentette: »Törökország egy jotBanzer kézfogásra készül Pinochettel A bolíviai fegyveres erők j parancsnoksága bejelentette: j Hugo Banzer köztársasági el- ■ nők szombaton találkozni fog Augosto Pinochet tábornokkal, ' a chilei junta vezetőjével. A j megfigyelők szerint sor kerül- ] hét a diplomáciai kapcsolatok \ felújítására a két állam között. I Népszerűsége még sosem volt ilyen mélyponton Gerald Ford amerikai elnök megkezdte több napos országos körútját, és a Georgia állambeli Atalantába érkezett Hírügynökségek szerint a pro- pagandakörútnak az a célja, hogy az elnök növelje mélypontra süllyedt népszerűségét, híveket szerezzen energiatakarékossági programjához és a Dél-Vietnamba irányuló amerikai katonai segélyek fokozásához. Atalantában tartott beszédében az elnök kijelentette: az Egyesült Államok minden eddiginél nagyobb nehézségekkel nézhet szembe, ha nem törekszik a független energiagazdálkodás kialakítására. Kijelentette, hogy erélyes intézkedésekre van szükség, »mert egyszerűen nincs más választásunk. Az erélyes elhatározások túlságosan sokáig várattak magukra«. Ford elnök (baloldalt) átküldte a kongresszusnak a kormány 1976-ra kidolgozott költségvetését, amelynek hiánya'j előreláthatóan 52 milliárd dollár. — Kissinger külügyminiszter (jobboldalt) az energiaválságról és a vele összefüggő nemzetközi—gazdasági problémákról beszélt. Ford hangoztatta, hogy az 1973—74-es olajembargó idején az Egyesült Államok olaj-t szerezte be külföldi források- szükségleténak egyharmadát i bői. Azok a súlyos nehézsé(Telefotó: AP—MTI—KS) független energiagazdálkodás felé. Kifejezte reményét, hogy A KAPOSVÁRI TANÍTÓNÖKÉPZÖ INTÉZET pályázatot hirdet új leánykollégiumában egy gondnokitól állás betöltésére Feltétel: gondnoki gyakorlat és középiskolai érettségi. (276192) ÍV- ÉS LÁNGHEGESZTŐI VIZSGÁVAL rendelkező lakatost ?agy vízvezeték-szerelőt AZONNALI BELÉPÉSSEL FÖLVESZ a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat nagyatádi üzemvezetősége. Nagyatád, Zrínyi u. (27H241) gek, amelyeket az embargó okozott az Egyesült Államok gazdasági életében, Ford szerint eltörpülnek ahhoz, ami akkor történne, ha az Egyesült Államok nem törekedne a külföldi forrásoktól független energiagazdálkodás kialakítására. Az elnök szerint akkor, amikor aláírta az importolajra kivetett védővámok emeléséről szóló elnöki rendeletét, megtette az első lépést a ez a lépés a kongresszust is cselekvésre készteti. A Reuter utal arra, hogy az amerikai elnök népszerű- I sége még sosem volt ilyen j mélyponton, mint ezekben a napokban. A Harris közvéle- 1 mény-kutató intézet által vég- j zett legújabb fölmérés szerint I a megkérdezett amerikaiak | mindössze 36 százaléka ért ! egyet Ford politikájával. (Egy j hónappal korábban még 46 százalék támogatta.) Raktári dolgozókat fölveszünk A munkakör betöltéséhez erkölcsi bizonyítvány szükséges. Minden szombat szabad. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: PIÉRT Kereskedelmi Vállalat 16. sz. Lerakata, Kaposvár, Jutái út 16. (276242) Enyhülés és A békés egymás mellett élés szabályainak betartására vállalt kötelezettségek alól a tőkés országok vezetői nemegyszer megpróbálnak kibújni. Ezt tapasztalhatjuk, amikor az Egyesült Államokban a nemzetközi szerződéseikben vállalt kötelezettségüket felrúgó megkülönböztető kereskedelmi törvényt hoznak a szocialista országok ellen, amikor a Közel- Keleten kétszínű játékot folytatnak az arab világ megosztására, vagy amikor a párizsi szerződés megszegésével fegyvert szállítanak Thieunak. Mindezek újra és újra próbára teszik a vállalt szerződések szakítószilárdságát és arra is figyelmeztetnek, hogy a tőkés világban még erősek a józanságot elutasító, szélsőségekben reakciós erők. A tőkének ezek a legelvakultabb anti- kommunista képviselői — minthogy az enyhülés közepette nem érhetik el céljaikat — folytatni szeretnék a hidegháború politikáját ami pedig pusztulással fenyegeti az emberiséget. Az osztályharc tehát megköveteli, hogy különbséget tegyünk a mai burzsoázia áramlatai közt. Látjuk, hogy a realisták meghatározott gazdasági és politikai kérdésekben hosszabb-rövidebb időre szembekerülnek az ultrákkal. A kérdés magva, hogy helyesen vegyük számba ezeket az ellentéteket, nem felejtve, hogy mindkét irányzat közös osztály célokat követ, hiszen egyetlen osztályról van szó. Más szóval: a békés együttműködésre kész erők is a burzsoá társadalom érdekeit képviselik. Az ő külpolitikájukban is föllelhető, belpolitikájukat pedig szinte egyértelműen áthatja és korlátozza az an- tikommunizmus. Politikánkat ennek tudatában folytatjuk, ám azzal a szándékkal, hogy világossá tegyük előttük: a háború elkerülésére irányuló politikájukban következetes partnereik vagyunk, de fellépünk ingadozásaik ellen, ott és amikor engedményeket tesznek az agresszív, hidegháborús erőknek. Az imperialista országok kormányai azért kényszerültek rá a szocializmussal való békés egymás mellett élésre, mert számoltak a nemzetközi porondon kialakult reális osztály-, állami és társadalmi erőviszonyokkal, s erre késztette őket a munkásosztálynak, a dolgozóknak, a demokratikus közvéleménynek, a szocialista világgal való gazdasági együttműködésben érdekelt kapitalista köröknek a nyomása. Osztálykorlátaik miatt persze hajlamosak szűkén értelmezni a békés egymás mellett élést. Megkísérlik például a nukleáris rakétaíegyverek birtokában levő hatalmak megállapodását bizonyos »játék- szabályok« megtartására korlátozni a kölcsönös megsemmisülés elkerülése végett. Csakhogy a békés egymás mellett élés nem egyszerűen a termonukleáris világkatasztrófa alternatívája, hanem egyszersmind megköveteli az általános demokratikus szabályok érvényesítését a nemzetközi kapcsolatokban. Azt követeli, hogy tartsák tiszteletben minden állam szuverenitását, egyenjogúságát, minden népnek azt a jogát, hogy szabadon válassza meg társadalmi-politikai rendszerét, hogy ne avatkozzanak be más államok belügyeibe, s hogy a megoldatlan nemzetközi kérdéseket politikai eszközökkel, tárgyalások útján rendezzék. A szocialista közösség országai ilyen elvi álláspontra helyezkedve mennek bele a kompromisszumokba, hogy elmozdítsák a holtpontról a leszerelés ügyét, rendezzék a nemzetközi konfliktusokat, osztályüarc bővítsék a kereskedelmi kapcsolatokat a tőkés országokkal, a kölcsönös előnyök alapján stb. Ezeknek a kompromisszumoknak tehát az a sajátosságuk, hogy noha nem oldják meg teljesen a feladatot, elősegítik viszont a nemzetközi kapcsolatoknak fejlesztését az enyhülés elmélyítése irányába, ami egybeesik valamennyi haladó és békeszerető erő érdekeivel. A békés egymás mellett élés feltételei nem érintik a hatalom osztály jellegét egyetlen országban sem. Ez az oka, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomnak a békés egymás mellett élés elvével és gyakorlatával ösz- szefüggésben a legkülönbözőbb opportunista nézetekkel kell ideológiai harcot vívnia. Ezek a nézetek a békés egymás mellett élést vagy elvetik, mert azt a munkásosztály nemzetközi kötelességétől való eltávolodásnak tekintik (»baloldali« opportunizmus), vagy úgy fogják fel, mint valami kibékülést, ideológiai kompromisszumot az imperializmussal, mint lemondást a forradalmi harc és a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatásáról (jobboldali opportunizmus). Ennélfogva a »baloldali« opportunisták — minthogy nem látják azokat az új lehetőségeket, amelyeket az enyhülés az antiimpe- rialista harc aktivizálásához nyújt — szabotálják a nemzetközi feszültség enyhülését, igyekeznek megakadályozni, hogy az enyhülés a jelenkori világfejlődés stabil és hosszú távon ható tényezőjévé váljon. A jobboldali opportunizmus viszont elismeri a társadalmi státus quot is, de gáncsolja a forradalmi folyamatok, az anti- imperialista mozgalmak kibontakozását, mivel ezek a tényezők — szerinte — gátolják az enyhülést. Mindkét véglet közös jellemzője, hogy a békés egymás mellett élés politikáját szembeállítja az osztályharccal. A revizionizmus az osztályharctól félti a békés egymás mellett élést, míg a dogmatikus szektás, »balos« nézet az osztályharcot félti tőle. A békés egymás mellett élés politikája csupán az osztályharc sajátos formája, amely nem jelent, soha nem is jelentett általános és teljes békét a két társadalmi rendszer között. Csak azt a nehezen kiharcolt, és még távolról sem megszilárdult, új keretet, amelynek »játék- szabályai« közé szeretnénk szorítani a kapitalizmus és a szocializmus küzdelmét, hogy ez az elkerülhetetlen osztályharc ne az államok közötti fegyveres megütközések és háborúk formáját öltse, hanem az emberiség számára sokkal kisebb áldozatokkal járó eszközökkel: a politika, a gazdaság, az ideológia síkján menjen végbe. Mint a békéért, a békés egymás mellett élésért folytatott küzdelem nem változtat azon, hogy ahol kizsákmányolás folyik, ott a kizsákmányoltak harcolni fognak a kizsákmányolás felszámolásáért; ahol gyarmati, nemzeti elnyomás érvényesül, ott a népek minden erejüket latba fogják vetni a nemzeti függetlenség kivívásáért; ahol agressziót követnek el. ott kibontakozik az ellenállás. A szocialista országok, a kommunista pártok pedig — miközben aktív harcot vívnak a békéért — e cél érdekében készek az együttműködésre — továbbra is támogatni fogják osztálytestvéreik küzdelmét, a nemzeti függetlenség híveinek harcát És 'minden ellenséges, agresszív akcióra megfelelő lépésekkel válaszolnak. V. F.
