Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-28 / 50. szám

'TDiiztelJt äzerknjztß-sJjj.! / Két év óta tartó kilincselés után kénytelen vagyok önökhöz fordulni, és a segítségüket kérni panaszom or­voslásához. Nagyatádon, a Zrínyi utca 8. szám alatti házban la­kunk három családdal. A ház állami tulajdonban van, ke­zelője az ingatlankezelő vállalat. Ebből a házból a szenny­víz több mint két éve az utcára, a vízóra aknába és az utcán levő közkút alá folyik, mert a vezetékrendszerben dugulás van. Két év óta szinte minden héten ostromoljuk a különböző szerveket — főleg az IKV-t —. de a hiba megszüntetésére nem találtak kivitelezőt. Számtalan beje­lentést tettünk már az 1KV nagyatádi kirendeltségénél. Ilyenkor a vízóraaknából kimerik a szennyvizet, és min­den marad a régiben. A múlt év márciusától felújítási munkákat végeznek az épületen, azonban a szennyvízcsövet még nem tisztí­tották ki, mert — úgymond — nincs kivitelező. Én meg­próbáltam úgy segíteni, ,hogy megkerestem a ktsz-t. a víz­mű vállalatot és a költségvetési üzemet a munka elvégzé­se érdekében. A költségvetési üzem vállalta is, azonban időközben lemondta. Többször fordultam a városi tanács műszaki osztályához is segítségért. Ígéretet kaptam, hogy elrendeli a munka elvégzését. Ez vagy nem történt meg, vagy az elrendelést nem kell szó szerint venni. Minden­esetre a szennyvíz továbbra is az utcára folyik. Ismételt kérdésemre az volt a válasz: nem lenne helyes a saját vállalatukat büntetni, még akkor sem, ha az nem fogadja meg az utasításukat. 1975. január 24-én levélben megkerestem a Somogy megyei IKV igazgatóját, aki kérte a várost tanacs elnök- helyettesének segítségét. Intézkedés nem történt. A sok huzavona után arra kérem Önöket, sziveskedje- nek egy olyan szervet felkutatni, amelyik komolyan ve­szi, hogy a szennyvíz egészségügyi okokból csak a föld alatt levő csatornába folyhat. Segítségüket előre is megköszönöm. Tisztelettel: de. qjóhi 3i Loan. 7500 Nagyatád, Zrínyi u. 8. Tisztelt Szerkesztőség! A múlt vasárnap a siófoki vasútvonalon utaztam. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolánál az ablakon át nem éppen esztétikus látvány tárult elém: a szeméttartály mel­lé halmozott hulladék beborította a vasúti töltés környé­két. Egy-két órás társadalmi munkával ezt a kellemetlen látványt meg lehet szüntetni. Bizonyára a KISZ-szervezet tagjai is szívesen dolgoznának azért, hogy ebbé tegyék Tisztelettel: iskolájuk környékét. öüigk JKária. Kaposvár, Engels u. 11. XXXI. évfolyam. 50. szám. Péntek. 1915. február 28. Kiállítás hibákkal Meg se nyitották a megyei középiskolás képzőművészeti kiállítást, csak van. A szak­mai zsűri — Samu Géza és Kő Pál szobrászok, a fiatal alkotók stúdiójának tagjai — értékelte a beküldött műve­ket. A hatvan munka közül 16 jutott tovább a keszthelyi Helikon kiállításra és a sze­gedi ifjúsági napokra. Biztosan tudom, hogy a so­mogyi középiskolák diákjai között sok tehetséges, jól raj­zoló. faragó gyerek van. Ezt a kiállítást sem fogadom el ellenbizonyítéknak. Akik nem küldték el alkotásaikat, azok vagy lusták voltak, vagy nem tudtak a központi fölhívásról. A legközelebbi versengésen remélem, nem kell hiányol­nunk őket. Sajnos, a mostani kép így fest: Néhány munka még "el- . megy«, de több "elemzést" nem érdemel. A rajzok és a ) festmények közül lehet váló- j gatni, van rossz és még rósz- | szabb. A fafaragások a leges- legrosszabbak. Megjelent köz­tük a közismert gém. Áll, | csőrét az égnek nyújtja. Ha i erre azt mondjuk, hogy giccs, akkor még hízelgünk is alkotójának. A tárlatot eddig talán ha­tan nézték meg. No meg a zsűri. Lapunkban már írtunk a Görkori Magyarok csak dollárért... A két he'e megnyílt Inter- tourist «shop« (ez az elegáns angol szó üzletet jelent) a Kaposvárra látogató külföl­dieket várja. Természetesen az sem baj, ha a vevő tört magyarsággal beszél, a lénye­ges csupán, hogy tárcájában külföldi pénz és útlevél la­puljon. Igaz, ez utóbbitól 9 dollár és 20 cent erejéig haj­landók eltekinteni Kezdetben volt a tiki-taki: a két baracknyi műanyag golyóval való zsonglőrködés. Nagy felhajtást csaptak az idegesítő zaj miatt, ám a par- n(jtt kereste«. Érthető: potom lamenti interpelláció előtt százhetvenért vett egy isme- még szépen elült a lárma, el- rősöm a Zselicben pár napja, tűntek a golyók. Azután jött ^ boldogabb volt, mint a cse- a guri-guri, vagy fogyi rolli, (Hogy az olcsóbbikból kisebb zajjal, de nagyobb kapott,) Lakótömbünkben is reklámmal: ma már 8 forin- egyre több kisgyerek próbál - tért kapható darabja az ezer- kozik az új játékkal, szapo- turisták. akiknek erszényében meöterben> d® láttam eldobva rcxjnak a levert térdek, sza- eppen 9 dollar es 20 cent maradt.. .) Az idegenforgalmi idény­ben, különösen, ha a tavalyi­hoz hasonlóan mostoha lesz a balatoni időjárás, talán 8—10 ezer külföldi is Kaposvárra látogat, közülük pedig való­színűleg sokat becsalogatnak az üvegpolcokon sorakozó herendi porcelánok. cifra Az üzlet eladói két-két ide- szűrök és tajtékpipák. Kap gén nyelven szolgálják ki a vevősereget. (Téved ugyanis, aki úgy gondolja, hogy itt a madár sem jár. Igaz, főként olyan külföldön járt magyar Rejtvény n rejtvény ben ható itt persze más is, a do­bozos sörtől a 350 dolláros mini fényképezőgépik, amely inkább a magyarokat vonza- ná. Bizonyára ez az oka, hogy néhány tájékozatlan. [ csak forinttal rendelkező ma- | gyár polgár is »betévedt«. Hogy a tetszetős holmik mennyire csábítóak, mutatja az alábbi eset. Két 16 év körüli fiú tért j be tegnap a helyi IBUSZ-iro- dába a kérdéssel: "Lehet-e itt forintért dollárt vásárol- ] ni?" A valutás csodálkozó és ! kérdő tekintetére válaszul el­Noteszlap I szeretnék meglépni az Inter- I touristban vásárolt ajándék- ; kai. B. F. Túlontúl gondolkodtató ke­resztrejtvényt közölt vasárna­pi lapunk. Nem túlzás azt ál­lítani, hogy megfejthetetlenül nehéz volt a "Jászai Mari" című rejtvény. Érthetetlen mondtak, hogy szivük hölgyét módon ugyanis elcseréltük a rejtvényszöveghez tartozó há­lózat rajzát, így azután hiába tudta valaki a művésznő!-egyik szép mondását" (víz­szintes 1.), a kis négyzetek száma jóval kevesebb, mint amennyibe a mondat belefért volna. A vízszintes 68-at, Jászai* 1 Mari szülőhelyét pedig már ■ csak azért is nehéz lett vol- ! na megfejteni, mert a rejt­vény ábráján mindössze 67-ig számozottak a vízszintes so­rok. Néhány olvasó talán kü­lönleges ravasz megoldást sej­tett, és hosszasan törte a fe­jét. Tőlük külön is elnézést kell kérnünk a hibáért. Bármilyen hihetetlennek látszik is ezek után. két töké­letes megoldást küldtek be. Örök rejtélynek tűnne az eset, ha nem tételeznénk fel, hogy más vidéki lapok helye­sen közölték a Központi Saj­tószolgálattól kapott kereszt- rejtvényt. Zsirai Gyuláné és Gelencsér Ferenc kaposvári olvasóink rejtvényfejtő leleményessége elismerésre méltó — a juta­lomkönyvel postán küldjük cl. a kukák mellett is — kadt nadrágok, a szülői te­ils most itt a görkorcsolya, nyegetések (ha még egyszer Szép csendesen elindult hó­dító útjára. Áldozatait egy­előre a kisebb gyerekek közül szedi, de cikázott már el or­rom előtt tinédzser korú leány és legény kéz a kézben: piruettéket csikorogva az asz­faltjárdán. A kiváltó ok egy­szerű: ezek a gyerekek las­san nem hisznek a tanköny­veknek meg a felnőtteknek, hogy télen hó meg hideg van, lehet síelni, szánkózni, kor­csolyázni. A föltételek egvike- másika még előfordul, de az idei — majd mit mondok — tél csak az influenzát hozta eddig. Meg a görkorit. Egyik délután az ifjúsági ház előtt furcsa jelenség kap­ta meg a figyelmem. Vagy tíz kislány, kisfiú támolygott, csetlett-botlott, egymásba, meg a kerítésbe kapaszkodva. Balsejtelmeim hamar iottak, látva, nincs más ba­juk, csak először húztak gör­korcsolyát. Elmondták hogy úttörőigazolvány (!) felmuta­tásával kölcsönözték. mert hogy nem lehet kapni a vá­rosban, -pedig apu Kaposvári 512. sz. szakmun­kásképző kiállításáról. Az onnan idehozott néhány mun­kára a fentiek nem vonatkoz­nak. Pinterics József és Né­meth Antal zománcképei jók. A zsűri is a továbbjutók kö­zé sorolta őket. L. P. elesel azzal a vacakkal!) és leginkább a gyermeki szem­rehányások, hogy "mindenki­nek van, csak nekem nincs«. Nem ártana felfigyelni né­hány jó érzékű edzőnek a le­hetőségekre: gyorsan meghir­detni egy kis maszek okta­tást, ahol az alapfigurákat, mondjuk a szimpla Lutzot és a fenékre ülős Rittbergert megtanulhatnák görkorcso­lyán botladozó nebulóink. Amíg a járvány tart... N. F. P a r á % s A kisgyermek könnyen meg­tanul mindent. Még nem tud­ja megkülönböztetni, mi a jó és mi a rossz. A csúnya szá­lfákon, melyeket selypítve ejt ki, jókat derülnek a felnőt­tek, így azután később nehéz leszoktatni erről, hiszen azt gondolja: a nagyoknak tet­szik, biztosan ez a jó. Kis ba­rátom esetében a dédnagy­mama igyekezett megoldani ezt a kérdést, /\mikor a fiúcs­ka legközelebb valami csú­nyát mondott, rászólt: — Mit képzelsz! Szabad ilyet mondani? Rögtön para­elosz- zsat teszek a nyelvedre! Barátom megdöbbenve el- somfordált. azután elmesélte, mit mondott a dédi. Végül megkérdezte: — Mi a parázs? Na lessék... Honnan is mindé- | tudhatna, mikor az olajkály­hás, központi fűtéses világban parazsat talán soha nem lá­tott. — Tudod, ha a fa vagy a szén már majdnem teljesen elégett, akkor parázs lesz be­lőle. Olyan vörös, izzó valami. Érzem, kissé zavaros a ma­gyarázat. Barátom is kétkedve fogadja, mert »a papánál is van kályha, de parázs nincs«. — Igazi parazsuk csak a régi fás kályháknak meg a nagy tüzeknek van. Ó azt hiszi, becsapom, ösz- szehúzza a szemöldökét, és fejcsóválva annyit mond: — Te olyan vagy, hogy ... hogy én nem is tudom mi­lyen. Még azt sem tudod, mi az a parázs. Leütöttek és kifosztottak egy idős férfit Rablótámadó élettársak a vádlónak padján T/HUCA (OKOK. Bajban voltak az élettársak, akárhogy számolták is, húsz | forintnál több nem volt a í házban. Ez a pénz viszont ép­pen elég volt ahhoz, hogy je­gyet váltsanak Kaposvárra . . . í Azzal az elhatározással in­dultak el, valamiképpen pénz­re tesznek szert. Ez a -valamiképp« csak i egyféle lehetett mindkettőjük felfogásában. A harminchat I éves Bajzik Ernő és a har­minckét éves Horváth Sándor- [ né jól ismerte annak az út- ! ját-módját, hogyan lehet egy­szeriben pénzt szerezni — j priuszuk hasonló ügyek miatt j lett -foltos«. ) Kaposváron,, a Zalka Máté utcai borozóban megisrner- I kedtek egy hetvenkét észtén I dős férfival, aki velük együtt szorgalmasan kortyolgatta a i bort, s természetesen fizetett j is. Bajzik látta, az öregember erszényében még maradt a pénzből ... Minden különö­sebb megbeszélés nélkül rög­tön kialakult az élettársak , terve: elveszik az öregtől a i pénzt. Amikor kiléptek a borozó­ból, készségesen fölajánlották, hazakísérik újdonsült ismerő­süket. Az idős férfit annyira meghatotta a kedvesség, hog'- egv donnerí kocsmában újból koccintott Bajzikékkal. Kel­lemes hangulatban ballagtak az öpeg háza felé. amikor i Bajzik félrecsa'ta, és ököllel j arcul vágta. A földre zuhanó ] férfi zsebéből Horváthné ki­rántotta a 650 forintot tártál-! mazó erszényt, majd élettár- j sával együtt kereket oldott. Mielőtt Bajzik elment, úgy belerúgott az öregbe, hogy annak eltörött a térdkalácsa. Az élettársak beültek az Ipar*vendéglőbe megünnepelni a -fogást«. Virágos kedvük nem tartott sokáig, mert a rendőrség még aznap éjjel le­tartóztatta őket. A Kaposvári Járásbíróság ír. Pap Árpád tanácsa az ed- dei Bajzik Ernőt visszaeső­ként elkövetett rablás és sú­lyos testi sértés miatt ötévi (egyházra ítélte, és további öt esztendőre eltiltotta a köz­ügyektől. A többszörösen bün­tetett előéletű Horváth Sár.- dorhé büntetése is ötévi fegv- ház. valamint ötévi jogvesz­tés. Az 512. sz. szakmunkásképző hengereli Egy fiú elmondta Juhász Gyula A munka című ver­sét. így kezdődött a szakmun­kástanulók megyei versenyei­nek eredményhirdetése. Az ! ünnepélyt Sztankó József, az 512. sz. iskola tanára nyitotta meg. Az iskola már hagyomány­ként rendezi minden évben a megyei versenyeket. Megfkö- ; szönte, a tanulók, a megyei ; KISZ-bizottság és más szer­vek segítségét. Ezután Marton | Péter, a megyei művelődés- ■ ügyi osztály szakmunkásfele- : löse értékelte a versenyt. A díjkiosztás következett. A kaposvári 512-es tanulói hen- 1 gereltek. A három verseny — a tantárgyi, a szakmai és a sakk — 13 első díja közül ki­lencet szereztek meg. A női fodrászoknál viszont siófoki háziverseny volt. Az első három az ottani 523. sz. in­tézetből került ki. Udvariassóg Az udvariassággal nem veszít semmit, legfeljebb ülőhelyet az autóbuszon. Mondja — ne mondja Ha a háziasszony meg­kérdi öntől, hogyan tet­szett a kis házikoncert, a Schubert-dal előadása, -hiszen ön szakértője a zenének...«: Ne mondja: -Ennek el­lenére végighallgattam!" Mondja inkább ezt: -Schubert sem énekelhet­te volna szebben.« * * * f Ha az éktelen házimu­zsika ellenére a szomszéd nem kopog a falon: Ne mondja: -Nálunk már akkor is\,kopognak a szomszédok, ha a kiskutya ugat« Ehelyett mondja e*t: -Maguk milyen szerencsé­sek! Ilyen masszív építke­zés ritka manapság!" * * * Ha az asztalnál a házi­asszony elárulja önnek, hogy a sültet ő készítette: Ne mondja: -Köszönöm a figyelmeztetést« Hanem inkább ezt: -Óh, ez nem tesz semmit" Háta Fiuk beszélgetnek: — Látod, milyen vagy! Ma meg akarsz verni, teg­nap meg lemásoltad a fel­adatomat — Éppen ezért akarlak megverni, mert rossz volt a házi feladatod. Étterembe« — Felhívom szíves fi­gyelmét, hogy specialitá­sunk a friss csiga. — Tudom, tudom, már tegnap is ettem belőle. A ring ben — Mi az ördögnek fe­küdtél le a padlóra, mi­előtt az ellenfeled hozzád ért volna! — szidja az edző a bokszolót — Észrevettem, hogy meg akar ütni, és ki akar­tam cselezni. Aforizmák Azokhoz, akiket nem szeretünk, különösen ud­variasnak kell lennünk. * * * Az ízléstelenség érti a módját annak, hogy ízlé­sét rákényszerítse mások­ra. * • • Legszívesebben azok állnak kötélnek a vidám kompánia hívó szavára, akik alig állnak a lábu­kon. * * * A találmány megalkotá­sához tehetség szükséges, a bevezetéshez pedig va­lóságos lángész. * * * Ha az alkoholizmus el­leni harcot tökfilkóia bí­zod, az a szölőskerteket is kiírtja. SemgMf Népfafi Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. ^ Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk visszál Terjeszti a Magyar Po3ta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőkncl. Előfizetési díj egy hónapra 20 FL Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinca Sándor u. 6. . Felelős vezető: Farkas Béla igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom