Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-28 / 50. szám
A városi tanácsülés napirendién Siófok közművelődése Élénken foglalkoztatta a 600 kilométer utat épített Pista bácsi elbúcsúzott... tiofoki tanácstagokat a város közművelődési helyzete, melynek értékelését és távlati fejlesztési irányelveit tegnap tanácsülés elé terjesztette a városi művelődésügyi osztály. A közművelődési szemlélet alakítására, formálására alapozta a múlt évi értékelő és az új feladatokat meghatározó beszámoló mondanivalóját a művelődésügyi' osztály, amikor a tanácsülés elé tárta a város művelődési életének a tükrét. Az MSZMP Központi Bizottságának márciusi közművelődési határozata is hangsúlyozta, hogy művelt emberek, közösségek nélkül lehetetlen a gazdasági életben is továbblépni. Ezt tartja fontos iránymutatónak Siófok tanácsa, s tanúságot tettek erről azok a tanácstagok is, akik felelősséggel mondtak véleményt a múlt évi munkáról és a feladatokról. A felelősség hangsúlyozására különösen érdemes odafigyelnünk, hiszen Siófokon széles hálózatra építve kívánják szolgálni a művelődő emberek, köztük is elsősorban a munkások igényeit. A további szemléletformálásban még nagyobb szerepet kapnak a pártszervezetek, a tömegszervezetek, a Hazafias Népfront, az üzemek az intézmények. Az egészséges lokálpatriotizmusért eddig sem kellett a szomszédba menniük a siófokiaknak, több sikeres akció is hozzájárult a művelődési élet fellendítéséhez. A siófoki hagyományok ápolására ösztönöznek az új helytörténeti elképzelések, tervek, melyekről a tanácsülésen hallottunk. Valós példák szólnak ellenben arról is, hogy a közművelődés irányítói gyakran nehezen találnak együttműködőkre az üzemekben, intézményekben. Ezért — ahogy Giay László, a művelődésügyi osztály csoportvezetője mondta — több éven át is ugyanazokat a feladatokat írhatnák elő anélkül, hogy megvalósulnak a tervek. Van miről szólni az eredmények sorában. Így elsősorban arról, amiről dr. Gáti István tanácselnök is beszélt; jelentősen növekedett a felnőttoktatásban részt vevő dolgozók száma Siófokon. A szakmai továbbképzésre nagyszerűen ösztönzött a Dunántúli Regionális Vízmű Vállalat. A középfokon tovább tanuló dolgozóknak havi háromszáz, a felsőfokon tovább tanulóknak havi hatszáz forint ösztöndíjat adnak. A szocialista brigádoknak vállalásaik teljesítesenez azonban az eddiginél több segítséget kell nyújtani a vállalatoknál is, a művelődési szerveknél is. A múlt év eredményeihez tartozik, hogy befejeződött a kiliti klubkönyvtár felújítása, javult az ifjúsági klubok programja, az állami gazdaságban a napokban adják át az új művelődési létesítményt, 1974-ben két új énekkar alakult a városban. Szép sikereket értek el a a siófoki kórusok. 1975 végére átadják a siófoki művelődési központot. Az ottani tartalmi munka fogja eldönteni, hogy a kulturális fejlődés üteme milyen mértékben gyorsul föl. Ennek a jó előkészítése most a feladat. Tóth János, a városi párt- bizottság első titkára arról szólt a tanácsú1 ésen, hogy fontos politikai munka a dolgozók művelődésének a további gyarapítása, amelyhez minden segítséget meg kell adni. A föltételeket biztosítani kell ehhez. Továbbra is szükséges segít^p.i a vállalatoknál az amatőr művészeti együttesek munkáját még akkor is, ha az új művelődési központban az eddigieknél sokkal jobb föltételek teremtődnek -a közös művelődésre, tanulásra, szórakozásra. A kis teremben munkatársak ülnek. Olyan kollégák — művezetők, építésvezetők —, akik sok éven keresztül együtt dolgoztak az ünnepelttel, aki most búcsúzik tőlünk, nyugdíjba megy. Embersics Sándor, a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat igazgatója megilletődve keresi az alkalomhoz illő szavakat: — Horváth Istvánt, vállalatunk marcali mélyépítő részlegének építésvezetőjét búcsúztatjuk. Pista bácsit olyan embernek ismertük meg — .s nemcsak a vállalatnál töltött tíz esztendő alatt, hanem mindenkor —, akinek éltető eleme volt a munka. Fiatalokat is megszégyenítő lelkesedéssel dolgozott. Ha kellett, éjszaka is ment az anyag után, hogy a sürgős munkákat időben elvégezhessük. Az általa vezetett mélyépítő részleg többször volt első a vállalati munkaverseny- ben, s abban is nagy érdeme volt. hogy elnyertük a kiváló vállalat címet. Valamennyi ünneplő, búcsúzó nevében mondta e szavakat, s adta át a minisztérium megbízásából Horváth Istvánnak az Építőipar kiváló dolgozója kitüntetést. Nem ez az első elismerés, hiszen a vállalati kiváló jelvény mellé néhány éve megkapta a Szocialista Munkáért Érdemérmet is. Zalaegerszeg. Tatabánya. Ajka, Mezőkövesd, Kecskemét, s most az utóbbi évtizedben Marcali. Fonyód. Mennyi út, mennyi járda épült valamennyi városban, nagyközségben. — Nehéz lenne elsorolni a több évtizedes múlt legmaradandóbb emlékeit. Aszfalt- és makadámutak. járdák és hidak... Mintegy 600 kilométernyi út építését irányítottam, s úgy érzem erre büszke lehetek. Dolgoztam a Dunaföldvár —Szekszárd közötti 6-os úton, azután Marcali, valamint Fo nyód új útjainak elkészítésénél. Tudja, nekem is van gépkocsim, gyakran járom az országot az általam épített utakon is. S a legnagyobb elismerés az, amikor a gépkocsi- vezetőktől dicsérő jelzőket hallhatok az utakról ... Nekem ez többet jelent minden kitüntetésnél, mert ez jelzi, hogy az általam irányított épí.esvezetőség minden dolgozója becsülettel végezte munkáját. Amikor munkatársai. Sáfrány Attila párttitkár, Oiolecz Árpád fiatal építésvezető és mások őszinte örömmel köszöntőt! ék őt a kitüntetés átvétele után, könnyező szemekkel fogadta a gratulációkat: — Találkozunk még. mert ha nyugdíjba megyek is. pihenni nem tudok. Nekem az jelent örömet, ha úgv érzem, hogy hasznára lehetek munkámmal másoknak ... Sz. ló. H. B. Kihasználatlan lehetőségek Szétforgácsolt energia A közelmúltban két egymást követő pártértekezleten: a csurgói nagyközségin. és a nagyatádi járásin is felállt egy szakállas fiatalember, és sokak számára meghökkentő dolgokat mondott. Olyan számok, tények szerepeltek felszólalásában, amelyeken nagyon is érdemes elgondolkodni. A fiatalembert Kocsis Miklósnak hívják, s a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói fűrész- és asztalosüzemének a vezetője. A téma kínálta magát: amikor kinézett szobája ablakán, vagy körbejárta az üzemet — s hányszor megtette már ezt a nem is rövid utat! —, mindenütt hulladékot látott. Pontosabban: a [ fafeldolgozás során keletkezett hulladékot. Csak a felét A faipari üzemekben — így a csurgóiban is — a termékösszetételtől és az alkalmazott technológiától függően több-kevesebb olyan hulladék keletkezik, amelynek ipari hasznosítása nem lehetséges. Vagyis egyelőre nem tudnak vele mit csinálni. A hulladék mennyisége egyre nő, s például Csurgón az üzem területén halmozódik fel. Ez mind technológiai, mind tűzrendészet! okok miatt Veszélyes- Megoldásként maradna, hogy elszállítják. Ez azonban csak így leírva tűnik egyszerűnek. Valójában jármüveket kell kölcsönkérniük (s nem is minden esetben kapnak), ezekért bérleti díjat kell fizetni, azonkívül más gépeket és munkaerőt is igényel. A költségráfordítások korántsem lebecsülendők. Lehántott fakéregről, darabos hulladékról, forgácsról, fűrészporról van szó, első látásra csupa »holt« anyagról. A tények azonban mást mondanak: a hegyekbe halmozott anyagban meglepően nagy energiák mennek veszendőbe. Hányván Csaba, az üzem mérnöke, a számok embere. Egy tanulmánytervben lapozgatva sorolja az előzetes számítások eredményeit, ezer tonna gőzzel, tízezer kilowattóra villamos energiával dobálózik. Az utóbbi három évben kétezer tonnával nőit a felhasználatlan hulladék meny- nyisége, s 1974-ben már 16 ezer tonna volt. Ennél jóval több keletkezik az üzemben, de csaknem 50 százalékát, 15 ezer tonnát, hasznosítani tudnak. A többi veszendőbe megy, legalábbis addig, amíg a tanulmánytervben foglaltak ! meg nem valósulnak. A hulladék megmozgatásának közvetlen költségei 1973-ban elérték a másfél millió forintot, a közvetett költségekkel együtt azonban 3—4 és fél millió forint között mozognak. Hozzá kell tenni mindehhez, hogy ezek a milliók a csurgói fűrész- és asztalosüzem eredményét rontják. Az osztrákok jól megnézték Egy kilogramm fahulladékból 0,53 kilowattóra villamos energia állítható elő. Egy tonna elégetésével 2 ezer 700 kilogramm gőz termelhető. Ezt a két adatot azért említettük, mert a tanulmányterv szerint ez a két megoldás lehetséges. A Csurgón nyerhető energia az üzem szükségleteinek teljes fedezésén kívül elegendő lenne arra is, hogy a község központjában levő úgynevezett nagyfogyasztókat ellássa a fűtéshez szükséges gőzzel! Az ötlet — úgy tűnik — csak nálunk új. Még azokban az országokban is, amelyek lényegesen gazdagabbak fában, mint mi vagyunk, hasznosítják a hulladékban rejlő energiát. Amikor az osztrák Cholbach-cég képviselője Csurgón járt, megnézte a fűrészpor- és forgács- hegyeket, és csak ennyit mondott: — Ilyen mennyiségű hulla- j dékkal nemcsak az üzem gőz- és villamosenergia-igényét lehetne kielégíteni, hanem Csurgó nagyközség távfűtését, sőt a helyi termelőszövetkezet kukoricatermésének szárítását is megoldani. Gyorsan tájékozódott és pontosan ismerte lel a lehetőségeket . .. A csurgói üzem termelésének jellemzőihez hozzá tartozik az is, hogy — elsősorban nyáron — gyaki'an van bajuk a villamosenergia- és gőzellátással. »Tehát igen kézenfekvőnek látszik a megoldás« — írja a tanulmány- terv. Eszerint ugyanis a szükséges beruházások — ha azok ■ villamos energia termelését | célozzák — három év alatt, j több gőzt termelő berendezé- ! sek munkába állítása esetén I pedig 3—3 és fél év alatt té- ! rülnének meg. 10 ezer tonna maradék Két lehetőség van. Az egyik: nagyobb teljesítményű kazánokkal az üzemnek szükséges gőzt megtermelnék. Ez óránként 10 tonna, jelenleg 3,3 tonnánál tartanak. Huszonegy ezer tonna fahulladékot kellene ahhoz elégetni, hogy az egész évre elegendő (sőt: a későbbi fejlesztések igényét is figyelembe véve) 57 ezer tonna gőz meglegyen. A maradék csaknem 10 ezer } tonnából óránként öt tonna j gőzt tudnának adni a nagy- fogyasztóknak a fűtéshez. A másik: 840 kilowattóra ! villamos energiát nyerhetnének. (Érdemes a becsült adatokra' felfigyelni: egy tonna gőz megtermelésének önköltsége széntüzelésnél 176 forint, fahulladék elégetésekor pedig 60 forint! Éves szinten a megtakarítás több mint 9 millió forint lenne.) Az elektromos energia előállításának költsége ugyancsak tetemesen kevesebb, mint amennyiért most vásárolják. A jelenlegi körülmények között — ingadozó feszültség miatt — kénytelenek egy tekercselőrészleget is foglalkoztatni, mert sok motorjuk leég. A beruházás természetesen csak segítséggel valósítható meg. A tanulmánytervet már elküldték az illetékes minisztériumba és az energiagazdálkodással foglalkozó szervnek is. A Somogyi Erdő- j és Fafeldolgozó Gazdaság ez évi intézkedési tervében is szerepel a javaslat a szétforgácsolt energia hasznosítására. A másik oldalon vannak a leendő nagyfogyasztók, többek között a nagyközségi közös tanács, a gimnázium, a Napsugár Ipari Szövetkezet. Közös megbeszélést még nem tartottak, de a fűrészüzem szakemberei szerint, ahol a i javaslat elhangzott, ott előbb meghökkenést váltott ki, azután a megoldás sürgetése került szóba. Hogy jelenleg mennyi érték ' megy veszendőbe, azt nem tudták megmondani. Mint fa- hulladák, forintban nem mérhető, de mint energiaforrás, milliókat jelent. /. Mészáros Attila KISZ-taggyűlés Somogysámsonban fl felnőttek vitatkoztak A KISZ-klubban kis csoportok alakulták, hármán-négyen összedugták a fejüket. A so- i mogysámsoni területi KISZ- j alapszervezetben harmincnégy | fiatal van. Az értékelő és vezetőségválasztó taggyűlés előtti tíz percből néhány mondat: — Én félek ettől a gyűléstől. — Jó vezetőséget várok. Egy másik közbeszól: — Én jobbat. — Szerencsére nincs olyan tag, akit ki kellene zárni. — Jó volt a határozat, eddig hozzászoktunk, hogy a vezetőség tervez, mi csak végrehajtjuk. Most az egyéni feladatokkal ez megszűnt. — Mindenki tevékenyebb lesz. — Az eddigi KlSZ-gyűléseken keveset szóltunk... — sajnos ez a későbbiekben újra így volt. Nagy Éva KISZ-titkár elmondta a beszámolóját. Tavaly tizenhatan voltak, az idén harmincnégy a fiatal a községi alapszervezetben. Sok közös rendezvényünk volt az úttörőkkel. Az előírt taggyűléseket megtartották. A vezetőségben a kultúros és a többiek sokat veszekedtek. A művelődési munkát senki sem irányította, mert a felelős »hatalmi harcba« kezdett. Leváltották. öregek napját rendeztek, az idén is terveznek, de a Kombinát évek óta sokféle technikai eszközzel látja el az általa kidolgozott termelési rendszerekkel működő gazdaságokat. Ipari üzemében — többek között — berendezkedett az iparszerű kukoricatermelésben fontos szerepet betöltő terményszárítók gyártására. A berendezésből, amely községi tanács nem támogatja őket. Létrehozták a klubot, a megyei KISZ-bizottság adott rá pénzt. A községi tanács nem tervezett ifjúsági alapot a költ- I ségvetésből. ez a KISZ-eseket is sújtja. A klub anyagi gondokkal küzd, nincs olaj a fűtéshez. A tagok munkáját egy- egy terület köré csoportosítva értékelték, olyan nem volt. aki semmit sem csinált. A, termelőszövetkezet párt- és gazdasági vezetőségével megromlott a kapcsolatuk. Pletykák alapján hadakoztak egymással. A területi pártszervezettel min- I dig jól megértették egymást. Jegyzőkönyvszerűen ennyi volt a beszámoló az akcióprog- ; ramba foglaltakról. A kérdé- j seket vitára bocsátotta. Vida Ferenc tanácselnök így válaszolt: — Az ifjúsági alaphoz sok I dolgot hozzá lehet számítani. Nem hiszem, hogy szükség j van éles elhatárolásra. Akkor beszélhetünk erről, Ira majd a zenekar is segít minket, hisz a dobfelszerelésre a tanács adott pénzt — és fölsorolt több tanácsi beruházást, melyek a fiatalokat is szolgálják. Itt hadd jegyezzük meg: az ifjúsági törvény kötelezővé teszi az ifjúsági alap képzését, ehhez nem lehet ezt is, azt is hozzászámítani, és nem lehet egyrészt, másrészt alapon ellenszolgáltatásokat kérni érte. Az ellentétről ezt mondta az elnök: egyetlen szakmunkás irányításával 15 százalékos nedvességelvonással óránként 14 —15 tonna terményt szárít meg, már külföldre is szállítanak. A Szlovákiai Gabonafelvásárló Vállalat tavaly négy szárítót vásárolt, erre az évre pedig kilencet rendelt. Most készült el az első két olyan szárító, amelyet a Szovjetunióba küldenek. i — Meggondoljuk, hogy el- ..jöjjünk.-e a gyűléseitekrg, Ha l az embert nem hívják . . . Bel- I sö ügyeitek is vannak. Nem | szólunk bele. A járási pártbizottságáílás- | foglalása: Ha nem hívják a j vezetőket a KISZ-gyűlésekre. I akkor is menjenek. És — te- | gyük hozzá —, ha a község vezetői nem »sértődnének I meg«, akkor nem a már em- [ lített pletykák alapján ítélnék meg a fiatalokat. Borbély János, a szövetkezet főkönyvelője: — Az ellentét onnan származik, hogy a nálunk dolgozó KISZ-vezetőket nem engedtük el kápzőtáborba. Későn szóltatok. Fontos munkák idején nem tudjuk helyettesíteni őket. A fiatalok nem szóltak egy szót sem. Bakó Béla, a pártszervezet és a KISZ összekötője kért szót: — Mint tiszteletbeli KISZ- tag elmondom, amit nektek kellett volna. A falu fiatal értelmisége — a mezőgazdasági mérnökök, a tanárok,. a tanácsi dolgozók — miért nem jön az ifjúsági szövetségbe? A párttitkár és a tanácselnök miért nem figyel erre? A vezetők miért nem érzik kötelességüknek a gyűlések látogatását? Ha a szövetkezetnek olyan nagy szüksége volt azokra az emberekre, akkor miért engedte el őket ugyanakkor a I saját szabadságuk terhére? A fiatalok erre sem szóltak . semmit. A továbbiakban még j jó néhány KISZ-es gondot beszéltek meg a jelenlevő vezetők egymás között. Végül egy soványka »biztatást« mondott az egyik lány: — Amit Bakó elvtárs el- I mondott, azt úgy fogadtuk i el, mintha mi szóltunk volna. A taggyűlés minden eddigi KISZ-tagnak megadta a tagsági igazolványt. Megvá- l lasztották a vezetőséget. Két új tag került be. A vezetők elmondták: sokat dolgoznak a falu fiataljai. Miért nem szóltak most? Ök maguk sem találtak megfelelő választ erre. Lulhár Péter Somogy/ Néplapu 3 Termény szárítók Bábolnáról — exportra A Bábolnai Mezőgazdasági
