Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-26 / 48. szám
SGmötfV gazdasági—társadalmi helyzete 1974-ben A KSH Somogy megyei Igazgatóságának jelentéséből Létszám, termelékenység A megye szocialista iparában 1974-ben 3,6 százalékkal, 1300 fővel többen dolgoztak, mint az előző évben. A foglalkoztatottak száma az állami iparban 3,1, a szövetkezeti szektorban 6,3 százalékkal emelkedett. A munkáslétszám 3,5 százalékkal, 900- zal haladta meg az előző évit. Tovább nőtt a nehéziparban foglalkoztatottak aránya. Az építőipari foglalkoztatottak számának 1974 nagy résziében tapasztalható csökkenését az év végén növekedés váltotta fel. Így a létszám lényegében változatlan az előző évihez képest. A mező-, erdő- és vízgazdálkodásban foglalkoztatottak száma a korábbi éveknél mérsékeltebben, 4 százalékkal fogyott. Az állami szektorban 3, a termelőszövetkezeteknél 5 százalékos volt a csökkenés. A tei'melő ágazatokban az alkalmazottak, szellemi dolgozók létszámnövekedése felülmúlta a munkásokét, arányuk egy kissé nőtt. A fizikai munkások szakképzettségi összetétele javult; a szocialista iparban az előző évi 40 százalékról 42-re, az építőiparban 50 százalékról 51-re nőtt a szakmunkások aránya. Tovább javult a munka termelékenysége. A növekedés mértéke ágazatonként és az ágazatokon belül eltérő volt. A szocialista iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés 3, az egy munkaórára jutó 4 százalékkal nőtt, lassabban. mint az előző évben. Az egy főre jutó termelés volumene a nehéziparban 7 százalékkal emelkedett, a köny- nyűiparban az 1973. évivel azonos szintű, az élelmiszer- iparban kissé csökkent. Az építőipari munka termelékenysége az előző évekét meghaladó arányban növekedett. Egy építőipari munkásra 10, egy teljesített munka- órára 9 százalékkal több termelés jutott 1974-ben, mint j 1973-ban. A mezőgazdaság a nagyobb termelést csökkenő létszámmal érte el, a többlet tehát 1974-ben is teljes egészében a munkatermelékenység javulásából adódott. fiz idegenforgalom alakulása Az idegenforgalom — az előző kétévi mérsékelt nővekedés után — 1974-ben ismét megélénkült. A kereskedelmi szálláshelyeken 10 százalékkal emelkedett. A külföldi vendégforgalom növekedése meghaladta a belföldiét. Az előző évinél nagyobb volt a vendégforgalom a szervezett üdülés szálláshelyein, és növekedett a magánnyaralókban üdülők száma is. A kereskedelmi szálláshelyek száma 1974 közepén megközelítette a 40 ezret, 2,3 ezerrel haladta meg az előző évit. A növekedés a fizetővendéglátóhelyek és a nyaralóházak befogadóképességének bővüléséből származott A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának ösz- szetétele változott. A kempingekben és a nyaralóházakban 27, a fizetővendéglátás szállásain 9 százalékkal nőtt, a szállodákban 7, a turistaszállásokon és az egyéb kisegítő szálláshelyeken 19 százalékkal csökkent a vendégek száma. A szálláshelyeken átlagosan eltöltött idő a megyé idegenforgalmában évek óta megfigyelhető tendenciának megfelelően emelkedett. A külföldiek is hosszabb ideig (átlagosan 6,6 napot) tartózkodtak a szálláshelyeken, mint' 1973-ban. Népesség, foglalkoztatottság Somogy megye lakónépessége 1974 végén 362 ezer fő volt, ezerrel több, mint egy évvel korábban. A növekedés forrása 1974-bén is a születési arány javulásából származó természetes szaporodás volt. A népesedéspolitikai intézkedések hatására az élveszüle- tési arányszám az 1973. évi 14,1 ezrelékről 16,7 ezrelékre emelkedett. Tavaly a megyében 6 ezer gyermek született, 18 százalékkal több, mint 1973-ban. A megyében 4,8 ezren haltak meg, a lakosság számához viszonyított arányuk nem változott lényegesen. A megyében foglalkoztatottak száma 1974 folyamán nem mutatott számottevő változást, összetételében pedig kö- Vette az előző tendenciákat: a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának csökkenése következtében az ágazat aránya tovább ( mintegy 34 százalékra) mérséklődött. A lakossági jövedelmek alakulása A lakosság főbb forrásokból származó pénzbevétele 1974- ben 9 százalékkal haladta meg az egy érvel korábbit. Á fogyasztói árak elmúlt évi, mintegy 2 százalékos emelkedését figyelembe véve a lakossági bevételek reálértéke 7—7,5 százalékkal nőtt. A bérből és fizetésből élők munkából származó bevitelei — döntően az átlagkeresetek növekedéséből adódóan — 8 százalékkal emelkedtek. Az egy foglalkoztatottra jutó átlagkereset a szocialista iparban 7, az építőiparban és a szállítási, hírközlési ágazatban 8, a kereskedelemben 6, az állami mezőgazdaságban 11 százalékkal haladta meg az 1973. évit. A keresetek növekedését a vállalati, szövetkezeti bérfejlesztés és a magasabb nyereségrészesedés mellett az 1974. évi központi bér- intézkedések (az iparon és építőiparon kívüli ágazatok ipari, építőipari munkásai és az államigazgatásban dolgozók bérének emelése) tették lehetővé. A termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak mezőgazdasági munkával kapcsolatos jövedelme — az előző évi mérsékelt növekedést követően — 10 százalékkal emelkedett. Ezen belül a felvásárlásból származó bevételek 13 százalékkal voltak magasabbak, mint 1973-ban. A pénzbeli társadalmi juttatások — főleg a népesedéspolitikai határozatokhoz kapcsolódó többletkifízetések következtében — a munkából származó bevételeknél ez évben is nagyobb arányban, 18 százalékkal nőttek. A takarékbetét-állomány | 1974. végén 2 milliárd forint ! volt, 252 millió forinttal, 14 j százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Százmillió forintért bővítik az elektroncsőgyárat A MÉM jelölte Törzstenyészetek Somogybán A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium .termelés- és műszaki fejlesztési főosztálya kijelölte az ország törzstenyésztő gazdaságait. A huszonnyolc szarvasmarha- törzstenyészetből kettő van Somogybán: magyartarka törzstenyésztő gazdaság a so- mogyszili Petőfi és a topo- nár—z-mányi Egyesült Erő Termelőszövetkezet. A sertéstenyésztésben ugyancsak két szövetkezetünk lát el törzstenyésztő feladatokat: a kisgyaláni Egyesült Erő sző- vetkezetben észt lapály, a nagybajomi Lenin szövetkezetben fehér hússertés tenyésztése folyik. Három me- rinói juhtörzstenyésztő gazdaságot tartanak nyilván Somogybán, ezt a feladatot látja el a Kaposvári Főiskolai Tangazdaság, a balatonszabadi November 7. és a lábodi Zöldmező Termelőszövetkezet. Merino törzstenyészetjelölt lett a nagyberki Kaposvölgye Tsz. Az ország lótenyésztő gazdaságai közül összesen kettő foglalkozik magyar fakó törzstenyésztéssel, az egyik a Kutast Állami Gazdaság, a másik a Szolnok megyei abád- szalóki tsz. Kiemelkedik a megyében a magyar hideg vé- ű ló tenyésztése is, három — a göllei, a somogyszili és a szentgáloskéri — szövetkezetünkben van magyar hideg vérű törzstenyészet. Arab törzstenyészetjelölt lett a to- ponári Egyesült Erő Tsz. (Folytatás az 1. oldalról.) saját kezdeményezésére — szerszám- és gépalkatrészgyártó bázist is létrehozott. Ennek továbbfejlesztésével érte el, hogy ma már nemcsak saját magát látja el szerszámmal, hanem segíti a nagyvállalati gondok megoldását is. Megemlítem, hogy a gyár a vevőcsövek mellett félvezető állványokat és fényforrásfejeket is készít. E munkával jelentős terhet vállal magára. Kaposváron is szükség volt nagyobb termelékenységű berendezések üzembe állítására. A múlt évben kapott először ilyen gyártósorokat a gyár. A közeljövő feladata ezek további jó kihasználása, hiszen az V. ötéves terv feladatait csak a termelékenység jelentős növelésével lehet megoldani. Erre a főleg fiatalokból álló, de tapasztalt szakembergárda — eddigi eredI ménye alapján — minden bizonnyal alkalmas lesz. 16 millió rádiócső — A nagyvállalat elképzelései szerint a következő években miként fejlődik a kaposvári gyár? — Az V. ötéves tervben várhatóan csökken a vevőcsövek iránt az igény. Ennek ellenére az Egyesült Izzó indokoltnak tartja a vevőcsőgyártást a jelenlegi szinten tartani. Előnyös helyzetbe kerültünk azzal, hogy a külföldi cégek nagy része túl gyorsan számolt a kereslet csökkenésével; azt gondolták, hogy a vevöcsöveket a félvezetők helyettesítik majd, s ezért több cég beszüntette a gyártást. Számításaink szerint éppen ezért 1980-ra a tőkés export megközelíti a 60 százalékot. Az V. ötéves tervben a kaposvári gyár fölkészült arra, hogy a teljes alkatrész- | ellátás mellett, gyártsa a rádiócső döntő többségét. Azt jelenti ez, hogy az évi 20 millió rádiócsőből 16 millió Kaposváron készül majd. (Budapesten csak egészen speciális csöveket gyártunk.) A koncentrációt az indokolja, hogy a vevőcsőgyártás után az újpesti gyárban megkezdik más termékek készítését. E fejlesztés során "tovább építjük a Kaposvári Elektroncsőgyárat; bővítjük üzemcsarnokkal, kiegészítjük a szolgáltatást és az energiaellátást végző rendszereket, szociális létesítményeket. E beruházások értéke újabb 100 millió forintot tesz ki. Az alkatrészgyártás bővítése maga után vonja a szerszámgyártás fejlesztését is. Ezért terveink szerint olyan korszerű szerszám- és sajtolóüzemet építünk, amely a kaposvári igények mellett a nagyvállalati igények egy részét is kielégíti. A fejlesztéssel kapcsolatos munkát várhatóan már az év végén megkezdjük. Ezzel egy időben profil- tisztítást is végrehajtunk. Ennek során az izzólámpa- és fénycsöfejgyártást a zalaegerszegi gyárba telepítjük át. K. I. Takarékoskodnak az importanyaggal A Kefe- és Műanyagipari Vállalat Kállai fiva czüslkoszorús szocialista brigádja a XI. ( pártkongresszus tiszteletére 220 ezer forint értékű importanyag megtakarítását vállalta. Politika és közérzet J ó, ha reggel derűsen ébred az ember. Jó, mert aligha gyötörték éjszakai árnyak. Mi köze ehhez a politikának? Ez a mai beszélgetésünk témája. Az utóbbi hetekben ismerőseimnek gyakran föltettem a kérdést: milyen a közérzete? -Köszönöm, jó; nincs semmi baj»Kitűnő, persze az apróbb bajokat leszámítva.« »Jól érzem magam. Van két apróságunk, lakásunk, jó a ni %'.kihelyem, elég o fizetésem; mi zavarhatná a közérzetemet?« »Csak sohase legyen rosszabb!« — hallottam ezt is. és nem csodálkoztam: senki sem tette hozzá, hogy mondjuk »elkerült az influenza«; »nem fáj már a fogam«. A közérzet fogalmát az emberek ma már nemcsak egészségi állapotuk jellemzésére használják. Milyen lehet hát a társadalom közérzete? Amilyen az egyéneké. S bár jegyzetem elején még kinyilatkoztatásnak látszhat, a válasz egyszerűen csak eny- nyi: jó! A legtöbb embernek azonban eszébe sem jut. hogy a politika teremt a kedélyre, az általános életérzésre kiható közérzetet. Nem gondol rá vagy talán szemérmesen elhallgatja? A politikát sokan csak akkor emlegetik, ha baj van a közérzettel. Ilyenkor rögtön fölfedezik az összefüggést. Nem igazságtalan ez a felfogás? Bányásszunk egy kicsit mélyebbre! Ügy gondolom, senki sem vitatja, hogy minden embernek van véleménye az életről, környezetéről, a világról. Hogyan alakul ki ez a vélemény? Ügy, hogy az egyén az életről szerzett tapasztalatait saját elképzeléseihez, vágyaihoz, eszméihez hasonlítja. S ha úgy találja, hogy nincs nagy szakadék; ha az összevetés eredménye pozitív, akkor jó a közérzete. így vagyunk ezzel valamennyien. Az emberek tudják, hogy mit akarnak elérni egyéni életükben — ez is a politika következménye. Nézzenek csak körül baráti körükben: mindenki tervez, mindenkinek közeli és távolabbi célja van. Szó sincs kilá- tástalanságról, a máról holnapra élés árnyéka is eltűnt már. Előre tekintenek az emberek. S ez csak akkor jellemezhet egy társadalmat, ha tagjai magabiztosak és kiegyensúlyozottan élnek. Azaz: ha jó a politika. Mit akar az ember? Természetesen azt, hogy mindig jobban éljen. És merinyivel nagyobb akarással törekszik e cél felé akkor, ha a politikának is ez a szándéka. Ha közös 02 érdek, ha ösztönzést és segítséget kap hozzá; ha tudja, hogy becsületes munkája révén mindent elérhet, ha a földön marad, és nem fut délibáb után. Azt hiszem: sohasem akart és tudott jobban élni az ember, mint ma. Azzal együtt, hogy állandóan és sokszor gyermekien elégedetlen. De jó a közérzete. Mi határozza meg 'a közérzetet? Az, hogy a társadalom — a politika révén — ki tudja-e elégíteni az emberek három nagy csoportba sorolható szükségletét. Ez a politika fő célja és törekvése? Kimutatható-e, hogy a párt politikájának középpontjában valóban az ember áll. Gondoljanak hétköznapjaikra, mindennapi életükre. Fizikai szükségletei között mindenképpen azt akarja az ember, hogy állása, munkája, jövedelme és anyagi javai legyenek. Azt, hogy békésen, emberi körülmények között élhessen. Azt, hogy munkával szerzett jövedelmének értéke legyen; azaz áruválaszték és bőség az üzletekben. Élelmiszerek korlátlanul és olcsón. Választékos öltözékek és egyre több háztartási gép, ami megkönnyíti az életüket. Ki vitathatná, hogy politikánknak ez az egyik fő törekvése és eredménye. A másik cél? Szociális szükségleteknek nevezhetnénk, de ne a fürdőszobára gondoljanak elsősorban. Ember viszonyokra a munkahelyen, az utcán, az üzletekben. Olyan levegőre, ahol jól érzi magát az ember: ahol a munka öröm és nem teher a számunkra; ahol nem kell mélyre hajolnunk mások előtt; ahol értékelik képességeinket, erőfeszítéseinket, ahol emberek vagyunk. Azután el akarnak jutni a gyárba — autóbusz kell, egyre jobb közlekedés, étkezni akarnak —, ellátás kell; gyermekeiket jó helyen akarják tudni — óvoda, bölcsőde kell: fürödni szeretnének a munka után — vízre, öltözőre van szükség, sok munkaalkalom kell, és egyre többen szeretnének jó gépeken dolgozni — korszerű gyárakra van szükség; nehéz a mezőgazdasági munka — gépeket szerzünk be, egész rendszereket. Ez politikánk egyik fő törekvése, s eredményei sem vitathatók. S végül egy nagy »igénycsoport«: ki tudja-e elégíteni önmagát a gondolkodó ember? Van-e módja a tanuláshoz, a művelődéshez? A politika teremt-e lehetőséget az alkotó munkához, a képességek teljes kibontakozásához? Van-e távlat a tisztességesen dolgozó emberek számára? Megmutathatja-e igazi önmagát? Részt vehet-e a közéletben, a politika alakításában? Ki vitathatná, hogy politikánknak ez az egyik fő törekvése? S jóllehet — gondolkodásra késztetve — kérdésként tettem föl a politika lényegét, nem kell bizonygatnom, hogy e hármas szükségletrendszer kielégítéséből, a közállapotokból, tehát a párt politikájából fakad a jó társadalmi közérzet. És mégis tartok tőle: az egyoldalúság vádjával illetnek majd. Pedig éppen azt akarom bizonyítani: ha vannak zavaró körülmények, ha jogos és sokszor türelmetlen elégedetlenséggel találkozunk is, az nem a politika lényegéből következik. -■Szakadozottak« még a politika végrehajtásának láncszemei. Állása csaknem mindenkinek van Somogybán, s jövedelme, életszínvonala is egyre nő. De nem dolgozik mindenki megfelelően a munkahelyén. Ez zavarja a közérzetet. És az is, ha fegyelmezetlenséggel vádolják a munkást, holott nincs anyag a termeléshez. Ezrével épülnek a lakások, mégis kevés. De a “■kevésben« emberi felelőtlenségek is közrejátszanak. A munkahelyek szociális ellátása sokat fejlődött, de még nincs mindenütt rend. A munkahelyi légkör? Emberektől, tőlünk függ, mint ahogy emberek, mi formáljuk a politikát is, önmagunk közérzetének alapjait. Mégis, mi lazítunk a végrehajtásban. Óriási jelentőségű politikai határozatok végrehajtását bízták ránk, s egyike-másíka bizony el- siklik a fülünk mellett. A demokratizmus állandó fejlesztését tűztük ki célul, csakhogy ez nem lazaságot, hanem következetesebb végrehajtást feltételez. S ezp még sokan nem értik. Egész életünk az eddiginél feszesebb, jobb vezetést, nagyobb felelősséget követel, amit nem elég hangoztatni, hanem érvényesíteni kell. Az ember a környezetéből szerzett tapasztalatait összeveti elképzeléseivel, vágyaival; így alakítja ki saját véleményét. Csakhogy az ő céljait, igényeit is az határozza meg, hogy milyen távlatokat mutatnak a számára. Ezért káros, ha eltúlozzuk lehetőségeinket. A politikai közérzet javításának az is feltétele, hogy mindig valósághűen, szerényen és túlzásmentesen határozzuk meg a célokat, ne keltsünk illúziót, mert akkor az egyén igényrendszerében is torzulás következhet be. A politika és a közérzet elválaszthatatlan fogalmak. Hadd fordítsam meg a sorrendet: a jó társadalmi közérzet a politika életrevalóságát bizonyítja. Nincs megállás. A megalapozott tervezés és a »könyörtelen« végrehajtás, a jövedelmek egyenletes és tartós növekedése, a rend és a fegyelem, a fizikai, szociális és szellemi szükségletek folyamatos kielégítése, a valós távlatok megjelölése, a gyors ügyintézés és határozott állásfoglalás, a demokratizmus és a vélemények termékeny fogadása, a jó munka megbecsülése elismerése teszi tartóssá az egyén jó közérzetét, s a társadalomét is. Ily módon a politika folyamatossága a társada- lom jo közérzetének folytatását jelenti. Ügy gondolom: erre minden somogyi ember szívesen adja a szavazatát. Jávori BéH
