Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám

Somogy gazdasági-társadalmi lelyzete 1974-ben A KSH Somogy megyei Igazgatóságának /c enteséből A két Szincsák Somogy 1974-ben is „_________ dött. A termelés és a munka termelékenysége emelkedett. A termelő ágazatok állóalapjai bővültek, a gazdasági erősödés j a nyereség növekedésében is kifejeződött. A gazdasági fejlődéssel pár­huzamosan javultak a lakosság életkörülményei. A jövedelem és a kereskedelmi forgalom az előző évinél nagyobb arányban nőtt, számottevő javulás mu­tatható ki az egészségügyi, művelődésügyi, lakás- és kom­munális ellátásban is. megye gazdasága I TÖVÁL-oknál 10 százalékkal jelentősen fejlő- j emelkedett a termelés volume­ne. Az építőipar állóeszköz-állo­mánya nőtt, a gépellátottság, az építési munkák koncentrá­ciója javult. Az építési igények és a kapacitás közötti összhang azonban továbbra sem teljes. Erre utal a több esetben elhú­zódó kivitelezési idő és a visz- szautasított építési igények növekvő összege is. A mezőgazdaság a kedvezőt­len időjárás ellenére Is ered­ményesebb volt az. előző évi­nél, a termelés 7—8 százalék­kal nőtt, Az eredményekben a gazdálkodási színvonal fejlő­dése, a zárt termelési rendsze­rek térhódítása, a termelés to­vábbi szakosodása, koncentrá­ciója és a kedvezőbb műszaki feltételek hatása tükröződik. Mindkét mezőgazdasági főága­zat termelése emelkedett, de a növénytermelés eredményei összességükben meghaladták az állattenyésztését. A szántóföldi növényterme­lés szerkezetében a korábbiak­hoz hasonló irányú változások voltak. A cukorrépa termelése 8. a zöldségtermelés 9 száza­lékkal nagyobb területen folyt,, mint az előző évben, tovább nőtt a kukorica területe. Egyes gabonafélék (búza, tavaszi ár­pa, zab), továbbá a burgonya vetésterülete csökkent. A kalá­szosok hozamai az 1973-ban is rekordszintet jelentő termésát­lagokat 4—5 mázsával halad­ták meg. Az őszi betakarítású növények az időjárási körül­ményekből származó vesztesé­gek ellenére is nagyobb ter­Beruliázás Az állóalapok pótlására és bővítésére a szocialista szek­torban mintegy 2,8 milliárd forintot, az előző évinél többet fordítottak. Különösen nagy arányban növekedtek — a sza­kosított állattelepek építésével kapcsolatban — a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek be­ruházásai, és lényegesen (35 százalékkal) többet fordítottak beruházásra a tanácsi szektor kommunális ágazatai is. 1974-ben számos fontos be­ruházást helyeztek üzembe. Többek között átadták a ka­posvári kenyérgyárat, a So­mogy megyei Állami Építőipa­ri Vállalat központi telepét, a kiskorpád! hűtőtárolót, a ka­posvári bevásárlóközpontot, a Zselic Áruházát. A nagyobb beruházások egy részénél to­vábbra is jellemző a tervezett ütemtől elmaradó teljesítés, az üzembe helyezési határidők túllépése. Termelés, értékesítés Somogy szocialista iparának termelése 1974-ben 7 százalék­kal emelkedett. A termelés nö­vekedése szektoronként ki­egyenlített volt, iparfőcsopor­tonként, iparáganként azon- ban jényeges eltérések mutat- ' koztak. A nehézipar 12 százalékkal növelte a termelést Ágazatai közül — a híradás- és vákuum- technikai termékek, a villa- mosipari gépek és készülékek előállításában elért fejlődés következtében — a gépipari termelés emelkedett a legna­gyobb arányban. A könnyű­ipari termelés nőtt, a textilruházati iparban bekövetkezett csökkenést a többi ágazat fejlődése kiegyen­mést adtak, mint az előző év­ben. Minden eddiginél maga­sabb volt a kukorica 40.3, a burgonya 166.9, és a cukorré­pa 406 mázsás hektáronkénti termésátlaga. Ez utóbbihoz az £ őszi esőzések is erősen hozzá­járultak. a cukortartalom vi­szont lényegesen elmaradt a szokásostól. A szarvasmarhaprogram cél­kitűzéseinek megvalósításában' jelentős előrelépést jelentett a nagyüzemi gazdaságok állo­mányának 9 százalékos emel­kedése és a tej-, illetve hús­irányú szakosodás fejlődése. A kisüzemek állománya viszont egy év alatt 10 százalékkal csökkent. így a megyei osszál" lomány (115 ezér) az előző év végéhez képest alig változott. A sertések száma 1974 decem­ber végén 9 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. Az állomány (463 ezer darab) minden eddiginél magasabb szintet ért el. A mezőgazdasági termékér­tékesítés 5 százalékkal volt több az 1973. évinél. A növé­nyi termékek értékesítése 2 százalékkal emelkedett, ezen belül búzából 8. gyümölcsfé­lékből 14 százalékkal többet adott a mezőgazdaság. A ku­korica értékesítése a betakarí­tás elhúzódása miatt részben 1975-re tolódott át. Az állat-, állati eredetű termékértékesí­tés 8 százalékkal több volt, mint 1973-ban. Ez főleg a vá­gósertés-értékesítés 18 száza­lékos növekedéséből adódott, a vágómarha-értékesítés 3 száza­lékkal csökkent. (Folytatjuk.) Apa és fia. Idősebb és if­jabb Szincsák István. Húsz esztendő korkülönbség van közöttük. Mindketten erőtel­jes, szép szál emberek, s mindketten tagjai a siófoki József Attila munkasőregy- ségnek. Az apa szakaszpa­rancsnok, a fia beosztott munkásőr ugyanabban a sza­kaszban. A legutóbbi ünne­pélyes egységgyűlésen mind­kettőjüket szólították: a kong­resszusi. felszabadulási mun­kaversenyben a szakasz lett az első, elnyerte az élenjáró címet, s vele a vándorzászlót. Idős Szincsák kiváló parancs­noki, ifjú Szincsák pedig ki­váló munkásőri kitüntetést vett át... Balatonszárszó. A Dózsa György utca elején szép csa­ládi ház. Itt lakik idős Szin­csák István. — Én építettem, kőműves a szakmám. Nézze azt a há­zat — mutat a szomszédos épületre —, az a fiamé. Há­Megérte a szakosodás Tavaly érdekes munkameg­osztás jött létre Nagyatádon a Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalat és a nagy­atádi Komfort Ipari Szövetke­zet között. A vállalat a helyi blokküzem termékeiből össze­szereli a városban épülő há­zak falait, födémszerkezeteit, s a munkát ezután átadja a szövetkezetnek. A ktsz bri­gádjai felvonulnak, és befeje- mérsékelten zik a házépítést. Helyére rak­ják az ajtókat, ablakokat, a parkettet, beszerelik a vízve- zetékcsöveket, elkészítik a Etette. Az élelmiszeripar 1,5 | vakolatot, s a homlokzatokat, százalékkal termelt többet, t Ennek a munkamegosztásnak mint 1973-ban. Ezen belül a húsipar nagy arányban növel­te a termelést, a többi ágazat tevékenységét viszont akadá­lyozták a kedvezőtlen időjárás­ból származó alapanyag-ellátá­si nehézségek. Az élelmiszer- ipar 1974. évi növekedését fő­leg a cukoripari termelés idő­beli eltolódása befolyásolta hátrányosan. (A cukoripar az 1974. évi lemaradást 1975-ben pótolta, összességében többet termelt, mint az előző termelé­si időszakban.) A megyei székhelyű iparvál­lalatok és szövetkezetek érté­kesítése 1974-ben 12 százalék­kal felülmúlta az előző évit. Ez arra utal, hogy a termés­növekedés összhangban volt az igényekkel. A legnagyobb arányban — 40 százalékkal — a külkereskedelmi értékesítés emelkedétt, de a fogyasztási cikkek és a beruházási javak kereslete is élénkült. A válla­latok és a szövetkezetek kész­termékkészletei csökkentek. A szocialista szektor kivite­lező építőipari szervezetei 1974- ben 1,7 milliárd forint értékű befejezett építési-szerelési munkát végeztek a megyében. Ez 12 százalékkal, 184 millió forinttal több az előző évinél. A megyében megvalósult mun­kák 80 százalékát a somogyi székhelyű kivitelezők végezték. A megyei székhelyű építő­ipar saját építőipari termelése 1,6 milliárd forintot tett ki, ér­tékben 11, összehasonlítható árakon 9 százalékkal többet, mint az előző évben. A magas­építő-ipari szervezetek 9, a mélyépítőipar 13 százalékkal több építési-szerelési munkát végeztek, mint 1973-ban. Az építőipari szektorok, szervezet- csoportok termelése az előző évinél egyenletesebben nőtt. Az állami építőiparban 8, a kisipari szövetkezeteknél 12, a — ha tartós marad — szép jövője lehet. Nem forgácsolja szét, ellenkezőleg: ésszerűen összpontosítja a rendelkezésre álló erőkét. A vállalat és a szövetkezet között tavaly jött létre a meg­állapodás. Azóta egy év telt el. Milyen tapasztalatokat szereztek? — kérdeztem a szövetkezet elnökétől, Nagy Ferenctöl. — Tapasztalataink vegye­sek. Míg egy-egy épület ösz- sbeszerelését a vállalat álta­lában egy-két hónap alatt el tudja végezni, addig a befeje­zésre nekünk legalább három­negyed év kell. A számokból is látszik, hogy a vállalat munkája lényegesen termelé- kenyebb, tehát gazdaságo­sabb, mint a mienk. Nekünk tizenöt féle szakma képvise­lőit kell fölvonultatnunk az építkezéshez, s összefogni őket nem egyszerű. Az emberek minek is tagadjam egy meszesgödörből hordja mind az anyagot — mondja az elnök. 1973-ban a szövetkezel szakipari kapacitásának fej­lesztésére 9,8 millió forintot kapott a megyei tanácstól. A pénz felhasználását már úgy tervezték, hogy belekalkulál­ták az újfajta munkamegosz­tást is. Másfél millióért a meglevő segédüzemeket fej­lesztették, s ennek eredmé­nyeként bevezették az úgyne­vezett csomagrendszert. (Egy­ségcsomagban érkeznek az építkezésekre az ajtók-abla- kok, és a különböző szerel­vények.) Másfél milliót költöt­tek anyagokra, 2,8 milliót pe­dig gépesítésre. Olyan gépe­ket vásároltak, amelyek már nagyobb léptékű, korszerűbb munkavégzésre is alkalmasak. A szövetkezet korábban há­rom-négy emeletes házakon csak igen ritkán dolgozott. Az ój falmarók, habarcsszivaty- tyúk, vakológépek és gyors­felvonók hatékonyan segíthe­tik ezt a munkát. A gépesí­tettség fejlődésével, a szer­vezésbeli tapasztalatok soka­sodásával a munka is terme­lékenyebbé válik, és mindjob­ban megéri a szövetkezetnek. Tavaly még csak 36 lakás be­fejezését vállalták, az idén már 84-re szerződtek. — Van azonban egy kis bi­zonytalanság, főként az anyagszállításban -— mondja az elnök. — Előfordul, hogy az egyszerű csaptelepek he­lyett méregdrága importcsa­pok jöttek. Igen • sokféle anyagot használunk fel, s csaknem mindegyiknél tapasz­taltunk effélét. A sok kicsi pedig sokra megy, s amikor év végén összeadjuk a fő­könyvek számait, ez a nye­reség rovására megy. — Megéri a szövetkezetnek a munkamegosztásban való részvétel? — Mindent mérlegelve: igen. Cs. T. romszobás, szebb meg na- I gyobb is, mint az enyém. Azt közösen húztuk föl a gyerek­kel. Nagyon sok szombat, va­sárnap ment rá, meg a múlt évi szabadságom is. Még azért van mit tenni, hogy teljesen kész legyen.... Többször találkoztam idős Szincsák Istvánnal, aki még javakorabeli férfinak számit, hiszen csak 48 esztendős. Ott voltam, amikor az egység egy korábbi, éjszakai gyakorlatán bekerítést hajtottak végre Zamárdi környékén, azután Kőröshegynél, amikor »ellen­séges« csoportot számoltak föl, meg egy objektum védel­mi gyakorlatnál, amelyet sza­kaszparancsnokként — akkor végezte el az aligai parancs­noki iskolát — ő irányított, s felettesei szerint kiválóan. Akkor kapta meg a kiváló munkásőr kitüntetést, meg a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát. A gyakorlatok végrehajtá­sánál ugyanazt a lelkesedést tapasztaltam nála, mint ami­lyennel most munkahelyéről, az ottani feladatokról beszél: — Másfél évtizede dolgo­zom a szövetkezetben kőmű­vesként. Január 1-én hét köz­ség szövetkezete egyesült, 12 ezer holdas lett közös gaz­daságunk. Eddig egy öttagú épitőrészleget irányítottam úgy, hogy közben dolgoztam is. Most 18-an lettünk, s füg­getlenített építésvezető va­gyok. Szóládon a központi műhely bővítése, a pince fel­újítása, Kötésén a gépműhely­nél iroda építése vár ránk, s ezenkívül még nagyon sok munka... — Tíz éve szolgál munkás­őrként. Meddig viseli még az egyenruhát? — Többen vagyunk a szö­vetkezetben meg a környé­ken dolgozók közül munkás­őrök. Tsz-elnökünk, Bognár József is alapító tag. Addig, amíg az egészségem engedi, együtt szolgálok velük a jö­vőben is... vén itt dolgozik anyagvizsgá­lóként. A vezetékek hegeszté­sét ellenőrzik, vizsgálják ipari röntgenkészülék, izotóp segít­ségévei. Felelősségteljes, na­gyon fontos mutíka, amikor megállapítják, nincs-e törés, gázszivárgás, nehogy emiatt emberi életben vagy a nép- gazdasági vagyonban kár ke­letkezzen. — Esztergomban végeztem e a bányagépészeti technikum vegyi tagozatát a Kőbányai Egyesült Gyógyszergyár ösz­töndíjasaként. Ott kezdtem dolgozni, majd bevonultam, és leszerelésem után jöttem Sió­fokra. Ügy éreztem, nekem is ott a helyem édesapám mel­lett a munkásőrségben, ezért is jelentkeztem már hat év­vel ezelőtt. Kiváló karhatalmistaként szerelt le, s tavaly a KISZ- ben, a szakszervezetben — évek óta bizalmi — végzett jó munkájáért fölvették a párt­ba. Figyelembe vették azt is, hogy munkájában is törekvő, állandóan keresi az újat, az ésszerűt. Egy újításának eredményeként a korábbi 5000 vizsgálat helyett 15—20 ezer vizsgálatot is el tudnak vé­gezni — alkalmazták a Ba­rátság II. olajvezetéknél —, s ez hatmillió forintos megta­karítást eredményezett. Megkapta a kiváló újítók­nak járó aranyjelvényt, s hozzá a nehézipar kiváló dol­gozója kitüntetést. Csoportve­zető, s társai a radiológusok Joliot Curie nevét viselő szo­cialista brigádja vezetőjének is megválasztották. Most egy automata berendezés kivitele­zésén dolgozik, ezzel az újítá­sával a sugárveszélyt kívánja csökkenteni a vezetékek izo­tópos ellenőrzésénél. Siófok. Kőolajvezeték-építő Vállalat. Ifjabb Szincsák Ist­Apa és fia. Mindketten munkásőrök. S mindkettőjükről így mond vé­leményt Varjú Márton, a sió­foki József Attila munkásőr- egység parancsnoka: — Nagyszerű emberek. A munkásőrségben és munkahe­lyükön Is becsülettel, az eskü szellemében dolgoznak ... Szálai László Gondok között tak az elején, és mondogat ták: »Szolgák lettünk? Ki­szolgáljuk őket?« Nem kis fáradságba került, amíg meg­értettük velük, hogy másról van szó: partnerek vagyunk! S a szövetkezetnél egyre | többen kezdték érezni az új­fajta kapcsolat, a munkameg­osztás előnyeit. A szakipari befejező munkák lekötik Nagyatádon a teljes kapaci­tást, nem kell vidékre vonul­ni, s viselni a szállítási, a ki­használási és egyéb költsége­ket. Az erők összpontosításá­nak előnyei is mind világo­sabbak. — Egy munkahelyen dolgo­zunk, egy homokbuckából, Az inkei termelőszövetkezet irodája régi épület. A zegzu­gos folyosón nehéz megtalálni Illyés József elnök szobáját. Rosszkor nyitok be, éppen ____ . tárgyal. Megkér, várjak két morog- ‘ percet, ez a megbeszélés fon­tos . Beszélgetésünk azzal indul, hogy mi is történik a faluban ezekben a februári napokban. — Ne is kérdezze — mond­ja. — Van éppen elég problé­mánk. Tizenkilencmillió fo­rintos beruházással építünk egy szarvasmarha-»telepet«. Hetven százaléka felépült, csak a kiegészítő részek van­nak még hátra. — Mikor üzemel majd a telepük? — Csak idézőjelbe tett te­lep. Ahhoz, hogy tehenészeti telepnek minősítsék, el kelle­ne érni az egy laktációs időn belül a háromezer literes tej­termelést. Nálunk ez nem megoldott. A nagy fehérjetar­talmú pillangósok termesztése ezen a vidéken korlátozott. Ahhoz, hogy elő tudjuk segí­teni a magasabb tejhozamot, abrakot kellene etetni, de az d-rága. így egyedi, beruházás­ként építjük fel az istállókat, járulékos épületeket. Remény­kedünk abban, hogy mire tel­jesen készen lesz, klasszikus értelemben is telepnek nevez­hetjük. Tavaly december ele­jén telepítettük be az állo­mány egy részét, négyszáz te­henet. Ha teljes egészében üzemel, akkor 460—470 szarvasmarha fér el itt. Kopognak az ajtón, idősebb férfi jön be. Alighogy ki­megy, megindul az áradat: kopognak, bejönnek, kopog­nak, bejönnek ... Mindenki­hez kell egy-két szót szólni, vagy megkérni, várjon. Nem tudni, hogy hányadik ciga­rettájára gyújt rá, de a ha­mutartóban egyre sokasodnak a csikkek. Fiatal nő kávét hoz. Figyelem az elnököt: cu­kor nélkül, szinte pillanatok alatt hörpinti fel. Az órájára néz. újabb tárgyalásra kell majd mennie. — A mindennapi munkák mennek, ahogy az idő engedi. Trágyázunk, belső munkát végzünk, gépeket javítunk, burgonyát válogatunk. Az ősz­szel százotvenhét vagon bur­gonyát takarítottunk be száz- kilencvenkét holdról. Volt olyan területünk is, ahonnan a tervezett termésnek csupán a felét tudtuk kiszedni. Vagy százharminc vagonnal adtunk át a MEK-nek, ami itt ma­radt, azt most is válogatjuk. — A gépjavítás? — Egyszerűen elképesztő: a D—4—KB traktorokhoz nem kapunk semmilyen alkatrészt. A sebességváltóhoz kellett volna egy fogaskerék. sehol nem találtunk. Végül is a bö- hönyei termelőszövetkezet se­gített. Nekik volt egy kiselej­tezett traktoruk. Oda vittünk három szerelőt, hogy szedjék szét a traktort. Három pótko­csink áll tengelytörés miatt, nem tudjuk megjavítani. A rakodógéphez nincs egy apró gumigyűrű. Nem lehet kap­ni. pedig filléres dolog. Anyag- lakarékossagrol beszélünk? Jó. De nem lenne az is takaré­kosság, ha nem kellene fillé­res alkatrészekért ötszáz kilo­métereket utazni, s mindent egy helyben megkapna az em­ber? Nekünk, amúgy is gond az utazás. Egyetlen gépko­csink van ahhoz, hogy el tud­junk menni valamiért, azt keli igénybe vennünk. Az a gépkocsi a szolgáltatásra van beállítva, ha használjuk, el­kap a KPM, akkor rögtön figyelmeztetnek. Ha rendbe jövünk egy kicsit, kénytele­nek leszünk venni egy sze­mélygépkocsit ilyen célra. Sok gondunk van. Ott a talajjaví­tás: az idén akartunk elké­szülni, nincs pénz. Csak a tervek születnek meg az idén. A vízrendezéssel várni kell. —1 Elkeseredett? — Nem. Csak ... Tizenkét éve vagyok termelőszövetke­zetünk elnöke. Mindig a tsz, az emberek érdekét tartottam szem előtt, s ezt is fogom csi­nálni, amíg tsz-elnöknek hív­nak. Pedig sokszor de nehéz... Nagy Jenő Somogyi Néplap 0 l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom