Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-22 / 45. szám

Két csatád az ezerből Lakótelep a kukoricatáblák iielyén 1975. II. 22. Amíg a brigád együtt less A versenv folvlatőtlik •/ ® Kenyér Omlós volt és puha, mint a kalács. Nagyokat faltam belőle, megettem vagy egy kilót, a stifolder, a száraz- kolbász hiába virított a tá­lon. Egyszer ettem igazi pa­rasztkenyeret. Emléke máig is kísér. És most néhány he­te valamit fölfedeztem az emlékből... Mint rendesen, megvettem a vacsorára va­lót, otthon »föltálaltam«, és odaültem a magam varázsol­ta terül jasztalkához. Kezem­be vettem a kenyeret. Elő­ször gyanakodva ízlelgettem; másnap már kicsit ismerő­sebben törtem belőle. Har­madnap rájöttem: az új ke­nyérgyár kenyerét eszem. Azóta jóbarátként köszön­tőm. És mindennap ízlik! No, nem egészen olyan, mint annak »<i réginek« az emléke. De könnyebb, om- lósabb és fehérebb, mint az eddigi >•nagyüzemi« kenyér. Az automatáktól, szalagoktól nem is várok többet. És kí­vánom, hogy a gyár a hu­szonötödik évében is »csak« ilyen kenyeret adjon napon­ta. A dédnagymamiéról meg jobb híján mesélgetünk majd. Bár gyanítom, hogy az ajckori ifjú nemzedék nem nagyon figyel ránk. L. P. népfrontbizottság vitafórumokat teremt csak éppen azért tesszük, hogy ! dolgozók és a bálabontok kö­megnyugtassuk magunkat: nem tévedtünk, a súly éppen j annyi, mint amennyit előír- I tak. Minden gépkezelő mel- | lett, aki három gépet kezel, dolgozik egy bálabontó. Az , adagolás s a selejtmentes mun­ka érdekében fontos, hogy ért­zött igen jó az együttműködés, ez jellemző az egész brigádra. Amikor néhány évvel ezelőtt Kaposváron megkezdődött az »•Egy üzem — egy iskola« mozgalom, az elsők között je­lentkeztek, s vállalták a Gár­donyi Géza iskola pártíogolá­sük egymást, nehogy a tekercs j sát. Festettek, zárakat javítót- jóval könnyebb, vagy nehe- j tak. Többször előfordult, hogy zebb legyen az előírt súlynál, I éjszakás műszak után alig két mert akkor újból fel kell dől- órát aludtak, s mentek az is­gozni, meg kell tisztítani. Óránként 10—12 tekercs ké­szül egy gépen nálam egy mű­szakban, összesen... Egyszó­val műszakonként mintegy 30 mázsányi gyapotot és műszálat emelgetek két alkalommal is, bálabontó munka közben. amikor a mérlegre, _ majd pe­dig a 'szállító' kocsira rakom. Bizony ahhoz, hogy ennyi Ró­zsát. Szegfűt, meg Dáliát emelgessünk, kell a fizikai erő, a jó táplálkozás, mert külön­ben nem bírná az ember — mondja a brigádvezető. Dália, Szegfű. Rózsa...? Kicsit csodálkozva nézhet­tem, mert mosolyogva egészíti ki szavait: — Nálunk ilyen nevet kap a gyapot, attól függően, hogy melyik országból, a Szovjet­unióból, Iránból vagy pedig Törökországból érkezik. Ez gyári, illetve textilipari gya­korlat, más gyárakban város — vagy éppen folyónevet ad­nak a gyapotnak ... A Famuki Istvánnal folyta­tott beszélgetésből azt is meg­tudom, hogy nemcsak a gépen kólába, éppen csak vacsorára értek haza. s azután indultak éjszakás műszakba. Senki sem húzta ki magát, még művezetőjük, Kis Bank István is velük ment, aki va­lóságos ezermester, mert fes­teni, szerelni tud, sőt az asz­talosmunkához is ért. — Nem véletlenül választot­tuk a Gárdonyi iskolát. A kis­fiam ott tanul, meg Szabó Ká- rolynak a kisfia is, s még jó né- hányan a textilművekben dol­gozó szülők gyermekei közül. Miért ne saját gyermekeink tanulását könnyítenénk meg, ha erre lehetőségünk van ... ? Tavaly több más brigáddal együtt az Ady Endre brigád is megkapta a városi tanácson a társadalmi munka elismerésé­ért járó plakettet. A kbngresz- szusi és felszabadulási verseny­ben szintén helytálltak: első, illetve második helyezést ér­tek el, s a gyár vezetői pénz­jutalomban részesítették őket. Az idén is segítenek az isko­lának. Tervükben a napközi falainak, az ajtóknak, az ab­lakoknak a kifestése, s egy kerítés készítése szerepel. Foly­tatódik a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny is. Az Ady, Endre brigád ver­senyre hívta ki az A. illetve a C műszakban' dolgozó Ápri­lis 4. és November 7. brigá­dokat a még jobb eredmények elérésére. — Amíg ez a brigád így együtt lesz, vállalásunkat, az iskola patronálását és a szo­cialista munkaversenyt is to­vább folytatjuk... Társai nevében mondta a brigádvezető. Társai pedig a héten tartott műszaki-termelé­si tanácskozáson úgy határoz­tak: a kongresszusi verseny- J ben végzett kiemelkedő mun­kájáért, meg a brigád irányí­tásáért kiváló jelvénnyel is­merik el Pamuki István ed­digi munkáját. Szalai László-Majdnem minden megvan, ami lakóteleppé teszi a házak sorát.* A Ságvári lakótelepnek tulajdonképpen csak a Ságvári utca egyemeletes tár­sasházsorát nevezik, a hozzá tartozó kis üzletsorral, orvosi rendelővel, könyvtárral és presszóval. A textilművekkel szemben épült családi házak lakói mégis Ságvári-telepinek tartják magukat. Az ötvenes években építették ide az első házakat az akkor még új gyár dolgozói. Akkoriban még va­lódi munkáslakótelep volt ez, igazi közöSség... Azóta évről év_ re többen költöztek ide. Leg­többen faluról kerültek be, van olyan is, aki a belváros zaja és füstje elől menekült ide. Ma már az ittlakóknak ta­lán csak a fele munkás, még­is munkáslakótelep ez. Azzá teszi a munkáscsaládok között meglévő kohéziós erő. A Ságvári lakótelepen élő mintegy ezer család közül ket­tőt otthonában látogattunk ben dolgozik, három műszak- J már tudja, hogy tanító néni ban. Ha túlórázik, megkeresi j szeretne lenni. Hogy milyen a 3000 forintot. Lassan letelik j szigorú tanító néni lesz. annak az új bútorra fölvett kölcsön ; nagyapja ,a megmondhatója, törlesztése is. j aki bizony gyakran kap egyest — Most már révbe jutunk. I a házi készítésű kis ellenőrzőbe, Még parkettát kell csiszoltat- ] amikor nem tudja megoldani ni, és akkor minden szép lesz ! a "-szöveges példákat«. Igaz, az — így az asszony. Életének fő öröme a kislány és az elégté­tel, hogy volt részeges férte »távozása« óta a család hely­zete csak javult. És mindezt egyedül az ő munkájával ér­ték el, no meg persze egy cso­mó lemondás árán ... — Az idén először talán a Balatonhoz is eljutunk. Jó volna már egy kis pihenés ... A vitrinben csak véletlenül veszem észre a kiváló dolgozó kitüntetést, amit két éve ka­pott.... Mint mondja, most már gyökeret vert a gyárban, amely bizony elég távol esik a Ságvári teleptől. Régebben még át akart jönni a textilbe, meg, örömeikben és gondjaik- j ahol fiatal lányként már dol­gozott, mikor a gyár körül még kukoricaföldek sárgállottak. A munkatársak és a gépek azon­ban nem engedték ... ban a városrész hétköznapjait kutatva. Itt lakik Takács Zsuzsika és édesanyja is. Az asszony az elektroncsőgyár bakelitüzemé­őszes hajú tanítvány ilyenkor csak tetteti1 a bánatot. Titok­ban pedig örül, hogy kisuno- kája máris jobban ismeri a számok világát, mint ő vala- | ha. Két házzal árvább lakik a I Pereg család. Náluk jóval több ! a bizakodás. Közös életük har* í mániáját egy-két perc alatt megérzi az idegen is. Pereg János 1952 óta dolgo­zik a textilben, ő úgy mondja, ott nőtt fel. Az elsők egyike volt, akik itt találtak otthont. A telepen és a gyárban min­denki ismeri. Ügy mondják, nincs olyan társadalmi munka, amelyben ne venne részt. Hosszú volna felsorolni azokat a megbízatásokat is, melyeket a közösség érdekében vállalt. Nemrég a gyár párt vezetőségé­be is beválasztották ... 0}yan ember ő, aki a másokéban is megtalálja a saját érdekét. — Legfőbb örömünk és gon­Sok munkáscsalád él itt a Ságvári lakótelepen. Találkozó színészekkel, fiatalokkal A A Hazafias Népfront városi I bizottságának új titkárát, Nó­rák Ferencet megkértük, hogy ! tájékoztasson terveikről. Mit tervez a népfront erre I mára összpontosítjuk ener­giáinkat. I Mindenütt érezhető a fiata­lok közéleti aktivizálódása. Mi kedő aktivistáinknak, akiket közéleti megbízatásukkal — az itteni tanácstagokkal együtt egy kicsit az államigazga­— Azt tapasztaltam, hogy az ! — Például azt, hogy a Csi- I 's kívánunk építeni erre. A j táp helyben elérhető képvise­_ . I ° ' 1 : i_:i. ...'i . j j • • f - • • -i .. j min I — t-nlrinl ■> Inir^oe.l^ T7 AI emberekben sok mondanivaló ) ky Gergely- színházat -közé­halmozód ik fel: életük, mun­kájuk, családjuk ezerféle örö­| lebb hozzuk« a város lakossá­gához. Ugyanis az a tapaszta­májusi kibővített ülésünkön ta­lálkozunk a városi KISZ-bi- | nekünk is dicsőség, ha a mű­vészeti életben elismerést vív két, s megpróbáljuk közelebb- | ről megismerni Mindannyiunknak válik majd. egymást. hasznára me, gondja, melyeket a rohanó | latunk, hogy valahogy elszige- mindennapokon szívesen meg­osztanának, ha volna kivel. Ná­lunk pedig senki sem fölösle­ges, ha azzal jön hozzánk, hogy tenni is akar. Ezt igyek­szünk okos szóval megértetni. A lakosság bizalma szempont­jából munkánkban nélkülöz­hetetlennek tartjuk, hogy in­formációikat, az arra tett in­tézkedéseket figyelemmel kí­sérjük. Egyetértünk azzal, hogy nyílt várospolitikára van szükség. Ezt úgy kívánjuk folytatni, hogy egyúttal a ta­nácsnak is segítsünk. Egy-egy lakóhelyi fórumra meghívjuk a fejlesztéssel foglalkozó taná­csi dolgozókat, itagy terveik­ről beszámolhassanak, s azok­hoz javaslatokat kaphassanak. Persze ez nem új kezdeménye­zés, inkább a régi tevékeny­séget szeretnénk szélesíteni. telten élnek, kicsit magukra hagyatva. Éppen ezért jobban értésükre kell adnunk, hogy ! °k a népfrontmozgalom legki­..................... - - - sebb közéleti sejtjei. Rajtuk k eresztül például a nők sokat ki a színházunk. A szeptembe- j segíthetnek. Tavaly kétszáz- ri kibővített bizottsági ülé- ! hatvan közérdekű bejelentés sünkre meghívjuk a művésze- } érkezett hozzánk, s ez azt mu­zottsággal, hogy összehangol- j va§y a peremterületre gondo- juk elképzeléseinket. A nyolc- j 'ok, ahol a minap járva lát— vannyolc nagy fantáziát látunk, hiszen — Milyen rétegek bevonását tervezik? — Városunk minden rétegé- j hez el akarunk jutni: a kis­iparosoktól kezdve a nyugdíja­sokig, s alapvető politikai cél­jainkon kívül a napi tenni­valókhoz szeretnénk igazí­tani a munkánkat. Amit elha­tatja, hogy az emberek nem mennek el szól nélkül a kifo- gásolnivaló mellett. — Kiknek van szükségük na­gyobb sesrítNéírre? — A körzeti bizottságaink dolgoznak a legnehezebb kö­rülmények között. Mindössze a donneri városrészben van állandó találkozóhelyük, a te­rületi pártszervezettel közös helyiséget használnak. Így ele­ven a mozgalmi életük. Tisz- tároztunk, azt következetesen j teletreméltó szerep jut a ka- szeretnénk megvalósítani, még- posfüredi, a topönári, a tö- hozza úgy, hogy kevesebb té- Irücskei városrészben tevékeny­dunk (tathetes kislányunk, akit Zsuzsika most másodikos, de még mindig nem engedtek ha­za a kórházból... O a har­madik gyerek. Zolika és Jancsi már általános iskolások. Szóba kerül a »hála­pénz«. A férfi idézi az egyik, ezzel kapcsolatos, nyíltszavú cikket. Ót is felháborítja ez az egyre gyakoribb jelenség. — A munka nem lehet egy­szerűen pénzszerzési alkalom. Különösen nem akkor, ha em­ber a »munka tárgya« ... — Itt a lakótelepen már há­rom éve van orvosi rendelő — veszi át a szót az asszony. Volt egy orvosunk, aki a lakásért vállalta, hogy »kijön« ide. Azóta ő már elment a kórház­ba, így mostanában a betegek nemcsak azt nem tudják.- hogy ki kit helyettesít éppen a ren­delőben, de azt sem. hogy egy­általán van-e rendelés ... — Panaszra persze nincs ok, hiszen majdnem minden meg­van itt néhány éve, ami lakó­teleppé teszi a házak sorát... Igaz, van még ami hiányzik: sgy Patyolat-fiók és egy gyógyszertár is jó lenne... Peregné szintén a textilrpű- 1 vekben dolgozik, három mű- j szakban, már 15 éve. Három J esztendeje kiemelték. Most az új dolgozóknak adja át ta- i pasztalatait. — Volt idő. mikor napokig j inkább csak a konyhaasztalon | hagyott cédulákon »beszélget- I tern« a férjemmel. Hol én vol­tam műszakban, hol ő túlórá­i zott, vagy éppen szolgálatban i volt. Tizenegy éve munkásőr. Volt, hpev’ már megelégeltem a cédulákat es kitörtem. Ö csak azt válaszolta, én akar­tam, hogy így legyen ... Ilyen­kor azután el Is hallgatok, mert igaza van. Ha ő nem se­gítene, nem tudnám vállalni három gyerek mellett a há­rom műszakot.. . A legtöbb ember ha célok­ról. tervekről kérdezik, kocsi­ra vagy villára gondol. Náluk a tervek szerényebbek: gye­rekkocsi, új bútor és talán — ha jó .lesz a bizonyítvány — kerékpár a fiúknak ... Sok hasonló család él itt a Ságvári telepen. Sietnek a mű­szakváltásra, otthon metszik a rószatövéket, vagy éppen a { szomszédok segítségévei kifes- | t-lk a lakást. Élesztőért küldik a gyereket a boltba és bosz- szánkodriák. ha az orruk előtt elmegy a kettes. Bíró Ferenc lőinek tekint a lakosság. Pél­dául a töröcskei városrészre lakóbizottságban j tam: mielőbb és föltétlenül j meg kell teremteni a minimá- I lis kommunális és szolgáltatá- I si föltételeket. Persze azt sem tudom elhallgatni, hogy az itt élőknek is — azt hiszem, ép- oen a népfront segítségével — önerejükből, összefogással kell hozzájárulniuk a létesítmények megvalósításához. Például "ha kell. akkor megalapozni egy- °av kilométer járdát, vízleve- Jető. árkot. vízvezetéket. És ! nem lenne szabad "fel ed kéz - | ni sem itt., sem máshol a köz- ! vagyon megóvásáról sem. Le- j hangoló látványt nyújtanak, a \ -féllábú« padok, leszaggatott hinták, kitört facsemeték, be­zúzott ablakú buszvárók. A jö­vő év elején életbe lép majd az új KRESZ. Szeretnénk sa­játos eszközeinkkel segíteni az új, egészséges közlekedési eti­ka elterjesztésében. G. J. A textilművek B műszakának a termelési tanácskozásán ki­váló címet szavaztak meg Pamuki István brigádvezető­nek. Fjnom gyapotszálakkal teli a levegő. Szüntelenül zúgó gépek, hegy- nyi hófehér gyapotbálahalmok. A Pamutíönó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának tisztító­üzemében dolgozik a tizenegy tagú Ady Endre szocialista bri­gád, Pamuki Istvánnal az élen. — Hetedik éve vezetem a brigádot, amely előtte egy év­vel alakult meg. Akkor jöttem én is az üzembe, s azóta va­A brigádvezető és Orsós István gyök itt a tisztítóban. Verögé- , pen dolgozom, a mi felada­tunk, hogy a bálákban hoz­zánk érkező gyapotot teker­csekké dolgozzuk fel. Egysze­rű ez a munka, csak éppen egy kicsit oda kell figyelni... Egyszerű, mint a gépesített munkák többsége. A figyelem, s a pontos, fegyelmezett mun­ka azonban itt is éppen olyan elengedhetetlen, mint minde­nütt másutt. Kétszáz, három­száz kilós bálákból kell a ve­rőgépek segítségével kialakíta­ni a 21 kilós tekercseket. — Nagyon fontos, hogy a gépkezelő összhangban legyen, együtt dolgozzon a bálabon­tókkal. Igaz, ennyi gyakorlat után már szemre is tudjuk, hogy mikor kell a tekercseket a gépről levenni, s a mérlegre /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom