Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-22 / 45. szám

CHILE Lclartóztatási kampány Király Ferenc, az MTI tu­dósítója elenti: Egy hét alatt 2500 személyt tartóztattak le Chilében a ha­tóságok. Szerdára virradó éj­szaka a i politikai rendőrség nagyszabású razziát tartott a fővárosban, fegyverek után kutatva. A Juventud Rebelde című havannai lap értesülése szerint ezen az éjszakán 397 lakost vettek őrizetbe. A rend­őrfőnök azt közölte, hogy «•több kommunista góc nyo­mára bukkantunk«, majd hoz­zátette: «parancsot adtam, hogy aki ellenáll, azzal azon­nal végezzenek«. Santiago egyik legelőkelőbb negyedében szerdán az egyik fegyveres komandó tűzharc­ba keveredett a katonai jár­őrökkel. Az incidensről hiva­talos közleményt nem adtak ki, de szemtanúk szerint egy hazafi meghalt, több katona megsebesült. A ciprusi kérdés a Biztonsági Tanács e'Stt A Közel-Kelet A HÜTO-t terheli a felelősség „puskaporos hordója“ A Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén — amelyen meg- , vitatták a Cipruson kialakult helyzetet — .Iakov Malik, a ' Szovjetunió képviselője felszólalásában kijelentette: a cipru­si eseményekért és e térségben a helyzet újabb kiéleződé­séért a NATO bizonyos köreire hárul a felelősség. A NATO ugyanis saját ka­tonai. stratégiai céljaira akar­ja fölhasználni a szigetorszá­got. Folytatódnak azok a kí­sérletek is, hogy a NATO- tagállamok szűk keretei kö­zött, «oldják meg« a ciprusi problémát, és továbbra is aka­dályozzák a ciprusi kérdésnek szélesebb nemzetközi fórumon való megvitatását. — A Szovjetunió — hang­súlyozta Jakov Malik — szi­lárdan és következetesen sík- raszáll a Ciprusi Köztársaság szuverénitásáért. független­ségéért és területi sérthetet­lenségéért. A Szovjetunió ismét kije­lenti, hogy a ciprusi probléma rendezésének leghatékonyabb útja az volna, ha ezt a kér­dést nemzetközi konferencia vitatná meg, az ENSZ keretei között — a Biztonsági Tanács tagjainak, valamint más álla­moknak, köztük el nem köte­lezett országoknak a részvé­telével. Glavkosz Kleridesz, a cipru­si képviselőház elnöke felszó­lalásában fölszólította a Biz­tonsági Tanácsot: jelöljön ki határidőt arra, hogy Törökor­szág hajtsa végre az általa is elfogadott ENSZ-határozatot és vonja ki csapatait Ciprus szigetéről. — A ciprusi válság rende­zésében — mondotta — nem lehet semmiféle haladást elér­ni. amíg a szigetország terüle­tén megszálló csapatok tar­tózkodnak és Törökország folytathatja a kész tények ki­alakulásának politikáját... Arra van szükség, hogy fel­kutassák a rendezést szolgáló tárgyalások új formáit. Kleridesz sürgette a Bizton­sági Tanácsot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a Cip­rusi Köztársaság felszámolá­sának megakadályozására. Karajannisz, Görögország képviselője felszólalásában hangsúlyozta, a Biztonsági Ta­nács kötelessége, hogy érvé­nyesítse a Ciprussal kapcso­latban korábban elfogadott határozatokat. Amennyiben ezt nem történik meg, az egész közel-keleti kérdés szempont­jából érzékeny területen sú­lyos helyzet alakul ki. Görög­ország képviselője szerint a Biztonsági Tanács által ko­rábban elfogadott határozatok | tekintetbe veszik Törökország I kívánságait is, kivéve egyet j — Ciprus kettéosztását. Ka- j rajannisz felszólította a Biz- | tonsági Tanácsot, akadályozza meg a védtelen és el nem kö­telezett szigetország feldara­bolását. Osman Olcay, Törökország képviselője rövid felszólalásá­ban azt állította, hogy »a ni- cosiai küldöttség Athénből kapta instrukcióit«, majd nyomban átadta a szót Vedat Celiknek, a ciprusi török kö­zösség képviselőjének, aki Ma- karioszt vádolta, hogy «alá akarja aknázni , a Ciprus-közi tárgyalásokat és meg akarja akadályozni a «realitások alapján történő« rendezést. A Biztonsági Tanács teg­nap késő este újra összeült a vita folytatására; elsőként Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár szólalt föl. Kurt Waldheim ENSZ-főüt- kár pénteken külön is tár­gyalt Törökország, Görögor­szág és Ciprus képviselőivel, William Colby, a vT A igazga­tója kihallgatásra vár az ame­rikai kongresszus illetékes al- bizottsága^ftlStt. Ezt a hírszer­ző szervezettel kapcsolatos botrányok tették elkerülhetet­lenné. (Telefotó: AP—MTI—KS) v4 vád: utánzás , A japán rendőrség csalás és zsarolás vádjával őrizetbe vette a 38 éves Szakai Fu- szako asszonyt, aki Tanaka volt miniszterelnök hangjá­nak megtévesztő utánzásával 740 millió jen «politikai adományt<- gyűjtött össze különböző üzletemberektől és vállalatoktól. Szakai asz- szony Tanaka jellegzetes hangján hívta föl telefonon a kiszemelt üzletembereket, majd a volt miniszterelnök személyi tiktárnöjeként át­vette a kicsalt pénzösszege­ket, illetve részvényeket. Végülis lebukott, mert hang­ját magnetofonra vették és nyomozni kezdtek utána. RÖVIDEM Röviddel felbocsátása után megsemmisítették az Intelsat IV. amerikai távközlési mű­holdat, mert hordozórakétája kikerült a földi központ irá­nyítása alól és ellenőrizhetet­lenné vált. Az olasz posta -kétszeresére emelte a belföldi levélbér­mentesítési díjat: a hazai kül­demények ezentúl 50 lírás helyett 100 lírás bélyeget vi­selnek. Brazil jelentés szerint 1974-ben j az országban mintegy harmincez­ren betegedtek meg fertőző agy- I hártyagyulladásban és minden ti- j zediit megbetegedés halálos kime- ! netelü volt. • Huszonöt százalékkal nőtt I tavaly a fegyveres rablások száma Franciaországban. Az alvilág bűncselekményeinek «bevételi listáján«, mégis a zsebtolvajlások vezetnek: két­millió frankkal többet «jöve­delmeztek« mint a gengszte­rek nagyszabású, fegyveres akciói. A Salvadort autósok ezentúl kénytelenek lesznek nagyobb kö­rültekintést tanúsítani az autó­stoppnál; az év első két hónapjá­ban ugyanis egy ismeretlen csi­nos barna hölgy sorra állított meg gépkocsikat, egy darabig vitette magát, hirtelen pisztolyt rántott, kirabolta a megdöbbent sofőrt s ruhátlanul az országút közepén hagyta, majd elhajtott az autóval. Meglepő adat az autóparadi­csomként számon tartott Egyesült Államokból: jelenleg több kerékpár közlekedik az országutakon, mint ahány autó; a kétkerekű járművek száma 1974-ben meghaladta a 14 milliót. A szovjet—angol csúcstalálkozó eredményeinek jóváhagyása Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió Minisztertaná­csa megállapította: «Aszovjet —brit legmagasabb szintű ta­lálkozónak nagy jelentősége van a Szovjetunió és Nagy- Britannia stabil kapcsolatai­nak fejlődésére nézve, a békés egymás mellett élés elvei alapján, a két ország gyümöl­csöző és kölcsönös együttmű­ködése szempontjából. Ugyan­akkor e találkozó eredményei pozitív módon járulnak hozzá a nemzetközi béke és bizton­ság megszilárdításához, külö­nösen Európában.« A szovjet vezető szervek megvitatták a szovjet—angol tárgyalások eredményeit és teljes egészében jóváhagyták azt a tevékenységet, amelyet a tárgyalásokon a szovjet kül­döttség L eonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárának vezetésével kifejtett. A Perzsa-öböl országainak fegyverraktárai roskadoznak a legmodernebb fegyverektől. Már most felülmúlják a leg­tapasztaltabb katonai szakér­tők legmerészebb elképzelé­seit. Van ott minden: harb- kocsi, optikai irányzékú tankelhárító rakéta, rakéta­hordozó repülőgép és lézer- irányzó-rendszerű bombákkal felszerelt vadászbombázó egyaránt. Egyelőre talán csak az atomfegyver »hiányzik«. De ez is — a szakemberek véleménye szeriát — csak idő kérdése. A fegyverszállítmányok to­vábbra is érkeznek a Per­zsa-öbölbe. Feladóik: az Egyesült Államok, és néhány más nyugati ország. A szállí­tások az egyezményeknek megfelelően történnek. Az utolsót nem is olyan régen kötötték meg. Aláírói: James Schlesinger, az Egyesült Ál­lamok hadügyminisztere és Kabusz ben-Szaid szultán, Omán uralkodója. A Perzsa-öbölben lévő fe­jedelemségek voltak az első országok az arab világban, amelyeket az angol gyarma­tosítók uralmuk alá hajtot­tak, és az utolsók, ahonnan az angolok eltávoztak. Nyu­gat számára ezek a fejedelemségek hosszú éveken keresztül a hihetetlenül olcsó nyers­anyagforrásul szolgáltak. És a Perzsa-öböl egyelőre mesz- sze van még attól, hogy ott béke honoljon és stabilizá­lódjék a helyzet. Még nem rendezték az időnként fegy­veres konfliktusokhoz veze­tő területi követeléseket. Az Irak, Irán és Kuwait közötti feszültség, a Perzsa-öböli ve­zető szerepért folyó versen­gés Szaúd-Arábia és Irán kö­zött — szüli a fegyverek Újabb terrorhullám kezdődött Protestáns különítmények garázdálkodása Belfastban Portugália gazdasági—szociális programja Portugália társadalmi-gaz­dasági fejlődését messzeme­nően befolyásoló gazdasági­szociális programot tett közzé tegnap a portugál ideiglenes kormány. A dokumentumot a haladó fegyveres erők mozgal­ma (MFA), valamint a kor­mánykoalícióban részvevő pártok — kommunisták, szo­cialisták és demokratikus néppártiak — közösen hagy­ták jóvá. A program a jöven­dő három esztendőre szól. A gazdasági és társadalmi élet átalakítására vonatkozó elképzelések között szerepel­nek olyan intézkedések, ame­lyekkel korlátozzák a mono­póliumok gazdasági hatalmát, harcolnak az infláció ellen, növelik a foglalkoztatottságot és bizonyos reformokat hajta­nak végre a mezőgazdaságban. A CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ 1975. március 10-én hétfőn 15 órakor műsorra tűzi Collodi—Litvai: „PINOKKIÓ KALANDJAI” c. gyermekdarabot. Az előadást a televízió is felveszi. Katonák és tűzoltók a belfasti újabb bombarobbanás színhelyén. Az időzített pokolgép ti­zennégy személyt megsebesített, közülük háromnak az állapota válságos. (Telefotó: AP—MTI—KS) Tíz nappal azután, hogy | csütörtökön újra kezdődött a | kocsmát Belfast katolikus ne- Észak-írországban beállt az : pusztítás. Csuklyás emberek j gyedéiben. Tegnap agyonver- IRA ideiglenes szárnya és a agyonlőttek egy i katolikust, j lek egy katolikus munkást, hatóságok közötti tűzszünet. 1 majd fölrobbantóttak két j V. Maramzin pere A hatóságok szerint a pro­testáns terrorkülönítmények garázdálkodnak. iránti keresletet. A nyugati országok és elsősorban az Egyesült Államok mindent megtesznek azért, hogy to­vább mélyítsék az ellentéte­ket, ösztökélik a vetélytársa­kat egymás ellen, s bőkezű­en ellátják e körzetet kor- 1 szerű fegyverekkel. Ezzel a térséget puskaporos hordóvá változtatták. Az 1973—74. pénzügyi év­ben az Egyesült Államok 8;5 milliárd dollár értékű fegy­vert adott el a világ számos országa kormányának. Nagy részüket — 7 milliárd dollár , értékben — a közel-keleti és a Perzsa-öbölbeli országok­nak adta el, (nem számolva az ellenszolgáltatás nélküli szállítmányokat. Egyedül Irán 1974-ben 3,5 millió dol­lár értékű amerikai fegyvert vásárolt. Az iráni sah a kö­zeli jövőben 9 milliárd dol­lárt akar erre a célra fordí­tani. A hadiszállítások egyrészt fedezhetik a Nyugat kőolaj­import-kiadásainak egy ré­szét, másrészt ezek a szállí­tások növelik a politikai— katonai feszültséget. A Pentagon és az amerikai külügyminisztérium hivatalos képviselőinek kijelentései szerint a Perzsa-öbölbe irá­nyuló amerikai fegyverszál­lítmányok állítólag «e kör­zet védelmét«* és »az ottani helyzet stabilitásának meg­szilárdítását« segítik. A va­lóságban azonban a fegyver- szállítmányok e körzet nem­zeti, felszabadító mozgalma elleni harcot szolgálják, 4 E tekintetben jellemző az említett Schlesinger—Ka- busz-féle egyezmény. Az ománi szultán ugyanis nem volt képes megbirkózni a Dofar tartományi nemzeti felszabadító mozgalommal. Az Egyesült Államok ezért aláírta Kabusszal az egyez­ményt az amerikai fegyver- szállításokról és katonai ta­nácsadók Ománba küldésé­ről. A Pentagon cserében megnyerte a szultán bele­egyezését ahhoz, hogy létre­jöjjön egy amerikai katonai támaszpont a Maszira-szigeten, ahonnan gyakorlatilag ellenőrizhető a Perzsa-öböl bejárata. A Pentagonnak ez a ma­gatartása különösen annak a már ismert fenyegetésnek a fényében válik vészjóslóvá, amely szerint a fegyveres erőket bizonyos körülmények között felhasználják a közel- keleti kőolajtermelő országok ellen. A drámaírás íratlan tör­vényei szerint az első felvo­násban a falon függő pus­kának az utolsóban el kell sülnie. A Pentagon a közel- Keletnek szánt színdarabjá­ban persze nem puskáról van szó, hanem a legkorszerűbb fegyverekről. A Pentagon ar­ra számít, hogy ezeket a fegyvereket az arabok elleni harcában használják majd fel. Közel és Közép-Kelet né­peinek érdekei sürgetően kö­vetelik közös biztonsági in­tézkedések foganatosítását. Ez biztosíthatja csak a békét és a nyugalmat a föld eme körzetében. Nyikolaj Obotov, az APN hírmagyarázója Jegyek a színház jegyirodájában válthatók. (9023) Leningrádban harmadik1 napja folyik az 1934-ben szü- j letett Vlagyimir Maramzin ügyének nyílt bírósági tárgya­lása. A szovjet állam és tár­sadalmi rend ellen irányuló, hazugságokat tartalmazó j anyagok készítéséért és ter­jesztéséért emeltek vádat elle­ne. Ezeket az anyagokat ille- . gálisan külföldre juttatta, ahöl a nyugati propaganda-szervek felhasználták azokat szovjetel­lenes céljaikra. Maramzin ösz- szeköttetést tartott fenn a pá­rizsi orosz nyelvtudományi intézet egyik tanárnőjével, aki tagja egy szovjetellenes szer­vezetnek, és egy párizsi diák­lánnyal; mindketten külön ez­zel a céllal utaztak a Szovjet­unióba. A vádirat felolvasása után Vlagyimir Maramzin nyilatko­zatban fordult a bírósághoz, és abban teljes mértékben be­ismerte bűnét, egyben sajnál­kozását fejezte ki amiatt, hogy kárt okozott a szovjet állam­nak. A bírósági eljárás február 19-én kezdődött. Az oroszor­szági föderáció törvényei ér­telmében hét évig terjedhető szabadságvesztésre és esetleg azt követő száműzetésre ítél­hető Maramzin az altala el­követett bűnök alapján. Ismét heves harcok Eritreában Több ezer diák tüntetett Eritreában 43 órás viszony­lagos nyugalom után pénte- ! ken délelőtt ismét heves har- I cok törtek ki az etióp hadse- i reg tartományi alakulatai és {a szeparatisták csoportjai kö- j zött. A kormánycsapatok a tartományi székhelytől észak- I keletre a Keren felé vezető ! úton támadást intéztek az j Eritreai Felszabadítási Front fegyveresei ellen. Súlyos har- : cok folytak a kagnewi volt i amerikai hírszerzés és ráké­1 tamegfigyelő állomás közelé­ben is. Asmarában csupán a külvá- I rosokban voltak elszórtan lö­völdözések. összetűzésekről érkeztek jelentések a tartomány más városaiból, így a vörös-ten­geri Massawa kikötőjéből is. Pénteken az etióp főváros utcáin több ezer általános és középiskolai tanuló vonult föl az ország egysége melletti szolidaritás jelszavaival.

Next

/
Oldalképek
Tartalom