Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-21 / 44. szám
Rudas László Tavaszi úttörőrendezvények (1885-1950) Művészeti szemlék, Új általános iskolák A legújabb kaposvári általános iskola a Kisfaludy utcai. Pintér István ★ I FEJEZETEK A nemm ellenállás TÖRTÉNETÉBŐL Szlovákiában harcoltak 1944. augusztus 29-én a maroknyi szlovák nép fegyvert fogott. Győzött a szlovák nemzeti felkelés, és Szlovákia egyre nagyobb területe szabadult fel a fasiszta elnyomás alól. A szolvák nép partizánharca, majd fegyveres felkelése a Szlovákiával határos magyar területeken széles tömegekben rokonszenvet és együttérzést váltott ki. E területeken, de az ország más részében is meggyorsította a magyar antifasiszta ellenállás fegyveres partizánharccá, fegyveres akciókká fejlődését, és bázist teremtett nagyobb magyar partizáncsoportok megalakulásához is. A magyar kommunisták felhívásaikban sokszor hivatkoztak a szlovák nép szabadság- harcára. Ezzel is bátorítani, követelésre buzdítani akarták a magyar antifasiszta erőket. Nem rejtették »véka« alá ama véleményüket sem, hogy a jövő Magyarország sorsa és a szomszédokhoz való viszonya, illetve fordítva sokban függ attól, hogy a világméretű harcba bekapcsolódik-e népünk, mert csak »a német fasiszták elleni fegyveres harcban teremthetjük meg szomszédainkkal az egyetértést, számolhatjuk fel az évszázados gyűlölködést, a nemzeti ellentéteket«. Míg 1944 szeptemberében a szlovák felkelést a 1 magyar kommunisták követendő célként állították a magyar hazafiak elé, később arra törekedtek, hogy e terület bázisa, kiindulópontja legyen a magyar partizánmozgalomnak. Ilyen feladattal érkezett szlovák területre Nógrádi Sándor, akinek partizáncsoportjaival már foglalkoztunk. Hasonlóan a Fábri József által vezetett partizáncsoport is. Ez utóbbi nem tudott magyar területre jutni, de szlovák földön te- k'ntélyes, mintegy 300 löt számláló, s főként magyarokból álló partizáncsoporttá nőtte ki magát. Az egység fő harci területe a Kassától, Rozsnyótól nyugatra elterülő Csetnek völgye volt. Eredményes működését néhány számadat is érzékelteti. Több mint ezer ellenséges katonát tettek harcképtelenné. Megsemmisítettek 2 harckocsit, 6 gépkocsit. Zsákmányoltak 38 gépfegyvert, 196 puskát, egy autót, 2 motorkerékpárt es számos géppisztolyt. A környék lakosságának felvilágosítására 10 féle röpiratot adtak ki, 2-3 ezer példányban. A nagy partizáncsoportok mellett igen nagy jelentősége van e területeken a magyar katonák tömeges átállásának. A szlovák felkelők röpiratok- ban, rádió útján és a katonákkal folytatott beszélgetések útján szólították fel a magyarokat csatlakozásra. Akcióik mind eredményessé váltak. Már a felkelés első heteiben találkoztunk olyan magyarokkal, akik fegyverrel a kézben harcoltak a szlovák szabadságharcosok oldalán. A felvidéki magyar területről behívott katonák inkább a szabadságot, mint a halált választották, és egymás után szöktek át a felszabadult szlovák területre. A magyar honvédség vezérkarának és a belügyminisztérium jelentései 'igen jó képet adnak erről. Csak egy napon, szeptember 20-án 300 magyar katona szökött át a szlovák felkelők oldalára. A szlovák partizánok lapja, a »Hlas naroda« szeptember 17-én 165 önkéntes magyar érkezéséről számolt be. A szlovák területen élő magyarok a határon át-átlép- ve néhány1 nap után csoportokban vitték át azokat, akik a szlovák nemzeti felkelés oldalán hajlandók voltak harcolni. A felkelés idején magyarokkal találkoztunk a Selmecbányáért, Zólyomért, Lu- kovics község elfoglalásáért, Zarnovics, Babina község védelméért folyó harcokban. Ott találjuk őket a duklai hágónál, a dubovai ütközetben és másutt. A magyar katonák átállása különösen akkor gyorsult meg, amikor a szovjet hadsereg csapatai már Magyarországon harcoltak. A szlovák felkelésnek, majd annak elfojtása után a szlovák nép partizánharcának igen nagy szerepe .volt a Szlovákia területén átvonuló 1. magyar hadsereg teljes demoralizálásában, felbomlásában. Kezdetben csak egyenként, majd csapatosan, századok,'zászlóaljak széledtek szét a szlovák hegyekben, átadva a fegyvert a partizánoknak, később pedig' egyre többen csatlakoztak hozzájuk. S a partizánokhoz csatlakozott magyar katonák bátorságukkal, önfeláldozó hősiességükkel kivívták a szlovák nép elismerését, tiszteletét. Alig volt olyan partizánegység, amelyben magyarok ne harcoltak volna. Magyar partizánokkal találkoztunk a »Halál a fasiz.i.usya« brigádban, a Stefanik-brigádban, a »Sztálin« brigádban, a »Pobeda« partizánegységben, a »Jáno- sik«-ban, a »Gottwald«, a »Thällman« brigádban, a »Ján-Ziska« egységben. Csaknem száz az olyan, általunk nyilvántartott magyar partizánok száma, akik a harcokban való részvételükért csehszlovák partizánkitüntetést kaptak. Szinte lehetetlen megállapítani a szlovákiai felkelésben és partizánharcban részt vevő magyarok számát. (A hozzávetőlegesen ez a szám több ezerre tehető.) A két nép barátságát — a felszabadulás után — egyre jobban áthatja a prolet.r io ternacionalizmus, a közös érdek, a szocializmus felépítésének ügye. De hozzájárul ehhez az a vérrel és fegyverrel szerzett barátság is, mely a második világháború utolsó esztendejében bontakozott ki, és amelynek emlékeit mindkét nép egyre nagyobb tisztelettel és szeretettel ápolja. (Folt/tatfnk) 71J agyon korán eljegyezte 1 ” magát a munkásmozgalommal, a társadalmi haladással. Az egyszerű származású fiatal diák — 18 esztendős volt mindössze — a baloldali diákok művelődési körének tagja, s már egyúttal a Népszava munkatársa volt. Elméleti fogékonysága és valóságlátása azonban hamarosan szembefordította a korabeli magyarországi .és nemzetközi problémákat opportunistán szemlélő szociáldemokrata vezetőséggel. A háború alatt — fölismerve annak imperialista rablótermészetét — az egyre szélesebb körű tudással fölvértezett, egyre felkészültebb fiatalember a szocialista baloldal egyik legképzettebb teoretikus publicistájává lett. Ezek után szinte magától értetődőnek tűnt, hogy Rudas László a Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik alapító tagjaként, a Kommunista In- ternacionálé alapító tagjaként, kongresszusának magyar küldötteként, a Vörös Üjság főszerkesztőjeként volt részese a dicsőséges forradalmi napoknak 1918—1919-ben. A Tanácsköztársaság bukása után az emigráció keserű kenyerét ette — majd második otthonra és végre valódi, szabad működési lehetőségekre lelt a polgárháború megpróbáltatásaiból éppen kikerülő Szovjetunióban. Tudományos és oktatómunkával foglalkozott: a Marx—Engels—Lenin Intézet főmunkatársa, a Vörös Professzura és a Lenin Iskola tanára. zerte a világon interna^ cionalisták egész nemzedéke vallotta közvetlen nevelőjének, tanítómesterének Rudas Lászlót, aki pedagógiai munkássága mellett arra is bőségesen szentelt időt, hogy élénk publicisztikai elméleti tevékenységet fejtsen ki, harcoljon a korabeli mar xista filozófia és közgazdaságtan tisztaságáért, a modern természettudományos ; eredmények materialista in- > jerpretálásáért. A tudományos szocializmust éles fegyverként kezelte a burzsoá ideológia és hatásai elleni harcban. A második világháborúban Rudas László a* Nemzetközi Antifasiszta Iskola nevelője volt, majd a magyar és német hadifoglyok között fejtett ki felvilágosító munkát. A felszabadulás után pedig végre megadatott neki, hogy szabad hazába térjen vissza munkás életét folytatni. Magas politikai tisztségei (képviselő és a párt Központi Vezetőségének tagja volt) mellett folytatta elméleti, tu- I dományos munkásságát is, amely igazán ekkor teljesedett ki. Igazgatója volt a Központi Pártiskolának, majd rektora a Közgazdaságtudományi Egyetemnek, tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Élete végén munkásságát Kossuth-díjjal is megbecsülték. A halál alkotóereje teljében, újabb cikkgyűjteményének sajtó alá rendezése közben érte. Tanítványai ma is élén- ken emlékeznek a nagy tudású, magával ragadó egyéniségű és kiváló előadó professzorra, aki elméleti alapállását a következőkben foglalta össze: »A filozófia az osztályok küzdelmét kísérő ideológiai harc. Ezért nyíltan és leplezetlenül állást foglaltam a tudományos világnézet ellenfeleivel szemben, akik tudás helyett miszticizmust terjesztenek. Mégis remélem, hogy a marxizmus szelleme ellen nem vétettem: minden, a múltban ‘jelentős szerepet játszó — akár materialista, akár idealista — irányt, ame- i lyet érintenem kellett, a ma- I ga kora mértékével igyekeztem mérni, és pl. az idealizmus reakciós—misztikus alapvonásának feltárása mellett tagadhatatlan érdemeit az emberi gondolkodás fejlődésében éppúgy kidomborítottam, mint a »régebbi«, Marx előtti materializmus fogyatékosságait.« Mélységesen jellemző, hogy egyik nagy munkáját, amely a materialista világnézetről szól, 1947-ben a Magyar Kommunista Pártnak ajánlotta, mint e világnézet hazai hordozójának, »amelynek soraiban, béleszámítva a szociáldemokrata pártban töltött másfél évtizedet is, immár négy és fél évtizede harcolok, amelynek alapításában tevékenyen részt vettem, és amelynek mindig fegyelmezett és hű katonája igyekeztem lenni.« D. M. pályázatok, vetélkedők Március elsején megyei verseny A múlt héten rendezték az úttörők szaktárgyi vetélkedőjének városi és járási döntőjét. A szigorú elbírálás után a járások legjobbjai, az első és a második helyezettek a megyei versenyen mérik össze tudásukat március 1-én. Ezt követi az országos döntő, melynek színhelye a zánkai úttörőváros és a csillebérci tábor lesz a tavaszi szünetben. Gazdag program várja a pajtásokat a további napokban, hetekben. Németh János, a megyei úttörőtanács elnöke elmondta, hogy javában tart a felkészülés a megyei úttörő művészeti szemlékre is. A gyerekek a felnőtt művészeti szemlékkel egy időben és együtt lépnek föl, azonos zsűri dönt arról, hogy ki érdemli meg a legjobb minősítést. Az idén a felszabadulás harmincadik évfordulójának jegyében készülnek Jól, állítják össze a műsorokat. Négy kategóriában indulhattak a pajtások: kórusí, bábjáték, egy csoportban a színjtátszók, versmondok, irodalmi színpadok, azonkívül a gyermekjáték és | gyer.mektánc, ami a néptán- ! cot is magában foglalja. Nem j választották külön a szemlét | az egyéb művészeti lehetősá- j gsktől, a kórusok például kap- 1 csolódnak a Daloló Somogy- mozgalomhoz, a gyermekjáték, gyermektánc bemutatói pedig a balatonföldvári folklórfesztiválhoz. Emellett lesz még úttörőzenekarok országos hangversenye, amelyre meghívás alapján lehet nevezni. Megyénket a kaposvári fúvószenekar képviseli. A művészeti szemlék alkotó pályázati lehetőséget is biztosítanak, amellett a már hagyományos felszabadulási gyermekrajzpályázatot is meghirdették. Április 4-e és 7-e között mutatják be Kaposváron a pajtások legjobb rajzait. Országos pályázaton is indulhatnak a tehetséges pajtások. Az én hazám nevet viselő pályázatra irodalmi, képző- és iparművészeti, fotó, valamint népművészeti alkotásokat lehet beküldeni, a leg- jobbakból országos kiállítás lesz a zánkai úttörővárosban. Dénes Zsófia könyve ügy, ahogy volt Dénes Zsófia írásait még azokból az időkből ismerem, mikor a Nagyváradon kialakulni kezdő Holnap első íróiról, s próbálkozásaikról jelent meg könyve, és a lapalapítás nehézségeit hűségesen tolmácsolta. Most érthető érdeklődéssel vártam legújabb munkáját, melyben több kiváló írónkkal, művészünkkel folytatott beszélgetéseit, élményeit írja le színes elevenséggel, megbízható hitelességgel, a könyv címének megfelelően. Ady Endre alakján kívül Móricz Zsig- mond, Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes, Szomori Dezső, Bíró Lajos, Lukács György, Jászai Mari, Márkus Emília, Vészi Margit és mások személyével kerülünk közelségbe a kitűnően megrajzolt portrékon keresztül. Az utóbbi évek írói közül — például Erdei Ferenc, Sütő András — többen bekerültek a gyűjteménybe. A szerző arról tesz bizonyságot, hogy nemcsak a múltat, hanem a jelent is kitűnő írói eszközökkel tudja visszaadni. A most 90 éves írónő a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta jutalmul az elmúlt napokban, ő pedig hosszú, értékes életének gazdag irodalmi élményanyagát nyújtja át művében a magyar olvasóközönségnek. Gy. Z. Az elmúlt négy év alatt több új általános Iskolával, 52 tanteremmel és kisegítő helyiséggel gazdagodott a megye alapfokú oktatása. Jól fölszerelt szaktantermekben tanulnak a lábodi gyermekek) Az új iskolához a beruházás második lépcsőjeként tornaterem épül. A vízvári általános iskolában zenei tagozat is működik. Nemcsak a magyarórákat tartják a darányi iskola könyvtárában, .hanem az !úttöröfoglalkozásokat is. /
