Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-02 / 28. szám
Vissza a számok birodalmából a lelket is melegítő tényékhez! Ki ne emlékezne arra a megpróbáló időszakra, amikor természeti katasztrófa sújtotta a nagybaráti kerületet? Az emeberek addig csak hallottak az orkánról.- Vagy legföljebb a televízióból ismerték, mint idegen földrészek sajátos jelenségét. Aztán egy nyári nap után a valóságban is megismerkedhettek vele. Nem kívánt vendég völt. Romba döntötte a házakat, tövestül csavarta ki a fákat. Fedél nélkül maradtak az emberek. Az összefogás, a közös erő állította talpra őket is, a házakat is. Ma már mindegyik újjáépített, szebbé varázsolt épületben lakik. A gazdaság segített... Tempora mutantur et nos mutamur in Mis. Változnak az idők, s mi is változunk velük. Csak ennyi lenne? Nem. Ennél sokkal 'öbb. Nem csak csak az idők, a tulajdonviHaász Lőrinc. szonyok is változtak. Gazda lett ebben az országban — akár földműves, akár munkás — tízmillió ember. Pitz Géza úgy élte végig ezt az utóbbi harminc évet, hogy egy percre sem úszott ki a szárazra, mindig benne volt a sodrásban. Híréről, nevéről ismerik járásszerte a mikei Rákóczi Termelőszövetkezet volt párttitkárát. Nagy terhet vállalt: kicsit hihetetlen is az őt nem ismerőnek, hogy boldogult vele. Nem a méretei — a magassága, a váll- szélessége — nagyok, hanem a benne levő energia és akarás. Ez volt cselekedeteinek a mozgatója. Az arca engem a sütőből kivett friss, barna kenyérre emlékeztet, őszülő haja ritkul már. Még néhány hónap és nyugdíjba megy. A választáskor leköszönt a titkárságról is. — Most már fiatal erő kell a helyembe... Alapító tagja volt a pártnak Mikében. Öt emberből állt az a mag. amelynek egy egész településre szétsugárzó hatása volt. Pitz Géza ott állt helyt, ahová a párt irányította. Volt Hangya-szövetkezetes, volt titkára a községi alapszervezetnek, s ő lett Mikében az első tanácselnök. Ahol tenni kellett —> még jobb, ha így fogalmazunk: ahol baj volt — Fitz Gézát hívták. így lett az első, az 1950- ben megalakult termelőszövetkezetben elő- . szőr brigádvezető, majd elnök. Új Élet — hgy hívták azt a régi szövetkezetei, s a név Csendélet a Lábodi Állami- Gazdaságból. találó volt. Nagy Imrei bomlasztás sem tudta szétzülleszteni egészen azt a közösséget. És 1956 sem. Szakcsoportban együtt marad- -tak, kétszáz holdon gazdálkodva. Ott volt 1959-ben a tsz-szervezők között ismét. A szakcsoportos tizennégy család mór előre aláírt. És Pitz Géza meg a többiek szavára hallgattak az emberek; tekintélyük volt. — Mennyi időre van szükségük a felvilágosító munkához, Pitz elvtárs? — kérdezte a járási titkár. Ez volt vasárnap. — Csütörtökre készen leszünk. Hihetelen válasz volt. De már szerda este bevitte Atádra a bélépőívet Pitz Géza, a papíron az aláírásokkal! — Ment minden szépen. Csak a lovuktól váltak meg nehezen az emberek. Minden gazdához elmentem, s beszélgettem velük: nem lesz baj a lóval. Nem is lett. Jó ideig a lovak voltak legfőbb segítségünkre. A »gépállomány«? Egy kimustrált teherkocs volt. Aki meg legjobban ficánkolt, egy középparaszt — »Nem akarom, hogy csajka lógjon a fenekünkön!« —, az lett az elnök. Csinálta is, küszködött is, amíg a követelmények nem nőttek a feje fölé. Akkor leköszönt. Ki legyen az új elnök? Pitz Géza azt mondta: »Emberek! Minek jár ez a Frank Gyuszj a> atádi konzervgyárba? Tanult, gyerek, hasz náljuk föl mi a tudását!« Reggel jó korán, mikor az atádi busz indult, kiállt a megállóhoz Pitz Géza is. »Te Gyuszi! Itthon lenne rád szükség, elnöknek!« Kilenc éve már ennek. Azóta dolgoztak együtt Frank Gyula elnökkel. Pitz Géza gyerekei felnőttek, s Nagyatádra költözött ő maga is, onnan jár ki. Megerőltető ez már az ő korában! Ha valaki, akkor 5 nagyon megérdemelte a pihenést. Elnökhelyettesként vonul nyugdíjba nemsokára. Háromszáztizenhat tsz-tag búcsúzik majd tőle. S tőlük meg a 1^339 hektár termőterülettől, a 4 hektárnyi tótól, a 277 hektár erdőtől ő. És akik maradnak? Egy ifjúsági szocialista brigádot kerestünk föl. Az »utánpótlást«. Legtöbbjük még nem is élt, amikor Pitz Géza már kommunista volt. Géplakatosok, szerelők, technikus, kovács egy közösségben, a szocialista címért küzdve. Tizenkét ember. Halász Lőrinc, a brigádvezető, a helyettese Máger Béla. Velük dolgozik Fürst Gyula — most katona —, Gaál Béla, Toldi György, Nokk László, Verkmann József — műhelyvezető-helyettes —, Rák János, Vadkerti László, Martinék Imre, Béres Miklós, Zságer Gyula. És ki ne felejtsük: tiszteletbeli tag Zságer Zsuzsi gyors- és gépírónő is, aki a napló vezetésében segít a brigádnak. Ez a »napló sok mindent elárul a Bánki Donát nevét viselő közösségről. Azt például, hogy a véradónapon ott voltak valamennyien. Azt is, hogy házépítésnél kalákáztak, társukat. segítve. És beszél a megelevenedett papír a vállalásaikról is. Arról, hogy három százalékkal akarják csökkenteni — gondosabb munkával — az alkatrészfölhasználást. Beneveztek a Dolgozz hibátlanul! mozgalomba. Szakmai és politikai ismereteiket tanfolyamokon bővítik. Részt vállaltak az óvodai játékok karbantartásában is. Lassan egymás gondolatait is ismerik. A munkahelyi együttlét, a közös szórakozás, művelődés élménye teszi igazi közösséggé őket. Pécs, Abaliget, Siklós, Harkány — ez volt az útvonala a brigádot kovácsoló kirándulásnak. A brigádvezető több társával lipcsei juta- lomúton is részt vehetett. Milyen emberek Haász Lőrincék? A felsorolásból — az eddig leírtakból — úgy tűnhetne, már-már tyl komoly, túl komor emberek ők. Nem! Tele vannak fiatalos szertelenséggel. Ugyanolyan munkahelyi Sok ilyen telep épült. viccek csattannak, mint máshol. Egér kerül néha a hazaviendő táskába —• vaskos tréfaként — itt is. Haász vékony, intellektuális arcán sokszor viliódzik a jókedv fénye; Máger arca, Gaál csodálkozó tekintete, Fürst szeme sem búra álló. Toldi a lányok kedvence lehet, Nokk szőke, nagy hajú vagány, Verkmann megállapodott kedélyességű, Vadkerti szolid, de minden »trükkben benne van«. De minden viccnek »sutban a helye«, ha komoly dolgokról esik szó. És a verseny ilyen dolog. Vetélytársuk a Déri Miksa brigád. Mlpd barát, s egyben mind nemes ellenfél. —- Hogyan élnek? — erről kérdeztem Haász Lőrincet. — A családosoknak házuk van. Két sógorom is tagja a brigádnak, ők kocsival rendelkeznek. Engem a balatoni telkek érdekelnek. A háztartásunk gépesített, a lakásunkban fürdőszoba is van. Mióta a lábodi gazdaságtól ide került, nagyot változott a szövetkezetben minden. Az 5 munkakörülményeik is. Bővítették a műhelyt. Központi fűtés biztosítja a meleget; öltöző-vetkőző helyiség, fürdő is lett. »Hálálják« gyors, pontos munkával. Most a daráló és a tápkeverő szerelése a legfontosabb feladatuk. Fiatal emberek. — Mit csinálnak szabad idejükben? Vadkerti László KlSZ-titkár — tizennyolc vés fiú — szerint: — Klubunk van. Ott mindenki talál megfelelő szórakozási formát. Szól a lemezjátszó, lehet asztaliteniszezni, sakkozni, társasjáté- kozni. Valóságos a tanácsi és tsz-támogatás. Bálint József tanár úr vezeti a vetélkedőket s ő tartja az oktatást. Hosszú, barna haját simítja Vadkerti Laci: — Mégsem könnyű titkárnak lenni, holott már második éve csinálom. A KISZ és a brigád nevelőmunkát is végez. Közösségbe szoktatja a fiatalt. Háromfai képeslap. — Volt egy vagányunk nekünk is. Nem fontos a neve. Mivel nem akart velünk dolgozni az alapszervezetben, kizártuk. »Nem vesztettem semmit!« — mondta fölényesen. Aztán egy idő múltán mégis jött: »Tévedtem, srácok. Szeretnék együtt dolgozni újra veletek.« így válnak egyre erősebbé a szálak Loxa, Csöpi, Kánya, Gumi, Rézi, Nyúl, Korda, Gu- bacs — ezek a »beceneveik« — között. Beleszülettek az új rendbe, s természetes nekik, hogy szocialista módon próbáljanak élni, dolgozni, tanulni. Sok ilyen kis közösség dolgozik járásszerte. Ezek az apró sejtek alkotják az Egészet, a brigádmozgalmat. Fel, fel, egyre feljebb! Gajdos Lászlóval, az MSZMP Nagyatádi Járási Bizottságának első titkárával ezekről a szocialista közösségekről is beszélgettünk, s a jelent mérve a jövőt is láttuk. , — Termelőszövetkezeteink nagy része már »beállt« a megfelelő üzemnagyságra — mondta. — Ez a további fejlődés záloga. Hiszen a korszerű technikát csak ezek tudják átvenni. Megfelelő szakgárdát neveltünk s nevelünk ki. Ez is feltétele a továbblépésnek. Zákány, Gyékényes, Örtilos, Porrog, Porrogszentkirály, Somogybükkösd most, január elsejétől lett egy szövetkezeti közösség. Berzence és Somogyud- varhely is követi a példájukat. A kutasi egyesült tsz-hez a szabásiak csatlakoztak. így kívánta a jövő. Megalapozott, jól választott döntés volt ez. Érett gondolkodást tükröző. — Bizonyítja a paraszti gondolkodás változását ... — Igen. Óriási változásról van szó. A fejlődés hosszú, szívós munka következménye. A viszonylagos jólét a szövetkezetek megalakulásakor negatív irányban befolyásolta az újdonsült tsz-tagokat nem egy helyen. A párt- alapszervezetek sem álltak mindig a helyzet magaslatán. De ahogy kezdtek összeforrni az emberek, úgy vetkőzték le régi életfelfogásukat. A vezetésben egyre nagyobb helyet kaptak a szakemberek, sokat segített ez is. Közéleti emberek lettek a mi tsz-tagjamk, ez a tapasztalatom... A falu mozgolódik. A parasztság közeledik a munkássághoz. A kapcsolat egyre szorosabb. Egy családon belül van már munkás is, földműves is. És ez jó hatású. — A »szellemi nagykorúság« összetevő tényezői melyek? — Részben már soroltam ezeket. De hadd emeljem ki: jó döntések születnek a szövetkezeteinkben az utóbbi években. Nagyon erősen érzékelhető a X. kongresszus és az 1972. évi novemberi határozat hatása. Ez a lendület megsokszorozódásában mérhető le. »Jól csináljuk ezt a békés egymás mellett élési politikát« — mondják nem egyszer a mi fal- vainkban az emberek. Mert az idősebbek két háborút is átéltek. Látják, hogy a szocialista rend előnnyel jár. Alig várják a tévébeli Fórumot és A hét című műsort. Könyveket vásárolnak egy-egy támakörbeli tudás elmélyítésére. Ismerve a nemzetközi helyzetet, értik annak gazdaságpolitikai hatásait is. Innen . származtatható a biztonságérzetük. — Milyen szerepet játszik a járási székhely a tudatváltozásban? — Szellemi sugárzása van. És nemcsak Átadnak, hanem Csurgónak is. Sokan itt találtak munkahelyet, szórakozási lehetőséget. S ehhez igazodnak otthon is. Indíték ez még a nagy méretű társadalmi munka vállalásához is. Szépnek akarják látni környezetüket, s dolgoznak is ezért. Van még persze »Az én házam — az én váram!« — szemléletű ember. Nem is kevés. Ezek megváltoztatása a feladat. — Milyen feladatokat lát még a következő évekre vonatkozóan? — Szilárdítani kell szövetkezeteinkben a munkafegyelmet. További szakemberképzés is célunk. Két állami gazdaságunk létét még jobban kell érzékelniük a tsz-eknek. Biztosítanunk kell a tanult utánpótlást a szövetkezetekben, oda kell figyelnünk a képzésre. A'mi fiataljaink kapálni, kaszálni már nem is tudnak. De mi sem fontosabb annál, hogy a fejőgép s a munkagépek kezelését a lehető legjobban megtanulják! A számításukat megtalálják a termelőszövetkezetekben . .. Harminc építő év telt el a nagyatádi já-. rásban is. És egyre magasodik az épület. Leskó László Fényképezte: Gyertyás László > i Egy a 30 év alatt épült egészségházak közül.
