Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

A család kincse a gyermek A nagrsziiiok öröme a kisunoka Sitii'ji titka a párizsi divattervezőktől A család ér- I telme, tártál- j ma, összetartó- j ja a gyermek. , Az a szoros kapcsolat. amely a szülők és gyermekeik között van, erős, értékes, de egyben természetes is. Az a felfokozott ragaszkodás, áldo­zatkészség, odaadó szeretet, amely a nagyszülők részéről tapasztalható az unokák iránt már több, mint egyszerű, együyé tartozás. Mitől viselkednek ezek a különböző személyiségű embe­rek olyan egyformán, ha az unokákról van szó? Azzal, hogy nagyszülőkké lettek, mintha beléptek volna egy jellegzetes közösségbe az egyébként olyan különböző foglalkozású, intel­ligenciájú, lelki alkatú idős emberek. Kipróbálható: a mo- rózus, kedélytelen ember arca mosolyra szélesedik az unoka nevének puszta említésére is. A zárkózott, szófukar egyszer­ié bőbeszédűvé válik: hosszan cseveg a »kicsiről« és hálás, ha valaki hallgatja. Sőt, vélet­lenül akad egy fénykép is a kis lurkóról, rengeteg magya­rázattal, csodálatos történetek kíséretében. Az unokák viselt dolgainak megbeszélése a vezető téma, ha hasonló korúak összejön­nek. Csodálatos lelkesedéssel beszélnek, egymás szájából veszik ki a szót, amikor a ki­csi remek mondásai, viselt dolgai, csínVtevései kerülnek OTTHON CSALÁD napirendre. Rendszerint így fejeződik be: »Nagyon rosszak, fárasztóak, de ennivalóan ara­nyosak.« Vajon milyen titkos erőnek engedelmeskednek a nagyszü­lők, amikor annyi türelemmel, odaadásai, maradék erejük megsokszorozásával gondoz­zák, óvják, nevelik unokáikat? Miért mondják: »Az ember szereti a gyerekeit, de az uno­káit egy fokkal jobban!?« Bizonyára sok oka van an­nak, hogy a kisunoka megje­lenése annyira megváltoztatja a nagyszülők magatartását. A gyermekek, ha felnőnek, kevés kivétellel elkerülnek hazulról, élik a maguk egészen más, új életét. Sokszor érzelmileg is eltávolodnak a szülőktől: a kapcsolat lazul, halványodik. Az unoka megjelenése azonban mintha minden érzelmi szálat újrahangolna, szorosabb lesz az összetartozás. A nagyszü­lőkké vált szülők egyszerre fontosak lesznek Nélkülözhe­tetlennek lenni pedig jó érzés, lelkesítő, szívet melegítő do­log ... Ez a boldogító érzés ragyogja be a nagyszülők ar­cát: »Ha én nem lennék, nem is tudom, mi lenne ezekkel a kicsikkel?« A fontosság tuda­ta örömet szül, erőt és lendü­letet ad. A nagyszülők az unokákkal való foglalkozás közben tulaj­donképpen megfiatalodnak. Újból átélik azt az' időt, ami­kor gyermekeik hasonló kor­ban voltak, ők pedig még na­gyon fiatalok. Az unokák egy- egy jellegzetes mozdulata, arc­kifejezése, viselkedése és sajá­tos szófűzései mind a múltat idézity. Régen elfelejtett emlé­kek élednek újjá, válnak fris­sé, valósággá. »Emlékszel? Akár az apja (vagy az any­ja) ...« Az ilyen kifejezések a mindennapos elképzelés szí­vet melegítő megjelenítői. Nagymamák tolják a baba­kocsit a napos oldalon; türel­mesen formálják a szavakat, hogy érjék a nagy egyetértés, a beszélgetés vetése. Nagyapák vezetik unokáikat, nézegetik a kirakatokat, folyik a mesálés, az oktatás az utcán, a parkok­ban, otthon és mindenütt; tü­relemmel, szeretettel, céltuda­tosan. Ugye, nem is különös, ha a kicsik is ragaszkodnak az őket mindenben megértő, se­gítő, szerető idős emberekhez? 1 A szülők sokszor a legjobb akaratuk mellett sem tudnak elfoglaltságuk miatt annyit foglalkozni a gyermekeikkel,, mint a nagyszülők. A türelem is inkább az idősebbek sajátja, mint a fiataloké. A tapasztalat, i amely a gyermek életével j kapcsolatos problémák megol- | dásában oly sokszor segít, két- ( ségtelenül több a nagyszülők j oldalán. Hiszen végigjárták a ! gyermeknevelés nem rózsás, I sok gondot és faradságot igénylő útját. Az évek múlásával a termé­szet sok mindent elvesz az öregedő embertől, de kárpótlá­sul adja az unokákat, akik örö­met, értelmet, tartalmat, eddig soha át nem érzett, igazi bol­dogságot jelentenek számára. Dr. Bodosi Mihályné Kis történet — kisgyermekeknek A csavargó ki&sün Az Iskolatelevízió műsora február 1-től 23-ig Kedd: 9.00: Énekeljünk együtt? Háza­sodik a n^otolla .. . 9.05: Környe­zetismeret (ált. isk. 4. oszt.); Munkát! Kenyeret! 9.55; Történe­lem (ált. isk. 5. oszt.) : A Római Birodalom I. 12.10: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. oszt.) : Honvé­delmi ismeretek. A Polgári Vé­delem. 14.30: Énekeljünk együtt! (Ism.) 14.35: Környezetismeret. (Ism.) 15.25: Történelem. (Ism.) 17.20: Osz­tályfőnöki óra. (Ism.) Szerda: 8.05: Földrajz (ált. isk. 8. oszt.): Vegyiparunk. 9.15: Orosz nyelv (középisk. III—IV. oszt.): Az or­szág földjein. 9.55: Német nyelv (középisk. I—n—Hl—IV. oszt.) : Tudnak az oroszlánok úszni? 13.35: Földrajz. (Ism.) 16.20: Orosz nyelv. (Ism.) Csütörtök: 8.05: Kémia (ált. isk. 7. oszt.): Amit eddig megtudtunk. 9.00: Éne­keljünk együtt! Sokat arattam . . . 9.05: Környezetismeret (ált. isk. 4. oszt.): Aratósztrájk. 10.00: Papír- sárkány. (Ism.) 11.55: Földrajz (ált. isk. 7. oszt.): Az Amerikai Egyesült Államok ipara. 13.35: Kémia. (Ism.) 14.30: Éne­keljünk együtt! (Ism.) 14.35: Kör­nyezetismeret. (Ism.) Péntek: *.35: Angol nyelv (középisk. TV. oszt.): Valami újat! 0.55: Fizika (ált. isk. 7. oszt.) : Egyszerű gé­pek alkalmazása, n. rész. 15,25: Fizika. (Ism.) Szombat: 9.20: Kémia (középisk. I. oszt.): A szén. Vn Az Országos Szakipari Vállalat 1975 február 2-től folyamatosan fölvesz hidegburkoló szakmunkásokat Dolgozóinkat Kaposváron és környékén foglalkoztatjuk. Munkaidő:-heti 5 nap. Felvétel: az OSZV Kaposvári Kiren­deltségén. Kaposvár, Kanizsai u. 56. SAÉV-telep, II. em. (276156) llideg volt kint. Nagyon " hideg. Fáztak a fák a kertben. Fáztak a cinkék, ve­rebek, varjak. Az ablakokon nem leheti kikukucskálni, te­lerajzolta csillogó-villogó jégvirággal Télapó. Bent a jó meleg szobában édesanya mesélt kicsi lányá­nak, Katicának és kisfiának Jancsinak. A jó Burkus ku­tyáról mesélt és a nyafka Mi­ca cicáról. Egyszer csak ka­parászás hallatszott a külső ajtón. — Ki lehet az? — Talán a nyafka cica — mondta Katica. — Vagy a jó Burkuß — szólalt meg Jancsi. — Nézzük meg! — hívta a gyerekeket édesanya. Katica előreszaladt. Olyan nagy volt már, hogy elérte a kilincset. Kinyitotta az ajtót, körülnézett. — Senki sincs kint — szólt. Édesanya is kitekintett. — Senki — mondta ő is. Most Jancsi dugta ki a fe­jét. — De van! — kiáltott föl. — Látom, hogy mozog va­lami a küszöbön. És csakugyan! Ott sündör- gött, didergett egy kissün. Alig lehetett fölismerni a magára hempergetett faleve­lektől. Hipp-hopp, már be is fu­tott apró, fürge lábaival az ajtón. Egyenesen a konyhába szaladt, a tűzhely alá. Jan­csi, Kati utána. Jancsi már majdnem megfogta, de visz- szakapta a kezét: — Júj, de megszűrt! ■— Azt gondolja, hogy bán­tani akarod, hát védekezik — mondta édesanya. Félt a kissün, nagyon félt. Reszketett. A tüskéire került levelek csak úgy zörögtek ratja. — Lehet, hogy az erdőből menekült — szólt édesanya. — Talán a róka üldözte vagy a fülesbagoly, mind a kettő régi ellensége. Nézzétek, hogy szaglász! Vajon mi után szi­matol? — Lehet, hogy éhes — — mondta Katica. — Vagy szomjas — szólt Jancsi. — Éhes is, szomjas is — mondta édesanya. — Hozok neki meleg tejet. — Hadd adjam én oda ne­ki — kérte Katica édesany­ját. — Én ddom, nem te! — kiáltott mérgesen kis húgá­nak Jancsi. Még hajba kap­tak volna, de édesanya rög­tön rendet teremtett köztük. — Jancsi adja oda a te­jet a kis sünnek, Katica meg zsemlét aprít bele. A kissün jóízűen fogyasz­totta a finom eledelt. Jól is lakott, s egyszerre fölvidult. Futkosni kezdett a konyhá­ban, majd megint a tűzhely alá szaladt, és egykettőre el­szundított? Katica, Jancsi lábujjhegyen osont ki a konyhából, nehogy fölébressze új kispajtását. Bementek a szobájukba, ott már várták őket a babák, mackók, képeskönyvek, épí­tőkockák, autók, traktorok, repülők. De most nem akar­tak játszani a játékok, ha­nem lefekvés előtt mesét hallgatni. És a gyerek meséltek, ne­kik a kurta lábú, hegyes or­rú, csupa tüske kis sünről; arról, hogyan gömbölyödik labdává, ha fél és milyen virgonc, ha jóllakik. — Flolnap majd megmuta­tom nektek — ígérte Katica. — Én is megmutatom — mondta Jancsi. t efeküdtek mindnyájan: a ^ babák, a mackók, a képeskönyvek. építőkockák, autók, traktorok, repülők. És mindegyik a kissünről ál­modott ... Hát a kissün vajon kiről álmodott? Katicáról? Jancsi­ról? A játékokról? Édesanyá­ról? Vagy talán az erdőről, ahonnan elcsavargott? Osvát Erzsébet Erősen dekoltált, kék-fehér-pi- ros stilizált virágmintával dí­szített, lefelé bővülő estélyi ru­ha — mellénykével. (MTI Külföldi Képszolgálat) Bolgár illatok Már a belépés pillanatában különleges, kellemes illatok kö­szöntik a látogatót. A buda­pesti Bolgár Kulturális Intézet bemutatótermében az üvegvit­rinekben színes fiolákba, üvegcsékbe csomagolt krémek, kölnik és mindenféle kozme­tikai készítmények sorakoz­nak. A különleges jó illat alap­ja minden kétséget kizáróan a világszerte ismert rózsaolaj. Ez az olaj adta az alapot 82 évvel ezelőtt az első kozmeti­kai gyár létesítéséhez Plovdiv- ban. Bulgária különleges éghaj­lata azonban kedvez a többi növény termesztésének is, és így mintegy 300 fajta illóola­jat adó növényből készítenek kozmetikai cikkeket. Az élen természetesen a hatalmas ró­zsaligetek állnak. A hatalmas kifejezést nem véletlenül al­kalmaztuk, hiszen egy kilo­gramm rózsaolaj előállításához háromezer kilogramm rózsa­szirmot kell fölhasználni. (Igaz, ez tükröződik a rózsa­olaj világpiaci árában is: egy kilogramm olajat négyezer dollárért tudnak értékesíteni.) A bolgár kozmetika a tudo­mánnyal is tartja a kapcso­latot. A bolgár kozmetikumokat három éve vásárolja Magyar- ország. Az idén előrelátható­lag már félmillió rubel érté­kű árut szállítanak hazánkba. A kereskedelmi szakemberek­nek például több olyan koz­metikai kompozíciót mutattak be, amelyek levendulaolajból készültek, de a tégelyek para­dicsom, uborka és más ha­sonló növény felhasználásával készült kenőcsöket is tartal­maznak. A választékot kiegé­szítette a hajápolószerek és .a napolajok sora is. Újdonság­ként hamarosan megismerked hetünk több új parfümfélével is. B. L. Évfordulók februárban 1 2 3 4 5 m 6 7 8 9 10 11 12 $ 13 14 13 m 16 17 18 19 m 20 21 22 23 24 23 m 26 27 28 29 30 31 * 32 33 * 34 • VÍZSZINTES: 150 évvel ezelőtt, február 18-án született magyar író. E napon. Elénk teszi. Nyári pihenő. Lábbal továbbítanák. Díszíted. A szemétdomb királya. B. N. Szeglet. 375 éve, február 17-én cgették el máglyán. Gondol. Az ételek választéka. Lóbíztatás. Magyar polihisztor, 175 éve, február 13-án született. Aknai Tamás. Zamat — kettőzve. Felizgat. FÜGGŐLEGES: 1. Jelzését. 2. Allatlakások. 3. Hideg színűek. 4. Aradi Nóra. 5. Egyszerre született testvérek. 6. A növény egyik módosulata. 7. Robbanó szerkezet. 8. Házunk. 10. Marxista filozófus. 90 éve, feb­ruár 21-én született. 11. Jákó fele. 15. Kellemetlen Hangok (két szó). 17. Maró folyadék. 18. Matematikus. íoo, éve február 9-én született. 19. Kartráz, csak mássalhangzók­kal. 21. Régen. 22. Csecsemő. 23. Birtoklói. 24. Nos betűi. 27. Ének. 29. Ezen a helyen. 31. A szamár mondja. K. J. A DELVI ÉP fölvesz általános lakatos — hegesztői vizsgával autószerelő, karosszérialakatos és villanyszerelő szakmunkásokat. Felvétel: Kaposváron a Jutái úti telepen, Söjtöry Ferenc műhelyvezetőnél. (276243) Beküldési határidő: 1075. feb­ruár 20., csütörtök délig. A szük­séges sorokat levelezőlapon küld­jétek be, s írjátok rá: »Gyermek­keresztrejtvény !-« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Nagybajom; Kapos­vár; Gyékényes; Fonyód; Siófok. Albert Gábor »Kagylóhéjban«« című könyvét nyerték: Gulyás Erzsébet és Püspök Gyula (Ka­posvár), Kovács Mária (öreglak), Schull József (Miklósi). A könyveket postán küldjük el. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom