Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-14 / 38. szám
Kisegítő osztályban Nehéz betűk Az első padban a legkisebbek, a hétévesek ülnek. Mögöttük azok, akik már több éve próbálják bevenni a betűk várát — eddig sikertelenül. A »-rendes« osztályokból évről évre lemaradtak, nem tudtak lépést tartani a többiekkel. A legidősebb elsős tizenkét éves. Amikor az év elején elölről kezdték a betűvetést tanulni, akadt köztük, aki már fölismert egyet-egyet az előző évek tapasztalatai alapján. A kisegítő osztályba azok a gyerekek járnak, akik á rendes iskolai osztályban nem tudnának haladni. Többségük cigánygyerek. A kaposszerdahelyi kisegítő osztályban hivatalosan tizennégyen ülnek a padokban, ez az eset azonban ritkán fordul elő, mert mindig van hiányzó. Dévai Gyuláné tanítónő föllapozza az osztálynapló hiányzá- si statisztikáját: szeptembertől januárig 312 igazolt és 170 igazolatlan óra volt. Itt más az iskolába járás, egyáltalán a kötelességteljesítés mércéje, mint másutt. — Sokkal lassabban haladunk az anyaggal, mint más első osztályok. Most már ilyen füzetünk is van — mutatja a tanítónő az egyik írásfüzetet, amelyben már majdnem gyöngybetűk sorakoznak egymás mellett. Olvasni is tudnak, de sajnos fönnáll annak a veszélye, hogy a sok gyakorlás után inkább kívülről megtanulja, mint valóban olvassa némelyik. Gyakran látom, hogy ha olvasnak, előbb jár az ujjuk a szövegen, mint ahol a szemük... A kezüket összehangolni az olvasással, ez már bonyolult... Vannak eredményeink. Ir- I nak házifeladatot, és hazavi- , hetik a könyveiket. Hogy miért eredmény ez? Mert a kezdet kezdetén egyszerűen elfelejtették azt, hogy nekik otthon is kell valamit csinálniuk. Amikor reggel megkérdeztem, hogy ki írt házifeladatot, csak néztek, de olyan j őszinte csodálkozással, hogy j még haragudni sem tudtam j rájuk. Az iskolaszereket nem \ engedtem hazavinni, mert többet már nem kerültek volna vissza. Ott, ahol nyolc gyerek van, egy színes könyv olyan nagy szenzáció, hogy másnapra semmi sem marad belőle .., Az első padban ülő gyerek alig látszik ki. Neki a betűvetés még nagyon nehéz. Egy- egy betűt megtanul, azzal tele- j irogat néhány sort, azután ab- ! bahagyja. Az is eredmény, \ hogy az iskolába járást, az itteni szokásokat megtanulja és magyarul beszél. Még nagyon sok az idegen fogalom. Gyakran az egyszerűek is ismeretlenek a cigánygyerekeknek. Az olvasás- órán arról volt szó az egyik történetecskében, hogy a cica fonalat gombolyít. Tíz közül egyetlenegy sem tudta, mi a fonal. Környezetismeret-órán a közlekedésről beszélgettek. Képek, rajzok, a tanítónő ál- i tál vetített film segítségével megismerték a villamost, a . trolit. Az autóbuszt, az autót I már ismerik. Vonaton még j nem utazott mindenki. A világ lassan tárul ki előttük. A televízió minden második családban ott áll a szobában, az ismeretek nagy részét onnan merítik. Ismerik a kalandfilmek szereplőit és név szerint a táncdalénekesek zö- i mét, de hogy Budapest főváros, azt nem tudják. A szorgalom nem tartozik az erényeik közé. Az iskolában annyit tanulnak meg, amennyi reggeltől délig rájuk ragad. Egy van köztük, aki szerfölött igyekszik. Tizenkét éves, és nagyon meg akar tanulni írni. A tanítónő minden családban járt már, minden szülőt ismer, a nevelést talán egy kicsit náluk kezdte az év elején. — Amikor először mentem családot látogatni megüzentem, mikor érkezem. Várt is az egész család. A fiatalok között is van olyan, aki részben vagy teljesen írástudatlan. Az asszonyok nem nagyon érzik a betűvetés hiányát, a férfiak inkább. Előfordult az is, hogy nem én mentem, hanem az osztályba viáró három testvér apja jött be valamiért, azután itt maradt megnézni egy órát. A gyerekeknek sok pótolnivalójuk van. Keveset tudnak a világról. Születésükkor sok mindent magukkal hoztak a szülők, a nagyszülők életformájának évszázados szokásaiból. — Ki, mi szeretne lenni, ha megnő? — kérdezgetjük a gyerekeket. — Autóvezető, boltos — hangzanak a válaszok, majd az egyik gyereknek fölcsillan a szeme: kocsmáros! — Miért? — Mindenkinek adnék in-’ gyen sört, bort, pálinkát. — Te ittál már? — Hát! — Ki ivott még közületek? A tíz közül egv kivételével mindegyik keze fölemelkedik. Simon Márta Szólt a nóta, szállt az ének Farsangi dalosvetélkedő Nyolcvanöt nótás kedvű, 'dalos ajkú somogyi nevezett a Somogy megyei Vendég- ’ látó Vállalat harmadik — most már hagyományosnak ígérkező — farsangi dalosvetélkedőjére. A zsűri az elődöntők, majd a középdöntők során választotta ki azt a tizenhét énekest, aki a döntőben versenyzett két kategóriában, népdalban és nótában. Balogh Jancsi és zenekara szerető bábáskodással kísérte a somogyi dalnokokat, hiszen ilyen nevezetes versenyen nem elég a. jó hang, stílusos előadás is szükséges, a dalhoz és a nótához illő kiállás, átélés, azonosulás, ráhangolódás és még sok minden egyéb, amit a színjátszó- rendező zsűritag árgus szemmel mért bizonyára. Annyi bizonyos: az előadói stílus lényeges. Félfüllel belehallgatván a döntőbizottság értékelésébe, az egyik karnagy máris jelezte az elkerülendő »átfedést«: némelyik népdalénekes a nótázó előadásmódot választotta ... Mások meg »példaképekhez« ragaszkodtak. Kevesen tudták olyan igazából önmagukat adni, a dalban, mint Bogánál Pál János somogysárdi énekes. Vannak persze, akik kizá rólag »népdalban« hajlandók nyilatkozni, szemlesütve, pironkodva szólnak a nóta népszerűségéről. Pedig nincs ebben semmi szégyellnivaló, különösen akkor, ha a tiszta forrás, a folklór ilyen rangot kapott már, mint manapság. A közönség is vastapssal jutalmazta ezt is, azt is — ha jó volt. És sok jó volt, ezt el kell ismernünk. Pallérozott és kevésbé pallérozott, de mindenképpen szép énekszó szállt a Kapósban szerda este. A népdalénekesek sorát al berzencei »csalfa« Mari néni,' Sántha Vendelné nyitotta, meg, őt a szennai dalos, Zó- ka Gyurkó Sándor követte a( helyi népdalok tolmácsolásával. öt meghívták a megyei művészeti szemle szakági bemutatójára is csakúgy, mint a kercseligeti citerazenekart és szólistáit. A pontszámok természetesen meghatározták a helyezést, a versenynek azonban nem kizárólagos győztesei voltak, hanem nagydíjasai. Nagydíjat kapott a népdalénekesi kategóriában Haris Mária kaposvári óvónő, Sümegi Györgyné törökkop- pányi népdalénekes, az ottani pávakör tagja. Több izgalmat hozott a nótaénekesek . vetélkedője. A ] legnagyobb sikert — egy- egy nagydíjjal természetesen — a csurgói Németh. József és a somoevsárdi Bogánál Pál János aratta: Ugyancsak nagydíjat kapott Magyar Róbert, a Vikár Kórus tagja. 1A vas tapson persze sokan j osztoztak még, többek között Finta Béla büssüi, Halmai j Ferenc nagyatádi énekes. S j ha merészkedhetünk a zsűri döntése mellé egy »különvé- ! leményt« tenni: rendkívül fi- I nőm előadókészséggel, kelle- | mes hangon énekelte a nótát ■! a fiatal siójuti. énekes, Bognár Gyula is. T. T. Hm riemm euihauas TÖRTÉNETÉBŐL * A harci gárdák nem tétlenek A kommunista párt akciógárdáit a nyilas hatalomátvétel sem tudta letéríteni kitűzött feladatukról: a nácik 'és bérenceik elleni kímélet- 1 len harcról. A terror egyik célja az volt, hogy megbénítsa a magyar nép ellenállását. A kommunista párt akciógárdái viszont fegyveres akcióikkal bátorítani, ösztönözni, a fegyveres harcra mozgósítani akarták a megfélemlített, elbátortala- nodott embereket. Végrehajtott akcióik ezért nem any- nyira katonai jelentőségűek, mint inkább mozgósító, demonstratív, erkölcsi hatásúak voltak. A csoportok tömegesen hajtottak végre robbantásokat, kézigránát-akciókat katonai járművek, telefonvezetékek, nyilas- és SS-cso- portok ellen. A párt akciógárdáinak egyik összehangolt tette volt pl. a Kelenföld, Rákosrendező, Zugló és Göd közötti úgynevezett körvasút több helyen végrehajtott fel- robbantása. Demonstratív jelleggel bírt a bánhidai és mátraházi — a főváros áramszolgáltatását — biztosító fővezetékoszlopok megrongálása Óbudán, Pesthidegkú- ton és Kispest határában. Állandó célpontjaik voltak a nyilas kerületi és körzeti párthelyiségek, az olyan épületek, melyekben a - fasiszták egy-egy reprezentatív szervezete székelt, mint pl. az Üllői úti hírhedt ABIT — Antibolsevista Ifjúsági Tábor, a Tisza Kálmán — ma Köztársaság téri — Volks- bund-székház, vagy az SS- ek egyik szórakozóhelye, a Metropol szálló, és a különböző nyilas könyvesboltok. A Weinberger Dezső vezette Szír-csoport 1944. november végén a nyilaspárt főÉpülő köny NEMCSAK A TERVEZŐK adnak stílust az épületnek, hanem stílusa van az építkezésnek is. Három épülő könyvtárat látogattunk meg a minap Kellner Bernáttal, a megyei könyvtár igazgatójával. Három könyvtár, három stílus . . . Különleges építészeti értéke van annak a tervnek, melyet Domokos Béla készített, s Ba- latonlellén valósítanak meg. Horváth Árpád tanácselnök, az épülő könyvtár gazdája többünket meghívott esv beszélgetésre, melynek célját a meghívó így rögzítette: — Jelenleg a befejezési munka nem biztosított. Az Országos Idegenforgalmi Tanács 1971-ben úgy adta a könyvtárépítéshez az egymilliót. hogy egy év alatt tető alatt lesz az épület. Lassan feledésbe megy ez a dátum. hiszen az építkezés úgy nvúlott, mint a rétestészta. Az eredeti kivitelező fölszámolt, az ügyre való tekintettel — nagy rábeszéléssel — a fonyódi ktsz vállalta a befejezést. 1974. IX. 30-án a ktsz számlát nyújtott be a tanácsnak, hogy az elkészült munka fe- i jében hatszázezer forintot fizessen ki, ezt a számlát igazolta a SOMBER. Majd újabb fizetési kötelezettségre szólította föl a ktsz a tanácsot, de ekkorra már nagy volt a bizalmatlanság a tanács részéről elsősorban a SOMBER iránt. Végül is a ktsz bejelentette: leállnak a munkával. Ha Horváth Árpádon múlik, talán most is a vita folyik, s nem az építkezés. A könyvtárigazgató szavára hallgatva azonban megértették, nem a kibúvókat kell keresni, hanem az előrevivő, okos megértést, az összefogást az ügy érdekében. A balatonleUei tanács ugyan csaknem félmillióval járul i hozzá a könyvtárépítéshez, de i nem az anyagiak megteremtésével vizsgázik, hanem máris a gazda szerepében. Űgv látszik, ez sem könnyű! Amire a lellei könyvtár teljesen elA sötét ablakszcmek hamarosan kivilágosodnak Nagycscpe- lyen. készül, április 4-re vagy május 1-re, az építkezés »stílusa« bizonyára el is felejtődik, csak a tervezői stílusra gondolunk __ B alatonszárszón egyenesen titkolják a könyvtárat, dicsekedni nem is lehet vele. Tíz négyzetméteres helyiségben kapott helyet a tanács mellett •a József Attila könyvtár! A költő emlékét méltóan őrzi az emlékmúzeum, rangos rendezvénynek ad otthont a község kétévente, amikor az ország legjobb amatőr szavaiéi hittel, tehetséggel vallanak az örökösök nevében József Attiláról. A költő születésének hetvenedik évfordulóján kiemelt rendezvényként kerül sor az országos szavalóversenyre. Ez buzdította a megyét, a községet, hogy erre az alkalomra bővítsék a művelődési házat. Két új klubszoba már látható, de a túl gyors tempóra, a megalapozatlan tervre is rá lehet fizetni, nemcsak a lassú munkára. A két harminc négyzetméternyi helyiség közül az egyik a könyvtáré lesz, a másik a KISZ-eseké. Tíz négyzetméterről harmincra nő a könyvtárszoba nagysága. A közművelődési határozatok ennél jelentékenyebb fejlődést sürgetnek! Szóládon tégla nélkül is előnyösebb helyre kerülhetne a könyvtár, ha az iskolaépületet, mciyet most kihasználatlan'..! találtunk, rendelkezésre bocsátana a szárszói tanács. Nagycsepelyért kitett Kötcse! Orvosi rendelőt és könyvtárat építenek. — Annyit vándoroltattuk a könyvtárat, hogy végne egyszer horgonyt kellett vetni. Bontási anyagból építünk Nagycsepelyen — mondta a közös tanács titkárasszonya. — Tanácsi építőbrigád dolgozik a helyszínen, májusban avatjuk az egy épületben elhelyezett könyvtárat és orvosi rendelőt. Nagycsepelyen májusban egy negyvennégy négyzetméter alapterületű könyvtárat vesznek birtokukba az olvasó emberek! ,S hogy a számuk megsokszorozódjon, a művelődési élet fölpezsdüljön, a kötéséi tanácson egy függetlenített népművelő alkalma-; zására gondolnak máris, aki á központi község mellett gondoskodna a társközségekről. HÁROM KÖNYVTÁR, három stílus. A balatonlelleit a tervező szépre álmodta, de az építkezés során egy kicsit »bepiszkolódott«. Balatonszárszó — nemcsak saját hibájából — ripsz-ropsz, program nélkül építkezett. Átgondoltabban cselekedtek a köt- | cselek Nagycsepelyen. de itt sem kértek előre tanácsot, hogy milyen legyen a könyvtár. — A három új . könyvtár közül, melyet felszabadulásunk harmincadik évfordulójának az esztendejében adnak át, a balatonleilei épül porg- ram szerint. Fontos lett volna tudnunk a balatonszárszói elképzelésekről is, hogy megfelelő tanácsokkal idejében segíthessünk. Nagycsepely esetében nem okoz gondot a terv későbbi megismerése, kisebb kiigazítást javasoltunk csupán, így szebbet alkottak, mint a szárszóiak — summázta a látogatás tapasztalaDöntés egy óra alatt: folytatódik az építkezés Balatoniéi- tait Kellner Bernát. lén. Horányi Barna hadiszállásának, a Hűség Házának a megtámadását kapta feladatul. Az akció komoly előkészületeket kívánt. Minden elhamarkodott, meggondolatlan lépés újabb, a felszabadító bizottsághoz hasonló lebukáshoz vezetett volna, a siker pedig bizonvfy tóttá, hogy a terror, a letartóztatások sem tudják a hazafiak hangját elnémítani. Gondos terepszemle után november 27-én este került, sor az akcióra. Először a csoport egyik tagja elterelő manőverként kézigránátot dobott az Andrássy út 60. előtt álló nyilas őrszemre, és magára vonta a Hűség Házában tartózkodók figyelmét. Így társai a Csengery utcából viszonylagos biztonságban hajíthatták kézigránátjaikat a nyilas székház hátsó ablakaiba. Az akció nagyszerűen sikerült. Bizonyította. hogy a nyilasok még a legjobban . védett »otthonukban« sem érezhetik biztonságban magukat. A Padányi Mihály vezette Marót-esoport vállalkozott a december 3-ra a Városi Színházba — ma Erkel Színház — tervezett nyilas nagygyűlés szétrobbantására. A nyilasok eddig egyetlen nagygyűlést se mertek tartani hatalomra kerülésük óta. Egyes hadiüzemekben kísérleteztek ugyan »népgyűlésekkel«, de itt legtöbbször az összeterelt munkásság elkeseredésével találták szemben magukat. A fővárosiak ellenállásának mind határozottabb . megnyilvánulását propagandagyűlésekkel szerették volna leszerelni. Ezért a nyilasok nagyon sokat vártak az első nyilvános nagygyűléstől, amelynek sikerétől függően többet is terveztek. December 3-án a nagygyűlésre érkező nyilas csoportok közé vegyülve jutottak a színházterembe a Marót-cso- port tagjai. Nagy leleményességre, bátorságra, és egy kis szerencsére volt szükség ahhoz, hogy az erkély és a földszint egy-egy páholyában elhelyezzék az előzőleg már acetonnal »élesített« robbanóanyagot, és időben elhagyják a veszélyeztetett helyet. A gyűlés megkezdődött. A nyilas induló hangjai után Gera József nyilas párvezető emelkedett szólásra. Alig beszélt azonban néhány percig, amikor a földszinti páholyban robbant az első bomba. »Óriási füst, por és sikoltozás — írja Fehér Lajos Harcunk Budapestért című könyvében. — Mindenki maradjon a helyén, az előadást folytatjuk! — kiabáltak mindenfelől ... Az erkélyen több nyilas pisztolyt rántott, és azzal akarta visszanyomni a megzavarodott nyilas tömeget.« A kedélyek lecsillapítása után alig jutott ismét szóhoz Gera, robbant a második bomba. Bábeli zűrzavar kezdődött, a megvadult nyilas tömeg a székeken keresztül rohant az ajtók felé, törték, zúzták, gázolták egymást. A nagygyűlés folytatása lehetetlenné vált.« A kommunisták harci gárdáihoz hasonló szerepre vállalkoztak a számban és ösz- szetételben is jelentősen eltérő, úgynevezett Kiska — teljes nevükön kisegítő karhatalmi — alakulatok. melyeket a rendszer urai hoztak létre éppen az ellenállók ellen. Később a kommunisták és más hazafiak — felismerve a nagy lehetőséget — a náciellenes tisztekkel együttműködve üldözötteket, harcra kész embereket juttattak a Kiska alakulatokba. Az ellenállók ott legalizálód- tak és látszólag a rendszert szolgálták, a valóságban azonban ott és úgy léptek fel a nyilasok ellen, ahogy -tudtak. Legnagyobb ilyen antifasiszta alakulat a XIII/1-es és a XIV/2-es zászlóalj, illetve század volt. Az utóbbiban legalizálta magát a kommunista. szocialista fiatalokból álló Vörös Brigád, tagjai többségét a nyilasok elfogták, és a Várban kivégezték. Hasonló — bár számszerűen kisebb — alakulat szinte minden kerületben megtalálható volt. Az alakulatok közül több kapcsolatba került az egyre nagyobb jelentőségre szert tett, főként a peremkerületekben szerveződött partizán - egységekkel. (Folytatjuk.)
