Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-10 / 8. szám

-9ÍÜ1S Somogyi Néplap FÓRUM Dr. Mózes Gábor, Kaposvár, 48-as ifjúság útja 38.: Szeretném tudni, mi a me­gye vezetőinek az álláspontja a környezetvédelemmel kap­csolatban — a motorcsónak­kérdésben. Köztudott, hogy a Balatonnak rendkívül sze­gény a halállománya. Nem indokolja-e ez a nagyüzemi halászat részleges vagy vég­leges megszüntetését? Van-e ezzel kapcsolatos elképze­lés? És van-e előrehaladás a táskái, illetve a csisztapusztai termálvíz hasznosításában? BÖHM JÓZSEF: A Balato­ni Intéző Bizottság és a víz­védelmi bizottság hozzáértően és rendszeresen foglalkozik a balatoni környezetvédelem­mel. A motorcsónafckérdésről elmondhatom: a Balatoni In­téző Bizottság ülésén is fel­merült ez a téma, a legköze­lebbi ülésen döntés várható. Rendkívül széles körű vita van ebben a kérdésben, a Magyar Nemzet különösen hozzájárul ehhez a vitához tárcáival. Az aggodalom meg­ítélésem szerint jogos. De megoszlanak a vélemények a Balatoni Intéző Bizottságban is. Két szélsőséges álláspont tapasztalható. Vannak, akik túlbecsülik, vannak, akik le­becsülik a veszélyt. Azok vannak többségben, akik már hajlanak rá, hogy teljesen be kell szüntetni a motorcsóna­kozást a Balatonon. Mégsem hiszem, hogy ez az álláspont fog győzni, hanem a máso­dik, mely szerint csak bizo­nyos kategóriájú, nagy moto­rokat kell kitiltani a Bala­tonról. Szerintem néhány év múlva eljön az az idő, ami­kor bekövetkezik a motorcsó­nakok teljes kitiltása. A horgászvita még na­gyobb vihart kavar. A Bala­toni Halgazdaság nem fogja beszüntetni a működését a Balatonon. Ez a horgászoknak is kárára volna, mivel ők semmilyen utánpótlásról nem tudnak gondoskodni. A hor­gászok számára is a Balato­ni Halgazdaság telepíti a ha­lat. A Balatonból — becslé­sünk szerint — évente 160— 180 vagon halat, fognak ki, ebből a Balatoni Halgazdaság teljesítménye 120 vagon, a többit, körülbelül egyharma- dát a horgászok fogják ki. 120 vagon hal nem olyan nagy mennyiség, hogy emiatt be kellene szüntetni a balatoni halászatot. A Balaton csak akkor lehetne véglegesen a horgászok paradicsoma, ha a horgásztársadalom vállalná a halutánpótlás anyagi követ­kezményeit, az állam ezt más­képp nem vállalhatja magára. A csisztapusztai fürdőről le kell mondanunk, legföljebb a fenntartását biztosíthatja a helyi tanács addig', amíg a Balaton közelében más, jóval kulturáltabb fürdési lehetősé­get teremtünk. Helyette a Táskáról — mintegy 10 km hosszú csővezetéken — Fo­nyódra bevezetendő termálvíz lesz majd a megoldás. Ez a beruházás azonban meghalad­ná a félmilliárd forintot. Eny- nyi pénz erre nem áll rendel- I kezésre. De megvan a reális j lehetősége annak, hogy az V. ötéves terv időszaka alatt elő- j szőr bevezessük a táskái ter- j málvizet Fonyódra, Fonyódon J megépítsük a meleg vizű kü- | lön termálstrandot, és e [ strand mellé előreláthatólag 15—20 ágyat magába foglaló olyan létesítményt hozzunk létre, ahol a hévízi kórház el­végezhetné az általa beutalt betegek gyógykezelését. Ez az előfeltétele annak, hogy a vi­zet valamikor gyógyvízzé le­hessen nyilvánítani. A fonyó- di termálvizű strand építésé­nek első szakasza befejező­dött, arra eddig 25—26 mil­lió forintot fordítottunk. A második szakasz további 45— 50 millió forintba kerül. En­nél nagyobb összeget az V. ötéves terv időszakára nem lehet a megyei és a központi eszközökből biztosítani. A töb­bi csak később valósulhat meg. jékoztatásának alapján hatjuk föl. tár­Pellérdi Gyula, Kaposvár, Géza u. 19. és Samu Jánosné, 8660 Tab: Milyen a színházi kritikák és más művészeti bírálatok hatása abban a körben, akik­ről szólnak? A színház igaz­gatóságának van-e olyan tö­rekvése, hogy valamelyik ne­ves írónk, például Sütő And­rás bemutató színháza le­gyen? TRÖSZT TIBOR: A kriti­kák hatása természetesen azokban a körökben a leg­élénkebb, amelyekről szólnak. Vallom: nem eredendő »ellen­fél« az alkotó és a kritikus, de emberek vagyunk, köny- nyen adódnak sértődések, né­ha a hiúság is közrejátszik. Az érdemi vitáknak hívei vagyunk. Ha kell — mint például a kaposvári képző­művészekkel — egy asztalhoz ülünk a kritika megjelenése után, kölcsönös hasznú véle­ménycserére. Pellérdi Gyula kérdésére biztos választ Zsámbéki Gá­bor, a színház igazgatója ad­hatna. Tudomásom szerint a színháznak az a törekvése, hogy az új magyar dráma bemutató színháza legyén, közismertségre vagy a szer­ző kezdő voltára való tekin­tet nélkül. Az a törekvése, hogy jó új magyar drámákat mutathasson be, s ha ez nem mindig sikerül, abban nem­csak a színház a ludas. Sütő András nevének említése he­lyénvaló, vele igen jó a szín­ház kapcsolata, mint megír­tuk: új darab bemutatásáról tárgyalnak. A húskombinát Lendület brigádja kérdezi: Mivel Somogy mezőgazda­sági és élelmiszeripari jel­legű megye, hogyan akarja s megye vezetősége a mezőgaz­dasági és élelmiszeripar szakmunkáspótlást biztosíta ni? BÖHM JÓZSEF: A megy« mezőgazdasági üzemei szak­munkás-utánpótlásának biz­tosítását részben ifjúsági kép­zés, részben felnőttképzés út- [ ján biztosítjuk. | Az ifjúsági képzés jelenleg j a megye hat különböző intéz- ; ményében folyik. Szakmun­kásokat képeznek növényter­mesztő-gépész, kertész, erdő művelő-fakitermelő, húsipar termékgyártó, valamint sütő­ipari szakmákban. A hallga­tók létszáma jelenleg 888. A megyei vállalati, terme lőszövetkezeti igényeket töbl megyével együttműködve elé gítjük ki. Például állatáé j nyésztő szakmákban Tóin: 1 és Baranya megye képez ré A Tanácsi Magas- és Mély­építő Vállalat dolgozói kér­dezik: Az építőipari vállalatokról megjelenő újságcikkek néha elszakadnak a valóságtól. Várható-e az, hogy az építő­ipar gondjairól szóló és bírá­ló jellegű cikkek megjelenése előtt a munkásokat is meg­hallgatják? JÁVORI BÉLA: A megye építőipara — mint azt a veze­tők korábbi nyilatkozataiból is olvashatták — elég sok gonddal küzd. Lapunk — ha tehette — igyekezett feltárni a nehézségek okait. Elemző írásainkhoz nélkülözhetet­len, hogy a vezetők tapasz­talatai alapján tájékozód­junk. De még ilyen, nagyobb jelentőségű témáknál is rend­szeresen fölkeressük a mun­kahelyeken a munkásokat, s az észrevételeik alapján pró­bálunk eligazodni. Hadd em­lítsem meg például, hogy az I anyagellátás, a munkasZerve- 1 zés, a munkások anyagi és szociális helyzetének elemzé­sét, a munkahelyi légkör be­mutatását elképzelhetetlen­nek tartjuk a munkások véle­ményének meghallgatása nél­kül. Ezzel szemben természe­tes, hogy az építőipari szer­vezetek fejlesztési elképzelé­seit, az egész megyére szóló rövid vagy középtávú terveit, vagy például bizonyos beru­házások határidőcsúszásá­nak okait csak a vezetők tá­szünkre szakembereket, j Ugyanakkor Somogybán is , képezünk, más megyék szá­mára (erdőgazdasági isko­láink például országosak). A beiskolázás hatékonysága érdekében fokozzuk a pálya- választási tanácsadást. Tolna, Baranya és Somogy megye szakmunkásképzést irányító vezetői a beiskolázás és háló- | zatfejlesztés terén kooperációs | munkakapcsolatban állnak. Az iskolák személyi feltéte­lei javulnak, a tárgyi felté­teleknél főleg a kollégiumi helyekben mutatkozik hiány. 1970-től 1974-ig 12 különbö­ző szakágazatban 1691 felnőtt dolgozót képeztek ki szak­munkássá. Ugyanezen idő alatt négy szakmában 3255 felnőtt dolgozót képeztek át betanított munkássá. A jelen­legi oktatási évben 16 tanfo­lyamon 492 főt képeznek szakmunkássá. A mezőgazdasági és élelmi- . szeripari szakmunkásképzés éves terv alapján folyik, , amely figyelembe veszi az j ■ egyes gazdasági alágazatok j- : középtávú terhét és távlati j . i fejlesztési elképzeléseit. Az if- j i jú szakmunkásképzés közis- j t mert rend alapján történik,- a felnőtt szakmunkásképzést ; pedig három anyagi forrás : biztosítja. Ezek: az állami- hozzájárulás (legnagyobb rész), az üzemek támogatása, ; valamint az egyén saját hoz­- zájárulása. '- I Ismereteink szerint a me­ä zőgazdaságban jelentkező , szakmunkásigényt mintegy 80 i százalékban elégíti ki a je- , lenlegi oktatási, képzési rend­- szer. Probléma az élelmiszer­- iparban, kis részben a hús- :, iparban, nagyobb részt a sü- t tőiparban mutatkozik a köz- i ismert okok miatt. Elképze­- léseink vannak ennek enyjií- 5 tésére is.- ! Szél Ijános, 7541 Kutas és 1 : Tóth József, Fonyód, Ady E. i u. 13.: Tervezik-c, hogy a Somogyi j Néplapban ezután gyakrab- | :£ ban jelenik meg a jól dolgo­zó fizikai munkásokról és a !- szocialista brigádokról szóló, (- tevékenységüket népszerűsítő a írás? JÁVORI BÉLA: A kiemel- 1 kedően dolgozó közösségek és ' : munkások, tsz-tagok bemuta- , tása újságunk állandó törek- e vése és szinte napi témája.- I Portréinkkal, riportjainkkal .- I kettős célt szolgálunk. Egy- ]- | részt úgy gondoljuk: a leg- i j jobbak-bemutatása a lapban | erkölcsi elismerés, és - ösztön- i g j zés egyben a további munká- .- ! hoz; másrészt példaadás a- ! többi közösség és munkás- i számára. Szerénytelenség nél- j- kül mondhatom, hiszen nem- 'i csak a saját véleményemről i- van szó: lapunk ezen a terü- .- j létén érte el a legjobb ered­| ményeket. Mivel évtizedek ■- óta rendszeresen és sokat b I írunk a példamutató közössé­- j gekről és emberekről, ezért ■- j nem tartjuk szükségesnek, a i hogy külön határozzuk meg -- I a további feladatokat. Fanatikus feltalálókban a múlt század közepe táján sem volt hiány. A gőzgép és a vasút, a gőzzel hajtott hajó utat nyitott — sok más felfe­dezés segítségével — a techni­ka fejlődésének. Jó és kevésbé jó ötletek születtek. A szaba­dalmi hivatalok előszobáiban ülő keménykalapos urak kö­zül minden harmadik repülő­gép-szabadalommal várako­zott. Csakhogy ezeknek a gé­peknek egyike sem repült még. A tudományok azonban ek­kor már egész sor, a repülés­sel kapcsolatos összefüggést tisztáztak, a többi között a felhajtóerő képződését, a lég­csavarral kapcsolatos számí­tásokat, a közegellenállást, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Cayley sárkánya A sok komolytalan repülő­feltaláló között azonban igazi koponyák is töprengtek a re­pülőgép megteremtésén. A többi között ilyen volt Geor­ge Cayley (1773—1857). Ö volt az, aki a mai értelemben vett repülőgéptestet — az úgyne­vezett sárkányt — megkonst­ruálta és felépítette, igaz, sáli modell formájában. Cayley legnagyobb modell­jének felülete hozzávetőlege­sen 30 négyzetmétert tett ki, A repülés századai A repülőgép előfutárai és szépen siklott. Siklás köz­ben kiváló repülési stabilitást mutatott. A modell nagymé- J retű volt, és Cayley azt ta- ! pasztalta, hogy amikor szem- beszélben előreszaladt a gép­pel, a* szárnyakon keletkezett emelőerő fölkapta, és hosszú métereken keresztül szinte re­pült a modellel. Tulajdonképpen ő volt az első, aki a repüléssel kora legalaposabb tudományos is­mereteinek felhasználásával foglalkozott. Mélységesen hitt abban, hogy idő és megfelelő hajtóerő (motor) kérdése csu­pán, és az ember repülni fog: repülő gépen. Számtalan talál­mánya és szabadalma volt: a hernyótalpas jármű, a lőpor­gáz hajtotta motor stb. A múlt század közepén így írt a repülés jövőjéről: »... meg vagyok győződve... a hajózásnál biztosabban, 36— 180 kilométeres óránkénti se­bességgel tudunk majd utazni a levegőben. Magunkat, csalá­dunkat és árunkat ekképp szállítjuk idővel. Ennek eléré­sére nincs másra szükség, mint egy olyan könnyű mo­torra, amely egy adott időn belül önsúlyához képest na­gyobb teljesítményt hoz létre, mint bármelyik állat izomere­je.« W. Henson (1805—1885) gőz­géppel hajtott motoros repü­lőgépre adott be szabadalmat 1842-ben. Henson repülőgépe már csaknem azonosítható a későbbi gépek felépítésével és formájával. A szerkezeti ele­mek szilárdságát huzalokkal teremtette meg. Ö fogalmazta meg a repülőgéptervezők az­óta is tisztelt aranyszabályát: »Könnyű, de szilárd!« Ez ter­mészetesen a gép felépítésére vonatkozott. Még mindig csak modellek A különböző nemzetek fiai nagy intenzitással foglalkoz­tak repülőgép tervezésével és megépítésével. A lecke adott volt: elvileg lehet repülni, és ezt kellene a gyakorlatban is megvalósítani. A fejlett or­szágokban sorra alakultak a repüléssel kapcsolatos társasá­gok a gépi repülés megterem­tésére. Sót, 1873-ban, a londo­ni Kristály Palotában megren­dezték az első repülési kiállí­tást is, ahol bemutatkozott ugyan 77 modell — de még egyik sem repült, csak a lég­hajók. 1868-ban Boulton szabadal­maztatta a csűrőkormányt, amely máig is a repülőgép egyik fontos kormányszerve (magassági kormány, oldal- kormány- és csűrőkormány, ezek a fő kormányszervek). A francia Pénaud (1850— 1880) már olyan gumihajtású modellekkel kísérletezett, mint a maii repülőmodellek; természetesen kezdeti szinten. Pénaud 1876-ban megkapta repülőgépére a francia szaba­dalmat. Gépe már repülőképp konstrukció lett volna, de a tervezett és léhetséges motor­teljesítmény — ,20—30 lóérő — kevés volt a felszálláshoz. Az első benzinmotoros gép Ugyancsak érdekes modellt épített az orosz Mozsajszkij (1825—1890), de felépült, két gőzgépes repülőgépének tel­Wojda adaptációja nyomán Dosztojevszkij regényének színpadi változata Ascher Tamás egy jelenetet állít be, a két szereplő Vére bes István és Reviczky Gábor. Dosztojevszkij Ördögök cí- ] mű regényének színpadi vál­tozatát próbálja a Csiky Ger­gely Színház. A darab ma­gyarországi bemutató lesz. Először Camus írta színpad­ra a művet, majd Lengyelor­szágban Andrzej Wajda ké­szítette el színpadi adaptáció­ját. Dosztojevszkij antinihilista regényének valóságos törté­net az alapja. Egy 1871-es kollektív gyilkosság — mely­nek elkövetője a Nyecsajev- féle terrorista szervezet volt — peranyaga köré csoporto­sítja az eseményeket. A re­gény cselekménye azonban nem azonosul a valóságos eseményekkel, az író a »szto­rit« arra használja föl, hogy elmondja véleményét a láza­dókról, akiket a hatalom­vágy, az értelem gőgje és »mindent szabad« mámora tesz megszállotta. A lengyel- országi bemutató 1972-ben volt Krakkóban, ezt még ket­tő követte — Wajda mindhá­rom rendezésén változtatott. Jelenleg Amerikában is játsz- szák. ­A világhírű lengyel rende­zőt Litvay Nelli, a kaposvá­ri színház dramaturgja ke­reste föl. hogy az általa szín­padra írt darabot elkérje a Csiky Gergely Színház szá­mára. — Mindössze rövid látoga­tásra szorítkozott a találko­zásunk — mondta Litvay Nelli, aki a darab segédren­dezője. — Azon túl, hogy a dékozik készíteni a regény­ből, és kifejezte örömét, hogy Lengyelországon és Ameri­kán kívül más országban is bemutatják ezt a darabot. — Változtattak-e a Wajda- szövegköny vön ? — Igen. A fő vonalak azo­nosak, mindössze egy helyen cseréltünk föl két jelenetet az érthetőség kedvéért. A Waj- da-váitozatban nagyon sok a rövid mondat, ami a dx’ámai- ságot fokozza. Mi több he­lyen »visszacsempésztük« a. regény mondatait, Doszto­jevszkij szövegét. A megyei könyvtárból kihoztuk vala­mennyi Ördögök-kötetet, és a színészek nagyon sokat for­gatják, hogy minél közelebb kerüljenek a Dosztojeyszkij- f igurákhoz. A darab rendezője Ascher Tamás: — A legnagyob gondot az okozta, hogy miként lehet elhagyni az eredeti szöveg gyakran nagyon fontos ré­szét, hogyan lehet úgy szín­padra vinni a regényt, hogy && valóban Dosztojevszkij vi­lága legyen. A regény hosszú leírással indul. Bemutatja a kisváros lakóit, a helyszínek pontos rajzát adja, elmondja, hogy kit kihez milyen kap­csolatok kötnek. Cselekmé­nyeket enged kibontakozni. Azután indul tulajdonképpen maga a történet. Erre a »túl- beszélésre« színpadon nincs meg a lehetőség. Camus színpadi változata a j francia a szalondrámák min­tájára készült. A cselekmény szövegkönyvet megkaptam, csak egy röpke beszélgetésre volt lehetőségem. Wajda el­mondta, hogy filmet is szán­szállásáró] nincs adat. Na­gyobb teljesítményű motorok építése közben érte a halál. Hiram Stewens Maxim (1840 —1916) az a hírhedt feltaláló, akinek a gépfegyvert »köszön­hetjük«. Egész vagyonát hiá­bavaló kísérletekbe ölte, hogy felépítsen egy motoros repü­lőgépet. Tevékenységének mégis volt egy rendkívüli haszna: olyan, önsúlyához ké­pest nagy teljesítményű gőz­gépet konstruált, amelyhez foghatót azelőtt még senki. Motoros repülőgépével 1394- ben több kísérletet végzett. Az elsp, tulajdonképpeni benzinmotoros repülőgépet az osztrák Wilhelm Kress (1836— 1913) építette 1901-ben. Tőke hiányában azonban a sikerte­len kísérleteket nem tudta folytatni, népi tudott ered­ményt elérni1. szobákban, egymástól elvá­lasztott terekben játszódott. Mi ezt a megoldást nem tar­tottuk teljesnek. Nálunk a szabad ég alatt játszódik a cselekmény — mondta a ren­dező. A színpadon már Doszto­jevszkij világa elevenedik meg, a társulat a bemutatóra készül. A premier január 17- én lesz. S. M. Rákkutatók felfedezése Az amerikai rákkutató in­tézet washingtoni központjá­ban két tudósnak első ízben sikerült rábukkannia egy olyan vírusra, amely kapcso­latban állhat az amberi rák- j megbetegedéssel. Elkészült 1902-ben az első j csillagmolor (ma is a legelter­jedtebb dugattyús repülögép- motor-konstrukció). Ez Char- I les Manly nevéhez fűződik. j Hosszú listát lehetne meg­tölteni azoknak a nevével és tevékenységük akár csak hé­zagos leírásával is, akik a Wright fivérek 1903. évi való­di repüléséig sokat tettek, né­ha az életüket is feláldozták a motoros repülőgép megterem­téséért. (Folytatjuk.) Kő Tamás A két kutató egy fehérvé­rűségben szenvedő 61 eszten­dős asszony véréből nyerte a vírust. Amennyiben további betegeknél is sikerül izolálni a vírust, a felfedezés jobb gyógyítási lehetőségeket biz­tosíthat és megkönnyítené a végzetes vérrák felfedezését annak korai stádiumában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom