Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-10 / 8. szám

Älapvető a tervszerű, fegyelmezett munka Interjú Tóth Lajossal, a megyei tanács elnökhelyettesével 1975 első napjait éljük. Az összegezés, a számvetés, a tervezés időszaka ez. Végső eredmények, tanulságok vál­nak nyilvánvalóvá, megalapo­zott célok, újabb feladatok fogalmazódnak meg. Lapunk munkatársa Tóth Lajossal, a megyei tanács elnökhelyette­sével beszélgetett Somogy me­zőgazdaságának helyzetéről, az új év — a negyedik ötéves terv utolsó évének — legfőbb gazdaságpolitikai feladatairól. — A műit év nem is egy próbatétel elé állította a mező- gazdaságot. Először az aszály, ősszel pedig a rendkívüli esős időjárás okozott igen súlyos gondokat. Figyelembe véve a számos nehézséget, hogyan zár­ta az évet Somogy mezőgazda­sága, milyen »örökséggel« kezdi az 1375-ös évet? — Az igen kedvezőtlen idő­járás ellenére összességében sikeres, az előzőnél eredmé­nyesebb évet zárt a mezőgaz­daság — mondta Tóth Lajos. — A főbb növények termés­átlagai magasabbak az előző évinél, sőt, egyes kultéfráknál — búza, kukorica, cukorrépa — rekordok születtek. Lénye­gesen emelkedett a felvásár­lás, a gazdaságok árbevétele várhatóan a tervezett szint felett alakul. Nőtt a szövet­kezetek bruttó jövedelme, és csökken a veszteséges, alap­hiányos termelőszövetkezetek száma. Fokozódott a szako­sodás, a koncentráció, javul« az agrotechnikai színvonal, a gépesítés. 1975. január elsejé­vel már csaknem negyven­négy és fél ezer hektáron folytatnak a gazdaságok rend­szerszerű növénytermelést. Számos tényt sorolhatnék a légi növényvédelem beveze­tésétől a jelentős meliorációs munkákig, melyek mind bi­zonyítják, hogy terveinkkel összhangban megvalósultak gazdaságpolitikai céljaink. Talán furcsának hangzik, de mindezek után mégis azt mondom, 1975 véleményem szerint semmivel sem jelent kisebb erőpróbát, mint a múlt év. Az őszi hónapokat jellem­ző sok súlyos nehézség szá­mos kedvezőtlen hatása áthú­zódik erre az évre is. A me­zőgazdaságban soha nem le­het választóvonalat húzni a naptári fordulóval. Ha csak utalásszerűén is, de szeret­ném megemlíteni, hogy vala­mennyi tavaszi feladat — ép­pen a rendkívüli őszi helyzet miatt — az átlagosnál sokkal nagyobb gondosságot igényel. Igen nagy felelősségünk — és kötelességünk is —, hogy megóvjuk, ápoljuk a nehéz körülmények között elvetett gabonáinkat. — A mezőgazdaságban köz­ponti feladat — mondja ki a Központi Bizottság decemberi határozata hogy a rcmlclke- zésre álló anyagi, műszaki bá­zis teljes kihasználásával a ter­melés az 1974. évi ütemhez ha­Átgondolt vadgazdálkodás o (Tudósítónktól.) A Kálmáncsa és Vidéke Vadásztársaságnak 40 tagja van. Területük 23000 hold, amelynek csaknem egy harma­da erdő. A társaság elnöke, Vámosi Ferenc elmondta, hogyan sikerült valóra válta­ni 1974. évi terveiket. A társaság területén az egészséges törzsvadállomány hozzávetőlegesen 100 szarvas­ból, 50 dámvadból, 300 őzből, 50 vaddisznóból, 850 nyúlbóí és 2600 fácánból áll. A múlt évben 51 szarvas, 110 őz, 38 vaddisznó és 800 fácán került puskavégre. Több külföldi va­dászt hívtak meg őzlesre és a szarvasbőgés Idejére. A kül­földiek végül is 24 őzbakot és 0 szarvasbikát lőttek. Eddig még nem volt erős tél, a Kálmáncsa és Vidéke Vadásztársaság azonban tervszerűen felkészült a va­dakat sanyargató hidegre, összesen hét nagyvadetetőjük van, amelyek közül hatot újonnan készítettek, egyen­ként 14 000 forintért. Ezekben szálas és szemes takarmányt helyeztek eL sonlóan növekedjék, a hoza­mok tovább emelkedjenek. Mi­lyen követelmények elé állítja ez a cél Somogy mezőgazda­ságát? — Tervszerűség, hatékony­ság, takarékosság — három címszóban így lehet össze­foglalni a legfőbb feladato­kat. Ha valaha szükség volt a különleges gondossággal összeállított tervekre, akkor most ez alapvető. Ezekkel az éves tervekkel összhangban az idén minden üzem külön in­tézkedési terveket is készít a KB-határozatokból adódó fel­adatok végrehajtására. Szer­vezettebb, hatékonyabb, cél­tudatos munkára van szük­ség minden területen. Ennek elérésében kulcsfontosságú szerepe van az adottságoknak legjobban megfelelő üzem- és munkaszervezésnek. Vitatha­tatlan, hogy a mezőgazdaság csaknem minden ágazatában igen sok, még feltáratlan tar­talék van. Gondolok itt első­sorban a meglevő kapacitások maximális kihasználására — több műszak, a szállítás ra­cionális szervezése, az üres­járatok megszüntetése —, az állatférőhelyek megfelelő hasznosítására. De itt említ­hetném meg az eddiginél cél­tudatosabb munkaerő-gaz­dálkodást, a munkaidő meg­felelő kihasználását, röviden: a munkafegyelem fokozását. A hatékonyság növelésében meghatározóan fontos az anyagokkal, eszközökkel való ésszerű takarékosság. Nem arról van szó például, hogy kevesebb műtrágyát használ­junk fel — hiszen az ellátás az idén is tovább javul —, hanem arról, hogy pontos ta­lajmérleg alapján, a növény igényeinek megfelelő meny- nyiságet juttassuk a termő­földbe. Ugyanezt lehetne el­mondani takarmánygazdál­kodásunkra is — a beltartal- mi érték megőrzése, a pazar­lás megszüntetése és nem utolsósorban a melléktermé­kek takarmányként való fo­kozott hasznosítása a fő fel­adat. — A meglevő eszközök maxi­mális kihasználása melleit a termelési színvonal további emelését beruházások is szol­gálják. Milyen elveknek keU e vonatkozásban érvényesülniük? — A gazdaságosság, a ha­tékonyság követelménye min­denekelőtt azt kívánja tőlünk, hogy a lehető legrövidebb időn belül befejezzük és ter­melésbe állítsuk a folyamat­ban levő beruházásokat. Szaktelepeink komplettírozá- sa meglehetősen vontatottan halad, igen lényeges, hogy ezeket a feladatokat mielőbb befejezzük. Az új beruházá­soknál nem nélkülözhető az eddiginél gondosabb előkészí­tő, tervező és kivitelező mun­ka, és elsősorban az olcsó, de korszerű létesítmények elter­jesztésére kell törekedni. A gépi beruházások térülnek meg a leggyorsabban, ezért igen fontos, hogy mezőgazda­ságunk elsősorban erre fordít­son fokozott figyelmet. A gé­pi beruházásokon kívül is igen fontos a .szállítás, vala­mint a cukorrépa-, a burgo­nyatermelés fokozott gépesí­tése. — összefügg ez azzal, hogy a népgazdaság — egyebeit mel­lett — ebből a két nüvéns'bö! többet vár a mezőgazdaságiul? — Feltétlenül. A vetésszer­kezetnél lényeges változtatás­ra nincs szükség, viszont a világpiaci helyzet szükségessé teszi, hogy egyes növényeknél hazai termelésből biztosítsuk az ellátást. Közülük talán az első a cukorrépa. Országosan 125 ezer hektárra szükséges növelni a vetésterületet. Ez azt jelenti, hogy a népgazda­ság Somogyiéi a tavalyi 3530 helyett 4650 hektár cukorrépa elvetését várja. Bízunk benne, hogy az eddigiekhez hason­lóan, a megye gazdaságai ma­radéktalanul eleget tesznek ennek a fontos népgazdasági igénynek. Hasonlóan sürgős és fontos feladat az olajos növények — napraforgó, szó­ja — termőterületének a nö­velése. Változatlan tennivaló Somogybán a zöldségtermelés fejlesztése, az intenzív burgo­nyatermelés fokozása, a ku­korica, a gabona rendszersze­rű termelésének a továbbter­jesztése. Bár csak a legfőbb feladatokról beszéltünk, az elmondottakból kiderült, ami­re eleinte utaltam: ez az év legalább akkora erőpróba lesz, mint a tavalyi volt. Akkor példamutató szorgalomról, körültekintésről, nagy oda­adásról tettek tanúbizonysá­got Somogy mezőgazdaságá­nak vezetői, dolgozói. Bízunk benne, hogy az ez évi, ko­rántsem könnyű feladatokat is tervszerű, fegyelmezett és hatékonyabb munkával si­kerrel valósíthatják meg — fejezte be Tóth Lajos. V. M. Eredmények,gondok,javaslatok a mostlósi párta lapszervezet taggyűlésén A mosdósi pártalapszer­vezet tagjainak többsége ter­melőszövetkezetben dolgozik. Érthető tehát, hogy elsősor­ban olyan kérdések foglalkoz­tatják az itt élő kommunistá­kat, melyekkel naponta talál­koznak munkájuk közben és lakóhelyükön. A szerdán este megtartott vezetőségválasztó taggyűlésen is azokat az észrevételeket, gondokat, javaslatokat fogal­mazták meg a felszólalók, me­lyek nemcsak e kis közösség belső ügyeként kerültek fel­színre. A község egész lakos­ságának, a tsz itt dolgozó tag­ságának. alkalmazottainak vé­leménye, állásfoglalása tükrö­ződött Bernáth Gyula alap­szervi titkár bevezetőjében és, az azt követő vitában is. Sok mindenről szó esett az ünnepélyes taggyűlésen. Az elmúlt évek során többször megbcszé.t és újabban megfő-, galmazott észrevételek, javas­latok hangzottak el. Ezek azonban nem esetlegesen ke­rültek szóba, hanem a Köz­ponti Bizottság irányelveiről mondott általános vélemény konkrét részeként. Így például a felszólalok elismeréssel nyi­latkoztak az országnak az el­múlt négy évben elért gazda­sági eredményeiről — elsősor­ban Parrag Imre foglalkozott ezzel —, és megelégedéssel állapították meg, hogy tsz-ük, a nagyberki Kapoisvölgye sem szégyenkezhet az ország, a párt előtt: a környék egyik, legjobban gazdálkodó szövet­kezeteként járult hozzá a nép­gazdaság fejlődéséhez Ebben természetesen benne van a kommunisták példamu­tató szervező munkája is, So­kat fejlődött a község, kedve­zően változtak a lakosság életkörülményei. Sok új ház épült, és élvezik már az ivó­vízhálózat áldásait is. Szóval van miről beszélni, nem keli messze menni jó példákért annak bizonyítására, hogy he­lyes úton járunk. Az egész tagságiján egyön­tetű örömet váltott ki az irányelveknek az a része, mely a nyugdíjrendszer egysé­gesítését. a társadalombiztosí­tásban még fennálló eltérések megszüntetését tűzte ki célul. A helyi tsz-ben az átlagos életkor 56 év. tehát a lakos*.1 - jelente« arányát érintik majd a közeljövőben ezzel kapcso­latban megjelenő intéziced'ó sek. A felszólalók helyeselték a pártnak azt a törekvését, hogy csökkenjen a különbség a város és a falu között a kommunális, egészségügyi és kulturális ellátásban. Ezzel kapcsolatban azonban több észrevétel és javaslat is el­hangzott. Tóth Pál szóvá tét-’ te, hogy a falun élő gyermekes családok Lakásgondjainak megoldását is jobban kellene segíteni szociálpolitikai ked­vezményekkel, amelyeknek előnyeit most még csak a vá­rosban lakók érzik. Így a fia­tal szakemberek letelepedési kedve is növekedne. Bernáth. Ferenc arról szólt, hogy a ta­nács mellett egyedül a tsz tá­mogatja a község kommuná­lis fejlesztését, holott az aktív keresők többsége másutt dol­gozik. A szociális, kulturális inti: menyeket pedig ők is igénybe veszik, a kommuná­lis fejlesztés előnyeit a bejá­rók is élvezik. Megoldási kel­lene találni a községek ilyen irányú tárnoka ásóra az ipari munkahelyei: részéről is A taggYŰléj-eji több fölszólaló részletesen és he­lyeslőén roglaikczott a szer­vezeti szabályzat módosítási tervezetével. Az alapszervezet ismét Ber­náth Gyulát választotta meg titka:árak. Az ő és a vezető-1 sóg eddigi munkájáról! elis­meréssel szóltak ajánlásaik­ban, a tagok. P. L. Palántanevelő telep létesül Nagyatádon (Tudósítónktól.) A nagyatádi áfész igazgató­sága nemrég figyelemre méltó határozatot hozott a MÉSZÖV ajánlására: 375 négyzetméte­ren fűthető, fóliasátor alatti palántanevelő telepet létesíte­nek ebben az évl>en. Varga János, az áfész felvásárlási osztályvezetője elmondta, hogy a szövetkezet az országosan meghirdetett zöldségprogram­hoz kíván az átlagosnál job­ban hozzájárulni; jó minősé­gű, kiváló fajta palántákkal akarják ellátni a kisgazdasá­gokat. Erre az igény már a múlt évben jelentkezett. A nagyatádi áfész termelte­tési és felvásárlási osztálya eddig Is sokat tett a fóliák alatti, primőr zöldségtermelés érdekében. 30 tagja van an­nak a szakcsoportnak, amely tavaly két vagon árut termelt az 55 fóliasátor alatt. A szak- : csoport legtöbb tagja Három­fán. Görgetegen. Lábúdon. Ta- ra.nyban dolgozik, A megter ; melt árukkal javítani tudták Nagyatád ellátását primo1 zöldséggel, a fölösleget a So­mogy megyei MÉK-nek adták el. 1974-ben salátát, retket, paprikát és paradicsomot ter­meltek a fóliások. A szövetke­zet a primőr zöldséget terme­lőkön kívül mintegy 600 olvaru kisgazdasággal is kapcsolat­ban áll, ahol szabadföldéin ter­melnek zöldséget Az eredményes termelés alapja a jó palánta. Ez vezet­te a szövetkezet igazgatóságát az említett határozat megho­zatalára. Dicső Bála szemé­lyében nagy gyakorlattal ren­delkező kertészt alkalmaztak, aki a palántákat neveti majd. Az elképzelések szerint az első lépcsőben tápkockás pa­lántákat nevelnek a fóliás szakcsoport tagjai részére. A második szakaszban nevelt palántákat szabadíö'dbe ülte­tik a zöldségtermelők Ezzel egeidéiben a 375 négyzetméte­res telepen paprikát és para­dicsomot termelnek. Augusz­tusban szeptemberben ismét vetnek, és azt szeretnék hogy a friss paprikát, paradicsomot novemberben decemberben vihessék piacra. A palrntanevelő telepről Nagyatád és 11 község kister­melőit elláthatja jó minőségű palántával A palá.nfanevelő telep munkája nyomán vár­hatóan sok száz n\étermázsá- ban lesz mérhető, az L zöld­ségmennyiség. mely á koráb­bihoz képest többletként je­lentkezik majd. Emberek és terveik Fapp Vendel. Három község, dombok, er­dők között. Kőkút, Hedrehely és Visnye. Eddig három kis termelőszövetkezet volt, ja­nuár elsejétől azonban már közösen gazdálkodnak. Az Egyesült Dél-Zselic Termelő- szövetkezetben eljött a terv- készítés ideje. A gazdaság ve­zetői azt latolgatják, hogyan lenne jobb, milyen új módsze­reket kéne bevezetni, ho-gy még eredményesebb legyen a munkájuk. De nemcsak a ve­zetők, hanem minden tsz-tag tervez, sokat vár ettől az esz­tendőtől. Papp Vendel a visnyei ter­melőszövetkezet magtárosa. volt. Most az egyesülés után is ez' lesz a beosztása. Vajon 6 és a családja milyen elkép­zelésekkel vágott neki ennek az évnek? — Az idén még többet kell majd dolgoznunk, mint eddig — mondja. Rögtön válaszol a miértre is: — A lányom hu­szonnégy éves ö már férjhez ment, nem él velünk. Van egy húszéves fiiam, aki a tsz fa­üzeménél dolgozik. Elvégezte az MHSZ-tanfolyamot, meg­szerezte a hivatásos gépkocsi- vezetői jogosítványt, és most megy katonának. Így az a munka, amelyet eddig otthon hárman végeztünk, most a fe­leségemre és rám marad. A feleség is a magtárban dolgozik, ö helyettesíti a fér­jét, ha annak másutt akad dolga. Ha a magtárban lejárt' a munkaidő, otthon várja őket a háztáji gazdaság, az állatok. •— Ha hazaérünk, kezdődik a második műszak. Régóta foglalkozunk otthon állattar­tással, úgy látjuk van értel­me. A fáradságot, a munkát nem számolja az ember, mert hát magunkndk dolgozunk, hogy több pénz gyűljön össze a takarékbetétkönyvben. Van ugyanis egy távolabbi ter­vünk. Ha majd a fiú leszerel, szeretnénk közelebb költözni a főútvonalhoz. Valami forgal­masabb helyre, ahonnan köny- nyebb eljutni a városba. De nemcsak ezért gyűjtünk, öt­vennégy éves vagyok, arra is kell gondolni, hogy egyszer megöregszem. És ha lesz egy kis alaptőkénk, gondtalanul, nyugodtan élhetjük öreg nap­jainkat. Amíg lehet, addig so­kat szeretnék dolgozni. Tóth Józsefné ugyancsak visnyei. Amióta tagja a szö­vetkezetnek, mindig a nö­vénytermesztésben dolgozott. Tóth Józsefné. Férje sokat van távol hazul­ról, a házi munka zöme rá és. édesanyjára marad. — Férjem Kaposváron dol­gozik az építőiparban. Ha a közelben van munkájuk, es­ténként hazajár, ha távolabb, akkor hetente, kéthetente. — A szövetkezetnek van építőbrigádja .. — Igen de ő a szigetelő­szakmát tanulta, és itt nem talál munkát. A nagyobbik fiam — szintén Kaposváron — ipari tanuló, ácsnak készül. Itthon még három gyermekem van. Negyedik, ötödik és hete­dik osztályba járnak. Nekem a legfontosabb, hogy ők jól tanuljanak, és befejezzék az iskolát. A lalkásra az idén. nem kell költeniük Tóthéknak. — Tavaly bővítettük, felújí­tottuk. A háztartást is gépesí­tettük. Ebben az évben sze­retnék venni egy szobabútort, aztán a tavasszal két-három malacot hízónak. Ezen a télen is hármat vágtunk Nagy a család, kell a kolbász, a hús. A férjem is szívesen visz ma­gával hazait. — A fizetés elég? — 1600—1700 forint körül keresek átlagosan. Édesanyám is itt dolgozik, nyugdíjasként, férjem is szépen keres. Kijö­vünk ennyi pénzből. Nem vá­gyódom el innen, meri érzem, hogy megbecsülnek. Tavaly is voltam jutalomüdülésen a Szovjetunióban, egy esztergo­mi úton is részt vettem. A munkámra nem volt panasz. Csak a gyerekek is jól tanul­janak. akkor minden rend­ben lesz. Horváth József nem tsz-tag. mégis szorosan kapcsolódik élete a gazdasághoz. Két éve él Kőkúton. Budapesten egy építőipari vállalat tervező kal­kulátoraként ment nyugdíjba. Azután ideköltözött az édes anyjához. — Huszonhat éves koromig itt éltem, utána kerültem a fővárosba. Most visszajöttem. Két évig a kőkútí tsz-ben dol­goztam, azon a munkaterüle­ten. ahol éppen szükség volt rám. Ha, kellett, zsákoltam, ha kellett, az Irodában dolgoz­tam. Most az egyesült gazda­ságban találok munkát. Je­lenleg éppen a leltározásnál segítek. Ebben az esztendőben fzeretném a kőkúti házat át­Horváth József. alakítani. Olyan állapotba hozni, hogy megfeleljen az igényeimnek, kulturáltabb körülmények között lakhas­sak. És még valami: a köny­veimet végre kipakolhassan a ládákból. Van aki távolabbi célok megvalósítása érdekében gyűjt, van aki a gyerekeiért dolgozik, bútort vásárol, házat alakít. Terveket készít magá- oan. célokat tűz ki. dolgozni akar. hogy azokat elérje. Ahogy egv-egy közösség, úgy küiön-ikiilön minden tagja is többet, jobbat vár évről évre. A jót nemcsak várja, hanem, ahogy a költő írja, akarja és tesz is érte. Az egyének tettei pedig előbbre viszik a közös­séget is. Dán Tibor Spmogyl' Néplap\ 3 *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom