Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-08 / 6. szám
$ ma Somogyi Néplap FÓRUM Infláció Ki fizesse ki a válsáa árát ? Horváth Jenő, Balatonbe- rény, Kossuth L. u. 74.: Balatonberény központjának rendezésére szép tervek készültek. Ott van a sütőipari vállalat üzeme, hol sütnek benne, hol nem. Azt szeretném tudni, milyen sors vár rá? BÖHM JÖZSEF: A bal a ton- herényi sütőüzem termelésére szükség van, a Balaton-parti sütőipari kapacitás ugyanis a nyári csúcsidőben nem elegendő. Éppen ezért jelenleg is szállítanak oda Marcaliból, Rabról és szükség esetén Kaposvárról is. A balatonberényi sütőüzem a korábbi években korszerűtlenné vált. A községi tanács vb ragaszkodott a felújításához. A vállalat az üzem felújítását el is végezte, és azA óta állandóan üzemel — kivéve évenként az egyhónapos tatarozást. Az ellátási területe téli időszakban Balatonberény és Balatonszentgyörgy, a hozzá tartozó kisebb településekkel. Ha az üzemet a községrendezés miatt szanálnák, akkor helyette újat kellene építeni, amelynek költségei nincsenek biztosítva. A vállalat saját erőből erre nem képes. Az V. ■ötéves tervben nem szerepel ennek az üzemnek az áttelepítése. Varga István, Kaposvár, Arany J. u. 4.: A közületi gépkocsik reggelenként igen gyakran gyerekeket és szülőket szállítanak az iskolába, a munkahelyekre. Miért nem ügyelnek erre az illetékes rendőri szervek? BÍRÓ GYULA: A közületi gépkocsik ilyen jellegű igény- bevételét joggal marasztalja el a közvélemény. Ezekben az esetekben a közületi gépkocsik használatára vonatkozó jogszabályok megsértéséről van szó. A gyermekek iskolába szállítása gépkocsival — különösen a közel lakó gyermekek esetében — nevelési szempontból is, kifogásolható. Ebből következik, hogy e jelenség megszüntetése elsősorban nem a rendőri szervek feladata. A gépkocsihasználatra jogosultak körében az eddiginél fegyelmezettebb magatartást, a jogszabályok betartását kell megkövetelniük az illetékeseknek. A Kaposvári Ruhagyár ! Radnóti szocialista brigádja: } Hogyan fejlődik a lakásépí- | tés 1975-ben és az V. ötéves ierv idején? Hogyan része- ! sédnek ebből a fiatalok? BÖHM JÓZSEF: Megyénk 1975. évi lakásépítési tervének teljesítése várhatóan a tervezett szinten alakul. Az ösz- szes lakásépítésen belül az ál- j lami bér- és tanácsi értékesí- [ tésű lakások száma — ami elsősorban a sorbanálló lakásigénylőket érinti — az elmúlt években átadott meny- nyiségnél több lesz, megyei szinten mintegy 600. (Ennek egy részét az elmúlt évek lemaradásai miatt adják át most.) Az elkészült és kiutalt állami lakások mintegy 30 szá- j zalékát fiatal házasok kap- j ják. A fiatalok lakásigényé- j nek kielégítésére az állami lakásépítésen kívül is van lehetőség, főleg azoknál, akiknél anyagi vállalásuk ezt lehetővé teszi. Ilyenek: a KISZ- lakások, a vállalati támogatással vagy az anélkül épülő szövetkezeti lakások, a saját j beruházású OTP-lakások. E j lakásépítési formák igénybe | vevőinek mintegy 50 százaié- I ka fiatal. Az V. ötéves tervi tervezés még folyik. így a fejlesztés mértékére vonatkozóan pontos tájékoztatást adni nem lehet. A kórház dolgozói kérdezik: Miért nem vezették be január elsején az ígért és az egészségügyben igen megérdemelt szabad szombatot? KLENOVICS IMRE: Az egészségügyi dolgozók általános munkaidő-csökkentésének bevezetéséről a 3/1974. (XI. 19.) Eü.M.—Mü.M. számú együttes rendelet intézkedik. A rendelet értelmében a rö- videbb munkaidő bevezetését 1975. január 1. és 1975. december 31. közötti időben kell végrehajtani. A rövidebb munkaidőre való áttérés megvalósítása során alapvető követelmény, hogy a betegellátás elért színvonala nem csökkenhet, a folyamatos bé- tegellátást biztosítani kell. A folyamatosan üzemelő intézményekben — pl. a kórház — biztosítani kell a kiesett munkaidő pótlását is, ami további munkaerő beállítását teszi szükségessé. A csökkentett munkaidő általános bevezetése az intézetnél akkor engedélyezhető, ha a zavartalan, folyamatos működés feltételeit biztosítják. A megyei "kórháznál a rövidebb munkaidőre való áttérés várható időpontja — az előkészületi munkák figyelembevételével ■— 1975. I. féléve. A húskombinát Lendület szocialista brigádja kérdezi: Magyarországon mikorra valósul meg az élelmiszeripari gépek ismételt gyártása és e gépek alkatrésszel való ellátása? A műszaki anyagellátásban jelentkező rendellenességek mikor szűnnek meg? BÖHM JÓZSEF: Véleményem szerint hazánk területi méretei, élelmiszer-gazdasága nem engedi meg, hogy Magyarországon az élelmiszer- ipari gépek teljes skáláját gyártsuk. Ez gazdaságtalan lénne, terheit nem bírnánk el. Hazánkban az ÉLGÉP többféle élelmiszeripari gépet gyárt, és hoz forgalomba, hazai' és külföldi rendeléseket elégít ki. Gyártunk és forgalomba hozunk többek között sütőipari berendezéseket, húsipari gépeket, különböző palackozó vonalakat, konzervipari berendezéseket stb. Vannak azonban olyan nagy kapacitású gyári berendezések, melyekre az igény minimális, a gyártásiba létrehozott gyáregység éves kapacitása nem lenne kihasználva, ezért ezeknek a gépeknek a gyártása nem lenne gazdaságos. Ezeket a gépeket külföldről szerezzük be. A KGST-országok között van egy kötelező megállapodás, amely szerint meghatározták, hogy melyik országban milyen berendezések gyártására készülnek fel, mert csak több ország igényének a kielégítése teszi lehetővé a folyamatos üzemeltetést. Vannak olyan nagy teljesítményű ipari gépegységek is, melyeknek a teherbírásához olyan speciális alapanyagokra van szükség, amelyekkel mi nem rendelkezünk. Ezért az az ország gyártja, ahol a kívánt nyersanyag is rendelkezésre áll. Tudomásunk szerint az ÉLGÉP az utóbbi időben több licencet vásárolt, amelynek alapján új élelmiszeripari gépek gyártását is elkezdi. Ezekből a megállapodás alapján több szocialista országba is fogunk szállítani gépeket, illetve egész berendezéseket. Magyarországon több tanácsi vállalat és ktsz szintén foglalkozik kisebb élelmiszer- ipari gépek gyártásával, pl. kis kapacitású húsipari gépeket, száraztésztaüzemi gépeket állítunk elő. A cukorgyár szocialista- brigád-vezetői kérdezik: > Az állami iskolák alsó szintjétől a legmagasabbig törvény biztosítja a kedvezményeket. Miért nem lehet a pártiskolákra (marxista esti és levelező középiskola, alacsonyabb fokú tömegszervezeti iskolák) ugyanilyen kedvezményeket megállapítani? BÍRÓ GYULA: A kérdésben jelzett pártoktatási formák egy része közép- vagy felsőfokú végzettséget biztosít a részvevők számára. Azoknál a pártoktatási formáknál, amelyek elmélyült egyéni tanulást igényelnek (esti egyetem általános vagy szakosító tagozat), ott a felsőfokú állami oktatási intézményekhez . hasonló munka- I idő-kedvezményt biztosítot- | tak a hallgatók számára. így I az esti egyetem általános tagozatán tanévenként két hét. a szakosító tagozaton három j hét tanulmányi szabadság il- | leti meg a hallgatókat. Az alsóbb szintű pártokta- j tási formáknál és a tömeg- I szervezeti oktatásban tanul- j mányi szabadság nem sziiksé- I ges. Tapasztalataink szerint a j részvevők számára ajánlott tananyag elsajátítása a napi munka elvégzése mellett is lehetséges. Tóth József, Fonyód, Ady E. u. 13.: , Van-e mód arra, hogy a megye lakossága — a sajtóban megjelent cikkek alapján — bizonyos témákhoz hozzászóljon? JÁVORI BÉLA: Van és eddig is volt, hiszen hosszú évek óta erőfeszítéseket teszünk azért, hogy olvasóink minél többen mondják el észrevételeiket, véleményüket, a politikáról, a megye helyzetéről és fejlődéséről, a lapról, és minden i közérdekű témáról. A megye, a városok vezetői egyre gyakrabban foglalnak állást a lapban; kiterjedt — és növekvő — külső munkatársi gárdával tartjuk f a kapcsolatot. A Tisztelt ; Szerkesztőség! rovat beveze! lésével megháromszorozódott a szerkesztőségi levelezés. De ezenkívül is sokan írnak, hozzászólnak cikkeinkhez, • ezt olvasóink tapasztalhatják. | A véleménynyilvánítás I módja végtére is nagyoi) egy- j szerű. Csak tollat kell ragad- | ni, és felelősséggel elmondani a-z qlvasó álláspontját minden közérdekű és közérdeklődésre számot tartó témáról. Szívesen és örömmel várjuk olvasóink megnyilatkozásait. Az ősz vége, a tél eleje az Egyesült Államokban mindig a gépkocsi-kereskedők nagy ideje. A posta ilyenkor szállítja házhoz a színes prospektusokat az új — soha ilyen kényelmes még r.em volt, soha ilyen biztonságos még r.em volt, soha iiyen csodálatos nem volt — gépkocsikról. És megtelnek az új márkákkal az autószalonok kirakatait, új reklámtáblákat állítanak fel az országutak mentén. 1971-ben ez a nagy autós fesztivál nem így zajlott le. A tavalyi kam pánynak két fő sajátossága volt. Az-egyik: 1973-hoz Képest 33 százalékkal csökkent az új kocsik eladása. A másik — nem kevésbé lényeges — vonás: az eladási nehézségek ellenére az autók ára nem csökkent, hanem emelkedett. Ez a piac törvényeivel annyira szemjen álló jelenség megmutatta a szándékot: fizessék meg az új kocsit vásárlók — ha kevesebben vannak is — a tavalyi profitot. Ha a teljesség igénye nélkül végigszaladunk néhány tőkés- országon, megnézünk néhány árucikket, kiderül: az árak emelkedését szinte semr.n sem korlátozza. Az Egyesült Államokban például a cukor négyszer annyiba kerül, mint 19 í jban. Az alapvető eltlmiszerek í — a tejtől a húsig — állsgo- í san 40 százalékkal kerülnek i többe. Egy nemreB végzett közvélemény-kutatás szerint a j megkérdezettek 80 szá^’éka j úgy vélekedett: nem érdemes takarékoskodni, mert a pénz j a közeljövőben nagymérrék- | ben elértéktelenedik. Ang. la- | ban két év alatt a hagyományos népélelmezési cikk, a marhahús ára 98 százalékkal nőtt. A London Universny közgazdászai szerint egy ev alatt 17,1 százalékkal romlott a pénz. (Nagy-Britanmában csak becsülik az inflációt, hivatalos árstatisztikája nincs az országnak.) Már szó esett az- országon- ) ként előidézett inflációról meg az importált inflációról. : s e kettő együttes hatásáról. Hogyan jelentkezik ez Olaszországban? Az állami költség- 1 vetés hiánya 9 ezer milliárd : líra. A rossz és költséges köz- ! igazgatás, a fölösleges intéz- j mények százainak kiadása, a pazarló ipar felemészti az erő- j forrásokat a termelő beruházások, a fejlesztés elől. Ugyan- j akkor az ország nagymértékben rá van utalva a nemzft- ! közi piacra, szinte minden j nyersanyagból behozatalra j szorul. Az importárak szintje az utolsó évben 82 százalékkal nőtt, míg az oiasz expor.- í áruk ára alig emelkedett. Elsősorban ez okozza a már em- ; lített óriási méretű költaégve- | tési hiányt. Ki fizesse meg e válság j árát? A baloldal a gazdaság- j szerkezet átalakítását követeli, hogy lehetővé váljék a termelés növelése. A kormán;, azonban más úton. a fogyás/.- táskorlátozás útján indun eh A hiteleket befagyasztja, s ezzel a termeléscsökkenés, a munkanélküliség növeltedé ,e azonr.ai jelentkezik, az áremelkedés — állami beavatkozás híján — olyan méretűvé válik, hogy az életszínvonal zuhanásával kell számolni. A folyamat ördögi kör. Hiszen Olaszország hátaim:.? mérleghiánya, önerőből megoldhatatlan gazdasági baj- i még szorosabban kapás Áj < az Egyesült Államokhoz, Közös Piac többi tagállaméhoz — az importált infláció fort:' sa'hcz. Napjainkban a tőkés kormányok magatartása lén vegében azonos. (Talán csak a nyugatnémet kormány próbálkozik más megoldással.) Céljuk: korlátlanul áthárítani az infláció hatásait a széles néptüwgekre, miközben a mnnopóliumo k profitja egyre magasabb lesz. A munkuné lkd-. liek má ri ak növekedas; ? és a szaoa djár á engedett áremelked és mellett a béreli . befagyaszt ása az a két legfontosabb módszer, ameiiyel a Heath-kcrm. ;.ny — a kor, ubbi konzerv; at ív kabinet — mondta ki a tétel .‘ . »Azért súl vésbodik az in: üláció, mert a télhete Jen rhu aljasok újra és ujra a b rek i éme’kedés it * *ny. szerit :k K.Í. Minden pí mvy oércméi és ‘á remeiért hoz magáva !**. He a ni eb e az eimé’étébe t >eíe ;s bukott. Az Eg”: sú!t A Ha noi ;ban pvjrdl e In ök maga ind í lőtt nagy ki imp■Ínyt az :nfi ári 6 megállít és ér a. S hogy a küzdelem 1 iarj tai in; : s; .:r hesséx e,y: mást . jelvényeket ké* v .-k De irabjst egv do Járért. A k amp ■: nv eddig síi r mi ered mér >yt nem hozolt. A morei ;o m r •észvevői egy liónap múltán csak annyit tapaszta Ui ik. hogy .ielvér ük m st már három dollárba kerül. K. A. (Következik: Az infláció hullám és a gátak) Fejlesztik f a középiskolai oktatást T" Kosztolányi: N á t h Kár róla beszélni. Tulajdonképpen semmi az egész. Egy este hazafelé megysz, s valami szárazság köszörüli a torkod. Azt hiszed, hogy tévedsz, de otthon, mikor le akarod emelni kalapod s a fogasra akasztani, észre veszed, hogy majd kiejted a kezedből, kalapod ólomból van. A villany, melyet meggyújtasz, úgy pislákol, mint a gyertya. Minden szín megfakul. A piros lilás, a zöld szürke, a narancssárga tu- bákbarna. Ismerőseid hangja vontatott, tompa és\ álmos. Eteled homokízű, szivarod szecskaízű, szaga sincsen. Minthogy pedig egyetlen érzéked sem működik, a legősibbet, a tapintást kivéve, s minthogy csak az érzékek kapuin érkeznek hozzád a világról való híradások, kedved hamarosan lahorgad, úgy tetszik, hogy kiközösítettek az életből, és ágyba dőlsz. Itt fekszel, hánykolódva, mint a bélpoklos. Az emberek körülállnak, s mosolyogva, hamiskás szemhunyorí- tással néznek rád, mint aki rossz fát tett a tűzre. Beteg vagy? Ugyan kérlek. Nem vagy te beteg, csak náthás ■vagy. Beteg az, aki teljesen jól érzi magát, vidáman jár- kel, de a tudomány kimutatta egyik-másik fogyatékosságát, melynek következtében meg is fog halni, menthetetlenül, harminc vagy negyven év múlva. Nálad ilyesmiről szó sincs. Ennélfogva semmi részvétre sem számíthatsz. Minden kis nyavalyásnak jut egy morzsányi szánalom, egy szemernyi irgalom, legalább egy sóhaj, egy rosszalló fej- csóválás, de neked csak kacaj, tréfa, éle, a vízözön előtti időkből. Mulatnak is rajtad, úgy hogy a hátad és a hasad paskolják. Te vagy a betegek bohóca. Miért, miért? Közben a láz tombol, termed a tűzvész, egész testedben, anélkül, hogy annak bármely tűzoltó gátat tudna vetni. Torkodban, orrodban égnek a nyálkahártyák, málnavörös tűzzel, a láng felcsap a szájpadlásoda, nyel- deklöd parázslik, szemed csorog a könnytől, fiiledben tiíz- harangok állandó lármáját hallod, arcod eltorzul, felpüffed, köhögsz, s szájadon rózsaszín tajték szivárog, mint a bubópestis martalékaiból. Mindezek azonban csak egyéni észleletek. A tárgyilagos vizsgálat megállapítja, hogy semmi bajod. Csak lélegzeni nem tudsz, és csak a fejedet nem tudod használni. Lábujjadat például egészen jól tudod használni. Cipőzsinórodat szintén. Szóval semmi az egész. Kar róla beszélni. 1925. márc. 22. Az egri Dobó István Gimnázium és .Erdészeti Szakközépiskola vezetői távlati tervet dolgoztak ki az oktatás fejlesztésére. A szaktárgyakat gondosan fölszerelt laboratóriumokban, kabinetrendszerben sajátítják cl majd a tanulók. A kémiai és biológiai laboratóriumban már korábban megkezdődött a munka, de a nyelvi laboratórium berendezéseit is határidő előtt szerelték föl. Könyv a névtelen levelek koráról Mikor íródnak a névtelen 1 levelek? Vannak korok, ami- | kor szaporodik a névtelen levélírók száma; ilyen a féle- | lem, a hitványság kora. Anto- j nisz Szamarakisz kisregénye, A hiba, ilyen időkről szól, (Az ] Európa Kiadó jelentette weg.) ■ A regény cselekménye Görög országban játszódik. A kegyetlenül forró szeptemberi napsütésben a városban, az utcákon, a kis kávéházakban zajlik az élet. A szerepek kiosztva; kezdődhet a színjáték. Nincsenek statiszták; a játék halálosan komoly, a néma szereplők is fegyvert viselnek. A forgatókönyvet a Nemzetbiztonsági Osztály, az ország legfontosabb. korlátlan hatalmú és legnagyobb tekintélyű szerve írta. A cél: megtörni egy embert, vallomásra bírni, a szabadság, a szabadulás illúziójába ringatni, majd rádöbbenteni, hogy nincs menekvés; m;nt egy csodarabot, fehér izzásig hevíteni, majd hirtelen lehűteni, hogy összeroppanjon. A Nemzetbiztonsági Osz1- tályt a jogi eljárások finomságai nem kötik, aki a karmai közé kerül, az többé nem szabadul. Ugrásra készen őrzi a Rendszer elleni szervezkedésben bűnösök vagy gyanúsítottak aktáit. A falakon képek, hó borította, napfürdette tájak, a képek valamelyikén parányi lyuk. A folyosókon, lif- ] tekben, a WC-ben — mindenhol — szuperérzékeny mikro- i fonok. Ilyen légkörben dolgozik Vallató, a Rendszer megbízható kiszolgálója, őrá bízzák a -Terv- végrehajtását. A kísérlet nem várt eredményt hoz, Vallató egvre jobban azonosul szerepével, s fokról fokra rá kell döbbennie: az emberek nem aszerint oszlanak meg, hogy -ki van a Rendszerrel, és ki nincs a Rendszerrel«. Hol a határ, amely az embereket egymástól elválasztja? A kísérlet nem várt eredményt hoz. Vallató eljut az igazi emberi értékek felismeréséhez. A regény nem végződik happienddel. A cselek- jnény több szálon halad a végkifejlet íeié; előreszalad, majd elidőzik egy jelentéktelennek látszó semmiségen, újra felgyorsul, sodorja magával az olvasót. Igazi Írói bravúr, ahogy elindul egy-egy jelenetsor, alakok bukkannak fel: a csupa gyanakvás arcú rendőr, a pincér három mondattal megrajzolt telitalálat. A kisregény kerek egész, lezárt történet, mégis majd minden sorából kiindulva, azt továbbgondolva messze jutunk. Bárhonnan közelítjük, elérünk ahhoz az írói-művészi hitvalláshoz, hogy a legreménytelenebb, legsötétebb zsákutcából is van kiút. Szidera Sznirosz
