Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-31 / 26. szám

Bíró József tárgyalása Patolicsevvel Bíró József magyar és Nyi- kolaj Patolicsev szovjet kül­kereskedelmi miniszter csü­törtökön Moszkvában meg­beszélést folytatott az 1975. évi szovjet—magyar árucse­re-forgalmi megállapodás kér­déseiről. Az utóbbi években dinami­kusan fejlődik a szovjet— magyar kereskedelem. A magyar népgazdaság fej­lődésében nagy jelentőségűek a szovjet kőolaj- és nyers­anyag-szállítások. A Magyar Népköztársaság — a többi KGST-tagországgal együtt — részt vesz a Szovjetunió ter­melési kapacitásának bővíté­sében, s ez lehetővé teszi a nyersanyagszállítás fokozá­sát. Egységesen kell föllépnünk A Szakszervezeti Világszövetség berlini tanácskozása Véget ért a Szakszervezeti Világszövetség (SZVSZ) vég­rehajtó irodájának Berlinben megtartott háromnapos — rendkívüli — ülésszaka. A tanácskozás részvevői közle­ményt hagytak jóvá, amelyet nemzetközi sajtókonefrencián hoztak nyilvánosságra. A Szakszervezeti Világszö­vetség végrehajtó irodája 30 éves fennállása óta első rend­kívüli ülésszakának egyetlen napirendi ponja a kapitalista országok válságának kiélező­dése és ennek a dolgozók lét­feltételeire gyakorolt kihatása volt. A háromnapos tanács­kozás céljairól Pierre Gensous, az SZVSZ főtitkára az ülés­szakot megnyitó beszédében többek között elmondotta: az SZVSZ főtanácsának Havan­nában tartott októberi ülése Wilson—Ford találkozó óta »számos olyan fejlemény következett be, amelyek a szakszervezeti világmozgalom akcióegységét — tekintettel a kapitalista világ válságának kiéleződésére — szükségeseb­bé tették, mint eddig bármi­kor«. Az SZVSZ főtitkára ki­emelte az állandóan növekvő munkanélküliséget és a kapi­talista országokban bekövet­kezett recessziót. Fölhívta a figyelmet Henry Kissingernek, az Egyesült Államok külügy­miniszterének legutóbbi kije­lentéseire (ezeket nem sokkal később Ford elnök maga is megismételte), amelyekkel az olajtermelő országokat kato­nai intervencióval fenyegette meg, végezetül az Egyesült Államok kiilkereskedehnér® szóló, 1975. január 5-én aláirt törvényt, amely nyilvánvaló beavatkozást jelent a Szov­jetunió belügyeibe és minden olyan országot megtorlással fenyeget, amelyek »megálla­podnak a termelés ellenőrzé­séről vagy túlzott áremelések végrehajtásáról«. (Ez a fenye­getés mindenekelőtt a nyers­anyagtermelő országok ellen irányul.) A berlini tanácskozás rész­vevői megvitatták a megnyi­tóban vázolt gondolatokat, és e vita során olyan értékes megállapításokra jutottak, amelyeket figyelembe vesznek a kapitalista világban végbe­menő gazdasági válságról szóló dokumentum végleges kidolgozásánál. Az okmány megszövegezésével a Szakszer­vezeti Világszövetség titkár­ságát bizták meg A doku­mentum végleges megfogal­mazásában akcióprogramként szolgál majd. Parlamenti vereség — kilenc „pártütő“ miatt Az angol munkáspárti kor-1 mány szerdán este elszenved­te első vereségét az októberi választások óta. 280:265 ará­nyú leszavazását annak -kö­szönhette«, hogy kilenc párt­ütő munkáspárti képviselői is a nyugdíjasok jövedelmét sza­bályozó kormányjavaslat el- i len szavazott. A munkáspárt azt indítványozta, hogy a heti 13 fontot meghaladó jövede­lem esetén a nyugdíjak össze­gét arányosan csökkentsék. A parlament elfogadott határo­zata értelmében azonban a nyugdíjasok ezentúl hetente 20 fontot is kereshetnek — anélkül, hogy csökkentsék nyugdíjukat. Harcok Phnom Penh körül Elsüllyesztettek két hajót és egy ágyúnaszádot Harold Wilson angol miniszterelnök — úton Egyesült Államokba — a kanadai Ottawában folytatott Trudeau miniszterelnökkel. az Amerikai megbeszélést (Telefotó: AP—MTI—KS) Gerald Ford amerikai el- I a két országnak szembe kell nők csütörtökön a Fehér Ház- j néznie. ban fogadta az egyesült ál­_______________________________ l amokbeli látogatáson tartóz- ' Uodó Harold Wilson brit mi­niszterelnököt A felek nyilatkozatban mu- j tattak rá a gazdasági problé- j mák súlyosságára, amelyekkel I A kambodzsai hazafiak a | Mekong folyón elsüllyesztet- ! tek két olajszállító hajót és a [ Lón Nol-féle haderők egyik j ágyúnaszádját. A három hajó ahhoz a konvojhoz tartozott, amely szerdán reggel indult el Dél-Vietnamból, hogy I üzemanyagot, lőszert és élel­miszert szállítson a hazafiak által körülzárt Phnom Penh- be. A kambodzsai hazafiak csü­törtökön reggel ismét raké­tákkal lőtték Phnom Penh repülőterét. Visszatérnek otthonukba a Kőedény-Síkság lakói Gvárloglalás Belgiumban Üjabb gyárfoglalás történt Belgiumban. A Val-Saint- Lambert városban levő üveg- j gyár 600 munkása elfoglalta I az üzemet és sztrájkba lépett, mivel a tulajdonosok be akar­ják zárni a gyárat és el akar­ják bocsátani a dolgozókat. Az üzem főként üveg dísztár­gyakat, ólomkristály tárgyakat készít. A kormány ugyan ko­rábban kilátásba helyezte, hogy segítséget nyújt a nagy múltú, híres gyár tevékenysé­gének folytatásához, de ez a segítség csak a munkásoknak csak kis részét mentené meg az elbocsátástól. Egy másik üvegipari üze­met, a Glaverbel-konszern Gilly városában működő gyá­rat már több mint egy hete megszállva tartják a munká­sok, hasonló okokból. FAÉRT-, áfész- és TÜZÉP-telepek. FIGYELEM ! 1975. I. negyedévére még 1500 tonna mennyiségű MSZ 25-ös ÉGETETT, DARABOS, fehEr mész LEKÖTHETŐ. VASÜTI SZÁLLÍTÁST AZ ORSZÁG BÁRMELY RP.SZKRE BIZTOSÍTUNK. TELEFON: BUDAPEST 153-699. (3973) Eaoszban a fegyverszüneti egyezmény és az azt követő politikai megállapodás értől nő­ben lehetővé vált, hogy a súlyos harcok idején az otthonából elmenekült polgári la­kosság visszaköltözzék. Képünkön: A kormánycsapatok által egykor menekülésre kénvsze- rítetf laosziak visszatérnek a hazafias erők által ellenőrzött Kőedény-síksági otthonukba. (Telefotó: AP—MTI—KS) A ZAMÁRDI POSTAHIVATAL fölvesz egyesített kézbesítőket férfi vagy női dolgozó­kat, 18-tól 45 éves korig Kerékpározni tudás és erkölcsi bizonyítvány szükséges. Munkabér megegyezés szerint. Jelentkezés: a zamárdi postahivatal vezetőjénél. (350) Az Óbudai Gépipari Szövetkezet I. sz. telepe fölvesz női munkásokat, férfi segédmunkásokat és betanított munkásokat. Jelentkezni lehet Marcali, Széchenyi u. 11. sz. alatt a telepvezetőnél. (7822) A nemzetközi monopóliumok tevékenysége és hatalma A kommunista és munkás­pártok 1969. évi nemzetközi konferenciája óta lezajló ese­mények bebizonyították a konferencia megállapításá­nak helyességét: az imperia­lista hatalmaknak az az igye­kezete, hogy ne csak meg­őrizzék, hanem — partnereik kárára — növeljék is profit­jukat, egyrészt az egymás közötti, másrészt a fejlődő világgal való ellentétek fo­kozódását vonja maga után. Ebben a harcban nagy szere­pet játszanak a nemzetközi monopóliumok, amelyeket másként nemzetek felettinek vagy soknemzetiségűnek (szupranacionális vagy mul­tinacionális) is neveznek. Bennük testesül meg a tőke koncentrációjának eddig so­hasem tapasztalt szintje, ők az imperialista vetélkedés »élcsapata«. Ezek a monopóliumok — számuk jó néhány százra rúg, s többségükben az amerikai tőke irányítása alá tartoznak — a tőkésvilág termelésének mind nagyobb hányadát ka­parintják kezükbe. Tevé­kenységük különféle problé­mákat okoz, és a polgári tár­sadalomnak jóformán min­den rétegét állásfoglalásra készteti. ENSZ-jelentés Az ENSZ a múlt év köze­pén nyilvánosságra hozott jelentésében egyebek között megállapította: »... a befo­gadó országokat nyugtalanít­ja, hogy gazdaságuk kulcs­ágazataiban a nemzetközi monopóliumok kezében össz­pontosul a tulajdon és az el­lenőrzés, a nemzetközi mo­nopóliumok beavatkoznak az ország belügyeibe, károsan hatnak a nemzeti, társadalmi és kulturális értékek rendsze­rére. A munkásmozgalmat a nemzetközi monopóliumok­nak a foglalkoztatására és a munkások életszínvonalára gyakorolt hatása aggasztja valamint az, hogy mennyire képesek a szakszervezetek ellenállni ezeknek a monopó­liumoknak; a fogyasztót pe­dig a nemzetközi monopóliu­mok által előállított áruk minősége és ára izgatja ...« A belügyekbe való beavat­kozás céljai általában a kö­vetkezők: a nemzeti tör­vényhozás tevékenységének a megváltoztatása, az állami szektor diszkriminációja, po­litikai nyomás az illető or­szágra — a választásokba való beavatkozástól kezdve a blokádig, összeesküvésig és polgárháborúk kirobbantá­sáig. Sok tőkésország vezető köreire nehezedő hatásuk es kapcsolataik révén a mono­póliumok fontos szerepet ját­szanak ezen államok alapve­tő gazdasági és politikai ügyeiben akció Ciliiében Nagy por! veri föl az amt rikai kézben levő Internatio aal Telephone and Telegrapn (ITT) szerepe a chilei esemé­nyekben. A Népi Egység kor mányának hivatalba lépése­kor az országban egyetlen olyan gazdasági terület serr volt. amelyben a döntő pozí­ciók ne amerikai kézben let­tek volna. Az ITT-nek Chilé­ben leányvállalata volt, a Chi telco. A többi amerikai tulajdonnal együtt 1970-ben az Allende-kormány ezt is ki­sajátította. Az ITT igazga­tója, McCone, aki valamikor az amerikai titkosszolgálat, a CIA főnöke volt, elment CIA-beli utódjához, Helms- hez (jelenleg amerikai nagy­követ Teheránban), és egy­millió dollárt kínált föl arra az esetre, ha a CIA és a kor­mány segítséget nyújt Allen- de megbuktatására. Azt is tervezték, hogy a CIA »gaz­dasági káoszt« hoz létre Chi­lében ... Geneen, az ITT elnöke mindezt később el is ismerte. Hasonló politikát folytattak Chilében az Anaconda, a Cerro Mining, a Kennecott és más monopóliumok is. Energiaválság Közismert a nemzetközi monopóliumok hírhedt sze­repe az energiaválság kirob­bantásában. E válság mesés profitot hozott nekik, s egy­úttal súlyos teherként nehe­zedik sok tőkés és fejlődő or­szág lakosságára. Az ameri­kai monopóliumok az olaj­termelő országok árpolitiká­ját egyrészt arra használták föl, hogy profitjukat hatvá­nyozottan megnöveljék, más­részt pedig új erőviszonyokat alakítottak ki Nyugat-Euró- pa és Japán irányában. Ez utóbbiak viszonylatában az amerikaiak lényegesen ver­senyképesebbek és erősebbek lettek. A nemzetközi monopóliu­mok 1971-ben ellenőrzésük alatt tartották a tőkés világ külföldi tőkebefektetéseinek 90 százalékát, brutto nemze­ti termékének egyharmadát, forgalmának ugyancsak kb egyharmadát, forgóeszközei összege pedig meghaladta az összes tőkésországok közpon­ti bankjainak aktívumait. Ily módon ezek a magánkéz­ben levő s a részvényese« szűk körének tulajdonát ké­pező hatalmas monopóliumok nagyobb gazdasági erőt kép­viselnek, mint a szuverén nemzeti államok többsége. Egyes amerikai becslések szerint — bár sokan ezt túl­zottnak tartják — 1980-ra a 300 legnagyobb nemzetközi monopólium kezében össz­pontosul majd a tőkés világ földolgozóiparának három­negyede. Q munkásosztály harca A nemzetközi monopóliu­mok és — amint azt az idé­zett ENSZ-jelentés is bizo­nyítja — a dolgozók létérde­kei ellen intézett támadásuk új helyzetet teremt a mun­kásosztály számára. A bér­munka nemzetközi kizsák­mányolása közvetlen jelleget ólt, szemmel láthatóvá válik. Ez új anyagi alapot hoz letre a munkásosztály nemzetközi akcióegysége számára. »Fo­kozódik a tömegek harca közvetlen érdekeikért, jogaik védelméért és kiterjeszté­séért. a monopóliumok hatal­mának megtöréséért és {el­számolásáért. a demokráciá­ért« — állapítják meg az MSZMP KB kongresszusi irányelvei Világszerte mind szélesebb dolgozó tömegek is­merik föl, hogy a munkásosz­tály nemzetközi egységére van szükség, és hogy le kell győzni a szakszervezeti moz­galom nemzeti és politikai elkülönültségét Zádor Tibor A Kaposvári Cukorgyár azonnali belépéssel fölvesz lakatos, autószerelő, karosszérialakatos, ács és tetőfedő szakmunkásokat, valamint rakodó segéd- műnk ásó kát (I’ j r fi a ka ° Jelentkezés: a gyai munkaügyi osztályán. (8858)

Next

/
Oldalképek
Tartalom