Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-30 / 25. szám

JWtAG PROLETÁRJAI; EO Y E S ö L J ET E KI Ära: 80 fillér Somám Kópián AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Új tápkeverő üzem XXXI. évfolyam 25. szám 1975. január 30., csütörtök Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap Varga Péternek, a megyei pártbizottság első tit­kárának elnökletével ülést tartott a megyei pártbizott­ság. Az ülésen * részt vett és felszólalt dr. Dimény Imre, a Központi Bizottság tagja, me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Szigeti István megyei tit­kár előterjesztésében megvi­látták a Magyar Szocialista J Munkáspárt Központi Bizott­ságának kongresszusi irányéi- j veit és a párt módosított szer- | vezeti szabályzatának terve- j zetét. A pártbizottság állást I foglalt e dokumentumokkal kapcsolatban, és határozatot - hozott a módosítási, kiegészí­tési javaslatokról, melyeket eljuttatott a Központi Bizott­sághoz. Lakásépitésünk 30 éve Több mint másfélmillió új lakás Nyolcmillióid forint hitel az építkezőknek Az idén befejeződő 15 éves lakásépítési program alapján évente kereken 30 ezerrel több új otthon épült az országban, mint az előző 15 évben, amikor évente 39 300 új lakást adtak át. felszabadulást követő Apró Antal és Huszár István fogadta a francia parlamenti küldöttséget A Francois le Douarec al- elnök vezette francia parla­menti küldöttség — amely hi­vatalos látogatáson tartózko­dik hazánkban — szerdán a magyar országgyűlés több ve­zető tisztségviselőjének társa­ságában a városházára, Szép­völgyi Zoltánhoz, a fővárosi tanács elnökéhez látogatott Apró Antal, az országgyűlés elnöke, szerdán hivatalában fogadta a Francois le Douarec vezetésével hazánkban tartóz­kodó parlamenti küldöttséget. Apró Antal a francia vendé­gekkel eszmecserét folytatott, s ennek során tájékoztatta őket hazánk belpolitikai hely­zetéről. A francia delegáció vezetője átadta Apró Antal­nak a Francia Köztársaság nemzetgyűlése elnökének üze­netét. A magyar országgyű­lés elnöke hivatalos magyar- országi látogatásra hívta meg a francia nemzetgyűlés el­nökét. Huszár István, • a Miniszter- tanács elnökhelyettese is fo­gadta tegnap a francia par­lament küldöttségét. Mindkét fogadáson ott volt Raymond Bressier, a Francia Köztársaság Budapesten akk­reditált nagykövete is. ható lakások 94 százalékát si­került rendbehozni, 1946-tól 1960-ig mintegy 590 ezer új otthonnal gazdagodott az or­szág. Ezt követte 1961-ben ha­zánk első hosszú távú tervé­nek, 15 éves lakásépítési prog­ramjának megkezdése. Ez a terv — mint ismeretes — 1975 végéig összesen egymillió la­kás, a korszerű települési for­máknak megfelelő egyéb já­rulékos és kapcsolódó létesít­mény építését irányozta elő. Az utóbbi 14 évben elért tényleges eredmények alapján és az idén előirányzott 90 ezer új otthon megépítésével várhatóan csaknem 30 ezer lakással teljesítjük túl az egymilliós előirányzatot. Az építés ütemének dinami­kus növekedését segítette a blokkos és később a korsze­rű paneles — házgyári — építésmód kiterjesztése. Eb­ben a tervidőszakban fejező­dik be a tíz gyártóbázisra alapozott házgyári hálózat Két centrum létesül a megyében Űjabb lépés a KAHUS szarvasmarhatartási rendszerben Dr. Guba Sándor, a Kapós- Mező gazdasági Főiskola főigazgatója a napokban tájé­koztatta a megyei tanács me­zőgazdasági fejlesztési albi­zottságát a MÉM operatív br zottsága által jóváhagyott KAHUS szarvasmarhatartási rendszer elterjesztésének le­hetőségeiről. A főiskola a múlt év tavaszán kezdte a munka előkészítését, decemberben került sor a rendszer elisme­résére. Azóta — a megyei ta­nács hathatós támogatása is közrejátszott ebben — kiala­kult a Somogybán megvalósu­ló — később más, szomszédos megyék gazdaságaira is kiter­jedő — szarvasmarhatartási rendszer működési formája. Somogybán két centrum jön létre, Szülök és Vése; az ezek környékén levő, illetőleg tá­volabb eső gazdaságok vesz­nek részt a munkában. Az el­ső évben koncentrált hízómar­hatelepekkel indulnak, később erre épül majd a tehénlétszám fejlesztése. Mindezt középtávú fejlesztési terv foglalja keret­be. Minden centrumban egy- egy jól képzett állattenyészté­si szakembert alkalmaz a gesztorgazdaság: a számítások szerint egy szakember tízezer szarvasmarha tartásával kap­csolatos tevékenységet irá­nyit. A főiskolai kutatásokat a KAHUS-rendszerhez kap­csolódó feladatok megoldásá­ra szervezték át (ezek egy ré­ssé például a melléktermék- hasznosításra irányul). Az in­tézetben egy osztály foglalko­zik a témával, adaptálja a kö­zéptávú terveket. A későbbi­ekben önálló KAHUS-vállalat megalakítása lesz a cél. A mostani induláskor a belépő tagszövetkezetek szarvasmar­hánként száz forint -belépti díjat« fizetnek, az így össze­gyűlt összegből fedezik a szak- irányítók, a KAHUS-szerve- zet, a középtávú fejlesztési tervek készítésének költségeit. Az elmúlt másfél hónap — a hivatalos jóváhagyás óta el­telt időszak — mindenképpen újabb lépést jelentett előre azon az úton, mely az orszá­gos szarvasmarhaprogram sí keres megvalósításához vis: Somogybán. Számos felada vár azonban még megoldásra így egyebek között a takar mánytermesztés, a szüksége; gépek biztosítása (itt a nö vénytermesztési rendszerek kel való együttműködés lát szik célravezetőnek), a te I nyésztési tevékenység javítá sái'a a törzstenyészetek kiala kítása. Már tavaly kezdemé nyezték hat gépsor beszerzésé a melléktermék feldolgozása hoz. Ez az év az előkészíté befejezésének, a szervezet forma kialakításának az esz tendeje. Solymossy Dezső, i megyei pártbizottság gazda ságpolitikai osztályának he Ivett e# vezetője mondta a KAHUS szarvasmarhatartási rendszerrel kapcsolatos tájé­koztatót követően: nagyfokú és széles körű támogatást ér­demel ez az egyre gyakorlatia­sabb formát öltő, somogyi ere­detű elképzelés, mely szerve­sen illeszkedik a szarvasmar­haprogramba és szép eredmé­nyeket ígér. H. F. létrehozása is, amely majd évente 34—35 ezer lakás »gyártását«, fölépítését teszi lehetővé. A felszabadulás óta több mint másfél millió új lakás épült, a lakosságnak mintegy a fele költözött új otthonba. Megkezdődtek a városrekon­strukciók is. Az utóbbi évek­ben átlagosan 20 ezer régi la­kást szüntettek meg. Az állami építőipar és el­sősorban a házgyárral rendel­kező vállalatok építik a leg­korszerűbb lakásokat (vala­mennyit fürdőszobával, teljes komforttal, beépített konyha­bútorral, szekrénnyel). Jelentős támogatással, hi­telpolitikai és szociálpolitikai kedvezményekkel, kölcsönök­kel segíti államunk a lakos­ság lakásépítési gondjainak megoldását. A múlt évben az OTP hét-, az idén pedig elő­reláthatólag nyolcmilliárd fo­rint értékű hitelt nyújt a la­kásépítéshez. Mind nagyobb részt vállalnak a munkások lakásgondjainak megoldásá­ból a vállalatok is. Már majdnem minden negyedik új lakás vállalati támogatással épül. Az 1973-ban kezdett munkáslakás-építési akció alapján az első évben 2184, a múlt évben pedig mintegy 4000 lakásba költöztek be munkáscsaládok. A különböző építőközösségek fokozott tá­mogatása révén a társasházi, illetve a lakásépítő szövet­kezeti formában a IV. ötéves tervre előírt 65 ezer helyett — 75—80 ezer új otthon épül föl a nagyvárosokban és ipari központokban. Ugyanakkor — az előzetes számítások sze­rint — főként vidéken az előirányzottnál 40—45 ezerrel i több családi ház is létesül. A napokban adják át Mikében a Rákóczi Termelőszövet­kezet új daráló és tápkeverő üzemét, amelyet a Kollmann- típusú száritó mellett szerelt föl a tsz szocialista brigádja. A technológiai munkákkal a brigád három hét alatt vég­zett. Szakmai találkozók Nagyatádon tartják a mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyílóját (Tudósítónktól.) A napokban Kaposváron ülést tartott a mezőgazdasági könyvhónap szMvező bizottsá­ga. A megyei Igények felmé­rése után összeállították a könyvhónap programját. A _ cél, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben. termelőszö­vetkezetekben és állami gaz­daságokban, a kis üzemek munkáját összefogó szakcso­portokban — az áfész-ek irá­nyítása mellett — minél több szakelőadást tartsanak, és ezt kössék össze a mezőgazdasági szakkönyvek árusításával. A könyvhónap somogyi ese­ményeinek többsége február második felére jut. A megyei megnyitót Nagyatádon tartják február 10-én. Mintegy 100 kistermelőt hív meg a rendez­vény gazdája, a nagyatádi áfész. A kisüzemi zöldségter­melésről és a méhmérgezések megelőzéséről hallhatnak tá­jékoztatót a meghívottak. Az előadást Dörnbach Sándor, a Takarékossági mozgalmat szerveznek a tsz-ekben A TOT-elnökség felhívása — Az idei feladatok Somogy megyei Növényvédő Állomás szakmérnöke tartja. Február 17-én Vése ad ott­hont a szakkönyvhónap egyik eseményének. A szarvasmar­ha-tenyésztésről tart itt elő­adást Wolf Gyula, a Kaposvá­ri Mezőgazdasági Főiskola ta­nára. Február 19-én és 20-án országos hírű szakembert lát vendégül Babócsa, Marcali és Nagybajom. Dr. Sárközi Péter szakíró tart előadásokat a köz­ségekben a mezőgazdaság műszaki fejlesztésének felada­tairól. Marcaliban az agrár- szakemberek klubja hívja meg az írót. A Hazafias Nép­front az áfész-szek közösen február közepére vagy végére dr. Thury István írót Niklára és Mesztegnyőre hívta meg találkozóra. Az ismert szak­embernek az idei könyvhó­napra jelent meg az új kötete a fólia alatti zöldségtermelés­ről. Ugyancsak a népfront hív­ta meg Kaposvárra és Mar­caliba Kurin Imrét, a pomázi termelőszövetkezet szakmér­nökét, aki a kertbarátok részé­re tart előadást. A kiskörei vízlépcső kör­nyékén az élővilág átalakulá­sa figyelhető meg. Abádszalók térségében már a kialakított két kilométer hosszú és 300 méter széles modelltározóban tanulmányozzák a mesterséges tó feltöltése után megkezdő­dött sajátos tavi élővilág ki­alakulását. Megjelent néhány — vut rovarokkal táplálkozó Budapesten tegnap megkez­dődött a termelőszövetkezeti vezetők kétnapos tanácskozá­sa a TOT rendezésében. A tsz területi vezetői, elnökök és közgazdászok az első napon a közös gazdaságok termelés- politikai célkitűzéseit vitatták meg. Szél Ferenc, a TOT titkára hangsúlyozta: tovább kell ja­vítani a szervező és irányító munkát, s a korábbinál na­gyobb tervszerűségre van szükség a közös gazdaságok munkájában. A gazdaságok ugyanis az idén — a tavalyi­hoz képest — 6—7 százalék­kal növelték a termelési elő­irányzatot. (Ez azt jelenti, rogy a mezőgazdaságban to­pábbra is a termelőszövetke­zetek fejlődnek a legdinami­kusabban.) A népgazdasági igényekkel isszefüggésben a TOT titkára -ámutatott: a tsz-ekben némi­leg módosítani kell a terme­ési szerkezetet. Egyes növé­nyi kultúrákból ugyanis keve­set termelnek a gazdaságok, s ez hátráltatja a folyamatos oelföldi ellátást, illetve igen Cníimk a Tisza „szőkesége" költséges importot tesz szük­ségessé. A tervek szerint az üzemek előrelépnek a zöld­ségtermelésben, ezt bizonyít­ja, hogy a tavalyinál 10 szá­zalékkal több termést irá­nyoztak elő 1975-re. A szö­vetkezetek árujára igen nagy szükség van, mert a friss fogyasztású zöldség túlnyomó többségét a tsz-ekben és a ve­lük szoros kapcsolatban levő háztáji üzemekben állítják elő. A termelés korszerűsíté­sére továbbra is fenntartják az állami támogatást, az üze­mek a kiemelt, 70 százalékos gépártámogatást vehetik igénybe zöldségtermesztő gép­sorok beszerzésére. Arra van szükség, hogy a termelők, il­letőleg a feldolgozók és a ke­reskedelem az eddiginél szo­rosabb kapcsolatokat alakítsa­nak ki, a megtermelt áru rugalmas elosztásával, gyors átvételével és szállításával ugyanis jelentős értékeket le­het megmenteni. A közös gaz­daságok a tavalyinál nagyobb területen termelnek majd cu­korrépát — összesen 104 000 hektáron. A termeléspolitikai célok közé tartozik még egyebek között az olajos mag- vú növények vetésterületének növelése, a termelési techno­lógia korszerűsítése és a szó­jababtermesztés szélesebb kö­rű elterjesztése. Az értekezleten a TOT el­nöksége felhívást intézett a tsz-ekhez, ebben a takarékos- sági mozgalom megszervezé­sét indítványozták. Az el­nökség felhívta a termelőszö­vetkezeti tagságot, hogy te­kintse fontos feladatának a takarékossági követelmények fokozottabb érvényesítését, az eddiginél körültekintőbben használja föl a különféle anyagokat, az energiát és a pénzeszközöket. Dolgozzanak azon, hogy az anyag- és ener­giaigény szempontjából leg­jobbnak bizonyuló technoló­giák gyors ütemben elterjed­jenek! A takarékossági célok megvalósítását jól szolgálják az egyre hatékonyabb munka- és üzemszervezési intézkedé­sek. A tsz-ekben a tervtár- gyaló közgyűlésen vitatják majd meg a gazdaság taka­rékossági tervét; végrehajtá­sát később rendszeresen fi­gyeleméi kísérik. (MTI) Mai számunkban Társadalmi céljaink és gazdasági teendőink nem választhatók el egymástól. Egyetlen forrás áll rendel­kezésünkre: a megtermelt, elosztható nemzeti jövede­lem. Ennek alakulását, a tartalékok jobb kihasz­nálását és ennek lehetőségeit elem­zi — a kongresszusi irány­elvek tükrében — cikkünk, lapunk 3. oldalán. Apáról fiúra száll az ősi foglalkozás, a juhászat. Idős és még idősebb juhászok életével ismertet meg a 4. oldalon levő riportunk. Embert formáló erő a brigád közössége, a brigádtagokat ezer szál köti egymáshoz. Az egymás-, ra utaltság a közös munka és közös cél. Egymás örö­mének és gondjának átér- zése a kölcsönös segítség valódi közösséggé fortnálja az egy gépteremben dolgo­zókat. A Latinca brigád tagjainak egymáshoz és a mindennapokhoz való viszo­nyát vizsgálja írásunk az 5. oldalon. — ragadozó növény, kinyílt a | tündérrózsa, oda települtek az Alföld vízi világának jellegze­tes madarai: a vadkacsák, szárcsák, kiskócsagok... A fo- lyónak ezen a szakaszán — ügy látszik — a múlttá lesz a »szőke Tisza« fogalma is, mert a lározott víz a lassú mozgás folytán leülepedik, megtisztul és áttetszővé válik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom