Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

vállalathoz csatolták a marcali TÖVÁL-t Mától a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat új íő-építés vezetőségeként mű­ködik tovább a marcali TÖ­VÁL. A hét elején munkás­gyűlésen ismertették a volt TÖVÁL több mint 250 dolgo­zójával, hogy mi indokolta a szervezeti változást. A mun-l kásgyűlésen részt vett és fel- ! szólalt Király Ferenc, a Mar- ; call Járási Pártbizottság első j titkára, Gyulavári Tamás, a ! Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalat igazgatója és Balajcza János, a vállalat pártbizottságának titkára. A marcali járási párt-vég­rehajtóbizottság, amikor számba vette a járásban és a nagyközségben jelentkező, dinamikusan növekvő építési igényeket, arra a következ­tetésre jutott, hogy a TÖVÁL — elsősorban technikai fel­szereltsége miatt — képtelen lesz ezt teljesíteni. Kívána­tosnak tartotta ezért, hogy magasabb műszaki színvona­lat képviselő, korszerűbb szervezeti rendszerben dolgo­zó építőipari vállalat hozzon létre termelőegységet a járá­si székhelyen. A döntés meg­született, s az év utolsó ne­gyedében hozzáláttak az át­szervezéssel kapcsolatos fel­adatok előkészítéséhez és megoldásához. A volt marcali TÖVÁL több mint 250 dolgozója éven­te negyvenmil’ió forint éi’té- kű munkát végzett. Az át­szervezés után a termelés nö­vekedését elsősorban a So­mogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat magasabb mű­szaki színvonalat képviselő gépparkja biztosítja. — Az új fő-építésvezetőség — mondták a vállalatnál — szervesen kapcsolódik a vál- j lalat szervezeti rendszeréhez. | A dinamikusan fejlődő járá­si székhely a jobb technikai fölszereltség révén korszerűbb építőipari szervezetet kap feladatainak megoldásához. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat munkás­létszáma az átcsatolás révén 250-nel növekszik. Az itt dol­'gozó jó szakemberekre rend­kívül nagy szüksége van a vállalatnak. A szervezeti vál­tozás előnyös a munkások- | nak is. hiszen a vállalat bér- színvonala magasabb, mint a TÖVÁL-é volt. 1 Kenyér az új gyárból Ropogásra sült, a szokott- í nál magasabb — és nagyobb j — kétkilós kenyeret árusítót- tak néhány kaposvári boltban szilveszterre. Ez már az új kaposvári kenyérgyárban sült A Somogy megyei Sütőipari Vállalat — egy kicsit szilvesz­teri ajándékként — 110 má­zsa kenyeret készített az új gyár berendezéseinek felhasz­nálásával. Mint Perjési Ferenc főmérnök elmondta, a mosta­ni sütés még csak a gépek egy részének jelentette az el­ső próbát. A korszerű beren­dezések vizsgálata, próbája az új év első napjaiban to­vább tart. Az első 110 mázsa azonban mar mutatja, hegy mire képes az úi gyár. Ha eb készül — két műszakban — 37 tonna kenyeret sütnek majd itt.. Az építők, szerelők jó. ösz- szehango'.t munkájának az eredménye, hogy az eredeti határidőnél — 1975. negyedik negyedévénél — jóval koráb­ban. már januárban megkezd­hetik a termelést. Bár a szám­lákat nem 'adták még össze, valószínűnek tartják, hogy ke­vesebbe ketül ez a beruházás, mint amennyivel eredetieleg számoltak. A kaposvári pékek újévi ajándékához, a H0 mázsa ro­pogósra sült, szép, magas ke­nyérhez jó étvágyat kívánunk! Több mint százmilliós vállalás terven felül Munkaverseny 25 tsz-ben Az Észak-somogyi Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetségének elnöksége az idén májusban rendkívüli ülésen tárgyalt a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulása 30. évordulójának tiszteletére fo­lyó munkaverseny szervezésé­ről; feltételeket dolgozott ki, s ezeket, valamint a javaslato­kat eljuttatta a termelőszö­vetkezetekhez. Az elnökség lehívására huszonöt közös gaz­daság csatlakozott — az éves gazdálkodási verseny mellett — a kongresszusi, illetőleg a jubileumi munkaversenyhez. (Az idén 32 tsz gazdálkodott a szövetség területén, számuk az egyesülések következtében 1975. január 1-től 25 lesz; ez­zel az egy gazdaságra jutó ter­mőterület Észak-somogyban 370» hektárra, a közös szántó 2360 hektárra növekszik, a leg­nagyobb összterülettel rendel­kező termelőszövetkez-et 12 620 hektáron gazdákodik.) ■ A munkaversenyben részt­vevő huszonöt termelőszövet- kezeiben a korábbi 72 mellett újabb 32 szocialista brigád ala­kult, így több min száz kollek­tívának mintegy másfél ezer tagja tett felajánlást az idei gazdasági, illetőleg pénzügyi tervek túlteljesítésére az üze­mekben. Minthogy ezek a bri­gádok a termgjés különböző területein megtalálhatók, ért­hető, hogy a munkaverseny- pek bennük van a hajtóereje, ők jelentik a legfőbb garan­ciát arra, hogy a felajánlások teljesüljenek a szövetség tag­szövetkezeteiben. Nemrég, amikor a szövetség küldöttközgyűlése az idei munkáról tárgyalt, a részve­vők az előterjesztésből világos képet kaphattak arról, hogy összességében, szövetségi szin­ten mit jelent a termelőszö­vetkezetek felajánlása. Vállal­ták például, hogy a halmozat- lan termelési érték 21, a szö­vetkezeti bruttó jövedelem 14,4 a mérleg szerinti nyereség 5,7, a termelési költség csökkentése 26,2, a növénytermesztés és az állattenyésztés együttes árbe­vétele 23.6 millió forinttal ha­ladja túl az idei tervet. A te­hénlétszámnál 311 darabos, a hústermelésnél 1526 mázsás, a tejtermelésnél pedig több mint 13 ezer hektoliteres terven fe­lüli vállalást tettek az észak­somogyi termelőszövetkezetek a munkaverseny keretében. Országos O népesség-összeírás (Folytatás a 2. oldalról.) vagy lakhatási engedéllyel nem rendelkező — gyerme­keit. A népesség-összeírás vala­milyen formában — okirat alapján vagy anélkül — min­denkire kiterjed. A népes­ség-nyilvántartásba azonban csak azoknak az adatai ke­rülhetnek, akiket az előírt ér­vényes okirat alapján vesz­nek föl a listára. Az összeírás azokra az or­szágban állandó lakosként bejelentett személyekre ter­jed ki, akik személyi igazol­vánnyal vagy állandó lakha­tási engedéllyel rendelkeznek, illetve olyan 14 éven aluli gyermekekre, akiknek adatai az előbbi személyek igazolvá­nyában szerepelnek. Az összeíróbiztosok az ideiglenes személyi igazol­ványt is elfogadják. Ha eset­leg valamely anyakönyvi adat rendezése miatt vált szükségessé az ideiglenes iga­zolvány kiadása, a kérdéses adatot utólag rendezik a né­pesség-nyilvántartásban. A gyermekeket a szülő, el­sősorban az anya személyi igazolványa alapján írják össze. Ezúttal lényegesen kevesebb adatot írnak össze, mint a népszámláláskor, de nem be­mondás, hanem okmánnyal történő igazolás alapján. Minden összeírt személy az adatfelvételi lappal azonos számú igazolólapot kap. me­lyet az összeíróbiztos aláírás ellenében a helyszínen ad át. Az igazolólap a családi és utónéven kívül tartalmazza a személyi igazolvány sorozatát és számát, valamint az állan­dó lakóhelyi adatokat. Az összeírást igazoló lapnak több célja is van. Egyrész kontroll­ja annak, hogy az összeírás­ból senki ki ne maradjon, másrészt ezáltal elkerülhető, hogy ugyanazt a személyt kétszer vagy esetleg többször is összeírják. Az igazolólapot bevonják akkor, amikor az állampolgár a végleges személyi számot megkapja. A már említette­ken kívül a betűjel és a 6 jegyű sorszám további jelen­tőséget ad az igazolólapnak. Az említett sorszám a számí­tógépes nyilvántartás fontos eszköze, s egyben lehetővé teszi az átmeneti időszakban az adatok folyamatos karban­tartását. Ezt később a föl­vett személyi adatokra alapo­zott és részben azokat tar­talmazó, számítógépes eszkö­zökön képzett 11 jegyű sze­mélyi szám váltja fel, ame­lyet 1978-ig folyamatosan ve­zetnek be. A személyi szám tartalmazza a születés idő­pontját, az állampolgárságra, a nemre vonatkozó adatokat­Az igazolólapot a személyi igazolványban kell tartani. A 15 éven aluli, személyi iga­zolvánnyal még nem rendel­kező gyermekek igazolólapját a szülő, illetve a törvényes képviselő köteles megőrizni, ezeket azonban nem kötelező a személyi igazolványban tartani. Elvesztését, illetve megrongálódását jelenteni kell az illetékes helyi népes­ség-nyilvántartó szervnél. Az igazolólapot az államigazga­tási eljárások során a sze­mélyi igazolvánnyal együtt föl kell mutatni. A 14 éven aluli gyermek állandó lakóhelyének a tör­vényes képviselő (szülő, \ gyám) állandó lakóhelyét, az j állami gondozásba vett gyér- j meknél intézetet kell ál- j landó lakóhelynek tekinteni. ! A gyermek akkor változtat I állandó lakóhelyet, ha tör­vényes képviselője is állandó ; lakóhelyet változtat, új tör- ! vényes képviselőt jelölnek ki. i más intézetbe költözik, vagy örökbe fogadják. Minden más j lakóhely csak ideiglenes la­kóhelye lehet a gyermeknek, j Az újszülött gyermek első J állandó lakcímét a születést bejegyző anyakönyvvezető, a lakcímének további változá- zását a törvényes képviselője ' (szülő, gyám. intézeti vezető) köteles a helyi népesség-nyil­vántartó szervnél bejelenteni. Ha a gyermek törvényes kép­viselőjével érkezik ideiglenes lakóhelyére — 15 napon túli tartózkodás esetén — a szü­lővel egy időben kell a be­jelentést teljesíteni. Ha egye­dül tartózkodik ideiglenes la­kóhelyén, három hónapon túli tartózkodás esetén a szállásadó köteles a gyermek ideiglenes lakóhelyét bejelen­teni. A 14 éven aluli magyar ál­lampolgár gyermekek bejelen­tésére négyféle, egy szelvény­ből álló belejentőlap készült: az állandó lakcímre vagy megszűnésére — fekete nyo­mással — kétféle, az ideigle­nes lakcímre vagy megszűné­sére — piros nyomással — szintén kétféle. A bejelentő- lapok január 1-től kaphatók a postahivatalokban és a ki­jelölt dohányboltokban. Azoknál a gyermekeknél, akik az összeírásukig nem változtatnak lakóhelyet. az összeíráskor történő adatszol­gáltatást az első bejelentés teljesítésének tekintik, és csak az ez követő lakóhely- változásukat kell bejelenteni az erre kötelezetteknek. Akik január 1. és az összírásuk között változtatnak lakóhelyet — ez csak állandó lakóhely lehet —. a lakcím bejelenté­sekor a szülő személyi igazol­ványa alapján összeírják, és ezzel esy időben vészik el az első lakcímbejelentést. Felké­rik a szülőket, hogv a gyer- mek lakcíme megváltozásának bejelentésekor személyesen jelenjenek meg. és vigyék magúkkal személyi igazolvá­nyukat, mert csak ennek fel­mutatása mellett lehetséges a gyermek összeírása és lakcím- változásának bejelentése. Az összeírásról a 14 éven aluliak is kapnak igazoló la­pot, melyen az állandó lakó­hely is szerepel. A további lakóhelyváltozást vagy ideig­lenes lakóhely létesítését a lakcímbejelentési ügyintéző szervek az igazolólap hátol­dalára vezetik rá. Ezért kérjük a lakosságot, hogy a 14 éven aluli gyerme­kek lakcímváltozásának beje­lentésekor a gyermek igazoló­lapját is vigyék magukkal. Az ügyintéző szervek csak ennek bemutatása esetén fo­gadják el a lakcímváltozás bejelentését. Derűlátóan A z évkezdés ünnep az egész világon. Határkő, ahonnan visszapillant és előrenéz az ember. Elégedetten vagy nosztalgiával, de mindenképpen reménnyel, bizakodás* sál, megfontolt elhatározással. Az ember sok mindent teremt egy év alatt. S néhány évtizede különösen megtanulta becsül­ni a teremtést. Hiszen ö az alkotó, ö teremt értékeket, s az »újszülött■■ mindig az ö keze munkáját dicséri. Ha év közben a munka lázában elsiklott is kisebb-nagyobb alkotásai mel­leit, ilyenkor elégedetten tekint föl rájuk. Mege'evenednek a nagy akarás mozzanatai, az apró örömök, az erőfeszítések; megszépül a sokszor kínzó gyötrelem is. A végeredméáy észre, érzelmekre ható. Az év első napjához szinte minden nép történetében va­lami kedves népszokás kötődik. Szerencsét hozó, gonoszt űző hagyományok ezek. A magyar népszokások közül előbukkan egy esemény, amikor nagy ceremóniával földbe ásták a szalma­bábut, hogy általa jelképesen eltemessék a.telet. Termékeny­ségvarázsló kongózás, Icoledálás. kántálás színtere volt a falu; a legkülönbözőbb jóslások »szertartásai'y zajlottak le, s ben­nük a jövőbelátás bizonytalan, mégis reményt keltő vágyako­zásai öltöttek testet. Ezek a hagyományok alig élnek már. »Üj- kori népszokások« tanúi vagyunk. »Boldog új évetmondják az utcán az ismerőseink; üdvözlő kártyák tízezreit kézbesíti a posta: minden jót kívánnak egymásnak az emberek, s talán a legszebb »népszokás«, hogy tervezzük a jövőt. Van-e hitelük a jókívánságoknak? Vágy-e — mint régen — vagy elérhető valóság a reményteljes jövő? Kinek van hitele? Akinek fedezete van rá. S nálunk a munka a biztos fedezet. 1 Amikor újévi jegyzetemre készültem, sorra vettem az év eseményeit. A tőmondatokkal is hosszú oldalak teltek meg jegyzetfüzetemben, mégsem sajnálom, hogy »hiábavaló« erő­feszítés volt összegyűjteni őket. Lehet-e két hasábon teljes és hiteles leltárt készíteni egy év történéseiről? Hiszen nemcsak rólunk, somogyiakról, hanem az országról, az egé^z világról van szó, amely egy évvel öregebb — és hadd valljam: az em­beriség jövője szempontjából gazdagabb lett. Fasiszta diktatú­rák hulltak a porba, őrségváltás zajlott le a nyugat-európai bársonyszékekben; gazdasági válság ezernyi jele mutatkozik a tőkés világban, infláció és munkanélküliség, erkölcsi bukás a legfelsőbb körökben, s idehaza — a szocialista világban — stabilitás, létbiztonság, talán szerényebb, de megállíthatatlan fejlődés tanúi vagyunk. A nemzetközi enyhülés és az együtt­működés jegyei nyilvánvalók; a párbeszéd, a kommunista és munkáspártok törekvései a meghatározók. S lehet, hogy para­doxonnak hat. de el kell mondanom: miközben tíz tőkés or­szágban tízmillió munkanélkülit számlálnak, Barcson, a Dráva partján új gyár alapkőtételén vehettünk részt, s mindenütt megteremtjük az emberek munkához való lehetőségét. Ázsia és Afrika fejletlenebb országaiban krónikus éhínség tizedeli a népeket, s nálunk a katasztrofális időjárás ellenére megmen­tettük mezőgazdasági terményeinket — a közösség erejével. Azzal, amire építjük a jelent és a jövőt. A szocialista világon kívül hol fedezték még föl, hogy a legfőbb tartalék az ember, aki társadalmáért, önmagáért áldozatokra, nagy tettekre, min­denre képes? a krónikás tanúja minden újnak. A kis emberke születé­sétől ott van mindenütt, ahol teszünk, és közösen tenni akarunk valamit az emberért. S az emberek ma már nem külső szemlélői az eseményeknek, erről ezerszer meggyő- ződnettem. Mit említsek ilyenkor a közösségi tettek rengetegé­ből. A kommunisták számvetéseit, ahol felelősséggel mérték föl saját tevékenységüket, s kritikusan beszéltek arról, amin még változtatni kell? A kongresszusi versenyt, ahol munká­sok ezrei mutatják meg, hogy többre képesek, mint amennyit eddig elvártak tőlük? Az őszről beszéljek, amikor a tsz-tagok mellett a munkások, a katonák, a kisdiákok, az értelmiségiek százai, ezrei, az első hívó szóra föláldozták pihenőnapjukat a kenyérért, a biztonságért? A »szép tájú Somogy»-ról ejtsünk szót, amelynek arculata hónapról hónapra úgy változik, mint ahogy kamasszá, felnőtté érik a gyermek? Hiszen látják a vál­tozás jeleit, a »kamasz« néha pattanásos arcát; elszánt, hatá­rozott tekintetét! Hiszen önök e változás legfőbb részesei. Üj munkások, új gyárak felnövésének tanúi vagyunk, s nem üres jelszó, hogy idehaza minden az emberért való. Lát­ták az elégedett mosolyt a munkások arcán, amikor fizetésü­ket rendezték? Láttak sokgyerekes családokat, amikor a sző- nyegpadlós, fürdőszobás, gázfűtéses lakások honfoglalói let­tek? És ugye láttak építeni kórházakat, rendelőintézeteket? Találkoztak apró gyermekekkel, akik feloldódtak, közösségi emberekké váltak, az új bölcsődék, óvodák légkörében? Miért ne látták volna? Hiszen itt élnek Somogybán; ez a legszűkebb hazájuk, ahol őseinknek valamikor hajnali két órakor csön­getett ébresztőt a kényszer; ahol hat-hét éves korukban már cselédsorban dolgoztak a gyerekek, s ahol utcát söpörtek a diplomások, ha egyáltalán kenyérhez jutottak. Van hitele az ígéretnek? A párt nem ígér megalapozat­lanul. S az emberek óriási többsége bizalommal követi a pár­tot. Mi történt az elmúlt évben? Vessen mindenki számot ön­magával — és ne legyen igazságtalan. Valamit jelez az is, hogy ötszázan álltak sorban, amikor a Merkur meghirdette a Trabantot, de a vezető szerveket ez nem vezeti félre. Sok még a gond, a tennivaló. Gondolunk a nyugdíjasokra és teszünk értükf a munkásokra, akiknek élet- és munkakörülményeit tovább javítani hivatott a párt; a sokgyermekes anyákra s a leendő kismamákra, a fizikai dolgozók gyermekeire, a nemzet jövőjére. Nem ássuk el a szalmabábut, hogy elűzzük a hideget, a telet; tettekkel akarunk »meleget« árasztani, s ehhez meg­van minden feltételünk. Az új év a kongresszus éve lesz. Készülődéssel, munkával, számvetéssel, várakozással teli eztendő. Kívánhatjuk-e egy­másnak, hogy »Boldog új évet«? Igen. 1974 és az előző három év tettei révén jókívánságaink megalapozottak. A párt egye­nes úton halad, s a kongresszus minden bizonnyal megerősíti ezt az utat. Hiszen tovább szilárdult a munkáshatalom, emel­kedett az életszínvonal, megvalósulnak a X. kongresszus ha-» tározatai, az ötéves terv célkitűzései. Kívánhatunk-e többet? Csak azt, hogy ezen az úton menjünk tovább; elkötelezetten, szívós, kitartó akarással. Látható már, hogy — javarészt külső jelenségek hatására — nehéz évünk lesz. Senki előtt sem titok, hogy a nyugati piac, a tőkés világ gazdasági folyamatainak hatását ellensúlyozni, minimálisra csökkenteni csak tervsze­rűbb munkával, fegyelmezett helytállással lehetséges. M ehéz év lesz az idei? Nem vitatjuk, nehéz. De mikor ijedt meg a somogyi ember a nehézségektől? Húszéves tapasztalat alapján mondhatom: még soha. Mert erőt és kitartást ad az összefogás, s a nehéz helyzetben mindig megkeményednek az izmok. Az emberek — nem kinyilatkoz­tatás — bíznak a jövőben. Somogy ifjú munkásgárdája szereti azt, amit csinál, magabiztosságj. példamutató. Minden mun­kás, minden dolgozó ember ötletére, észrevételére, javaslatára szükség lesz. Okosan, ésszerűen kell gazdálkodni javainkkal; igényesebben és jobban kell dolgoznunk, mint eddig. A de­mokratizmus — egyik legfőbb célkitűzésünk — mélységes }e~ lelösségérzetet feltételez, tehát nem érhet qsalódás minket. Legújabb kori »népszokásunk« az, hogy az évkezdés ün­nepére megtervezzük munkás hétköznapjainkat. Így hát biza­lommal, derűlátóan nézhet előre az ember. Jávori Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom