Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-01 / 1. szám
vállalathoz csatolták a marcali TÖVÁL-t Mától a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat új íő-építés vezetőségeként működik tovább a marcali TÖVÁL. A hét elején munkásgyűlésen ismertették a volt TÖVÁL több mint 250 dolgozójával, hogy mi indokolta a szervezeti változást. A mun-l kásgyűlésen részt vett és fel- ! szólalt Király Ferenc, a Mar- ; call Járási Pártbizottság első j titkára, Gyulavári Tamás, a ! Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója és Balajcza János, a vállalat pártbizottságának titkára. A marcali járási párt-végrehajtóbizottság, amikor számba vette a járásban és a nagyközségben jelentkező, dinamikusan növekvő építési igényeket, arra a következtetésre jutott, hogy a TÖVÁL — elsősorban technikai felszereltsége miatt — képtelen lesz ezt teljesíteni. Kívánatosnak tartotta ezért, hogy magasabb műszaki színvonalat képviselő, korszerűbb szervezeti rendszerben dolgozó építőipari vállalat hozzon létre termelőegységet a járási székhelyen. A döntés megszületett, s az év utolsó negyedében hozzáláttak az átszervezéssel kapcsolatos feladatok előkészítéséhez és megoldásához. A volt marcali TÖVÁL több mint 250 dolgozója évente negyvenmil’ió forint éi’té- kű munkát végzett. Az átszervezés után a termelés növekedését elsősorban a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat magasabb műszaki színvonalat képviselő gépparkja biztosítja. — Az új fő-építésvezetőség — mondták a vállalatnál — szervesen kapcsolódik a vál- j lalat szervezeti rendszeréhez. | A dinamikusan fejlődő járási székhely a jobb technikai fölszereltség révén korszerűbb építőipari szervezetet kap feladatainak megoldásához. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat munkáslétszáma az átcsatolás révén 250-nel növekszik. Az itt dol'gozó jó szakemberekre rendkívül nagy szüksége van a vállalatnak. A szervezeti változás előnyös a munkások- | nak is. hiszen a vállalat bér- színvonala magasabb, mint a TÖVÁL-é volt. 1 Kenyér az új gyárból Ropogásra sült, a szokott- í nál magasabb — és nagyobb j — kétkilós kenyeret árusítót- tak néhány kaposvári boltban szilveszterre. Ez már az új kaposvári kenyérgyárban sült A Somogy megyei Sütőipari Vállalat — egy kicsit szilveszteri ajándékként — 110 mázsa kenyeret készített az új gyár berendezéseinek felhasználásával. Mint Perjési Ferenc főmérnök elmondta, a mostani sütés még csak a gépek egy részének jelentette az első próbát. A korszerű berendezések vizsgálata, próbája az új év első napjaiban tovább tart. Az első 110 mázsa azonban mar mutatja, hegy mire képes az úi gyár. Ha eb készül — két műszakban — 37 tonna kenyeret sütnek majd itt.. Az építők, szerelők jó. ösz- szehango'.t munkájának az eredménye, hogy az eredeti határidőnél — 1975. negyedik negyedévénél — jóval korábban. már januárban megkezdhetik a termelést. Bár a számlákat nem 'adták még össze, valószínűnek tartják, hogy kevesebbe ketül ez a beruházás, mint amennyivel eredetieleg számoltak. A kaposvári pékek újévi ajándékához, a H0 mázsa ropogósra sült, szép, magas kenyérhez jó étvágyat kívánunk! Több mint százmilliós vállalás terven felül Munkaverseny 25 tsz-ben Az Észak-somogyi Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége az idén májusban rendkívüli ülésen tárgyalt a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulása 30. évordulójának tiszteletére folyó munkaverseny szervezéséről; feltételeket dolgozott ki, s ezeket, valamint a javaslatokat eljuttatta a termelőszövetkezetekhez. Az elnökség lehívására huszonöt közös gazdaság csatlakozott — az éves gazdálkodási verseny mellett — a kongresszusi, illetőleg a jubileumi munkaversenyhez. (Az idén 32 tsz gazdálkodott a szövetség területén, számuk az egyesülések következtében 1975. január 1-től 25 lesz; ezzel az egy gazdaságra jutó termőterület Észak-somogyban 370» hektárra, a közös szántó 2360 hektárra növekszik, a legnagyobb összterülettel rendelkező termelőszövetkez-et 12 620 hektáron gazdákodik.) ■ A munkaversenyben résztvevő huszonöt termelőszövet- kezeiben a korábbi 72 mellett újabb 32 szocialista brigád alakult, így több min száz kollektívának mintegy másfél ezer tagja tett felajánlást az idei gazdasági, illetőleg pénzügyi tervek túlteljesítésére az üzemekben. Minthogy ezek a brigádok a termgjés különböző területein megtalálhatók, érthető, hogy a munkaverseny- pek bennük van a hajtóereje, ők jelentik a legfőbb garanciát arra, hogy a felajánlások teljesüljenek a szövetség tagszövetkezeteiben. Nemrég, amikor a szövetség küldöttközgyűlése az idei munkáról tárgyalt, a részvevők az előterjesztésből világos képet kaphattak arról, hogy összességében, szövetségi szinten mit jelent a termelőszövetkezetek felajánlása. Vállalták például, hogy a halmozat- lan termelési érték 21, a szövetkezeti bruttó jövedelem 14,4 a mérleg szerinti nyereség 5,7, a termelési költség csökkentése 26,2, a növénytermesztés és az állattenyésztés együttes árbevétele 23.6 millió forinttal haladja túl az idei tervet. A tehénlétszámnál 311 darabos, a hústermelésnél 1526 mázsás, a tejtermelésnél pedig több mint 13 ezer hektoliteres terven felüli vállalást tettek az északsomogyi termelőszövetkezetek a munkaverseny keretében. Országos O népesség-összeírás (Folytatás a 2. oldalról.) vagy lakhatási engedéllyel nem rendelkező — gyermekeit. A népesség-összeírás valamilyen formában — okirat alapján vagy anélkül — mindenkire kiterjed. A népesség-nyilvántartásba azonban csak azoknak az adatai kerülhetnek, akiket az előírt érvényes okirat alapján vesznek föl a listára. Az összeírás azokra az országban állandó lakosként bejelentett személyekre terjed ki, akik személyi igazolvánnyal vagy állandó lakhatási engedéllyel rendelkeznek, illetve olyan 14 éven aluli gyermekekre, akiknek adatai az előbbi személyek igazolványában szerepelnek. Az összeíróbiztosok az ideiglenes személyi igazolványt is elfogadják. Ha esetleg valamely anyakönyvi adat rendezése miatt vált szükségessé az ideiglenes igazolvány kiadása, a kérdéses adatot utólag rendezik a népesség-nyilvántartásban. A gyermekeket a szülő, elsősorban az anya személyi igazolványa alapján írják össze. Ezúttal lényegesen kevesebb adatot írnak össze, mint a népszámláláskor, de nem bemondás, hanem okmánnyal történő igazolás alapján. Minden összeírt személy az adatfelvételi lappal azonos számú igazolólapot kap. melyet az összeíróbiztos aláírás ellenében a helyszínen ad át. Az igazolólap a családi és utónéven kívül tartalmazza a személyi igazolvány sorozatát és számát, valamint az állandó lakóhelyi adatokat. Az összeírást igazoló lapnak több célja is van. Egyrész kontrollja annak, hogy az összeírásból senki ki ne maradjon, másrészt ezáltal elkerülhető, hogy ugyanazt a személyt kétszer vagy esetleg többször is összeírják. Az igazolólapot bevonják akkor, amikor az állampolgár a végleges személyi számot megkapja. A már említetteken kívül a betűjel és a 6 jegyű sorszám további jelentőséget ad az igazolólapnak. Az említett sorszám a számítógépes nyilvántartás fontos eszköze, s egyben lehetővé teszi az átmeneti időszakban az adatok folyamatos karbantartását. Ezt később a fölvett személyi adatokra alapozott és részben azokat tartalmazó, számítógépes eszközökön képzett 11 jegyű személyi szám váltja fel, amelyet 1978-ig folyamatosan vezetnek be. A személyi szám tartalmazza a születés időpontját, az állampolgárságra, a nemre vonatkozó adatokatAz igazolólapot a személyi igazolványban kell tartani. A 15 éven aluli, személyi igazolvánnyal még nem rendelkező gyermekek igazolólapját a szülő, illetve a törvényes képviselő köteles megőrizni, ezeket azonban nem kötelező a személyi igazolványban tartani. Elvesztését, illetve megrongálódását jelenteni kell az illetékes helyi népesség-nyilvántartó szervnél. Az igazolólapot az államigazgatási eljárások során a személyi igazolvánnyal együtt föl kell mutatni. A 14 éven aluli gyermek állandó lakóhelyének a törvényes képviselő (szülő, \ gyám) állandó lakóhelyét, az j állami gondozásba vett gyér- j meknél intézetet kell ál- j landó lakóhelynek tekinteni. ! A gyermek akkor változtat I állandó lakóhelyet, ha törvényes képviselője is állandó ; lakóhelyet változtat, új tör- ! vényes képviselőt jelölnek ki. i más intézetbe költözik, vagy örökbe fogadják. Minden más j lakóhely csak ideiglenes lakóhelye lehet a gyermeknek, j Az újszülött gyermek első J állandó lakcímét a születést bejegyző anyakönyvvezető, a lakcímének további változá- zását a törvényes képviselője ' (szülő, gyám. intézeti vezető) köteles a helyi népesség-nyilvántartó szervnél bejelenteni. Ha a gyermek törvényes képviselőjével érkezik ideiglenes lakóhelyére — 15 napon túli tartózkodás esetén — a szülővel egy időben kell a bejelentést teljesíteni. Ha egyedül tartózkodik ideiglenes lakóhelyén, három hónapon túli tartózkodás esetén a szállásadó köteles a gyermek ideiglenes lakóhelyét bejelenteni. A 14 éven aluli magyar állampolgár gyermekek bejelentésére négyféle, egy szelvényből álló belejentőlap készült: az állandó lakcímre vagy megszűnésére — fekete nyomással — kétféle, az ideiglenes lakcímre vagy megszűnésére — piros nyomással — szintén kétféle. A bejelentő- lapok január 1-től kaphatók a postahivatalokban és a kijelölt dohányboltokban. Azoknál a gyermekeknél, akik az összeírásukig nem változtatnak lakóhelyet. az összeíráskor történő adatszolgáltatást az első bejelentés teljesítésének tekintik, és csak az ez követő lakóhely- változásukat kell bejelenteni az erre kötelezetteknek. Akik január 1. és az összírásuk között változtatnak lakóhelyet — ez csak állandó lakóhely lehet —. a lakcím bejelentésekor a szülő személyi igazolványa alapján összeírják, és ezzel esy időben vészik el az első lakcímbejelentést. Felkérik a szülőket, hogv a gyer- mek lakcíme megváltozásának bejelentésekor személyesen jelenjenek meg. és vigyék magúkkal személyi igazolványukat, mert csak ennek felmutatása mellett lehetséges a gyermek összeírása és lakcím- változásának bejelentése. Az összeírásról a 14 éven aluliak is kapnak igazoló lapot, melyen az állandó lakóhely is szerepel. A további lakóhelyváltozást vagy ideiglenes lakóhely létesítését a lakcímbejelentési ügyintéző szervek az igazolólap hátoldalára vezetik rá. Ezért kérjük a lakosságot, hogy a 14 éven aluli gyermekek lakcímváltozásának bejelentésekor a gyermek igazolólapját is vigyék magukkal. Az ügyintéző szervek csak ennek bemutatása esetén fogadják el a lakcímváltozás bejelentését. Derűlátóan A z évkezdés ünnep az egész világon. Határkő, ahonnan visszapillant és előrenéz az ember. Elégedetten vagy nosztalgiával, de mindenképpen reménnyel, bizakodás* sál, megfontolt elhatározással. Az ember sok mindent teremt egy év alatt. S néhány évtizede különösen megtanulta becsülni a teremtést. Hiszen ö az alkotó, ö teremt értékeket, s az »újszülött■■ mindig az ö keze munkáját dicséri. Ha év közben a munka lázában elsiklott is kisebb-nagyobb alkotásai melleit, ilyenkor elégedetten tekint föl rájuk. Mege'evenednek a nagy akarás mozzanatai, az apró örömök, az erőfeszítések; megszépül a sokszor kínzó gyötrelem is. A végeredméáy észre, érzelmekre ható. Az év első napjához szinte minden nép történetében valami kedves népszokás kötődik. Szerencsét hozó, gonoszt űző hagyományok ezek. A magyar népszokások közül előbukkan egy esemény, amikor nagy ceremóniával földbe ásták a szalmabábut, hogy általa jelképesen eltemessék a.telet. Termékenységvarázsló kongózás, Icoledálás. kántálás színtere volt a falu; a legkülönbözőbb jóslások »szertartásai'y zajlottak le, s bennük a jövőbelátás bizonytalan, mégis reményt keltő vágyakozásai öltöttek testet. Ezek a hagyományok alig élnek már. »Üj- kori népszokások« tanúi vagyunk. »Boldog új évetmondják az utcán az ismerőseink; üdvözlő kártyák tízezreit kézbesíti a posta: minden jót kívánnak egymásnak az emberek, s talán a legszebb »népszokás«, hogy tervezzük a jövőt. Van-e hitelük a jókívánságoknak? Vágy-e — mint régen — vagy elérhető valóság a reményteljes jövő? Kinek van hitele? Akinek fedezete van rá. S nálunk a munka a biztos fedezet. 1 Amikor újévi jegyzetemre készültem, sorra vettem az év eseményeit. A tőmondatokkal is hosszú oldalak teltek meg jegyzetfüzetemben, mégsem sajnálom, hogy »hiábavaló« erőfeszítés volt összegyűjteni őket. Lehet-e két hasábon teljes és hiteles leltárt készíteni egy év történéseiről? Hiszen nemcsak rólunk, somogyiakról, hanem az országról, az egé^z világról van szó, amely egy évvel öregebb — és hadd valljam: az emberiség jövője szempontjából gazdagabb lett. Fasiszta diktatúrák hulltak a porba, őrségváltás zajlott le a nyugat-európai bársonyszékekben; gazdasági válság ezernyi jele mutatkozik a tőkés világban, infláció és munkanélküliség, erkölcsi bukás a legfelsőbb körökben, s idehaza — a szocialista világban — stabilitás, létbiztonság, talán szerényebb, de megállíthatatlan fejlődés tanúi vagyunk. A nemzetközi enyhülés és az együttműködés jegyei nyilvánvalók; a párbeszéd, a kommunista és munkáspártok törekvései a meghatározók. S lehet, hogy paradoxonnak hat. de el kell mondanom: miközben tíz tőkés országban tízmillió munkanélkülit számlálnak, Barcson, a Dráva partján új gyár alapkőtételén vehettünk részt, s mindenütt megteremtjük az emberek munkához való lehetőségét. Ázsia és Afrika fejletlenebb országaiban krónikus éhínség tizedeli a népeket, s nálunk a katasztrofális időjárás ellenére megmentettük mezőgazdasági terményeinket — a közösség erejével. Azzal, amire építjük a jelent és a jövőt. A szocialista világon kívül hol fedezték még föl, hogy a legfőbb tartalék az ember, aki társadalmáért, önmagáért áldozatokra, nagy tettekre, mindenre képes? a krónikás tanúja minden újnak. A kis emberke születésétől ott van mindenütt, ahol teszünk, és közösen tenni akarunk valamit az emberért. S az emberek ma már nem külső szemlélői az eseményeknek, erről ezerszer meggyő- ződnettem. Mit említsek ilyenkor a közösségi tettek rengetegéből. A kommunisták számvetéseit, ahol felelősséggel mérték föl saját tevékenységüket, s kritikusan beszéltek arról, amin még változtatni kell? A kongresszusi versenyt, ahol munkások ezrei mutatják meg, hogy többre képesek, mint amennyit eddig elvártak tőlük? Az őszről beszéljek, amikor a tsz-tagok mellett a munkások, a katonák, a kisdiákok, az értelmiségiek százai, ezrei, az első hívó szóra föláldozták pihenőnapjukat a kenyérért, a biztonságért? A »szép tájú Somogy»-ról ejtsünk szót, amelynek arculata hónapról hónapra úgy változik, mint ahogy kamasszá, felnőtté érik a gyermek? Hiszen látják a változás jeleit, a »kamasz« néha pattanásos arcát; elszánt, határozott tekintetét! Hiszen önök e változás legfőbb részesei. Üj munkások, új gyárak felnövésének tanúi vagyunk, s nem üres jelszó, hogy idehaza minden az emberért való. Látták az elégedett mosolyt a munkások arcán, amikor fizetésüket rendezték? Láttak sokgyerekes családokat, amikor a sző- nyegpadlós, fürdőszobás, gázfűtéses lakások honfoglalói lettek? És ugye láttak építeni kórházakat, rendelőintézeteket? Találkoztak apró gyermekekkel, akik feloldódtak, közösségi emberekké váltak, az új bölcsődék, óvodák légkörében? Miért ne látták volna? Hiszen itt élnek Somogybán; ez a legszűkebb hazájuk, ahol őseinknek valamikor hajnali két órakor csöngetett ébresztőt a kényszer; ahol hat-hét éves korukban már cselédsorban dolgoztak a gyerekek, s ahol utcát söpörtek a diplomások, ha egyáltalán kenyérhez jutottak. Van hitele az ígéretnek? A párt nem ígér megalapozatlanul. S az emberek óriási többsége bizalommal követi a pártot. Mi történt az elmúlt évben? Vessen mindenki számot önmagával — és ne legyen igazságtalan. Valamit jelez az is, hogy ötszázan álltak sorban, amikor a Merkur meghirdette a Trabantot, de a vezető szerveket ez nem vezeti félre. Sok még a gond, a tennivaló. Gondolunk a nyugdíjasokra és teszünk értükf a munkásokra, akiknek élet- és munkakörülményeit tovább javítani hivatott a párt; a sokgyermekes anyákra s a leendő kismamákra, a fizikai dolgozók gyermekeire, a nemzet jövőjére. Nem ássuk el a szalmabábut, hogy elűzzük a hideget, a telet; tettekkel akarunk »meleget« árasztani, s ehhez megvan minden feltételünk. Az új év a kongresszus éve lesz. Készülődéssel, munkával, számvetéssel, várakozással teli eztendő. Kívánhatjuk-e egymásnak, hogy »Boldog új évet«? Igen. 1974 és az előző három év tettei révén jókívánságaink megalapozottak. A párt egyenes úton halad, s a kongresszus minden bizonnyal megerősíti ezt az utat. Hiszen tovább szilárdult a munkáshatalom, emelkedett az életszínvonal, megvalósulnak a X. kongresszus ha-» tározatai, az ötéves terv célkitűzései. Kívánhatunk-e többet? Csak azt, hogy ezen az úton menjünk tovább; elkötelezetten, szívós, kitartó akarással. Látható már, hogy — javarészt külső jelenségek hatására — nehéz évünk lesz. Senki előtt sem titok, hogy a nyugati piac, a tőkés világ gazdasági folyamatainak hatását ellensúlyozni, minimálisra csökkenteni csak tervszerűbb munkával, fegyelmezett helytállással lehetséges. M ehéz év lesz az idei? Nem vitatjuk, nehéz. De mikor ijedt meg a somogyi ember a nehézségektől? Húszéves tapasztalat alapján mondhatom: még soha. Mert erőt és kitartást ad az összefogás, s a nehéz helyzetben mindig megkeményednek az izmok. Az emberek — nem kinyilatkoztatás — bíznak a jövőben. Somogy ifjú munkásgárdája szereti azt, amit csinál, magabiztosságj. példamutató. Minden munkás, minden dolgozó ember ötletére, észrevételére, javaslatára szükség lesz. Okosan, ésszerűen kell gazdálkodni javainkkal; igényesebben és jobban kell dolgoznunk, mint eddig. A demokratizmus — egyik legfőbb célkitűzésünk — mélységes }e~ lelösségérzetet feltételez, tehát nem érhet qsalódás minket. Legújabb kori »népszokásunk« az, hogy az évkezdés ünnepére megtervezzük munkás hétköznapjainkat. Így hát bizalommal, derűlátóan nézhet előre az ember. Jávori Béla
