Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-26 / 22. szám
Pecsenyebárányok Somogybó! Olaszországba, Franciaországba és Líbiába A Kaposvári Húskombinát a múlt évben több mint 24 ezer élő bárányt exportált — túlnyomó többségben expressz pecsenyebárányt — főként Olaszországba, kisebb részben Franciaországba és Líbiába. Mint arról Csokonai János osztál/vezető tájékoztatott, a legtöbb állat a húskombinát saját juhtelepéről került külföldre, majdnem 16 ezret szállítottak el innen. A múlt évi élőexport 79,2 százalékkal haladta túl az 1973. évit s az idén — most készülnek a tervek — várhatóan ennél jóval többet exportálhatnak, főleg a megvásárolt sántosi telep fejlesztése révén. Somogy megyében is az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt rendelkezései, javaslatai az irányadók. Erre az évre vonatkozóan többek között a következők érdekelhetik a juhászat- tal rendelkező nagyüzemeinket. Az első negyedévben várhatóan a piaci kínálat nem haladja meg a keresletet a juh- exportnál, azonban az már most nyilvánvaló, hogy tejesbárányból ebben az időszakban túlzott a kínálat. Éppen ezért javasolják az üzemeknek, hogy — ahol ezt az adottságok lehetővé teszik — tejes- I bárány helyett gyors hizlalása pecsenyebárányt értékesítsenek. A tejesbárányok átadását | feltétlenül úgy ütemezzék, hogy az értékesítés legkésőbb j március közepéig befejeződjön, J ugyanis a kereslet az olasz pia- j con előreláthatóan januárban | és februárban mérsékelt lesz, j csak február utolsó hetében, j illetőleg március elején számít- I hatunk a nagyobb arányú szállítások megindulására. Lakatos Károly, az Áruforgalmi és Húsipari Tröszt osztályvezetője az első negyedévre várható juhexportról szóló tájékoztatójában — a Magyar Mezőgazdaság ez év január 22-i számának Információk c. mellékletében jelent meg — elmondja, hogy az előző évektől eltérően a húsvéti számítások az idén az első negyed- I évben már befejeződnek. A j gyors hizlalású pecsenyebárányok értékesítési lehetősége az év első három hónapjában kedvezőnek ígérkezik, ezek elhelyezésére nemcsak az olasz piacon van mód, hanem Európa más országaiban és a Földközi-tengeri, valamint a közel-keleti államokban is. Udvarias brigádok Senki se irt be a panaszkönybe A siófoki ái'ész Sió Áruházában tíz közösség tett vállalást a XI. pártkongresszus és a hazánk felszabadulásának 30. évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyben. Dömötör István áruházigazgató elmondta, hogy a brigádok közül az ABC-részlegen dolgozó Zója és Lenin brigád nagyszerű eredménnyel zárta az 1974. évet. Az ABC két brigádja 1972-ben érdemelte ki először a szocialista címet. 1973-ban a termelési tanácskozás különböző hiányosságok miatt nem ítélhette oda nekik a szocialista címet. Tavaly a 40—40 tagú két brigád elhatározta, hogy az előző évi csorbát kiköszörülj. Vállalták, hogy a forgalmát 10 százalékkal emelik, sokkal nagyobb gondot fordítanak a vagyonvédelemre. György né, az ABC- helyettes vezetője, és Lászlóné, a Lenin vezetője elmondta, előző évinél 15 millió nagyobb forgalmat Ez több mint 20 szá- magasabb az * 1973. Tóth részleg Csurgai brigád hogy az forinttal értek el. zajúkkal évinél. A legjobban a leltártól féltek, noha úgy vigyáztak a szövetkezet vagyonára, mint a szemük fényére. Nagy volt az öröm a brigádtagok között, amikor megtudták, hogy sikerült kálón belül maradni az elszámolásnál. Ezt akkor lehet igazán értékelni, ha tudja, az ember, hogy 400 lopást lepleztek le tavaly a Sió Áruházban, és ennek 90 százaléka az ABC-részlegben történt 5— 500 forint értékhatár között. Sajnos a tolvajok között bélés külföldi vásárlók egyaránt megtalálhatók. Az ABC az áruház legforgalmasabb osztálya, ahol élelmiszereket, vegyi és háztartási cikkeket, üveget és porcelánt, műanyagot, vas- és edényárukat hoznak forgalmba. Az átlagos készlet itt 4,6 millió forint. A nagy idegenforgalmi szezonban ezen a részlegen 18 000, a kevésbé forgalmas napokon 7000 vásárló fordul meg. 1974-ben 82 millió forint volt az ABC forgalma a két brigád munkája nyomán. Az udvariasságot igazolja, hogy a panaszkönyvek üresen maradtak. A Zója brigád tagjai közül Gulyás Józsefné, Pamlényi Györgyné, Kuti Karolina, a Lénin brigádból Bojtok Istvánná, Mózer Istvánná és Olasz Lászlóné munkája kiMás a papír, más a szemét! Nem minden fénylik, ami arany Kifizethető fillérek és elveszett milliók Szemét. Piszkos, haszontalan limlomok tömegét jelenti számunkra ez a szó. Ki gondolná, hogy nincs a szemétnek olyan része, amelyik ne volna hasznosítható valamilyen) módon. A papír- és fémhulladékok hasznosítását már az- úttörők is jól ismerik. Még csak a Deltában láttuk, hogy az egyre szaporodó műanyagok, flakonok, dobozok ledarálva építőelemekhez adnak jó töltelékanyagot. A szei'ves hulladék komposztálás után trágyaként szolgálhat a mezőgazda- sági területek javítására. Hosszan sorolhatnánk, hány lehetőség volna a gumi- és üveghulladékok felhasználására is. A Kaposvári Városi Tanács költségvetési üzeme több mint 12 ezer lakásból szállítja el a rendszeresen a szemetet. A lakások több mint a jelében központi fűtés van, így még az egyszerű papírhulladék elégetésére sincs lehetőség. A szemét tehát teljes egészében a kukába kerül. A megyeszékhely észak-nyugati városrészében tett »kukaőrjárat« megmutatta, hogy a központi fűtéses épületek kukái csaknem teljes egészében papír- hulladékot tartalmaznak. Egy családra napi fél kilo- grammnyi papírhulladékot számolva csak Kaposvár új lakótelepeiről 1092 tonna papír- hulladék kerül évente a szeméttelepre. Azaz, hogy valamivel kevesebb, a szorgalmas kis piros nyakkendősök jóvoltából. Sajnos, eddig csak ők gondoltak rá, hogy a hulladékból hasznot is lehet húzni, hogy más a papír, és más a szemét... A fenti számokból következtethetünk arra, hogy az évek során mennyi papírhulladék mállóit »semmivé« a városi szeméttelepen. Sajnos, értékesebb nyersanyagok is oda kerülnek. A kaposvári üzemekből rendszeresen szállítanak ki réz-, vas- és alumíniumhulladékot is, amelynek tonnáiból ugyancsak kevés jut a MÉH-telepre ... A Nyugat-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat vezetői szerint a szeméttelep ilyenféle hasznosítása túlságosan költséges. volna, különben is egyenlőre ennél fontosabb területeken sem tudnak mindenben felnőni a követelményekhez. Megszervezték például tavaly a sávház papírhulladékának összegyűjtését, ugyanakkor nem tudták megoldani, hogy a teherkocsi a megbeszélt időben valóban a helyszínre menjen. Az a lakó, akinek egyszer vissza kellett cipelnie az újságkötegeket, nem hozta le többé. Kevés a szállítóeszköz. Az idén érkező három új kocsit kizárólag papírszállításra kívánják felhasználni. Megkísérlik (a - második félévben) mozgó átvevőhely beállítását, ezúttal jobb szervezéssel. ^ Ez tehát a gond és ^ megol- jdásra szőtt terv. Jós tehetség ' nélkül megállapítható, hogy a munkába álló MÉH-kocsi kevés lesz ahhoz, hogy valamennyi hasznosítható hulladék vagonokba kerüljön, és ne a kukába. Az év elejétől emelkedett a MÉH által a hulladékokért fizethető összeg. Azonban még mindig — kényszerű okokból — fillérekkel számolgatnak a MÉH könyvelői, miközben milliók kerülnek a szeméttelepre, mert nem elég ösztönző az ár. Miközben a nyersanyagok ára emelkedik, a hulladékoké alacsony marad. Az ok: sok esetben még nem látjuk meg a hulladékban a nyersanyagot. Pedig a szólás fordítva is igaz: nem minden fénylik, ami arany. Egy tonna papírhulladék ára 100—-1500 forint, miközben ez a mennyiség 15 ezer forint értékű cellulózt he- I lyettesíthet! Tegyük hozzá: 1 mennyivel többet helyettesít- 1 heíne ha minden papírhulla- I dék a gyárakba kerülne! 1974-ben csak a kaposvári MÉH-telep által, átvett papírhulladék mennyisége 1060 tonna volt, csaknem ugyanannyi, mint ami számításaink szerint a szeméttelépre került. Mindez csak igen kis területe a gazdasági eredményeink eléréséhez szükséges takarékosságnak. A NEB nemrég tartott vizsgálatai bebizonyították, hogy a somogyi vállalatoknál és mezőgazdasági üzemekben jól hasznosítható hulladékok és melléktermékek tonnái mennek veszendőbe. Bíró Ferenc Halak és halászat Befejeződtek a halászások Somogybán. Tavaly az állami szektor halastavaiból ezerszázhat tonna, míg a szövetkezeti tulajdonban levő tavakból négyszázötven tonna hal került a vásárlók asztalára, a tárolókba és a feldolgozó üzemekbe. emelkedő volt. I» D. Z Megyénkben hagyományai vannak a halászatnak. Hagyományai, melyek köteleznek. Mikor a századfordulón a tóépítési nagy kampányban gomba módra szaporodtak a halastavak, Somogybán 2300 j hektár vízfelületen foglalkoztak a gazdák haltenyésztéssel. A mai eredmények is szépek. A Balatont is figyelembe véve évente négyezer tonna halat fognak ki. Ez az országos mennyiség egyhatoda. De ha figyelembe vesszük azt, hogy milyen a termelési megosztottság, már elszomorító kép tárul elénk. A termelőszövetA repülés századai Hogyan repülünk 2000-ben? A repülés fejlődésének iránya nyilvánvaló: messzebbre, gyorsabban, kényelmesebben. Ez a konstruktőrök szerint azt jelenti, hogy a ma használatos nagy teljesítményű, szupersebességű gépeknél nagyobb befogadóképességű (személy- és teherszállító) gépeket kell készíteni. A hangnál kétszer gyorsabban Mi is a jelenlegi sebességhatár? Az utasforgalomban résztvevő átlagos gépek sebessége valamivel 1000 km/ó alatt, vagy akörül van (a gázturbinás sugárhajtású gépeket értjük ez alatt). Repülnek viszont már a holnap előhírnökei — a TU-144 és a Concorde típusok. Igaz, a rendszeres légi- közleked'ésbe még csak - most vonják be őket. Ez a két típus már lényegében tudja mindazt, amit a tervezők az 1980-as évek nagy távolságú személy- szállító repülőgépeiről megálmodtak. Sebességük valameny- nyivel a kétszeres hangsebesség fölött van, befogadóképességük 120-130 utas. Leszállás Somogyi Néplap nélkül több mint hatezer kilométernyi távolságot képesek átrepülni. Az ilyesfajta gépek rendszeres légijáratba állítása azonban egy sor igen jelentős problémát vet föl, amelyek megoldása nélkül nem lehet előbbre lépni. Közülük egyik a légkör szennyeződése. A Concorde nem képes eleget tenni a minimális előírásoknak sem. Ezért ma sem eldöntött, hogy néhány állam egyáltalán en- gedheti-e légterén átrepülni ezt a típusú óriás gépet. Sok a megoldatlan kérdés További gond, hogy az eddigi járatok igényeinek kielégítésére épült, illetve bővített repülőterek sem kifutópályáüí- kal, sem műszaki berendezéseikkel nem képesek minden tekintetben ellátni, illetve fogadni ezeket a típusokat. Problémát okoz az ilyen óriásgépek építésével kapcsolatban a világszerte jelentkező energiaválság ' is. Az üzemanyagárak egyes fejlett országokban annyira megdrágultak, hogy hasonló nagvsagrendú, más energiaigényes technológiák fejlesztéséről is letettek már. A holnap gépei Ennek ellenére a tudósok úgy vélik, hogy az ezredfordulón a személyszállító repülőgépek sebessége 6-9-szerese lesz a hangsebességnek. A szállítható utasok száma megközelíti az ezret, tehát egy kisebb község valamennyi lakóját föl lehet rakni egyetlen repülőgépre. A nagy sebességből adódóan a föld teljes Éörülrepü- lése alig néhány órát vesz majd igénybe. Az új gépek jellegzetes konstrukciós megoldása a több szintre tagolt törzs. Ebben — akár valamiféle emeletes házban — az utasok egy-egy szint között lifttel közlekednének. Külön fedélzeten lennének az utasok poggyászát tartalmazó raktárak, valamint a konyhák, tálalók és mélyhűtő termek. ^ A feltételek jók Az új terveknek megfelelően egyes országokban már erőteljesen korszerűsítik a repülőtereket. A prognózis alapján úgy számítják, hogy egy közepes forgalmú repülőtér évi utasforgalma meghaladja majd a 25 milliót. A jelenlegi repülőterek ennyi gép és ennyi utas fogadására már nem alkalmasak. A beton alatti szállítófolyosókon mozgójárdák szolgálják majd a be- és kiszállók kényelmét. A környezetszennyezés és a zajszint csökkentése miatt a repülőterek mind távolabb kerülnek a nagyvárosoktól. A közlekedés megoldása — a repülőtér és a város között — sürgeti a föld alatti és föld feletti gyors- vasútak kiépítését, vagy a helikopteres szállítás megoldását. A motorok tervezőire is sok gond hárul. A jelenleg működő hőlégsugár-motorok rendkívüli mértékben szennyezik a levegőt, s nagyon zajosak, s olyan — füllel nem hallhat) — hangokat is kibocsátanak, amelyeknek káros élettani hatásuk is lehet. Az utolsó nagy kérdések egyike a repülés biztonságának fokozása. A tervezett hatalmas sebességi tartományokban a hagyományos szerkezeti és burkolóanyagok nem bírják ki az igényhevételeket. A külső 1 borítás például felizzik és el- ; ég. Az új acélötvözetek kidolgozása azonban már folyik. Sok tehát a kérdőjel, a vá- j laszra váró kérdés. A feltételek szerencsére megvannak, j A tudományos-technikai forradalom időszakát éljük. Minden új nap új felfedezések sorát hozza. Bízhatunk abban, hogy a kérdések nem maradnak megválaszolatlanul, és az emberiség érdekében valamennyi erő együttműködik majd. Kő Tamás kezetek halastavaiból alig kerül ki hal. Egy kis túlzással: van olyan halastavunk, melyből a lehalászott mennyiség csak a zárszámadási fehér asztalra elég. A termelőszövetkezetek halastavainak egyik jellemzője az elhanyagoltság. Tavaly a Balatoni Halgazdaság közreműködésével komoly munka kezdődött a haltenyésztés érdekében. Tíz somogyi termelőszövetkezetet kerestek meg a megyei tanács és a gazdaság illetékesei egy olyan elképzeléssel, hogy a megyében a Balatoni Halgazdaság irányításával termelési rendszert szerveznek. Amikor arra került a sor, hogy a végső megbeszélésen aláírják a szerződéseket, tíz termelőszövetkezetből hat visszalépem. Jóllehet van jövője ennek az ágazatnak, érdemes lenne foglalkozni vele. Nemcsak azért, mert az évi átlagos személyenkénti fogyasztás három kiló, s ebből csaknem egy kiló halhús importból kerül az asztalra, hanem azért is. mert a megyében igen kedvező lehetőségek vannak a haltenyésztésre. A Kaposvári ( Mezőgazdasági Főiskola munkatársai sok elképzelést dolgoztak ki és továbbítottak á gazdaságoknak. Buzsúkon például az ő munkájuk nyomán kezdődik meg a haltenyésztés. \ buzsáki termálvíz magas sótartalma miatt nem engedhető be semmilyen csatornahálózatba, de ülepítőgödrökbe vezetve haltenyésztésre alkalmas. Sorolhatnánk még az előnyös lehetőségeket, hisz bőven van belőlük. Gond a haltenyésztők' számára az értékesítés is. A göllei termelőszövetkezet azért hagy- ta-abba — több mint húsz hektár íelületú tavon — a haltenyésztést, mert egyetlen halértékesítő vállalatunk, a HALÉRT nem fogadta el szerződési ajánlatát, még a hivatalos levelükre sem válaszolt. Mi tehát a kiút a termelőszövetkezetek számára ? Elsősorban mindenképpen rendbe kell hozatni a halastavakat, hisz régiek már. Meg kell teremteni a lehetőséget ahhoz, hogy ne egyetlen tóban legyenek az ivadékok és a hízó halak. Persze mindehhez kell egy összefogó szerv is, a Balatoni Halgazdaság támogatása. A tavalyi elképzelés — bár ideiglenesen holtponton maradt — remélhetőleg megvalósul. A termelőszövetkezetek ilyen irányú munkáját össze kell hangolni. Ha valahol közösen, együtt dolgoznak — eredmények várhatók. Megteremtődnek a magasabb színvonalú szakmai irányítás feltételei. Lehetővé válik a tavak szakosított üzemeltetése, megoldódik a tenyészanyag-eilátás és az értékesítés. Nagy Jenő \ Kaposvári Cukorgyár azonnali belépéssel fölvesz lakatos, autószerelő, karosszérialakatos, ács és tetőfedő szakmunka sok at, valamin1 ' • se~.kl- ni unkäoüivL t ^ te ríi tu a L). Jelentkezés: a gyár munkaügyi osztályán. (8858)
