Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

Pecsenyebárányok Somogybó! Olaszországba, Franciaországba és Líbiába A Kaposvári Húskombinát a múlt évben több mint 24 ezer élő bárányt exportált — túl­nyomó többségben expressz pecsenyebárányt — főként Olaszországba, kisebb részben Franciaországba és Líbiába. Mint arról Csokonai János osztál/vezető tájékoztatott, a legtöbb állat a húskombinát saját juhtelepéről került kül­földre, majdnem 16 ezret szál­lítottak el innen. A múlt évi élőexport 79,2 százalékkal ha­ladta túl az 1973. évit s az idén — most készülnek a tervek — várhatóan ennél jóval többet exportálhatnak, főleg a meg­vásárolt sántosi telep fejlesz­tése révén. Somogy megyében is az Ál­latforgalmi és Húsipari Tröszt rendelkezései, javaslatai az irányadók. Erre az évre vonat­kozóan többek között a követ­kezők érdekelhetik a juhászat- tal rendelkező nagyüzemein­ket. Az első negyedévben vár­hatóan a piaci kínálat nem ha­ladja meg a keresletet a juh- exportnál, azonban az már most nyilvánvaló, hogy tejes­bárányból ebben az időszak­ban túlzott a kínálat. Éppen ezért javasolják az üzemek­nek, hogy — ahol ezt az adott­ságok lehetővé teszik — tejes- I bárány helyett gyors hizlalása pecsenyebárányt értékesítse­nek. A tejesbárányok átadását | feltétlenül úgy ütemezzék, hogy az értékesítés legkésőbb j március közepéig befejeződjön, J ugyanis a kereslet az olasz pia- j con előreláthatóan januárban | és februárban mérsékelt lesz, j csak február utolsó hetében, j illetőleg március elején számít- I hatunk a nagyobb arányú szál­lítások megindulására. Lakatos Károly, az Árufor­galmi és Húsipari Tröszt osz­tályvezetője az első negyedév­re várható juhexportról szóló tájékoztatójában — a Magyar Mezőgazdaság ez év január 22-i számának Információk c. mellékletében jelent meg — elmondja, hogy az előző évek­től eltérően a húsvéti szám­ítások az idén az első negyed- I évben már befejeződnek. A j gyors hizlalású pecsenyebárá­nyok értékesítési lehetősége az év első három hónapjában kedvezőnek ígérkezik, ezek el­helyezésére nemcsak az olasz piacon van mód, hanem Euró­pa más országaiban és a Föld­közi-tengeri, valamint a kö­zel-keleti államokban is. Udvarias brigádok Senki se irt be a panaszkönybe A siófoki ái'ész Sió Áruhá­zában tíz közösség tett válla­lást a XI. pártkongresszus és a hazánk felszabadulásának 30. évfordulójának tiszteletére in­dított munkaversenyben. Dö­mötör István áruházigazgató elmondta, hogy a brigádok közül az ABC-részlegen dol­gozó Zója és Lenin brigád nagyszerű eredménnyel zárta az 1974. évet. Az ABC két bri­gádja 1972-ben érdemelte ki először a szocialista címet. 1973-ban a termelési tanács­kozás különböző hiányosságok miatt nem ítélhette oda ne­kik a szocialista címet. Tavaly a 40—40 tagú két brigád elhatározta, hogy az előző évi csorbát kiköszörülj. Vállalták, hogy a forgalmát 10 százalékkal emelik, sokkal nagyobb gondot fordítanak a vagyonvédelemre. György né, az ABC- helyettes vezetője, és Lászlóné, a Lenin vezetője elmondta, előző évinél 15 millió nagyobb forgalmat Ez több mint 20 szá- magasabb az * 1973. Tóth részleg Csurgai brigád hogy az forinttal értek el. zajúkkal évinél. A legjobban a leltártól fél­tek, noha úgy vigyáztak a szövetkezet vagyonára, mint a szemük fényére. Nagy volt az öröm a brigádtagok között, amikor megtudták, hogy sike­rült kálón belül maradni az elszámolásnál. Ezt akkor le­het igazán értékelni, ha tud­ja, az ember, hogy 400 lopást lepleztek le tavaly a Sió Áru­házban, és ennek 90 százaléka az ABC-részlegben történt 5— 500 forint értékhatár között. Sajnos a tolvajok között bél­és külföldi vásárlók egyaránt megtalálhatók. Az ABC az áruház legforgalmasabb osz­tálya, ahol élelmiszereket, ve­gyi és háztartási cikkeket, üveget és porcelánt, műanya­got, vas- és edényárukat hoz­nak forgalmba. Az átlagos készlet itt 4,6 millió forint. A nagy idegenforgalmi szezonban ezen a részlegen 18 000, a kevésbé forgalmas napokon 7000 vásárló fordul meg. 1974-ben 82 millió forint volt az ABC forgalma a két brigád munkája nyomán. Az udvariasságot igazolja, hogy a panaszkönyvek üresen maradtak. A Zója brigád tagjai közül Gulyás Józsefné, Pamlényi Györgyné, Kuti Karolina, a Lénin brigádból Bojtok Ist­vánná, Mózer Istvánná és Olasz Lászlóné munkája ki­Más a papír, más a szemét! Nem minden fénylik, ami arany Kifizethető fillérek és elveszett milliók Szemét. Piszkos, haszonta­lan limlomok tömegét jelenti számunkra ez a szó. Ki gondol­ná, hogy nincs a szemétnek olyan része, amelyik ne volna hasznosítható valamilyen) mó­don. A papír- és fémhulladé­kok hasznosítását már az- út­törők is jól ismerik. Még csak a Deltában láttuk, hogy az egyre szaporodó műanyagok, flakonok, dobozok ledarálva építőelemekhez adnak jó tölte­lékanyagot. A szei'ves hulla­dék komposztálás után trágya­ként szolgálhat a mezőgazda- sági területek javítására. Hosszan sorolhatnánk, hány lehetőség volna a gumi- és üveghulladékok felhasználásá­ra is. A Kaposvári Városi Tanács költségvetési üzeme több mint 12 ezer lakásból szállít­ja el a rendszeresen a szeme­tet. A lakások több mint a jelé­ben központi fűtés van, így még az egyszerű papírhulla­dék elégetésére sincs lehető­ség. A szemét tehát teljes egé­szében a kukába kerül. A me­gyeszékhely észak-nyugati vá­rosrészében tett »kukaőrjárat« megmutatta, hogy a központi fűtéses épületek kukái csak­nem teljes egészében papír- hulladékot tartalmaznak. Egy családra napi fél kilo- grammnyi papírhulladékot számolva csak Kaposvár új la­kótelepeiről 1092 tonna papír- hulladék kerül évente a sze­méttelepre. Azaz, hogy valami­vel kevesebb, a szorgalmas kis piros nyakkendősök jóvoltá­ból. Sajnos, eddig csak ők gondoltak rá, hogy a hulla­dékból hasznot is lehet húzni, hogy más a papír, és más a szemét... A fenti számokból következ­tethetünk arra, hogy az évek során mennyi papírhulladék mállóit »semmivé« a városi szeméttelepen. Sajnos, értékesebb nyersa­nyagok is oda kerülnek. A ka­posvári üzemekből rendszere­sen szállítanak ki réz-, vas- és alumíniumhulladékot is, amelynek tonnáiból ugyancsak kevés jut a MÉH-telepre ... A Nyugat-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat vezetői szerint a szeméttelep ilyenféle hasznosítása túlságo­san költséges. volna, különben is egyenlőre ennél fontosabb területeken sem tudnak min­denben felnőni a követelmé­nyekhez. Megszervezték például ta­valy a sávház papírhulladéká­nak összegyűjtését, ugyanak­kor nem tudták megoldani, hogy a teherkocsi a megbeszélt időben valóban a helyszínre menjen. Az a lakó, akinek egyszer vissza kellett cipelnie az újságkötegeket, nem hozta le többé. Kevés a szállítóeszköz. Az idén érkező három új kocsit kizárólag papírszállításra kí­vánják felhasználni. Megkí­sérlik (a - második félévben) mozgó átvevőhely beállítását, ezúttal jobb szervezéssel. ^ Ez tehát a gond és ^ megol- jdásra szőtt terv. Jós tehetség ' nélkül megállapítható, hogy a munkába álló MÉH-kocsi kevés lesz ahhoz, hogy vala­mennyi hasznosítható hulla­dék vagonokba kerüljön, és ne a kukába. Az év elejétől emelkedett a MÉH által a hulladékokért fi­zethető összeg. Azonban még mindig — kényszerű okokból — fillérekkel számolgatnak a MÉH könyvelői, miközben milliók kerülnek a szemétte­lepre, mert nem elég ösztönző az ár. Miközben a nyersanya­gok ára emelkedik, a hulladé­koké alacsony marad. Az ok: sok esetben még nem látjuk meg a hulladékban a nyers­anyagot. Pedig a szólás fordítva is igaz: nem minden fénylik, ami arany. Egy tonna papír­hulladék ára 100—-1500 forint, miközben ez a mennyiség 15 ezer forint értékű cellulózt he- I lyettesíthet! Tegyük hozzá: 1 mennyivel többet helyettesít- 1 heíne ha minden papírhulla- I dék a gyárakba kerülne! 1974-ben csak a kaposvári MÉH-telep által, átvett papír­hulladék mennyisége 1060 ton­na volt, csaknem ugyanannyi, mint ami számításaink szerint a szeméttelépre került. Mindez csak igen kis terüle­te a gazdasági eredményeink eléréséhez szükséges takaré­kosságnak. A NEB nemrég tartott vizsgálatai bebizonyí­tották, hogy a somogyi válla­latoknál és mezőgazdasági üzemekben jól hasznosítható hulladékok és melléktermékek tonnái mennek veszendőbe. Bíró Ferenc Halak és halászat Befejeződtek a halászások Somogybán. Tavaly az állami szektor halastavaiból ezerszázhat tonna, míg a szövetkezeti tulajdonban levő tavakból négyszázötven tonna hal került a vásárlók asztalára, a tárolókba és a feldolgozó üzemekbe. emelkedő volt. I» D. Z Megyénkben hagyományai vannak a halászatnak. Hagyo­mányai, melyek köteleznek. Mikor a századfordulón a tó­építési nagy kampányban gomba módra szaporodtak a halastavak, Somogybán 2300 j hektár vízfelületen foglalkoz­tak a gazdák haltenyésztéssel. A mai eredmények is szépek. A Balatont is figyelembe véve évente négyezer tonna halat fognak ki. Ez az országos mennyiség egyhatoda. De ha figyelembe vesszük azt, hogy milyen a termelési megosz­tottság, már elszomorító kép tárul elénk. A termelőszövet­A repülés századai Hogyan repülünk 2000-ben? A repülés fejlődésének irá­nya nyilvánvaló: messzebbre, gyorsabban, kényelmesebben. Ez a konstruktőrök szerint azt jelenti, hogy a ma használatos nagy teljesítményű, szuperse­bességű gépeknél nagyobb be­fogadóképességű (személy- és teherszállító) gépeket kell ké­szíteni. A hangnál kétszer gyorsabban Mi is a jelenlegi sebesség­határ? Az utasforgalomban résztvevő átlagos gépek se­bessége valamivel 1000 km/ó alatt, vagy akörül van (a gáz­turbinás sugárhajtású gépeket értjük ez alatt). Repülnek vi­szont már a holnap előhírnökei — a TU-144 és a Concorde tí­pusok. Igaz, a rendszeres légi- közleked'ésbe még csak - most vonják be őket. Ez a két típus már lényegében tudja mindazt, amit a tervezők az 1980-as évek nagy távolságú személy- szállító repülőgépeiről megál­modtak. Sebességük valameny- nyivel a kétszeres hangsebes­ség fölött van, befogadóképes­ségük 120-130 utas. Leszállás Somogyi Néplap nélkül több mint hatezer kilo­méternyi távolságot képesek átrepülni. Az ilyesfajta gépek rendsze­res légijáratba állítása azon­ban egy sor igen jelentős prob­lémát vet föl, amelyek megol­dása nélkül nem lehet előbbre lépni. Közülük egyik a légkör szennyeződése. A Concorde nem képes eleget tenni a mi­nimális előírásoknak sem. Ezért ma sem eldöntött, hogy néhány állam egyáltalán en- gedheti-e légterén átrepülni ezt a típusú óriás gépet. Sok a megoldatlan kérdés További gond, hogy az eddi­gi járatok igényeinek kielégí­tésére épült, illetve bővített re­pülőterek sem kifutópályáüí- kal, sem műszaki berendezé­seikkel nem képesek minden tekintetben ellátni, illetve fo­gadni ezeket a típusokat. Problémát okoz az ilyen óriásgépek építésével kapcso­latban a világszerte jelentkező energiaválság ' is. Az üzem­anyagárak egyes fejlett orszá­gokban annyira megdrágultak, hogy hasonló nagvsagrendú, más energiaigényes technoló­giák fejlesztéséről is letettek már. A holnap gépei Ennek ellenére a tudósok úgy vélik, hogy az ezredfordu­lón a személyszállító repülő­gépek sebessége 6-9-szerese lesz a hangsebességnek. A szál­lítható utasok száma megköze­líti az ezret, tehát egy kisebb község valamennyi lakóját föl lehet rakni egyetlen repülő­gépre. A nagy sebességből adó­dóan a föld teljes Éörülrepü- lése alig néhány órát vesz majd igénybe. Az új gépek jellegzetes konstrukciós megoldása a több szintre tagolt törzs. Ebben — akár valamiféle emeletes ház­ban — az utasok egy-egy szint között lifttel közlekednének. Külön fedélzeten lennének az utasok poggyászát tartalmazó raktárak, valamint a kony­hák, tálalók és mélyhűtő ter­mek. ^ A feltételek jók Az új terveknek megfelelő­en egyes országokban már erő­teljesen korszerűsítik a repü­lőtereket. A prognózis alapján úgy számítják, hogy egy köze­pes forgalmú repülőtér évi utasforgalma meghaladja majd a 25 milliót. A jelenlegi repü­lőterek ennyi gép és ennyi utas fogadására már nem al­kalmasak. A beton alatti szál­lítófolyosókon mozgójárdák szolgálják majd a be- és ki­szállók kényelmét. A környe­zetszennyezés és a zajszint csökkentése miatt a repülőte­rek mind távolabb kerülnek a nagyvárosoktól. A közlekedés megoldása — a repülőtér és a város között — sürgeti a föld alatti és föld feletti gyors- vasútak kiépítését, vagy a he­likopteres szállítás megoldását. A motorok tervezőire is sok gond hárul. A jelenleg műkö­dő hőlégsugár-motorok rend­kívüli mértékben szennyezik a levegőt, s nagyon zajosak, s olyan — füllel nem hallhat) — hangokat is kibocsátanak, amelyeknek káros élettani ha­tásuk is lehet. Az utolsó nagy kérdések egyike a repülés biztonságának fokozása. A tervezett hatalmas sebességi tartományokban a hagyományos szerkezeti és burkolóanyagok nem bírják ki az igényhevételeket. A külső 1 borítás például felizzik és el- ; ég. Az új acélötvözetek kidol­gozása azonban már folyik. Sok tehát a kérdőjel, a vá- j laszra váró kérdés. A feltéte­lek szerencsére megvannak, j A tudományos-technikai forra­dalom időszakát éljük. Minden új nap új felfedezések sorát hozza. Bízhatunk abban, hogy a kérdések nem maradnak megválaszolatlanul, és az em­beriség érdekében valamennyi erő együttműködik majd. Kő Tamás kezetek halastavaiból alig ke­rül ki hal. Egy kis túlzással: van olyan halastavunk, mely­ből a lehalászott mennyiség csak a zárszámadási fehér asztalra elég. A termelőszövetkezetek ha­lastavainak egyik jellemzője az elhanyagoltság. Tavaly a Balatoni Halgazdaság közre­működésével komoly munka kezdődött a haltenyésztés ér­dekében. Tíz somogyi terme­lőszövetkezetet kerestek meg a megyei tanács és a gazdaság illetékesei egy olyan elképze­léssel, hogy a megyében a Ba­latoni Halgazdaság irányítá­sával termelési rendszert szer­veznek. Amikor arra került a sor, hogy a végső megbeszélé­sen aláírják a szerződéseket, tíz termelőszövetkezetből hat visszalépem. Jóllehet van jö­vője ennek az ágazatnak, ér­demes lenne foglalkozni vele. Nemcsak azért, mert az évi át­lagos személyenkénti fogyasz­tás három kiló, s ebből csak­nem egy kiló halhús import­ból kerül az asztalra, hanem azért is. mert a megyében igen kedvező lehetőségek vannak a haltenyésztésre. A Kaposvári ( Mezőgazdasági Főiskola mun­katársai sok elképzelést dol­goztak ki és továbbítottak á gazdaságoknak. Buzsúkon pél­dául az ő munkájuk nyomán kezdődik meg a haltenyésztés. \ buzsáki termálvíz magas só­tartalma miatt nem engedhető be semmilyen csatornahálózat­ba, de ülepítőgödrökbe vezetve haltenyésztésre alkalmas. So­rolhatnánk még az előnyös le­hetőségeket, hisz bőven van belőlük. Gond a haltenyésztők' szá­mára az értékesítés is. A göllei termelőszövetkezet azért hagy- ta-abba — több mint húsz hek­tár íelületú tavon — a halte­nyésztést, mert egyetlen hal­értékesítő vállalatunk, a HALÉRT nem fogadta el szer­ződési ajánlatát, még a hiva­talos levelükre sem válaszolt. Mi tehát a kiút a termelő­szövetkezetek számára ? Első­sorban mindenképpen rendbe kell hozatni a halastavakat, hisz régiek már. Meg kell te­remteni a lehetőséget ahhoz, hogy ne egyetlen tóban legye­nek az ivadékok és a hízó ha­lak. Persze mindehhez kell egy összefogó szerv is, a Bala­toni Halgazdaság támogatása. A tavalyi elképzelés — bár ideiglenesen holtponton ma­radt — remélhetőleg megva­lósul. A termelőszövetkezetek ilyen irányú munkáját össze kell hangolni. Ha valahol kö­zösen, együtt dolgoznak — eredmények várhatók. Megte­remtődnek a magasabb színvo­nalú szakmai irányítás felté­telei. Lehetővé válik a tavak szakosított üzemeltetése, meg­oldódik a tenyészanyag-eilátás és az értékesítés. Nagy Jenő \ Kaposvári Cukorgyár azonnali belépéssel fölvesz lakatos, autószerelő, karosszérialakatos, ács és tetőfedő szakmunka sok at, valamin1 ' • se~.kl- ni unkäoüivL t ^ te ríi tu a L). Jelentkezés: a gyár munkaügyi osztályán. (8858)

Next

/
Oldalképek
Tartalom