Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-03 / 2. szám
I Somogyi Néplap FÓRUM • • Ötvenéves a magyar keresztrejtvény TóOt József, Fonyód, Ady E. u. 13.: Balaton déli partjának egy részén építési tilalom van. Mikor várható a tilalom feloldása? BÖHM JÖZSEtf: A* Balaton déli partján levő egyes települések meghatározott területeire legföljebb háromévi időtartamra éppen a korszerű beépítés, tehát a fejlődés érdekében kellett épeitési tilalmat elrendelni. Az általános építésügyi előírások akkor tekintenek beépíthetőnek egy ingatlant, ha az az egyéb feltételek mellett az' építési övezetre előírt közművekkel rendelkezik. A Balaton-part egyes területein ilyien feltétel hiányában is nagy építési igény jelentkezett, ezért indokolt volt külön építési tilalom elrendelésével is felhívni a figyelmet a beépítés feltételének hiányára. Az építési tilalmat a helyi tanácsok azonnal feloldhatják. ha az építési övezetre előírt közmű megvan, tehát a beépítés feltételét biztosították. A Kaposvári Cukorgyár szocialistabrigád-vezetöi kérdezik: Miért nem tartják be az autóbuszok a pontos indulást, miért marad ki rendszeresen egy-egy járat? Ez sokszor a ! munkahelyen való pontos megjelenést akadályozza. DR. ORMOSY VIKTOR: A Volán 13. sz. Vállalat igazgatója a közelmúltban tájékoztatta a városi tanács végrehajtó bizottságát a vállalat kaposvári szolgáltató tevékenységéről. Ezt a tevékenységet eredményesnek, fejlő- j dönek minősítette a testület, ! hisz elég, ha a helyi autó- : buszközlekedés fejlesztésére, , a szép kivitelű panorámabu- , szók megjelenésére gondo- lünk. Emellett sz,óvá tettük azo- j kát a gondokat is, melyeket a cukorgyár dolgozói meg- : fogalmaztak. A Volán Válla- ’ lat illetékes vezetőinek tá- [ jékoztatása alapján a konkrét kérdésekre a válaszok az alábbiak: A járatkimaradást és ké- j sést nagyon sok ok előidéz- ! heti. Ilyenek pl. a kedvezőt- j len időjárási és útviszonyok, | a gépkocsi műszaki meghibásodása stb. A Volán Vállalat naponta több mint há>- I romezer autóbuszjáratot indít. A kocsik nagyrészt pontosan, a menetrendi időadatoknak megfelelően közlekednek. A késett járatok száma az indított járatok fél i százalékát sem éri el. A járatkimaradások száma ezrelékben sem fejezhető ki. 1974-ben a korábbi időszakhoz képest tovább csők- i kent a járatkésések (25 szá- : zalékkal) és járatkimaradások (8 százalékkal) száma. A ; vállalat célja a járatok megbízhatóságának ' növelése, a késések és kimaradások szá- ; mának további csökkentése. Ennek érdekében minden >' járatkésést és járatkimaradást külön megvizsgálnak, és ha az előidéző okok között vállalati dolgozó vétkessége is szerepel, akkor felelősségre vonást alkalmaznak. t A közúti közlekedést befolyásolják a korábban említett tényezők, melyeknek kedvezőtlen hatása a forgalom növekedésével fokozódik. (A 6 percenként közle- j kedő 12-es sz. helyi járaton ni. elég egy forgalmi »dugó« j ahhoz, hogy járatkimaradás i következzen be.) erőfeszítéseket tettek mór a III. és a IV. ötéves terv elején Barcs kereskedelmi és vendéglátóipari fejlesztésére. Ennek eredményeként a bolti kereskedelem fejlesztésében lényeges előrehaladás történt. A vendéglátó hálózat fejlesztése az anyagi érdekeltség és a fejlesztési alapok hiánya miatt azonban nehézséget okoz. A megyei vezetésnek a IV. ötéves terv derekán sikerült elérnie, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium a belföldi turizmus fejlesztési lehetőségébe bevonta Barcsot. MÉSZÖV- és tanácsi támogatással megindíthattuk a barcsi központi vendéglátó egység beruházási munkálatait. A beruházás megkezdődött, és szeretnénk 1975. év végére üzembe helyezni. A központi vendéglátó egységet már úgy helyeztük el, hogy amikor lehetőségünk lesz, oda egy kisebb méretű szálláshelyet is el tudjanak helyezni. Teljesen jpgos igény, hogy Barcson a szállás lehetőségeit is meg kell teremteni. A kormányzati szervek azonban Barcs nagyközségben nem irányoztak elő szállodafejlesztést. Várhatóan az V. ötéves terv során sem lesz erre lehetőség. Ezért a barcsi szállásgondokat csak a fizető vendég-szolgálaton keresztül lehet megoldani. Csuha Ferenc, Pamuk, Kossuth u. 11.: Mi az oka annak, hogy feltűnően nagy különbségek vannak az alacsony és a magas nyugdíjak között? Van-e kilátás az aránytalanságok megszüntetésére? KLENOVICS IMRE: Az alacsony és magas nyugdíjak közötti különbségek oka egyrészt a jogfejlődésből adódik. Így az 1954 előtt vagy ; 1959 előtt nyugdíjba menők nyugdíjának összege alacsonyabb, mint akikét később állapították meg. Másrészt azok a különbségek melyek az ala- pul szolgáló munkabérekben ! fennállnak mind a munka- | körök, mind az évenkénti | béremelkedések következtében, a nyugdíj összegében is jelentkeznek. A nyugdíjtörvény fejlődésével (1954, 1959) az alacsonyabb összegű nyugdíjakat is emelték. Üjabb rendezés várható 1975. július 1-től, ezt mór nyilvánosságra is hozták. A cukorgyár szocialista- brigád-vezetői kérdezik: Munkásaink sokat panaszkodnak a kaposvári 7-es autó- buszjáratra. Miatta gyakran lemaradnak a műszakkezdés- ről, de a munkaidő befejeztével is sok gondot okoz. Lehet-e ezen változtatni? DR. ORMOSY VIKTOR: A Volán Vállalat a helyszínen megvizsgálta a cukorgyári dolgozók problémáját, és megállapította, hogy bár a járatok valóban zsúfoltan közlekednek, rendszeres utaslemaradásról nem beszélhetünk. Tavaly az érintett útvonalon jelentős kapacitásbővítést hajtott végre a vállalat, azonban a zsúfoltságot nem sikerült lényegesen csökkenteni. A vállalat az esetleges utaslemaradások megelőzése érdekében úgy rendelkezett, hogy a reggeli csúcsidőszakban ezen a vonalon áthaladó vidéki autóbuszjáratok a cukorgyárba tartó helyi utasokat minden esetben vegyék fel. A kórház dolgozói kérdezik: Választ szeretnénk kapni arra, hogy az előre gyártott elemekből készülő új lakóházak miért készülnék olyan sok hibával? Miért olyan sok a jogos panasz az új lakásokra? BÖHM JÓZSEF: Megyénkben 1970-ben kezdődött meg a korszerű paneltechnológia bevezetése. A hagyományos technológiáról való áttérés nem volt zökkenőmentes. A vállalatok a technológiai változás során nem készültek fel kellően a szakembergárda kiképzésére. A hibákért azonban nem lehet csak a kivitelező vállalatokat elmarasztalni, mert azokhoz hozzájárultak a tervezői, beruházói, lebonyolítói hibák és az anyag minősége is. Az Építési és Minőségi Intézettel közösen felhívtuk a kivitelező vállalatok figyelmét, hogy az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a minőségi munkákra, főleg a szakszerelőipari tevékenységre. Javasoltuk a vállalatoknak, hogy vezessék be a »Dolgozz hibátlanul!« munka- módszert, mely országosan már elterjedt. A minőségi követelményekre tett intézkedéseket a vállalatok tudomásul vették'; a feladatok végrehajtását szi- . gorúan ellenqrizzük. Az intézkedések hatására máris érezhető minőségi javulás. Az előre gyártott panelekkel I és a beázásokkal járó pana- j szók feltehetően meg fognak szűnni. Öt veo esztendővel ezelőtt, 1925-ben új és szellemes elmejátékkal találkozhatott az akkori magyar újságolvasó. Világot hódító útja során hozzánk is elérkezett a kor nagy szenzációt kiváltó ötletessége/ a keresztrejtvény. Ilyen még nem volt eddig a rejtvény történetben: üres kockás táblának vízszintes és az azokat keresztező függőleges soraiba kellett a megadott meghatározás alapján kitalált szavakat beírni. Az ábrák eleinte állatokat, virágokat, házakat stb. ábrázoltak, azután kialakult a ma is rendkívül népszerű négyzet alakú kereszt- rejtvény. Köztudomású, hogy a rejtvény játéka éppoly nagy! múlttal rendelkezik, mint maga az emberiség, őseit már az ókori világban is megtaláljuk. Rejtvénnyel az Oidipusz-mondá- ban is találkozunk, s a világ legismertebb, legszebb népmeséinek csodálatos birodalmában egyik találós kérdést követi a másik. Az oka egyszerű: a gondolkodó ember, a homo sapiens, évezredek óta izgalmat és örömet talált a rejtvény bonyolultságában, a könnyebben-nehezebben megfejtett talányok szellemes megoldásában. Mint a fentiekből kitűnik, a keresztrejtvény modern korunk egyik ötletes szülötte. Világszerte milliókra tehető azoknak a száma, akik hétről hétre izgatottan játsszák az igényes intelligenciát, éles elmét, elmélyült gondolkodási megkövetelő játékot. Ki gondolná, ki találná el megszületésének helyét? Ugyanis a keresztrejtvény egy sötét cellában született meg. Ha szabad így fogalmaznunk, »feltalálója« Victor Oreville, éppen öt évre szabott büntetését töltötte egy dél-afrikai börtönben. A vád az volt ellene, hogy gépkocsiját ittasan vezette, súlyos közlekedési balesetet okozott, melynek során felesége is életét vesztette. A hosszú és keserves, börtönben töltött éjszakák és nappalok idegfeszítő, kétségbeejtő légkörében született meg a nagy ötlet Victor Oreville agyában. Miután papírja nem volt, zárkájának falára meghatározott négyszögeket rajzolt, és a betűket olyan sorrendben kísérelte meg elhelyezni, hogy azok függőleges és Vízszintes! irányban is értelmes szavakat, fogalmakat alkossanak. Érdemes megemlítenünk azt a tényt is, hogy különös bogarával kapcsolatban őrültnek tartották Victor Oreville-t a börtön őrei. A derék feltaláló ugyanis hosszú éveken át éjjel-nappal telerajzolta cellájának falát a börtönőrök által érdemtelennek vélt különös négyszögekkel. Végül elszállították a börtönorvos rendelőjébe, aki alaposan megvizsgálta az elítéltet, s miután semmiféle kóros elváltozást nem talált Orevil- . le-n, végül leült vele beszél- 1 getni. Nem egyszer, sem kétszer! Hetekig tartó, éjszakába nyúló beszélgetések után a börtönorvos fölfedezte, hogy; nem őrülttel, hanem egy zseniális ötletű emberrel áll szemben. Az újdonságról tudósította a .nagyvilágot, a. sajtó rövidesen szárnyra kapta a szenzációs újítás hírét, s Oreville kiszabadulásakor már messze földön híres ember volt., Hadd írjam ide a legfontosabbat: mindez, a keresztrejtvény megjelenése a világsajtóban, 1924-ben történt, s a keresztrejtvény egy esztendővel később, 1925-ben már a magyar újságokban is napvilágot látott. Oreville nagyszerű ötlete, a keresztrejtvény, azóta is sok millió ember kedvenc időtöltése és játéka a világ minden táján. R. T. Ilanoszerkészítő ipari tanulók A MŰM 18-as számú Ipari tanuló Intézetében tanulják a fiatalok a hangszerkészítést és javítást. Szakmai gyakorlaton a javító műhelyekben dolgoznak. A textilművek Egyetértés szocialista brigádja •kérdezi: ' Mikorra tervezik a Ságvári lakótelepen a szennyvízhálózat kiépítését? DR. ORMOSY VIKTOR: Egyelőre nem tervezzük a Ságvári Endre utcában és környékén szennyvízhálózat építését. 1980-ig ez nem várható. A városrészben elhelyezkedő ipari létesítményeket és lakóházakat egyedi derítőberendezés szolgálja ki. Az ilyen megoldás a váC osrészben kialakult beépíté- i módnál fogva — ha nem is ideális és végleges — elfogadható. Vasúti utazás családias hangulatban — Tessék csak beljebb menni vegyék le a kabátot, mert meleg van. Mindjárt teszek a tűzre egy lapáttal, meg ne ! fázzanak... A rokonszenves kalauznő de- | rűt, jókedvet varázsol a Siófok—Kaposvár között közleke- ; dő személyvonaton, j Nyomban tesz is a tűzre egy-két lapát brikettet, ott van leöntve a kályha melett a föld- 1 re, némelyik elgurul a kocsi - | ban. Ismerik az ilyen vasúti I Elsődleges a gépberuházás /975-ös feladatokról tanácskoztak a dél-somogyi tsz-szövetség küldöttközgyűlésén Mezei József, Barcs, Műm kácsy u. 1.: Olyan munkahelyen dolgo zom, ahol naponta külföldiekkel érintkezem. Hozzám, csak-, úgy, mint munkatársaimhoz sokszor intéznek olyan kérdést, hogy Barcson hol lehet megszállni. Sajnos csak a környező városok szállodáit ajálhat- juk. Kérdésem, mikor épül meg Barcson az új szálloda? BÖHM JÓZSEF: A kérdés jogos. Barcs dinamikusan fejlődő település, amelynek nagy átmenő forgalma van. A helyi ét a megyei vezetők nagy Az üzemi szervezet további korszerűsítéséről, a decemberi KB-határozatok alapján 1975 legfőbb feladatairól tanácskoztak a múlt év utolsó napjaiban közgyűlésükön a Dél-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének küldöttei. Ezen a fórumon már folytattak eszmecserét az üzem- és munkaszervezés továbbfejlesztésének módszereiről. Állást foglaltak a dél-somogyi szövetkezetek küldöttei abban, hogy céltudatosan tovább kell folytatni az ágazati , koncentrációt, a szakosodást, általánosságban el kell terjeszteni az iparszerű termelési rendszereket. A feladatok végrehajtása szükségszerűen megkívánja az tizemen belüli racionális földhasználat kialakítását, a koncentrált beruházásokat, és a korszerűbb termelési körülményekhez igazodó új bérszabályzat kidolgozását, > Az üzemi szervezet továbbfejlesztése komplex feladat, ezért | elengedhetetlen a termelési módhoz igazodó vezetési szervezet kialakítása, a fokozott tulajdonosi és belső ellenőr- , zés. A korszerűbb termelési I körülmények a hatékonyabb, eredményesebb gazdálkodást szolgálják, de ahogy megállapították a küldöttek, a szövet- I kezetek vezetőinek legalább akkora gondot kell fordítaniuk a termelést végző emberre, i mint a termelési eszközök, - módszerek korszerűsítésére. A j dolgozóik élet- és munkakörül- | ményeinek javítása folyama-1 tos, állandó feladat. A vitában sok szó esett ar- j ról. hogy figyelembe véve a ; népgazdasági érdekeket, ns%- J gyón következetesen kell folytatni tovább a szarvasmarhaprogram végrehajtását, másrészt pedig az ország ellátása érdekében növelni kell a cukorrépa termőterületét. Elsősorban az üzemi szervezet fejlesztése, másrészt a termelési rendszerek kiszélesítése azt kívánja a gazdaságoktól, hogy a technikai színvonalat emeljék, elsődlegesnek tekintsék a gépberuházásokat. Mint többen is hangsúlyozták, 1975-ben minden közösségben a fö követelmény az ésszerű, takarékos gazdálkodás; minden eddiginél nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a termelés során felhasznált eszközök — gép, műtrágya, alkatrészek stb. — a lehető leghatékonyabban hasznosuljanak. Ehhez biztosit feltételt az üzemek magas fokú szervezettsége, ezért változatlanul alapvető az üzem- és munka- szervezetek további korszerü- sitiése. kocsikat? Fele első, fele pedig másodosztály. Középen kályha, mely egyformán árasztja a meleget mindkét szakaszba. S egyformán a kormot, a hamut, a szénnel járó piszkot is. Vastagon rakódik le a kormos szenny az ablakokra — kilátni lehetetlen —, nem mostanában próbálták tisztává varázsolni. Jó' időbe telne, ha valaki venné a fáradságot. Döcög a vonat, családias a hanguiat. Mindenki megismer mindenkit, ha nem is név szerint, de azt tudja: ki hova, milyen céllal utazik. Az az idősebb nénike, aki kabátját csak mások segítségével tudja levetni, hetenként háromszor jár Kaposvárra, hogy törött karját a kórház súlyfürdőjében kezeltesse. Az a másik kapolyi néniké körülnéz a megyeszékhely áruházaiban, hátha talál a hozzátartozóknak megfelelő ajándékot. Egy minden szóra nevető fiatalasszony ugyancsak vásárolni megy. Zsúfolt már a kocsi, az álldogáló emberek otthonosan helyet foglalnak az első osztály pártjás ülésein. No, nem sokáig. Az eddig olyan szívélyes kalauznő kérlelhetetlenül vissza- küld mindenkit a zsúfolásig megtelt második osztályra, ahol még állni is alig lehet. — Vett volna első osztályú jegyet, mama...! Persze, ha akarja, 10 forintos pótdíj ellenében én is adhatok... Némi zúgolódás, hogy minek az összesen három kocsiból álló szerelvényen két első osztályú szakasz, amelyik üres, de azután folytatódik a beszélgetés. Továbbra is családiasán. Senki sem szól a kalauznő »szívtelenségéről«, hogy miért kell szorongva álldogálni, mikor a párnas szakasz üres! Megértik, hogy ilyen családias hangulatban nem ülik vitatkozni. Hiszen a családban kell a fegyelmezést, a rendre nevelést elkezdeni, s aki annak eleget tesz, jutalma sem maradhat el. Lám, a kalauzhőben egy pszichológus veszett el, mert yagy 50 kilométer után visszajön, s most már engedélyt ad az üres első osztály . elfoglalására. Döcög a vonat, fogy a szén. A piszok azonban egyre több. Néhányan arcukat törülgetik a koromtól, mert belekapaszkodtak a kályhát elkerítő korlátba, s kezük, arcuk, ruhájuk, fehér pulóverük, kardigánul* |s kormos, fekete lesz. Nem miri- denki veszi észre, majd otthon fog »örülni«. S talán eszükbe jut az a 20—30 évvel ezelőtti időszak, amikor a »bo- cipullmanokban« hasonló módon utazhattunk, s akkor megértettük. Igaz, azokban a kocsikban a szenet ládákban tartották, és a hamut sem a földre kotorták. Sokan elolvasták leszállás közben velem együtt azokat a tudnivalókat, melyek az utazóknak előírják, hogyan Kell ügyelni a kocsi tisztaságára, a kulturált utazásra. Csak még egy seprűt meg egy lapátot tegyenek vagy a tábla alá, vagy a közelébe, azonkívül valami ablaktörlő alkalmatosságot, hogy mi, utasok a vasút által ránk rótt kötelezettségeknek valahogyan megfeleljünk ... Szalai László Somogyi Néplap □
