Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-21 / 17. szám

Sr« töl mill! kétaüHiáriéft Két megye ellátásáért dol­gozik a Somogy—Zala me­gyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru Nagykereskedel­mi Vállalat. A munka szerve­zésé szerteágazó, de pontosan összehangolt tevékenységet je­lent. Dévényi Zol­tán igazgató arról győz meg, hogy a munka- és üzemszervezés korszerűsítése érdekében végzett tevékeny­séget a rugalmasságnak is jel­lemeznie kell. Eredményessé­gének egyik feltétele ez. — Nem kampányról van szó! A múlt évben már két­milliárd. forint volt a vállalat forgalma. Ilyen hatalmas tö­megű árut kezelni csak szer• vezeti és fegyelmezett mun­kával lehet. Korán felismer­tük ezt, és munkánkat' is így alakítottuk. Tíz és fél ezer árucikket mozgatunk, ebből hét és fél ezer olyan napi cikk, amely nem hiányozhat a boltokból, mert az ellátás fok­mérője. Éppen ezért a mi munkánk nemcsak kereske­delmi, hanem politikai kér­dés is. — A 140 millió forintos rak­tárkészlet kezelése magas szin­tű személyi és technikai fel- készültséget igényel. Mit tet­tek ennek biztosításáért? — A fiókoknál szakképzett gárda dolgozik. A vállalat csaknem 1000 alkalmazottja közül á múlt évben kilenc- venhatan tanultak tovább és a dolgozók 70 százaléka vett részt a politikai oktatásban. Huszonkétezer négyzetméter saját és négyezer négyzetmé­ter bérelt rakterületünk van. Ma már minden fiókunk fel van szerelve a rakodáshoz, árumozgatáshoz szükséges be­rendezésekkel. öt évre tervez­zük előre a munka- és üzem- szervezés korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat. Mind­egyik fióknál — és a köz­pontban is —■ alakult egy szervezési bizottság. Évente értékeljük az eredményeket, s határozzuk meg a következő időszak feladatait. Azért ha­tároztuk meg öt évben az egyes szakaszokat, mert ez egyrészt egybeesik a tervidő­szakkal, másrészt ennyi idő alatt avul el egy-egy intézke­dés, szervezési modell. Nagy gondot fordítottunk az infor­mációáramlás jó megszervezé­sére. Ennek köszönhető, hogy mindig pontos áttekintésünk van a raktárkészletről, a ren­delkezésre álló áru mennyisé­géről. Közelebb a boltosokhoz — A mun­ka- és üzem- szervezésnél legalább öt évvel kell előbbre látni a jelennél — mondja Dévényi Zoltán. — Már most tudjuk, hogy pél­dául 1980-ban a vállalat for­galma eléri a 3 milliárd 200 millió forintot. Nekünk erre most fel kell készülnünk, meg kell teremteni a zavartalan munka feltételeit. — Szervezési intézkedéseik között olvastam: közelebb a boltosokhoz. Ez mit jelent? — Somogy és Zala megyé­ben összesen 8 ezer helyre szállítunk árut. Naponta 90— Tsz-nyugdíjasok A termelőszövetkezetek tagságának csaknem fele nyugdíjas. Van olyan tsz, mint a Zselicvölgye, ahol a tagságnak hetven százaléka már régóta kapja a nyugdí­jat, mégis dolgozik, mert szükség van a munkájára. A tsz simonfái központjában Bencze József elnök teszi elém az alapszabályt. A nyugdíjasokról beszélget­tünk. Arról, hogy a múlt esztendőben huszonegyen mentek nyugdíjba. Az alap­szabály külön is foglalkozik velük: »A nyugdíjba menő dolgo­zóknak a termelőszövetkezet­ben végzett munkáját anya­gilag is elismerjük. A szor­galmas munkát végző és fo­lyamatos munkát teljesítő nyugdíjba menő tsz-tag ré­szére a termelőszövetkezet vezetősége a nyugdíjazást megelőző év egyhavi átlag­keretének megfelelő alapdíjat biztosítja jutalomként...« Tavaly 30 400 forintot fizet­tek ki a nyugdíjba vonulók­nak. Ez átlagosan 1500 forin­tos havi keresetnek felel meg. — A nyugdíjasok munká­jára napjainkban szüksége van a mezőgazdaságnak. — Igényt tartunk munká­jukra. Ott van például a ti­zennégy holdas gyümölcsö­sünk. Tízéves. Ha nem lett volna elhanyagolva, most fi­zetne a legjobban. A nyugdí­jasok segítségével szeretnénk megmenteni. , A termelőszövetkezet meg­becsüli a tagjait, s számít a munkájukra. Mindezt a si- monfai Nagy Jánostól és a zselicszentpáli Hegedűs La­jostól tudom. Nagy Jánost úgy ismerik, mint a termelőszövetkezet mindenesét: bognár, vámda­ráló és az ellenőrző bizott­ság elnöke egy személyben. A bognárműhely, ahol a leg­gyakrabban megtalálható, az első pillantásra mutatja: munkáját szerető ember »ta­nyája«. — Most már csak én va­gyok egyedül itt, aki ért eh­hez. Dolgoznak lovás kocsi­val, hát valakinek meg kell csinálni azt is. A fiatalok nem jönnek. Rokkantsági nyugdíjas vagyok, de ha van valami munka, jövök. A nyárra is készülök már. Ha valakinek kell majd egy lo- vaskocsi-»alkatrész«, már készen kapja. — A termelőszövetkezet ellenőrző bizottságának elnö­ke is. Milyen gondokkal jár ez? — Nem vagyok függetlení­tett, ezt is csak nyugdíjas­ként csinálom. A termelőszö­vetkezet vezetőségével jól együtt dolgozunk. Sokszor kikérik az én véleményemet is. A munkájáról beszél, a lábbal hajtható esztergáról, a szerszámokról. Azután arról, hogy az egyik fiának most épített házat, a másiknak, a kisebbiknek, aki elment a városba, kocsit vett. Zselicszentpálon mindenki ismeri Hegedűs Lajos bácsit. Sokféle tisztséget töltött már be. Erről nem beszél, a falu­beliektől tudom. — A kukoricáért voltunk, most jöttünk haza — mond­ja, amikor bekopogok hoz­zájuk. — A nyugdíj mellett kell ez a kis pénz. Lajos bácsi felesége sjól közbe: — Tudja, mi a baja az én férjemnek? Ha jön a brigád­vezető és azt mondja, hogy a sürgős munkához nem kap embert, a férjem megy. — Fersze, hogy megyek. Szívesen megyek közéjük, mert tisztelnek, meghallgat­nak. Szerencsére nem va­gyunk olyan betegek, hogy ne tudnánk dolgozni. A fele­ségem azt mondja, hogy nem, de én kimondtam, hogy igen: és mindig menni fogok, ha hívnak. — Ott volt a cukorrépa. Jöttek, hogy mi is jegyez­zünk. A férjem rögtön bele­ment, pedig mondtam neki, hogy azt nemcsak megkapál­ni kell, hanem kiszedni is. — Persze, hogy mi is csi­náljuk, hisz érthetően el­mondták nekünk: drágán vesszük a cukrot külföldről, az emberek érdeke, hogy több cukorrépát termeljünk. — A nyugdíjasok most se­gítenek, kölcsönös érdek, ha tudnak dolgozni. De mi lesz. ha nem bírják a munkát? — A fiatalokra kell számí­tanunk. Lassan megváltozik az ő szemléletük is. Mind többen maradnak itthon. A gépekre is számítunk.' Ma már olyan gépek vannak, hogy öröm nézni a munkáju­kat. A kezelésüket csak ta­nult, sokat tudó fiatalokra le­het bízni, övék a jövő. Ami­kor nézzük a tévét a felesé­gemmel, csak azt mondjuk: korán születtünk. Nagy Jenő 100 tíz- és húsztonnás gépko-1 esi hordja az árut raktáraink­ba, s ugyanennyi szállítja a kiskereskedelemnek. Úgyne­vezett programozott szállítást csinálunk, 1, 2, 4, 7 és 10 na­ponta jut el egy-egy boltba az áru. A választék mindig bő­vül, a vevők egyre inkább a jó minőségű cikkeket keresik. Ezekről nekünk tájékoztat­nunk kell a boltvezetőket. Ezért minden ‘ negyedévben meghívjuk őket egyik vagy másik fiókunkhoz, ahol táv koztatást kapnak az új cik­kekről, a kínálat várható ala­kulásáról. A vásárlókkal köz­vetlenül a kereskedők van­nak kapcsolatban. Ha egy bolt választékát megfigyeljük, következtetni lehet belőle a boltvezető tájékozottságára, szakképzettségére. Különö­sen a távolabb lévő szövetke­zeti boltok ' esetében tartjuk fontosnak az említett találko­zókat. Kis konténer, !mvu mini konténerí miiiió ______________[tál, v olt vállalat évi for- 172 forint- csaknem 10 százalékkal volt több az előző évinél. Ez tíz százalék­kal több árut jelent, ennyivel többet kellett megmozgatni. A fejlesztések a Somogy—Zala megyei FÜSZÉRT-nél ezért elsősorban arra irányulnak, hogy minél szervezettebbé te­hessék ezt a munkát, feltéte­leit minden fióknál megte­remtsék. Üzembe helyezték Siófokon az új tárolóraktárt, és ott az egész fiókra kidolgo­zott, új raktártechnológiával kezdték meg a munkát. Ugyancsak itt átadták rendel­tetésének a konténertároló színt. Az áruszállítással kap­csolatban egyébként is egyre többször kerül szóba a kon­téner. Pedig annak idején en­nek elfogadtatása se ment vi­ta nélkül. Ma már 10 ezer kis konténerük van. Ezzel párhu­zamosan minden fióknál be­vezették az új típusú, zárható műanyag ládák használatát az áruszállításnál. Ezeket a szak­ma mini konténereknek neve­zi. A múlt évi fejlesztéseket még hosszan lehetne sorolni, s mindegyik fiók nevét le kel­lene írni. A vállalat igazgató­jának véleménye szerint ugyanis a dolgozók nevelését, szocialista emberré formáló­dását csak tiszta munkakörül­mények megteremtésével le­het biztosítani. — A X. pártkongresszus tiszteletére meghirdetett mun­kaversenyben egy tavalyi ér­tékelés szerint elsők között van a vállalat. Most — a gaz­dasági eredményességen tűi mi a céljuk? — Szeretnénk megpályázni a kongresszusi zászlót. Mészáros Attila A traktorok jobb kihasználásának lehetősége Ágazatok együttműködése Mind többet hallunk arról, hogy megyénk termelőszövet­kezeteiben tért hódít az üzem­ági elszámolási rendszer. Fej­lettebb, korszerűbb formák kialakítására törekszenek gaz­daságaink, módosítások tör­ténnek az üzemi szervezetek­ben, a gazdaság irányításának módszerében. Ennek egyrészt a területi koncentráció — egyesülések — és a szakoso­dás — zárt, iparszerű növény- termesztési rendszerek, szak­telepek létrejötte — az eredő­je, másrészt az a törekvés ve­zérli az üzemeket, hogy a rendelkezésre álló eszközöket a lehető legjobban kihasznál­ják. Az üzemi szervezet vál­tozását most már megkönnyí­ti a szakemberek mind maga­sabb száma. Ismerjük a bala- tonszabadi—ádándi egyesült November 7. Termelőszövet­kezet jól bevált üzemági rendszerét — Scheer György elnökhe­lyettes kezdeményezte a beve­zetését, ő dolgozta ki a mód­szert —; írtunk a héthelyi— somogyszentpáli egyesült Aranykalász Tsz-ben az idén először alkalmazandó változá­sokról az üzemi szervezetben, s a közelmúltban Tapsonyban hallottuk, hogy az ágazati rendszer bevezetését tervezik. Egyik esetben sem jelent olyan fokú elkülönülést a fő­ágazatok, ágazatok kialakítá­sa, hogy az önállóság követ­keztében minden kapcsolat megszakadna az egységek kö­zött. Még ott sem fordul elő ilyesmi, ahol az ágazatok, fő­ágazatok jellegéből adódóan látszólag nincs közük egymás­hoz ezeknek azon kívül, hogy egy gazdaságnak alkotják a szerves részeit. A minap a sió­foki Sió Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszövetke­zetben mondta el Klabuzai Miklós tsz-elnök, Hreblay Fe­renc főágazatvezető és Kiss Béla, a parképítési ágazat ve- j zetője: Szövetkezetünkben az épí­tési föágazat múlt évi terve 24 millió forint volt, ezt 18 százalékkal túlteljesítették. Ehhez a főágazathoz tartozik a parképítő, a mélyépítő és az építő ágazat. Hogy szoros a kapcsolat az építési és a nö­vénytermesztési főágazat kö­zött, ezt a mindennapi gya­korlat igazolja és a szükség- szerűség indokolja. Ha szorít a cipő például a növényter­mesztési munkáknál, segíte­nek az építők. De így válhat igazán teljessé a traktorok és a rakodógépek kihasználása is a szövetkezeten belül, hi­szen az építésnél, szállításnál dolgozhatnak ezekkel az esz­közökkel, ha a mezőn már nincs munka. Az állattenyész­tésnél kapott szerves trágya a parképítésnél is hasznosul, mégpedig úgy, hogy a Bala­tonnagybereki Tőzegkiterme- lő Vállalattal kötött megálla­podás értelmében tőzeget kap­nak, s a keverés után ebből az anyagból használnak fel a parképítők is. Ugyanitt még több példát hallottunk a kölcsönös segítségre. A mélyépítő ágazat »bese­gít* a parképítőknek, ők vég­zik például az alapozást, a csatornaépítést, a MÁV részé­re a kábelfektetést. Az építő ágazat csak a szövetkezet bel­ső munkáit végzi, mint az épületek karbantartása, új be­ruházások létesítése. A városi tanáccsal megállapodtak ab­ban, hogy ők bontanak a vá­rosban a szanált területeken. Az így nyert anyagból a szö­vetkezet új húsfeldolgozója épül, mintegy 7 millió forin­tos költséggel. Az építő ágazat tevékenysége ily módon ka­matozik egy másik ágazatban, végső soron Siófok jebb élel­miszer-ellátásában. Most ugyanis Zamárdiban van egy bérleményük. ahol évente mintegy 2000 hízott sertést dolgoznak tel saját elárusító­helyeik és — a siófoki áfész- szel kötött megállapodás ke­retében — a Sfó Áruház ré­szére. Az új létesítményben már korszerű körülmények között folyhat ez a munka. A vezetők szerint: — Az eddigi kétezer helyett hatezer sertést vághatunk és dolgozhatunk fel évente en­nek a beruházásnak az ered­ményeként, s ebből már nem­csak Siófokra, hanem másho­va is jut. Az idén már három­ezer sertést ad a feldolgozó­nak a közös, és ezret a háztáji. Tavaly egy 300 és egy 480 fé­rőhelyes hizlaldának épült, ezt saját építőrészlegünk csinálta, a belső szereléseket pedig a műhelybeliek végezték. így kapcsolódnak egymás­hoz ebben a gazdaságban a főágazatok, az ágazatok: együttműködésük, kölcsönös segítségük az üzem egészének hasznára válik, a közös fejlő­dését mozdítja elő. Hernesz Ferenc Négyezer vason hevzrékíakarmány Nádudvarról A nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben a terményszárítók és gabonasilók szomszédságában üzemel az ország egyik legna­gyobb keveréktakarmány-üzeme. A múlt évben 3215 vagon takarmányt állítottak elő. A korszerű üzemben ebben az évben négyezer vagon táp előállítását tervezik. Képünkön: A takarmánygyár zsákolórésze. Külkereskedelem-érzékenység Azoknak a változásoknak a . kedelem-érzékenység vagy ér­mértéke és anyagi hatása, amelyeket a külkereskedelrpi feltételek változása okoz egy adott országban. A külkeres­A mérőiek vh-titkára Először akkor találkoztam vele, mikor a kaposmérői öregek napközi otthonának avatására készültünk. Amíg mindenki összegyűlt, várnunk kellett. Ezalatt arról beszélt, mi mindent sikerült megva­lósítaniuk a községben. — Elsők voltunk a járás­ban a törpe vízmüvünkkel, az óvodát kétszeresére bőví­tettük. Nálunk nem gond a kicsinyek elhelyezése!. Az is­kolánkat is korszerűsítettük, ma már nyolctantermes isko­lával büszkélkedhetünk, s minden gyerek elfér a nap­köziben! Járdákat építettünk, s most adtuk át a minden igényt kielégítő »nagy bol­tot«. Két éve szerencsétlen­ség szakadt ránk: leégett a pártszékházunk. A kár nagy volt. Azonnal szervezkedni kezdtünk, s láthatja, ahol most ülünk, a tanácsszékház­zal együtt, ez a pártház. Ter­mészetesen így elmondani már könnyű, de akkor... Még a fővárost is megjártam engedélyekért! Nem riadok én vissza semmitől sem, ha magam mögött érzem a köz­séget, de az a páternoszter — ott Pesten... Szellemes öniróniával em­lékezik a »-nagy csatákra«, miközben átsétáltunk a »leg­újabb győzelem« színhelyén, a hajdani szolgálati lakásból kialakított öregék napközijé­be. Tódor György tanácsel­nök a kísérőm. Mondom ne­ki, hogy mennyire megka­pott a vb-titkáruk, Tóth Lászlóné lelkes beszámolója. — Juliska? — mosolyodik el. — Vérében van a tanácsi munka, vagyis az, hogy min­dent az emberekért! Tizen­nyolc éves kora óta, 22 éve dolgozik tanácsi területen. És szívvel-lélekkel. Olyan lelke­sedés fűti, amely szinte he­gyeket mozdít el. Nekem, aki nemrég kerültem Mérőbe, igen sokat segít az eligazo­dásban, hiszen óriási a hely­ismerete. Az avatás ünnepélyes fe- szélyezettségét hamarosan feloldja a vb-titkárnő kaca­gása. Az egyidős nénik mind maguk mellé kérik — ahogy mondják — »az ő Juliská­jukat«. S az otthon valóban fölmelegszik a Tóth László- néból áradó közvetlen ked­vességtől, szeretettől. Az öre­gek hálásak, boldogok, jól érzik magukat, s az ö fekete szeme ragyog az örömtől. Nem sokkal később a Ka­posvári Járási Hivatal veze­tőjénél találkoztam vele. Mintha kicserélték volna. Bezárkózott, gondterhelt. — Mi a baj? — Először is — felhősödik el az arca — azért vagyok itt, mert az ötödik ötéves tervi előkészületekről tárgyal­tunk, s az igazán nem egy­szerű téma, másodszor, minek akar rólam írni! Még csak az hiányzik! írjon arról, hogy J mit csináltunk. Vagy miért j nem jött ki hozzánk, mikor az öregeinknek fenyőfaünne­pet rendeztünk?! — Tudja, milyen kevés a női vb-titkár? Az egész já­rásban mindössze négy! Ma­gát példaként emlegetik. — A női vezetők gondjai­ról, küszködéseiről — úgy ál­talában — bizony lenne mit \ írni! Az én esetemben ehhez j még hozzájön a falusi lég­kör. A mi munkánk — fölös­leges magyaráznom — nem j napi nyolc óra. Jönni-menni, | mindenkivel tárgyalni kell. Dolgoztam Kiskorpádon, Ka- posújlakon, s 1965-től Kapós- mérőben. Kiskorpádon szület­tem, de a másik két telepü­lés is a szívemhez nőtt. Sze­retem az itt élő embereket. G. J. zéketlenság lehet népgazda­sági méretű, amikor a külke­reskedelmi feltételek változá­sa az egész népgazdaságban érezteti hatását, vagy közöm­bös egy ország ‘számára, és le­het ágazati, vállalati méretű. A külkereskedelem-érzé­kenység lehet elsősorban az exporttal kapcsolatos, pl. olyan iparágak vagy vállala­tok esetében, amelyek az ál­taluk előállított termékeket teljes egészében vagy nagyobb • részt külföldön értékesítik. Beszélhetünk importérzé­keny iparágakról, vagy üze­mekről is, amikor a nyers­anyagok, vagy a termeléshez szükséges egyéb eszközök, .pl. gépek, nagy berendezések csak behozatalból fedezhetők. Magyarország külkereske­delmi érzékenysége igen nagy. Ennek mutatója az, hogy a nemzeti jövedelem 40 száza­lékát a külkereskedelemben realizáljuk, vagyis a népgaz­daságunkban megtermelt min­den 100 forint értékből 40 fo­rint értékű terméket ki kell cserélnünk a világpiacon, mert az csak így kerülhet hazai felhasználásra. Országunkban az egy főre jutó külkereske­delmi forgalom . értéke na­gyobb, mint a világ egyes or­szágainak átlaga, s nemzeti jövedelmünk minden egyszá­zaléknyi növekedése az im­port mintegy .2 százalékos fej­lődését igényli. Somogyi Néplap] 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom