Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-03 / 2. szám

Az év első munkanapján Modern üzemcsarnok a bútorgyárban Az év első munkanapján már 1976-ot említi Ress End­re, a Kaposvári Bútoripari Vállalat igazgatója 1951. ja­nuár elsején alakult a válla­lat, jövőre lesz negyedszáza­dos. Ezt már most figyelem­be veszik, s ' gyakran hangzik el beszélgetésünk során a »jubileumi év« kifejezés. A gépek állandó zúgása, a kéményből áradó fekete, sű­rű füst, a gőz sziszegése -Jel­zi: az új év csak a naptár­ban változás, a munka ritmu­sában nem. Jelentős év lesz 1975 'a vállalat életében. Az idén kezdik meg a rekonst­rukciót. Az összesen 15 mil­lió forint értékű beruházás nemcsak a dolgozók munka- körülményein javít, hanem a termelést is zavartalanabbá teszi, s a technológiai átszer­vezéstől a termelékenység emelkedését várják. Tavaly a Kaposvári Bútor­ipari Vállalat termelésének értéke — bár pontos adatok nincsenek még — 51 millió 500 ezer forint volt, a tervek ~ szerint alakult. Üj típust nem gyártottak, az eddig bevált Boglárka I—II—III. és IV.' típusokat szállították a keres­kedelemnek. Ebben az évben sem terveznek változtatást, már ami a szalagszerű ter­melést illeti. Keresik azonban az új formákat, s bemutatóra készítenek új típusú bútoro­kat is. Ezek azonban csak a jubileum évében, 1976-ban lesznek majd vásárolhatók. — Mit várnak a rekonst­rukciótól? — kérdeztük a j vállalat igazgatóját. — Nem kielégítő jelenleg a | dolgozók szociális ellátottsá- I gá, s a munkakörülményeken is van javítanivaló. A kár­pitosműhely most még az ! emeleten van, s az új, 1200 j négyzetméter alapterületű, 1 úgynevezett technológiai csar­nok elkészülte után kiköltöz­hetnek innen. ; A felszabaduló területen alakítjuk ki a szociális he- ] lyiségek et. Az új csarnok megépítése enyhíti majd a zsúfoltságot a jelenlegi mun­kahelyeken. Ugyanakkor le­hetőségünk lesz — a techno­lógiai átszervezés megoldá­sával — a termelékenységen is javítani, bár ez nem mér­hető majd milliókkal. — Milyen akadályokkal ! számol, amelyek befolyásol­hatják az 1975-re tervezett csaknem 52 millió forintos j termelés elérését? — Ilyenek nincsenek, ezt mindenképpen elérjük. Van­nak azonban apróságok, ame­lyek valószínűleg zavarják majd a munkánkat. Nem megfelelő az ellátás az úgy­nevezett felületkezelő anya­gokból. Évek óta meglevő gondunk a csavaráru-ellátás. Reméljük nem rossz előjel I erre az évre, hogy már az első munkanapon említenem | kellett ezeket. i M. A. Tanfolyammal kezdték az évet Könyvet ötmillióért Alig tette le Csendes Fe­renc, a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat 403-as számú boltjának vezetője a számoló­ceruzát, máris megérkezett a postán 24 nagy csomag. Üj könyvek jöttek, jelezvén egy­úttal azt is. hogy nincs megál­lás. Ha bárki hajlámos volna a tavalyi jói sikerült év után a számokon merengve szusz- szantani egy kiadósat, a sok munka mellett nem teheti. Ki kell rakni a legfrissebb kiad­ványokat, bekopogtatnak á bi­zományosok és a böngésző, vá­logató vásárlók. Január 2-a ebből a szempontból cseppet sem különbözik az' év többi munkanapjától. — Azért mégis különbözik ez a nap a többitől. Amikor délfelé a hosszú számoszlop alján kikerekedett a végső eredmény, nagy-nagy öröm­| mel raktam le a ceruzát. Csak- | nem félmillió forinttal többet | forgalmaztunk, mint ahogy j terveztük, túlléptük a négy és . fél milliót. Különösen g ka- | rácsonyt megelőző hetekben | volt nagy a forgalom. S ezt a forgalmat úgy bonyolítottuk le, hogy két hónapig zárva j tartott az üzlet átalakítás — . költözködés miatt. — Az idén? — Tovább szeretnénk széle­síteni bizományosaink hálóza­j tát. Jelenleg 130-an kínálnak I könyvet megbízásunkból a j különböző gyárakban, üze­mekben, iskolákban, intézmé­nyekben és a szövetkezetek- | nél, Kaposváron és a járás te- [ rületén. Ennek a hálózatnak a szélesítésével szeretnénk az I idén elérni az ötmillió forin- i tos forgalmat. Kaposmérőben, az egyesült Latinra Termelőszövetkezetben az év első munkanapján már kattogtak az írógépek, csörög­tek a telefonok, amikor öre­gebb nénike kopogott be az iro­dába. Az üzemegység-vezetőt kereste, de csak a helyettesét találta bent:' — Már befizettem a fára a pénzt, szeretném . elintézni, hogy minél előbb hazahozzák... A pénztárba azért nyitottunk be, hogy megnézzük, mi tör­ténik itt fizetésnapon. Gera Bélánét, a tsz könyvelőjét ta­láltuk ott. — Fizetésnap? Mi már szil­veszterkor kifizettük a béreket, hogy az év utolsó napján min­denki kedvére mulathasson. Persze van azért olyan is, aki ma jön fizetésért. .. Munka bőven akad most is. Ma kell elszámolniuk azoknak, akik személyi használatra kaptak a termelőszövetkezet pénzéből. — A következő nagy mun­ka? — Készülni kell a tizenötö- diki fizetésre. Nálunk ugyanis háromszor van bérosztás egy hónapban. A főagronómust, Szabó Zol­tánt csak nehezen lehetett megtalálni. Lerakta a táskáját, s már rohant is két épülettel odébb a szakmunkástanfolyam­ra: — A sertés- és szarvasmarha­tenyésztéshez képezünk szak­munkásokat itt a tsz-ben. Épül a szakosított szarvasmarhate­lepünk. Mielőtt átadjuk, sze­retnénk hozzá a szakember- gárdát is megteremteni. Közö­sen rendezzük a tanfolyamot a kaposfői termelőszövetkezettel. Harminc embert tanítunk be. Nekem ez jelenti ma a legna­gyobb munkát. Délután érte­kezletünk» lesz jaa• idei tervek­ről. Sok munka vár ránk az idén: beindítjuk a kertészetben a fóliás termelést. Üzembe he­lyezünk egy zöldborsócséplő gépet. A Nagyatádi Konzerv­gyárral szerződést kötöttünk: háromszáz holdon termesztünk zöldborsót. Már érkezik az al­katrész a szárítónkhoz is. Bá­bolna típusút építünk. Ha si­kerül, akkor a gabonaaratáskor már együtt használhatjuk a ka- posfőiekkel. A főállattenyésztő Ipsics György sem tartozott tegnap a ráérő emberek közé: — Ma számomra is a tanfo­lyam kezdése jelentette a leg­több munkát. Ugyanakkor a múlt évi összegezést is meg kell csinálni. — Az új évben már járt kint a telepeiken? — Még nem volt rá időm, de délután mindenképpen kime­gyek az állatorvossal. Arra, hogy milyen lesz sze­rintük az idei év, senki sem vá­laszolt. Ügy mondták: még na- | gyón az elején vagyunk. N. J. Az^ év első munkanapján mikei határban. megindultak a traktorok a Első munkanap az Arany Homokban Új munkastílus kell Balatonszárszót és Balaton- szemest, a »két szomszédvá­rat« január elsejétől közös ta­nácsi irányítás alá vonták. Az év első munkanapján dr. Pet­rus Lászlót, a szem esi tanács volt elnökét kerestük telefo­non. — Mivel telik az első mun­kanap? — Csomagolással, össze­szedjük az ügyiratokat és a szükséges bútorokat. Készü­lünk Szárszóra. — Mit jelent a két község­nek a közös tanácsi irányítás? j — Erről többet tudnék mon- ■ dani egy év múlva. Majd ak­kor keressenek meg ... — Lesz változás a tanácsi munkában? — Egyelőre nem sok. Mini­két község fejlesztési terve kész. Ezt három évvel ezelőtt külön-külön jóváhagyták a ta­nácsok, s ,egy év múlva, a tervciklus végén külön-külön fogják.számon kérni tőlünk a tanácstagok és a falugyűlése- j ken az emberek. A közös irá­nyítás legföljebb csak egy év múlva határozza meg nagyobb mértékben a két község min­dennapjait. — Nem jelent törést a ta­nács munkájában az átköltö­zéssel járó sole, nem kifeje­zetten tanácsi munkának szá­mító tennivaló? Az új appa­rátusnak új munkastílust kell kialakítania, s ez is időbe te­lik. — Nem lesz törés. A külön­böző határozatok végrehajtá­sának ellenőrzését jól meg­szerveztük, s ez folyamatosan megy ezekben1 a napokban is. A két. tanácson dolgozók kö­zül nem kellett senkit sem máshova áthelyezni, minden­kinek megvan a helye. Január közepén, tanácsülést fogunk tartani, s ezen tisztázzuk a ma még függőben lévő kérdé­seket. Például azt is, fiogy mi legyen a szemesi kirendeltsé­gen dolgozók feladata. — Szükség lesz Szemesen kirendeltségre? A két község olyan közel van.... — Mégis. Ez a vidék a sű­rűn látogatott nyaralóövezet­be tartozik. Nyáron 19 ezer­nél is több ember lakik itt, s ezért mindenképpen szükség lesz a kirendeltség munkájá­ra. CS. T. Tavaly kimondta az egyesü lést a barcsi járás négy terme lőszövetkezete — a kálmáncsai, a homokszentgyörgyi, a ladi- patosfai és a szuloki — azzal, hogy ez évtől egy közös gaz­daságban: az Arany Homok­ban folytatják a szövetkezeti gazdálkodást. Tegnap az egyesült gazda­ságnak abba a körzetébe láto­gattunk, melynek a csücske Baranya megyével határos: a ladt és a patosfai területen jártunk. Hencse felől érkezve több pótkocsis vontatót lát­tunk; a ladi vasútállomásról hordták a műtrágyát. Az év első munkanapja semmi rend­kívülit nem tartogatott, a kép — hiányzik a hó —r a szoká­sosnál kevésbé volt télies. Az irodában javában készült a múlt év gazdálkodásáról szóló zárszámadás, e tekintetben még -»önálló életet élt« az egyesült Arany Homok Tsz-nek ez a része. Az egyesülésben részt vett gazdaságok még maguk készítik el az 1974. évi mérle­güket. Amiről azonban a ké­sőbbiekben szó esett, az már közös ügy, az egész egyesült szövetkezet dolga. Andik Jó­zsef, aki tavaly még a ladi- patosfai tsz elnöke volt, most már az Arany Homok Tsz el­lenőrző bizottságának függet­lenített elnöke, lg/' tájékozta tott az új esztendő és egyúttal az első közös év munkakezdé­séről : — Szövetkaeetünk vezetősé-, ge még az ünnepek között megbeszélte a soron következő és az új évben elsőként vár­ható tennivalókat, így ki-ki munkához látott. A ladi vas­útállomásra tegnap hat vagon műtrágya érkezett, hét gép és tizenöt-húsz ember ezzel fog­lalatoskodott. Ezzel a munká­val fejeztük be a múlt évet, s kezdtük az ideit... A ladi meg a patosfai tagság egyébként még aligha veszi észre, hogy átalakult, megnagyobbodott gazdaságban dolgozik, hiszen ott kapnak munkát, ahol ed­dig is kaptak. Ez a műtrágya­szállítmány azonban — meg az összes télen érkezett — már az egyesült szövetkezet termelését segíti, s a mi embereink is eb­ből vették ki a részüket teg­nap; Ami már könnyebben ér­zékelhető változás lesz, az az új bérszabályzat. Tavaly még mind a négy szövetkezet eltérő munkadíjazást alkalmazott, ezt most egységesítjük, s hogy mi­lyen formát ölt majd, azt a részközgyűléseken hagyja jóvá a tagság. Az új bérszabályzato­Éjfél után kezdtek A nagyatádi cérnagyárban azt kérdeztük: kik érkeztek legkorábban az év első mun­kanapján a gyárba? »A fű­tők — volt a válasz. — Haj­nali két órakor vitték el a kulcsot a portáról.« A kazánházban egyenlete­sen duruzsolnak a gázkazá­nok. Az ügyeletes fűtő éppen kávét készít magának. — Hányadik ma? — A második. Az elsőt nyolc óra körül ittam meg. | Addig nem volt rá idő. Mwlós István és Hegedűs József — a két fűtő — nem­csak a kazánházra ügyel, hanem á vízlágyító berende­zésekre és a vízszivattyúkra is. Egyikük van csak a sis­tergő gőzt pipáló kazánok mellett, másikuk az udvar hátsó részében dolgozik. — Ma reggel nem volt ne­héz munkánk. Az ünnepek előtt elvégezték a melegvíz- hálózat karbantartását, az apróbb hibákat már kijaví­tották. Két óra után néhány perccel — amikor kiszellőz- tettünk ’— befütöttünk a ka­zánba. Egy órával később már mindenütt érezni lehe­tet, hogy melegszenek a ra­diátorok. Reggel hatkor pe­dig, amikor indultak a gépek, már egyenletes, kellemes hő­mérséklet volt mindenütt. Kérem, itt a meleg nagyon fontos: cérnával nem lehet dolgozni akkor, ha az ember­nek meggémberedik a keze. A kazán óránként 12 ezer liter vizet képes clpárolog­tatni. — Most körülbelül 8—10 ezer liter megy el óránként. Takarékoskodni kell a gáz­zal: úgy futunk, hogy meleg Az év első exportszállítmányát csomagolják a nagyatádi cérnagyárban. legyen a munkahelyeken, de ne engedjék ki a felesleges hőt az ablakon. Az üzemben mindenütt mérik a hőmérsék­letet, s ha több a kelleténél, rögtön szólnak: kevesebb gőzt adjunk. Kellemesen meleg munka­termekben kezdődött reggel a termelés. A nagyatádi cérna­gyárban az év első műszak­ját négyszázan kezdték meg. Délután ketőkor 250-en lép­tek munkába, az éjszakai mű­szakra pedig kétszázan ér­keztek. Reggel nemcsak az üzemekben kezdődött meg a munka, hanem a csomagoló- ban is. A dobozolt cérnák ládákba kerültek: a munkás- nők az év első exportszállít­mányát készítették elő K. I. kát először brigádgyűléseken beszélik meg, azután kerül a részközgyűlések elé. A tél, különösen akkor, ha olyan szűkében van a hónak, mint az idei, kedvez az erdei favágásnak. Hogy most még­sem dolgoznak a favágók, ar­ról így beszélt Mati József er­dőfelelős, a ladi pártalapszer- vezet titkára: — Abban is közös nevezőre kell jutnunk az egyesült gazda­ságban, hogy az erdei munkák­nál milyen díjazást alkalmaz­zunk, a kitermelt fáért milyen árat kérjünk. Ennek az egyez­tetése után, három-négy nap múlva, kezdődhet a favágás. Már most megállapodtunk, hogy ezután kevesebb erdőt vágunk ki, viszont többet tele­pítünk. Üjabb vontató érkezett a vasútállomás felől, műtrágya­rakománnyal. így kezdődött az | esztendő az Arany Homok Tsz ladi, patosfai részén. H. F. Építők meleg munkahelyen A munkát ma mindenki ott kezdte, ahol a múlt év végén abbahagyta — mondta Sági lstóán, az épülő nagyatádi kórház építésvezetője. — A kö­rülmények azonban alapvető­en megváltoztak. Reggel min­den munkahelyen kellemes meleg fogadta dolgozóinkat. A múlt év végén ugyanis a Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalat átvette üzemel­tetésre a kórház kazánházát. December utolsó napjaiban begyújtottak, s a 12 szintes épületben a munkahelyeket 18 —20 fokra fűtötték fel. Az új évben még nagy feladatokat kell megoldaniuk a kórház építőinek. A glettelt vagy már festett falak között sűrűn em­legetik, hogy 1975 az átadás éve. Az épületben 126 munkás kezdte az új évet. — Sok ember ez. — A munka is sok még. s mi arra számítunk, hogy csúcsidőben —, az alvállalko-r zókkal együtt — 250 ember is dolgozik majd a kórházon ... A meleg nagyon sokat jelent nekünk. Az év vége kegyes volt hozzánk, nem fagyott meg semmi, de a tél nem marad el. Azt pedig nem kell mon­dani, hogy milyen nehéz len­ne hidegben, elgémberedett tagokkal dolgozni. Sokat haj­tottak azért a gépészek, hogy elkészüljön a kazán és a nő­központ, s fűteni lehessen. A feladatunk ugyanaz, mint ta­valy volt, a körülmények azonban sokat javultak, s a mostani feltételek mellett jobb, ütemesebb munkát vár­hatunk a brigádoktól. Amíg az idő engedi, kint a szabadban is dolgoznak a kő­művesele: falazzák a nővér- szállás épületét. Somogyi Néplap i

Next

/
Oldalképek
Tartalom