Somogyi Néplap, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-18 / 15. szám

Szeretik és féltik munkájukat Ne csak jó szóvá! 1975. I. 18. Adnak — de mit kapnak? Kaposvár északnyugati városrészében hatalmas üte­mű lakásépítést folytat a Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. Megkerestem a panelszerelő brigádot, amely két éve dolgozik együtt, s ez­alatt több mint 450 lakást szerelt össze. Az egyik félkész ház első emeleti lakásának leendő kisszobájában beszél­gettünk. A kisszoba hosszúkás; az ablakon átlátszó nylondarab, hogy megtartsa a dobkályha melegét. A falak mellett desz- kapad, ezen ült tizenkét mun­kás (ketten épp távol voltak). — Melyikük Horváth Im­re, a brigádvezető? — Én, mondja a hosszú ha­jú, húszéves kőműves. — Ilyen fiatalon? — Vannak itt fiatalabbak is, például Hencz Sanyi,, ö 1957-ben született. A brigá­dunkból csak négyen lépték át a harmadik ikszet. A leg­idősebb Darázs Karcsi bácsi. Korban megközelíti a brigád tiszteletbeli tagja, Glavosics Lajos, a nagy daru kezelője. Ö az Építőipari Gépesítő Vál­lalat alkalmazottja; tíz éve Kaposváron dolgozik, sőt a I felesége is ugyanitt könnyű- | gépkezelő. — Szakmák szerint milyen összetételű a brigád ? — A többség kőműves, ezenkívül vannak itt betono­zok, hegesztők, ácsok és se­gédmunkások. — Szeretik ezt a nem ép­pen könnyű munkát? — Ha valamelyikünk nem szeretné, meg sem tudna itt maradni, hiszen tényleg nem gyerekjáték kánikulában az áttüzesedett beoníalakkal bán­ni vagy »mínuszban« hajráz­ni. Arról nem is beszélve, hogy ha esik az eső és átázik a pufajkánk, két hétig sem szárad meg. — Esőkabát, viharkabát? — Van, de abban csak ácsorogni lehet, dolgozni nem. — Azért szép a mi mun­kánk — szól közbe az óriás­darus —, mert amikor tíz év­vel ezelőtt idejöttem, mind­össze három négyemeletes ház állt errefelé. Ma viszont a magasból öröm -végignézni a »mi házainkat«. A fiatalos szókimondás kém várat magára: — Szeretünk itt dolgozni, de vezetőinket csak akkor lát­juk, ha túlmunkára kérnek bennünket. Nem mondom, az új igazgató érkezése óta van változás, de ez még min­dig kevés. — Termelési tanácskozáso­kon van arra lehetőség, hogy a gondjaikat elmondhassák... Egyikük közbevág: — Nem elég eredményesek ezek a tanácskozások. Sokkal többre mennénk, ha időnként a mi megszokott környeze­tünkben hallgatnának meg bennünket, s közvetlenebbek lennének a főnökök. Indítványozom: vegyük úgy, hogy most itt az igazgató meg az egész vezetőség. — Mit ki­fogásolnának? Konténerek és szemét Csaknem háromezer köbmé­terrel nő évente az elszállítan­dó , szemét mennyisége Kapos­váron. Az idén már több mint 12 és fél ezer lakásból mintegy 60 ezer köbméter szemetet kell elszállítania a költségvetési üzem köztisztasági részlegé­nek. A többletfeladatot első­sorban a konténeres szemét- szállítás bővítésével akarják megoldani. Ugyancsak konté­nerek beállításával kívánják elejét venríi újabb illegális szemétlerakóhelyek kialakulá­sának. Egészség- és környezetvédel­mi szempontból is fontos ter­vük a városi szeméttelep be­kerítése. 1975-ben 20 százalékkal nö­vekszik a géppel tisztított út­felület. Az idén már egyebek közt a Honvéd utca eddig is sok panaszra okot adó útbur­kolatának gépi tisztítását is megkezdik. Ugyancsak sokan kifogásol­ták tavaly a szovjet útseprő gépkocsik okozta porfelhőket. Az idén egy egyszerű újítással — vízszóró zsák felszerelésével — ezt a panaszt is orvosolják. 1975-ben összesen mintegy 6 millió 600 ezer forintot fordí­tanak a város tisztán tartá­sára. Űj zöldterületek kialakítása főként az épülő új lakótelepe­ken várható: így például a Kinizsi-tömbben, a Petőfi ut­cában vagy a Hegyi utcai la­kótömbben. Az elmúlt években milliókat fordítottak a város fásítására és újabb zöldterüle­tek kialakítására. Az idén újabb kétmilliót költenek parkfenntartásra és építésre. (Jó volna, ha az idén kevesebb lenne a tövestől kitépett facse­mete vagy a tenyérnyi pázsitos terület közepén kitaposott »ös­vény«!) A megyei tanács külön 300 ezer forintot adott az üzemnek a várost csúfító, elhagyatott ga­zos területek rendbentartására. Az útfenntartásra rendelkezés­re álló 2 és fél millió forint természetesen csak töredéke annak, amennyire szükség vol­na, így ezt a pénzt elsősorban a város 120 kilométernyi föld- útjának javítására fordítják. A költségvetési üzem építő'; ipari tevékenységet is folytat. Tavaly befejezték a 200 sze­mélyes óvoda építését, az idén pedig először a Petőfi utcai bölcsőde befejező munkáit — a kerítés, és járdaépítéseket — végzik. tJj munkáik között szerepel az MHSZ-lőtér kiala­kítása. 1976-ra is áthúzódó fel­adatuk lesz a 100 személyes cseri óvoda építése; a Gárdo­nyi iskolának pedig konyhát építenek — csaknem egymil­liós beruházással. Ez évre saját létesítményeik fejlesztését is tervbe vették. Űj kertészeti telepük építkezé­sei mellett megkezdik a gép­járműszerviz kialakítását. A városi tanács költségvetési üzemének idei költségvetése 38 millió forint. Ez az összeg alig több, mint az elmúlt évek­ben volt. A nagyobb feladato­kat 400 dolgozójuk jobb mun­kájával és 80 gépük jobb ki­használásával kívánják elvé­gezni. Tavaly elnyerték a kiváló üzem címet. Mint Mol­nár László, az üzem vezetője elmondta: 1975-ben szeretné­nek »ismételni«. — Elsősorban azt, hogy a munka nincs megfelelően szervezve. — Ez mit jelent? — Jó időben, mikor köny- ■ nyen dolgozhatnánk, nincs anyag. Év végén pedig fagy­ban is hajtunk, mert a ter­vet »hozni kell«. Idegesítő, ha állnunk kell, mert nincs foga- ' dószint. A mi munkánk ugya­nis a szintezők után követke­zik. Egymás szájából veszik ki a szót: — Igaz, hogy már sokat ja­vult a panelek minősége, a tüskevári poligonüzemünk azonban jobban is . dolgozhat­na. Sokat, bosszankodunk amiatt, hogy nem illeszked­nek a falak, tehát nem pontosak a méretek. Önellá­tók vagyunk: ha anyagra van szükségünk, kerékpárra pat­tanunk, és megyünk érte. Gyakran előfordul, hogy mi­kor 100 vagy 50 méteres he­gesztőkábelt keresünk a rak­tárban, csak söprűt találunk. Mi egy hónap alatt összeépí­tünk 12 szintet is, de ez a sok apró bosszúság gátja a jobb munkának. Ha ezek ki­küszöbölhetők lennének... — Szeptemberben kaptuk az első ígéretet arra, hogy lesz meleg víz. Ugyanis nyár óta munka után nem tudunk fürödni, pedig mi a helyszín­re cipeltük a 300 literes boj­lert, csak éppen bé kellene szerelni. És nézze — tesz elém a brigádvezető két zacs­kó Ultra mosogatóport meg két darab babaszappant —, ezt kaptuk két. hónapi tiszta­sági szerként! Ilyen körülmények között dolgozik az a brigád, amelyik nemrégiben a Kaposvári Vá­rosi Tanács Társadalmi mun­káért emlékplakettjét kapta. A fölterjesztésben többek kö­zött ez áll: »A vállalatnál el­nyerték a szocialista brigád címet. Szabad napjukon több­ször végeztek társadalmi mun­kát a köz javára. A vállalat dolgozói külön műszakot tar­tottak a város iskoláinak meg­segítésére. Ennek eredménye 300 000 forint. Ebben is élen járt a brigád.« Gombos Jolán A varrodai részleg Martos Flóra brigádja krepp és damaszt ágyneműt varr. Háromszázötven csökkent munkaképességű embernek ad kereseti lehetőséget a szociá­lis foglalkoztató. Az ország 22 ilyen üzeme közül itt a legmagasabbak a bérek, még­sem1 ez a legfontosabb az itt dolgozók számára. Ez az üzem segít abban, hogy ismét tel­jes értékű, hasznos embernek érezhessék magukat, akik nem szorulnak a kétes érté­kű Sajnálatra. 14-től 83 évesig dolgoznak itt. Valamennyiük­ben közös, hogy szeretik, sőt féltik munkájukat. A féltés oka az, hogy jelenleg további 217 csökkent munkaképessé­gű vár »behívásra«... — Egyelőre még leültetni sem tudnánk őket, nemhogy munkát adni — panaszolja Tacsi Imre üzemvezető. A szociális foglalkoztató 1968-ban jött létre. Akkoriban huszonhármán készítettek itt háromféle terméket. Az évi összbevétel alig volt több 300 ezer forintnál. 1974-ben már meghaladta a 15 milliót. Jelenleg négy telephelyü­kön már 96 féle terméket gyártanak, együttműködve az ország 24 üzemével. Bár a lét­számnak mintegy fele bedol­gozó, mégis igen szűkek. a műhelyek. Igaz, lehetőségeik­hez képest sokat költenék a munkát megkönnyítő gépek beszerzésére — tavaly például félmilliót —, az üzem mégis korszerűtlen. Egyre nagyobb erőfeszítéseket kíván a ha­táridők megtartása. A minő­ségre is jobban kell ügyel­niük, hiszen termékeik csak így versenyképesek. Varrodá­juk és kötődéjük termékei bi­zonyítják leginkább, hogy a »csökkent« szó nem a minő­ségre vonatkozik. Az üzemvezető szerint a je­lenlegi körülmények között az előrelépés vagy fejlődés leheteti ep. Mint beszélgeté­sünkből /kiderült: a megindu­lás óta sok jó szót kaptak, annál kevesebb segítséget. Tacsi Imre elsősorban anya­gi segítségre gondolt. A ta­valy megnyílt a termékeiket árusító bolt, s ez jóval na­gyobb nyereséggel adja el a termékeiket; ők pedig szeret­nék, ha a haszonból részesed­hetnének, . ezzel meggyorsíta­nák üzemük gépesítését. Egy nemrég készült fölmé­rés szerint 1300 csökkent munkaképességűekkel is be­tölthető munkahely van Ka­posváron. Több kaposvári vállalat bizonyos összegeket is kap ösztönzésül, hogy való­ban a rászorulók kapják eze­ket a munkahelyeket. Nem mindig így történik azonban. Legalábbis erre következtet­hetünk abból, hogy 217 csök­kent munkaképességű vár el­helyezést a szociális foglal­koztatótól. A gond orvoslását talán jobban segítené, ha a taná­csok által a csökkent mun­kaképességűek elhelyezésére szánt összegek elaprózása he­lyett a szociális foglalkoztató bővítését támogatnák hatéko­nyabban. A foglalkoztató idei ' tervei közt szerepel, 'hogy újabb bér­munkák vállalásával még öt- ,ven csökkent munkaképessé­gű számára teremtenek elhe­lyezési lehetőséget, ötvennek a 217-ből. .. Ennél többet most nem tehetnek. A terme­lési költségeket az idén öt százalékkal' kívánják csök­kenteni az anyagok és gé­pek jobb kíhásználásával. A XI. pártkongresszus tisz­teletére már eddig másfél­millió forint értékű — terven felüli — többletmunkát vé­geztek. Egyebek közt két új budapesti kórháznak ők varr­ták az ágyneműt. Az itt dolgozó emberek sze­retik és féltik a munkájukat. A róluk és a még elhelyezé­sükre várókról való gondos­kodás társadalmi érdek. Hét­évi munkájuk és saját ere­jükből elért szép eredmé­nyeik bizonyítják: megérdem­lik a támogatást. Bíró Ferenc Itt készülnek a divatos férfikardigánok. Átmeneti szociális otthon a Lenin utcában válasz olvasóink levelére Lebontható a kaposvári „tűztorony” Két ízben is kaptuk levelet Kiss István, Horváth János és Szabó János olvasónktól; azt teszik szóvá, hogy a Si­ketek Általános Iskolája és Nevelőotthona tetején levő ré­gi emléket, a tűzjelző tornyot le akarják bontani. »Kérjük Önöket, legyenek szívesek a tűzjelző állomás tornyát meg­védeni.« Bár olvasóink nem néztek utána alaposan, hogy valóban műemlékről van-e szó, igye­kezetüket mégis helyeseljük. Intézkedést sürgető leveleik arról is beszélnek, hogy meg­értették: csakis társadalmi összefogással lehet megmen­teni értékes műemlékeinket. Az említett kaposvári tűzjelző állomás tornya azonban nem tartozik közéjük. ugyanennyit fordítunk a be­rendezésre is. Az átmeneti szo­ciális otthon tizenkét rászoru­lónak biztosit elhelyezést, ét- ^özi otthona kezést és tulajdonképpen min­dent, ami a szociális otthonok gondozási munkájához tarto­zik. — A legfőbb kérdés, hiszen már a múlt év végére ígérték az átadást, hogy mikor költöz- hentek be az első lakók a Le­nin utca 16-ba. — Az imént érdeklődtem a költségvetési üzemben, tart­ják-e magukat a módosított, január Végi határidőhöz. Azt a feleletet kaptam, s ezt továb­bíthatom én is, hogy január végére készen lesznek. 1969. január 1-től működik a kaposvári — Petőfi utcai — öregek napközi otthona. Ötven, főleg a környékbeli idős em­ber teszi meg az utat ide nap nap után az ebédért, a közös­ségért. mért hiszen nemcsak a jó ételt áhítják, hanem egymás közelségét is — a magány el­len. — Lebontják, nem bontják? Somogyi Árpádné, az öregek napközijének a vezetője nem értesült a döntésről. Dr. Varjú Irén: — Egy biz­tosat tudok mondani: az idén nem lesz lebontva, de előfor­dulhat, hogy még jnéhány, évig is működhet itt az öregek nap­Egy másik intézménybe, az í öregek napközijébe egy kivé­tellel olyanok járnak, akiknek van otthonuk. Ez az egy gon­dozott azonban különös életet él. Nincs lakása, nem is foga­dott el ilyen felajánlást. Dél­után fél ötkor, amikor bezár a napközi, fogja magát és mozi­ba megy, majd éjjel vonatra száll, s az egyik Kaposvárhoz közeli állomáson leszáll, hogy a váróterem padján lehajtsa a fejét... , Azért kerestük fel őt, hogy meghallgassuk véleményét a kaposvári átmeneti szociális otthonról. De nem állt kötél­nek. így hát csak azt tudjuk, amit a városi egészségügyi osztály vezetőjétől hallottam: — Béla bácsi lesz az első ti­zenkét lakó egyike. Alig várja, hogy ide beköltözhessen. Horányi Barna t j mányozó szándékával együtt- közölte: hasznosítsák szociális célra az épületet. El is készült j egy átmeneti szociális otthon . terve, a városi tanács költség- ’ j vetési üzeme most ennek a ' ! magvalósításán dolgozik. 1 Dr. Varjú Irén, a városi ta- " nács egészségügyi osztályának j ‘ vezetője elmondta: »szociális ! gondozóbázissá kívánják fej- j í leszteni a Lenin utca 16. szám ; < ■ | alatt létsülő átmeneti szociális j 1 ’ i otthont. Arra törekszenek, i i [ hogy ezzel ,a szociális otthonra I- jogosultak elhelyezésének vá- , 1 ■ rakozási idejét csökkentsék. j j [ Évente Kaposvárról mintegy j i . 30 magára maradt öreget he- j I ; lyeznek el itt. Jelentős a házi j i 1 j szociális gondozás is; ötvenen ! \ . ! veszik igénybe a Petőfi utcai j ; öregek napközi otthonát. Az , £ I átmeneti szociális otthon ezek- i nek a szociális gondozási for- f . máknak az irányító központja l •! lehet. r ■ | Benke István a beruházás • ' gazdája: j II — Az átalakításra kétszáz- 1 Szigetvári György, a Terve­ző Vállalat igazgatója — a mű­emlékek ügyében is illetéke: — elmondta: maga is részi vett ennek a tűzjelző torony­nak a tervezésében, 1951-ben Tehát nem műemlék. A rég: kaposvári tűztorony a Rippi- Rónai Múzeum szomszédságá­ban áll. a Tanácsház utcában — Az intézet tetején leve tűzjelző torony lebontása . in­dokolt, szerencsés döntés — mondta. Megkérdeztük az intézel igazgatóját, Galambos Sán­dort is: — A torony lebontását ak­kor határoztuk el, amikor használaton kívül helyezték Nem fordítanak már rá gon­dot. s intézetünk tetőszerke­zetének védelme is indokolja hogy eltávolítsuk. Elhagyatott épület állott it nég a múlt -év őszén. Volt la­rója a városnak adományozta V patalomi szociális otthonbe róltözött idős asszony a sors- ársaira gondolt, amikor adó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom