Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

I A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XI. kongresszusára / (folytatás az 1. oldalról.) K továbbiakban a dokumentum szól arról, hogy a két kongresszus között a párt kez­deményezésére tett intézkedések előmozdí­tották az államélet és a szocialista demokrá­cia fejlődését. Nő szocialista államunk sze­repe elsősorban a gazdasági építésben és a kulturális éledben. A fokozódó követelmé­nyek miatt a központi irányítást hatéko­nyabbá kell tenni; erősíteni kell a központi államigazgatási szervek összehangolt irányító munkáját A X. kongresszus állásfoglalása alapján al­kotott törvény rendezte a tanácsoknak, a szo­cialista állam népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerveinek tevékenységi körét, növelte önállóságukat. A tanácsok nyújtsanak a lakosságnak az eddiginél na­gyobb lehetőséget az érdemi beleszólásra és ellenőrzésre. A tanácsok önállóságának növe­lésében fontos feltétel, hogy gazdasági eszkö­zeik gyarapodjanak és azokat célirányosan használják tel. Az üzemi demokrácia a szocialista demok­rácia alapvető része. Jelenlegi működése és hatékonysága nem felel meg a követelmé­nyeknek, ezért mind tartalmában, mind mód­szereiben tovább kell fejleszteni. Növelni kell az üzemi pártszervezetek szerepét a gazdasá­gi munka párfellenörzésében, a jogok és köte­lességek összhangjának megteremtésében. A szakszervezetek állásfoglalásaikat a dolgozók közvetlen közreműködésével, minél szélesebb körből szerzett tapasztalatok felhasználásával •alakítsák ki. Általánossá kell tenni a fizikai dolgozók bevonását az igazgatói tanácsok, a vállalati felügyelő bizottságok munkájában. Olyan belső elszámolási rendszer kialakítása szükséges, amely a dolgozók számára ponto­sabb áttekintést nyújt a termelés kérdéseiről és világossá teszi a teljesítmények szerinti részesedés mértékét. Az a legfontosabb, hogy jobban építsünk az üzemi, demokrácia meglévő fórumaira: több érdemi ügyet terjesszünk eléjük. A szakszer­vezetek szervezzék meg a munkásgyűlések­nek — nagyobb egységekben a munkáskül­döttek gyűléseinek —, illetve a bizalmiak ta­nácskozásainak rendszerét. A gazdasági építő munka feladatai A népgazdaság a X. kongresszuson jóváha­gyott gazdaságpolitikai elveknek megfelelően, a IV. ötéves tervben meghatározott feladatok végrehajtásával továbbfejlődött. Közelebb ju­tottunk a kitűzött célhoz, hogy a gazdasági­lag közepesen fejlett országok sorából a fej­lettek közé emelkedjünk. Bővültek a szocia­lizmus anyagi-műszaki alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon, emelkedett népünk, életszín­vonala. A népgazdaság egységes irányításá­nak erősítésére létrehoztuk az állami tervbi­zottságot, megalkottuk a tervtörvényt. az irá­nyítási rendszer továbbfejlődött, javult a tervszerűség: Gazdaságpolitikánknak az V. ötéves terv időszakában a távlati célokkal összhangban kell biztosítania gazdaságunk tervszerű és arányos fejlődését. Az V. ötéves terv idején a nemzeti jövedelem mintegy 30 százalékkal, az. ipari termelés 33—35, az építőipari terme­lés 35—37, a mezőgazdasági termelés 16—18 százalékkal növekedjék. A felhalmozás ará­nya a tervidőszak átlagában 25—27 százalék, a fogyasztás aránya 75—73 százalék legyen. A népgazdaság két fő ágát. az ipart és a me­zőgazdaságot összehangoltan fejlesztjük. Egész gazdasági tevékenységünket a társa­dalmi termelés hatékonyságának eddiginél erőteljesebb növelésére alapozzuk. Ez megkö­veteli a termelési szerkezet további átgon­dolt korszerűsítését. A világgazdaságban jelenleg végbemenő folyamatok sok szempontból új helyzetet te­remtenek. A legutóbbi egy-két évben, főkép­pen a nemzetközi tőkés monopóliumok mes­terkedései következtében, kiéleződött a nyers­anyag- és energiaprobléma, nagyarányú ár­változások következtek be a világpiacon. Szo­cialista tervgazdaságunk bizonyos mértékig kivédi ennek hatását, de nem függetlenítheti magát a világgazdaságban lejátszódó folya­matoktól. Az iparfejlesztés feladatait hazánk lehető­ségeivel és a nemzetközi együttműködéssel egyaránt számolva kell meghatározni. Diffe­renciáltabban kell fejleszteni az ipar egyes ágait, szűkíteni a gyártmányszerkezetet. Fejlesztjük a személy- és áruszállítást; fi­gyelmünket az előttünk álló időszakban a tö­megközlekedésre összpontosítjuk. A nagyvá­rosokban a tömegközlekedés javítását a jár­műpark korszerűsítésével, a fővárosban a gyorsközlekedés — elsősorban a metróháló­zat — fokozott ütemű kiépítésével kell elérni. A mezőgazdaságban folytatjuk a nagyüze­mi, iparszerű termelés elterjesztését. Az ál­lami gazdaságok, amelyeknek szerepe egyre növekszik, ennek hozzáértő kezdeményezői. Az állami gazdaságok és a termelőszövetke­zetek általános fejlesztése mellett ezután is számolunk a háztáji, a kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeivel. A beruházási igényeket népgazdasági, tár­sadalmi fontosságuk szerint kell rangsorolni. Csökkenteni kell az eszközök felhasználásá­nak szétaprózottságát, meg kell akadályozni a költséges megoldásokat, a túlzott igények érvényesítését. A vállalati beruházások is jobban feleljenek meg a népgazdasági érde­keltnek. Javítani kell az előkészítést, rövi­díteni az indokolatlanul hosszú kivitelezési időt. A népgazdaság fejlesztésében a szocialista tervszerűség érvéríyesítése alapvető jelentő­ségű feladat. Ezért a központi tervező szer­vek és a vállalatok tervezésének erősítésére, az érték- és mennyiségi mutatók, valamint a tervcélok és -eszközök teljesebb összhang­jára van szükség. A bevált aiapelveket ér­vényesítve, gazdaságirányításunkat — mint a szocialista tervgazdálkodás eszközét — job­ban mai és holnapi feladataink, céljaink szolgálatába állítjuk; működését javítjuk. Arra törekszünk, hogy a szabályozók haté­konyabban alkalmazkodjanak a különböző területek konkrét feltételeihez. Javítani kell a nagy értékű berendezésekkel fölszerelt ipari nagyvállalatok gazdálkodási feltételeit. A szocialista világpiacra támaszkodva, ob­jektív lehetőségeink figyelembevételével sza­bályozzuk a hazai árszínvonalat. A világ­piaci árak tartós változásait a gazdaságilag szükséges mértékig a hazai termelői árak­ban érvényesíteni kell, hogy jobban orien­táljanak a hatékony gazdálkodásra. E vál­tozások kihatnak bizonyos fogyasztási cik­kek áraira is, ugyanakkor szocialista terv­gazdálkodásunk a termelés bővülésével, ha­tékonyságának növekedésével összhangban biztosítja ajs életszínvonal további tervszerű és rendszeres fejlődését. A KGST keretében segítjük a (szocialista gazdasági integráció kibontakozását, a komplex program valóra váltását. Főként a termelési együttműködést és kooperációt, valamint a szakosodást és tudományos-mű­szaki együttműködést szélesítjük mindenek­előtt a Szovjetunióval és a KGST többi tag­államával. Részt veszünk nyers- és alap­anyagok együttes kitermelésében, közös gaz­dasági szervezetek, vállalatok létesítésében. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján bővítjük a gazdasági, ke­reskedelmi kapcsolatokat; fellépünk minden­fajta megkülönböztetés ellen. Gyümölcsöző gazdasági együttműködést építünk ki a gyar­mati sorból felszabadult, a nemzeti függet­lenség útjára lépett országokkal, A továbbiakban az irányelvek (rámutat­nak: Legfontosabb feladatunk a népgazdaság belső tartalékainak jobb kihasználása, a munka termelékenységének növelése, az ön­költség csökkentése, a minőség javítása. A termelés növekedése mindenekelőtt a terme­lékenység emelkedésétől függ. Az anyagi le­hetőségek arányában — különösen a nép­gazdaság fő területein — folytatni kell a termelőfolyamatok korszerűsítését, gépesí­téssel csökkenteni a nehéz fizikai munkát. Javítani kell a munkaerő-gazdálkodást. Gyorsabb haladást kell elérni az üzem- és munkaszervezésben, amelyet a vállalatok, a szövetkezetek gazdálkodásának szerves ré­szévé kell tenni. Átfogó és ésszerű takaré­kosságot kell megvalósítani a népgazdaság minden területén. IV. Életszínvonal, szociálpolitikai feladatok Szocialista előrehalidásunk során, gazda­sági építőmunkánk eredményeként rendsze­resen emelkedik dolgozó népünk életszínvo­nala. Az egy főre jutó reáljövedelem a ne­gyedik ötéves terv időszakában 24 százalék­kal,- a tervezettet megközelítően növekszik; népünk jobban táplálkozik, szebben öltözkö­dik, kulturáltabban él mint bármikor ez­előtt. Az életkörülrúények javulásához a munkaidő-csökkentés is hozzájárult, számot­tevően növekedett a családi pótlék, a gyer­mekgondozási segély összége, nőtt az átlag­nyugdíj, s az egészségügyi ellátás, a társa­dalombiztosítás ma már minden állampol­gárra kiterjed. Az V. ötéves terv során a reáljövedelem 23—25 százalékkal növekszik. A bérpolitiká­ban fő célunk a munka szerinti elosztás erősítése. A munkásságnak és a parasztság­nak a jövedelme arányosan növekedjék, a differenciált bér- és jövedelemszabályozással biztosítani kell a jó munka megérdemelt anyagi elismerését. A legalacsonyabb kere­setek az átlagosnál gyorsabb ütemben emel­kedjenek. Következetesebben kell érvényesí­teni az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, így szüntetve meg a nők és a férfiak kere­setében még meglevő különbségeket is. A lakosságot többj jobb, választékosabb közszükségleti cikkel látjuk el, s gondosko­dunk arról, hogy elegendő olcsó fogyasztási cikk legyen. Az V. ötéves terv éveiben álta­lánossá tesszük a 44 órás munkahetet. A la­káshelyzet javítását pártunk fontos társada* lompolitikai, szociális feladatnak tekinti; biz­tosítjuk, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön, s a jövőben is támogatjuk a saját erőből történő lakás- és családihá^-épitést. A párt hazánk ríépesedésá helyzetének ala­kulását nagyfontosságú nemzeti .és társadal­mi ügynek tekinti. A szocialista társadalom­ban növekszik a család szerepe, arra kell tö­rekedni, hogy emelkedjék a több gyermekes családok száma, s e családok élvezzenek meg­különböztetett állami- támogatást, övezze őket közmegbecsülés. Államunk, a népesedési cé­loknak megfelelően — a bölcsődei és óvodai hálózat folyamatos bővítése, a gyermekélel­mezés kiterjesztése mellett — növeli a pénz­beli juttatásokat, . családi pótlékot, a gyer­mekgondozási segélyt. Budapesten, az öt nagy­városban és az ipari centrumokban megkö­zelítően kielégítjük az óvodai igényeket. Javítjuk a szociálpolitikai ellátást, tovább ^egységesítjük nyugdíjrendszerünket, és csök­kentjük a korábbról megmaradt különbsége­ket. Biztosítjuk a nyugdíjak reálértékének megtartását. Javítjuk a betegellátást, növel­jük a szociális otthonok helyeinek számát, továbbfejlesztjük az üzemegészségügyet. V. Ideológiai és művelődési feladatok A X. kongresszus óta tovább erősödött ha­zánkban a marxizmus—leninizmus eszméi- itek befolyása. Ideológiai téren fő feladatunk a tömegek szocialista tudatának fejlesztése. Az elméleti munkában alkotó választ kell adni társadalmunk fejlődésének kérdéseire, idejében kell feltárni és elemezni a fejlődés új tendenciáit, s előremutató igénnyel kell általánosítani a tapasztalatokat. Különösen fontossá válik szocialista távlataink világo­sabb körvonalazása, a szocialista életmód, fölényének bemutatása a kapitalista életfor­mával szemben. Szélesebb körben tegyük tu­datossá: a szocialista hazafiság cselekvő ha- zafiság, társadalmi céljaink megvalósítását szolgáló felelős, aktív magatartás és állandó készenlét vívmányaink védelmére. Egyértelmű, következetes marxista bírálat­ban kell részesíteni a jobboldali, ultraradiká- lis, dogmatikus nézeteket. Határozott harcot kell folytatni az eszméinktől idegen polgári, kispolgári szemlélet ellen. Nagy figyelmet keli fordítani a nacionalizmus és a kozmopolitiz- mus bírálatára. A X. kongresszus határozatainak megfelelő­en fejlődött tudományos életünk. Javultak a kutatómunka hazai feltételei. Törekedni kell az anyagi és szellemi erők összpontosítására, a hazai és a nemzetközi kutatások körülte­kintőbb összehangolására. Az ideológiai, tár­sadalomtudományi kutatóhelyeken, a társa­dalomtudományok egész területén biztosítani kell a marxizmus—leninizmus egyértelmű ^ér­vényesülését. Bontakozzék ki jobban vitázó szelleme az an.timarxista nézetekkel szemben. A X. kongresszus óta eltelt időben javultak a világnézeti oktatás és nevelés feltételei, csökkent a tanulók túlterhelésé; emelkedett az oktató-nevelő munka színvonala; bővült a diákönkormányzati tevékenység. Elsőrangú feladat az általános iskola és a szakmunkás- képzés fejlesztése, a fizikai dolgozók gyerme­keinek tanulmányi segítése valamennyi is­kolafokozatban. Nagyobb társadalmi megbe­csülésben kell részesíteni a pedagógusokat. A két kongresszus között is gyarapodott népünk műveltsége. Erősítsük tovább a köz- művelődés világnézeti hatását, fejlesszük -a kultúra területén is a közösségi formákat. Fordítsunk különös gondot a munkásosztály tudásának gazdagítására, kultúrálódására. Törvényt kell alkotni, amely összefoglalja a közművelődés céljait és feladatait. A sport- mozgalomban az iskolai testnevelést és a tö­megsportot kell előtérbe helyezni. Az egyes művészeti ágakban az elmúlt idő­szakban értékes művek születtek, növekedett a különböző művészeti rendezvények látoga­tottsága. Határozottabban kell támogatni a szocialista realista, közéleti elkötelezettségű irodalmat és művészetet. A dolgozó osztá­lyok, a társadalom életének központi kérdé­sei kapjanak jelentőségüknek megfelelő te­ret a művészeti alkotásokban. VI. A párt- és tömegszervezetek feladatai Szocialista építésünk vezető ereje a párt. A X. kongresszus óta eltelt időszakban pár­tunk vezető szerepe megfelelően érvényesült. A vezető szerep még következetesebb érvé­nyesítését követelik meg azonban a szocia­lista építés soron levő feladatai: ennek elő­feltétele a párt politikájának megvalósítása, a párttagok eszmei, politikai felkészültségének gyarapítása, az ideológiai munka javítása, a pártfegyelem megszilárdítása. Tovább kell erősíteni ä pártmunka politikai-mozgalmi jel­legét, fel kell lépni a hivatalnoki stílus és az indokolatlanul sok papírmunka ellen. Na­gyobb alapszervezetek létrehozásával meg kell szüntetni a szétaprózottságot minden olyan helyen — üzemben, községben, hivatal­ban — ahol ehhez a feltételek megvannak. A párt sikeres tevékenysége döntően esz­mei, politikai, szervezeti és cselekvési egysé­gen alapul, az egység magasabb színvonalra emelése állandó folyamat. Pártunk hű a de­mokratikus centralizmus lenini elvéhez — húzzák alá az irányelvek, majd nyomatéko­san szólnak arról, hogy a pártdemokrácia fej­lesztésének fontos eleme a párttagság széles körű bevonása a határozatok előkészítésébe, a döntésekbe, a centralizmus fejlesztésének pedig lényeges összetevője a határozatok hiánytalan végrehajtása és az ellenőrzés. A döntést segítő demokratikus vita után, a kommunista bírálat alapján következeteseb­ben kell számonkérni a párt minden tagjától és funkcionáriusától a fegyelmezett munkát, a határozatok melletti elvszerű és érvelő ki­állást. A párt vezető szerepének erősítése szüksé­gessé teszi a kádermunka színvonalának eme­lését. Növelni kell a testületek szerepét a személyi kérdések eldöntésében, erősíteni kell a kádermunkáiban a bizalom, az őszinteség, a nyíltság légkörét. A párt a dolgozóknak, elsősorban a mun­kásoknak a legjobbjait veszi fel tagjai sorá­ba. azokat, akik meggyőződéses hívei szocia­lista társadalmunknak, élenjárnak a munká­ban, a szocializmus elvei szerint élnek. A párt összetételének fejlesztése érdekében gondos­kodni kell a munkások, különösen a szak­munkások megfelelő arányú felvételéről. A tagfelvétel fő forrásai a nagyüzemek legye­nek. * Az állami szervek, társadalmi szervezetek működéséről szólva az irányelvek hangsú­lyozzák : a párt az állami szervek rendelte­tésszerű működését elvi, politikai irányítással, helyes kádermunkával biztosítja. Fontos, hogy a párthatározatokat az állami szervek azono­san értelmezve, idejében valósítsák meg. X szakszervezetek tekintélye és befolyása nőtt. Hozzáértőbben gyakoroljak funkcióikat. Nem kielégítő még nevelőmunkájuk; belső életük demokratizmusa elmarad az igények-; töl és a ^ehetőségektől. Követeljék meg tag­jaiktól a fegyelmezett, pontos munkát, élje­nek jogaikkal, képviseljék és védjék bátrab­ban a dolgozók érdekeit, lépjenek fel a töf- vényék, a rendeletak megtartásáért. A KISZ alapvetően betölti politikai, társa­dalmi szerepéi, erősödött kommunista jellege. A fiatalok körében folyó eszmei, politikai ne­velésben növelni kell a 'társadalom íjninden szervezetének felelősségét és aktivitását. A KISZ-szeryezetek neveljék fiatalságunkat önállóságra, kezdeményezésre. A párt alap­szervezeteiben javítani kell a KISZ pártirá­nyítását, céltudatosan készítsék fel a legjobb fiatalokat a pártba való belépésre. A Magyar "Úttörőik i Szövetsége szervezze a gyermekek közösségi életét, segítse az iskolai nevelést. A nőkről; szóló párthatározat megvalósítása társadalmi összefogással sikeresen halad. Kö­vetkezetesebben érvényesül a nők egyenjogú­sága, a munkahelyek betöltésében, a képzés­ben, az anyagi elismerésben. A választott tes­tületekben és a gazdasági vezető tisztségek­ben egyre több a nő. A párt szervei és szerve­zetei tekintsék állandó feladatuknak a nők helyzetével, politikai, szakmai fejlődésével és aktivitásának növelésével foglalkozó határo­zat valóra váltását. A párt szövetségi politikájának kerete a hazafias nepfrontmozgalom A szocialista nemzeti egység teljes kibontakoztatása azt igényli, hogy fokozódjék a Hazafias Nép­front társadalmi, politikai szerepe, a népfront avassa közüggyé legfontosabb céljainkat. VII. A párt nemzetközi tevékenységének, kapcsolatainak fejlesztéséről A Magyar Szocialista Munkáspárt megkü­lönböztetett jelentőséget tulajdonít a szovjet testvérpárthoz fűződő viszonyának, és azt minden téren fejleszti. A Szovjetunió Kom­munista Pártja szerezte a legtöbb, a legát­fogóbb tapasztalatodat a szocialista építés­ben, a nép eszmei-politikai egységének meg­teremtésében, az imperializmussal vívott harcban. A legtöbbet teszi a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődéséért, forradal­mi elméletünk lenini örökségének megvédé­séért és gazdagításáért. Pártunk ápolja és erősíti kapcsolatait a szocialista országok közösségének minden pártjával; még «szilár­dabbra ötvözzük országaink és népeink ba­rátságát, fejlesztjük együttműködésünket. Fártunk kész további erőfeszítésekkel hozzá­járulni az imperializmus ellen harcoló erők tömörítéséhez, a közös akciók sikeréhez. Szé­lesíti kapcsolatait, erősíti szolidaritását a tő­kés világ és a fejlődő országok marxista- leninista pártjaival; támogatja az imperia­listaellenes összefogás érdekében kialakított együttműködésüket más haladó politikai erőkkel. A nemzetközi osztályharc megköveteli a kommunista és munkáspártok egység-ének állandó erősítését. . Ezért szükségesnek tart­juk, hogy a két-, és sokoldalú találkozókon a jövőben is rendszeresen kicseréljük ta­pasztalatainkat a többi testvérpárttal és az új viszonyoknak megfelelően összehangol­juk feladatainkat, munkánkat. Ezen az elvi alapon támogatjuk az európai testvérpártok . értekezletének megtartását. Aktívan föllé­pünk a kommunista és munkáspártok soron következő nemzetközi tanácskozásának elő­készítéséért. A kommunista mozgalom szer­ves részének tekintjük a testvérpártoknak a világ különböző térségei, egyes földrészek és övezetek sajátos követelményeivel összhang­ban álló, egységünket erősítő tanácskozásait. A kommunista mozgalom sorainak szoro­sabbra zárása, valamennyi imperialistaelle- nes erő tömörítése elválaszthatatlan az op­portunizmus jobb- és »baloldali«, s a ma­napság különböző helyeken jelentkező, úgy­nevezett újbaloldali válfajai1 ellen vívott elvi-politikai ! harctól. Az opportunizmus mindegyik változata kárt okoz mozgalmunk­nak. Állhatatosan harcolni kell a marxista- leninista elmélet forradalmi tisztaságának megőrzéséért. Határozottan vissza kell uta­sítani a soviniszta, nacionalista és Szovjet­ellenes nézeteket. Elítéljük a maoista veze­tés álláspontját és törekvését, amely eltor­zítja a nemzetközi osztályharc valódi tar­talmát és, céljait. Pártunk a társadalmi haladás érdekében a forradalmi szolidaritás, az egyenjogúság elvei alapján fejleszti kapcsolatait az anti- imperialista erőkkel, a nemzeti demokrati­kus pártokkal, a hazájuk függetlenségéért, szabadságáért harcoló felszabadító mozgal­makkal. Együttműködésre törekszünk a szo­cialista és szociáldemokrata pártokkal a nemzetközi enyhülés és biztonság erősítése, a munkásosztály akcióegysége ’ érdekében minden lehetséges területen és kérdésben. Mély meggyőződésünk, hogy a kommunista és munkásmozgalom egysége, a béke lerői- nek összefogása a szocializmus, a haladás eszméinek győzelmét segíti elő. * * * A Központi Bizottság biztos benne, hogy a kongresszus új. lendületet ad gazdasági és kulturális építő munkánknak. Tovább gya­rapítjuk anyagi, szellemi értékeinket, erősít­jük társadalmunk szocialista jellegét. Pár­tunk a szocializmus felépítésére törekszik, nagy lépést tesz a kommunizmus felé vezető úton. E cél jegyében szilárd eszmei, poli­tikai egységben dolgozzunk tovább a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásán, népünk felemelkedésén!

Next

/
Oldalképek
Tartalom