Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-05 / 284. szám

A kongresszusi munkaverseny újabb lendületet adott az újítómozgalomnak Az Országos Találmányi Hivatal elnökének nyilatkozata Téli foglalkozásként Tsz-tagok ruhát varrnak Karódon Január l-én lép életbe az újításokról szóló új rende­let, mely az újítómozgalom szélesebb körű kibontakozását segíti majd elő, s lehetővé te­szi az újítások, találmányok eddiginél gyorsabb és reáli­sabb elbírálását. Az újító- és feltalálómozgalom helyzetéről s továbbfejlesztéséről Tas nádi Emil, az Országos Találmá­nyi Hivatal elnöke nyilatko­zott az MTI munkatársának. — A termékek előállításá­nál — mondotta bevezetőül — szerte a világon növekszik a szellemi munka aránya, a tö­kéletesebb konstrukciók és technológiák az újabb ötletek alkalmazásával valósulnak meg. Népgazdaságunkban a műszaki fejlesztés legszélesebb társadalmi bázisa az újító-fel­találó mozgalom, hiszen a si­kerrel értékésíthető gépeink, berendezéseink, a gyógyszer- ipari, vegyipari és könnyűipa­ri termékek jelentős része éppen a. találmányok, újítá­sok alkalmazásával vált ver­senyképessé a nemzetközi pia­con. Ezt az adatok is jelzik: az újításokból, találmányok­ból származó vállalati ered­mény összege az 1968. évi két­milliárd forintról a múlt év­ben 3,8 milliárd forintra nőtt, . s idén előreláthatóan további 10—15 százalékkal emelkedik. A szellemi alkotások haszno­sítása évente átlagosan mint- ycgy 7—10 százaléka a vállalati nyereségnek. Az űjító-feltaláló mozgalom mindenekelőtt az országos újító- £s feltalálótanácskozás szervezése eredményeképpen - a múlt évtől kezdett ismét/ szélesebb tömegmozgalommá fejlődni. E tanácskozássorozat feltárta többek között azt, 'hogy a közgazdasági szabá­lyozók nem kellőképpen ösz­tönzik a vállalatokat a dolgo­zók szellemi kapacitásának ki­aknázására. Különösen, azok az újítások okoznak gondot, amelyek számszerűsíthető hasznot nem hozlak, mint Ldelet hatályba lépése utá%*iz például a munkavédelmi, az j elvi irányítás mellett az ed­„ • ' _____' +X.W f elülvizsgálatára, az újítások feltételeinek javításárá. 1973-- ban a vállalatok, üzemek dol­gozói már csaknem 10 ezerrel több, összesen 91 200 újítást nyújtottak be, amelyből 44 ezret hasznosítottak. Különösen örvendetes, hogy az újítók körében tavaly már, s főként ebben az évben növe­kedett a fizikai dolgozók ará­nya, az idén a szellemi alko­tások 10—15 százalékát a munkásújítók adják. A XI. pártkongresszus és a felszabadulás 30. évfordulójá­nak tiszteletére tett felajánlá­sok között is nagy számban szerepelnek újítások, a mun­kaverseny újabb lendületet adott a mozgalomnak, s külö­nösen a szocialista - brigádok aktivitása növekedett meg'1 ez évben — hangsúlyozta Tasná- di Emil. — A Csepel Művek »egy szocialista brigád — egy újítás« kezdeményezését szin­te valamennyi nagyüzemben átvették, ennek nyomán töb­bek között Borsod, Baranya, Szolnok és más megyék gyá­raiban mind több a munkás­újító. A Jászberényi Hűtőgép­gyárban például az 1971-es évhez viszonyítva 50 százalék­kal növekedett idén a benyúj­tott újítások száma, s az ötle­tek zöme szocialista brigádok szellemi terméke. A Mecseki Szénbányák szocialista brigád­jai is rekord-számban nyújtot­tak be a termelés ésszerűsíté­sére, a munkakörülmények könnyítésére javaslatokat, s a bányászújítók ötleteinek egy részét már hasznosították. Az Új Újítási rendelet — figyelembe véve a kormány irányelveit — további segítsé­get nyújt, hogy még nagyobb tömegek tegyék műszaki-szel- ! lemi alkotásukat közkinccsé, s így az újítómozgalom még inkább a társadalmi haladás erőforrása legyen. A minisztériumok az új ren­nak tevékenységét, s széles körű propagandámon kával előmozdítja majd, hogy a munkások megismerkedhesse­nek az újítással kapcsolatos tennivalókkal. Néhány megye, mint például Borsod és Szol­nok szakszervezeti tanácsa együttműködési szerződést kö­tött már a Találmányi Hiva­tallal, ennek keretében elő­adások szervezésével és több más módon segítik az újítók munkáját a hivatal és a szak- szervezetek. Szó van arról is, hogy központi nyilvántartást is ve­zetnek majd a hazai licencek- ről, találmányokról, újítások­ról, ezzel könnyebbé válik a vállalatok műszaki fejleszté­sénél az információ áramlása, az újítások cseréje, szélesebb körű alkalmazása — fejezte be nyilatkozatát az Országos Találmányi Hivatal elnöke. Küszöbön a tél, befejeződ- ] — A nőbizottsági üléseken nek a földeken a mezőgazda- ] már állandó témává vált, sági tennivalók. Több az idő j hogy mit dolgoznak a télen a az otthoni munkákra. Van- | szövetkezetnek azok a nőtag­nak, akiknek a napját nem j jai, akiknek az ideje és ott- tölti ki a ház körüli elfoglalt- hqni körülményei megengedik Ság, szeretnének dolgozni, és természetesen keresethez jut­ni a téli hónapokban is. Mi­tévő legyen ilyenkor a ter­melőszövetkezet vezetősége? Munkalehetőséget igyekszik biztosítani. így voltak ezzel a karád-andocsi egyesült ter­melőszövetkezetnél is. Ez tűnt ki a múlt heti beszélgetés­kor, amikor \ Czink Györgyné főkönyvelő és Nagy Gézáné, a tizenegy tagú termelőszö­vetkezeti nőbizottság elnöke tájékoztatott. — A szövetkezet ezerszáz tagjából mintegy négyszázhet­ven dolgozik. Ezeknek az em­bereknek a hetven százaléka állandó munkában vesz részt: állattenyésztésben, a termény­tárolásnál és feldolgozásnál, az építési-szerelési munkák­ban és a növénytermelésben. [Sövény védet ni i tó jéhozta ló Védőruhák és védőeszközök azt, hogy ebben az időszak­ban is rendszeres munkát vállaljanak. Jó megoldást ta­lált a szövetkezet vezetősége: megállapodott a Május 1. Ru­hagyár vezetőivel, hogy a ka- rádi telepen harminc nő dol­gozzon a tsz-ből december 2-től április 30-ig. — Az andocsiak megszok­ták, hogy télen is van elfog­laltságuk : mogyorót törtek. Erre az idén nincs mód, s most közülük is sokan átjár­nak Kadarkútra. Jól jön ez a lehetőség az asszonyoknak, legtöbbjüknek ugyanis már megvan a tsz-ben ledolgozott hetven-nyolcvan tízórás mun­kanapja, így elérhetik azt a munkanapmennyiséget, amennyi a háztáji föld meg a riyugdíjévek megszerzéséhez kell. Egy kismamát pedig föl­vettek a nekik létesített, könnyebb munkát igénylő műszakba. Asszonyaink két műszakban dolgoznak. Az el­ső hónapban nem teszik őket szalagra, hanem kiegészítő munkára kapnak beosztást: vasalnak, csomagolnak. Ké­sőbb az arra alkalmasak varrnak. Az első hónapban 1100 forint a fizetésük, utá­na a szalag teljesítménybére­zése vonatkozik rájuk is. — Előnyös a munka- és ke­reseti lehetőség mellett, hogy a termelőszövetkezet úgy te­kinti ezt az időt, mintha a közös munkáiban vennének részt a nők. A megegyezés úgy szól, hogy ha az idő jó lesz, és korábban lghet kez­deni a mezőgazdasági munká­kat, a harminc nő április vé­génél előbb is abbahagyhatja a ruhagyári tevékenységet, s a kertészetben biztosít szá­mukra munkát a tsz. Ahogy az asszonyok mond­ták: a vezetőség «jó kitalá­lása« volt ez a megoldás a nők téli foglalkoztatására. S hadd tegyük hozzá, hogy a vezető­ség és a nőbizottság szót ér­tésének is bizonysága.- H. F. egészségügyi és a munkakörül­ményeket javító újítások,, mert az értük kifizetett díj a része­sedési alapot terheli. Tavaly azonban á kormány határoza­tot hozott az újítási rendelet digieknél több gyakorlati Se­gítséget kell adjanak a válla­latoknak a mozgalom kibonta­koztatására, a Találmányi Hi­vatal pedig figyelemmel kísé­ri, támogatja a gyárak újítói­A téli időszak alkalmas a növényvédelmi munkáknál alkalmazott védőfelszerelések számbavételére és felülvizsgá­latára. Az előírásnak nem megfelelő, elhasználódott, sé­rült stb. védőfelszerelések se­lejtezését fokozott gonddal kell elvégezni, ugyanis ezek a felszerelések a vegyszerrel közvetlenül dolgozók testi ép­ségét- védik. Ismételten fel­hívjuk az üzemek figyelmét, hogy a szükséges védőfelsze­reléseket időben szerezzék be. A növényvédő szerrel fog­lalkozó előkészítőket, felhasz­nálókat és egyéb munkakörű dolgozókat az üzem köteles a szer engedélyokiratában elő­írt védőruhával és védőesz­közökkel ellátni. nek minősülnek azok, akik a tömény szerrel, annak hulla­dékával, maradványával fog­lalkoznak. Felhasználóknak azok minősülnek, akik a fel­hígított szerrel földi vagy légi növényvédő géppel permetez­nek, poroznak, granulátumot szórnak, csávázott magot vet­nek, illetve gázosítanak. Azoh-nak a védőruháknak és védőeszközöknek a táblázatos összefoglalását, melyeket a nö­vényvédő szerekkel dolgozok rendelkezésére kell bocsátani, az évente megjelenő »Engedé­lyezett növényvédő szerek« című kiadvány közli. A vegyszeres munka végez­tével a dolgozó a használt vé­dőeszközeit a durva szennye­ződéstől tisztítsa meg, ezután ivóvíz minőségű folyóvízzel, tisztálkodószerrel és köröm­kefével tisztálkodjék meg. A védőruhát és védőeszközöket a munkaidőn túl viselni, ha­zavinni nem szabad. A hasz­nált védőruhák és védőeszkö­zök karbantartásáról és mosa­tásáról, a légzésvédők, az oxi- génes önmentő készülékek és a fej kámzsás légtisztító beren­dezések betétcseréjéről az üzemnek kell gondoskodnia. Dióerdők nektárja Gerencsér Miklós akarta megfosztani őket nem­zeti nyelvüktől és kultúrájuk­tól, csak éppen a kétnyelvű­séget óhajtotta elősegíteni saját könyyei batyuzó ter­jesztésével. Idealista elképzelése igen hamar kudarcot vallott. A legtöbb helyen bezárták előle a kaput, másutt koldúsnak nézték, a budaörsi sváb plé­bános pedig örvendve nézte a konyhaajtóból, hogyan vias­kodik az acsarkodó kutyákkal a magyar könyvek házalója. Báró Eötvös Józsefnek kö- ügyét, kérve a miniszterelnö- Mindennek ellenére maka- szönhető, hogy az írói segély- köt, eszközölje ki a kegyel- csul reménykedik, háthat egylet megszavazta a havi 25 met a királynál. Andrássy mégis szolgálatot tehet a ió Gyula így cselekedett. S 1867. célnak. Tanítóskodni hívták március 12-én, amikor I. Fe- Soroksárra lakásért, szerény Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye T forintot. Lassan-lassan 1866-ot ír- tak Küszöbön állt az osztrák renc József, Ausztria csaszara fizetségért. Nem ez vonzotta, —porosz háború. Közeledett Budapestre utazott, hogy ma- hanem a lehetőség, hogy a Deák Ferencék nagy politikai gyar királlyá koronázzák, - a sváb gyermekekkel meeis- műve az 1867-es kie°yezés határról — Bruck-királyhidá- mertetheti magyar hazájukat. Közeledett Táncsics Mihály ró1 ~ táviratilag elrendelte a annak nyelvét. _ műveltségét bebörtönzött író-politikus legalább elemi fokon. A tar­azonnali szabadonbocsátását. nításhoz mindig kitűnően ér- Táncsicsot néhány hét vá- tett. Ezúttal is szépen boldo­szabadsága. De nem a meg­bocsátás. Mert bocsánat soha nem következett be Táncsics részéről az osztrák hatalom Osztotta el 68. születésnapjá- gult, s éppen ez volt a baj. iránt s megfordítva Szaba- tó1* Öreg, világtalan, egy ser- A sváb hagyományokhoz ső- dulását a politikai körűimé- dületlen gyermek atyja: mi- gösen és egyoldalúan raeasz­hez kezdjen? Mások is kér-- kodó gazdák pártja ellenezte dezték ezt és. a segítőkészek a, magyarság iránt hailéko- hirtelenében összegyűjtöttek nvabb törekvéset. Sértették, ezerkétszáz forintot. Szép ősz- gáncsolták az öreg tanítót, szeg volt, elegendő a lélegzet- sőt vásott kőbőröket bére!t»k vételhez. Lefoglalt könyvei fel. hogv minden adandó al- közül visszaadták a .hatósá- kálómmal csúfolják vaksá­gok a »Világkrónika«, a »Ma- gáért. gyar krónika« és a »Magyar A könyvteriesztéshez fűzött nyelvtanítás könyvecske« kö- reményei után tehát a taní- teteit. Ezekkel járta a fővé- tásba vetett reménye is szer­ről környéki falvakat, mivel tefosziott. Oda kellett hagvnia „ , , .. _. , semmit nem látott. hűséges sürgősen Soroksárt, ha nem rassy Gyula, akit Táncsicshoz kísér61éül Fedor József az akart az alantas bártás„k hasonlóan ugyancsak jelkepe- ­nyék alapos megváltozásának, a magyar belpolitikai önál­lóság visszaszerzésének kö­szönhette. A Poroszországtól elszenve­dett katonai vereség arra kényszerítette Ausztriát, hogy végiképp feladja nyílt hódító magatartását Magyarország­gal szemben. Helyreállt az al­kotmányosság, miniszterel­nök lehetett az a gróf And­1848-as Munkások Űisága célpontja maradni. Ekkor sen felakasztottak az Üjépü- egvkorj kihordóia szegődött, újabb remény csillant fel, let. udvarán. A részleges nem- _r* . ..... a ...... ... let udvarán. A részleges nem­zeti önállóság jegyében meg nyjra a jövedelemszerzés, básúbb az előbbieknél. Olvan, választott uj parlamentnek J ­Könyvárusításával nem any- sokkal fényesebb és nagvsza­Jókai Mór is tagja lett. Né­hány képviselőtársával együtt szóbahozta az ország- gyűlésben Táncsics Mihály mint inkább a magyarul írott amilyenre elesett helyzetében szó, a nemzeti kultúra tér- önmagától már nem mert vol- jesztése volt a célja. Éspedig na gondolni. Írást adtak a ke- éppen ezért a főváros környé- zéhez Orosházáról: »Mi önt ki falvakban, mert ezekben kérjük fel, tisztelt Táncsics szinte kivétel nélkül nem úr. Önt, mint a szabadság magyarajkú, hanem szerb, hosszú harcában megőszült szlovák, de főképpen német bajnokot, hogy a leendő kép­lakosság élt. Táncsics nem viselő-választásra a jelöltséget elfogadni, s a jövő országgyű­lésben kerületünket képvisel­ni méltóztassék. Erős ben­nünk a hit, hogy Önnek öreg testében ifjú lélek és szent hazaszeretet lakik. Tisztelettel maradván Orosházán 1868. október 4-én.« Ennél több aligha kellett. Még sok is volt lelkesítőnek. Táncsics, mint a hamuból újjászülető Phönix-madár, egyik pillanatról a másikra megint országos méretekben kezdett gondolkodni és kép­zelőerejében megindult a láncreakció. Újra a politika sűrűjében érezte magát, csa­tarendbe szervezte tájékozott­ságát, gyakorlati célját, kö­vetendő elveit. De csak a kö­rülmények voltak újak. — Megmaradt régi erkölcsi és világnézeti csatarendjénél, mert úgy látta, hogy a civi­lizációs haladás ellenére va'j- mi kevés valósult meg szo­ciálisan, politikailag és jog- egyenlőség dolgában mindab­ból, amiért fiatal kora óta tántoríthatatlanul küzdött. Ezek az alapvető tärsadfÄmi követelmények még mindig égetően időszerűek voltak. Ne feledjük. Táncsics már 1948-ban is többet akart, mint a nemzeti függetlenségi harc hatalmát gyakorló veze­tői. Félrevezető tehát, hogy a Táncsics értékelések egv ré­sze olyan színezetet mutat, mintha az öreg író-nMitikus kikopott volna- a közélet ha­ladottabb viszonyaiból. Holott arról van szó. bnev a gvp- koHati politika technikájában volt járatlan. Feltétlen ióhiszeműséee. eyvenes küzdőmodo«a_ őszintesége, a taktika iránti érzékelionséee tett“ őt alk01­matlanná a»ra. hogv ne csak pondolataival. de aktív poli­tikai szereplésével is nagv hasznára lesven a dolgozó- osztályok érdekeinek. J Munka közben a Kirov Erdőgazdaság két méhésze. é A dél-kirgíziai hatalmas,. nyáron virágzó rétekről gyűj- t vadon nőtt dió- és más gyű- tik a méhek. Minden méhcsa- <f molesí'aerdők méhészetei több j Iád 35—40 kilogramm kitűnő ‘ezer tonna mézet adnak éven- i minőségű mézet ad, mely a te. 1 tudósok szerint 300 féle nö­A gyógyhatású és különle- j vényről származik, ges nektártartalmú mézet a I A kirgíziai mézet exportál- gyümölcsfákról és az egész i ják is. I (Folytatjuk.) Legyen az idén is a vendégünk! ^ T Tisztelettel meghívjuk olvasóinkat az idei SAJTÓBÁLRA, melyet december 7-én, szombaton este 8 órakor rendezünk a Kapos éttermében és bárjában I A bál zártkörű, ezért kérjük, hagy a meghívó 4 '(ért december 5-ig fáradjanak be a szerkesztő- ség titkárságára (Latinca Sándor u. 2., I. em.) Belépődíj személyenként 25 forint. JÓ SZÓRAKOZÁST1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom