Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-05 / 284. szám

Brezsnyev megkezdte megbeszéléseit (Folytatás az 1. Oldalról) Leonyid Brezsnyevnek és Giscard d'Estaingnek. Leo­nyid Brezsnyev tízperces négyszemközti beszélgetést folytatott a francia elnökkel, majd a jelenlevő újságírók kérdéseire válaszolva kije­lentette: reméli, hogy a Fran­cia Köztársaság elnökével folytatandó megbeszélései ha­tékonyak és gyümölcsözőek lesznek. Leonyid Brezsnyev és kísé­rete ezután Sauvagnargues külügyminiszter társaságá­ban Rambouillet-ba indult. Az Egyesüli Államok első na«> köveié az A DK lö városában Megérkezett állomáshelyére, Berlinbe John Sherman Coo­per (képünk bal oldalán), az Amerikai Egyesült Államok NDK-beli nagykövete, s közvetlenül a megérkezésekor saj­tóértekezletet tartott a berlin—schönefeldi repülőtéren. (A kép jobb oldalán Franz Jahsnovski,* az NDK külügyminisz­tériumának protokollfőnöke. (Telefotó: AP—MTI—KS) Francia részről előzőleg közölték, hogy szerda éjszaka Giscard d’Estaing elnök is a ramboui!iet-i kastélyban al­szik, a köztársasági elnökök számára fenntartott lakosz­tályban. Leonyid Brezsnyev — akárcsak 1973 júniusában —, az I. Ferencről elnevezett lakosztálybap ;záll meg. A Le Monde szerda délutá­ni számában André Fontaine főszerkesztő hangsúlyozza, hogy Giscard d'Estaing elnök bizonyos vonatkozásokban módosította ugyan elődei külpolitikai vonalát a szocia­lista országokkal való viszony terén, azonban hű kíván ma­radni az enyhülés politikájá­hoz. Az ötéves gazdasági együttműködési szerződés aláírása a mostani látogatás alatt s az együttműködés keretében megvalósítandó nagyszabású ipari tervek ar­ról tanúskodnak, hogy mind­két részről nagy érdeklődést tanúsítanak a gazdasági kap­csolatok fejlesztése iránt — hangsúlyozza a Le Monde fő- szerkesztője. A továbbiakban rámutat: Giscard d’Estaing politikai meggondolásokból mutat ma elődjénél nagyobb hajlandóságot arra. hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet zárósza­kaszát a legmagasabb szinten tartsák meg. Portugáliában megkezdődtek a választási előkészületek Baracs Dénes, az MTI ki- 1 küldött tudósítója jelenti: Országszerte közzétették | azoknak a bizottságoknak | névsorát, amelyek december j 9 és 29 között lebonyolítják I a szavazásra jogosultak össze- I írását. A bizottságok összeté- | tele ellen 8-ig lehet panaszt tenni, ha kiderül, hogy rész­vevőik kompromittálták ma­gukat a fasiszta rezsimben. A rendelkezésre álló idő — húsz nap — mint arra a Por­tugál Kommunista Párt közle­ménye rámutatott — igán rö­vid idő a feladat nagyságá­hoz kénest, hiszen csaknem négymillió új választót kell fölvenni a listákra és az ösz- szeírandók közül igen sokan írástudatlanok. Közzétették azt a törvényt is, amely megszabja, kiket fosztanak meg választójoguk­tól és kik nem választhatók. Az előbbi kategóriába csak a fasiszta rendszer vezető személyiségeinek szűk köre. valamint az elnyomó appará­tus — a gyászos emlékű Pide titkosrendőrség. és a fasisz­ta rendszer többi rendőri- csendőri szerve — exponált tagjai tartoznak. A második előírás — amely a közfunk­cióra nem választható. de szavazásra jogosult személye­ket sorolja föl, már’ sokkal szélesebb körre terjed ki. Eszerint nem választhatók azok, akik a a hivatalos párt-, a Nemzeti Népi Akciópárt, a Portugál Légió és a többi fa­siszta szervezet tagjai voltak, illetve a bukott rezsim appa­rátusának politikai szekcióiban (például cenzúra stb.) dol­goztak, illetve összeköttetés­ben álltak a PIDE-vel. adato­kat szolgáltattak számára. Kivételt jelentenek viszont azok. akiket a köztársasáei elnök vagy a Fegyveres Erők Mozgalma helyezett új funk­cióba április 25 után. bár múltjuk alapján szerepelné­nek egyik vaev másik kate­góriában. Ezenkívül a tör­vény által érintett minden állampolgár kérheti, hogv bí­róság vizsgálja felül helyze­tét azon az alapon, hogy bi­zonyítani tudja: már április 25 előtt szembenállt a rend­szerrel. (PPD) novemberi kongresz- szusa után a hét végén került sor a harcosan baloldali, an­tifasiszta MDP—CDE párt- . alapító kongresszusára. Ja- i órás tanácskozásáról nuárra tervezik a jobboldal i közlemény szerint a Szovjet vezetők köszöneté a jókívánságokért Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségé­nek elnöke és Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának ban mondott dár Jánosnak elnöke távirat köszönetét Ká- az MSZMP KB első titkárának, Losonczi Pál­nak, a Magyar Népköztársa.- ság Elnöki Tanácsa elnöké­nek és Fock Jenőnek, a Mi­nisztertanács elnökének a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója alkalmából küldött üdvözlete­kért és jókívánságokért. A hetedik csúcs Q Ford felhívása kongresszushoz Gerald Ford . amerikai el­nök felhívással fordult a kongresszushoz, hogy minden további halogatás nélkül fo­gadja el a kereskedelmi re­formról szóló törvényjavasla­tot, amely fölhatalmazza az elnököt a Szovjetunióval szembeni diszkriminációs ke­reskedelmi korlátozások föl­számolására. Az amerikai kereskedelmi konferencia ülésén felszólal­va Ford elnök kijelentette: »Politikai indulásunk jó volt: haladást értünk el a nukleá­ris fegyverzet ellenőrzése te­rén. Ez a haladás a béke ja­vát szolgálja. Érjünk el ha­ladást a kereskedelemben is! Erre feltétlen szükség van az enyhülési politika szempont­jából.« Az elnök hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott kereskedelem rend­kívül nagy jelentőségű az Egyesült Államok számára. A kereskedelmi reformról szóló törvényjavaslat elfoga­dása megfelel az amerikai nemzeti érdekeknek. Makariosz holnap utazik Nicosiába török tárgyalások Cipruson Makariosz érsek ciprusi ál­lamfő hivatalos athéni meg­beszéléseinek befejeztével el­hagyta a görög fővárost és annak közelében — nyilvá­nosságra nem hozott helyen — kétnapos pihenőt tart. Az érsek szóvivője közölte: Ma­kariosz rendkívül fáradt, ki­merült. Ezért vált szükségessé a pihenő, mielőtt Makariosz pénteken visszatér Athénba, hogy még aznap folytassa út­ját Ciprusra. A Klerldesz és Denktas szerdán megtartott három­kiadott két cip­jeleplegi legdinamikusabb el­lenzéki pártjának, a Szociál­demokrata Centrúmpártnak (CDS) alapító konvencióját. rusi közösség vezetője em­beriességi kérdésekről — el­sősorban a körülbelül 3009 eltűnt személy fölkutatásával összefüggő kérdésekről — tárgyalt. A közlemény beje­lenti, hogy a következő ta­lálkozóról később döntenek. Az ENSZ szóvivője sajtó- tájékoztatón közölte: a két közösség vezetője várhatóan folytatja majd a tárgyaláso­kat, csak az időpontban nem állapodtak még meg. Az AP tájékozott források­ra hivatkozva jelentette, hogy a két közösség vezetője Ma­kariosz érsek visszatérése után is folytatja a megbe­széléseket az emberiességi kérdésekről. Tanaka távozlával Miki Takco „korszerűsílést’’ ígér Öl nap múlva új kormány alakul A választási előkészületek részeként egymás után tart­ják meg kongresszusaikat a különböző pártok — és ele­get téve a választási törvény előírásainak- — kifejtik, meghatározzák programjukat. A kommunisták októberi és a kormányban részt vevő Demokratikus Néppárt ADDISZ ABEBA Megkezdődött a letartóztatottak kihallgatása Az etiópjai ideiglenes kato­nai kormányzótanács beje­lentette, hogy egy háromtagú hadbíróság előtt szerdán meg­kezdődött az utóbbi 10 nap­ban letartóztatott személyek kihallgatása. A foglyokat az­zal vádolják, hogy köztiszt­viselőkként visszaéltek a ra­juk ruházott hatalommal. Az elmúlt napok Addísz Abeba-i robbantásaival kap­csolatban szerdán újabb két letartóztatást jelentett be a katonatanács. Az államapparátus meg­tisztításával kapcsolatban 9 személyt vettek őrizetbe, köp zöttük Habte ab Bairut, á földreformügyi miniszter tit­kárát és Tedla Makonnen dandártábornokot­Magyar felszólalás az ENSZ jogi bizottságában Az ENSZ-közgyűlés 6. gi) bizottságában kedden föl szólalt dr, Ustor Endre nagy­követ, A diplomáciai képvise­letek helyiségeiben adott me­nedékjog kérdésében kifejtet­te, hogy a latin-amerikai ál­lamokon kívül — ahol az úgyT nevezett diplomáciai mene­(jo- dékjog régi tradíciókon és szerződéses rendelkezéseken alapul — a menedékjog nem elfogadott és ellentétes a nemzetközi joggal. — A dip­lomáciai képviseleteknek nem tartozik a feladatkörébe, hogy bárkinek menedéket adjanak, mert ez a fogadó állam bel- ügyeibe való beavatkozásnak tekintendő — jelentette ki dr. Ustor Endre, a magyar ENSZ- küldöttség tagja, (MTI) A hatalmon levő japán Li­berális Demok­rata Párt veze­tősége és a párt parlamenti képviselőinek csoportja teg­nap jóváhagy­ta Miki Takeo pártelnöki ki­nevezését. Mi­ki T akeo a nemrég le­mondott Ta­naka Kákueit váltja föl a pártelnökség­ben és a mi­niszterelnök­ségben. A konzerva­tív vezető és parlamenti képviselők közgyűlésén elhangzott be­szédében az új pártelnök együttműkö­désre szólítot­ta föl a Libe­rális Demok­rata Párt min­den tagját — a pártot marcangoló »példátlan« nehézségek fölszámolása ér­dekében. Miki Takeo ígéretet tett arra is, hogy minden erőfeszítést megtesz a konzer­vatív hatalom »korszerűsítése« erdekeben. Kénünkön: gában. Takeo Miki felesége társasá­(Telefotó: AP—MTI—KS) ! amelyben képviselve lesz a i konzervatív párt minden fon- I tosabb frakciója. Az ENSZ szóvivőjét a saj­tótájékoztatón megkérdez­ték: megfelel-e a valóságnak, hogy riadóztatták a szigetor­szágban állomásozó 30 000 fő­nyi török haderőt, miután be­jelentették Makariosz vissza­térését. A szóvivő kijelentet­te: semmi jel nem mutat a török csapatok riadóztatá- sáro. A ciprusi görög szervezetek koordinációs bizottsága föl­szólította a ciprusi görögö­ket: pénteken, Makariosz el­nök hazatérésekor, tömeggyű­lésen nyilvánítsák ki, hogy támogatják Ciprus törvényes elnökét és folytatják a har­cot a szigetország területi egységének helyreállításáért. Néhány órával a brit mi­niszterelnök es külügyminisz­ter távozása után újabb kü- löngép landolt Párizs orlyi repülőterén. Leonyid Brézsi nyev, az SZKP KB főtitkára érkezett — Andrej Gromtko külügy- és Nyikolaj Paloli- csev külkereskedelmi mi­niszter kíséretében — Fran- ciaorszagba, hogy tárgyalá­sokat folytasson Giscard d'Estaing köztársasági elnök­kel. S tekintettel a szovjet—• francia csúcstalálkozók több­ször is hangsúlyozott mun­ka jellegére, az SZKP fő­titkára és vendéglátója mer meg is kezdte az eszmecse­rét a rambouillet-i kastély­ban. Erre a látványos külsősé­gektől mentes politikai kon­zultációra az 1971-ben alá­irt szovjet—francia _ közös nyilatkozat alapján került sor, amely leszögezte a szé­les körű együttműködés alapelveit és tervbe vette a két ország vezetőinek a rendszeres találkozóit —- leg­magasabb szinten is. Külön­leges jelentősége viszont ab­ban van, hogy a tőkés álla­mok közül Franciaország lé­pett elsőként a Szovjetunió­val való együttműködés út­jára, s ők fogalmazták meg először a különböző vtarsa- dalmi rendszerű országok kapcsolatainak és együtt- működésének alapelvrend­szerét — azt, amit az utóbbi években az enyhülés fontos, példaadó dokumentumává lett. A mostani — hetedik — csúcstalálkozó fontosságát hangsúlyozza, hogy a vla- gyivosztoki szovjet—ameri­kai megbeszélések után és a jövő héten Párizsban kez­dődő piaci tanácskozás előtt került sor a rambouillet-i véleménycserére. A Brezsnyev—Giscard ta­lálkozó tárgykörét a résztve vők állami funkciója sejteti, elsősorban a lényeges nem­zetközi kérdések, illetve a szovjet—francia gazdasági együttműködés kerül teríték­re. Erre utalt a világszerte élénk érdeklődést kiváltó tá­vol-keleti csúcs idején adott egyik nyilatkozatában a fran­cia köztársasági elnök is, mi­kor kiemelte: Franciaország és a Szovjetunió »a kereske­delmi és gazdasági együtt­működés új szakaszába lép«. S hozzáfűzte a szovjet és a francia nép »barátsága a nem- zektözi feszültség enyhülései és a békét szolgálja«. A rambouillet-i kastélyban most zajló magas szintű meg­beszélések három napját ezért kiséri Franciaországban foko­zott' figyelem. Európa többi országában pedig azért, mert — ismerve a szovjet békepo­litikát — tudjuk: e találkozó újabb lépés a biztonsági ér­tekezlet záró szakaszának si­keréhez. R, f három nagy olasz szakszervezet felhívására Milliók léptek sztrájkba A CGIL—CISL—UIL szak- szervezeti csúcsszövetség föl­hívására tegnap Olaszország­ban általános sztrájkot ren­deztek a dolgozók. Az országos megmozdulásban különböző formák között részt vett vala­mennyi szakma, az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatá­sok, a kereskedelem és az ál­lamigazgatás dolgozói. A ha­talmas. sok milliós akció célja a mozgóbérrendszer megújí­tásának, a mozgóbérek emelé­sének követelése. (Ez az olasz szakszem^ezetek jelenlegi fő követelési programja.) Emel­lett a sztrájkolok követelték a foglalkoztatottság b> ztosítását. az áremelkedések megfékezé­sét, a délvidék és a mezőgaz­daság fejlesztését. A mozgóbé­GÖRÖGORSZAG Karaiuaiilisz sürgeti Kedden ül össze a japán parlament rendkívüli üléssza­ka. A parlament konzervatív többségé tudomásul veszi majd a Tanaka-kormány tes­tületi lemondását és jóvá­hagyja Miki Takeo miniszter- elnöki kinevezését. Az új mi­niszterelnök december 10-en a vizsgálatok meffsrvorsítását Karamanlisz görög minisz­terelnök' fölszólította Sztefa- nakisz igazságügy minisztert, hogy gyorsítsa meg a junta bűneiért felelős személyek ügyében indított vizsgalato­kat. Mintegy 100 személyt — köztük Papadopuloss volt dik­alakitja EMäg kormányát, tátort és közvetlen munkatár­sait — vádolnak hivatalosan azzal, hogy részük volt az 1967 áprilisában bekövetke­zett jobboldali katonai hata­lomátvételben, a politikai fog­lyok megkínzásában és az at­héni műszaki főiskolán tavaly novemberben elkövetett ontásban. ver­| rek ügyében két hónapon be- | lül ez a második egynapos ál­talános sztrájk Olaszország­ban. í A sztrájk keretében három — több százezres — nagygyű­lésre került sor. Torinóban Luciano Lama, a CGIL, Bo­lognában Bruno Storti, a CISL, Nápolyban Raffaele Vanni, az UIL főtitkára tartott beszédet. A három gyűlésre a környező tartományok dolgo­zói is elküldték képviselőiket. A mozgóbérek emelésének követelése hangoztattak a szakszervezeti vezetők — csak egy része annak az általános harcnak, amelyet a dolgozók a bérek vásárlóértékének meg­tartásáért. a munkahelyek megőrzéséért, a gazdasági vál­ságnak reformok és új irá­nyokba történő fejlődés útján való leküzdéséért vívnak ma Olaszországban. A válságból csak új gazdaságpolitikával le­het kilábalni: a munkáltatók­nak és a kormánynak meg kell érteni végre, hogy nem ér­demes a dolgozok harckészsé • gének lankadására; a szak­szervezeti önállóság meggyen­gítésére építeni. Figyelembe kell venniök inkább a szak- szervezetek javaslatait, köve­teléseit. Ez fáradságos, akadá­lyokkal teli út, de csak ezen lehet kivezetni az országot a jelenlegi súlyos nehézségek­ből«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom