Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-24 / 300. szám
Somogyi Néplap FÓRUM A Magas- és Mélyépítő \ Vállalat dolgozói kérdezik: Várható-e, hogy a városi vezetők az ötéves terv téma- | javai a munkahelyeiken is fölkeresik a munkásokat? DEÁK FERENC: A kérdés a szocialista vezető magatartás egyik alapvető gondját veti föl. A vezetők és a dolgozók között sokféle kapcsolat alakulhat ki. Van en- .nek múltja, jelene és jövője is. A különböző beosztású városi vezetők eddig is találkoztak a dolgozókkal. A munkahelyi látogatások a vezetők és a munkások közötti személyes kapcsolatot, a munkáról való tájékozódást, a munkakörülmények és a dolgozók véleményének mégis- j mérését szolgálják. Az ilyen találkozásokra nagyon nagy szükség van. Munkatársainkat arra ösztönözzük, hogy javítsák ezeket a kapcsolatokat, de mi is erre törekszünk. Ennek megfelelően módot fogunk találni arra, hogy az V. ötéves terv részleteit kisebb csoportokban a munkahelyeken is megbeszéljük a dolgozókkal. Káplár Tibqj, 8e()0 Siófok: A mezőgazdasági rovatnak j milyen tapasztalata van a mezőgazdasági dolgozókkal való beszélgetésekről? Tudnak-e nyilatkozni az egész gazdaság helyzetéről? Kiérez- ni-e szavukból a tulajdonos büszkeségét és felelősségét? VÖRÖS MÁRTA: Érdekes, a szövetkezeti demokráciával összefüggő kérdés ez. Az újságírónak minden találkozás és beszélgetés maradandó élményt nyújt. Hosszú évek tapasztalataira alapozva mondhatom, hogy a falun élő emberek, a szövetkezetek tagjai, nemcsak anyagilag, tudati szempontból, hanem érzelmileg is egyre szorosabban kötődnek szövetkezetükhöz. Ahogy a szövetkezetek gazdálkodásának színvonala emelkedett, úgy változott meg az emberek gondolkodásmódja, és kapcsolata a szövetkezettel. Először a felelősségérzetről szólnék, mert ez elválaszthatatlan a sikerektől. Lényegesen más a helyzet, mint tíz évvel ezelőtt. Igen közeli példa erre az idei ősz, amikor a helytállásnak, a felelősségérzetnek számtalan nemes példájával találkoztunk munkatársaimmal együtt. De említhetném azt is, hogy a közgyűlések mások ma, mint évekkel ezelőtt. Egyre ritkábban esik szó személyes dolgokról, sokkal inkább a közügyekről beszélnek az emberek. Hogy a szövetkezetek tagjai tudnak-e nyilatkozni az egész gazdaságról? Erre azt mondhatom, hogy általában igen. Az emberek ma már jóval tájékozottabbak. Sok más mellett ez annak is kö- ) szönhető, hogy beváltak azok az üzemi híradók, amelyeket egy-egy szövetkezet jelentet ] meg. Az is fény, hogy a gaz- j .daságokról nem tudnak pon- l tos, számszerű adatokat, de ez nem is annyira szükséges. Az a fontos, hogy összefüggéseiben ismerjék a gazdaságot. Én is találkoztam olyan tsz- taggal, aki ugyan elvégzi a . rá bízott munkát, de tovább nem érdekli a szövetkezet. Nem ez a jellemző. Dr. Balogh Ágnes, Kaposvár, Dimitrov, utca 19.: A közelmúltban itt járt dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter. A Somogyi Néplapból olvastam, hogy számos ötletet és javaslatot vetett föl a járóbeteg-ellátás javítására. Melyek ezek? BÖHM JÓZSEF: Az egészségügyi miniszter látogatásával kapcsolatban a Somogyi Néplap nem írhatott többet, mint ami megjelent. Az elő- i készületekről azonban az illetékesek és az egészségügy dolgozói már tudnak. Ezek [ még nem elfogadott rendele- ( tek. Az egészségügyi miniszter arról tájékoztatott bennünket, hogy a járóbeteg-ellátás feltételei javulni fognak, ennek mindenekelőtt azt a biztosítékát említette meg, hogy átszervezik az ágazati szakirányítást. Ez azt jelenti, hogy, megteremtik a kórházak és a rendelőintézetek egységét a szakirányítás szempontjából. A hiányzó ellátatlan, illetve helyettesítéssel vállalt szakorvosi órák gondja is megoldódik. Továbbá megszűnik néhány helyen az az állapot, melyet a járóbeteggondozó intézetbe járók tapasztalnak, és amely néhány tekintetben az etikát is sérti., Jelenleg bármilyen erőfeszítéseket tesznek is az egészségügy' állami Irányítói, képtelenek biztosítani, hogy egyes megüresedett orvosi körzeteket 1 folyamatosan be tudják tölteni. A körzeti orvosi ellátás 8—10 százalékát helyettesítéssel kell megoldani. Ezen most egy adminisztratív jellegű rendelet változtat. Az az orvos, aki Szakképesítést akar szerezni, a szakvizsgája előtt legalább három hónapot köteles eltölteni egy orvosi körzetben. A másik téma: a kormány nagyon komoly mértékben javítani kívánja az üzemorvosi ellátást. A székhelyközségekben általában kulturált, normális színvonalú rendelőintézetek vannak, a társközségekben azonban ezek nem valósíthatók meg. Ezért a miniszter elvtárs azt ajánlotta a figyelmünkbe, hogy kísérletezzünk: vásároljunk autóbuszokat, hogy a betegeket a székhelyközségek jól felszerelt, berendezett rendelőibe szállíthassuk. Hozzákapcsolom e kérdés-- hez a kaposvári rendelőintézet gondjait. Magam is elszomorító állapotokat tapasztaltam ott, a betegek részéről alig-alig elviselhető állapotokat. Ma már nem elsősorban" a rendelőintézet vezetői és az ott dolgozó szakorvosok, az intézet ■ személyzete ennek az oka. Egyszerűen ez a rendelőintézet méreteinél, berendezésénél, fel- I szerelésénél fogva nem tudja kielégíteni az igényeket. Ezért j — amikor a miniszter elvtárs itt járt — arról tárgyaltunk, hogy a rendelőintézet melletti, az udvarra néző területen három épületet lebontanánk, és annak a helyére építenénk egy pavilont annyi helyiséggel, hogy ez az új épület és a mostani' kielégítse az igényeket, és a jelenleginél sokkal jobb ellátást biztosítson a betegek számára. Nincs más választás, nincs más út. Az sem segít, ha kihozzuk onnan a négy körzeti orvosi rendelőt. Ez gondjainknak csak a töredékét oldja meg. SzerlnV- tünk 20—30 millió forintba kerül a pavilon megépítése, reméljük, hogy az ötödik ötéves tervben ez megvalósul. A Magyar Nemzeti Bank dolgozói: Van-e lehetőség arra, hogy javuljon a távbeszélés az egyes vidéki vonalakon? (Pl. Marcali, Nagybajom stb.) BÖHM JÓZSEF: A kérdés nem egyértelmű. Nem tűnik ki, hogy a hang minőségére vagy a kapacitás elégtelenségére vonatkozik. A hang minőségében fennálló hiányosságokat a még meglevő légkábelek, illetve a szükséges anódtelepek késedelmes szállítása okozza. A VBKM akkumulátorgyára a telepigényeket általában késedelmesen elégíti ki, és emiatt gyakran j az elhasználódott telepeket j kell továbbra is használni. Ez 1 a hang minőségét rontja. A J fennálló hiányosságokat földkábelek építésével lehet kiküszöbölni, ami az alacsony I beruházási lehetőségek miatt | csak lassan halad. A telepeknél fennálló hiányosságból származó vételi zavarokon a i posta rövid időn belül — az | elbírálás alatt álló újítások hasznosításával — változtatni szándékozik. A kapacitáskihasználtságot a posta folyamatosan» ellenőrzi. Azokon a területeken, ahol a csúcsidőn túli időpontokban is állandósul a zsúfoltság, kapacitásbővítéssel enyhítik a feszültséget. Az V. ötéves terv végrehajtását követően remélhetőleg megszűnnek az említett hiányosságok. (Pl. Marcali, Nagyatád és Barcs központi kezelői távhívó áramkörrel kapcsolódnak az országos hálózatba.) A fogalmazás: alkotó tevékenység A tanítóképző intézet kutatócsoportja pályadijat kapott A Magyar Tudományos Akadémia az idén is pályázatot írt ki a távlati tudományos kutatási terv országos és tárcaszintű kutatási eredményeinek jutalmazására. A 303 pályamunkából 121-et részesítettek jutalomban: köztük a Kaposvári Tanítóképző Intézet kutatócsoportjának a fogalmazás tanítás korszerűsítésében elért eredményét. A kutatócsoport tagja: Bellyei László, Bódi Andrásné igazgatóhelyettes, Szirmay Endre, valamint Baltán Judit, Richter Sándorné és Vörös Júlia gyakorló iskolai tanítók. Bellyei László, a kutató- csoport munkájának irányítója elmondta: a pályázat az oktatás fejlesztését, korszerűsítését szolgálja, s lényeges, hogy szakít az eddigi fogalmazástanítás elméletével és gyakorlatával. Sikerült — és a gyakorlatban egyre több pedagógus hasznosítja már ezt az ered- 1 ményt — annak bizonyítása, hogy a fogalmazás alkotó tevékenység, s nem automatizálható, nem sematizálható. Az 1973-as tantervmódosításnál is figyelembe vették a Kaposvári Tanítóképző Intézet kutatócsoportjának a megállapítását. Az új módszerrel történő fogalmazástanítás a személyiségfor■ múlást is szolgálja. A merev tantárgyszemlélet megtörését is mag’äval hozták a kísérleti éredmények, ugyanis alapelv az új fogalmazástanítási módszerben, hogy a fogalmazásórán kívül is segítenie kell a tanulókat a jártasság kiművelésében. Az új oktatáslélektani kísérletekkel sikerült azt bizonyítani, hogy a fogalmazás nem készség, hanem jártasság. — Ezzel befejezettnek tekinthető a kísérlet? — Nem, ugyanis a komplex anyanyelvi kutatás eredményeitől még többet várunk. — Ha tehát valójában egy I fontos részeredményről van | szó, de mindenképpen fontos állomásról, bevezethető-e má- j ris az iskolákban a fogalma- j zástanítás új módja? — Komoly szakirodalma van j a témának, ennek alapján sok | általános iskolában korszerűen is tanítják a fogalmazást. A tanterv azonban még nem készült el. 1969-től folyik az alsó tago- | zatos fogalmazástanítási kísérlet a Kaposvári Tanítóképző Intézetben és a gyakorló iskolában. Nem lehetett könnyű az eddigi munka, de ahogy Bellyei László mondta, az eredmények a pedagógusok rendelkezésére állnak. Szükséges, hogy szakítsanak a régivel a pedagógusok, s mielőbb a korszerűbb j úton járjanak. U. B. I Buda felszabadult! Magyarországért harcoltunk vacal Arta Valaki megkérdezte egyszer ] az egyik nagy hadvezért: mi- , lyen is a háború? Komolyan felelt: »Ott bizony harcolnak, j sőt halottak is vannak«. Nem szállók vitába egy had- j vezérrel. Magasabb a posztja, | jobban látja a dolgokat. Csu- i pán olyan emberként szeretném kiegészíteni, aki jóval alacsonyabb rangúként nem lát olyan messze, pontosabban szólva csak az ütegéig, legföljebb az ezredig lát el. Szóval a mi ütegünkben nemcsak harcoltak a katonák, hanem szerelmesek is lettek. Éppúgy szerelemre gyúltak, mint régen, a háború előtt. Erről szeretnék ezúttal néhány szót ejteni. Közülünk elsőnek Vologya Anyiszimov lett szerelmes. Ez a csöndes, filozofáló fiú. Igaz a közmondás: lassú víz partot mos. Egy szép magyar kislány, Rózsika iránt lángoltak fel érzelmei. Rózsikéba .egyébként szerelmes volt az egész üteg, ez alól csak Koskin őrmester volt kivétel. | S a jelek szerint a lány is jó [ szívvel volt a semmivel ki nem j tűnő katona iránt, akinek öltözete mindig hagyott maga után .kívánnivalót. A magas, vékony fiún mindig ráncos | volt a köpeny. Az őrmester nem sokra tartotta Anyiszi- movot. És lám, ez történt. A legmeglepőbb mégis az volt, hogy Rózsika és Vologya valami módon ragyogóan szót értett egymással, pedig a fiú magyar tudása csak néhány J tucat szóra korlátozódott, a lány meg egyáltalán nem tu- I dott oroszul. Vologya később még leveleket is írt Rózsikénak. A többiek a közelben lévő tábori kórház ápolónőivel kötöttek barátságot. így azután elképzelhetik, micsoda készülődés előzte meg 1945. március 8-át. Reggel, mintha csak rendelték volna, ragyogóan sütött a nap. Nem messze voltunk az első vonaltól. Már este mindenki kikefélte zubbonyát, sokan ajándékot is készítettek. Ünnepi látogatásra készültünk a kórházba, ahol 2—3 órát a lányok társaságában tölthettünk. Olyan híreket kaptunk, hogy ott is készülnek az ünnepségre. Nagyszerű nap várt ránk. A parancsnokságtól engedélyt kaptunk, hogy kis időre otthagyjuk a sorozatvetőket, így azután kiadtam a paran- *sOt, hogy álljon elő a zsákmányolt kis autóbusz. A 12 személyes kocsiba aznap vagy húszán zsúfolódtunk be. Viktor, Bokov helyettesített az üteg élén, mi meg elindultunk. A tábori kórház jó tíz kilométerre volt. úgy számítottunk | tehát, hogy fél óra alatt oda érünk. De ... Amint ugyanis az autóbusz felért egy dombra, fasiszta tankokat pillantottunk meg. Senki sem számított rájuk. A hitlerista páncélosok jobbra tartottak, az ütegünk közelében, lévő tüzérek irányába. Abban a pillanatban teljes gázzal visszafordultunk és öt perc múlva már a sorozatvetőknél voltunk. Üjabb öt perc, és Katyusáink bevetésre készen álltak. A légvédelmi tüzérek ellen nyomuló fasiszta páncélosok három eltalált tankot hátrahagyva egyenesen felénk tartottak. 16, kétméteres rakéta zúdult rájuk hatalmas tűzcsóvát hagyva maguk után. majd újabb 16 indult útnak. A 32 rakétából négy telitalálattal darabokra tépett négy harckocsit. Néhány épen maradt tank visszafordult, de egy amely jóval előbbre hatolt a többinél, egyenesen rászaladt az egyik oldalt álló, betöltött Katyusára. A fasiszta harckocsi vezetője menetből el akarta tiporni a sorozatvetőt. Hatalmas robbanás rázkódtatta meg a levegőt, a detonáció darabokra tépte a tankot is, a sorozatvetőt is. Életét vesztette a Katyusa parancsnoka és a. két kezelő. A harc után eltemettük őket. Igaz. inkább csak jelképesen vettünk búcsút bajtársainktól, akikből szinte semmi sem maradt. Nem volt kedvünk már látogatóba menni. A rövid pihenő a jelek szerint a végére járt, újabb harcokra kellett készülnünk. Estefelé azonban a lányok átjöttek hozzánk, s így mégis megünnepeltük március 8-át. (Folytatjuk.) Petőfi és a Beszélgetés Ä. Gerskoviccsal Egy nagy sikerű, forró han- I gulatú színházi előadás után, ! a színházklubban, a késő éj- ! szakai órákban sikerült el- ] csípnem Alekszandr Gersko- ■ vicsot, a neves színháztörté- i neszt és irodalomesztétát, aki Sütő András társaságában ; látogatott Kaposvárra, az Egy ' lócsiszár virágvasárnapja című darab előadására. — Másodszor vagyok Kaposváron. Amikor tizenöt év- ; vei ezelőtt itt jártam, akkor 1 is csodálkoztam a kaposvári emberek színházszeretetén. Most bizonyítékot kaptam, hogy ez mennyin^ igaz. A mostani előadás komoly színművészi, a Sütő András-da- rab nagy írói teljesítmény. Meglepett a korszerű rendezés, az előadás realista és mai felfogása, a színészek, az egész együttes szigorú, lényegre törő játéka. Ami pedig a legfontosabb, a színház har; madik, elengedhetetlen tényezője, amely nélkül nincs színház: a nézőközönség. Az értelmes és fogékony közönség. Az együttes, a színház érdeme, hogy sikerült törzsközönséget kialakítani! Alekszand Gert*kovics, aki kitűnően beszél magyarul, már több könyvet írt Petőfiről. — Petőfi Sándor népszerű költő a Szovjetunióban, ezért természetesen a szovjet irodalomtudomány is fokozott figyelemmel foglalkozik vele. Magam is régóta kutatom a magyar irodalom és színház i rendkívül gazdag és színes történetét, így törvényszerűen eljutottam, Petőfihez,; aki mellett nem lehet közömbösen elmenni. Első népszerűsítő, olvasmányosan megírt könyvem 1965-ben jelent meg róla Moszkvában. A következő már mélyebb, átfogóbb tanulmányomat, mely Petőfiről, a költőről és a színházzal való kapcsolatáról szól, a Szovjet Tudományos Akadémia adta ki. Törekedtem, hogy újat mondjak Petőfiről. Arra kerestem választ, hogy a refom- kprban milyen szerepet játszott a magyar színházi életben. Mint később kiderült, megállapításaim összhangban voltak a magyar kutatók eredményeivel. Számomra nagyon I izgalmas volt, hogy egymástól függetlenül, egy időben, azonos eredményre jutottunk Fekfete Sándorral .abban, hogy Petőfi szerepét a magyar színjátszás történetében, tisztázm kell, mert Petőfi nemcsak költő, hanem drámaíró, színész, kritikus is egy személyben. Petőfi-kötet legutoljára 1973-ban jelent meg a Szovjetunióban. Ebben verseit nem időrendben, hanem témakörök szerint válogattuk. Alekszandr Gerskövics írásai. nemcsak orosz, hanem magyar nyelven is megjelennek. Mikor arról kérdeztem, j legközelebb hol és miről ír, egy közmondással válaszolt. — A jövőről' nem szeretek sokat beszélni. Van egy orosz mondás, amelynek a magyar megfelelője talán az, hogy ne igyunk előre a medve bőrére, mert ha az ember előbb mond ki valamit, mint' kellene, fé’.ó, hogy kívánsága nem teljesül. Utolsó írásom, melynek visszhangja is volt, az utolsó ötven év magyar irodalmával, színjátszásával foglalkozik, és a Voszproszi Literatura különi számában jelent meg. Végül megkérdeztem Alekszandr Gerskovicsot, milyen benyomásokat szerzett mostani látogatása során a magyar színjátszásról? — Azon kevés alapján, amit láttam, nem akarok általánosítani, de úgy érzem, hogy a mai színművészet központja, zörrve, java áttelepedett vidékre. Ez" érdekes jelenség, és nemcsak Magyarországra jellemző. A színház a változás korszakát éli, színészhez, tartalmilag, formailag. Örülök annak, hogy láttam Somogy megyében egy színházat, amelyre bátran lehet mondani, hogy élő színház, nem poros múzeum, vagy csupán álkísérleteket folytató látsZat- színház. Szldera Szpirosz Somogyi Néplap! 5
