Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-20 / 297. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES0LJETEK1 Ára: 80 fillér Somogyi Néplop AZ MS Z M P SOM O G Y M EGYE I BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam 297. szám I974. december 20., péntek Megkezdődön az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját elókészilő budapesti találkozó Budapesten tegnap délután két órakor megkezdődött az | európai kommunista és munkáspártok 1975. első felére tervezett konferenciáját előkészítő találkozó. A Gellért szállóban '• 28 európai testvérpárt delegációi foglaltak helyet a tárgyalój asztalnál. Giancarlo Pajettának, az OKP PB tagjának megnyitója í után Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott üdvözlő beszédet. (Kádár János beszédét 3. oldalunkon közöljük.) Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka Tegnap délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka, óta alkotott törvény- erejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta, ! s a jelentést a képviselők kéz- [ hez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését j tudomásul vette. \ Az országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az ország- gyűlésnek a Magyar Népköz- társaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavasla- tot, amelyet megvitattak az országgyűlés állandó bizottságai, s kézhez kaptak a képviselők is. Az országgyűlés ezután elfogadta a napirendet. Eszerint az ülésszak a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot vitatja meg. Ezután napirend szerint megkezdődött a költségvetés tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos előadói beszéde Eredményes gazdasági évet hagyunk magunk mögött Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt képviselő elvtársak! A megszokott időpontban — az év végén —, a megszokott feladattal ült össze az országgyűlés: a következő esztendő költségvetésének meghatározására, A törvényhozók felelősségét jelenleg több körülmény fokozza. Egyfelől az. hogy a IV. ötéves tervünk befejező esztendejének gazdasági feladatairól döntünk, másfelől pedig, hogy a külső gazdasági feltételek gyors változásai és szokatlan alakulásai bennünket is érintenek, következésképpen ezekkel számolnunk kell. Élénk gazdasági évet hagyunk magunk mögött, amelyet még gondjainkkal és jövőbeni feladatainkkal egybevetve is eredményesnek ítélhetünk. Az eddigi adatokból már megállapítható, hogy 1974-ben termelésünk többletének forrása majdnem teljés egészében a termelékenység emelkedése. Nemzeti jövedelmünk 6 százalékkal több az 1973. évinél, a tervezett 5 százalékos növekedéssel szemben. A fogyasztás és a felhalmozás is magasabb az előirányzottnál. Külkereskedelmi forgalmunk ugyancsak gyorsabban bővült a tervezettnél, s beilleszkedésünk a nemzetközi munkamegosztásba a kapcsolatok minden területén dinamikusnak mondható. Az életszínvonal-politika fő irányzatait teljesítettük Az ipar termelése 8 százalékkal, az építőiparé pedig 6 százalékkal gyarapodott. A termelés gyorsuló növekedésének lendítő ereje a párt XI. kongresszusának és hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny. A mezőgazdasági termelés 3—4 százalékkal haladta meg a múlt évi színvonalát. Ez jó eredmény ebben a hosz- szan tartó esőzéssel, árvizekkel és belvizekkel sújtott évben. A gazdasági haszonnál is magasabbra értékeljük a különböző társadalmi rétegek közös munkájának, kölcsönös megértésének egybekovácso- lódó erejét és felelősségének j nagyszerű megnyilvánulását, j A fejlesztést tekintve: a be- | ruházások és a megtermelt nemzeti jövedelem aránya egészséges volt. A beruházások volumene 6—7 százalékkal nőtt. Folyamatosan megvalósulnak a gazdaság szerkezetét átformáló ipari és mezőgazdasági fejlesztési programok. Az állami nagy- >eruházások elmaradnak agyán a tervezettől, de közülük néhány fontos beruházásnál javult a munka szervezettsége. A korábbinál kevesebb pontatlansággal találkozhattunk a lakosság életkörülményeinek javítása szempontjából jelentős . kommunális oktatási és egészségügyi beruházások megvalósításában. Az életszínvonal-politika fő előirányzatait teljesítettük. A lakosság fogyasztása 6 százalékkal, az egy főre jutó reál- jövedelem 5,5 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi áruforgalom több mint 8 százalékkal emelkedett. Az áruellátás — néhány kivételtől eltekintve — kielégítő volt. A tervet túlhaladó gazdasági növekedést és az életszínvonal emelését a fogyasztói árak tervezett 2 százalékos növekedése mellett értük el. Ezt közvéleményünk bizakodóan értékeli: ebben az évben a lakosság 9 milliárd forinttal gyarapította takarékbetéteit. Közismert, hogy ugyanakkor a fejlett tőkés országokban 12—15 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, sőt, egyes államokban 20 százalékkal is. Két tényezőnek köszönhetjük, hogy gazdaságunkat egyenletesen fejleszthetjük, és fogyasztói árainkat szabályozott szinten tarthatjuk. Az egyik a szocialista tulajdon- viszonyokra épülő tervezés és szabályozás, a másik, hogy külgazdasági kapcsolataink és kereskedelmünk nagyobb részét a szocialista országokkal folytatjuk. Szélesek a gazdasági kapcsolataink a világ többi részével, a nem szocialista or- szágokkal is. A nemzetközi politika enyhülő, békésebb légköre kedvez ezeknek a kapcsolatoknak. Nyersanyag- és energiaszükségletünk egy részét a tőkés és a fejlődő országokból szerezzük be. Szükségesek azok a technikai berendezések, amelyeket rítt vásárolunk. Természetes, hogy sok terméket exportálunk is ezekbe az országokba. Mindez azzal jár, hogy a tőkés világpiacon bekövetkezett jelentős változások az áruforgalom, a beruházások, a termelési kooperációk és a pénzügyi elszámolások révén hatnak gazdaságunk belső folyamataira is. A tőkés világpiacon az utóbbi években — s kiváltképpen ebben az esztendőben — az árak rendkívül gyorsan és nagymértékben emelkedtek. Különösen megdrágultak az olaj, a vegyi anyagok és a műtrágya, a szója, a cukor és I a papír. E termékekből mi is számottevő mennyiségben vásárolunk a tőkés országokból. Fontos exportcikkünknek, a húsnak az ára — átmenetileg — csökkent, és a közös piac diszkriminációs tilalma miatt értékesítési nehézségeink is keletkeztek. Ezzel szemben Fegyelmezettebben, gyarapítón Tisztelt Országgyűlés! Pártunk Központi Bizottsága ez év december 5-i ülésén a kongresszusi irányelvek szellemében meghatározta a jövő évi népgazdasági terv fő előirányzatait. A Központi Bizottság az 1975-ben előttünk álló legfőbb feladatnak a IV. ötéves terv minél sikeresebb teljesítését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását tartotta. Ezeket figyelembe véve, a jövő évi terv azt tűzi ki célul, hogy a beruházások dinamikája nagyjából azonos ütemű legyen az 1974. évivel. A fogyasztás tovább bővüljön, de az ideinél valamivel I kisebb mértékben. A készletek ne haladják meg a termelés és a forgalom által valóban indokolt mértéket. A terv ezen cél- | jaival összhangban az ipari termelést az ideinél mérsékeltebben, 6 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelését 3—4 százalékkal kívánjuk növelni. Az építőiparnak legalább 6 százalékkal kell I emelnie termelését. Ezek együttesen a nemzeti jövedé- I lem mintegy 5—5,5 százalékos például a búzánál és a kukoricánál — amelyből ez évben is jelentős eladásunk volt — az árak emelkedése volt jellemző. A feldolgozott termékekből több a kivitelünk, mint a behozatalunk. Ezeknek az árai is emelkedtek, de kisebb mértékben, mint a nyersanyagoké és , az energiahordozóké. összességében import árveszteségeinket az exportárak nyereségei csökkentették, de közel sem ellensúlyozták. A világpiaci árak e számunkra kedvezőtlen változásai a tőkés vi- szonylatú külkereskedelmi mérlegben hiányt idéztek elő. Gondjainkat azonban nem volna helyes csak a világpiacon bekövetkezett változásokra visszavezetni, hiba lenne, ha nem vennénk észre azokat a tényezőket és összefüggéseket, amelyek korántsem határainkon túlról erednek. Gazdálkodásunk már ismert gyengeségei most új megvilágításban, élesebben jelennek meg! A hatékonyság kisebb mértékben javult a szükségesnél és a lehetségesnél — a mindennapi termelési munkában és a beruházási tevékenységben egyaránt. A termelés, a beszerzés és a beruházási céljaink sem alkalmazkodnak még elég gyorsan a megváltozott körülményekhez. Ezt jelzi többek között, hogy a készletek túlzottan felhalmazódtak. Az ipari készletek lényegesen gyorsabb ütemben gyarapodtak, mint ahogy az értékesítés bővült. Egyes import nyersanyagokból és belföldön előállított értékes alapanyagokból — így például a különböző kohászati termékekből — indokolatlanul nagy volt a beszerzés. A magas készletek nem egy helyen értékesítési nehézségeket is jeleznek. Végső összegezésben a nemzeti jövedelmünk termelésének és felhasználásának mérlege azt mutatja, hogy a fogyasztás és a beruházás növekedését, továbbá az árveszteséget és készletfelhalmozást együttesen a hazai nemzeti jövedelem növekménye nem fedezte teljes egészében. Az idei eredmények és tanulságok mélyreható elemzése alapján készítettük elő az 1975. évi népgazdasági /tervet és állami költségvetést. rendezettebben kell i javainkat többletét alapozzák meg. ami kisebb ugyan az 1974. évinél, de az ötéves időszak egészére tervezett fejlődés megvalósulását jelenti. Az előterjesztett 1975. évi állami költségvetés bevételi előirányzata 318,5 milliárd forint, tehát 12,7 százalékkal több az 1974. évinél. A jövő évi tervben foglalt valamennyi cél megvalósítására 323,4 milliárd forint költségvetési kiadást kellett előirányoznunk. így a kiadások meghaladják a bevételeket. A hiány 4,9 milliárd forint. A hiány nagysága önmagában nem aggasztó, de növekvő mértéke azt mutatja, hogy az eddigi intézkedéseink csak mérsékelni tudták a gazdaságunkat érő negatív hatásokat : A költségvetésben bekövetkezett veszteségek ellensúlyozásáról nem egy év alatt gondoskodunk, hanem a veszteség pótlását több évre elosztjuk. Ez úgy lehetséges^ hogy a költségvetési hiányt — egyes fejlesztési feladatokkal együtt — hitelforrásokból fedezzük. A költségvetés növekvő hiányának pótlása hitelforrásokból szokásos és elfogadható, de csak átmeneti megoldás. Nyíltan ki kell mondanunk, hogy az ország és háztartása tartósan csak azt költheti el. ami rendelkezésére áll, tartósan csak any- nyit fogyaszthat, amit megtermelt. Adódhatnak sajátos helyzetek — mint most is —. de ez nagyobb felelősséggel jár. Még inkább kiemeli a lényeget, azt, hogy fegyelmezettebben, rendezettebben kell gyarapítani javainkat, szigorúbb sorrendben kell mérlegelni kiadásainkat, és mindenütt arra kell alapoznunk, amit a közösen végzett munkával előállítunk. Az előirányzatokat megalapozó számítások szerint a vállalatok nyeresége 11,5 százalékkal nő. Ezzel arányosan alakul az az összeg — kereken 7 milliárd forint —, amellyel érdekeltségi alapjaikban gazdálkodhatnak. A fejlesztési alapokra 30 milliárd forint, a részesedési alapokra 11 milliárd forint, a tartalékalapokra 6 milliárd forint jut, az 1975- re számításba vett eredmények alapján. A vállalati költségvetési kapcsolatok szerkezete a részleges termelői árrendezés hatására változik. El akarjuk kerülni, hogy az alapanyagok Nem változik az alapvető Az új termelői árakból a vállalatok valóságosabban fogják érzékelni anyag- és energia-felhasználásuk költ- ségterheit. Szeretnénk, ha a magasabb költség megfontoltabb vásárlásokra, készlet- gazdálkodásra ösztönözne, növelné a vállalatok keresletét az olcsóbb, helyettesítő anyagok iránt. A megmaradó jelentős költségvetési támogatásból azonban az is kiderül, hogy az árak jelző szerepe még mindig nem elégséges, az importanyag- és az energiafelhasználás a népgazdaságnak drágább annál, mint ahogy a vállalatok érzékelik. Ezért van szükség újabb központi intézkedésekre is. Tisztelt képviselő elvtársak! A januári árrendezésnél nem engedjük meg, hogy a fogyasztói árak annyival nőjenek, mint a termelői árak, ezért számos termék forgalmi adói ját mérsékeljük, összesen mintegy 3,7 milliárd forinttal, egyes termékek fogyasztói ár- kiegészítését pedig további 1,3 milliárd forinttal emeljük. Ezáltal elérjük, hogy az alapvető közszükségleti cikkek: a kenyér, a liszt, a cukor, a hús, a tej, a tejtermékek fogyasztói ára nem változik 1975-ben. Változatlanok maradhak a lakosság ellátása szempontjából fontos közüzemi díjak, szolgáltatások árai is. Mindemellett a népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal 3,6 százalékos emelkedésével számol. Ebből az 1974-es változások — beleértve a borárak emelését is — 1 százalékkal növelik a jövő évi fogyasztói árszínvonalat. Az1 1975-ös árváltozások hatását a népgazdasági tervben tehát 2,6 százalékra becsüljük. Legszélesebb körben a ruházati termékek fogyasztói árai módosulnak. Áremelkedések és csökkenések egyaránt lesznek. S ezek együttesen kis mértékben mérséklik e termékek árszínvonalát. Viszont 'többségében emelkednek a vas- és műszaki termékek árai, átlagosan 1,2 százalékkal, a vegyipari termékeké átlagosan 4,3 százaés energiahordozók áremelkedése teljesen beépüljön a termelői árakba, ezért ezt részben ellensúlyozni fogjuk a vállalati költségekben: az eszközlekötési járulékot egyhar- madával, összesen 12 milliárd forinttal csökkentjük. A termelői árak átlagosan 8 százalékkal nőnek, de a legtöbb esetben így is alacsonyabbak a mai tőkés világpiaci áraknál. Az egyes országok életszínvonalainak egymáshoz viszonyított változása szoros ösz- szeíüggésben van a valuták közötti átszámítás rendszerével. Feltételezhetjük, hogy a nyugati országok többségében a termelői és fogyasztói árak ingadozása, átlagos emelkedése jövőre is jóval meghaladja majd a hazai ármozgásokat. Ma a világ 113 országával konvertibilis, 1 szabad-devizában kereskedünk és számolunk el. Ezek miatt szem előtt kell tartani a forint értékének a többi valutához képest bekövetkező változásait, hogy megőrizzük a forint szilárd helyzetét. A közeli napokban árfolyampolitikai intézkedésekre kerül sor, amelyek a tőkés valutákhoz képest, a forint erősítését célozzák, azért, hogy érvényre juttassuk a gazdasági érdekeinknek megfelelő — reális — valutaér- ték-arányokat. közszükségleti cikkek ára Lékkai, és a bútoroké átlagosan 3,2 százalékkal. Egyes termékek árai ennél jobban nőnek, amit ezek az átlagok nem fejeznek jól ki. Hangsúlyozom azonban, hogy — külön elbírálás alapján — a fontosabb közfogyasztású cikkek árát e termékcsoportokban is változatlan szinten tartjuk a költségvetési támogatás növelésével. Ilyenek például a mosószerek, a gyermekruházati cikkek, az iskolai tanszerek és még jónéhány fontos termék. Az árváltozások nem egyformán érintik a családokat Érzékenyebben érintik a nagyobb jövedelműek vásárlásait, és kevésbé terhelik az állandó kiadásokat, minden háztartás napi szükségletét. Az év folyamán az árakat ellenőrizzük és szabályozzuk, hogy a fogyasztói árak a tervezett keretek között maradjanak. Ha szólunk is a gondjainkról, ha hivatkozunk is intézkedéseink magyarázatánál a külső tényezők kényszerítő erejére, anyagi eszközeink korlátáira,, a jövő évre is megalapozzuk a lakosság életszínvonalának javulását, bár ennek mértéke az ideinél szolidabb lesz. Az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 3,5 százalékkal emelkedik, a pénzbeni társadalmi juttatások — reálértéken — 11 százalékkal növekednek. A legutóbbi két évben a bérek — szándékainknak megfelelően — rétegenként eltérően változtak. Az átlagosnál gyorsabban a nagyipari munkásság munkabére, ezen belül is elsősorban a nehéz fizikai munkát végzők, a több műszakban dolgozók, valamint a magas szakképzettséggel rendelkezők bére emelkedett. Több mint 2 millió dolgozó részesült kormányhatározat alapján 5—25 százalékos külön béremelésben. A tervek szerint jövőre az átlagbérek növekedése a vállalatoknál és szövetkezeteknél 5 százalék, a költségvetési szerveknél ennél valamivel kisebb (Folytatás a 2. oldalon)
