Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-19 / 296. szám
Népgazdasági tervezés — társadalmi tervezés írta: dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal államtitkára A népgazdasági tervezés rendszere és alapvető vonásai a több mint negyedszázados tervgazdálkodásunk során a fejlődésnek olyan színvonalát érte el, hogy ezt 1972- ben a népgazdasági tervezésről szóló törvényben lehetett rögzíteni. A tervezés természetesen továbbra is élő, a társadalommal, gazdasággal és állammal együtt fejlődik. Csak akkor felelhet meg a vele szemben támasztott követelményeknek, ha tükrözi a társadalomban végbemenő változást. E fejlődés egyik jele, hogy fokozott hangsúlyt kap a népgazdasági tervezés folyamatában a gazdaságfejlesztés társadalmi hatásainak feltárása és figyelembevétele. Ebben az igényben az a felismerés jut kifejezésre, hogy a gazdasági döntések minden esetben széles körű társadalmi folyamatokat indítanak meg, melyekkel a tervezésnek számolnia kell, módszereit, vizsgálatait tehát úgy kell fejlesztenie, hogy e hatásokat széleskörűen és megbízhatóan feltárja. Üj körülmény-e a társadalmi aspektus figyelembevétele a népgazdasági tervezésben? Mint másutt, itt is az a helyzet, hogy az új igény megfogalmazása nem feltétlenül elvi változást vagy teljesen új követelményt jelöl meg. hanem azt fejezi ki, hogy az igényt nagyobb súllyal, vagy minőségileg másként kell kezelnünk, mint korábban. tagok eltartásához nyújtott társadalmi hozzájárulás emelésével viszont csökkenjenek a különbségek az egy főre jutó családi jövedelmekben. Azt akarjuk, hogy a településfejlesztés és a tervszerű urbanizáció segítse elő, hogy a népesség életkörülményeiben és ezen keresztül képességeik kibontakoztatásában és érvényesítésében fokozatos további közeledés következzék be az ország nagyobb térségei és eltérő településcsoportjai szerint. Az emberi képességek célszerű fejlesztése A párt második programja Az a követelmény ugyanis, hogy a népgazdasági tervezés politikai, társadalmi célokat szolgáljon, nem új, hanem a politika és a gazdaság viszonyának marxista értékelésén alapszik. Ezt a viszonyt jellemzi tömören az a lenini megállapítás is, hogy a terv a párt második programja, tehát a pórt programja alapvető politikai célkitűzéseinek szolgálatában határozza meg a gazdaság fejlődését. A politika elsődlegessége nem kárhoztatja passzivitásra a gazdasági tervezést, hiszen éppen a tervezés felelős azért, hogy mennyire tud saját eszközeivel hozzájárulni a politikai célok helyes konkretizálásához. A társadalmi fejlődésre vonatkozó döntések és a népgazdasági tervezés kapcsolata fejlődik a társadalmi feladatok jellegétől és a népgazdasági tervezés fejlettségétől függően. Szükséges, hogy ez a kapcsolat egyre gazdagabbá, sokoldalúbbá váljon. A szocialista tervgazdálkodás kezdetén ugyanis a politikai célok mindenekelőtt a hatalmi és tulajdonviszonyok megváltozására irányultak. Az államosítás, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szocialista elosztás érvényre juttatása. egyben óriási' gazdasági lépés is, de megvalósítása alapjában nem a gazdaság- 1 fejlesztéstől, hanem az általános politikai feltételektől I függött. A tervezés feladata I mindenekelőtt abban állt, I hogy ezeket a gazdaságfejlesztés útján megerősítse, alá- i támassza. A szocialista alapelvek teljesebb érvényesítése Ma a társadalompolitika feladata nem a hatalmi viszonyok megváltoztatása, hanem a szocialista rendszer, a szocialista termelési viszonyok további kibontakoztatása, a szocialista társadalmi egység megerősítése, és a termelőerők folyamatos fejlesztésének politikai megalapozása. Egy sor társadalmi követelmény megvalósítása ma a népgazdasági tervezésben jelentkező gazdasági feladat megoldásától függ. E társadalmi követelmények jelentős része a dolgozók munka- és életkörülményeihez kapcsolódik, de nem egyszerűen a jólét fokozását követeli meg. hanem a szocialista társadalom alapelveinek teljesebb érvényesítését. Mindenekelőtt arról van szó: hatékonyabban kell megoldani, hogy a családi körülményekből és a települések eltérő színvonalából adódó különbségek ne jelentsenek i tartós és leküzdhetetlen akadályt a társadalom tagjai, el- 1 sősorban a felnövekvő gene- I rációk »egyenlő esélyeire« a pályaválasztásban, és tehetségüknek, szorgalmuknak megfelelő érvényesülésben. Ez mindenekelőtt az oktatás és szakképzés fejlesztése terén határozza meg a feladatokat. A teljes foglalkoztatottság további biztosításával, az öregek és munkaképtelenek eltartásához nyújtott társadalmi hozzájárulás és az egészségügyi-szociális ellátás fejlesztésével tovább kel] erősíteni hazánkban a létbiztonságot. Célunk az, hogy a jövedel*- mek átlagos nagyságának viszonylagos kiegyenlítettségét fenntartva, a munkából származó jövedelmek teljesítményektől függő differenciálása segítse elő a munka haté- konyságának gyorsabb növe- I kedését; a nem kereső családHiba lenne azonban a tár- i sadalmi követelmények érvé- 1 nyesítését kizárólag az élet- j színvonal kérdésének tekinte- j ni. A tervezés alapkérdése a ; tudomány, a műszaki fejlődés és a termelés tervezése — melyben a legfőbb tényező, termelőerő maga az ember. Ezért a tervezés alapfeladata, hogy a műszaki-tudományos forradalom új követelményeihez igazítva alakítsa ki a képességek fejlesztésének legcélszerűbb formáit (pl. az oktatás és továbbképzés feladatait), és a terv alátámasztásaként irányozza elő a megszerzett képességek optimális kifejtését elősegítő szervezési, vezetési formákat, a munka szerinti elosztást erősítő intézkedéseket, mint pl. a bérrendszer fejlesztését. Ahhoz, hogy a tervezés kielégítse e követelményeket, új irányokban kell fejleszteni a I tervezés módszereit. Mindenekelőtt erősíteni kell a szocialista társadalomtudományokkal való kapcsolatait. A tervezés egyre nagyobb igény- j nyel lép fel pl. a szociológia, a I társadalom-statisztika, a tele- j püléstudomány iránt. További újszerű feladat, hogy a társadalmat alkotó osztályok mellett fokozott figyelmet fordítsunk arra is, hogy a gazdasági folyamatok milyen hatást gyakorolnak a lakosság egyes rétegeinek helyzetére. Tervezett intézkedéseink hatását külön-külön kell vizsgálni pl. a dolgozók és a nyugdíjasok, a városi és a falusi családok, a kis- és a nagycsaládosokra nézve. Ily módon a gazdasági tervezés szervesen összekapcsolódik a népesedéspolitikával, a településfejlesztéssel stb. Növekvő hangsúlyt kap a tervezésben a területi tervezés. A racionálisan értelmezett teljes foglalkoztatás egyre inkább azt jelenti, hogy nem csupán az elmaradottabb területek termelőerőinek fejlesztése a feladat, hanem minden terület adottságainak megfelelő szelektív fejlesztésével foglalkozunk. így pl. egyes vidékek iparosításával egyenrangú feladattá válik a budapesti ipar Szelektív fejlesztése, egyes vonatkozásokban visszafejlesztése. Vagy bizonyos körzetekben nagyobb erőfeszítések válhatnak szükségessé a mezőgazdaság fejlesztése érdekében. Ugyanakkor a »társadalmi tervezés« nem jelentheti azt, hogy a népgazdasági tervezés felöleli a társadalompolitikai intézkedések egészét, vagy még kevésbé a politikai célok tervezését. A politikai célok megállapítása nem. a népgazdasági tervezés feladatkörébe tartozik. Kötelessége ! viszont azoknak a gazdasági folyamatoknak a feltárása, valamint a gazdasági fejlődés lehetséges társadalmi feltételeinek és követelményeinek a megjelölése, amelyek segítik a hosszú távú politikai célok kijelölését, illetve olyan gazdasági fejlődés tervezése, amely j számol e célok' megvalósítá- I sának gazdasági hatásával, * követelményeivel. Terven felül Legfontosabb feladat a belföldi zavariakul élelmiszer-ellátás Országos értekezlet a MÉM-ben MAI KOMMENTÁRUNK átgondoltan A megye minden pártszervezetében megtárgyalták az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. az V. ötéves terv előkészítésének helyzetét a Központi Bizottság december 5-i ülésén elhangzottak szellemében. A lap munkatársai szintén részt vettek néhány taggyűlésen. s személyes tapasztalatokat szereztek arról, hogy milyen vélemények, javaslatok hangzottak el. Ezek megegyeztek a többi rendkívüli taggyűlés légkörével. A kommunisták megértették, hogy 1975-ben — és várhatóan hosszabb időszakon át — számolni kell a negatívan ható világgazdasági változásokkal. Különösen megnyugvással vették tudomásul, hogy a világpiaci árak nagymértékű változásaival összefüggő árrendezés nem érinti az alapvető élelmiszereket és szolgáltatásokat. A pártszervezetek tagjai figyelmüket elsősorban a gazdasági feladatok megoldására összpontosították. Volt olyan pártszervezet, mint például a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat segédipari alapszervezete, ahol először pártcsőportonként beszélgettek e témákról, hogy minél több jó javaslatot gyűjthessenek össze. Ott és máshol is kiálltak amellett, hogy a most megfogalmazott elveket a gazdasági élet minden szintjén meg kell valósítani. Eddig sem lehetett, ezután még annyira sem lehet szemet hunyni, ha elmulasztják a végrehajtást, megsértik a fegyelmet, netán pazarolnak. S mivel a gazdasági fegyelem erősítése mindenhol szóba került, elsősorban azt hangoztatták: sehol se forduljanak elő a takarékossággal ellentétes intézkedések. A kommunista közösségek felelősen, átgondoltan mérlegelték saját teendőiket. Ez azért is fontos, mert a Központi Bizottság nyilvánosságra hozott k>>zleménye szerint a . kommunisták, egységes szemlélete és cselekvése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a dolgozó tömegeket megnyerjük, és mozgósítsuk a tervben kitűzött célok teljesítésére. Az egységes szemlélet a rendkívüli taggyűléseken kovácsoló- dott ki, s ez lesz az alapja a most következő cselekvésnek is. S hogy mit éreztek a kommunisták legfontosabb feladatának azok, akik felszólaltak? Elsősorban azt, hogy mindent tegyenek meg a maguk területén a takarékosságért, a munkafegyelem javításáért, a termelékenység növeléséért, a munka- és üzemszervezés színvonalának emeléséért. Ebbe beleértették a különböző posztokon álló vezetők felelősségének növelését is, mert ez hozzájárul a helyes elvek következetes megvalósításához. Számos pártszervezet tagsága nem elégedett meg a határozat megismerésével, azt is feladatának érezte, hogy törje a fejét saját tennivalóin. A kommunistákat megbízták olyan feladattal, hogy össze- sítsék a javaslatokat, dolgozzanak ki intézkedéseket a takarékosságra, a tartalékok kiaknázására, a versenymozgalom tartalékainak hasznosítására. Nagy munka vár minden pártszervezetre, minden párttagra. A rendkívüli taggyűlések felelős légköre azonban jól mutatja, hogy a XI. kongresszusra való felkészülés fontos részének tekintve, egységesen munkájuk középpontjába állították a gazdasági hatékonyság növelését, a takarékos gazdálkodást. G, G. /Vem jövünk zavarba rr Orsveze tőképzés Zánkán Kétszáz somogyi úttörő tanult a közelmúltban Zánkán. Hatodikosok, őrsvezetők lesznek. Az egyhónapos' tanfolyamon elsajátították a »szakma« minden csínját-bínját. Katona Ildikó Telekiből érkezett. Ahogy elmondta, szeret itt lenni. Sok autóbuszkiránduláson, gyalogtúrán volt már társaival, ezt akár naponta is szívesen csinálná. — Amit itt tanultunk, elfelejteni nem lehet. A játékokat mindig a fejünkben tartjuk, és ha valami komolyabb dolog nem jut eszünkbe, akkor is van segítőtársunk. Sokat jegyzeteltünk. a füzet mindent tud ! Hiszt Marianna Somogy zsit- fáról hasonlóan vélekedett,: — Ha elfelejtenénk egy-egy apróságot, a jegyzet a legkisebb dolgot is eszünkbe juttatja. Olyan nagy élmény ez, hogy sokáig megmarad bennünk. Nekem különös örömet A belföldi igények zavartalan kielégítése, az élelmiszerválaszték bővítése, a csomagolás további javítása, korszerűsítése, az egészségesebb táplálkozást segítő termékek gyártásának fokozása az elsőrendű feladat — összegezte az élelmiszeripar általános céljait Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az ágazati szakszervezetek, a gazdálkodási egységek vezetőinek szerdán kezdődött országos értekezletén a MÉM-ben. Az élelmiszeripar az igényeknek megfelelően mintegy 4,5 százalékkal növeli jövőre a termelését, s az átlagosnál gyorsabban fejlesztik a hús-, a tartósító- és a tejipart. A tervek szerint jövőre húsból két kilóval, tejtermékekből 8 kilóval, zöldségfélékből 2,9 kilóval, gyümölcsből 3,5 kilóval, I cukorból 80 dekával emelked- ' hét az egy főre jutó fogyasztás. A tanácskozáson ágaza- | tönként meghatározták az eh- I hez szükséges tennivalókat, a ; vállalatok, az iparágak termelési céljait, és sorra vették a I rendelkezésre álló lehetősége- i két. Az élelmiszeripar jövő évi I beruházási előirányzata 6,8 ! milliárd forint, 17 százalékkal több az ideinél. Az összeget zömmel rekonstrukciókra, a meglevő üzemek bővítésére, korszerűsítésére, 60 százalékát elsősorban az allati termékeket feldolgozó és tartósító iparágak gyorsabb ütemű fejlesztésére használják fel. külön hangsúlyt kapott a tanácskozáson a takarékos gazdálkodás, melynek a beruházásoknál is érvényesülnie kell, például az erők koncentrálásában. az olcsóbb és gyorsabb építészeti megoldások alkalmazásában. Az év elején anyagellátási gondokkal küzdött; a Mezőgép Vállalat 5-ös számú tapsonvi gyáregysége. Az első félévben úgy tűnt, hogy évi 28.5 milliós tervüket nem is tudják teljesíteni. Most a napokban, amikor a gyáregységben jártunk, arról kaptunk tájékoztatást, hogy éves tervükön felül 500 darab minikonténert is készítenek félmilliós értékben a Budapesti Autóker Vállalat részére. Ez annak is köszönhető, hogy közben megjavult az anyagellátás. Főként azonban annak, hogy a gyáregység szocialista brigádjai a XI. párt- kongresszus és a felszabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyben vállalták az éves terv túlteljesítését, s azt, hogy behozzák a lemaradást. Képeink a minikonténer formálását, illetve hegesztését ábrázolják. jelent, hogy megtanultam sakkozni. Amikor eljöttem otthonról, azt se tudtam, hogy eszik-e vagy isszák. Itt rájöttem, hogy ez nem amolyan »fiújáték«. Fábián Zoltán Marcaliból: — Nagyon jó, hogy az itteni foglalkozások nem olyan egyhangúak, mint otthon. Mindig játszunk valamit, vagy énekelünk pihenésként. Aztán folytatódik a komoly munka. Aát hiszem, abból se lenne baj otthon, ha naplóforgatás helyett labdadobással választanánk ki a felelőket, mint itt a szaktárgyi foglalkozásokon. Ferenczy Zsolt tabi pajtás: — Megtanuljuk az őrsvezetőséget, de nemcsak azt. Itt mindenki minden lesz: őrsvezető, nótafa, egészségőr ... Így aztán otthon mi is mindenre megtaníthatjuk a többieket. Nem jövünk zavarba, bármilyen megbízatás vár is ránk. 'A gyerekek a tanulásban sem maradnak le az őrsvezetőképzésen ' kívül az iskolai tárgyakkal is foglalkoznak egy hónap alatt. Mindent ők sem tudnak elmondani, csak apró részleteket. Ezekből is érezhetjük: jó itt nekik. A kötetlenebb, vidámabb foglalkozásokon több ragad rájuk, mint a sok helyen még óraszerű őrsi összejöveteleken, rajgyűléseken. Az is bizonyos, hogy nem egyformán kerülnek ki innen. Lesz köztük, aki nem alkalmas a vezetésre, lesz kiugró tehetség is. Fontos az, hogy mindnyájan megismertek egy új, érdekes módszert, amelyet mesélve vagy »oktatva« továbbadnak társaiknak. L. P. Somogy/ Néplap
