Somogyi Néplap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-15 / 293. szám
✓ I A fegyelem kötelező A párttagok többsége egyenruhában gyülekezett a kaposvári Irányi Dániel utcai vasutasszékház emeleti oktatótermében. Ez a számadás egy kicsit eltért a többitől, hiszen a Forgalom II. elnevezésű alapszervezet valamivel több mint másfél éve alakult meg, s a vezetőség erről az időszakról számolt be. A vasúti párt- bizottság úgy értékelte ezt az alapszervezetet, hogy jól működik, a kommunisták politikai iskolázottsága magas, többen végeztek esti egyetemet, szakosítót. Mi jellemezte ezt a taggyűlést? A nagyobb fegyelem megköveteléséért való kiállás, s az őszinte bírálat. Ehhez jó I alapot adott a vezetőség beszámolója, amelyet Molnár I Pál párttitkár ismertetett. Az állomáson és a hozzá tartozó gazdasági egységeknél százhúsz párttag van, minden ötödik dolgozó kommunista. Korábban egy nagy létszámú alapszervezet tevékenykedett az állomáson, s ez problémákat okozott a szervezeti életben. A vezetőség tapasztalatai szerint helyes volt két alapszervezetet alakítani 1973. március 1-én. A szervezeti életben előzőleg tapasztalt gondok azonban még mindig nem szűntek meg, s erről a beszámoló, majd később a hozzászólók is önkritikusan szóltak. Két-három párttag távolmaradása miatt például nem volt meg a kétharmados többség, s határozatképtelen volt például a legutóbbi két taggyűlés is. Ha azok a párttagok, akik a legtöbbet távol maradtak, nem tartanák másodrangúnak a taggyűlésen való megjelenést, ez nem fordulna elő. A titkár név szerinti bírálta a sokat hiányzókat. Ketten tíz taggyűlésről, hárman nyolc taggyűlésről hiányoztak. A vezetőség foglalkozott ezzel a helyzettel, elintézte, hogy a vidéki nyugdíjas tagok jelentkezzenek át a községi alapsaervezetbe. A szolgálat sokszor elszólítja a vasutasokat, éppen ezért fontos, amit Dóri János szorgalmazott: szóljon a párttag vasutas, hogy váltsák le a szolgálatból, de menjen el a taggyűlésre. A téma fontosságát bizonyította, hogy négy óra után kezdtek el szálingózni a párttagok. Az ötvenhat kommunistából negyvennyolc volt ott a taggyűlésen, tizenkettő eltávozott, tehát éppen határozatképes maradt az ott- maradókkál. S nem mindenki ment szolgálatba. Ezért állt fel Jüngling Józsefné, s tette szóvá, hogy mennyire nem helyes: akár beszél az előadó, akár nekik válaszolnak, fogják magukat a vidékiek, s elmennek. A tagság hangos helyeslése közben jelentette ki, hogy mindenkinek megvolt a lehetősége: ne csak követeljen és bíráljon, azt is nézzék meg, mit tesz a közösségért. A beszámoló nagyon fontosnak tartotta a pártépítést. Az alapszervezet megalakulása óta két párttagot vettek föl (a másodikat éppen a beszámoló taggyűlésen). A vezetőség azt kérte a szakszervezeti bizottságtól, az Utasellátó műhelybizottságától, KlSZ-szer- vezetétől, hogy nevelje kommunistává. s ajánlja a pártba az arra érdemes dolgozókat. Sok hozzászóló beszélt a pártépítésről. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy a vezetőség nem nézett jól körül, más azt kérte, hogy minden területen állapodjanak meg abban, kinek a nevelésével foglalkozzanak. A beszámoló is leszögezte, s a párttitkár a válaszában újra kiemelte, hogy vidéken sok alkalmas vasutas teljesít szolgálatot, ezeket azonban elsősorban az ott dolgozó párttagok ismerik. Nem elég tehát a vezetőség egymaga, a tagok kötelessége és feladata, hogy felhívják rájuk a figyelmet, ajánlják őket. A vasutasok idei helytállásáról sok szó esik mostanában. A taggyűlés is foglalkozott ezzel, mégpedig úgy, hogy a megnövekedett feladatok megoldásáért sokat tesznek a párttagok, példamutatóan elöl járnak, ha szükséges. A kongresszusi munkaverseny szép eredményt hozott, s a kaposvári vasutasok becsületes munkája is hozzájárult, hogy a MÁV Pécsi Igazgatósága első helyen végzett az első félévben az igazgatóságok versenyében. Az eredmények ellenére sok a gond, a létszámhiánytól a vándorlásig. A legnagyobb szenvedéllyel arról beszéltek a vasutasok, hogy a jelenlegi jutalmazási rendszer nem ösztönző eléggé, s nem egyformán jut a különböző területeknek az összegekből. A vita légkörét jól jellemzi, hogy a beszámolót is bírálták — Farkas Lajos, Kéz- di László —, kifogásolva, hogy a párt általános és külpolitikájával foglalkozó rész elvette a helyet és az időt a helyi problémák mélyebb elemzése előL Horváth Sándor állómásfőnök szóvá tette, hogy hosszúak voltak a felszólalások, ez azért is kár, mert a párttagok ószintén bíráltak, s néhányuk talán éppen emiatt nem kért már szót. Az alapszervezet mun- káső'rei hiányolták, hogy nem értékelték pártmegbízatásuk teljesítését Ez akkor is így van, ha a vasúti pártbizottság döntése szerint erről a Forgalom I. alapszervezet beszámoló taggyűlésén volt szó. Lajos Géza Fejlődött az üzemi demokrácia Somogybán A munkahelyi demokrácia érvényesülésének közvetlen és közvetett formái vannak. A közvetlen fórumokon a dolgozók személyesen nyilváníthatnak véleményt, tehetnek javaslatokat? Ilyen lehetőséget biztosítanak a termelési tanácskozások, a brigádmegbeszélések, a szakszervezeti taggyűlések, az üzemen belüli szakmai, politikai oktatás foglalkozásai. A demokrácia közvetlen gyakorlásának politikai jelentősége van, hatása jól érzékelhető a dolgozók öntudatának fejlődésében és a termelési tevékenységben is. A közvetlen részvételnek azonban ésszerűségi és szervezési korlátái vannak. Ezért a demokrácia hatékony érvényesüléséhez szükség van a képviseleti, azaz a közvetett fórumok működtetésére is. A dolgozók által demokratikusan megválasztott tisztségviselőknek az a feladatuk, hogy biztosítsák a testületi jogkörök érvényesítését. A képviseleti fórumok az üzemekben a társadalmi szervek munkahelyi testületéi, köztük a szakszervezeti bizottságok és a szakszervezeti tanácsok. Az üzemi demokrácia érvényesülésében mind a közvetlen, mind pedig a közvetett részvételnek nagy szerepe van. Közvetlen fórumok Elsőként a termelési tanácskozásokat kell említeni, melyek — az előzőleg megtartott műszaki konferenciákkal együtt — fontos helyet foglalnak el a demokrácia rendszerében. Megyénkben munkahelyenként évente háromszor, négyszer tartanak termelési tanácskozásokat. Ezeken a dolgozók mintegy 70 százaléka, azaz 60—62 ezer ember vesz részt. Egy-egy tanácskozáson hat—tíz felszólaló van. A dolgozók egyre bátrabban mondanak véleményt, illetve vetnek föl olyan javaslatokat, melyek az .egész közösséget érintik. Az eredmények mellett lényegbe vágó hiányosságokat is tapasztalhatunk. A dolgozók nem vesznek részt eléggé a vállalati tervezésben, az üzem- és munkaszervezés fejlesztésében. Az előterjesztésekben gyakran a feladatok kiosztását tartják legfontosabbnak, vagy az intézkedések közlését. Ezért elsikkad a döntés lehetősége. A munkahelyi demokrácia közvetlen formája a szocialista brigádok tanácskozása. Megyénkben e fórumok alapján jól töitik be szerepüket, jelentős befolyásuk van nemcsak a demokrácia fejlődésére, hanem a brigádmozgalom erősítésére is. A dolgozók szívesebben mondják el itt a véleményüket, a megszokott közösségben oldottabban, gátlás nélkül tudnak bekapcsolódni a vitába. A szakszervezeti taggyűlés az alapszervezetek vezető fóruma, ahol a tagság élhet a törvényekben biztosított jog- és hatáskörrel, véleményezheti a vállalatok szakszervezeti szerveinek tevékenységét, megerősíti a testületek határozatait. A megjelenés megyei átlaga 70—80 százalékos. Sajnos, nem mindig érvényesül a tanácskozás beszámoló jellege, legtöbbször csak tájékoztatási célt szolgál. Több üzemben nem különülnek el a szakszervezeti taggyűlések a termelési tanácskozásoktól. Ehhez az is hozzájárul, hogy ezeken a helyeken gyakran összevonják a két típusú rendezvényt, amelyek azután elnagyoltak: az előterjesztések és a viták csak formálisak. Az üzemek — párt-, szak- szervezeti és KISZ-szervek által indított — politikai tanfolyamai egyre jobban az üzemi demokrácia közvetlen fórumaivá válnak. A propagandisták többsége a gazdasági vezetők közül kerül ki, akik felismerik az oktató munkában rejlő lehetőségeket, így azt nagy lelkesedéssel végzik. A foglalkozásokon olyan eszmecserék alakulnak ki, melyek jól kapcsolódnak a gyakorlati műnkéhez, a munkahely életéhez. A vállalati szakszervezeti szervek az üzemi demokrácia képviseleti szervei. Működtetik a demokrácia fórum- rendszerét, a vállalat minden dolgozóját képviselik a jogaik érvényesítésében. Tevékenységüket fejlődőnek ítéljük meg. Helyenként azonban eredménytelenséggel is találkozunk. A szakszervezeti bizottságokat az üzemek gazdasági vezetői is általában elismerik, partnerként tisztelik. Érdekvédelmi szerepüket azonban még nem mindenütt tudják betölteni. Egyes szakszervezeti bizottságok és tisztség- viselők még nem tudják ösz- szeegyeztetni a közösségi és az egyéni érdeket, ezért tevékenységükben esetenként az egyéni vagy a vélt érdekek védelmét »szorgalmazzák. A szakszervezeti bizottságok testületi jogait korlátozza az a helyenként előforduló gyakorlat, mely szerint a titkár két ülés között egy személyben kénytelen dönteni olyan kérdésekben, melyek a testületre tartoznak. A szakszervezeti tanács tagjaival újabb dolgozók kapcsolódnak be az üzemekben a társadalmi, politikai tevékenységbe. E testületek munkájában a viszonylag rövid múlt érezteti hatását. A többi választott szakszervezeti szervvel nem alakult ki megfelelő munkakapcsolat. Somogybán kevés az önálló vállalati formában működő egység. így az üzemek nagyobb részében nem vállalati szakszervezeti tanácsok ' működnek, hanem azok felügyelete alá tartozó gyáregységi, illetve telephelyi tanácsok, amelyeknek önállósága lényegesen kisebb. Ez az oka annak is, hogy megyénkben az üzemi szakszervezeti tanácsok hatás- és jogköre jelenleg még kialakulatlan. Tevékenységüket akadályozza az, hogy csak szűkkörű lehetőségük van önálló állásfoglalásra: sokszor olyan, ügyeket tárgyalnak, melyekben a központi szervek már korábban döntöttek. Ennek következtében tevékenységükben ma még érvényesül a formalitás, a párhuzamosság és a tájékoztató jelleg. Az üzemi négyszögek, a munkahelyi demokrácia nagy múlttal rendelkező fórumai tervszerűen dolgoznak, jól működnek megyénkben. Ü léseiken a rövid |időközükben felmerülő üzemi problémákat egyeztetik a társadalmi szervezetekkel, a gazdasági vezetőkkel. Általában megfelelően kezelik a dolgozók jogos észrevételeit, véleményét, érdekeit. Az utóbbi időben több üzemben kialakultak az úgynevezett kis üzemi négyszö- ’ gek, melyekkel ezt a fórumot kiterjesztik az üzemegységekre is. Tevékenységüket gátolja, hogy a gazdasági vezetők erősen korlátozzák a művezetők hatáskörét. Ne a tagság nélkül A szakszervezeti bizottságok, illetve tanácsok, az üzemi négyszögek működéséről azt tapasztaljuk, hogy munkájukban nem támaszkodnak eléggé a tagságra, az aktívahálózatra : nem tájékoztatják rendszeresen megbízottaikat a testületi ülések vitáiról és a döntésekről. A dolgozók egy része a munkahelyi demokráciát csak a jogok oldaláról értelmezi, és ezzel akarva-akaratlanul elősegíti a fegyelmezetlenséget és a lazaságot. Egyre több olyan őri tudatos munkás van, aki világosan látja és aszerint is cselekszik, hogy az üzemi demokrácia nemcsak a részvétel jógát biztosítja, hanem azt is megköveteli, hogy az utasítások végrehajtásán következetesen dolgozni kell. Emellett nemcsak joguk, hanem mint tulajdonosoknak kötelességük is, hogy saját üzemük vezetésében, gondjaiban osztozzanak. A munkahelyi, üzemi demokrácia megvalósulásában jelentős eredmények vannak megyénkben. A lehetőségeket azonban még nem használták ki. Az üzemi demokrácia jelenlegi állapotát a fejlődés folyamatában kell felfogni. A változás társadalmi és gazdasági helyzetüktől is függ. Róna Imre, az SZMT elnök« Heti belpolitikai összefoglaló Hétfőtől szombatig Akár országos visszaszámlálást is tarthatnánk, annyira közeleg az év vége. Az emberek érdeklődése is már a jövő esztendőt veszi célba. Annak terveiről tárgyal a következő héten az országgyűlés, ennek előkészítésére már sorra ösz- szeültek a parlamenti bizottságok. És mivel köztudomású, hogy a nyugati világ sűrűsödő gazdasági bajai nálunk is . nehézségeket okoznak, a gazdálkodás, vagy mondhatnám az élet minden területén előtérbe kerül az ésszerű takarékoskodás. Ezt hallom ki elsősorban e bizottsági tanácskozásokból. Csupán példaként említem a mezőgazda- sági bizottságot, ahol különösen fontosnak vélték, hogy a mezőgazdasági üzemek gondosan tervezzék meg jövőre az üzemanyag-felhasználást. Gondolom, most országszerte fontolgatják a helyi megtakarítási lehetőségeket, és ebből — ha az elképzelések nem formálisak — szép haszon származhat. Hadd jegyezzem meg. hogy a Komárom megyei képviselők is tanácskoztak Tatabányán, es részt vett a megbeszélésen Fock Jenő miniszterelnök, ■ a város képviselője is. Figyelmet érdemel, hogy Fóck ! elvtárs az ülés után a Szén- | bányászati 'Trösztnél tett láto- i gatást, ami ugyancsak utal a j hasai szénvagyon hatékony kiaknázásának nagy, sőt nö- j vekvő jelentőségére. A december a kongresszusi | munkaverseny első szakaszának lezárását jelzi, és ezen I belül sok örvendetes ered- I ményt is. Csak kiragad um közülük: a Csepel Vas- és Fémmű kedden minden föob vonatkozásában teljesítet e 1974. évi tervét. És egyxmás’k versenyhír — de nem az »autó- versenyzők« számára! —: az érintett vállalatok szocialista szerződést kötöttek Székesfe- héx-váron, hogy az M 7-es autópálya Fehérvár és Alig? közötti szakaszát 1976. május 31-e helyett már a jövő év június 30-an átadják. Nem csekélység, egyebek között az idegenforgalom szempontjából sem. Egy másik híradás arról szólt, hogy nemzetközi üdülőhellyé fejlesztik a Mátrát, Párád, Galya, Mátrafüred és Kékes térségét. Ey öröm azoknak a turistáknak, sízőknek és általában a hegyvidéket ^,-d- veiőknek, akik — akárcsak c sorok írója — remélik hegy ebből a külföldieknek jut és nekünk is marad! Es tala ; az a szemlélet is háttérbe szorul ezzel, amely, miután magas hegyeink nincsének, nem vesz tudomást a kisebbekről sem. noha sok szépséget és örömet kínálnak. Még egy érdekesség e témában: a miinap, kitüntették a legkiválóbb idegenvezetőket. Említést érdemel, hogy' mintegy kétezer képzett idegenvezető dolgozik az országban, és miután ők kalauzolják vendégeinket, nem közömbös, hogy a személyes megbecsülést érezve, ezt minél lelkiismeretesebben, jobb szívvel tegyék. A héten lezárult egri KGST- megbeszélésen a háztartási gépek és készülékek gyártása, pontosdbban az olcsó és korszerű gépek kifejlesztése volt napirenden. Ez a háziasszonyokat — és gondolom a férfiakat is — érdekli. Itt jegyzem meg, hogy a most aláírt magyar—NDK választékcsere keretében számottevő mennyiségű német műszaki— háztartási cikket importálunk. A Magyar Nőit Országos Tanácsának csütörtöki ülésén — a háztartásit szolgáltatásokról lévén szó —i hangzott el, 'hogy a javítóhálózat kiépült ugyan, de a panaszok a munka lassúságát és kiíogásolható minőségét jelzik. Ha jobbak lennének a gépek, nem lenne úgy elhalmozva — és elkényeztetve — a szerviz! Tájékoztatót kaptunk a héten a közoktatás időszerű kérdéseiről is. A jövő évi érettségi vizsgákon visszaállítják a korábbi ötfokozatú osztályozást, a jelestől az elégtelenig. Jó lenne persze, ha a gyakorlatban mégiscsak négy érdemjegy maradna — »elégtelen« nélkül. Végtére ez a sikeres pályaválasztásnak is a legfőbb feltétele, amiről most tartottak nemzetközi konferenciát Budapesten. Persze, fontos a tanácsadás. csak még meglehetősen kezdetleges, ám a legfontosabb a tudás, és sajnos nem ritkán az is eléggé — kezdetleges. Befejezésül két érme históriája. A régebbi: 115- millió jenért árvereztek el Tokióban egy 17. századbeli magyar pénzérmét, bizonyos 175 grammos aranypénzt az erdélyi fejedelemségből. Nem ismerjük a vevőt, de tény: nem sajnálja a pénzt, ha pénzről van szó. A másik érme a Balassagyarmat tanácsa l által adományozott Mikszáth-em- lékplákett, amelyet most idős Szabó István szobrász- művész nyert el Palóc menyecske szobráért. Ha tudná, ürülne a plakett nevét adó »nagy, palóc«. I!. J. Kongresszusié! kongresszusig 1973. november 6-án avatták fel a hárommilliárd forint költséggel felépült Beremcndi Cement- és Mészművet. 'mm X t: iinwmxxiximmm. \ Lenin városban épülő, mintegy hatmilliárd forintba kerülő olcíinmií már próbaüzemei, és 1975, január 1-én kezdi meg üzemszerű termelését.
