Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-22 / 273. szám
Térkép a felszabadulásról Honvédelmi nevelés a Berzsenyi iskolában Iskolák és termelőszövetkezetek Szerződések a jövőért A Berzsenyi Dániel Általános Iskolába belépőt hatalmas térkép fogadja az előcsarnokban. Rajta nyilak, szaggatott vonalak jelzik a II. világháború nagy csatáinak színhelyeit, a felszabadítás útvonalát. Az igazgatói irodában Kapitány Zoltán igazgatóval, Vígh Gyula honvédelmi felelős tanárral és Nagy Gyula úttörővezető tanárral beszélgetve érdekes tervről hallottunk. Felszabadulásunk közelgő évfordulója alkalmából idősebb, a harcokban részt vett személyeket hívnak meg, akik a gyerekek előtt fölelevenítik a 30 év előtti eseményeket. — Miből áll a honvédelmi • nevelés az iskolában? — Testnevelés tagozatos iskola a mienk, s ez számtalan lehetőséget kínál — válaszol Vígh Gyula. — Sok panasz hangzott el a közelmúltban a katonai sorozok részéről, hogy gyakran testileg fejletlen sorköteles kerül bizottságuk elé. A tanulók edzése, ügyességük, teherbíró képességük növelése alapvető feladat. Mi ezen a téren élen járunk. Nagy Gyula úttörővezető megemlíti, hogy honvédelmi raj is van az iskolában. Tagjai bővebben és behatóbban foglalkoznak a honvédelmi ismeretekkel. E rajba a legjobbak kerülhetnek. Évente négy J »mozgósításban-« vesznek' részt a raj tagjai. Ezen a gyerekek közelebbről megismerkednek a térképkészítés és -olvasás tudományával, a vegyi anyagokkal, a távcsővel, a távíróval és néhány harceszközzel. Az iskolában vöröskeresztes szakkör is működik. Fiúk és lányok együtt tanulják az elsősegélynyújtást, a sebesült- szállítást. Kedvelt a modellező és lövészszakkör. Az előbbi tagjai az MHSZ által biztosított egységcsomagokból építik modelljeiket. A lövészeket a szomszédos építőipari vállalat MHSZ-szervezete patronálja, és látja el lőszerrel. Évente kétszer tartanak honvédelmi akadályversenye-' két. Az iskola itt is túlteljesíti az előirányzottakat. A kétszer két óra helyett kétszer öt órában folyik a lövészettel, cél- badobással, kötélmászással tarkított futás. Kapitány Zoltán veszi át a szót. — Elméleti előadásokra is sor kerül. Néphadseregünk tisztjei tartanak vetítettképes ismertetőt. Nagy elnkén y a gyerekeknek az évi egyszeri laktanyalátogatás. Az úttörők a honvédségi KlSZ-alapszer- vezetek életével ismerkednek. Ezek egyben KISZ előkészítő összejövetelek is. i Az igazgató szerint nem szabad megfeledkezni az egyes tantárgyak által kínált lehető- 1 ségekről sem. Az év legnagyobb versenye az úttörő honvédelmi verseny. Minden év április 5-ig megrendezik a városi selejtezőket, s a legjobbak jutnak tovább. Tavaly második helyen végeztek a selejtezőkben. E versenyszámban a fiúk 500, a lányok 400 métert futnak, miközben különböző akadályokat kell leküzdeni és feladatokat végrehajtani. Ezek: kötélmászás, gránátdobás, lövészet, sebesültszállítás. . Nagyon kedvelt játék a nyári táborokban rendezett számháború és a vaktérképpel való tájékozódás. Rövid beszélgetésünkből is kitűnt, hogy az iskola a tantervben rögzítetteken túl is teljesíti ez irányú feladatait. A honvédelmi felelős tanár a tantestületi üléseken rendszeresen számot ad a munkáról. Áz úttörővezető pedig a városi úttörőelnökséget tájékoztatja. i A honvédelmi nevelés nem különálló, elválasztható része a nevelés egészének. Annak csupán egy területe. De bő lehetőséget kínál a szocialista embertípus kialakítására. A Berzsenyi iskolában ezt jól tudják, és jól is hasznosítják. J. R. \ Eevre többet emlegetik j gyermekek és a nevelők segíl- . .... I hétnek. Első látásra talán kémostanaban a gazdasági és zenfei.vö majdnem minden- muvelodesi intézmények, egy-| napos dolgokról van szó; se_ " nj gítségadásról az iskolai fölságelc partnerségét. Mintna megfakulna a kettő között egykor levő atyáskodó, 'vagy bábáskodó kapcsolat... Például az üzemek és az iskolák esetében. Hogy valaha nem ilyen volt, az persze nem a véletlen műve. Az egykori elemi iskola — főleg az egyházi iskolák — fölszereltsége, működőképessége, a »mestör« hozzáállása, képessége a falu erejétől, törődésétől, a módos gazdák szándékától, az iskolaszék ‘ lelkiismeretességétől függött. S azóta, is — egyre végletesebben — egyoldalú volt 'ez a kapcsolat. Ha köz szerelések készítésében, sportpálya létesítéséről. S ezt sem általában rögzíti csak a szerződés munkaterve, hanem név szerint megjelölve, hogy melyik agrármérnök vagy üzemmérnök felel ezért. Nagy fontosságúak az üzem- látogatások. Egyrészt azért, mert rendszeresek, másrészt, mert a tsz-üzemrész vezetője alaposan felkészül arra, hogy. mit mondjon el, mit mutasson be. Az általános vagy középiskolai tanulmányok befejezése után a közelmúltban több ségi ügyekben juttatásokról mint húsz fiatal jött vissza a beszéltek, akkor természetesen [ tsz-be, már »ismerősként«, arra gondoltak, hogy az iskola j Azok, akik már felső tagoza- helyzeténél fogva csak rászo- j tosként eldöntik, hogy “•* ruló lehet. Nyolc szocialista ország közös produkciója Forgatják a Kommunisták című filmet November 26-án, kedden reggel 9 órakor egy osztrák turistahajó köt ki a Vígadó téren, fedélzetén Otto Skor- zenyvel, az SS első számú »emberrabló specialistájával«. Feladata, hogy különítményével állítsa félre a Hitler számára már megbízhatatlan kormányzót, Horthy Miklóst. Az esemény a valóságban 30 évvel ezelőtt történt, s a helyszínt a filmfelvétel kedvéért öltöztetik a korabeli dicstelen jelmezbe. A nyolc szocialista ország közös produkciójaként készülő Kommunisták című, négyrészes film Magyarországon játszódó részének felvételei kezdődnek ezzel a jelenettel. Főrendezője Jurij Ozerov, a nálunk is emlékezetes sikert aratott Felszabadítás Lenin-díjas alkotója. A grandiózus mű magyar társrendezője, Köő Sándor, így vall a vállalkozásról: — A film talán a legjelentősebb a szovjet pártkongresszus tiszteletére készülő alkotások között. Hátteréül a sztálingrádi csatától Berlin el- estéig bekövetkezett háborús események szolgálnak, s lényegében a kommunisták vezetésével folyó ellenállási mozgalmaknak állít emléket. A történetben megelevenednek azok a mozgalmak, amelyek a fasizmus leverését tűzték ki célul, helyet kapnak mindazok a próbálkozások, melyek a hitleri fasizmus ellen irányultak: például megelevenedik a varsói felkelés, a szlovák partizánfelkelés, a Tito vezette jugoszláv partizánháború, s számos antifasiszta megmozdulás. A különböző epizódokat kivétel nélkül az eredeti helyszíneken forgatták, illetve , forgatják. Mindenütt az illető o/szág színészei játsszák a szerepeket, s az elkészült filmben is anyanyelvükön fognak megszólalni. A felvételek november 26- tól kezdődően körülbelül két hónapig tartanak. A stáb munkájában konzultánsként részt vesz N. Gluhov, a MOSZFILM stúdió katonai szakértője is. A szokatlanul sok és nagy területen folyó külső felvétel nehéz feladat elé állítja a budapesti rendőr-főkapitányságot is: forgalomelterelésekre, ideiglenes jelzőtáblák felállítására lesz szükség, parkolási tilalmak lépnek életbe arra a néhány órára, amíg a felve.vőgépek dolgoznak. A négyrészes film joggal számíthat a közönség fokozott érdeklődésére. A tervek szerint 1976-ban tűzik műsorukra filmszínházaink. Az NDK-ban, Csehszlovákiában és Bulgáriában már befejezték a munkálatokat, de a többi szocialista országban, például a Szovjetunióban, Lengyelországban, Romániában és Jugoszláviában még csak ezután keltik életre a világtörténelmi napokat. Az Egy üzem, egy iskola mozgalmat egyre inkább a kölcsönösség jellemzi. S erre a kölcsönösségre épülhetnek a partneri kapcsolatok. Üzemek, szocialista brigádok nemcsak segítenek az iskolának, hanem szükségszerűen várnak is segítséget. Erről a mozgalomról már többször írtunk lapunkban, bemutatni nem kell. Legföljebb annyit jegyezzünk meg, hogy Somogybán az iskolák megsegítésére 1972-ben indított társadalmi akció felügyelő bizottsága megállapította: ez a mozgalom bár szép eredményeket hozott, mégis aránytalan. Egyes városi iskolák — főleg ahol az igazgató utánajár a kapcsolatteremtésnek — jószerivel már ki sem tudják használni ezeket a kapcsolatokat. Egyes falusi iskolák pedig, főleg kisiskolák, híjával vannak ennek... Jó kezdeményezéseket találunk a megoldásra a kaposvári járásban. Még a múlt tanév megkezdése előtt együttműködési szerződést kötött az igali termelőszövetkezet és az általános iskola. Az itteni pártszervezetek csúcstitkára hasznos, tevékeny kapcsolatként jellemezte az együttműködést, egyik fő haszna a fiatalok mezőgazda- sági pályákra irányítása. itt akarnak dolgozni, a termelő- szövetkezetben vehetnek részt gyakorlati foglalkozáson. A gyermekek a tsz ünnepségein műsort adnak — különösen kedves színfolt ez, ha az öregek napját ünnepük —, a nevelőtestület tagjai részt vesznek az ismeretterjesztésben, a tsz-szocialista brigádjainak munkájában — természetesen olyan feladatok megoldásúban, amelyek »testhez* állóak«. A ' felnőttoktatásban már eddig is szép eredményeket értek el. » Több haszna van az olyan szerződésnek, mint a belesi. Egyrészt üsszekovácsolódik a tsz agrárértelmisége, az iskola nevelőtestülete és a szülök közössége. S ez a »hármas« már majdnem az egész kefeség. Az iskola fontos társadalmi szerepének — a korábbi kiszolgáltatottsággal szemben — rangot ad egy ilyen kapcsolat. A tanácsi vezetők is nagy fontosságot tulajdonítanak ennek a szerződésnek. S hadd jegyezzük meg. tartalmában, küldetésében igen szervesen illik ez áz Egy üzem egy iskola mozgalomba. Mert ebnek a szerződésnek a »főszereplője« — ha lehet így mondani — a tanuló. Mindazok, akik még gyermekfejjel, egy ilyen életre nyitott Iskolából nemcsak a család, hanem egy nagyobb közösség, a falu mindennapjaiba is tekinthetnek, é Ezt nálam .szebben így fogalmazza a megállapodás: »Növekedjék a tanulókban a közös vagyonért érzett felelősség, s ez a tulajdonosi szemlélet méltóságából is fakadjon.* Tröszt Tibor Alom, álom, édes álom... Gyerekkorunk kedves olvasmányából, Móricz Légy jó mindhaláligjából ködük az a rész, melyben Pósalaky úr, akinél Nyilas Misi naponta felolvas az újságból, egyszer azt mondja: »Azt álmodtam, hogy egy nagy macska megfogott, oszt én egy kis fíreg vótam a szájába, egér, oszt átúszott a vizen, osztán akkor egy nagy felleg lett belüle, úgy níztem utána. Aztán meg túrós derelyét ettem, oszt láttam a Hortobágyot bevétve borsóval vígestelen-vígig, oszt én egy nagy ökör vótam, oszt ott kellett hagyni a derelyét, oszt lelegelni a borsót, aztat meg én sose állhattam ki Hetembe, a borsót, hát ijet ál- llyen együttműködési ; rwx*tam ...« szerződést kötött a hetesi I ,B.Í j nem csoda, hogy meg- Egyesült Erő Termelőszövet- udte a gyomrát. A takart Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Stancsics tudta, hogy súlyos ítélet vár rá. De arra nem számított, hogy a vizsgálat <5Íy sokáig fog elhúzódni. Nyugodtan nézett a sorsa elé, nem félt a valószínű megpróbáltatásoktól. Heteken át feléje se néztek. Mintha üldözői elégedettek lettek volna a puszta ténnyel, hogy a kezük közé került. Teljes magányában, szótalanságban, bizonytalanságban teltek napjai. Május közepén végre kihallgatásra kísérték, s elkezdték faggatását — Graf királyi ügyész vezetésével. Semmit nem tagadott, csak a szándékos ferdítések eüen tiltakozott. Sem a vizsgálat, sem a Stancsicsért aggódó .politikai ellenzék nem számított ekkora őszinteségre. Kossuth egyenesen megsokallta vallomástevő készségét, mondván: a jogos politikai érdek előbbre való, mint a köznapi értelemben vett őszinteség. Stancsicsnak azonban más volt a nézete. Ő minden körülmények között a feltétlen őszinteség híve. Taktikázni nem tudott, nem is akart. Naivabb volt Kossuthnál, ő nem volt gyakorlati politikus, inkább politikai-társadalmi bölcselő, közíró, a szabadság és az emberi jogok igehirdetője. Azt hitte: minél őszintébb, annál tisztábban kiderül az igazsága. Hiszen ha egyetlen szót sem szól Stancsics a kihallgatások során, akkor is ’ékes vallomást tesz munkáival. Mert a Népkönyv egymagában elegendő volt ahhoz, hogy az egész országot tűvé tegyék érte. Amióta fogságban volt, megjelentek tilalmas úton a többi könyvei: a Sajtószabadságról nézetei egy rabnak — immár másodszor —, a Hunnia függetlensége, a Nép szava — Isten szava. Minden soruk olaj volt a tűzre. A \'ád előkészítői -idéztek is belőle, szinte kéjelegve, válogatott mondatokat, bekezdéseket. A felségsértésen kívül mindennel vádolták: az államrendet felforgató szándékkal. a fennálló jogrend tagadásával, Ausztria rágalmazásával, az erkölcs és a vallás becsmérlésével, az úri osztály elleni izgatással. Tízévi sáncmunka a legkevesebb, amit mindezért ígértek neki. Telt-múlt az idő, ítélet azonban még nem született. Látható volt, hogy a vád sugalmazol a tízesztendei sáncmunkát is kevesellenék. S az is látható, hogy a vád ellenzői — a haladó nemzeti mozgalom — egyre határozotfab- ban emel szót az önkény ellen. Nehéz kiszámítani, mire vezet az erőpróba, ha a bizonytalan politikai helyzetben a forradalmasodé Európa légkörével át- meg átjárt Magyarországon súlyos ítéletet hoznának olyan közismert személyiség perében, mint amilyen Stancsics Mihály. A vádhoz szükséges vizsgálatok befejezése után Stancsics kapott dohányt, ami nagy szó volt, mert szenvedélyesen szeretett füstölni. Papírt, irónt is adtak neki, hadd lelje kedvét az írásban — persze, a politika érintése szigorúan tilos volt. Az olvasnivalót sem tagadták meg tőle, ám a könyvek kiválasztásához semmi köze nem volt. Egyáltalán: mihez lehetett köze Stancsicsnak. a politikai bűnözővé nyilvánított vizsgálati fogolynak? Senkihez nem kezet és a helybeli általános iskola. Nos, ha valaki végigtekinti ennek a megállapodásnak a passzusait, világosan megfigyelheti, mit értünk a gazdálkodó egység és a közoktatási intézmény partneri kapcsolatán. Rögzítették mit ad a tsz, és mit vár el, melyek az.iskola igényei, s mi az, amiben a szólhatott, senki szóba nem állhatott vele. Odakintről — Terézről, közéletről — semmi hír. A szolgálatot ellátó porkoláb mintha néma lett volna.-'' Ritkán sétára vitték, a budai vársánc övezte börtönudvarra, de teljesen egyedül rótta az egyhangú utat. Még csak nem is láthatta a többi rabot. Némi halványan derengő kitekintést jelentett számára, hogy néha kézhez kaphatta — a börtönparancsnok jóvoltából — a német nyelvű kormánylapot. De ennek is csak egyik-másik példányát, melyben nem volt semmi egyenes híranyag, kommentár az aktuális politikáról. Stancsics az ilyen lapokból hámozta ki az igazságot. Ad- dig-addig böngészte a közvetett > összefüggéseket, míg meg nem szerezte a legszükségesebb tájékozottságot. így sillabizálta ki a sorok közül, hogy Párizsban forradalom van. Féltételezése teljesen bizonyossá vált a további lapók utalásaiból. Bár Párizs messze van és a franciaországi viszonyok sem azonosa^ a magyarországival, szent meggyőződése lett, hogy itthon is kitörőben a forradalom. Biztos volt abban, hogy már csak napok kérdése, melyiken nyílik meg börtöne ajtaja. 1848. március 15-e kora reggele csak annyiban, különbözött a többi naptól, hogy vítóné meg azonnal megfejtette az álmot. A macska: 85, a felhő: 73, a túrós derelye: 39, az ökör:, 45, a víz: 22. Meg is tették a számokat a lutrin. Mert a néphit úgy tartja: az álmoknak jelentésük van. Ki lehet ókumulálni belőlük a jövőt, de legalábbis a jövének némely részleteit. Babona? Tapasztalat? Is, is —r ahogy a barcho- bában mondaná a játékvezető. gasztalanul zuhogott az eső. Stancsics cellájának ablaka az utcára nézett, alsó négyötöde be volt falazva, csak egy kis rést hagytak a világosságnak. Ide föl szokott kapaszkodni, hogy kilásson. Most semmi értelme nem volt az érdeklődésne a zuhogó eső miatt. A porkoláb mogorva, a köszönését sem fogadja — nyilván a nekikeseredett idő miatt rossz a kedve. Rövidesen azonban kiderült: mégsem azért. A zuhogó eső ellenére ugyanis nagy sürgésforgás támadt. az egyébként csendes utcában. S nemcsak jöttek- mentek, de zajongtak is az emberek, bár szavaik értelme nem hatolt át a vastag bjjr- töníalakon. A fegyvercsörgés hangja azonban egyértelmű volt. Stancsics az udvar felől szintén zajokat hallott — ezek a helyőrség katonái voltak, gyakran váltották egymást, ki-be vonuló osztagaik léptei alatt dongott az udvar kövezete. A kettő együtt — az utca morajlása, meg az udvar felőli fegyvercsörgés, lábdobogás — világos beszéd volt Stancsics Mihály számára. Idegfeszítővé váltak a pillanatok. Most ezerszeresen rabnak érezte' magát. (Folytatjuk.) Lám, a pszichológusok Sigmund Freud óta következtetéseket vonnak le az álmokból. Az említett lélektüdós arra a következtetésre jutott, hogy álmainknak vágyteljesítő funkciójuk van. Menyasszonyának így írt: »Zabolázha- tatlan álrqaim vannak. Sohasem álmodom olyasmiről, ami napközben foglalkoztatott, csakis olyan témákról, amelyeket napközben éppen csak érintettünk, majd nem tárgyaltunk tovább.« Ezék a dolgok ■ egy most megjelent könyv kapcsán jutottak eszembe. Pontosabban egy 1920-ban először megjelent könyv hatodik kiadásának kapcsán. Krúdy Gyula Álmoskönyvéről van szó. Almot fejteni hányán és hányán megpróbáltak már! Volt, aki füzetbe, kiadványba is gyűjtötte a »megfejtéseket«. Krúdy jócskán merített is e forrásművekből. 1756-ban Magyarországon is megjelent egy »Álmos Könyvetske«. Az 1799- es kiadás pedig már a lotté- riában megjátszható számokat is tartalmazza, azaz »számo- sítja« az álmokat. Hires Bu- csánszky Alajos 1855-ös és Bagó Márton 1853-as munkája. S támaszkodik rajtuk kívül Krúdy Gyula Kerner Jusztiniusz orvosíró álommagyarázataira is. i Találomra idézzünk Krúdy Je rendhagyó művéből! "Bőgőre. Jólét jelvénye. Törött bögre a világ fennállása óta: haragot mutat.« Vagy: »Fácán. Szerencse. Facipő. Megelégedés. Határkő. Régi barát kopogtat. Fiavat látni: rövid betegség.« I. Ritka szórakoztató olvasmány. Legföljebb azt nem szórakoztatja, aki komolyan veszi. Aki hisz a jóslatokban. Mert a tapasztalat csak egy .részüket támasztja alá. Sok- fszor a betegség álmunkban f jelentkezik először., A testtáj, finely beteg, először álomban, nyugalmi állapotban küld jelzéseket. A könyvvel való ismerke^lé- |sem éjszakáján kígyót láttam (álmomban. Fellapoztam más- >nap a könyvet: »Kígyó. Betegnek nem jó. Kerner szerint (kígyó: jegyez rövid időn beliül beköszöntő gazdagságot...« (Beteg nem vagyok, örökség |Sem kacsingat rám. Csak ép- ipen az esti tévéműsorban — (éppen A napsugár nyomában (című sorozat ment — kígyót (is mutattak. Ennyi, nem több. Mit üzen Krúdy? »Nincsen I rossz álom. Mert, amikor ál- I módunk: azt jelenti, hogy még > élünk.« Vigasztaló, szép üze• net. J Leskó László / , # * Somogyi Népláp Í
