Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-13 / 265. szám

Magyar parlamenti delegáció tárgyal Jugoszláviában A KISZ kb első titkárának felszólalása Várnában A tokiói „emberáldozat” (Folytatás az 1. oldalról) »Országaink nemcsak föld- rajzi értelemben szomszédok, A szövetségi képviselőház hanem ami ennél fontosabb: elnöke a továbbiakban megái- összeköt bennünket a szocia- | lapította, hogy a két ország -Hamis nagy ügye, az az áldo- gazdasági együttműködése pi- . zatos, ugyanakkor sikeres j kérésén alakul. Utalt a közös | munka, amelyet népeink bol- i erőfeszítéssel megvalósuló ad- | dogulásáért, a szocializmus fel- 1 riai kőolajvezeték és ■ az obro- i építéséért folytatunk.« váci timföldgyár építésére, ju­goszláv építőipari vállalatok munkájának magyar igénybe- [ §edessel állapítjuk vételére is. Hangsúlyozta a Magyarországon élő szerb, i ■ hog> horvát és szlovén, valamint a Jugoszláviában élő magyar megelé- j meg' — mondotta ezután Apró Antal a magyar—jugoszláv | kapcsolatok a politika, a gaz­daság. a kultúra és a társadal­mi élet számos területén ered­ményesen fejlődnek. Egyidejű­leg annak a reményünknek is hangot adunk, hogy együtt­működésünk a jövőben még sokoldalúbb és elmélyültebb lesz.« nemzetiségnek a két ország közötti kapcsolatok formálása- j ban betöltött szerepét. — Elégedetten,' állapíthatjuk J meg — mondotta —, hogy az í MSZMP vezető szervei és a j baráti Magyarország kormánya j következetesen érvényesíti a | Az országgvűlés elnöke végül nemzetiségek jogai tiszteletben j a magyar belpolitikai helyzet­tartásának politikáját. Ezért j ről szólott, majd reményét fe- meggyőződésünk, hogy a nem- I jezte ki, hogy a magyar— Képünkön: A magyar küldöttség tagjainak egy csoportja. (Telefotó: BT A—MTI—KS) zetiségek továbbra is hídként J szolgálnak majd az országaink j és népeink közötti baráti kap­csolatok elmélyítésében. Apró Antal válaszában' kö- j szönetet mondott a baráti jugoszláv barátság tovább erő­södik. A díszebéd után a magyar j parlamenti küldöttség látoga- | I tást tett Zsivan Vasziljevicsnél, j (Folytatás az 1. oldalról) gyűlés határozatainak végre­hajtásához. Szervezetünk szá­mos nemzetközi rendezvény­nek adott otthont. A magyar társadalom szeretettel és megbecsüléssel ad otthont Bu. meghívásért és szívélyes fogad- I ^ Szetb Köztársaság szkupsti- J dapesten a III VSZ irodájának tatásért, majd hangoztatta: I nájának elnökénél. ‘és támogatja erőfeszítéseinket, A többség akarata ellenére Hi¥a!a?osen lovaira is érvényei] marad a kubai blokád i hogy a világszövetség megnő- : 1 vekedett politikai feladatainak j I ellátását szolgáló minden fel- i j tételt továbbra is biztosítsunk. Hétfőn a késő esti órákban a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség nevében Fredda Braun üdvözölte a küldötte­ket és beszámolt a jövő év­ben megtartandó nemzetközi nőkor*grés*zus előkészületei­ről. Az arab országokkal és a Palesztinái néppel való szoli­daritás kérdésével foglalkozó bizottságban Tyazselnyikov, a lenini Komszomol kb első tit­kára bejelentette: a Komszo­mol kész önkéntes ifjúsági brigádokat »küldeni az izraeli agresszió sújtotta arab orszá­gokba, hogy segítséget nyújt­sanak a károk helyreállítá­sánál. A bizottság ülésén fel­olvasták Szadat egyiptomi és A1 Bakr iraki ejnök, vala­mint Jasszer Arafat üdvözlő j táviratát is. Ecuador fővárosában, Quitóban folytatta munkáját a latin-amerikai külügyminiszterek értekezlete. (Telefotó: AP—MTI—KS) Király Ferenc, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: A többség akarata ellenére hivatalosan továbbra is ér­vényben marad a kubai blo­kád. Az amerikai államok szer­vezetének (AÁSZ) külügymi­niszteri tanácsa, négynapos vi­ta után kedden délben szava­zott.- A szavazásra jogosult 21 tagállam közül 12 a szankció feloldása mellett, 3 ellene sza­vazott, hat ország pedig tar­tózkodott a szavazástól. így, mivel a blokád feloldásához szükséges kétharmados több­ség, az az 14 szavazat nem volt meg, a tanácskozás elnöke to­vábbra is hivatalosan érvé­nyesnek nyilvánította a szank­ciókat. Walle de la Flor perui kül­ügyminiszter az MTI tudósító­jának nyilatkozva és a 12 or­szág álláspontját kifejtve a kö­vetkezőket mondta: »-Szá­munkra, a többség számára egyszer és mindenkorra befe­jeződött a kubai kérdés. Sem­milyen fórumon nem vagyunk hajlandók többé erről -tárgyal­ni. Döntöttünk és ehhez tart­juk magunkat. Az a tény, hogy a tagállamok abszolút többsé­ge a blokád feloldását akarja, ez a latin—amerikai haladó erők nagy győzelmét jelenti«. Gónzalo Facio, Costa Rica külügyminisztere így nyilatko­zott,: »Milyen bokád az olyan, amelyet mindössze három tag­ország támogat egyértelműen. A quitoi tanácskozás bizonyí­tottéi, hogy az amerikaközi szervezet gyökeres reformjára van szükség«. Efrain Schacht- nak, Venezuela külügyminisz- ! terének véleménye: »Az Egye- j sült Államok nem is tudja fel- | mérni, milyen diplomáciai j baklövést csinált, amikor né­hány szövetségesét arra ösztö­kélte, hogy tartózkodjék a sza­vazástól. Az amerikkközi szer­vezet ingatag holnapja majd erre választ ad«. A tanácskozást csak az utol­só pillanatban sikerült a prog­ram szerinti mederbe terelni. A szavazás előtt még néhány órával úgy volt, hogy felfüg­gesztik a konferenciát. Ekkor kezdett gyúró munkába az Egyesült Államok diplomáciai gépezete, hogy elkerülje a lát­ványos csődöt. A külügyminiszteri csúcs egész vitájában és a szavazáson egyaránt kiütköztek az ame­rikaközi szervezet évek óta lappangó nézeteltérései. A ku­bai blokád vitája olyan élesen hozta felszínre az ellentéteket, hogy az már az amerikaközi szervezet életképességét veszé­lyezteti. Egy biztos — a blokád pa­pírforma szerinti továbbélése ellenére az Egyesült Államok elvesztette diktáló szerepét a szervezetben. Az pedig, hogy 12 ország kézfelemeléssel is szükségtelennek és idejét múltnak nyilvánította a Kuba elleni szankciókat, egyet jelent a blokád gyakorlati kudarcá­val. Amint ahogy Emilio Raba- sa mexikói külügyminiszter megfogalmazta: milyen blokád az, amelyet a tagországok ab­szolút többsége nem vesz fi­gyelembe ? Magyar idő szerint az éjsza­kai órákban került sor az ér­tekezlet hivatalos záróaktusá’ ra. » \ PFSZ-kiildöttséff sajtóértekezlete New Yorkban A válság jelei. már hetek óta sokasodtak a »felkelő nap országában«. Tokióban le­mondott a kormány, s még ugyanaznap nyilvánosságra hozták az új — átalakított — kabinet névsorát. Elég sok volt a személycsere. S ez nemcsak a kormányzati hata­lom miniszteri bársonyszékei­ben okozott változásokat, ha­nem a kormányzat politikai forrásánál, az 'uralmon lévő Liberális Demokrata Párt ve­zetőségében is. Ékesen bizo­nyítja ezt egy eset: a kabinet eddigi főtitkára most a párt új főtitkára lett. Nikaido Szu- szumu »posztjai« szinte jelké­pezik: a mostani változások­kal korántsem a japán poli­tikára ható, megfontolt lépé­sekről, inkább csak taktikai »húzások« összességéről van szó. Elég egy pillantás az átala­kított kormányra, hogy ez be­bizonyosodjék. A kulcstárcák mindhárom tulajdonosa — Ohira Maszajosi pénzügy-, Nakaszone Jaszuhiro külke­reskedelmi és iparügyi, vala­mint Kimura Tosio külügy­miniszter — szilárdan a he­lyén maradt. ÉS Emi ennél sokkal lényegesebb: helyén maradt a jelenlegi válság gyújtópontjában álló Tanaka Kakuei, a miniszterelnök is, aki e változásokkal — a ma­ga sajátos módján — bemu­tatta az »emberáldozatot«. Persze nem a haragvó iste­nek, hanem a haragvó közvé­lemény kiengesztelésére. De — százat egy ellen —, hogy miként hajdan hasztalan volt az ősi szamurájritus, úgy ess az áldozat is eredménytelen. A mostani válság története egyszerűen kül- és belpoliti­kai, valamint személyi ter­mészetű. Ami a külpolitikát illeti: Japánban túl nagy a »nukleáris sokk«. Vagyis az a megrázkódtatás, hogy a hiva­talos állítások ellenére nuk­leáris fegyverekkel fölszerelt amerikai hadihajók horgo­nyoznak a japán kikötők csendes vizein. A belpolitikai nehézségek viszont gazdasági természetűek, és enyhén szól­va nem függetlenek a nyers- anyagárak emelkedésének vi­lágpiaci láncreakciójától... A politikai krízis személyi olda­lát egy japán irodalmi lap le­leplezése fedte föl. S ebből kitűnt: miként használta föl politikai kulcshelyzetét Tana­ka kormányfő egy mammut- vagyon megszerzésére. Japánban ilyen körülmé­nyek között közelgett Ford amerikai elnök november 18- ára jelzett látogatásának ide­je. A közvélemény lázadozott. S Tanakának valamit feltét­lenül tennie kellett. Vagy olyat, ami valóban orvoslást jelent a bajokra, vagy olyat, ami a magas rangú látogató érkezésének idejére — ha csak ideig-óráig is — nyugal­mat eredményezhet. Tanaka az utóbbit választotta — régi japán szokás szerint. (K.)-h Bezúzfák a kirakatokat Saigon tovább provokál Tel Aviv Hatikva nevű sze­génynegyedében hétfőn is folytatódtak a kormány gaz­dasági szükségintézkedései miatti tüntetések. A főváros legszegényebb lakóiból ver­buválódott tömeg. áttörte a negyed köré vont rendőrkor­dont és kövekkel fölfegyver­kezve benyomult a főváros üzleti központjába, az Allenby útra, és ott bezúzta a fényes kirakatokat, valamint a saj­tóközpont ablakait. A rohamrendőrök 35 tünte­tőt letartóztattak. Fellángoltak a harcok a tengerparti tartományokban A Thieu-rezsim gazdasási csőd;e Saigoni katonai körök sze­rint Dél-Vietnam északi ré­szének teneerparti tartomá­nyaiban újra föllángoltak . a harcok. Jelentéseikből kitű­nik, hogy Saigon fegyveres erői Dan Nang kikötőváros körzetében támadást indítót­l Nagygyűlés Lisszabonban Véget ért Georges Marchais látogatása Soniogy f Néplap Az ENSZ-közgyűlés palesz- ! tin vitáján részt vevő PFSZ- j küldöttség kedden este az i ENSZ New York-i székházá­ban megtartotta első sajtóérte­kezletét. Safik El-Hutt, a PFSZ bejrúti irodájának ve­zetője a küldöttség szóvivője- ként mutatkozott be a sajtó képviselőinek. A szóvivő elmondotta, hogy a PB’SZ, amely örömmel fo­gadta a közgyűlés meghívá­sát a palesztin kérdés megvi­tatására, reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a világszervezet 1947 óta bekö­vetkezett fejlődésének követ­keztében kijavíthatják majd a Palesztina felosztásával kap­csolatos 1942-es döntés törté­nelmi tévedését. »Reméljük, hogy a viták során eljutha­tunk olyan határozatokhoz, amelyeknek köszönhetően Kö­zel-Keleten. rátérhetünk a tar­tós béke útjára« ’— mondotta a PFSZ küldöttségének szóvi­vője. (MTI) Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtit­kára befejezte kétnapos, hi­vatalos látogatását Portugá­liában, és kedden hazauta­zott Lisszabonból. Az FKP főtitkára a Portugál Kom­munista Párt meghívására látogatott cl a portugál fő­városba. Ott-tartózokdása idején fogadta őt Francisco da Costa Gomes, Portugália köztársasági elnöke és Vasco Goncalves, miniszterelnök. A Portugál KP ismét meg­erősítette, hogy a fiatal de­mokrácia sorsa a fasizmust megdöntő Fegyveres Érők Mozgalmának (MFA) és a né-, pi tömegek egységének meg­őrzésétől és /megerősítésétől függ. — A Portugál KP már most leszögezi: akárhogyan ala­kuljanak is az erőviszonyok az alkotmányozó nemzetgyű­lési választásokig, a kommu­nisták az MFA-val fenntartott szövetség mellett állnak — je­lentette ki Alvaro Cunhal, a kp főtitkára azon a lisszabo­ni nagygyűlésen, amelyet a Francia Kommunista Párt Georges Marchais vezette küldöttségének látogatása al­kalmából rendeztek. ' A sportcsarnokot megtöltő tízezer ember előtt Cunhal éberségre intette a dolgozó­kat a reakció mesterkedé­seivel szemben. Mint megál­lapította: bizonyos jelek arra utalnak, hogy a reakció újabb ellenforradalmi akcióra ké­szül. »Fontos, hogy az MFA [megerősödve folytassa politi ■ kájának végrehajtását a de- I mokrácia végső győzelméért« ] — mondotta a főtitkár. Cunhal a továbbiakban el­mondta, hogy erősödik a munkásosztály egysége a gyá­rakban, s a dolgozók össze- forrottsága a szakszervezeti mozgalomban is elmélyült. Georges Marchais, az FKP főtitkára meleg szavakkal méltatta azoknak a portugál hazafiaknak tevékenységét, akik a halállal dacolva is harcoltak a fasizmus ellen. »A portugál dolgozók április 25. óta elért vívmányainak jelentősége messze túlnő or­száguk határán: a reakció el­len küzdők világszerte erőt és bátorságot merítenek belőlük« — mondta.. Szólt azokról a megváltozott nemzetközi fel­tételekről is, amelyekre a szocialista és a tőkés országok vezetőinek egyre gyakoribb találkozói jellemzők. Kijelentette, hogy a fran­cia és a Portugál Kommu­nista Párt vezetői messzeme­nően egyetértenek napjaink valamennyi fontos politikai kérdésének megítélésében. Említést tett ezzel kapcsolat­ban a nyugat-európai kom­munista és munkáspártok 1974. januári brüsszeli ta­nácskozásáról, az ' európai kommunista és munkáspártok konferenciájának előkészíté­séről és a nemzetközi kom­munista mozgalom egységének megerősítésére tett erőfeszíté­sekről. Marchais személyében fél .évszázada először lépett Por­tugáliában szónoki emelvény­re külföldi kommunista ve- i zető. tak a D1FK ellenőrzése alatt álló Thuong Dúc járási szék­hely visszaszerzésére. A támadást — amelyben ejtőernyős alakulatok is részt vettek — a hazafias erők visszaverték. Harcokról érkeztek hírek az 1968. március 16-án elkövetett : amerikai tömegmészárlás kö- I vetkeztében ismertté vált My [ Lai falu közeléből is. Hat saigoni katonát bocsá­tott szabadon a dél-vietna­mi Ben Tre tartomány népi I forradalmi bizottsága — a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nyának humanitárius politiká- j ját végrehajtva. A katonák 1 1974. október 5-én Cai Da őr- állomásnál estek fogságba. Az ünnepélyes szabadon bocsátásnál kétezren voltak jelen, közöttük a szabadon j bocsátott katonák hozzátarto­zói és a‘ saigoni Rendszer több j tucat olyan katonái is, aki | már korábban elhagyta ala­kulatát. A szabadon bocsátot- j tak ígéretet tettek arra, hogy nem térnek vissza a saigoni hadsereg kötelékébe, hanem szülőföldjük újjáépítésének szentelik erejüket. Értesítjük vásárlóinkat, hogy szövetkezetünk kaposvári. Jutái úti gyiimoícs^era^át ma, november lá-án MEGNYITJA Beszerezhetők: ima-, körte-, kajszi-, őszibarack, szilva-, meggy-, csereszhye- és diófacsemeték. Nyitva tartás: * hétfőn 10 órától 15.30-ig, keddtől péntekig 8 órától 15.30-ig, szombaton 8 órától 13.30-ig. KAPOSVÁRI ÁFÉSZ (8493)

Next

/
Oldalképek
Tartalom