Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-12 / 264. szám

4 Túl a munkák zömén­de a neheze hátravan 0 Á szép szó vasajtót is kinyitja A járási tanácsi hivatalok és a területi tsz~szö vétségek, valamint a mezőgazdasági áruforgalmazásban részt vevő vállalatok vezetői tájékoztat­ták tegnap a megyei tanács mezőgazdasági fejlesztési al­bizottságát az őszi munkák helyzetéről. Az ülésen — me­lyen Tóth Károly, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetője el­nökölt — részt vett és felszó­lalt Böhm József, a megyei ta­nács elnöke és Solymossy De­zső, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályve­zető-helyettese is. A tájékoztatókból kitűnt: a múlt heti kedvező időjárás és a számottevő társadalmi se­gítség révén meggyorsult az ütem. Több ezei; ipari munkás, hi- . vatali dolgozó, katona és diák, számos teherszállító jármű dolgozott a földeken nem­csak hétköznap, hanem no­vember 7-én és vasárnap is. A barcsi járásban az őszi vetéssel 54,3 százalékig jutot­tak el, itt az emelkedés egy hét alatt meghaladta a 23 szá­zalékot (2250 hektárt), ezen belül a búzavetésfel elért 51,6 százalékos teljesítés — egy hét alatt csaknem 23 százalék, vagyis több mint 2000 hektár — ugyancsak figyelemre mél­tó. Különösen a bolhóiak, a barcsiak, a komlósdiak és a vízváriak állnak jól. Lema­radás főként a nagy cukorré­pa- és burgonyatermő terület­tel.'rendelkező gazdaságokban van, ezeknek a növényeknek a betakarítása miatt. A bur­gonyát már kiszedték, csak szállítani kell, azonban meg­lehetősen sok a minőségi rek­lamáció, sőt visszaküldött té­tel is akad. A cukorrépának több mint 80 százalékát ki­szedték, a hátralevő 128 hek­tár a komiósdi, a tótújfalui és a vízvári tsz-ben található. A fonyódi járásban a ve­tőszántással 90,5, a vetéssel 85 — ezen belül a búzavetéssel 74 — százaléknál tartanak (két tsz befejezte ezt a mun­kát). Végeztek a burgonya, a I részt, hogy összefogással kell silókukorica, a zöldség beta­karításával és a kukoricatö­rés 54, illetőleg a cukorrépa­szedés 67 százalékával. A ka­posvári járásban a vetőszán­tás 85, a búzavetés 76, a ku­koricatörés 31, a cukorrépa­szedés 78 százalékát teljesítet­ték; négy tsz végzett a ve­téssel, további tizenhét pedig várhatóan ezen a héten tesz pontot ennek a munkának a végére. A cukorrépánál a sze­dés kevésbé, inkább a szállítás és a rakodás okoz gondot. A marcali já­rásban a vetésnél megközelí­tik a 77 százalékot, ezen be­lül a búzánál 81 százaléknál tartanak (az utóbbi héten 26 százalékot léptek előbbre, há­rom tsz végzett ezzel a tenni­valóval). Ügy számolnak, hogy a. visszalevő 1427 hektárral 4—5 nap alatt megbirkóznak. A véseiek már a somogysár- diaknak segítenek. A siófoki járásban a vetőszántás 92, a vetés 84 (a búzavetés 85,5), a kukoricatörés 31, a silózás 92 százalékával végeztek, hét ter­melőszövetkezet teljesítette eredeti vetéstervét. A nagyatádi járásban a ve­téssel 62,3 százaléknál tarta­nak, a búzavetés teljesítése ennél rosszabb. A megye állami gazdaságai a búzavetéssel 80 százalékra állnak. Az adatokból kitűnik: a. két déli járás, a barcsi és a nagyatádi járás közös gazda­ságai előtt állnak a legna­gyobb feladatok a vetéselőké­szítésben és a vetésben. Nem az üzemek hibája ez, hiszen köztudomású, hogy az egész őszi időszakban a megyének ez a része sínylette meg leg­súlyosabban a rendkívüli csa­padékos időjárást. Mint arra Böhm József felszólalásában kitért, a munkák mindinkább differenciálódnak. Megkülön­böztetett figyelmet• — és se­gítséget! — igényelnek azok a gazdaságok, ahol az átla­gosnál nagyobbak a hátralevő feladatok. Ebből adódik egy >'on javult a j jöv5k . inkább ellensúlyozni az itt jelentke­ző problémát: legyenek ru­galmasak, tényleges igényekre alapozottak és megjelölt fel­adattal ellátottak a gépátcso­portosítások, másrészt a ve­téssel előbbre álló négy járás gazdaságai igyekezzenek ere­deti tervüknél 5-10 százalékkal több kenyérgabonát elvetni. Ezt népgazdasági és I üzemi érdek egyaránt indo- i kolja, ugyanis a kései és he- j lyenként gyenge minőségű ve- , tés nem jelenthet garanciát a j jövő évi jó terméshez. Ebből i adódóan indokolt, hogy — az | utóbbi héten na. vetés minősége — vizsgálják felül korábbi vetéseiket a gazdaságok, és korrigálják a hibákat, ahol erre szükség van. Tóth Károly vitazárójában megállapította: jóllehet a munkák zömén túljutottak megyénk mezőgazdasági nagy­üzemei, a tennivalók nehezén azonban még nem. Most a cukorrépa, a burgonya beta­karítása és a kenyérgabona — jó minőségű! — vetése mi­előbbi befejezésének kell a feladatok előterébe kerülnie. A gazdaságok nyújtsanak egy­másnak komplett segítséget: a talajelőkészítés, a vetés és a magtakarás gépeit együtt ad­ják a rászorulóknak, a szállító járművekhez rakodókat is biz­tosítsanak, a kaposvári, a marcali, a siófoki és a fonyó­di járás gazdaságai pedig legalább öt százalékkal telje­sítsék túl kenyérgabond-ve- tési tervüket. Ezzel a felhí­vással fordult tegnapi ülésé­nek határozata alapján a me­gye mezőgazdasági nagyüze­meihez az operatív bizottság. Ezenkívül elismeréssel adózott a társadalmi segítségben részt vevőknek, a gazdaságok veze­tőinek és dolgozóinak, s a ta­nácsi szerveknek, melyek jól oldották — és oldják — meg a feladatokat az idei őszön. H. F. — Életem egyik legszebb | napja volt, mi- ! kor a Parla- ! mentben át- | vettem a Mun- | ka Érdemrend ! arany f'okoza- j tát. Nem jöt- I tem haza I mindjárt a So- I gyiakkal, ha- í nem fönt ma- ! radtam Pes- I ten. Végre ösz- ] szejött a ro­konság. Mikor | váratlanul meg- | érkeztem, el- ! ámultak, , ho- S gyan kerülök [. én oda. Mikor mondtam, hagy a Parlamentből még csodál­koztak. Nagy volt az öröm, mert aznap az unokahú­gomat és a nagybátyámat is kitüntették. Így kezdődött beszélgetésünk Gaál Kálmánnéval. a Kapos­vári Ruhagyár varrónőjével. Korábban, mikor a szak­végez társadalmi — Mióta munkát? — Kezdettől. Ez valahogy magától jött. Talán attól, hogy szervezeti irodán érdeklődtem szeretem az itt dolgozókat és felőle, Frányó Mária szb-tit- kártól megtudtam, hogy Gaál- né az idén nyugdíjba megy. Kértem, beszéljen magáról. — Előbb a műhelyünket kell megismernie, utána könnyeb­ben megérti a munkámat. Hatalmas terembe nyitot­tunk. Középen óriás munka­asztal, kétoldalt duplasoros munkaszalagok. Százhúsz em­ber. Az ő műhelybizottsági titkáruk Margit néni. — 1959-ben, mikor a férjem már jő ideje kórházban fe­küdt, és semmi reményünk nem volt a felépülésére, a két gyermekről nekem kellett gon­doskodnom. A férjem szabó volt, én varrónő, magától érte­tődött, hogy ide jöjjek. Ide, ahol . már akkor is sok isme­rősöm volt. Szakmabeliek. Saj­nos, szegény férjem még -ab­ban az évben meghalt. Mun­katársaim segítettek a nehéz időszakon túljutni. Negyvenen látogattuk meg a budapesti Medicor Mű­veket az SZVT megyei szerve­zete és a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa szervezésében a közelmúltban. A csoport tag­jai a kaposvári üzemeket kép­viselték, s a látogatásnak az volt a célja, hogy a Dolgozz hi­bátlanul! munkarendszert ta­nulmányozzuk. Nagy érdeklődéssel tekintet­tük meg a Medicor Művek ál­landó termékkiállítását az új központi székház földszintjén. A bemutatott orvosi eszközök, berendezések kivitele, műszaki színvonala olyan jó, hogy az egész világon elterjedtek, igen keresettek. Ezt a soknyelvű prospektusok tömege is mu­tatta. A művek termelési érté­ke már meghaladta az egymil- liárd forintot, ennek nyolcvan százaléka export. Megtudtuk, hogy milyen ha­tása volt a termékek verseny­képességének növelésére, az új termékek kialakítására, a gazdaságosság javítására, az orvosi berendezések mind na­gyobb megbízhatóságára ösz­tönző igénynek. A művek párt- és gazdasági vezetői már 1964-ben nekiláttak a belső fl tartalékok feltárásának legolcsóbb eszköze a Dolgozz hibátlanul! munkarendszer szervezésnek. A gazdaságirá­nyítás rendszerének változása új lendületet adott ennek a munikának. Ebben az időszak­ban széles körű vizsgálatot végeztek, tizennégy brigád a vállalat minden tevékenységét elemezte. Ennek eredménye­képpen átszervezték a belső szervezetet, megszüntették a párhuzamos munkaköröket, fe­lülvizsgálták az adminisztrá­ciót, elhagytak egyes fölösle­ges előírásokat, egyszerűsítet­ték a technológiai leírásokat, megvizsgálták az egyes termé­kek konstrukcióját. Azután a piaci igények alapján változá­sokat vezettek be, új bérezési formákat alakítottak ki, tan­folyamokat tartottak a közép­vezetőknek, szocialista brigád­vezetőknek a belső mechaniz­musról. Ez az átalakítás tette lehetővé 1971-ben, hogy beve­zessék a Dolgozz hibátlanul! munkarendszert. Felavatlak a Villamosenergiaipari Kutató Intézet új számítóközpontját Szili Géza nehézipari mi­niszterhelyettes hétfőn fel­avatta a Villamosenergiaipari Kutató Intézet Szobi utcai új. számítóközpontját, amelyben a KGST egységes számítástech­nikai programjának megfele­lően az NDK-ban gyártott R—40-es központi gépegységei állították fel. Ez az ország eddigi legnagyobb számítógé­pe, amelyet különböző szovjet, lengyel, bolgár s magyar gép­egységekkel, úgynevezett peri­fériákkal is kiegészítettek. A nagy teljesítményű berende­zés másodpercenként 400 000 műveletet végez, gyorsmemó­ria egységében félmillió ada­tot halmoz fel, s további ki­egészítő tároló berendezéseiben többmillió adatot »raktároz­hat« el. Az új számítóközpont je­lentősen hozzájárul az ener­getikai kutatások, nagytömegű számítási, adatgyűjtési és fel- dolgozási munkálnak elvégzé­séhez. A tapasztalatcsere-látogatá­son a párt-, az szb-titkárok, a Dolgozz hibátlanul! munka- rendszer titkára igyekezett át­fogó képet adni a munka­rendszer bevezetésének szaka­szairól, alkalmazásáról. A DH alapelve, hogy lehető­leg előzzék meg a hibákat és a veszteségeket. Ha viszont mégis előfordulnak, akkor az okot már a termelés, illetve az előkészítés legkorábbi szaka­szában ismerjék fel, s küszö­böljék ki. E munkarendszer bevezetése csak akkor jár nagy eredménnyel, ha ez nemcsak a gyártási folyamatra, hanem a vállalat egészére kiterjed a piackutatástól, a fejlesztéstől kezdve a gyártáson keresztül az értékesítésig. Érdemes megjegyezni, hogy e Rendszer magas szintet tűz ki célul az emberileg elérhető legkisebb hibaszint figyelem- bevételével. Éppen ezért a részvétel előföltétele, hogy megváltozzon a munkavégzés minőségére vonatkozó általá­nos szemlélet. Aki vállalja, hogy ebben a munkarendszer­ben dolgozik, annak meg kell értenie: végezze a munkáját a lehető legkisebb hibával, az esetleges hibákat pedig tárja fel. Büszkén mutatták a mű­helyekben a dolgozók azokat a megbízóleveleket, melyeket a vállalatvezetőségtől kaptak. Ez felhatalmazza őket arra, hogy saját meó-bélyegzóvel lássák el a termékeket a DH munka- rendszer föltételeinek vállalá­sa ellenében. Az erkölcsi megbízás együtt jár az anyagi ösztönzéssel. Aki alacsony hi­baszázalékkal dolgozik egész évben, négyszáz forint jutal­mat kaphat. * Azzal, hogy a szerszámmű­hely. az alkatrészgyártó- vagy szerelőműhelyek feltárják, idő- ' ben jelzik a hibákat, lehetősé­get adtak a konstruktőröknek sok terméknél a műszaki szín­vonal javítására. A DH munkarendszer élen­járói elsősorban a szocialista brigádok lehetnek. A Medicor Művek^ szocialista címért küz­dő százhetven brigádjának két­ezer tagja e munkarendszer szellemében dolgozik. Érdekes volt hallani az egyik szocialis­ta brigádvezetötől a szerelő- műhelyben, hogyan teljesítet­tek határidőre egy ötszázezer forint értékű szállítást. A hiányzó importalkatrész he­lyett a raktárban elfekvő ha­sonló hazai alkatrész fölhasz­nálását javasolták. A délutáni konzultáción megismerhettük az. eredmé­nyeket. A munkarendszer be- i vezetése óta a selejt hat-nyolc százalékról 0,2 százalékra csökkent, a meó létszámát harminc százalékkal lehetett csökkenteni az önellenőrzés bevezetése óta. átérzem a gondjaikat. A száz­húszból mindössze kilenc férfi­dolgozónk van. Az anyukák bizalommal fordulnak hoz­zám, ha otthon a gyermekkel baj van, vagy bármifajta se­gítségre szorulnak. És én rá­jöttem, hogy a szép szó a vas­ajtót is kinyitja, így hát bát­ran keresem meg az illetékes vezetőt. Termelési tanácskozá­sokon őszintén el szoktam mondani a műhaly véleményét a legkülönfélébb témákban. Vezetőink látják, hogy reáli­san ítéljük meg a helyzetet, tehát ők is hajlanak a jó szó­ra. A szocialista brigádértekez­letek is érdekes, mindenkit érintő kérdéseket hoznak fel­színre. — Azt, hallottam:, tekintélye van. —. Talán inkább kedvelnek. Hiszen láthatják, sosem ma­gamért szólok. Raj Jenő művezető tizenpt éve a főnöke. — Néha mérges Margit né­ni — .-mondja Raj Jenő —, de addig-addig vitázunk, míg a vezetői e-KépzeivS és a dolgo­zók elképzelése közös nevező- le hozható. Akkor aztán újból mosolyog. Szabv ánvb' a lóként dolgozik ennél az óriás asz-' tálnál és a tűzőgépnél — min­dig megelégedésre. Kérem Gaál Kálmánnét, mondja el egy napját. —\ Délelőttös hetit, vagy dél- utánosat? — Kezdjük a délelőttös hét­tel. — Az a legrosszabb. Fél öt­kor kelek, mert negyed hatkor indul az autóbusz. Bizony elő­fordult, hogy elaludtam, és öt elolt öt perccel ébredtem, de a buszt akkor is elértem! Az itteni munkát szeretem, örömömet lelem benne. A tár­sadalmi munka nálunk igazán társadalmi. hiszen láthatja, szalagrendszerben dolgozunk.- Csak munkaidő után lehet a termelésen kívül mással fog­lalkozni. Otthon mindennap főzök, hiszen idős édesapámra is gondolnom kell. Van három unokám. Egyik aranyosabb, mint a másik. A kisebbik gyer­. mekfem: Kálmán velünk la- j kik. ötéves Andreája behizel- gően arányos kislány. Jó vele játszani. Ha délutáné® vagyok a különbség annyi, hogy ak­kor az egyórás buszt kell elér­nem, és a gyárban negyed ti­zenegyig dolgozunk. — Műhelybizottsági titkár­ként előfordult-e nézeteltérése a vezetőkkel. — Nem egyforma szemüve­gen nézzük a világot. Ilyenkor nem mindegy, hogyan lép fel az ember. Nem tartozom azok közé, akik szeretik az asztalt verni, de amit. akartam, szép csöndben mindig elértem. Lát­ványos összekapásaim nem voltak a vezetőkkel. Az is igaz. ha például tíz embert javasol­hatunk jutalmazásra, a műve­zetővel külön-külön összeírjuk a szerintünk legjobbnak vél­te^, listáját. A tízből nyolc ál­talában megegyezik. — ön szerint minek köszön­hető, hogy kormánykitüntetés­re javasolta a vezetőség? — Annak a százhúsz ember­nek, aki bizalommal ,volt és remélem lesz is irántam. Gombos Jolán Kétszeres szocialista brigád példás munka/a Teljesítik kongresszusi vállalásukat A legnagyobb mény mégis az, hogy ered- minden ember elégedett, ha meggyő­ződött róla, hogy jó a munka. Ezzel önmagát is ösztönzi a színvonal emelésére. Mi, aki részt vettünk ezen a látogatáson, mindnyájan megállapítottuk, hogy ösztön­ző a Medicor Művek példája. Egyre több somogyi vállalat­nál be kell látni, miszerint a Dolgozz hibátlanul! munka- rendszer a hatékonyság növe­lésének egyik eredményes út­ja. Ezt a legolcsóbb és a legki­sebb anyagi befektetést igény­lő eszközt föl lehet használni arra, hogy feltárjuk az embe­ri, az anyagi és a műszaki tar­talékokat. Nagy Imre, • Somogy megyei Finommechanikai Vállalat főmérnöke (Tudósítónktól.) KÉTSZER nyerte el a szo­cialista brigád címet a sió­foki áfész-nél Petrovszki Má- tyásné vezetésével az a kol­lektíva, meljf a szövetkezet körzetében a termeltetést, felvásárlást irányítja. Brigád jukat Tessedik Sámuelről ne­vezték el. A pártkongresszus és a felszabadulás 30. évfor­dulójának tiszteletére indított munkaverseny során azt vál­lalták, hogy a múlt évinél 1 millió forinttal magasabb for­galmat érnek el a felvásár­lásban. Ahogy a napokban Pet­rovszki Mátyásné elmondta, az év első kilenc hónapjában 54 vagon árut vettek meg. A legtöbb árut a balptonkiliti, balatonszabadi, ádándi, sió­marosi, siófoki és ságvári ter­melők adták. Zöldségféléből 8 vagonnal többet vettek át, mint az előző év hasonló idő­szakában. Különösen a főző- hagyma. zöldbab, káposzta és uborka felvásárlása növeke­dett jelentősen. Ezeket Bala- tonkilitiben. Balatonszabadi- ban és Adandón termelték. Házinyúlból 5 vagonnal vettek többet. A szövetkezet olyan felvá­sárlással és értékesítéssel is foglalkozott, amely nem mér­hető vagonokkal. Például díszcserjét szereztek be a kü­lönböző üdülők és Siófok te­reinek szebbé tételére, és ezt a város, illetve üdülők vásá­rolták meg tőlük. Minden re- | I mény megvan arra. hogy a brigád túlteljesíti legfontosabb vállalását, ugyanis október 31-ig 10 millió forint értékű árut vásárolt fel, és ez éppen kétszerese az előző évinek. Most a bab felvásárlása je­lenti a fő feladatot, ebből 4 vagon átvételére számítanak. Emellett nagy figyelmet fordí­tanak a jövő évi szerződések kötésére. Várhatóan 400 ter­melővel írnak alá megállapo­dást. Az ő részükre már szál­lítottak 20 vagon pétisót, ká­lisót és szuperfoszfátot. Ugyancsak kiadtak nekik 20 mázsa dughagymát is. A kö­vetkező évben három szállító vállalattól kapnak 150 ezer naposcsirkét, 50 ezer naposka­csát és 5 ezer naposlibát. Jö­vőre az ő szervezésükkel meg­kezdi a termelést a 17 taggal megalakult fóliás primőrter­melő szakcsoport. A SZÖVETKEZET elismeri jó műnkájukat. Ezt bizonyítja az is, hogy Deiner István ba- latonkiliti felvásárló és Len­gyel János ságvári felvásárló — akik a nyúltenyészíésben is kimagasló eredményeket ér­tek el — november végén a csehszlovákiai Brrióba. utazik, ahol háromnapos kisállatte­nyésztési kiállítást tekint meg. A szövetkezet azt várja, hogy az ott gyűjtött tapasztalatokat hasznosítják majd mindenna­pi munkájukban. Somogyi Néplapi g

Next

/
Oldalképek
Tartalom