Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-12 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK.! f Ara: 80 fillér Szárított hagyma exportra i s < XXX. évfolyam 264. szám 1974. november 12., kedd AZ M S Z M P SOMOGY M E GYE | BIZOTTSÁGÁNAK' LAPj i Gromiko találkozója a szocialista országok diplomatáival Andrej Gromiko. a Szovjet- I unió külügyminisztere vasár­nap fogadta Dimitr Zsulevet, a Bolgár Népköztársaság moszk­vai nagykövetét, Jan Havelkát, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság moszkvai nagyköve­tét, Pák Szí Gvont, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság moszkvai nagykövetségé­nek követtanácsosát, Sei'ero Aguiérre del Cristót, a Kubai j Köztársaság moszkvai nagykö­vetét, Zénón Nowakot, a Len­gyel Népköztársaság moszkvai nagykövetét, Rapai Gyulát, a Magyar Népköztársaság moszk- j vat nagykövetét, Hajangijn j mokratikus Köztársaság j moszkvai nagykövetségének | ideiglenes ügyvivőjét. Gheorg- \ he Badrust, a Román Szocialis­ta Köztársaság moszkvai nagy- j követét, valamint Nguyen Huu | Hieut, a Vietnami Demokra- 1 tikus Köztársaság moszkvai j nagykövetét. A baráti megbeszélés során Gromiko tájékoztatta a szo­cialista országok diplomáciai j képviselőit az SZKP és a szov- j jet kormány külpolitikai lépé- I seiről. amelyeket a Szovjet­unió és a szocialista országok- j nak a nemzetközi feszültség Banzragost, a Mongol Népköz- enyhítését és a béke szilárdí- társaság moszkvai nagyköve- j tását célzó közös irányvonala­iét» Arno Goedét, a Német De- I val összhangban hajt végre. Thaiföldi küldöttség érkezett Budapestre Marjai József külügymi- nisztériumi államtitkár meg­hívására hétfőn thaiföldi kül­döttség érkezett hivatalos lá­togatásra hazánkba. A kül­döttséget Csaticsaj Csunavan vezérőrnagy, külügyminiszter­helyettes vezeti. Kíséretében van Praszong Szukum keres­kedelmi, valamint Prakajpet Induszopon iparügyi minisz­terhelyettes és a thaiföldi külügyminisztérium több ve- » zető beosztású munkatársa. Szurdi István Helsinkiben megkezdte tárgyalásait A Szurdi István ' belkeres­kedelmi miniszter vezette ma­gyar kormánydelegáció Hel­sinkiben megkezdte tárgyalá­sait Jermu Laine finn külke­reskedelmi miniszterrel a magyar—finn kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítéséről és az idegenforgalom fejlesztésé­ről. Szurdi István belkereske­delmi minisztert fogadta Ka- levi Sorsa miniszterelnök és szívélyes légkörben eszmecse­rét folytattak országaink gaz­dasági együttműködése fej­lesztésének kérdéseiről. A ta­nácskozásokon részt vett Ró­nai Rudolfj hazánk helsinki nagykövete is. (MTI) A Pest megyei Zöldség—gyümölcs-feldolgozó Vállalat nagy- kátai gyáregységében az Idén 500 vagon hagymát dolgoznak föl, azaz szárítanak, s ennek zömét exportálják. Képünkön: Szárítógépre kerül a vágott hagyma. (MTI-fotó — Koppány György felvételé) ............................... ......... .......... .................. D lVSZ-közgyűlés Várnában Kiemelt helyen szerepelnek az if/úsági mozgalmi munka kérdései Várnában megkezdődött a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség IX. közgyűlése. (Telefotó: BT A—MTI—KS) Várnában vasárnap megnyílt a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség IX. közgyűlése. A tanácskozáson 63 ország 473 küldötte és 148 megfigyelője vesz részt. A magyar delegációt Ma- róthy László, a KISZ kb első titkára, a szovjet küldöttséget Tjazselnyikov, a lenini Kom- 6zomol első titkára, a házigaz­dák delegációját Moszkov, a dimitrovi Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség központi bizottsá­gának első titkára vezeti. A közgyűlés napirendjén ki­emelt helyen szerepelnek az ifjúság rétegeivel — a tanuló­ifjúsággal, az ifjúmunkásokr kal, a falusi fiatalokkal —vég­zett mozgalmi munka kérdé­sei. A lenini Komszomol ja­vaslata alapján közgyűlés dönt a fiatal nők világtalálkozójá­nak összehívásáról is. A kül­döttek meghatározzák a XI. VIT összehívásának évét, dön­tenek a DlVSZ-hez tartozó szervezetek körének bővítésé­ről és a világszövetség mun­kamódszereinek javításáról, te­vékenységének hatékonyabbá- tételéről. » ... A közgyűlés részvevőihez in­tézett üdvözletében Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunis­ta Párt KB első titkára többek között hangsúlyozta: "A jövő­be vetett hitünket megerősíti az a szemmellátható tény, hogy a fiatalok milliói friss erőt adnak a békéért, a sza­badságért, a társadalmi igaz­ságért és az emberi boldog­ságért folytatott harcnak«. Lepnyid ' Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szintén üdvözölte a DlVSZ-közgyűlés részt vevőit. »A szövetség tevékenysége a | fiatalok szeles rétegeinek vá- j gyait és eszméit tükrözi. A ! társadalmi és nemzetközi élet j legf'ontpsabb eseményei meg­győzően mutatják, hogy az ifjú nemzedék korunk haladó és demokratikus erői harcának aktív részvevője« —; mutat rá az üdvözlet. Kétmillió tonna szenet szabadítottak fel Tatabányán Oj fejtési és tömedékelési technológia alkalmazásával csaknem kétmillió tonna sze­net szabadítottak fel Tatabá­nyán. A jó minőségű szén Bári- hidán, a sűrűn beépített lakó­telep alatt húzódott. Egyes országrészeken köz­vetlenül a szénmezők fölött ugyanis lakóépületek helyez­kednek el, s ezért úgynevezett pillérek formájában korábban nagy szénkészleteket hagytak a föld mélyében. Ezeket a pil­léreket is lefejtik. Az ilyen szénvagyon felszabadításánál meg kell akadályozni, hogy ká­rok keletkezzenek a felszíni épületekben. Tatabányán si­kerrel megoldották a bánhidai városnegyed alatt húzódó szén-' vagyon biztonságos művelését. A fejtés megkezdése előtt műszerek által szolgáltatott több tízezer adat alapján szá­mították ki, hogy az alábánvá- szás milyen mértékben defor­málhatja a felszínt. és milyen művelési eljárással csökkent- hetik minimálisra a talajmoz­gásokat. Így dolgoztak ki egy teljésen új — a külszíni épü­leteket kimélő — kombinált fej tési-zömed ékelési eljárást. l!)71-ben kezdték meg a lakó­telep alatt átlagosan 300 mé­ter mélységben húzódó szénte­lepek művelését, és most már befejezéshez közeledik a két­millió tonnás szénvagyon tel­jes kiaknázása. (Az új techno­lógia sikerét bizonyítja, hogy az 1000 külszíni lakóépület kö­zül mindössze 10 rongálódott meg.) A tatabányai eljárás al­kalmas lehet az ország más bányavidékein is a lakott te­rületek alatti szénpillérek fel­szabadítására. Aláírták a magyar-NSZK hosszú lejáratú gazdasági - műszaki megállapodást Hosszú lejáratú — tíz évre szóló, gazdasági, ipari és mű­szaki együttműködési megálla­podást írt alá hétfőn a Kül­kereskedelmi Minisztériumban dr. Bíró József külkereskedel­mi miniszter és dr. Hans Friderichs, az NSZK szövet­ségi güzdasáe-;í minisztere. Az aláírásnál jelen volt Nagy János külügyminiszter-helyet­tes, dr. Szalai Béla külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, valamint Hamburger László, hazánk bonni és Hermann Kersting, az NSZK budapesti nagykövete. A megállapodásban a két ország meghatározta a koope­rációs kapcsolatok további bő­vítésének számításba vehető főbb területeit, rögzíti a gaz­dasági, ipari és műszaki együttműködés tekintetében a kölcsönös legkedvezőbb elbá­nást. Elhatározták azt is, hogy a két ország hatóságai támo­gatják a kooperációs' szerző­dések létrehozását és azok végrehajtását különféle köny- nyítéseket nyújtanak, kedvező | finanszírozási és hitelezési fel- I tételeidet teremtenek. A megállapodás alapján jkormán; sz'ntű veavesbizottsá- | got hoznak létre. Ennek fel­adata lesz, hogy rendszeres eszmecserét folytasson koope­rációs továbbfejlesztésről és új lehetőségeket tárjon föl. A nagyobb vállalatok között is ösztönzi jelentősebb termelési kooperációk kialakítását és javaslatokat dolgoz ki a föl­merülő problémák megoldásá­ra. Az aláírás után a két mi­niszter méltatta a megállapo­dást. Dr. Bíró József rámuta­tó!, hogy a két ország koope­rációs kapcsolatait szabályozó hosszú lejáratú megállapodás, amely az árucsere-forgalom területét is felölelte és ez év­végén lejár, kedvezően hatott a gazdasági kapcsolatok’ fejlő­désére. Az áruforgalom öt év alatt megháromszorozódott, s javul kivitelünk áruszerkezete is. (Csökken az agrártermékek részaránya, s mind nagyobb hányadot képviselnek a fo­gyasztási iparcikkek.) A 60-as évek közepén exportunknak még csaknem kétharmada volt mezőgazdasági és élelmiszer- ipari cikk, ez az arány azóta egyharmadára csökkent. Az NSZK hazánk nyugat-európai partnereinek sorában mind az áruforgalom, mind a kooperá­ciós tevékenység tekintetében az első helyen áll. Dr. Hans Friderich rámuta­tott: a két ország vállalatai között lényegesen bővült a termelési együttműködés, je­lenleg 176 kooperációs szer­ződés van érvényben. A most aláírt megállapodás a koope­rációk további bővítését teszi lehetővé, s ez elősegítheti az árucsereforgalom fokozását ' is, Mint mondotta, a két or­szág gazdasági kapcsolatainak árnyoldala á kölcsönös szállí­tások kiegyensúlyozatlansága. (Az idén különösen felgyor­sult az NSZK-ból származó magyar import, míg az export növekedési üteme mérséklő­dött. Így az árucsere mérlege az idén várhatóan jelentős magyar passzívummal zárul.) Üj üzemben dolgoznak a Videoton tabi munkásnői A Videoton Számítástechni­kai Gyárának tabi gyáregysé­gében megkezdődött a memó­riaegységek és a nyomtatott áramkörök szerelése. A nagy­község szélén fölépült új üzem­be fokozatosan költözött be az új gyár; a patikatiéztaságú szerelőműhelyekben ma 250 lány és asszony dolgozik. Az év végéig még 100-bal, 150-nel növelik itt a létszámot. A volt járási tanács irodaházában még tv-szerelvények gyártása folyik. Ezt a tevékenységet azonban fokozatosan megszün­tetik, s a munkások számító­gép-alkatrészek gyártására térnek át. Az új üzemben a nagy fi­gyelmet igénylő nyomtatott áramkörök szerelésével kez­dődött a munka. A memória­egységek szerelésének beveze­tése előtt tanfolyamra mentek a munkásnők, s különböző a±- kaknassagi vizsgalatokon estek, át. (Az alkalmassági vizsgála­tokon arra keresnek választ, hogy mennyire képesek az em­berek koncentrálni.) A gyár ehhez a sok figyelmet igénylő munkához valóban nyugodt körülményeket teremtett. Az itt dolgozók munkájának fon­tosságát ugyanis nem a terme­lési érték nagyságával lehet igazán mérni: az országban itt készítenek egyedül számító­gép-memóriaegységet. A mun­kások tevékenysége tehát alap­vetően befolyásolja a hazánk­ban készülő számítógépek megbízhatóságát. A fiatal üzem nagyon fiatal munkásgárdája az alapot je­lenti a további fejlesztéshez. Akik ma a pasztellszínű sze­relőcsarnokokban dolgoznak, Székesfehérváron tanulták a sok figyelmet igénylő, bonyo­lult szakmát. S feladatuk az is, hogy az új dolgozókkal megismertessék. Mohos József, a gyáregység igazgatója szerint az új gyár­egység szinte hónapról hónap­ra nagyobb feladatokra vállal­kozik. A termelésben alapvető változás akkor következett be, amikor eldöntötték, hogy tv- alkatrészek helyett számító­gép-memóriaegységeket és nyomtatott áramköröket készí­tenek itt. Ez a korábbinál jó­val korszerűbb technológiát jelent. Az ide telepített mű­szerekkel, gyártószalagokkal most a termelés volumenét kívánják növelni. A munkások döntő többsége a Tab környéki falvakból ér­kezik: a dolgozók 70 százaléka bejáró: az. autóbuszok 30 köz­ségből hozzák naponta a dol­gozókat. A termelő munkások mellett mind több termelésirá­nyítóra, technikusra, üzem­mérnökre is szüksége van aj új gyáregységnek. K. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom