Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-28 / 278. szám
Előbbre léptek fi „császárok” nem használják Beszámoló taggyűlés a Nagyatádi Konzervgyárban — Az első két esztendőben nem találtuk helyünket, ma mégis arról számolhatok be a pártvezetőség nevében, hogy sikeresen oldottuk meg feladatainkat. Ez annak az összefogásnak, tenni akarásnak az eredménye, amely valamennyi .kommunistánkat jellemezte. Eredménye ez annak a segítségnek is, melyet a gyári párt- szervezet csúcsvezetőságe nyújtott munkánkhoz — kezdte a vezetőség beszámolóját Keleviíz István, az 1-es alap- szervezet titkára. A párlvezetőség arra törekedett. hogy erősítsék soraikat. Az eltelt négy esztendőben 21 párttagot vettek föl, s az utóbbi két évben a III-as számú KISZ-alapszervezettel közös pártépítési terv alapján neveüK kommunistává az erre alkalmas fiatalokat. Tartalmasabbá vált munkájuk, hatékonyan segíti az alapszervezetben működő öt pártcsoport a pártvezetőséget, s a gyár gazdasági. politikai céljainak az elérését. Megnőtt a gyár dolgozóinak, az alapszervezetf kommunistáinak á tanulási kedve. Az eltelt években sokan szereztek egyetemi, főiskolai’ középiskolai, esti egyetemi végzettséget, szakmunkás-bizonyítványt, végeztek el egyéves, illetve öthónapos pártiskolát. Jelenleg is tizenhármán tanulnak marxista esti egyetemen, gimnáziumban, szakközépiskolában, az alapszervezet tagságának 36 százaléka vesz részt szervezett oktatásban. Kezdetben nagyon sok baj volt az alapszervezet területén működő KISZ-szervezet és a pártvezetőség kapcsolatával, ma már azonban —> hogy új titkár került a KISZ élére — örvendetesen. változott a munka. Az egyik legjobb gyári ifjúsági alapszervezet, harmadszor is elnyerte a kiváló politikai vitakör kitüntetést, s november 7-én másodszor kapta meg a KISZ kb Dicsérő Oklevelét. Elismeréssel szólt a beszámoló az alapszervezethez tartozó nyolc munkásőrről is, aki eredményesen teljesítette pártmegbízatását. A pártvezetőség helyesen értékelte az elvégzett munkát, figyelembe vette a kommunistáknak a taggyűlést megelőző beszélgetéseken elmondott véleményét. Ezért tudták helyesen meghatározni a feladatokat is. Jungblut György és Kéri János azt javasolta, hogy a jövőben még nagyobb gonddal foglalkozzanak a pártcsoportok tevékenységével, a taggyűléseken értékeljék, elemezzék munkájukat. Csete Adorján a pártcsoportok 1 munkájának hasznosságát hangsúlyozta. Ezekben a kis közösségekben közvetlen a kapcsolat, bátrabban nyilvánítanak véleményt a kommunisták, mint taggyűléseken és más fórumokon. Horváth Imre, a III-as alapszervezet KISZ-titkára a pártépítési terv megvalósításáról,: terveikről — klubot hoznak 1 létre — s a fiatalok politikai tanulási kedvéről beszélt. Ebben az oktatási évben tizenhárom párton kívüli fiatal vesz részt a pártoktatásban. Kérte, hogy a kommunisták, a pártvezetőség a jövőben is segítsék az ifjúsági szervezet munkáját. Réh József az újítómozga- lomrnal, az üzem- és munka- szervezéssel kapcsolatos feladatokról. a szocialista munkaversenyről és a kommunisták tennivalóiról, példamutatásuk szükségességéről szólt. Javasolta, hogy az alapszervezet taggyűlésén tárgyaljon az üzem- és munkaszervezésről. Kosaras János a szocialista brigádok, a munkaverseny fontosságát hangoztatta, s a brigádok munkáját segítő kommunisták felelősségéről beszélt. Köves Ottó arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártvezetőség jobban ossza meg a reszortfelelősök között a munkát, s a jövőben tovább kell javítani az alapszervezet agjtációs, propagandatevékenységét. Akadt olyan felszólaló — Nagy Sándor —, aki tévesen értelmezte a politikai nevelő munka, illetve a felsőbb pártszerveknek küldendő információ szükségességét. Kevés nő dolgozik az 1-es pártalapszervezet területén. Mégis, amikor Németh Ist- vánné felszólalásában tolmácsolta a csúcsvezetŐ6ég elis- j mérését, köszönetét, azt is el- j mondta, hogy az 1-es alapszer- \ vezet kommunistái nagyon so- j ! kát tettek a gyárban dolgozó f nők munkakörülményeinek javításáért. — örvendetes a fejlődés, a ! változás a pártszervezet mun- | kajában, a kommunistáknak a i jövőben azonban még nagyon ! sokat kell tenniük, hogv telje- ! 1 sen elégedettek lehessenek te- j ! vékenységükkel, s valóban a i iegjobb alapszervezetek közé ! tartozhassanak — mondta felszólalásában Gémesi Sándor, a Nagyatádi Városi Pártbi- | zottság első titkára. Elismeréssel beszélt arról a munkáról, melyet az alapszervezet kommunistái a X. kong- I resszus határozatainak meg- j valósításáért, a gyár női dol- i gőzéiért, valamint a város fej- ! lesztése érdekében végeztek. | Tovább kell ösztönözni — no- | ; ha eddig is kedvező volt — a ! tanulási kedvet. Ez az alapja annak, hogy eredményesen i ; hajthassák végre az üzem- és 1 munkaszervezést, hatékonyabbá válhasson a szocialista munkaverseny. Végül — miután válaszolt a politikai neveléssel és az információval kapcsolatos téves véleményre — felhívta a figyelmet: pezsgőbb alapszervezeti élet akkor alakulhat ki, ha a pártcsoportokon kívül hatékonyan vesz majd részt a munkában az alapszervezet minden kommunistája. Szalai László A KAPOSVÁRI TANGAZDASÁGBAN Végéhez közeledik a kukoricaszedés, szállításra vár a répa A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Tangazdasága 413 hektáron termesztett az idén cukorrépát. A betakarítás — egy tízhektáros táblát kivéve — három gépsorral történt. Eddig mintegy 1260 vagon répát szállítottak el a cukorgyár részére, a táblák szélén pedig több mint 400 vagonnyi vár még elszállításra. Mint Németh József, a gazdaság igazgatója elmondta, a szállítás egyelőre kapacitáshiány miatt lassúbb. Jól halad a gazdaságban a kukorica betakarítása. A 2000 hektárnyi terület 89 százalékáról már betakarították a sze- i met. A termésátlagokra nem ' iehet panasz, hiszen egyhektárnyi terület átlagosan 55 nlá- ! zsa kukoricát adott. A betaka- 1 rítást öt John Deere kombájn végzi. A dombosabb vidéke- I ken azonban, mint amilyen j Nagytoldipuszta és Bőszénfa j környéke, továbbá a sántosi I vizenyősebb területeken katonák> valamint a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola és az 503. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanulói segítették letörni a csöveket. A jövő hét közepére valószínűleg az utolsó vagonnyi kukorica is a szárítóba kerül. Naponta 30 ezer csirkét dolgoznak fel a Kaposvári Húskombinátban. Pápai István, a szakszervezeti bizottság titkára azt mondta: itt a legjobbak a munkahelyi körülmények. Egy húsüzemben csak a legritkábban találkozhat a látogató teljesen tiszta termekkel, andalító csenddel. így van ez a baromfifeldolgozásnál is. Pápai István mindjárt hozzáteszi : — Voltam már külföldön egy-két —• hasonló feladatokat ellátó — üzemben. Én azonnal leállíttattam volna azokat... Hajlamosak a berzenkedésre Ezer ember. Néhány évvel ezelőtt még ennyien cserélődtek a húskombinátban dolgozók közül tizenkét hónap alatt. Az összlétszám fele. Kerestem a magyarázatot: talán nem megfelelő körülmények között dolgoztak? A bérek már elérik az ipari átlagot, bár egy-két munkahelyről — például a tmk-ból vagy a hűtőházból — még mindig el lehet »csalni« az embereket. A bérekkel tehát nem volt baj. Az erős munkaerő-vándorlást sokkal inkább okozta a vágóhidakon végzett munka. — Ezt nehezén szokják meg az új emberek — mondta a szakszervezeti bizottság titkára. Elsőként Magyarországon a Kaposvári Húskombinátban kezdték el a kétműszakot. A termelés lényegesen folyamatosabb, mint a kezdéskor volt. Abban az időben a délutános művezető például egy órával korábban jött be, hogy számba vegye: lesz-e elegendő ember a következő nyolc órára. Ha nem volt — teszi hozzá Pápai István —, akkor a délelőttösök közül próbált néhányat »megagitálni«, hogy maradjon. A vágóhíd veszélyes munkahely. Az állatok kevéssé »jól neveltek«, könnyen előfordulhat, hogy megvadulnak. Ha késik a hízóbikák elszállítása, közben az állatok ivaréretté válnak, így hajlamosabbak a »berzenkedésre«. Kesztyűk a pénzverdéből A húskombinátban felsorolnak néhányat a munkahelyi körülmények javítását szolgáló intézkedések közül: légkondicionáló berendezés az egyik üzemben, a forrázőkád korszerűsítése, az anyagmozgatás részleges gépesítése. Ez fi segített és a megtűrt háztáji A nem nagyüzemi mezőgazdasági termelés különböző válfajainak megítélésében elvi változásról nem beszélhetünk. Az állam a háztáji gazdaságokat változatlanul a nagyüzem szerves részének, termelésüket a népgazadság számára nélkülözhetetlennek tekinti. Ezt a felfogást kéri az üzemvezetőktől, és ezt érvényesíti saját intézkedéseiben. A szarvasmarhaprogrammal kapcsolatos előnyöket például nemcsak a közös, hanem a háztáji állomány is élvezi. Ha a sertésátvétellel gondok vannak, az állam nemcsak azt írja elő, hogy a nagyüzemekből, hanem azt is. hogy a háztájiból szintén át kell venni a kész hízókat. Az úgynevezett kisegítő jazdaságok — a nem mező- .azdasági foglalkozású állam- >olgárok földjei és kertjei — ormészetesen nem tartoznak tyanebbe a kategóriába. Az Ham azonban az itt folytatott munkát is a mezőgazda- ági termelés értékes részé- ek tekinti. Ha nem is kifo- ! ástalan még, de javul ezekek a kisüzemeknek gépekei és egyéb felszerelési tár- yakkal, kémiai szerekkel aló ellátása. "salódások persze érhetik ném mezőgazdasági főfog- bozású kistermelőt. Akad Idául, aki jókora aimás- mtet telepített, és keserű szájízzel vette tudomásul, hogy a családja szükségletét meghaladó mennyiségű termékeit nem is olyan egyszerű értékesíteni. Vagy nem azon az áron, mint remélte. Itt változatlanul érvényes az a tanács, melyet a szakértők már a kezeiét kezdetén adtak a kisembereknek: ne tévedjenek olyan területekre, ahol a nagyüzemmel mint konkurenciával találkoznak. Búzát, kukoricát, almát, szőlőt ma már nagyüzemben többet és olcsóbban lehet termelni, mint a kicsiben. Viszont a szamóca, a málna, a cseresznye és még számos kertészeti termék nehezen nagyüzeme- síthető. Tehát, aki anyagi érdekből kezd gazdálkodásba, az ezeken a területeken kereskedjék. A háztáji gazdaságoknál a szemlélet fokozatos fejlődéséről számolhatunk be. Ma már nagyon kevés olyan nagyüzemi vezetőt találhatunk, aki attól fél. hogy a háztáji gazdaság árt a közösnek. A legtöbb helyen rájöttek már. hogy az ösztönző és fékező tényezők ügyes kombinálásával a -háztáji gazdaság nem gátolja, hanem segíti a közös munka színvonalas elvégzését. Az életben mégis találunk két egymástól eltérő szemléletet és fakorlátot. A mostoha adottságok között gazdálkodó, még gyenge tsz-eklsen, ahol a közös nem tud megfelelő jövedelmi szín- , vonalat biztosítani, a vezetők fokozottan támogatják a háztáji gazdaságot. Hiszen ez egyik fő eszköze annak, hogy a tagságot megtartsák a faluban, és bevonják a közös célok szolgálatába. A jó adottságú, korszerűen gazdálkodó, erős tsz-ek vezetői viszont mérhetően kevesebbet törődnek a háztáji gondokkal. Ügy találják — már ez egyoldalú felfogás —, hogy a tagság tisztességgel megél a közösből is, mankókra különösebb szükség nincs. Nem tudjuk megmondani, hány termelőszövetkezetben lett már a háztáji gazdaság a közös szerves része. Bizonyos, hogy sok száz gazdaság az, ahol közösen értékesítik a háztáji termékeit, a tsz gondoskodik a szükséges tenyészállatok. szaporítóanyagok és egyéb kellékek beszerzéséről, aktívan működik a háztáji bizottság, takarmánnyal látják el a háztáji állatokat, é's a szaktanácsadás is érdemi fokon működik. Csúnya szak- kifejezéssel úgy mondjuk, hogy ezeken a helyeken a háztáji már a nagyüzem integrált része. Szakértők becslése szerint ez lehet a helyzet a közös gazdaságoknak mintegy a harmadában. Erőteljesen bontakozik ki mostanában egy új szokás, talán azt is mondhatnánk: I divat: az eszmei háztáji. a| tagoknak nem adnak földet, ' | hanem a háztájihoz való jo- j got 20—25 mázsa kukoricával j vagy 4—5 ezer forinttal megváltják. Nagyon nehéz erről a tendenciáról kategorikus véleményt mondani. Kétség- ! télén, hogy az egységes, ked- ! vező területű tsz-ekben a ku- j korica, ha zárt rendszerben művelik, többet terem és olcsóbban. Ilyen helyeken esetleg a háztáji parcellák kimérése a föld termőerejének pazarlását jelentené. Olyan tsz-tagot is nagyon sokat találunk, aki egyszerűen képtelen háztáji gazdasággal bíbelődni, mert erejét túlfeszítve dolgozik a közösben, tehát nincs ideje hozzá, vagy — a másik végletben — annyira idős, annyira gyenge már. hogy fizikai ereje nincs hozzá. Sok esetben szükség letíet tehát az eszmei háztájira, de nyilvánvaló, hogy ez már nem ^termelés. Tehát a ház- ! | táji gazdálkodás legfontosabb i j funkciója vész el belőle. Az j eszmei háztáji már ^csupán , jövedelempótlás, ezért az állam is másként ítéli meg. Ezenkívül pedig, ha a szaggatott határú domboldalakon gazdálkodó tsz-ekben sem mérnek ki háztáji parcellákat, akkor a határ egyes részein nem terem majd semmi. A domboldalak, a zugok ugyanis nem gépesíthetők. Ha Károsan nagy a zaj. az Alfa-Laval mellett. i azonban nem elég, már csak azért sem, mert a kétműsza- kos termelésnek az lett a következménye, hogy »kinőtték« a meglévő szociális helyiségeket. Pedig »sehol Európában nem fordítanak akkora súlyt a munkavédelmi előírások betartására, mint Magyarországon!« — mondja Pápai- István. A Kaposvári Húskombinátban a munkavédelmi szabályzat rögzíti, hogy milyen védőfelszereléseket kell használni egy-egy munkahelyen. Szerepel ezek között a lánc- j kesztyű is. Volt már súlyos I baleset a hiánya miatt, mert j »aki császárnak érzi magát a ' szakmában, nem szívesen használja«. Ezek a kesztyűk a pénzverdében készülnek, s nehéz hozzájutni. Ha importból szerzik be, ezer forint fölött í van egy-egy pár ára ... Az újítók feladattervében szerepel: oldják meg, hogy a »szekerek« (melyeken a levágott állatok lógnak a lassan haladó szalagon) ne essenek le. Ez is gyakran előfordul, mint ahogy állandóan balesetveszélyt jelent a síkos padló. ilyen helyeken divatból be akarnák vezetni az eszmei háztájit, az munkaerőpazarlást, termeléskiesést okozna. — Nem tudunk mást esi» nálni, mint állandóan mossuk és sózzuk! A munkaerő-vándorlást jellemző ezres szám közben 400 —500-ra csökkent. Nagyméretű rekonstrukcióval számolnak, amelynek egyik eredménye a munkahelyi körülmények lényeges javulása lesz. Most még 70 százalékosnak ítéli a szak- szervezeti bizottság titkára a szociális ellátottságot de épül már egy ötszintes épület, ahol ötszáz dolgozónak lesz fürdője, öltözője. Jövőre adják át, s 24 millió forintba kerül. Érdekes módon azonban pont az egyik új berendezés, az Alfa—Laval zsírolvasztó körül vannak bajok: zajszintmérést végeztek a gépek mellett, s az eredmény a . megengedett határ fölött volt.1 Fülvédőt adtak az itt dolgozóknak ... Olajtüzeléses kazánokat állítanak munkába, a harmadikat a következő hónapban adják át. Itt már tényleg korszerű körülmények között dolgoznak, s megoldották az üzem teljes gőzellátását is. Nehéz helyzetben vannak viszont azok, akik a hűtőházban az anyagot mozgatják. Ma már a tervezők nem csinál’"k emeletes hűtőházakat.» Állandóan bajban vagyunk a liftekkel!« — mondja Pápai István. Érzik és értékelik Végül pedig még egy tényezőre szeretném felhívni a figyelmet. A jövedelemszabá- lyozás az államhatalom egyik igen fontos tevékenységi köre. Közgazdasági és politikai kérdés, amelynek súlya esetenként megelőz egyéb tényezőket. Ezért természetesnek és indokoltnak tekinthetjük azt a jelenséget, hogy az adóhatóságok éberen figyelik a háztáji és kiegészítő gazdaságok — itt már konkrét személyek — tiszta jövedelmét. Ha egyes jövedelmek mögött már nem munka, hanem spekuláció áll. illetve egyes esetekben a tiszta jövedelmek már kiugróan magasak, akkor az állam az adó eszközével fékez. Megakadályozza az »elfutásokat«. Lehet, hogy ez kivételes esetekben a termelés rovására megy. Ezt az áldozatot azonban társadalompolitikai okokból meg kell hoznunk. A termelőszövetkezeti háztáji gazdálkodás egy igen magas értékhatárig . jövedelemadómentes, és egy tisztes határig nem fékezi az adó a kisegítő gazdálkodást, sem. Semmi ok nincs tehát arra, hogy egyes »nagy vállalkozók« kudarca széles körben vegye el az emberek kedvét a nem nagyA »tettünk egyet s mást« — .1 szakszervezeti t 'bár használta ezt a kifejszéit — mögött sok minden húz Hík m;g. Egyáltalán nem elégedettek még, a munkahelyi körülmények szerintük csak alig változtak. Az átlagos ipari szinttel azonos bérszínvonal mellett azonban éppen a megfelelő munkahelyek, a szőri á- 1 is körülmények kötik a dolgozókat legerősebben a vállalathoz. A fluktuáció ezerről négy-ötszázra csökkent, s ez bizonyítja: a Kaposvári Húskombinát dolgozói érzik és értékelik a törekvéseket. Mészáros Attila Bútorok — közúton Fokozatosan közútra terelik — a vasúti vagonhiányra való tekintettel — hazánkban a bútorszállítást. A többszöri átrakás okozta bútorkárosodás csökkentése is szerepet játszik ebben. A speciális IFA bútor- szállító gépkocsi-szerelvények a gyáraktól a kiskereskedelmi boltokba viszik a lakberendezési tárgyakat. A Dunántúlon ezt a szállítási feladatot . a Volán 17-es vállalata látja el. üzemben végzett mezőgazda- sági termeléstől. f. B.
