Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-02 / 257. szám

Kapmúá? 1974. XI. 2. ™ A, SOMOGYI NÉPLAP MELLÉKLETE Kisdiákok az uszodában Mennyire van kihasználva? — Fejlesztési tervek Az építő vállalatok ígérik November 15-én kezdődhet e költözés a Kinizsi-tömieísöíie Kaposváron a Kinizsi­tömbbelsőben 212 lakás hóna­pok óta lakóra vár. A költöz­ködést eddig az épületeket ki­szolgáló • közművek hiánya akadályozta. A héten arról ta­nácskoztak a beruházásban részt vevő vállalatok a városi tanácson, hogy mit ke’l tenni a költözködés mielőbbi meg­kezdéséért. A tanács vezetői azt várják a kivitelezőktől: végez­zék úgy a munkát, hogy no­vember 15-én megkezdődhes­sen a költözködés. A Kinizsi-tömbbelsőben akkor kezdődött meg az épít­kezés, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat a beruházásra előkészített Kali- nyin városrészben nem tudja tartani az ütemet. Az építő­ipari kapacitáshiány miatt más megyéből hoztak kivitelezőt a lakásépítés meggyorsítására. A területet viszont a Kalinyin városrészben a Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat technológiájának megfe­lelően készítették el. Itt ezért nem kaphatott munkaterületet a Tolna megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat. Kényszermegol­dás volt — de csak ez kínál-' kozott —, hogy előkészítetlen területen, a Kinizsi-tömbbelső­ben kezdjen építeni a vállalat. Korábban itt körülbelül ötven lakás fölépítését tervezte a vá­ros, és ennek megfelelő volt a közművek kapacitása is. Az új tervek szerint 400 lakás épül majd a Kinizsi-tömbbelső­ben, s ennek megfelelően ! kellett a közműveket is elké­szíteni. E munka a lakásépí­téssel párhuzamosan folyt, s az első pillanattól számolni kellett azzal, hogy a korszerű alagútzsalus technológiával előbb készülnek el az épüle­tek, mint a kiszolgáló létesít­mények. Ilyen jelentős késés azonban indokolatlan; szerve­zetlenség, technológiai módo­sítás is hátráltatta a .munkák befejezését. Egy ideig, tehát nem lehetett beköltözni a kész lakásokba. E területen a lakásoknak több mint a felét munkásla­kásként értékesíti az OTP. A tanács pedig vállalta, hogy — függetlenül az építési költség­től — 360 ezer forintban szab­ják meg a vételárat (a többlet- költségeket a város fizeti). A lakások tehát készen áll­nak. Mit kell tenni azért, hogy megkezdhessék a beköl­tözést november 15-én. A vállalatok képviselői arról szá­moltak be, hogy tulajdonkép­pen apró munkák vannak hát­ra, de csak a jó szervezés biz­tosíthatja a határidő tartását. Erre az időre mindenekelőtt működnie kell a kazán háznak. Szendrey Mihály, a KÖGÁZ kaposvári kirendeltségének ve. zetője szerint a középnyomású vezeték kész. A nyomásszabá­lyozókat azonban csak a hét végére várják Nagykanizsáról. Egy hét alatt elvégzik a szere­lést. E munka műszaki felül­vizsgálatát — mint Rajnai Im­re, a területi bányaműszaki felügyelőség vezetője közölte — soron kívül elvégzik. ígére­tük.alapján hívja meg a bu­dapesti szerelőket a kazánok beszabályozásához a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Dombói János főmérnök; azt is elmondta, hogy a lakótelepen megépítik ' a költözködéshez szükséges utakat, járdákat. . A teljes úthálózat elkészítését azonban erre az ♦ időre nem vállalják, hiszen legalább há­rom és fél hónapos munka van még hátra, holott a szerződés szerinti határidő már letelt. Holl Lajos, a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Válla­lat igazgatója arról számolt be, hogy a múlt szombaton és va­sárnap is dolgoztak ezen a te­rületen: apró bekötések, né­hány méteres csőfektetések maradtak hátra, ezek azonban elkészülnek a költözködés ide­jére. A hátralévő, munkák elvég­zése is jó együttműködést kí­ván, hiszen egyik vállalat nem tud dolgozni, ha a másik nem tartja be a határidőt. Ah­hoz, hogy utat lehessen építe­ni, be kell temetni az árkokat, A kazánház üzemeltetésér.ek előfelétele a szabályozókészü­lékek beszerelése. Néhány mé­ternyi vezetékei is építeni kell még. fi tanácskozáson Ros­tás Károly, tanácselnök, Prje- vara Pál, a városi pártbizottság titkára és dr. Ormbsy V.iktor általános tanácselnök-helyet­tes a vállalatok ígéretében bíz­va mondta: november 15-én kezdődik a Kinizsi-lakótelepre j a költözködés. Az uszoda a miénk, vala­mennyiünké. Emlékezzünk csak: mennyi vá. gyakozás, vita, hivatalos levél­váltás és ú jság­cikk előzte meg születését! De vajon hogyan -élünk- vele? Mennyire érez­zük magunké­nak? — ezt kí­vántuk meg­tudni a hely­színen. A lédéit uszodába lép­ve fölerősödve, eltorzítva ér­keznek hoz­zánk a szavak. A tőmondatok­ban fogalma­zott utasítások azonban így is eljutnak az »úszópalán­ták« füléig. Csütörtök van: az általános is­kolások úszóoktatásának nap­ja. Reggel 8-kor érkeztek a Krénusz János Általános Isko­la testnevelés-tagozatos első j osztályosai. 50—60 centiméte- I rés vízben tartják az órát; j Ládonyi Attila, Kecskés And- I rás és Hiczó István foglalkozik I a gyerekekkel. Sajnos nem zavartalan a mai nap: a víz hőmérséklete 25—26 fokos az előírt 30—32 helyett. Több gyerek valósággal didereg a medencében. Mint megtudtuk, ez rendhagyó eset (ezért előbb be is fejezik az oktatást). A Krénusz és a Berzsenyi általános iskola testnevelés-ta­gozatos elsősein kívül* további öt általános iskola másodikos tanulóit hozza-viszi csütörtö­kön az autóbusz. Minden gyer­mek egy-egy órát tölt a me­dencében. Ez év áprilisától fo­lyik itt az oktatás rendszere­sen. Egyszerre több mint 200 gyermek sajátítja el így az úszás tudományát. — Pontosabban: csak az alapokat kapja meg — kapcso­lódik a beszélgetésbe Lá­donyi Attila, a sport­1967 ŐSZE ÖTA működik Toponáron az öregek napközi otthona. Most 29 idős lakója van. A legtöbbjük magános. Közös vágyuk a nyugság és melegség. Ezt adja nekik a néhány éve szépen berendezett kis épület. — Kezdetben nagyon húzó­doztak az otthontól az öregek — emlékezik Csontos Lajosné vezető. — Ez volt ugyanis va­laha a könyöradományokból élő szegényház. Az egyik, messziről bejáró nénike me­sélte, hogy csak a kertek alatt mert idejönni, mert a többi idős ember odakiabált neki: »Nem szégyelsz elmenni akó- diskonyhára?« Csak nehezen oldódott föl az ellenkezés. Jó­zsi bácsit például majd két évig hívogattuk, mire eljött. — 1971-ben halt meg a fe­leségem, de csak két évre rá jöttem i'de először. Mikor oda­haza mondtam a vömnek, én bizony elmegyek, azt válaszol­ta: ne szégyenítsen bennünket, édesapánk. Ma már ő is látja, hogy keresve sem találnék ma­gamnak ennél jobb helyet. — A legtöbben könnyes szemmel lépnek be — vészig vissza a szót Csontosné —, az-' után mikor a többiek közrefog, ják őket, megnyugszanak. .. Hamarosan előkerülnek a régi történetek és dalok is ... Juliska néni korábban Pé­csen élt, szociális otthonban. — Itt jobb. Itt nyugalom van — mondja. — Aranka na­gyon aranyos. Ö nagyon szép szavakat tud mondani... Ha jó szívvel szólnak az ember­hez, hamar elfelejti a bajt... — Addig maradok az ott­honban, amíg Aranka itt lesz... — Nagyon soká megyek ám én nyugdíjba. Józsi bácsi *—■ válaszol mosolyogva Csontos­nál — Azt én túlélem — vág vissza huncptul Csefc József, aki már 78. nyarat látott. — A jósnő a tenyeremből azt ol­vasta ki, hogy még negyven évet élek. Megígértem neki. ha beválik, negyven év múlva kap tőlem ötszáz forintot... Csaknem valamennyien túl- ’n-ték már a hetedik X-et. A Látogatás a toponári öregek napközi otthonában „Ha jó szívvel szólnak az emberhez, hamar elfelejti a bajt” iskola vezető edzője. — Ál­talában 45 óra kell ahhoz, hogy valakit nyugodtan be le­hessen dobni a vízbe. Ennyit pedig egész évben nem tölte­nek itt a gyerekek... Minden­esetre az alapokat megkapják. Khart Gábor fürdővezetőtől megtudtuk még,, hogy kik né­pesítik be egész héten a für­dőt: — A sportiskolások és a va­sutas úszók mindennapos ven­dégeink; hétfő és csütörtök ki­vételével naponta kétszer is edzenek. Ök egy héten több mint 40 órát töltenek vízben. Elmondta azt is, hogy na­ponta 40—50-en járnak ide »maszek alapon« úszkálni. Számukra külön pályák van­nak. — Ön szerint mennyire van kihasználva az uszoda? —kér­deztem. — Talán 60 százalékosan. Naponta 8 és 13 óra között gyér a látogatottság ... Hogy mennyien megtanulhatnának ez idő alatt úszni! — De kik? — Mondjuk: a középiskolá­sok. '. Valóban, a középiskolai diá- [ kok miért kerülik .el az úszó­idét? Ügy hírlik, szombaton­ként a Táncsics Mihály Gim- i názium és a gépipari techni- ! kum egyes osztályai lejárnak ; ide. De mi van a többiekkel ? Szóba kerül még az 50 méte- j rés nyitott medence ügye is. í Horváth András városi sport- I felügyelő és Vermes Imre, a | sportiskola igazgatója együtt kesereg: építettek medencét, de nincs benne víz. Ez annyit jelent, mintha semmi se vol­na. A jövő évi tervek között szerepel egy melegvizes kút fúrása, az megoldaná a gondo­kat ... Sőt, megtudtuk, hogy sátortetőt is terveznek a nyi­tott medence fölé. De addig Van még' tennivaló bőven. A fedettben van víz. és ide kellenének elsősorban úszók. Nemcsak a verseny­szerűen sportolókra gondo­lunk. Talán helyes volna a kö­zépiskolákban felülvizsgálni a testnevelési órák összekapcso­lásának lehetőségeit. Így jut­na idő — ha nem is hetente — az úsz.ás elsajátítására, gyakorlására »középfokon« is. Nemcsak a tanulókat vár­ják. Ha egy felnőtt úszni óhajt, vagy ha — netán meg­késve is — meg akar tanulni úszni, itt van rá lehetőség. B^r a vezető edző szerint évek óta nem volt ilyen igény. De va­jon csináltak-e propagandát? Egyáltalán: tudnak-e váro­sunkban erről a lehetőségről? Bizonyára nem. Sokan vannak városunkban, akik több mű­szakban dolgoznak.j^Öket vár- ja-hívja. délelőtt aZ uszoda. Nem hiszem, hogy bárki is vitába szállna az úszás egész­ségmegőrző és fenntartó sze­repével. A »Fuss az egészsé­gedért!« mozgalmat ki lehet­ne, és ki kellene egészíteni az »Ússz az egészségedért!« fel­hívással. Az volna jó, ha az uszoda előcsarnokában mind gyakrabban találkoznánk egy kis táblával, rajta a felírás: »Telt ház«. J. K. Hiányzik a klub, a könyvesbolt Fedett szabadtéri mozit terveznek Kalinyin városrészbe Legtöbbször vidám itt a hangulat. legtöbbjük régi toposán. Volt uradalmi cseléd vagy napszá­mos. Vannak közöttük, akik I gyermekkoruktól jó barátok, s ide, az otthonba is együtt jöt- I tek. * I Legtöbbször vidám itt a han- I gúlát. Szól a lemezjátszó vagy éppen a tv-ben van jó ma- gyarnótaműsor. Ma már nevet­ve emlékeznek arra az eset­re, mikor egyik társuk, aki itt látott életében először tévét (még 1969-ben történt ez) a készülék mögé kukucskált, mert nem tudta elképzelni, 1 hogyan férnek bele az embe­rek ebbe a »csudalábába«. A legújabb szerzemény egy mag­netofon. Nagy volt az öröm, J amikor először hallották visz- | sza az éneküket. . . Újságok is I járnak ide az otthonba. ^Vlint mondják: ezekből tudták meg azt is, hogy ők most már ka­posváriak. — Az otthon fölszerelése és berendezése azóta gazdagodott legtöbbet, mióta a városhoz tartozunk — mondja Csontos­né. — ,Üj fotelok, szőnyegek... Mindenki elámul, mikor elö- jször jön be ide, hozzánk. Más­ára számítanak; sokkal keve­sebbre . . . Talán a régi. rossz j emlékek szülte előítéletek I okozzák ezt. ÚJABBAN a helyi Muskát­li vendéglőből kapják az ebé­det. uzsonnára pedig a tsz-ből hoznak friss tejet. Délután négy óra felé indulnak haza, ha csak 'nincs valami rendkí­vüli program. Mint ezen a hé­ten. amikor a helyi iskola kis­diákjai köszöntötték — dallal és tánccal — az otthon idős lakóit. Hálásabb közönséget aligha találtak volna. B. F. Hosszú fölmérés kellene ah­hoz, hogy megállapíthassuk: hány család nem mozdul ki esténként a lakásából, ha már egyszer hazament munkahe­lyéről — busszal — a Kalinyin városrészbe. Éppen ezért szo­morú az. hogy szinte a nullá­val egyenlő a közművelődési beruházás a megyeszékhely legsűrűbben lakott új negye­dében. Nem kisebb fórumon hangzott el ez. mint a városi pártbizottság ülésén. Az itt lakókat természetesen elsősorban az érdekli, hogy mi várható a következő években. Van egy teljesen elavult nor­ma, amely szerint ezer lakás után száz négyzetméter (ez egy négyszobás lakás nagysá­gának megfelelő terület) mű­velődési terület jár. Ha a kor követelményeihez és igényei­hez igazítják majd ezt az elő­írást, akkor nyilvánvalóan gyors javulás várható országo­san a most még mostohán el­látott lakótelepek közművelő­dési ellátásában. A Kalinyin városrészben egy régi . fiókkönyvtár, nyáron a szabadtéri mozi, valamint az új házaktól nem messze eső Dallos Ida mozi áll az itt élők rendel­kezésére — helyben. Minden­képpen helyes tehát a városi ta­nácsnak az az elképzelése, hogy a »lábakon« álló új há­zak földszintjén kiállító- és klubhelyiséget kivannak nyit­ni. A szabadtéri mozi sok lakót zavart a pihenésben, ezért a Krénusz Iskola udvarából el­kerül, végleges helyet keres­nek neki. s befedik. A közeljö­vőben megnyíló Petőfi Emlék­könyvtár — amelynek zenei részlege is lesz — egészen biz­tos, hogy nagy szerepet játszik majd a közművelésben. A távlati tervek közül sokat ígér, hogy a következő ötéves tervben e városrészben építik föl a Fegyveres Erők Klubját. Ennek a mozihelyisége minden igényt kielégít majd. Remél­jük, hogy ez a szép terv meg­valósul majd. A könyvesbol­tok is nagyon messze esnek ettől a városrésztől. Ezért ösz­tönzi a városi tanács arra a könyvterjesztő vállalatokat, hogy a megpályázható üzlethe­lyiségek közül vásároljanak, és nyissanak itt szép, korszerű üzletet. A sor ezzel még nem teljes ugyan, a Központi Bizottság március 19—20-i határozata azonban a helyzet fölmérésére ösztönözte a városi pártbizott-f ságot, s a feladatok megold í- sa e sűrűn lakott »alvóvá- ros« ébredését w elhozza. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom