Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-15 / 267. szám

A palesztin kérdés vitája az ENSZ-ben Magyar-szovjet i Szófiai ko gazdasági tárgyalás A szocialista demokrácia Miközben Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője beszédét mondta az ENSZ közgyűlésén, a vi­lágszervezet New York-i székhazának közelében a Palesztinái nép iránti rokonszenvtün­tetésre került sor. (Folytatás az 1. oldalról) kodik. Azt állította, hogy PFSZ nem a Palesztinái nép igazi képviselője, hanem »az arab államok eszköze". . Izrael képviselője befeje­zésül újabb kirohanásokat in­tézett a világszervezet ellen, majd azzal fenyegetőzött, hogy Izrael folytatja »meg­torló akcióit«. A válaszadás jogán felszó­laló szíriai képviselő vissza­utasította az ENSZ-tagálla- mok és a palesztinai arabokat képviselő PFSZ ellen intézett izraeli támadásokat. Rámu­tatott: »Miközben a PFSZ elnöke olajágat mutatott föl és beszédében megerősítette a palesztinai nép béketörek­véseit, Izrael képviselője lát­hatólag azzal a ^ándékkal állt a szónoki émelvényre, hogy megerősítse: országa a békének és az ENSZ alap­okmányának ellensége«. Jordán» képviselője — ugyancsak a válaszadás jogán elhangzott — hozzászólásában megállapította: 1 »A probléma gyökere pon­tosan tükröződött az izraeli képviselő felszólalásában: Iz­rael bezárkózik saját gyárt­mányú mitológiájába és el­zárkózik a realitás és az igaz­ság elől.« Az izraeli küldött Jordániá­val kapcsolatos kijelentései eddigi gyakorlatának megfe­lelően ismét a szavakkal való | játékkal helyettesítik a prob- j léma tényleges megoldását — a | mondotta. Az ENSZ-közgyűlés szer­dán kezdődött palesztinai vi­tája csütörtökön — közép­európai idő szerint 16.30 óda­kor — 1 folytatódott New Yorkban — jelentették a vi1' (Telefotó: AP—MTI—KS) ; vannak ítélve. Végezetül le- ! hétségesnek mondotta, hogy | a palesztinai mozgalom — ha , terveivel ez összhangba kerül — akár a közeli jövőben emigránskormányt hoz létre. New York-i palesztinai for- j rások közlése szerint Jaászer • Arafat, a PFSZ végrehajtó Tegnap hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Huszár István miniszterelnök-helyet­tes, a magyar—szovjet gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke. A miniszterelnök-he­lyettest elkísérte dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter, valamint több más ve­zető gazdasági szakember. | A seremetyevói repülőtéren I a magyar vendégeket Mihail Leszecskó, a szovjet miniszter- tanács elnökhelyettese, a bi­zottság szovjet tagozatának el­nöke és más hivatalos szemé­lyiségek fogadták. Csütörtökön délután Moszk­vában megkezdődtek a tárgya­lások Huszár István és Mihail Leszecskó között. A megbeszé­lések napirendjén a kormány­közi bizottság 15. ülésszakának előkészítésével kapcsolatos kérdések, valamint a két or­szág közötti gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműkö­dés más időszerű kérdései sze­repelnek. fejlődésérői lágszervezet székhelyén. Az első vitanap után saj- I bizottságának elnöke, eredeti tóértekezletet tartott az érveivel ellentétben csutor­ENSZ-közgyűlés plenáris ülé- j tökön New Yorkban maradt, sén részt Vevő PFSZ-delegá- í meghallgassa Szolimán ció hivatalos szóvivője. Sa- : fik Al-Hut hangoztatta, hogy szervezete továbbra sem fo­gadja el a Biztonsági Tanács 1967-ben hozott 242-es hatá­rozatát, sem a világszervezet­nek Palesztina felosztásáról 1947-ben született ■ döntését. Rámutatott, hogy a 242-es határozat a palesztinaiak vé­leménye szerint nem kielé­gítő. hiszen csak az 1967 után előállt helyzetre vonatkozik. — Ami az 1947-es félosztá­si tervet illeti, »joggal tekint­jük semmisnek, .hisz soha­sem valósult meg« — mon­dotta a szóvivő. A továbbiakban a közel- keleti béke esélyeit taglalva elmondotta azt is, hogy Kis­singer amerikai külügymi­niszter mindeddig a palesz­tinai probléma jelentőségé­nek figyelmen kívül hagyásá­val próbált megoldást találni a válságra, de ezek a kísér­letek eddig is kudarcot val­lottak és ezután is kudarcra szólalását a közgyűlés Palesz­tinái vitájában. Jugoszláv iiinxásküídü érkezeit Budapestre A Magya;' Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására Markó Be- zernek’ a Horvát' Kommunis­ták Szövetsége KB végrehaj­tó bizottsága tagjának vezeté­sével csütörtökön Budapestre érkezett a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének pártmun­kásküldöttsége. lelentés a My Lai-i tömegmészárlásról Nem volt egyéni elszigetelt akció Caliey bűne „nem is olyan nagy" , A Pentagon nyilvánosságra ] velet« előkészítésében több hozta azt a-jelentést, amelyet j magas rangú amerikai tiszt a My Lai-i tömegmészárlást j részt vett. Egyiküket, sem bün­i kivizsgáló bizottság készített munkájáról. A Peers tábornok vezette bizottság jelentése ! 1970-ben készült el, de a had- i ügyminisztérium négy évig húzta-halasztotta a megjelen- I tetést. A vizsgáló bizottság megál- I lapította, hogy a kis dél-vietna­tették meg(!). és bírósági úton is csupán annak a gyalogos dandárnak a parancsnokát vonták felelősségre, amelynek, kötelékébe Caliey hadnagy' szakasza tartozott. (Öt is föl­mentették!) Caliey hadnagyot csupán a felháborodott amerikai- és vi­Görögország — választási finisben Az Egyesült Baloldal nagygyűlése Több tízezer ember az athéni Alkotmány téren Fontos állomásához érkezett a vasárnapi görög parlamenti választásokat megelőző politi­kai küzdelem.. Utolsó athéni választási nagygyűlését tartot­ta az Alkotmány téren az Egyesült Baloldal, amely a Görög Kommunista Pártot is magába foglalja. Harilaosz Florakisz, a G-örög Kommunista Párt KB első titkára mondott megnyitót. Felkérte a téren összegyűlt több tízezres lelkes tömeget, hogy egyperces némasággal adózzék a demokráciáért, az ország függetlenségéért és a társadalmi haladásért életüket áldozott hazafiak emlékének. A nagygyűlés vezető szónoka Iliász Ilin, az Egységes Demok­ratikus Baloldali Párt (EDA) elnöke volt. A belpolitikai kérdésekkel foglalkozva hang­súlyozta: egy újabb erőszakos hatalomátvételt csak a dikta­túraellenes erőknek a jobbol­daltól a baloldalig terjedő tel­jes, egységes föllépésével le­het megakadályozni. Bírálta a kormányt, hogy olyan időpont­ban tartja meg az általános választásokat, amikor a de­mokratizálódási folyamat még nem, eléggé hatékony, és olyan választási rendszer szerint bo­nyolítja le, amely nem tükrözi híven, a nemzet akaratát. Iliu az Egyesült Baloldal cél­kitűzéseit elemezve állást fog­lalt a monarchia ellen. — Az államgépezeteket ma­radéktalanul meg kell tisztíta­ni és föl kell számolni az egyenlőtlenséget, diszkriminá­ciót szülő jelenségeket. A vá­lasztói korhatárt 18 évre kell leszállítani. Mindent meg kell tenni a külföldön élő görögök tízezreinek hazatelepítése ér­dekében — mondotta Iliu. Külpolitikai mi falu lakosainak lemészár- j ^gközvélemeny nyomására lása nem egyéni, elszigetelt j állították bíróság elé. A gyil- akció volt, hiszen a »hadmű- j ^PSj nem kevesebb mint I 22 embert ölt meg, megúszta I egy kis ijedtséggel, hiszen há­rom évre szóló »börtönbünte- • tést« nem börtönben, hanem j az Egyesült Államok egyik katonai támaszpontján — egy kényelmesen berendezett la­kásban — kellett letöltenie. Caliey szabadulása után rög­tön kijelentette, hogy továbbra is az amerikai hadsereg had­nagyának tekinti magát, és vissza akarja szerezni a rang­ját. Az amerikai sajtó szerint nem kizárt, hogy teljesült a háborús bűnös kívánsága: a Pentagon szerint a hadnagy bűne nem is olyan nagy. A My Lai-i lakosok legyilkolása csu­pán egy a sok a bűn közül, amit az amerikai katonák haj­tottak végre Dél-Vietnamban dorakisz, a világhírű zeneszer­ző is. Alig ért véget a,baloldal vá­lasztási nagygyűlése, az athéni televízióban utoljára jelent meg Karamanlisz ügyvezető miniszterelnök, hogy pártja, az Űj Demokrácia rendelkezésére álló hivatalos tízperces mű­vonatkozásban I soridőben még egyszer kifejt-, se elképzeléseit. Az államforma kérdésével kapcsolatban be­jelentette: az új parlament megalakulását követően de­cember 8-án népszavazást tar­tanak, s az ország lakossága akkor dönt majd, hogy meg­erősítsék-e az 1973. június 1-én Iliász Iliut követően felszó- j még Papadopulosz által kikiál- lalt az Egyesült Baloldal több } tott köztársaságot vagy hely­vezetője, köztük Mikisz Theo-1 reállítsák a monarchiát. a szónok állást foglalt a bé­kés egymás mellett élés elvei mellett. Mint mondotta: Gö­rögországnak törekednie kell arra, hogy javítsa kapcsolatait a Balkán és a Földközi-tenger medencéjének többi államával. A Béke és Szocializmus szerkesztősége és a BKP Központi Bizottsága által Szófiában rendezett, a szo­cialista demokrácia időszerű kérdései és fejlesztésének távlatai című elméleti kon­ferencián az előadók megál­lapították: a szocialista de­mokrácia valamennyi szo­cialista országban jelentős fejlődést ért el, még ha kü­lönféle módszerek és meg« oldások Segítségével is. Lényegében a szocialista demokrácia fejlesztésétől függ a munkásosztály és szö­vetségesei vezető szerepének megszilárdítása — fejtette ki Albert Norden, az NSZEP titkára. Az NDK-ban a ve­zető párton kívül még négy politikai párt működik. Ezek és a NSZEP együttmű­ködése a fejlődés minden szakaszában hasznosnak bi­zonyult. Semmiképpen nem lehet azonbah a demokrácia alacsonyabb vagy magasabb szintű fejlettségét azon az alapon megítélni, hogy egy szocialista országban, egy vagy több párt működik — mint ahogy azf ellenfeleink gyakorta teszik — mondotta Norden. Jerzy Lukaszewicz, a LEMP KB titkára kiejtette: a szocialista demokrácia fej­lesztésének során arra tö­rekszünk, hogy mind tágabb teret biztosítsunk az egyéni kezdeményezések különféle formáinak. Az a célunk, hogy növeljük a dolgozók­nak az ország fejlesztésének programjába, a politikai irányvonal kidolgozásába való beleszólását. A Román KP az új társa­dalom építésében a szocializ­mus és a demokrácia elvá- laszthatatlanságából indul ki. A párt és az állam tevé­kenységében országunkban nagyfokú közeledés tapasz­talható, a jövőben is erőfe­szítéseket teszünk a párt- és állami szervek munkájában a párhuzamosságok kikü­szöbölésére — mondotta a román delegáció vezetője, Ion Ceterki, a kb póttagja, íf társadalomtudományi aka­démia elnökhelyettese. Oldrich Svestka, a CSKP KB titkára kifejtette: »A tiszta demokrácia«, a »szo­cializmus és a demokrácia — értsd: a burzsoá demokrácia — konvergenciája«, vala­mint »az emberi arculatú szocializmus« teóriái saját tapasztalataink alapján jól ismert elméletek Csehszlo­vákiában. Ezek az emélétek abból indulnak ki, hogy az alapvető osztályellentétek megoldását követően . a bur­zsoá demokrácia elvei he­lyet találhatnak a szocialista társadalomban. Hasonlókép" pen ellentmond a marxizmus —leninizmusnak a »plura­lista demokrácia« elmélete, s Csehszlovákia tapasztala­tai bizonyítják: ez az el­mélet is, a »demokratikus szocializmus« arzenáljának rekeszén, lényegében a szo­cialista demokráciát tagad­ja. A szocialista demokrácia fejlesztése a munkásosztály politikai hatalmának és ve­zető szerepének megerősíté­sét szolgálja — mondotta Romány Pál, az MSZMP KB tagja, a területi gazdaságfej­lesztési osztály vezetője. — A társadalmon belüli ellen­tétek csökkenése, az osztá­lyok és rétegek mind na­gyobb egysége, a nemzetkö­zi színtéren az erőviszo­nyoknak a szocializmus ja­vára történő változása — mindez a proletárdiktatúra megvalósításának új formáit követeli meg. Az MSZMP a szocialista demokrácia to­vábbi, szüntelen fejlesztésé­re törekszik, tanulmányozva a testvérpártok gyakorlatát, merítve a Szovjetunió félév­százados tapasztalataiból. A szocialista demokrácia szerves részének tekintjük a munkahelyi, üzemi, vállalati demokrácia fejlesztését, >amelynek terén Magyaror­szág számottevő eredménye­ket ért el — állapította meg a magyar küldöttség vezető­je, majd beszámolt a helyi tanácsok önállóságának nö­velését célzó intézkedések­ről, a helyi társadalmi szer­vek tevékenységi területének kibővítéséről, a szakszerve­zetek, mint a dolgozó töme­gek érdekei kifejezőinek megerősítéséről. Egy foglyot sem bocsátottak szabadon Úiabb terrorperre készül a chilei junta Egyetlen foglyot sem bocsa- ! tottak még szabadon aközül a j ' száz politikai fogoly közül, ! akiket egy korábbi bejelentés I szerint hétfőn engedtek volna ki a börtönből — közölte szerdán a chilei katonai ko'r- mány szóvivője. Hivatalos közlés szerint mind a száz po­litikai foglyot változatlanul a ritoquei fogházban őrzik. A chilei junta újabb terror­pert készít elő a Népi Egység számos politikusa /ellen. Az ás Indokína más országaiban. > El Mercurio című santiagói Tito—Flonecker találkozó Olaszország Egyre nagyobb bizonytalanság Egyre nagyobb bizonytalan­ság övezi Aldo Morónak a bal- középkoalició pártjaival foly­tatott kormányalakítási meg­beszéléseit. A kijelölt minisz­terelnök vázolta tervezett kor­mányprogramját a szociálde­mokrata, a szocialista és a re­publikánus vezetőknek. Ezek most pártjuk vezetőségi ülésén határoznak arról, milyen állás­pontot foglalnak el Moro ja­vaslataival szemben. Az előze­tes nyilatkozatokból azonban I leszűrhető: egyelőre változat­lan a helyzet. Moro elképzelé­sét, hogy kisebbségi keresz­ténydemokrata kormányt ala­kít a partnerek külső támoga­tására számítva, 'magáévá tet­te a szocialista párt és a re­publikánus párt. ellenzi viszont a szociáldemokrata párt. Moro csütörtökön saját párt­ja, a KDP előtt vázolta prog­ramtervezetét. A keresztény- demokrata vezetőség azonban nem nyilatkozik erről, mielőtt nem hallgatta meg a partnerek hivatalos válaszát. Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megkezdődtek a jugoszláv—NDK megbeszélések. Képünkön (jobboldalt): Erich Honecker és (balról) Joszip Broz Tito, a tárgyalások megkezdésekor. (Telefotó: ADN/ZB—MTI—KS) napilap hírül adta, hogy a ri­toquei koncentrációs táborból — szigorú biztonsági intézke­dések mellett — Santiagóba szállítottak 50 politikai fog­lyot, köztük Orlando Cantua- riast, a Népi Egység-kormány bányaügyi miniszterét, Anscl- mo Sülét, a radikális párt el­nökét, dr. Enrique Kirberget, az, állami műszaki egyetem volt rektorát, Hugo Mirandát, a Chilei Kommunista Párt tagját, volt szenátort. Santia­gói sajtójelentések szerint a foglyok ellen »a belső állam- biztonság és a katonai tör­vénykönyv megsértése« miatt emelnek vádat. (MTI) Újabb izraeli támadás Libanoni forrásokból csü­törtökön hajnalban közölték: az izraeli légierő és tüzérség éjszaka támadta a dél-libano­ni határtól mintegy 30 kilo­méterre fekvő Nabatija váro­sát és annak környékét. Az első jelentések szerint súlyos anyagi károk keletkeztek. A csütörtök éjjeli támadás­sal harmadik napjába lépett Izrael legújabb agressziósoro­zata a szomszédos Libanon ellen. Az akciónak három halálos és hét sebesült áldozata van. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom