Somogyi Néplap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-02 / 257. szám
Fásítás, húsprogram . .. KISZ-védnökségek Somogybán A Kommunista Ifjúsági Szövetség védnökségvállalásokkal segíti az országban folyó fontos munkákat, a beruházások sikeres teljesítését. A védnökségekről hangzott el beszámoló a megyei KISZ vb tabi kihelyezett ülésén. Először a Testvériség, szovjet-magyar földgázvezeték munkáiról és az ezzel kapcsolatos országos KlSZ-vállalás« ról hallgattak meg tájékoztatót a vb tagjai. Ezután a megyét közvetlenül is érintő védnökségekről esett szó. Az országos fásítási programról elhangzott, hogy megindulása óta sokat fejlődött. Ma már környezetvédelmi védnökségről beszélhetünk, amely magában foglalja a fásítást is- Megyénkben a virágos Balatonért akcióban 13 KlSZ-alap- szervezet vett részt. Legjobban a fonyódi fiatalok dolgoztak, ők nyerték el az ötezer forintos díjat is. A szebb környezet megteremtéséért 47 KISZ-szervezet és 30 úttörőcsapat fáradozott Somogybán. Szép eredményeket értek el a kastélyparkok felújításánál és rendben tartásánál. Jó együttműködés tapasztalható a felszabadulási emlékparkok létesítésében az ifjúsági szövetség, a népfront és az erdőgazdaságok között. A környezetvédelmi munka általában jól szervezett, de a fásításban voltak hiányosságok. Sokan vállalták, hogy meghatározott számú fát ültetnek, de a terv teljesítéséhez nem volt elég facsemete. A hagyományos utcai ültetésben részt vevőkön kívül örvendetesen megnőtt az olyan fiatalok száma, akik városuk vagy községük környékén kirándu- lóerdőt létesítettek és gondoznak- Fontos feladat a telepítés mellett, hogy ügyeljenek a védnökséget vállaló fiatalok a szebbé tett környezet megóvására. A húsprogram felett 1973 februárjában vállaltak védnökséget. A legfontosabb tennivaló most az, hogy tudatosodjék a fiatalokban: nemcsak ott lehet tenni a húsprogramért, ahol hizlalják a disznót vagy a szarvasmarhát. Az a fiatal szakmunkás vagy technikus, aki elmegy egy iskolába a pályaválasztásról beszélni, elmondia, hogy érdemes állattenyésztőnek menni, közvetve ugyan, de a húsprogramért is tesz valamit. Ezért a célért sok fiatal mozdult meg eddig a megyében. Szakmai vetélkedők indultak, a KISZ-esek részt vettek a sertéstelepek építésében, karbantartásában is. Sajnos kevés a húsprogramért dolgozó olyan fiatal, aki nem a mezőgazdaságban, az állattenyésztésben dolgozik- Ezen a jövőben mindenképpen változtatni kell. Szó esett még a barcsi pa- nelparkettágyárról, amely szintén KISZ-védnökséggel épült. Nagy munkát végeztek a fiatalok a kazánház vakolásánál. Ez azért is fontos volt, mert az épület elkészítésétől függött, hogy az import- berendezéseket időben föl tudják-e szerelni. A megyei KISZ vb állásfoglalása szerint nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az áprilisi kb-határozat szellemében egyéni feladatot is vállalhatnak a KISZ-tagok, erre tudatosan föl kell készülni. L. P. A korszerű vezetés szemlélet is A KORSZERŰ vezetés és szervezés módszertani problémái címmel tartott előadást Marcaliban Makrai János, a Nehézipari Minisztérium továbbképző központjának főosztályvezetője. Elmondta, hogy a mai gyorsuló fejlődés körülményei között alapvető a korszerű vezetés. Ennek három legfontosabb feltétele: az igények és a lehetőségek alapos ismerete, a döntések elfogadását gyorsító demokratikus vezetési módszer, és a — ma még gyakran hiányzó — kezdeményezőkészség, kockázat- vállalás. — Akkor dolgozik jól egy vezető — mondta —, ha távollétében is szervezetten, jól megy a munka. E cél eléréséhez azonban az eddiginél jóval több gondot kell fordítani az úgynevezett második vonalra, a középvezetők felkészítésére. El kell érni, hogy a helyettesekből váljanak majd az első számú vezetők- Ez hosszú folyamat, s előfeltétele, hogy ne akadályozza a vezetői féltékenység, a nélkülözhetetlenség hamis tudata. A vezetők mintegy 80—85 százaléka közvetlen munkahelyi vezető: ők vannak legközelebb a termelési folyamathoz, s találkoznak a dolgozókkal. A központi irá- j nyitás közvetítésében tehát j rendkívül nagy a szerepük. Ezt j mindenütt föl kell ismerni, és a munkahelyi vezetőket ennek- megfelelően nevelni, képezni. A szervezésen belül elsősorban a vezető szervező munkáját elemezte. Mivel a szervezés a vezetés egyik funkciója, ezért szervezni minden vezetőnek kell. E tevékenység tartalmában, mélységében fazonban a különböző szintek között következetesen differenciálni kell. Hangsúlyozta, hogy az eredményes gazdasági tevékenységhez nagyok a tartalékok a termelési folyamat jobb megszervezésében. Nagyon sok még az úgynevezett belső veszteségforrás- Ezek többségét a folyamat átgondolásával, elemzésével meg lehet szüntetni. Az előadó hangsúlyozta — s ezt érdemes Somogybán is megszívlelni —, hogy nemcsak a nagyvállalatoknál lehet korszerűen, magas színvonalon termelni. Számos példával bizonyította, hbgy a kis gazdasági egységek — lehetőségeik, alkalmazkodási képességük jó kihasználásával, magas szintű szervezéssel — ugyancsak képesek korszerű terméket lelőállítani. A KÖZGAZDASÁGI társaság és az MTESZ szervezési és vezetési társaságának közös rendezvényén részt vett mintegy száz hallgatót, különösen lekötötte az, hogy a politikában már kidolgozott elvek, követelmények gyakorlati végrehajtásáról szólt az előadó — egyszerűen, közérthetően, példákkal gazdagon illusztrálva. Z. J. MAI KOMMENTÁRUNK Továbbképzés tíz napig Tíz napig élénk szakmai véleménycsere folyt Somogybán a műszakiak és közgazdászok között. A megye két tudományos egyesülete — a közgazdasági társaság és az MTESZ — a műszaki és közgazdasági napok ideje alatt több mint negyven előadást rendezett, s ezekre az adott ..tématerület legjobb ismerőit hívta meg vitavezetőnek. A tegnap tartott záró tanácskozáson Bogó László, a megyei pártbizottság titkára, a köz- gazdasági társaság somogyi szervezetének elnöke a siker egyik bizonyítékaként említette, hogy mintegy 1600 szakember hallgatta meg ezeket. Sok értékes információhoz jutottak ez alatt a tíz nap alatt a műszakiak éppúgy, mint a közgazdászok. A témaköröket úgy csoportosították, hogy minden szakember választhasson munkaterületének, érdeklődésének megfelelőt. Az előadások többsége módszerbeli segítséget adott a vállalatok nagy munkájához, a tervezéshez is azzal(/ hogy egy-egy részterület gondjára, fejlődési tendenciájára irányította a figyelmet. Az elmúlt tíz nap tapasztalatait mindkét tudományos egyesület elnöksége értékeli majd. Néhányat azonban már most érdemes megemlíteni. Egyöntetű vélemény szerint azok voltak a legeredményesebb rendezvények, amelyekre nem nagy tömegeket, hanem szakmai érdeklődőket hívtak meg. Itt élénk vita is folyt. A másik tapasztalat, hogy tíz napra sok volt a több mint negyven rendezvény, s jelentős erőltet kötött le. Ezért érdemes azon gondolkodni, hogy jövőre miként lehetne hosszabb időszakra elosztani az előadásokat, tanácskozásokat. A műszaki és közgazdasági napok a szakemberek továbbképzését is szolgálták. A tanulást, az ismeretek bővítését azonban nem lehet csak erre az időszakra szorítani. A közgazdasági társaság — követésre méltó kezdeményezéseként — a rendezvényekre szóló meghívók mellé tájékoztatót is csatolt, s ebben tagjait a tanulás, a továbbképzés lehetőségeiről tájékoztatta. A továbbképzéssel kapcsolatos adminisztráció és szervezés tégy részét pedig magára vállalta. Az év elején a két elnökség pályázatot hirdetett a megyében dolgozó fiatal szakemberek részére. E dolgosatokat a mostani eseménysorozat megnyitóján értékelték, s ad- ' ták át a díjakat. A kezdeményezés bevált. Megfelelő kutatási témákkal, a pályázatokra való ösztönzéssel azonban az eddiginél Jobban kell segítenünk nemcsak e két tudományos társaság elnökségének, hanem a vállalatok, intézmények vezetőinek is a fiatal szakembereket. K. I. fíárdibükki beszélgetések Évtizedekig az emberekért Őszi munkák seg'ílsés’jfei Kaposvártól tizenöt kilométerre, Bárdibükkben a régi kastélyépület ma az állami gazdaság irodája. Kiss János igazgatóval itt beszélgettünk. A köztudatban ez a gazdaság úgy él, mint jelentős gyümölcstermelő üzem. — Pedig nem így van. 1960- ig valóban a gyümölcstermesztés volt a legjelentősebb ágazatunk, de ma már mindössze 300 hektáron van gyümölcs. Az összes termelési értékünknek csupán 20 százalékát adja ez. Ma a fő profilunk a növénytermesztés és az állattenyésztés. — Milyen beruházások, fejlesztések voltak az elmúlt időszakban ? — A Kutasi Állami Gazdasággal közösen felépítettük a kiskorpáéi hűtőtárolónkat. 300 férőhelyes szakosított tehenészeti telepet hoztunk létre, melynek teljes átadására a jövő év szeptemberében kerül sor. Egy kis kapacitású szárítónk is elkészült: Gépparkunk fejlesztésére jelentős összegeket fordítottunk. Üj Dutra traktorokat vásároltunk,• és iZK típusú kombájnjainkat S 512-sekre cseréljük ki. — Ezen az őszön többször állhattunk arról a segítségól, melyet a gazdaság kapott. Iilyen gondokat okozott az esőzés? — Kétszáznegyven milliméter csapadék .."esett nálunk szeptember 28-a és október 28-a között. De talán azzal kezdeném, hogy áprilisban jég 'erte a gyümölcsöst. Amikor' "kezdtük az álma szedését, xportra alig tudtunk szállí- ■ni. Az igazi almaszezont pe; az eső fogadta. Köszönetét 1 mondanunk az általános áásoknak, középiskolásokéi, ipari munkásoknak, akik így segítséget nyújtottak. Az 5 munkájuknak is köszönhető, liogy már csak öt vagon szeletlen almánk van. Szépen halad a vetésünk, búzából a terület 32 százalékát elvetettük. A kukorica betakarításánál van csupán gondunk: a kis kapacitású szárítónk á naponta lekerülő kukoricának csak egyharmadával végez. — Dolgozóiknak milyen juttatásokat biztosítanak ezekben a napokban? — összevont munka folyik kint a táblákon, a talajelőkészítés, vetés egy helyen megy. Munkásainkat reggel kiszállítjuk, este pedig visszahozzuk őket. Meleg ebédet viszünk a részükre nemcsak hétköznap, hanem vasárnap is. Védőitalként citromos teát kapnak. Természetesen védőruhát is juttatunk nekik. — A szállítást hogyan oldották meg ? — Az erdőgazdaságtól kaptunk tehergépkocsikat, most pfedig a kaposmérői ktsz gépei dolgoznak nálunk. A teherszállításnál két műszakot vezettünk be: nappal a tehergépkocsi-vezetők mennek, éjjel pedig a személygépkocsi-vezetők veszik át tőlük a járrpű- veket. Hogy a személygépkocsikat kik vezetik? Azok a vezetők, akiknek jogosítványuk van ... A szántást végző traktorosokkal a gépudvarban találkoztam. Gelencsér Lajos már régóta traktoros itt. — Hány órát dolgoznak naponta? — Ha az időjárás engedi, reggel héttől este hétig megyünk. Vasárnap' is. — Nem jelent ez megterhelést? — Megszokja az ember. Különben ki csinálná még, ha nem mi? Az a kenyér, amelyet elvetünk, nemcsak a mienk, hanem azoké is, akik itt segítettek a gazdaságunkban. Értük is dolgozunk. Lelkesen beszélt, csakúgy, mint a főkertészhelyettes, Léndvai Kornél. Nemrég nevezték ki ebbe a munkakörbe. — .Volt olyan nap, amikor 600 ember dolgozott a kertészetünkben. ősszé kellett fogni őket, irányítani a munkájukat. A Bárdibükki Állami Gazdaságban a dolgozók érzik a rájuk háruló felelősséget. N. J. Szeptemberben — negyvenévi erdészeti múlt, húszévi munkásvédelmi tevékenység után — Kovács Kálmán nyugdíjba ment. Tudom róla, hogy gyermekfejjel kezdett dolgozni, cukorgyári munkásként, a nehéz időkben vállalta a legoyiltab- ban, hogy kommunista, 1956- ban fegyverrel védte a munkáshatalmat. És tudom róla: már nyugdíjasként üdült életében először. Most, amikor keresem, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság hajdani raktár- épületéből kialakított apró szo- j bábán találom. — Még álmomban is bejá- i rok, nemhogy fényes nappal — mondja. —- Sajnos, az idő lejár, és ha az ember visszanéz: rövid volt. Nem hiszem, hogy teljesen elszakadhatok eddigi életemtől, mert hatvannégy éves vagyok. Magas, erős ember Kovács Kálmán. A haja fehér, de a koránál fiatalabbnak látszik- Erős dohányos: gvorsan telik előtte az üveg hamutartó. —- Egyébként is, aki becsületesen dolgozni akar, annak | — Gyakoriak a személyi mindig akad tennivalója — j károk? folytatja. — A dolgozók óvása ! — Eléggé. Évente 6—700 pedig olyasvalami, amit egyik I ezer forintot fizetünk ki ezen napról a másikra nem lehet abbahagyni. Az erdészetnél különösen veszélyes a munka, ha a kívülálló nem is gondolja. A csemetenevelésnél, erdősítésnél gyakori a lábsérülés, az erdőápolásnál, amikor sarlóval dolgoznak az emberek, egymás után jelzik a lgbszára címen. Ez mind az 5^00 dolgozó nyereségéből m'egy le. Egyébként nem tudom, más országokban miként van, de az nagyon szép dolog, hogy nálunk lehetőség van a kárvallottak megsegítéséire. Szívesén mesélt a somogyi termelőszövetkezetek szervevágásokat, kézvágásokat. A 1 zéséről, amikor fakiternjielésnél pedig azt szoktam mondani: minden fa tetején leselkedik a baj. , A kirándulók és általában az emberek azt mondják: milyen kellemes lehet az erdei munkásoknak: egész nap friss levegőn, szép környezetben vannak, ahova mi csak ünnepnapokon jutunk el. Pedig a nyári hőségben, mikor még légmozgás sincs, verejtékezve is épp úgy dolgozni kell a párás levegőben, mint a ziman- kós, havas télben. Felelősségteljes, lelkiismeretes gondoskodást kíván munkatársainknak egyre kedvezőbb körülményeket teremteniA XI. Kongresszus cs hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére a Diósőri Papírgyár kollektívája felajánlotta, hogy az év végéig egymillió 364 ezer forint értékű papírt gyárt terven felül. Vállalásukat már az első félévben túlteljesítették: másfél millió forint értékű papírt állítottak elő terven felül. Az egy főre jutó nyereség is jelentősen meghaladta a tervezett értéket, ezért már az első félévben négy és fél százalékkal növelhettek a dolgozók jövedelmét. pártmunkásként agitált és a munkásőr- évektől. Azután a családjára- terelődött a szó: — A fiúunokám természete hasonlítható leginkább .ak enyémhez. Sportol, mindenben benne van, minden, érdekli. A napokban is kiderült, hogy a család tudta nélkül a spoTtlövészetre is beiratkozott. — Miért csak nyugdíjasként jutott üdüléshez? — Sokáig üzemi bizottsági elnök voltam- Ilyen helyzetben nem tartottam tisztességesnek,'%ogy a magam számára tartsak fenn akár egy beutalót is. Azután én a munkám miatt részt vettem különféle tanfolyamokon, hivatalból mennem kellett ide-oda. Tehát nekem adva volt, hogy »kimozduljak«. Viszont az öt és fél ezer dolgozónk között rengeteg olyan volt, aki még a faluja határát sem lépte át. Arra gondoltam, hadd lássák, hogy a munkán, a lakóhelyükön kívül mennyi szép, menynyi jó van szerte az országban. — Mi az. ami negyven év után legjobban megmaradt az emlékeiben? — A munkásemberek ro- konszenve. Hozzám mindig bizalommal voltak. Nekem is jólesett közöttük lennem, ügyes-bajos dolgaikat egyengetnem. Sok becsületes, szorgalmas cigány is dolgozik nálunk- Arra mindig szívesen fogok visszaemlékezni, mikor egyikük Hajmáson, az én biztatásomra vásárolt kétszobás ház-t. Ma takarosán élnek benne, szépen nevelik gyermekeiket, és boldogan keresnek meg, hogy elújságolják előrejutásukat. Öröm volt számomra, mikor a sántosi telepünkön az egyik motortttrészes munkásunk, aki szintén barnább* bőrű a többinél, nemrégiben megmutatta az automata mosógépet, melyet á feleségének vett; nem ám olyan egyszerűt, mint én az enyémnek. Gombos .Tolón