Somogyi Néplap, 1974. október (30. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-15 / 241. szám

Meglepetés nélküli forduló a megyei bajnokságban | Honty Márta és Bors István kiállítása Nagyatádi Kinizsi—Csurgó 6:1 (3:0) Nagyatád, 300 néző. Vezette: Mátés­Nagyatád; Márkus (Zsobrák) — Varga, Kömpf, Horváth (Németh), Balogh, Oláh, Ilics, Fodor, Segcs- di, zákányi, Deák. Edző; Szabó Pál. Csurgó: Jancsi — Szmolek, Kisgéczi, Lieber, Kovács, Balogh, Luka, Szabó (Mogyorósi), Meszla- rics, Polgár, Hosszú. Edző: Jakab László. Az első félidőben megszer­zett három gól után kienged­tek a hazaiak, és a Csurgó mindjárt gólt ért el. Átmeneti vendégfölény után újabb há­rom góllal végül is biztosan győztek. Góllövők: Ilics (3), Fodor (2), Balogh, illetve Mesz- larics. Jók: Varga, Balogh, Ilics, illetve Jancsi, Szmolek, Meszlarics. Nagyatádi K. ifi—Csurgó ifi 0:0 Tóth Ferenc Marcali Latinca—Taszár 0:0 Marcali, 150 néző. Vezette: Horváth. Latinca: Török — Horváth, Ba­lázs, Berta, Kozma, Harmath, Borsfái, • Tomasovszky, Halász (Szukics), Ruppert, Kulcsár (Mi­ka). Edző Borsfái Géza. Tas/ar: Szarvas ■*- Koza, Bederna, Ma­gyar, Varga (Máté), Vígh, Vág- völgyi, Horváth, Gubán, Nagy, Tóth (Imre). Edző: Balatoni Sán­dor. Nagy küzdelmet vívott egy­mással a két testvércsapat. A Latinca tetszetősebben játszott és 70 percen keresztül többet is támadott, de fölényét nem tudta gólokra váltani. A hazaiak közelebb álltak a győzelemhez- Jók: Balázs, Kozma, Harmath, Ruppert, a mezőny legjobbja, illetve Szarvas, Vígh, Nagy. Hegedűs Gyula Barcs—Fonyód 3:1 (1:0) Fonyód, 100 néző. Vezette: Szerecz. Barcs; Piros — Pintér, Karsai, Kiss, Börcsök, Winkler, Hoffcr (Gelencsér), Molnár (Plecskó), Bcncsik, Tóth, Porrogi. Edző: Ma­yer György. Fonyód: Sonnen­schein J- Sipos (Papp), Gyurica, Horváth I., Vecsera, Farkas. Pá­pai (Horváth II.), Fejes, Nagy, Landor, Markovics. Edző: dr. Vi­da János. Már az első negyedórában nagy helyzeteket hagyott ki a barcsi együttes, mégis védelmi hibából szerzétt csak vezetést. ________i i:: -_________________ N em lesz FTC— Marcali mérkőzés Hírül adtuk, hogy Marcali­ban most szerdára a Ferencvá­ros labdarúgó-csapatát vár­ták. Nagy készülődés előzte meg a zöld-fehérek bemutat­kozását. Tegnap mégis úgy —kellett dönteniük a marcali ^vezetőknek, hogy a ferencvá­rosiak vendégjátékát lemond­ják. Az esőzés miatt ugyanis víz alá került a pálya. A Mar­cali SE vezetői abban bíznak, hogy egy későbbi időpontban sor kerülhet a Fradi vendégjá­tékára. A sortkör és a járási sportfelügyelőség az előre megváltott jegyekét természe­tesen visszaváltja. A második félidőben jobb erőnlétük révén fölénybe ke­rültek és ilyen arányban is megérdemelten győztek a ven­dégek. Góllövők: Bencsik, Tóth, Wjnkler, illetve Nagy. Jók: Kiss, Winkler, Porrogi, illetve Gyuricza, Horváth I. Fonyód ifi—Barcs ifi 1:0 Zákányi Kálmán Kapoly—Babócsa 5:0 (3:0) Kapoly, 100 néző. Vezette: Perger. Kapoly: Gerebics — Bán, Tillin- ger, Bari), Szabó, Pordán, Ko­vács, Puha, Szűcs, Schnur, Halász (Lehr). Edző: Kétszeri Ferenc. Babócsa: Sülé — Orosházi, Haj­dú, Balogh, Vukmann, Kcrényi, Kiss, Arany, Horváth (Klampauer), Takács, Orsós (Vangyia). Edző: Hajdú Imre. Esős időben, csúszós talajon jó iramú, színvonalas mérkő­zést játszottak a .csapatok- A hazaiak minden csapatrészben felülmúlták ellenfelüket, amit az öt gólon kívül lőtt négy kapufájuk is bizonyít. Góllö­vők: Kovács (2), Schnur, Szőcs, Puha (11-esből). Jók: Gerebics, Tillinger, Szabó, Pordán, Kovács, illetve Sülé, Hajdú, Vukmann, Takács. Kálmán Ferepc Somogytarnóca—Lengyeltóti 6:1 (5:0) Somogytarnóca, 100 néző. Vezette: Kovács 'Gy. Somogytarnóca: Kótai — Ben­csik, Pintér I., Novák, Kovács II., I Molnár, Nagy, Kovács I., Pin­tér II., Bátori (Farkas II ), Mohá- I esi. Edző: Bolhói József. Len- | gyeltóti: Benkő: — Kesztyűs, | Schmida, Tóth (Csordás), Hollósi, Hosszú, Mátyás (Komócsin), Osz- ; lánszky, Sándor, Szalai, Kollár. I Edző: Csordás' László. A jó iramú mérkőzésen vé- í gig a Somogytarnóca játszott | fölényben és már a 35. perc- I ben 5:0-ra vezetett. A vendé­gek védelme csődöt mondott. Mohácsit a játékvezető a kö­zönséggel szembeni sportsze­rűtlen viselkedése miatt kiál­lította. Góllövők: Nagy (4, egyet 11-esből), Mohácsi (2), illetve Kollár- Jók: Kótai, Ko­vács II., Kovács I., Nagy. A Lengyeltótiból senki sem ját­szott kiemelkedően. , Somogytarnóca ifi— Lengyeltóti ifi 5:2 Novák József Lábod—Marcali SE'1:1 (1:1) Lábod, 150 néző. Vezette: Nagy. Lábod: Mohácsi — Tibáld, Csa­lóin, Wirt, Kovács, Fúlöp (Porro­gi). Borzas, Lieber, Csabi. Kozma, Iván I. Edző: András József. Mar­cali; Király — Dunkler. Ható I., Petz, Kiss. Rigó. Kovács (Ható n.)., Pék. Szántó, Izsák, Sáfár (Koro­na). Edző: Bősz Adóm. A nehéz talajon küzdelmes, erős iramú mérkőzés folyt. A hazaiak két kapufát is lőttek, I de a játék képe alapján, az ; eredmény igazságos. Góllövő: j Kozma, illetve Szántó. Jók: I Csalódi, Lieber, Kozma, illetve j Dunkler, Szántó, Izsák- j Marcali SE ifi—Lábod ifi 1:0 Tóth Sándor j Balatonlelle—Somogyi BSE 5:1 (1:1) v Balatonlelle, 250 néző. Ve- l zette: Aumann. IGS is Gergely az asztalitenisz tízekDajnok Győzött és 7. a Kaposvári Vasas Balatonlelle: Kollár — Bolla, Hiba, Bakos, Kenéz, Rácz, Kovács, Vass, Szabó, Takács, Androsovits (Darabos). Edző: Cser László. So­mogyi SE: Turnár — Giczinger, Szalai, Bere. Papp (Nyári), Máthé, Lados, Dárdai, Götze, Kalmár (Ser- czig). Edző: Oláh Ferenc. A méljt talajon az első fél­idő egyenlő erők küzdelmét hozta. A második félidőre erő­sen feljavult hazaiak sok •tá­madást vezettek, és így bizto­sították be győzelmüket. Jó játékvezetés. Góllövők: Vass (2, egyet 11-esből), Kenéz, Ta­kács, Gosztola (öngól), illetve Kalmár. Jók: Riba, a mezőny legjobbja, Vass, Szabó, Takács, illetve Gosztola, Giczinger,. Dárdai. Somogyi B. SE ifi—Balaton- lellei ifi 2:0 Hajas Gyula Juta—K. H. Vasutas 3:1 (2:0) Juta, 200 néző. Vezette: Bog­nár­juta: Siszler — Balázs, Csonka, j Hegedűs, Csima, Bíró, Báli, Stágl , (Tompa), Ehl, Göncz, Decsi (Lan- ] dek). Edző: Göncz István. K. H. j Vasutas: Okos — Méreg, Takács, Kaszás, Steller, Kelemen, Kéki, Törzsök, Hegyi, Tallián, Tóth S. (Tóth J.). Edző: Barta Lajos. A két egyforma képességű csapat mérkőzésén a jutaiak célszerűbben és gólratörőbben játszottak. A vendégek a kapu előtt nem találták fel magu­kat. Kitűnő játékvezetés. Gól­lövők: Göncz, Ehl, Landfek, il­letve Hegyi. Jók: Csima, Bíró, Göncz, illetve Okos, Kelemen, Kaszás. Juta ifi—K. H. Vasutas ifi 1:1 Gsejkk László A Táltosló nyomában NB III (Folytatás a 4. oldalról.) 62. perc: Szilágyi a J6-oSt>n kívül szerelt becsúszva. A tá­vol álló játékvezető 11-est ítélt. Ezt Sashegyi biztosan ér­tékesítette. 3:0. A mély, csúszós talajon nem alakulhatott ki folyamatos já­ték. A Pénzügyőrök jobban al­kalmazkodtak a körülmények­hez és a nehéz talajon biz­tosabban mozogtak. A siófoki­aknál Horváth J. és Bihari többször is gólt szerezhetett volna, azonban a döntő pilla­natban hibázott. A hazaiak megérdemelten szerezték meg a két pontot, azonban a gól­arány alakulásával a játékve­zető is »besegített«. Jók: Mu- rár, Sashegyi, Straub, Vida, il­letve Máliös, Ridedl. '. Molnár József A délnyugati csoport eredményei: Szigetvári VSZ SE—BKV Elő­re 2:0, Székesfehérvári MÁV Előre—III. kér. TTVE 3:2, BVSC—Növényolaj 2:0, Duna­újvárosi Építők—Bp. Építők 1:0, Véméndi TSZ SK—Lő­rinci Fonó 3:2, PVSK—Április 4. Vasas 4:0, MEDOSZ ÉR­DÉRT—Törekvés SE 5:0. Szombaton kiállítás nyílt Nagyatádon, a Gábor Andor járási és városi művelődési központban Honty Márta ipar­művész és Bors István szob­rászművész-műveiből. Hamvas Jánosnak, a városi tanács el­nökének megnyitójából egy gondolat különösen megraga­dott, bizonyságul, hogy ez a kiállítás. szerves része a »nagyatádi programnak«. El­mondta, határozat született arra, hogy rendszeresek le­gyenek a hasonló bemutatók. Havonta rendeznék kiállítást, s ezen belül is a képzőművé­szetre összpbntosul a figyelem. Ennek az elképzelésnek a je­gyében született meg a kapos­vári művész házaspár kiállítá­sa is. Talán emlékeznek olva­sóink vasárnapi írásunkra, melyben a szerző az érdekte­lenséget tűzte tollára, megje­gyezve, hogy érthetetlen az egymás munkája iránti érdek­telenség. Példája találó volt, s most egy másik példáról: a nagyatádi helyi eseményt me­gyeivé avatta a megnyitó kö­zönsége. Lám, szombaton déj- után, és Nagyatádon is elérhe­tő az, ami vonzó. A kaposvári művészet-barátok gépkocsiba Ilonty Márta Allatküzdelem című tűzzománca. Bors István Család III. című alkotása. ültek, vonatra szálltak, hogy jelen lehessenek a két ismert művész kiállításának a meg­nyitóján. Én ebben nemcsak az érdek­lődés, hanem a két művész munkásságának atf elismerése is fölfedezhető­Gondolom, mindenki számá­ra meglepetéssel szolgált a be­mutató, hiszen Honty Márta — ha mondanivalójában nem is — új műfajjal, a tűzzománccal jelentkezett. Bors István ko­rábbi, már általunk méltatott szoborterveit mutatta be Nagy­atádon. A tűzzománcról annyit, hogy az egyik legidőállóbb műfaj. Szemben a gobelinnel — Hon­ty ezzel aratta eddigi sikereit — nemcsak belső terek díszír tésére alkalmas — éppen az időjárással Is dacoló tulajdon­ságánál fogva —, hanem pél­dául épületkülsőn is elhelyez­hető. Mérete a funkcióhoz ido­mulhat. Honty Márfa első tűzzo­máncsorozata belső térbe ké­szült. Ezen a funkción belül lehetőségeihez képest — ezek szerények — változtatja a la­pocskákból összerakott képek nagyságát. Kilenc lapocskából áll a Táltosló című. Képzelet-' beli utazasra hív bennünket ez a csodálatos tulajdonságokkal fölruházott állat, mely olykor — a néphit szerint — maga az ember. A képzeletbeli utazás »állomásai« nem ismeretlenek előttünk, s az, ami nem változott Honty Márta mun­kásságában- A folklór, a nép­hit világa ez: Táltosokkal, Vi­lágfával, Égi kapubálvánnyal, Garabonciással, Pünkösdötök­kel és Farsangi alakoskodók- kal; minek is folytassuk a sort, hiszen jó ismerőseink va­lamennyien. A nézőben fölmerül a kér­dés, mennyire tartozik a látott alkotás a folklórhoz, a népmű­vészethez? Erre kell felelni Honty mostani kiállításán is. Engedjünk meg magunknak egy kis kitérőt. Megpróbáltam csoportosítani Honty tűzzo­mánc képeinek ábrázolt vilá­gát. Így: ünnepek — Zöldág­járás, Farsangi alakoskodók, évszakok — Május, Téli nap­forduló, állatok — Mitikus ma­dár, Égi kapubálvány, s fogal­mak ... a sorolást kár folytat­ni, példának ennyi is elég. A témák ilyen szétválasztá­sával maga az ábrázolt világ dacol- Hiszen valamennyi, így vagy úgy, emberi alakot ölt. A táltos nemcsak »okos ló«, hanem »titokzatos erőkkel föl­ruházott ember« is lehet. Ez a fölismerés áll Honty Márta művészetének a közép­pontjában. Ha az emberről szól — mint ahogy ezt teszi —, ezerarcú művészet az övé. Te­hát semmiképp sem a néphit­világ illusztrátora. S hogy megértsük őt, mindig »egyfor­mán« vall. Művészete közép­pontjában — hadd ismételjem meg — az ember áll. És ő em­berségével is példa előttünk- I Horányi Barna Tanulnak, hogy taníthassanak Külföldi diákok a főiskolán Az as.ztaliteniszsportban a | hétvége nagy eseménye volt a í tízekbajnokság, amelynek színhelye ez alkalommal a j miskolci sportcsarnok volt. | Ami nagy meglepetés, a fér- | fiáknál Jónyer csak a vert mezőnyben végzet. A nőknél Kisházit klubtársa, Lotaller is megelőzte. A tízekbájnokság végered­ménye: Nők 1. Magos Judit (Statisztika) 9 gy., 2. Lotaller (Statisztika) 7 gy., 3. Kisházi (Sstatisztika) 6 gy., 4. Szabó (Statisztika) 5 gy., 5. Ivaskó (BSE) 4 gy., 6. Hernádi (31. sz. Építők) 4 gy., 7. Ruzsenszki (BSE) 4 gy., 5. Kuchár (Statisztika) 3 gy., 9. Molnár (31. sz. Építők) 2 gy., 10. Pap (Statisztika) 1 gy. Férfiak 1. Gergely Gábor (BVSC) 9 gy 2. Tímár (Bp. Spartacus) 7 gy 3. Asztalos (Ganz-Mávag) 6 gy 4. Jónyer (Bp. Spartacus) 6 gy 5. Frank (Szondi SE) 5 gy 6. Kocsis E. (Bp. Spart.) 4 gy 7. Bánlaki (VM Közért) 3 gy. 8. Börzsei (BVSC) 2 gy., 9. Marosffy (Bp. Spartacus) 2 gy., 10. Kocsis II. (Ganz-MÁVAG) 1 gy­* • • Idehaza az asztalitenisz NB I csápatbajnokság férfime­zőnyének befejező küzdelmeire került sor. A II. csoportban az első, illetve a harmadik K. Va­sas és a Ceglédi VSE találko­zott egymással a Berzsenyi Dániel Általános Iskola tor­natermében Kezdetben bizony a levegő­ben lógott a meglepetés. Noha a tavaszi idényben a Vasas Cegléden biztosan nyert, most a visszavágón 9:8-ra még a vendégek vezettek. Forduló­pontot jelentett, amikor Péter legyőzte a ceglédiek legjobb­ját, Rétit. Az utolsó hét mér­kőzés mind kaposvári győzel­met hozott. Így alakult ki a végeredmény, s ezzel a Vasas hetedikként zárta a bajnoki évet. K. Vasas—Cegléd 16:9 Győztesek: Péter 4, Ivusza 4, Balázs 3, Szálinger 3, Katona 2, illetve: Réti dr. 4, G. Bíró 3, Kudelich 2. / Hazánkban ma egyre több külföldi diák tanul, majd mindegyik főiskolánkon, egye­temünkön találkozhatunk ve- iük. Legtöbben Vietnamból és a fejlődő országokból ér­keznek. Kaposváron, a Mező- gazdasági Főiskolán jelenleg hét ilyen diák van. A Nem­zetközi Kapcsolatok Főosz­tálya és a MÉM megállapo­dása folytán kerültek ide. A főiskola minden támogatást megad részükre: a nyelvi ne­hézségek miatt könyveikben kijelölik a fontosabb anyag­részeket, magnetofonra rögzí­tik az egyes előadások anya­gát, különórákon foglalkoz­nak velük. David Monasterio Martins Bolíviából jött Magyaror­szágra. már a harmadik éve tanul itt. ű a külföldi diákok vezetője, képviseli érdekeiket a különböző iskolai fórumo­kon. — Mi, külföldi diákok ta­nulni jöttünk ide, a főiskolá­ra, ehhez minden támogatást megkapunk. Legtöbben a fej­lődő országokból érkeztünk, ahol a mezőgazdaság jelentős. Tanulnunk kell ahhoz, hogy hazatérve taníthassunk. Salisu Funtua Musa Nigé­I riaból jött: — öt éve vagyok itt. Egy évet jártam Hódmezővásár­helyen a mezőgazdasági főis­kolára. Egyedül voltam ott, azért is jöttem el. Két évet szakmunkásképzőben töltöt­tem. Nigéria fejlődő ország, szükség van a mezőgazda- sági szakemberekre. Főleg a .szarvasmarha-tenyésztés szá­mottevő. Nigériában kevés a nagy farm, viszont gyakoriak az önálló kisgazdaságok. Ná­lunk csaknem száz törzs él, ebből három a jelentős. A hi­vatalos nyelv az angol. Ter­mészetesen én is beszélek angoluL Ez számomra sokat jelent, néhány "* tantárgyat könnyebben tudok tanulni. A géptant találom a legnehe­zebbnek, mert tele van »tipi­kus« magyar szavakkal. Hogy milyen terveim vannak a ha­zatérés után? Még nem dön­töttem, korai is lenne, először tanulni kell. Tageldin Elalim és Osman Abu Gabala tervekkel teli szudáni fiatalok. Kiállítást szeretnének szervezni, bemu­tatni országukat, előadásokat akarnak tartani, hogy minél többet tudjanak társaik Szu­dánról. Tageldin tanárként dolgozott otthon, angolt, tör­ténelmet és földrajzot taní­tott: — A történelem a tudomá­nyok, művészetek szülőanyja. A történelem mindig megha­tározó szerepet töltött be, s fog is betölteni, ezért is sze­retem. Hogy miért tanulunk? Nálunk az analfabétizmus nagyméretű. Van olyan terü­let ahol 85, sőt 90 százalékos az írástudatlan lakosok ará­nya. Azoknak az embereknek, akik innen jöttek el, s tanult emberekké lettek, feladatuk, hogy tanítsák a többieket. Ha majd végzek és hazamegyek, én is folytatni fogom ezt. Nemcsak az iskola, hanem a kollégium is sokat vállal magára azért, hogy a külföldi diákok eredményesen végez­zenek. Segítik őket a magyar nyelv tanulásában, órákat tartanak számukra, ugyanak­kor más tantárgyak tanulásá­ban is segítséget nyújtanak. Bár a lehetőség megvan rá, nem--'szerveznek számukra külön külföldi klubot. Együtt járnak a rendezvényekre magyar barátaikkal, így is­merhetik meg legjobban a szokásokat, az itteni emberek életét. A kollégium kirándu- • lásokat is szervez majd szá­mukra, hogy az egész országot megismerhessék. ft. J. Pest és Buda méltó krónikása Hol van már a Niczky- és a Horváth-kert? Mivé zsugoro­dott a Füvészkert? Mi lett a Promenádból? Miért épült be a Nádorkert, hogy lett vásár­várossá a Városliget? Sorolhat­nánk a kérdéseket. A múló idő, gyakran a nemtörődöm­ség megtette a magáét a ter­mészetüknél fogva is múlandó kertjeinkben. A pusztulás fo­lyamatát ma már kevéssé aka­dályozhatjuk meg. de legalább történetüket, emléküket át­menthetjük az utókornak- Ezt tette Gombos Zoltán Régi ker­tek Pesten és Budán című, él­vezetes olvasmányt , nyújtó könyvével. Az olvasó előtt, mint tarka "bokréta sok szép virága, úgy tárul fel az öreg Pest-Buda hí­res kertjeinek története: a »Vénséges vén Tabán«, a ma­gyar »Bois de Boulogne«, a »Városnak Ligete«, a »Ván­dorló Füvészkert«, »Ortzy bá­ró kies kertje« — és sorolhat­nánk tovább. Vidám élet, sok örömteli pillanat zajlott le ezekben a vén kertekben. Pél­dának álljon itt egy ismeret­len szemtanú leírása a budai »Városnak majorjában« 1791- ben lezajló, a »főherceg ná­dort« ünneplő vigalomról: »Buda Városának Major Kertyében olly szörnyű illu- minátió volt, hogy nem tsak az élő fák, hanem még a fű szá­lak is illumináltattak. E mel­lett nagy győzelmi kapuk is emeltettek fel ottan, igen szép Deák versek lévén rajtok írva. Azon fellyül Lovasok is fu­tottak, még pedig két gyermek csak szőr mentiben a lónak, de egyiknek sem tört ki a nya­ka ...« így ír a krónikás a »szörnyű illuminátióról«. Gombos Zoltán könyve mél­tó krónikája fővárosunk múlt­jának, igazi »csemege« min­denkinek, aki érdeklődik e múlt iránt \

Next

/
Oldalképek
Tartalom